Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-25 / 172. szám

2 NÉPÚJSÁG 1962. július. 25., szerda ' Évezredes hagyomány — évezredes jövő Használjuk ki jobban az öntözési lehetőségeket A népesség szaporodása az egész világon egyre nagyobb feladatok elé állítja a mező- gazdasági termelést. Fritz Baa­de, a kiéli Világgazdasági In­tézet igazgatója nemrég ma­gyar nyelven is megjelent mű­vében az emberiség megkét­szereződésével számol az elkö­vetkezendő négy évtizedben. Ahhoz, hogy a Föld ezt a hat­hat és félmilliárdnyi embert él tudja tartani, sőt, a jelen­leginél jobban él tudja tarta­ni, világviszonylatban meg kell háromszorozni a mező- gazdasági termelést. Ez az el­ső pillanatban megdöbbentő célkitűzés nem i6 látszik olyan megval06ithatatlannak, ha megismerjük azokat az óriási, jelenleg még kiaknázatlan tartalékokat, melyek a mező- gazdasági termelés rendelke­zésére állnak. Egyike ezen, még alig feltárt tartalékok­nak, az öntözés. Kínában, ahol az öntözéses gazdálkodásnak több évezredes hagyományai vannak, a népi hatalom átvétele után alig egy évtized alatt, több mint kétszeresére növelték az öntö­zéses gazdálkodás területét. Ez számokban annyit jelent, hogy jelenleg 60 millió hektárt ön­töznek, vagyis a mezőgazdasá­gilag művelt területnek közel 60 százalékát A mi Központi Bizottságunk 1962 márciusi határozata ér­telmében hazánkban 1965-re már mintegy 610 000 kataszt- rális holdra kell kiterjeszteni ez öntözéses gazdálkodást. En­nek érdekében több mint két­milliárd forintot fordítunk a következő éveikben öntözésfej­lesztési beruházásokra. Általá­nos ugyanis ma már a felis­merés, hogy az öntözéses gaz­dálkodás kiszélesítésére fordí­tott beruházások — bármily jelentősek legyenek is azok — mind üzemi, mind pedig nép- gazdasági szinten a leggyor­sabban megtérülő befektetések valamennyi mezőgazdasági be­fektetés között. Az öntözés te­lét a belterjes gazdálkodás legfelső lépcsője Jelentős területen termesz­tünk — különösen itt, Heves megyében — olyan növény- kultúrákat — melyek csakis íintözési viszonyok között ter­meszthetők eredményesen. Az öntözéses zöldség-kertészetek, i szőlőoltvány és gyökereztető 'skoiák a legjövedelmezőbb Szemágak a termelőszövetke­reti gazdaságokban. Mint tud­juk, Heves megye szövetkezeti gazdaságai állítják elő az or­szág szőlőszaporító anyag- szükségletének közel 2/S-át. A fiszamenti részeken jelenleg 750 katasztrális holdon ter­mesztenek rizst a tsz-ek. Kü­lönösen a'fontos export érde­kekre tekintettel kívánatos, hogy ez a terület a jövőben se Csökkenjen. , Kiemelkedő jelentősége van jt öntözésnek, különösen ma, s szántóföldi szálastakarmá- byok, a kukorica- és másod- yetések, valamint a rétek, le­gelők vonatkozásában. A ta­karmánynövények nagy ter­mésekkel hálálják meg az ön­tözést. Bőséges tákarmárvy- iázis megteremtése nélkül nincs fejlett állattenyésztés, fejlett állattenyésztés nélkül vedig nincs korszerű szocia­lista nagyüzem. A jelenlegi t*északban különösen fontos, az öntözési lehetőségék- l rendelkező tsz-ek öntözött yiásodvetésekkel is növeljék takarmánykészleteiket. j Ha vízkészleteinket vizsgál­juk, meg kell állapítanunk, hogy, sajnos, itt, Heves me­gyében sem áll korlátlanul öntözővíz a termelőüzemek rendelkezésére. A felszíni vi­zek, patakok vízkészleteit a (riadott vízjogi engedélyek és elismert vízhasználatok ma már teljesen lekötik. Itt az ijntözés további kiterjesztése csakis úgy valósítható meg, ha vízfolyások felső szakasza­in jelentős beruházásokkal víztárolókat építünk. Ezekre különösen számos helyen, ki­tűnő területi adottságokkal rendelkezünk, úgyhogy a nagyrédei tapasztalatok alap­ján a következő években több víztároló is létesül. •f A megye déli felében ked- yező lehetőségek nyílnak — különösen a Zagyva és a Tár­ná völgyében — az express, illétve csók utas öntözéssel. Több termelőszövetkezet évek óta él is ezekkel a lehetősé­gekkel, bár a korszerű, nagy­üzemi igényeket is kielégítő csőkutak létesítésében még kevés a tapasztalát. Jelentős kihasználatlan ön­tözési lehetőségünk van még a kiskörei csatorna-rendszernél. Itt négy község: Kisköre, Pély, Tarnaszentmikós és Tiszanána határában közel 2500 kataszt­rális hold nem üzemelő rizste­lep van, amelyen ugyan rizst, a leromlott talajállapot fnlatt, nem volna gazdaságos termesz­teni, a területek egyrészén azonban olcsó eszközökkel te­reprendezés és talajjavítás nélkül is lehetne gravitációs úton felületi öntözéssel pillan­gós takarmányokat vagy kuko­ricát öntözni. Ezeknek a ter­melőszövetkezeteknek igen kö­rültekintően felül kell vizs­gálni az említett telepeket és tervszerűen, fokozatosan ri­zse* vetésforgók kialakításával újbői be kellene kapcsolni azokat az öntözéses gazdálko­dásba. Több termelőszövetkezet rendelkezik már eeőztető ön­töző berendezéssel. Sajnos, a korábbi években leszállított be­rendezéseket az esetek túlnyo­mó többségében igen hiányos cső- és szerelvénykészlettel ad­ta ki a forgalmazó vállalat és ezeket a hiányokat azóta sem pótolták. Ez a helyzet rendkí­vül károsan befolyásolja a be­rendezések kihasználását. A kihasználás foka állagban alig éri el a kapacitás 50 százalé­kát. A nehézkes üzemelés sok helyen igen káros nézetet ala­kított ki, még szakemberek körében is az esőztető beren­dezésekkel szemben. Pedig az esőszerű öntözés, az öntözés legfejlettebb formája. Az idei szállítású hazai is import berendezéseket már komplett csó- és szerelvény garnitúrával adták ki, minek következtében folyamatosan üzemeltethetők és gazdasági előnyeik is szembetűnőek. Eze­ket a berendezéseket a maxi­mális kihasználás érdekében minden tsz-ben két műszak­ban kell üzemeltetni. Nagy fe­lelősség terheli azokat a szö­vetkezeti vezetőket, akik na­pokig állni hagynak drága im­port berendezésedet, vagy egy műszákban üzemeltetik azokat. Ahhoz, hogy az öntözéses gazdálkodás lehetőségeit ma­radéktalanul kihasználhassuk, speciális szakemberekre van szükség felső, közép és szak­munkás szinten egyaránt. Saj­nos, jelenleg megközelítően sem tudjuk kielégíteni a tsz-ek ilyen irányú igényét, sőt szá­molnunk kell azzal, hogy ezen a téren még jóidéig nem tu­dunk lépést tartani a fejlődés­sel. Jelenleg országosan 40ú öntözéses szakmérnökre, 7— 800 technikusra és körülbelül 6000 öntöző szakmunkásra len­ne szükség Ezzel szemben pél­dául az idén az ajgráregyetem nappali tagozatán mindössze 15 öntözéses szakmérnök vég­zett és hasonló az arány kö­zép és alsó szinten is. Azokban a tsz-ekbem tehát ahol az ön­tözéses gazdálkodást a jövő­ben ki akarják szélesíteni, a vezetőknek már most kell gon­dolatok arra, hogy lehetőleg a tsz-tagságból rátermett fiata­lokat képezzenek ki, hogy biz­tos kézre bízhassák a gazdál­kodás egyik legjövedelmezőbb, legbelterjesebb hasznú ágának irányítását. Rapcsák László mg. mérnök Aki Petőfit fényképezte i Kevesen iwdnak arról, hogy hazánkban 120 éves múltra te­kinthet vissza a fényképezés. Daguerre francia festő 1838- ban fedezett fél egy eljárást, amelynek segítségével a sötét­kaimra hátsó oldalára vetített képet rögzíteni lehetett Pár évvel később, már az 1840-es évék elején, hazánkban volt olyan ember, aki vállalta e fényképezési módszerrel, az ún. daguerrotipiával járó nagy ne­hézségeket. Ennek az úttörő­nek, Pantocsek Leó Valentin­nak köszönhetjük az első hazai fényképeket, valószínűleg 6 készítette azt a képet is, amely Petőfi Sándor arcvonásait örö­kítette meg, hiteles formában. Ezek a képek egészen mások voltak, mint a maiak, készíté­sük is nagyon különbözött a modem eljárásoktól. Ezüstö- zött rézlemezt — sötétben — jódgőzök hatásának tették ki, majd megfelelő — elég hosszú — . ideig tartó megvilágítás után, higanygőzök segítségével hívták elő a felvételt. Végül a képet rögzíteni kellett. Pantocsek nemcsak a dagu- errotípia hazai meghonosításá­ban szerzett érdemeket, a mo­dem eljárást is ő mutatta be elsőnek honfitársai előtt. Ez sem volt könnyebb munka, hi­szen kezdetben neki, magának kellett elkészítenie a zselatin­ba ágyazott ezüst-bromidos le­mezből álló, fényérzékeny fo­tóanyagot. A fényképezéssel foglalkozó­nak abban az időben nagyon otthon kellett lennie a kémia elméletében, és gyakorlatában egyaránt. Pantocsek Leó nagy­bátyjának nagyszombati gyógy­szertárában már fiatal korában megismerkedett a legkülönbö­zőbb vegyszerekkel, s azok tit­kaival. Később kémiai tudása továbbfejlesztése érdekében a oesti egyetem orvoskarára irat­kozott be, minthogy vegyész- képzés még nem volt abban az időben, viszont az orvosok szá­mára alapos kémiai oktatás folyt. 1843-ban, orvosdoktorrá avatása előtt írt disszertációja is kémiai tárgyú, az alsósebe- si srvógyvizek vegyelemzéséről szólt. Orvosi gyakorlatot nem is folytatott sohasem. Több talál­mány is fűződik nevéhez. Neki köszönhető a hialoplasztikai eljárásnak, az üveg dombor­művek előállításának kidolgo­zása. Ezt a találmányt a pári­zsi világkiállításon aranyérem­mel tüntették ki. Az 1860-as évek elején szín­játszó (irizáló) üveg feltalálásá­val lepte meg kortársait. Eljá­rásait a Nógrád megyei Zlat- nón levő üveghutában kísérle­tezte ki. Pantocsek szakvezeté­se alatt, ott készültek az első magyarországi tükrök és üveg­festmények is. Olyah magas színvonalra emelte ezt a kis üzemet, hogy annak fehér csi­szolt üvege még a híres cseh üveggel is felvette a versenyt. Nagyon kár, hogy Pantocsek találmányairól nem készített írásos feljegyzéseket, ötletei, így még a világhíressé vált bi- aloplasztikai eljárás titka is ővele együtt szállt sírba, az 1893-ban bekövetkezett halála­kor. Az azóta eltelt, majdnem 70 év nem törölhette el azon­ban e kiváló vegyész, fényké­pész, feltaláló emlékét, s most, születésének 150. évfordulója­kor, az úttörőnek kijáró tisz­telettel hajtjuk meg Pantocsek Leó előtt az emlékezés zászla­ját. Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán, a TIT tagja A N A G Y in i ÁGBAN Sikerül-e megőrizni Algéria egységét? Élénk diplomáciai tevékenység Algériában ALGÍR (MTI): Az FLN po­litikai bizottságának megalaku­lásával tovább bonyolódott az egyébként is rendkívül zilált algériai belpolitikai helyzet. Az ideiglenes kormány helyzete megingott. Szaad Dahlab kül­ügyminiszter, aki már koráb­ban kijelentette, hogy ameny- nyiben a nézeteltéréseket nem sikerült megoldani, lemond tisztségéről, benyújtotta le­mondását. Újságírók előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy elhatározását nem vál­toztatja meg, Rabah Bitat ál­lamminiszter pedig a Ben Khedda és Ben Bella között folyó vitában nyíltan Ben Bel­la miniszterelnökhelyettes mel­lett foglalt állást és nyilatko­zatában élesen támadta az ideiglenes kormány „egyes ve­zetőit”. Bizonytalan formában ugyan, de lemondással fenye­getőzik Jazid tájékoztatásügyi miniszter is. Ben Khedda miniszterelnök — mint a nyugati hírügynöksé­gek rámutatnak — „kétségbe­esett kísérleteket” tesz a né­zeteltérések rendezésére. Tlem- cenbe, Ben Bella és a politi­kai bizottság főhadiszállására küldte Szaid Mohamedi állam- minisztert azzal a megbízatás­sal, hogy tájékoztassa a kor­mány javaslatairól a miniszter­elnökhelyettest. Jól értesült körök szerint hétfőn délután tartott ülésén az ideiglenes kormány elismerte a héttagú politikai bizottságot, kikötötte azonban, hogy annak összetéte­lét az FLN Országos Tanácsá­nak kell jóváhagynia. Indítvá­nyozta, hogy a bizottság egy évig maradjon hivatalban, majd az FLN kongresszusán válásszák meg az új testületet. Az ideiglenes kormány az FLN politikai bizottságának támo­gatására hívta fel azt a két vilaját is, amely eddig Ben Bellával szemben foglalt állást. A helyzet tehát meglehető­sen feszült. Az erőviszonyok ma nagyjából így oszlanak meg: a tunéziai határtól Orá- nig terjedő északi terület. Ben Khedda mögött áll. Az ország belső területein elhelyezkedő katonai körzetek — a tisztsége alól felmentett Bumedien ezre­des hívei — Ben Bellát támo­gatják. Bár ez a kettéosztott- ság csak elméleti jellegű, és maguk az algériai vezetők is elképzelhetetlennek tartanak bármiféle fegyveres összetű­zést, mégis számottevő diplo­máciai erőfeszítésre lesz szük­ség ahhoz, hogy a függetlensé­gét most elnyert ország szá­mára oly szükséges egységet helyre tudják állítani. Algírban hétfőn tűzharc tört ki algériai és európai katonák között. Négy európai életét vesztette. Az összecsapást két nagy robbanás előzte meg. Indonéz—szovjet közös közlemény Mlkojan indonéziai látogatásáról DJAKARTA (TASZSZ): Djakartában indonéz—szov­jet közös közleményt adtak ki Anasztáz Mikojan indonéziai látogatásáról Mint a közlemény rámutat, az Anasztáz Mikojannal lefolyt találkozókon Sukamo elnök „felvilágosításokat adott an­nak a harcnak jelenlegi szaka­száról, amelyet az indonéz nép vív Nyugart-Iriármak a holland gyarmatosítók uralma alól tör­ténő felszabadulásáért”. Megérkezett HeSsinkibe az első külföldi VIT-küldöttség HELSINKI (TASZSZ): A helsinki pályaudvaron több száz főnyi tömeg gyűlt össze, hogy virágcsokrokkal, vendég- szerető fogadtatásban részesít­se a finn fővárosba érkező első VIT-küldöttséget, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság ifjúságának mintegy 180 képviselőjét. Jelenleg mintegy 50 külföldi VIT-küldöttség van úton Hel­sinki felé. (MTI) Mikofan indonéziai látogatásai DJAKARTA (TASZSZ): Mi- kojan, a szovjet miniszterta­nács első elnökhelyettese Bam- dungból visszatért Djakartába. Megtekintette annak a kórház­nak az építkezésé ti, amelyet a Szovjetunió ajándékoz Indoné­ziának. Djakartából Mikojan Kalibatába ment, ahol az indo­néz nemzeti hősök temetőjé­ben koszorút helyezett el. A szovjet mi niiszterelnökhe- lyettes meglátogatta a Djakar­tában dolgozó szovjet szakér­tőket. (MTI) Ezzel kapcsolatban Mikojan „kifejezésre juttatta a Szov­jetunió kormányának és népé­nek rokonszienvét és támogatá­sát a Nyugat-Irtán felszabadí­tásáért foyó harchoz, és kife­jezte azt a meggyőződését is, hogy Nyugat-Iriánnak vissza kell térnie az Indonéz Köztár­saság szuverenitása alá és hogy ez meg is fog történni.” A közlemény szerint a Su­karno elnökkel lefolyt egyik találkozón Apasztasz Mikojan megvilágította a Szovjetunió kormányának szempontjait és álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Mikojan találkozott Djuanda első miniszterrel is. E találko. zón — mint a közlemény rá­mutat — véleménycserét foly­tattak Indonézia építésének problémáiról általában, külö­nösen pedig az Indonéz Köz­társaság és a Szovjetunió kö­zötti gazdasági és műszaki együttműködés keretében tör­ténő építésről. (MTI) összeült az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa MOSZKVA (MTI): Kedden reggel, magyar idő szerint nyolc órakor, a nagy Kreml palotában összeült az OSZSZSZK Legfelső Tanácsá­nak hatodik ülésszaka. Az ülésszak elnökségében helyet foglalt D. Boljanszkij és G. Voronov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­jai, L. F. Iljicsov, a Központi Bi­zottság titkára és mások. Az ülés kezdetén a küldöt­tek jóváhagyták a hatodik ülésszak napirendjét. Az első napirendi pont az iskola és az élet kapcsolatainak erősítésé­ről szóló törvény megvalósítá­sával és az orosz föderáció oktatási rendszerének további fejlesztésével foglalkozik; a második és harmadik napi­rendi pont az OSZSZSZK igazságszolgáltatásának kér­déseit érinti. Bizonyos változ­tatásokat eszközölnek majd a köztársaság büntetőtörvény­könyvében. A negyedik napi­rendi pont szerint jóváhagy­ják a küldöttek a Legfelső Tanács Elnökségének az ötö­dik ülésszak óta eltelt idő alatt hozott törvényerejű ren­deletéit, 6 végül megválaszt­ják a Legfelső Bíróságot Ezután Aíanaszenko, az OSZSZSZK művelődésügyi minisztere az első napirendi pontról megkezdte beszámoló­ját. (MTI) Harmincnyolc halott, ötvenkót sebesült a dijoni vasúti sserencsétlensóg mérlege DIJON (AP, AFP, Reuter): 1949 óta nem történt olyan sú­lyos vasúti szerencsétlenség Franciaországban, mint hétfőn Dijon városának közelében. Mipt már jelentettük, a Párizs ■—Marseille expresszvonat öt kocsija kisdklott és egy kocsi a viaduktról ötvenméteres méiy­Európai televíziós a Telstar ■ NEW YORK (AFP): Hétfőn este közvetítette a Telstar az első európai televíziósi híradót Amerikába. Londont, párizsi, majd olaszországi,’ svédorszá­gi, bécsi, svájci, nyugat-német^ Kennedy szigi a gazdasági biok WASHINGTON (Reuter): Kennedy elnök hétfőn az 1963-as költségvetési évre to­vábbi 255 ezer dollár megsza­vazását kérte a kongresszustól a kereskedelmi minisztérium számára. A Fehér Ház közle­ménye szerint a póthitelt az exporttevékenység ellenőrzésé­nek megszigorítására kívánják M Otren százalékban végzett az aratással és csépléssel a tiszanánai Lenin Tsz ségbe zuhant. A mentési mun* kólátok egész éjszaka reflek­torfényben folytak. A szerencsétlenség színhelyét felkereste Roger Dusseaulx közlekedési miniszter. A leg­frissebb jelentések szerint, a halálos áldozatok száma 38, a sebesülteké 52. (MTI) híradót közvetített ámerikába országi és újabb párizsi képek következtek. Az adás minősége — a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — általában kielégítő volt. (MTI) >rítani akarja időt Kuba ellen fordítani. így akarják megaka­dályozni, hogy Kuba máj or­szágok közvetítésével árukat vásárolhasson az Egyesült Ál­lamokból, továbbá, hogy az úgynevezett „vasfüggöny mö­götti országok” amerikai mű­szaki értesülések birtokába juthassanak. (MTI) A tiszanánai Lenin Termelő­szövetkezetben már 50 száza­lékban végeztek az idei aratási és cséplési feladatokkal. Több mint 1000 holdon fejezték be a kalászosok betakarítását. Há­rom kombájn és egy aratógép végezte el ezt a munkát, s kü­lönösen az aratógép munkája dicsérendő. Tegnap estig jóval túl a tervezetten: 190 holdról vágta le a gabonát. Az arató­gép vezetője, Gulyás Ferenc és munkatársa. Cseh István arra tett fogadalmat, hogy ebben az évben aratógépükkel több mint 200 hold kalászos vágását vég­zik el. Vállalásukat így mér 90 százalékban teljesítették is. Előreláthatóan, ha az idő ked­vező marad, 8 nap múlva vé­geznek a többi kalászos vágá­sával is, majd négy nappal később pedig a csépiéit is be­fejezik a tiszanánai Lenin Ter­melőszövetkezetben. Említésre méltó, hogy ez ideig már 22 vagon szemes ter­ményt adtak át az államnak, de számításaik szerint ez a mennyiség az aratás végére el­éri a 100 vagont is. Ezenkí­vül 20 vagon árpát keverék- takarmány-cserére adtak át az államnak. A betakarítási munkával egy időben jól halad a szalma­lehúzás, tarlóhántás, mélyszán­tás, trágyázás és a másodvetés is. Mér 135 holdon fejezték be a másodvetést, de még 100 hol­don vetnek, s ezt öntözni is fogják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents