Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

1962. július 22., vasárnap NÉPÜ.TSAG i Könyvek kaldeus és flamand nyelven Kilencvenezer kötet a világ minden tájáról LÁTOGATÁS A LÍCEUMI KÖNYVTÁRBAN Városlátogató idegenekkel sodródtam a napokban a lí­ceumi egyházmegyei könyv­tárba. A hűvös falú „tudomá­nyok” épületének folyosói most „csendesek”, tantermei üresek az új iskolaév kezde­téig. A folyosói csendet azon­ban elég sűrűn töri meg a kí­váncsi látogatók zsivaja; akik mint turisták érkeztek váro­sunkba és nem mulasztják el a nagy múltú épület megtekin­tését sem. Már a könyvtár „főtermé­ben” vagyunk, ahol érdekes történetet hallhatunk a könyv­tár keletkezéséről. Az egye­temnek készülő épületbe egye­temi színvonalú könyvtárt akart alapítani Eszterházy püspök, hogy a tudományok művelőinek szolgáljon hasz­nukra. II. József azonban nem engedélyezte az egyetem meg­nyitását. Majd II. József ha­lála után néhány évre, húsz­esztendei gyűjtés után, 1793-ban mégis megnyílt a könyvtár. Az akkori könyvállományt az egész kontinensről Vásárolták. Eszterházy meg­bízottjai bejárták Európa va­lamennyi országát, a francia, olasz, orosz, német államokat, a tudományos könyvek meg­szerzéséért. Ma a könyvtárban mintegy 90 000 könyv van elhelyezve. A könyvek harminc különféle nyelven íródtak és a közhasz­nálatú idegen nyelveken kí­vül, gall, héber, kaldeus, Szí­riái, flamand, gót, szanszkrit és egyéb nyelveken íródott könyvek is fellelhetők. A könyvtár állománya a té­ves tájékozódással szemben a hittudományi munkákon kí­vül, jogi, orvostani, történel­mi, bölcsészeti, nyelvészeti és egyéb tudományágak köny­veit katalogizálja. A könyv­tárt hosszú időn át akadá­lyozta fejlődésében, hogy a könyvtárnak biztos jövedelme nem volt. A könyvállomány adományozás útján szaporo­dott. Mai méreteire a 20 000 kötettel induló könyvtár kö­zéi két évszázad alatt szapo­rodott Saját könyvtárukat adományozók: Eszterházy, Fuks, Fischer, Pirker és Bar- takovics Béla egri érsekek. 1860-ban az addig külön ke­zelt káptalani könyvtár is a nagykönyvtárral lett egyesít­ve. A későbbi évek folyamán ugyancsak sok adomány bő­vítette a könyvtárat. Szívesen gyönyörködnek a látogatók a könyvtár copf stí­lű, művészi kivitelű állvány­zatában, amelyek Fellner Jakab; tervei szerint készültek. A galériát tartó tölgyfából faragott domborműveken Kopemikus, Galilei és más,; világhírű tudósok képei dísz-5 lenek. A könyvtár-terem mennye-1 zetét Kracker János Lukácsi és Zách József, kitűnő német j festők világhírre szert tett; freskói díszítik. A freskóknak< ma már külön irodalma van: és hírességét, művészi értékétj csak emeli a másik világhírűi festő, Maulperschnek az aj mondása, midőn megláttad Kracker művét, kezét össze-j csapva felkiáltott: „Annyit énj nem tudok”. A könyvtárnak több külön-; leges érdekessége is van. Így. például az, hogy több mint 50', kötetnyi könyv foglalja ma-; gába a címtárt. A második- érdekesség a XVIII. századi eleje óta őrzött vendégkönyv,; melyben lapozgatva sok ér-; deklődést keltő és illusztris,: sőt, történelmünket alakító; személyiség kezeírásával talál­kozhatunk. Az 1814. esztendőtől vezetettj vendégkönyvben olvashat­juk: Ludovicus Kossuth Dud-3 várd Juratus Tabule bejegy­zést 1821-ben. Társai, Golevits; József mérnök és Fridvalszky- Imre híres természettudós, j orvos. 1830-ban járt itt Ka­zinczy Ferenc és hitvese, gróf Török Sofia, aztán Vörös­marty Mihály, Bugát Pál, Szé­chenyi István. De kíváncsi volt a könyvtárra az akkori uralkodó, I. Ferenc József, aki Wasa Gusztáv herceg kísére­tében járt a líceumban, 1857- ben. Az összegyűjtött műalkotá­soknak és ritkaságoknak sok a látogatója. Legutóbb a Sorbonne egyik tanára budapesti útjá­ról csak azért rándult le Eger­be, hogy az egri barokk mű­vészetet tanulmányozza, hogy megtekinthesse a könyvtárt és Kracker freskóit. A könyvtár főként tudomá­nyos célokat szolgál. A XV. század előtti időkből 92 ős- nyomtatvány, 19 kézírásos könyv, kódex, 570 újabb kori kézirat és 670 levelet őriz a könyvtár. Az újabb anyag 50 000 kö­tet. 1959 óta ez a roppant nagy anyagmennyiség az épü­let balszámyában nyert elhe­lyezést és az elrendezése mos­tanra fejeződött be. A könyv­tár vezetője Iványi Sándor, aki a könyvtár vezetése mel­lett maga is kutató munkát végez. Mint elmondja, téves az a hiedelem, mintha a líceu­mi könyvtár csak reprezenta­tív célokat szolgálna. Valami­kor csak az egyházmegye pap­jai vehették azt igénybe, a bár­áll. század elejétől azonban kinek rendelkezésére Ezért is tartott a könyvtár ol­vasószobát. A kivitt könyvek forgalmáról névjegyzékek ta­núskodnak. Az egyik látogató elé tíz ha­talmas, bőrkötéses Erasmus-t fektetnek, amely súlyra is mázsa lehet. Ezeket, persze, nem adhatjuk ki olvasásra — mondja Iványi Sándor —, de itt, bent olvasni vagy jegyze­telni minden további nélkül lehet. A könyvtárnak 1961- ben 21115 látogatója volt. Ezek közül 2464 külföldi, a legtöbben, 1357-en, szovjet kirándulók tekintették meg a könyvtárt. De jártak itt majd- csaknem minden európai ál­lamból, sőt, még a tengeren­túlról is ' jöttek turisták. A könyvtár forgalmát az alábbi számok mutatják: kölcsönöz­tek 1363 könyvet és könyvtári olvasásra kiadtak 2000 kötetet. Gyarapodott a könyvtár 179 kötettel, 20 500 forint érték­ben. Ajándékba kaptak 344 darabot és a Széchenyi könyv­tártól cseréltek 67 kötetet. A múlt évi összes szaporulat 590 könyv. Jár a könyvtárnak 23 magyar és 4 külföldi folyóirat. A könyvtár mindennap nyitva van és készséggel szol­gálja az olvasni, tanulni és is­mereteit gyarapítani szándé­kozó közönséget. Okos Miklós Laoszi filmkocka Xieng-kho lakossága elülteti a nyári rizs-palántákat ... hogy az ENSZ tizenha­todik ülésszaka kiábrándulást okozott Nyugaton. Európa nyugati felén és az USA-ban már gyakran hangoztatták, hogy a világszervezet a végét járja: hiszen már a szavazó­gép sem működik. Ezt ugyan nem így fogalmazzák meg, de mindenütt ezt lehet fellelni az érvek mögött. Kétségbe­estek például az előzetes ter­vezettel, Ruanda—U rundin kívül, napirendre tűzték a dél-rhodéziai alkotmány vitá­ját is. Az ENSZ gyengeségé­ről beszélnek, mert nem lé­pett fel Indonézia nyugat- iriáni akciója miatt, s nem torolta meg Goa felszabadí­tását. Még ezt a „szívességet" sem tette meg az ENSZ! Akkor miért is létezik egyáltalán? Érdekes, a kongói tragédiá­ban játszott gyászos szere­péért nem kapott megrovást a nyugati sajtóban már a Népszövetség sorsára ítélt szervezet .., (- zár) Az „arab szocia*izmus44 forradalma A világlapok tudósítói is tanácstalanok voltak, mikor a tíz évvel ezelőtt Egyiptom­ban lejátszódott eseményeket kommentálták. Legtöbbjük azt tartotta, az egyiptomi ka­tonai puccs egy a sok közel- keleti katonai forradalmak közül, amelyek nagy hűhó­val kezdődtek, leváltották a régi vezetőket, — s maradt minden a régiben. Az események nem igazol­ták őket. Egyiptom a tényle­ges függetlenség útjára lé­pett, nem elégedett meg a fél eredményekkel, a „szabad tisztek” forradalma átalakí­totta az országot. Nasszer, akkor még ezre­des, a katonai megmozdulás egyik vezéralakja, így ír a forradalom stratégiájáról szó­ló könyvében: „Megkísérel­tem felderíteni a feltételeket, a múltat, a jelent és a jövőt, hogy rátaláljak arra az ös­vényre, amelyen előre halad­hatunk.” A „feltételek” mostohák voltak. Az ország félgyarmati surban élt, értelmetlen hábo­rúkat harcolt végig: ez volt a múlt és a jelen. A jövő? Ott, ahol a jövőt, legalábbis a közeljövőt meghatározták, szinte minden párt helyet kért a tárgyalóasztalnál. Min­den progresszív erő kivette részét a forradalom küzdel­meiből, de közülük csak a polgáriakat kérdezték meg, mikor az ország sorsáról dön­töttek. Radikálisan politizáló pol­gári állam jött létre, amely éppen úgy kiszorította a köz­életből a gyanús üzleteket kötő politikusokat, mint a forradalom következetes és elszánt harcosait, a kommu­nistákat. „Arab szocializmus” — er­ről beszélnek az egyiptomi politikusok, mintha az állam­fő az őrjárat során ezt „ta­lálta” volna azon az úton, amely a jövő feliratot viselte. Antikapitalista reformok jel­zik ezt az utat és — főleg a külpolitikában — jelentős eredmények. Egyiptom, majd az Egye­sült Arab Köztársaság a sem- legességi politika egyik oszlo­pa lett, s tekintélyt vívott ki magának a „harmadik világ­ban”. A tíz évvel ezelőtti „félfor­radalom” felszabadította az ország alkotó energiáit, fel­számolta a gyarmatosítás ma­radványait. Nagyobb hord­erejűnek bizonyult, mint a korabeli megfigyelők gyaní­tották. K. I. Bonyodalmak az egri cukrászműhely körül Sokszor és sokat írtunk már az egri vendéglátóipar helyze­téről, a Széchenyi utcában le­vő cukrászanűhely azonban va­lahogyan mindig elkerülte a riporterek érdeklődését, — pe­dig méltán megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. Az Egri Vendéglátóipari Vál­lalat, amely nemcsak a várost, de a környéket is ellátja cuk­rászati készítményeivel, a cuk­rászműhely tekintetében igen súlyos helyzetben van. Az egy­kori kanonoki rezidencia volt istállóiban kapott helyet, a Széchenyi utcában. Ami jó volt egy kanonok lovainak 20—25 esztendővel ezelőtt, az termé­szetesen, nem felel meg ma cukrászműhely céljaira! A vállalat mindent elkövetett, bogy ,,valamit kezdjen” a rozo­ga, elavult épülettel, azonban valljuk meg, nem is járhatott minden tiszteletreméltó törek­vése az adott helyen ered­ménnyel. A cukrászműhelyben nincse­nek meg a legelemibb feltéte­lei a kulturáltságnak és a köz­egészségügyi viszonyoknak. Hogy ne mondjunk mást, az úgynevezett mosogató helyiség, ben, egy deszkafallal van elvá­lasztva a dolgozók zuhanyozó­nek, míg végre most megtud­tuk a rideg valóságot, hogy no­ha a kiutalás a vállalat birto­kában van, azonban effektive nem tudja átadni a Textil- nagyker a raktárhelyiséget, mivel ott még a mai napig is igen jelentős értékű anyagot tá­rolnak. Nézzünk utána, hogy miért! Amikor a vasútállomás mel­lett, a Raktár utcában hozzá­kezdtek a hatalmas, az ország legmodernebb í-aktárának meg­építéséhez, az 5 emelet magas­ra volt tervezve, később azon­ban, mivel a beruházó szer­vek csökkentették az - építési költségeket, elmaradt az ötö­dik emelet megépítése, de ma­ga az épület is, kb 5,70 méter­rel rövidebb lett! így, most az a helyzet állott elő. hogy az eredetileg kb 70 millió értékű anyag raktározására alkalmas épületben kb 90 milliót érő raktárkészletet kellene tárolni. Ez csak úgy lehetséges, hogv nem adhatja fel a lerakat a Széchenyi utcai raktárát, mely­re pedig a cukrászati műhely kialakítása szempontjából el­engedhetetlenül szükség van. Megtudtuk, felmerült ugyan, hogy a távoli Monokon kap a lerakat új raktárt, azonban eb­ből sem lett semmi, de még ■ óriási szállítási többletkiadá­sokkal is járt volna ez a meg­oldás. ■ Bonyolítja a helyzetet bizo- 'nyos mértékig az is, hogy va­lamelyes megállapodás szüle­tett, hogy a Széchenyi utcai ■ raktárak közül, a két üres ut- !cai helyiséget az élelmiszer ;kiskernek fogják majd átadni, ■ egy nagyobb tej ivó létesítése ! céljából. Bár erre is nagy szük- ;ség van, de ezzel viszont je­lentősen csökkent az alapterü- ! let. Bár e helyiségek már rég­óta teljesen üresen állnak, fé­■ lig felhúzott redőnyeikkel, po­■ ros ablakaikkal, valamiféle ;megoldás után kiáltanak! Ep- ;pen Egerben, ahol olyan súlyos ■ az üzlethelyiség-helyzet, nem lengedhető meg, hogy teljesen 'kihasználatlanul álljon két he­■ iyiség ... se cukrászat, se tej- livó... ; A cukrászműhely helyzete ; tehát hosszú évek minden tö­rekvése után sincs megoldva! ; Teljes mértékig el kell fogad­junk a textilnagyker álláspont­■ ját, még akkor is, ha megálla­pítjuk a beruházó bizonyos fe- ;lelőssógét is, hogy valahol neki •is el kell helyeznie értékes 1 árukészletének a nagy raktár­iépületbe be nem férő részét, ;amíg alkalmasabb raktárt nem ■ biztosítanak a részére. Mond­juk meg egészen őszintén: er­re Egerben a közeljövőben semmi remény és lehetőség 1 nincs, addig pedig továbbra is az egykori kanonoki istállóban kénytelen működni, teljesen tűrhetetlen körülmények kö­zött a cukrászműhely. Sugár — Valahogy sok a posta — mondta Fer­nand és félretolta a tálcát a reggelivek — Valóban... Krisztina szíve heve­sebben kezdett dobog­ni, mert a levelek kö­zött megpillantotta az ő sárga borítékát. Hol­mi ürüggyel kiment a konyhába, jóllehet el­tökélte magában, hogy megfigyeli férje arcát, amikor majd a levelet olvassa. Be nem tudta megtenni. Biztosan el­pirulna és Fernand nyomban rájönne, hogy ő írta a levelet. Krisz­tina legalább százszor elismételte magában a mondatokat, amelyeket a lapokból kivágott be­tűkből állított össze: „Bizonyára meglepő­dik, hogy a felesége megcsalja. Ha nem hi­szi, jöjjön haza vala­melyik szombaton négy óra tájban, s meggyő­ződik róla.” Krisztina sokáig töp­rengett, míg a levelet összeállította. A nők lapjában olimsott. tör­ténet adta a gondolatot neki. Féltékennyé akar­ta tenni a férjét, hogy újból visszaszerezze magának. Jobban mondva: azt akarta, hogy ismét olyan le­gyen, mint. am.ihien a mézeshetek alatt volt. Biztos volt abban, hogy MARTIN SERY: Veszélyes játék még mindig szereti őt, hisz alig három éve, hogy megesküdtek. Am Fernand az utób­bi időben szórakozott és közönyös volt. Ügy látszott, ezek az első tünetei a krízisnek, amely fiatal házasok­nál pár évi együttélés után rendszerint bekö­vetkezik, legalábbis így írta a lap. Ha alávet­jük az ilyen próbának, a szerelem visszatér, s még igazibb, nyugod- tabb és mélyebb lesz, mint volt. — Megyek. Szervusz. Fernand ezt egészen normális hangon mond­ta. Mint rendesen, seb­tiben megcsókolta fele­sége arcát. Krisztina átkutatta a papírkosa­rat. Fernand a levelet elolvasta, de nem dob­ta el. Alighanem elő­ször nem akarja majd elhinni. No, persze, új­ra meg újra eszébe jut, s azt mondja: hátha mégis igaz? Mennyire szenvedhet... Szombat délutánig minden különösebb változás nélkül teltek el a napok. Fernand továbbra is egyformán viselkedett. Ma is úgy ment el a hivatalba, mint rendesen. Am Krisztina jól tudta, hogy délután korábban toppan majd be, hogy meggyőződjön az igaz­ságról. Szörnyen mér­ges lesz, ha meglátja, hogy ö egyedül van. Hazudozik, erösködik majd, hogy szabadsá­got kapott. De ő majd mindent bevall neki, hogy megbocsássa ezt a turpisságot. Négy óra. De lassan cammog az idő! Felállt s be akarta kapcsolni a rádiót. Abban a pilla­natban megszólal a csengő. De hisz Fér- nandnak kulcsa van! A csengő ismét felberre­gett, s Krisztina sza­ladt ajtót nyitni, ne­hogy Fernand arra gondoljon, hogy valami takargatni valója van... — Fernand itthon van? Erre jártam, hát felugrottam, hogy üd­vözöljem. Meunier volt. Együtt szolgált vala­mikor a férjével. Oly­kor meg szokták hívni magukhoz. — Pechje van. Szom­baton délután mindig dolgozik. Krisztina igyekezett palástolni izgalmát. Rettenetes gondolat ju­tott eszébe. Mi lesz, ha Fernand most betop­pan, s itt találja Meu- niert? De a látogató csak mesélt, egyik új­ságot a másik után so­rolta el, majd új kocsi­ja kiváló tulajdonsá­gairól áradozott. Krisz­tina kétségbeesetten pillantott az órára. Fél öt. Meuniemek távoz­nia kell, még akkor is, ha az lesz a látszata, hogy kidobta. — Hiába várja a fér­jemet. Szombaton na­gyon későn szokott ha­zajönni. Én pedig kissé fáradt vagyok ... Meunier megértette, s láthatóan sértve tá­vozott. Krisztina meg- semmisülten rogyott a fotelbe és zokogott. Nyugtalansága nőt­tem nőtt. Fernandnak félórán belül biztosan meg kell érkeznie. Te­lefonált a hivatalába. A férje? Dél óta nem láttuk. Krisztina pánikba esett, s lelki szemei előtt borzalmas jelene­tek játszódtak le. Lát­ta, amint Fernand két­ségbeesetten bolyongj az utcákon. Maga előtti látta a Szajna sötétj hullámait, amint össze--1 csapnak Fernand testei fölött. Látta a mentö-'j autót szirénázva szá-j guldani az éjszakában..J Verejtékben füröd-i ve ébredt. Riadtan né-< zett körül. Éjszaka van.'. De mi cseng oly kitár-'. 1 tóan? Néhány percig tartott, míg rájött, hogy'.: a telefon. Remegett cn keze. — Halló! Itt Fer-1 naná... Boldogsága egy teljes-, percig tartott. 2 — Ne törd a fejed, s ne gyötörd magad. í Mindent tudok. Azí egész délutánt a há--. zunkkal szemközti5 presszóban töltöttem. . , Nem. Ezt csak azért< közlöm, hogy Meunierti ezentúl oly gyakran fo-j gadhatod, ahányszor csak akarod... Engedd., hogy befejezzem! Hagyj most hol vagyok? Nem-; fontos. Mindenesetre<j egy olyan nővel, akij szeret, igen, szeret, sj én ostoba, ezt a maU napig nem tudtam! j Krisztina ezt már] nem hallotta. Sírt és'i férje nevét ismételget-j, te. Közben a kaaylój kicsúszott a kezéből és 2 leesett a szőnyegre. s Fordította: <j Sárközi Gyula2 ja és a lemosdott piszok, i szenny kifolyik a deszkafal alatt a mosogató padlójára. Ahogy Tancsa István, a cuk- ] rászat vezetője kalauzol a kis üzemben, mindenütt csak zsú- j foltságot, ideiglenességet látha­tunk. Őszintén meg kell mór.- j dánunk, hogy az adott helyze-1 tért az egri Vendéglátóipari j Vállalatot felelősség nem tér-1 heli, mivel nem bocsátottak ré­szére kellő anyagi lehetősége­ket az új műhely megépítésé­re, vagy legalábbis egy már meglevő helyiség átépítésére. Nemrég hangzott el a váro­si tanács egy értekezletén a KÖJALL egyik képviselőjétől az a kijelentés, hogy a cuk­rászműhely közegészségügyi­leg kétségbeejtő képet mutat. Éppen ezért vettük örömmel a hírt, amikor felépült az Eszakmagyarországi Textil- és Ruházati Nagykereskedelmi Vállalat egri lerakatának ha­talmas, négyemeletes, modern raktárháza a vasútállomás mellett, hogy a Széchenyi ut­ca 2. számú házban levő rak­tárát, az illetékesek a cukrász­műhely részére utalták ki. Vártunk, vártunk, hogy mikor jut birtokába a ' vendéglátó- ipar a rég óhajtott helyiség-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents