Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

> VlLÄfi "ROimRJAI EGYESÍT JETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Zúg a gép, dőlnek a rendek... Demokrácia és fegyelem Megszoktuk, hogy nem beszélünk általában a demokráciáról, mindig mellé tesszük a jelzőt is: bur- zsoá népi, vagy szocialista. A jelző látszólag leszűkíti a szó értelmét, valójában pedig csak konkréttá teszi. — Ugyanis nincs is demokrácia általában, nincs tiszta demokrácia. Tiszta demokrácia, — Különbözőképpen szokták ér­telmezni ezt a fixa ideát. Tiszta demokráciát követelt a munkásosztály megvert ellensége, hogy ismét felüt­hesse a fejét. Persze akkor, mikor a burzsoá még minde­nütt „ipari parancsnok” volt, nem jutott eszébe, hogy a jogaiért küzdő munkás számára is biztosítson valamit demokráciája áldásaiból. Nem is juthatott, hiszen a pol­gári demokráciának is megvolt az osztályfunkciója. A polgárság érdekében fenntartott demokrácia volt. Mint ilyen, „természetesen” elnyomta a munkásosztályt, és a rend minden ellenségét. „Demokrácia van.” — Emlékeznek még arra, hogy másfél évtizeddel ezelőtt mennyi „szabálysértést”, szaba­dosságot, atrocitást próbáltak így magyarázni. „Ma min­denkinek mindent szabad” — tették hozzá hivalkodó aro- ganciával. „Ez a demokrácia” — fontoskodtak a rossz- indulatúak, ha valami olyanról hallottak, ami felháborí­totta az embereket. A hivatalos Magyarország mélysége­sen antidemokratikus hagyományai miatt kezdetben nem okozott nehézséget hangulatot teremteni a demokrácia ellen. Az ezerkilencszáznegyvenötöt követő időkben fel­nőtt yz, az ország, ez a nép: s ma már nem lehet a demok­ráciát lejáratni „most mindent szabad”-féle bölcselkedé­sekkel. Talán végképp kiveszett az az embertípus, amelyik a „demokrácia” nevű, kellően meg nem emésztett fogal­mat használja palástként? Ma nem találunk üzemekben, gyárakban, hivatalokban olyanokat, akik fél téglával verik a mellüket, követelik az igazi demokráciát (amely meggátolja őket abban, hogy jogtalanul beavatkozzanak mások életébe)? Nem ismerünk olyan munkást, aki a demokráciát „félti” a művezetőjétől, aki nem fogadja el tőle a selejtet? Ismeretlen már az a tsz-paraszt, aki szabadságjogaiban érzi magát megsértett«ek, ha munka­morált követelnek tőle, s elvárják, hogy pontosan meg­jelenjen a munkakezdésnél? Fegyelmezetlenektől, renitenskedőktol nem hallot­tuk mostanában, hogy „nem engedik kinyitni a számat”? Nem hallották még, hogy valaki rosszul értelmezi a mi demokráciánkat? Pedig mi mindig pontosan körülírtuk demokrácia­fogalmunkat. Nem tagadtuk soha, hogy ez demokrácia a nép számára, és diktatúra mindenki számára, — aki akár egy szalmaszálat is keresztbe tesz a nép szocializ­mus felé tartó országútján. Nem féltünk az ellenségektől, az akadékoskodóktól, akik megpróbálták a tiszta demokráciát számonkérni rajtunk. Nyíltan megmondtuk, hogy ki tarthat számot demokratikus jogokra. Ma már a szocializmus, a népi demokrácia létét nem fenyegetik komolyan az akadékoskodók rosszindulatú megjegyzései. A demokrácia eltéphetetlenül összenőtt ezzel a néppel. De a népi demokrácia nőtt össze, amely jogokat és kötelességeket egyaránt jelent. Ma már nem „szokás” demokráciára hivatkozni, ha valakit felelősségre vonnak kötelességmulasztásáért. Leg­alábbis nem szokás azokkal a szavakkal, mint régen. Megváltozott a „védekezés” technikája. „Kinyitottam a számat — betörték a fejemet” — magyarázza a bizonyít­ványt a póruljárt, s ha nem is teszi hozzá, szó nélkül is kimondja: ilyen demokrácia ez... A népi demokráciákat és a szocialista országokat „totális” államoknak hívják Nyugaton. Ez a rosszemlékű szó azt jelenti magyarul és „igazul”: ott, ahol a szocializ­must építik, az ország egész energiakészletét mozgósítják a célokért. A mozgósítás sikere nagy mértékben függ attól, mennyire fegyelmezettek az emberek, mennyire érzik magukénak azokat a kötelezettségeket, amelyek a demokráciában is kötelességek, amelyek alól a demok­rácia sem adhat felmentést, amelyek alól nem is születik soha felmentő határozat. A demokrácia tehát nem palást, amibe bárki bebur- ) holózhat. A demokrácia nem játssza azt a szerepet, mint a középkori bűnözők életében a templom: ha oda me­nekültek, automatikusan megszabadultak a világi igaz­ságszolgáltatástól. — Aki kötelezettségei elől akar mene­külni a demokrácia „templomába”, az elől bezárjuk a kaput. A népi demokrácia a dolgozók társadalma. „Itt nem boldogul más, csak aki dolgozik, aki munkás.” — Ezt ugyan a munkásotthon homlokára írta Juhász Gyula, de az Alkotmány is ekként osztja a jogokat és kötelessé­geket. Aki demokráciát, emberi jogokat emleget, s közben alapvető kötelességeiről megfeledkezik: nem szükségkép­pen, olyan ellenségünk, mint azok, akik a negyvenes évek második felében tűntek le a magyar politikai élet porondjáról. Nem szükségképpen olyan elkeseredett és céltudatos ellenlábasok, — de nincsenek velünk. Demokrácia és fegyelem. Demokrácia, szocialista demokrácia nem lehet meg fegyelem nélkül. A fegyelem szinte ismertetőjele a mi demokráciánknak, de leg­alábbis feltétlen tartozéka, conditio sine qua non-ja. Nem lehet elválasztani a kettőt. A fegyelem a népi demokrá­ciában élő polgár érettségi bizonyítványa. A fegyelem az „állandó belépő” a jogok bástyái mögé. Krajczár Imre KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK * IRÁNY: HELSINKI! ★ A SZÍNÉSZ „TITKA” ★ Kovács Endre: VASÁRNAPI JEGYZETEK ★ Pataky Dezső: HIT ÉS KÉTELY... , ★ A MÁTRÁBAN TÖRTÉNT.. ★ Kátai Gábor: MESTER ÉS TANÍTVÁNY ★ A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG 18 ESZTENDEJE IRODALMI MELLÉKLET ★ Kovács János: A VIT ELŐTT SUOMIBAN ★ Önöd vári Miklós: SÁRGA DOSSZIÉ ★ SPORT — HÍREK A verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben jó néhány napja aratnak már. Kombáj­nok és aratógépek végzik a munkát, s különös előszeretettel alkalmazzák a kétszakaszos ara­tást, amelynek előnye, hogy száradt állapotban kerülhet zsákba a gabona. Eleinte itt is többen idegenkedtek az újszerű eljárástól, azonban ma már tudják: eredményes és célra­vezető. (Riport a 3. oldalon) Kibővített ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Napirend: A párt szövetségi politikája Tegnap, Egerben, az esti egyetem előadótermében ki­bővített ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizott­sága. A pártbizottsági ülésen Bíró József elvtársnak, a me­gyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Fehér István elvtárs, a megyei párt­bizottság párt- és töm'egszer- vezeti osztályának helyettes' vezetője ismertette a megyei pártbizottság végrehajtó bizott­ságának második féléves-, és a pártszervezetek újjáválasztá- sának tervét. A pártbizottsági ülés a terveket egyhangúlag elfogadta. A párt bizottsági ülés máso­dik napirendként a párt szö­vetségi politikáját tárgyalta, melynek előadója Dörkó Jó­zsef elvtárs, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője volt. Részt vett és felszólalt a pártbizottsági ülésen Darvasi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának ágit. prop. osztályának helyettes vezetője. Az ülés részletes ismerteté­sére keddi lapszámunkban visszatérünk. Péntekén befejezték az őszi árpa aratását a gyöngyösi járás tsz-ei A gyöngyösi járás területén működő 23 szövetkezeti gazda­ságban az őszi árpa aratását pénteken estére befejezték, összesen 2280 holdon vágták le az őszi árpát, amelynek át­lagtermése 15 mázsát ígér. Az aratást .70 százalékban géppel végezték, s összesen tíz napra volt szükség ehhez a munkához. A cséplés már serényen fo­lyik, szerte a járás területén. Tanácskoztak az ÉMÁSZ szocialista brigádvezetői Július 24-én és 25-én álutazik megyénkén két VIT delegáció A Helsinkibe tartó delegá­ciók közül két vonatnak az út­ja megyénkén, a füzesabonyi állomáson visz keresztül. Nagy tömeg várja, lelkes fiatalok köszöntik majd 24-én 16 óra 31 perckor a 840 olasz, a 120 svájci és az 50 francia küldöt­tet, akik 25 percig tartózkod­nak a feldíszített állomásban. 25-én 14,24 perctől 14,35 per­cig 550 osztrák fiatal száll le a vonatról, hogy jelvényt cserél­jenek, és egy baráti ölelést vi­gyenek Heves megyéből a hel­sinki VIT-ne. Uj bentonitmezők Istenmezeje és Nemti környékén Füzesabonytól Ernődig, alig 30 méternyi fedőréteg alatt, hét méter vastag lignitmezőre bukkantak Az Északmagyarországi Földtani Kutató-Fúró Vállalat szakemberei Nógrád, Heves és Borsod megyében az idén 20 ezer méter kutató- és feltáró fúrást végeztek; a kutatómun­kák sikerrel jártak: újabb szén- és bentonitmezőkre találtak. Is­tenmezeje és Nemti környékén bentonitmezőket kutattak fel: a „Hangvabolyos” részben az új bánya nyitásához már több mint egy hónapja hozzákezd­tek. A Mátra déli lejtőinek aljá­ban, Füzesabonytól Ernődig húzódó, összefüggő lignitmező­re bukkantak. A hat méter vastag lignitréteg alig 30 mé­ternyi földréteg alatt fekszik a földben. Tegnap délelőtt kilenc óra­kor, az egri városi tanács nagy tanácstermét zsúfolásig meg­töltötték a megye és az ország különböző részeiből érkezett vendégek, és az ÉMÁSZ három üzemvezetőségének szocialista brigádvezetői, hogy részt ve­gyenek e tanácskozáson, ahol a szocialista brigád-mozgalom eddigi eredményeit értékelték és megvitatták a további fel­adatokat. Az ország valamennyi áram- szolgáltató vállalata elküldte ide küldötteit, de képviseltette magát a Nehézipari Miniszté­rium, a Vasas Szakszervezet Országos Központja, a Buda­pesti Elektromos Művek, va­lamint a pártszervezetek is. Göröncsér Ernő megnyitó szavai után. Kallós József ve­zérigazgató mondott beszédet, majd Bodnár László, szakszer­vezeti csúcstitkár beszélt az ÉMÁSZ szocialista brigádjai­nak fejlődéséről, a mozgalom kezdetéitől napjainkig. Megál­lapította, hogy ez a fejlődés ugrásszerű volt, a brigádok tagjainak növekedett a szocia­lista öntudata, megértették a mozgalom célját. A napirend utolsó részében a megjelentek hozzászólásaik­kal, elképzeléseikkel, kérdé­seikkel a mozgalom problémá­it vitatták meg, ezekre Görön­csér Ernő vállalati párttitkár adott részletes választ. UT — AZ EGRI Dobó István Termelőszövetkezetben ez ide­ig 26 ezer forintot fordított a vezetőség a tagok szociális és kulturális igényeinek kielégí­tésére — a nyugdíjas tsz-ta- gok szociális problémáinak megoldására. A Népújság március 4-i számában foglalkoztunk a hatvani Mező Imre utca lakóinak sokat emlegetett panaszával. Mint írtuk, a múlt évben a város új la- $ kónegyedének dolgozói tár- 1 sadalmi munkában kis » utacskát építettek a járási pártbizottság mellett, hogy így gyorsabban kijuthassa­nak a város szívébe. Emlí­tést tettünk arról, hogy a Városgondozási Vállalat né­hány kocsi salakkal sárta- laníthatná a gyalogosok so­kat használt járóhelyét. Nagyon örültünk annak, amikor elképzeléseinken és reményeinken túlmenően, salakozás helyett megkezd­ték az út kikövezését. Saj­nos azonban — talán azért, mert elfogyott az anyag, vagy nincs munkaerő? — az út kikövezése csupán fé­lig készült el, a lakóknak továbbra is sáros lábbeli­vel kell kijutniuk a főut­cára. A Mező Imre utca la­kói remélik, hogy a meg- £ kezdett munkát- mielőbb j befejeztetik az illetékesek! ) <r> i XIII. évfolyam, 170. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1962. július 22., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents