Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

4

NÉPÚJSÁG

1962. június 19., kedd

Ezer hold őrzője

FORGÁCS BÉLA, a visontai Reménység Termelő- szövetkezet mezőőre. Az ezerholdas gazdaság terményeinek őrzése van rábízva. Már második éve vigyáz a közös tulajdonra, és jól látja el feladatát, hiszen e két év alatt még mindig sikerült lefülelnie a társadalmi tulajdon ellen vétőket. Az is igaz: lopás nagyon ritkán fordul elő a visontai határban.

(Foto: Kiss Béla)

— SZERDÁN délután 7 órakor Játékelmélet címmel tart előadást a TIT-klubban dr. Vineze István egyetemi docens, a budapesti Maíema- matikai Kutató Intézet igazgatóhelyettese.

— MEGYÉNKBEN jelentős helyet foglal el a lucerna- és i vörösheremag termelése. Termelőszövetkezeteink lucernából 4200 holdra, vörös heréből pedig 1900 holdra kötöttek szerződést ebben az évben a MEZŐMAG Heves megyei ki- rendeltségével.

— AZ EGRI járásban ebben az évben 15 774 hold terület aratását és cséplését kell elvégezni mintegy másfél hónap alatt. Az elkészült terv szerint a gépállomás és a tsz-ek saját aratógépeivel e terület mintegy 60 százalékán végzik el géppel a munkát.

Lassan szemerkél az eső, sáros a kisnánai utca. A házak végében tarkálló rózsák vöröse is egy árnyalattal s'ötétebb lett: barátságtalan az idő. Csak a boltba szalad át, akinek’ nagy szüksége van valamire. Egy kis eső: és az élet megdermed, mint télen. De most nemi ülnek rádió mellé az emberek, nem lapozgatják a könyveket sem; helyette reszelik a kapát, olajozzák a permetezőgépet — készülnek a határba.

A nyár — a népművelési munka „holt szezonja”. Megritkulnak a könyvtárlátoga- tcik, kevesebben mennek moziba, befejeződnek a tanfolyamok, az előadássorozatok. Ha lenne kultúrotthon, most bizonyára üres volna az is.

A kultúrmunkáról most csak beszélni lehet: az 1961— 62-es évad befejeződött. A múlt évi eredményekről kérdezősködöm Koklács Jánosnál, a községi tanács vb-elnökénél, az irodájában.

A tervet teljesítettük

A tervet nagyjából teljesít- tettük — mondja az elnök, s előveszi a legépelt tervezetet. Számokat mond, adatokat, hogy az 1478 kisnánai lakos hány előadást hallhatott, hány könyvet olvasott, hány kultúr- csoport színdarabjaiban, táncaiban gyönyörködhetett. A számok megnyugtatóak: arról beszélnek, hogy a kisnánaiak nemcsak „értesültek” a lehetőségekről, éltek is azokkal. Irodalomból, történelemből, politikai és egészségügyi problémákról 43 előadás hangzott el — 1769 hallgató előtt. Amelyik előadást film követte: százan, százötvenen is meghallgatták, amelyikhez nem sikerült filmet biztosítani: sokkal kevesebben. — A római rabszolga életkörülményeire például mindössze huszonketten voltak kíváncsiak, de a növényvédelmi szakelőadást

száznyolcvanán hallgatták végig.

Panaszkodik az érdeklődésre ...

mindig színvonalas, érdekes előadásokat hallanak az emberek .. ;

Nem fejezi be a mondatot, nem teszi hozzá: nálunk ezzel szemben... s talán nem is lenne helyes így szembeállítani a tv-stúdió előadóit a kisnánai népművelőkkel. De egy tanulság mindenesetre következik az összehasonlításból: A televízió képernyőjén országos nevű szakemberek szerepelnek, s mindig érdeklődés kíséri az előadást. Érdemes lenne egykét esetben a megyében élő kiváló szakembereket meghívni: a főiskola tanárai, a bíróság és a kutatóintézetek munkatársai közül, gondolom szívesen segítenének.

Érdekes, az ismeretterjesztő munkával nincsenek megelégedve a vezetők: holott a terv ezen a téren is „teljesítetett”. A szervezettebb képzési formákkal, az ezüstkalászos tanfolyammal, a szabás-varrás tanfolyammal nincs baj. Ha a szervezettebb, kötöttebb formák sikeresebbek: talán jó lenne megpróbálkozni a jövőben a tsz-akadémiával.

Bánáti László, a könyvtáros nem panaszkodik. Tavaly csak negyvenhármán jártak rendszeresen a községi könyvtárba: most 167 beiratkozott olvasóról beszél a munkanapló. Az idén körülbelül két és félezer könyvet kölcsönöztek: a legbiztosabb jele annak, hogy a Messzelátó hegy alján is kezdenek megbarátkozni a be- | tűvel.

Még nem zajlott le a könyvhét. Nem azért, mintha ebbe a kis hegyi faluba még a könyvhét híre is késve érne el — a könyv ünnepét akkor tartják, amikor megérkezik a MÉSZÖV ajándéka: a nyolcezer forintért vásárolt könyvküldemény.

Mozi, kulíúrház — düledező műemlék

A mozit keresem. — Ott van — mutat a Móré-vár felé a könyvtáros, s a lassan éledő nap sugaraiból jut néhány kéve a romok mellett sze-1 rénykedő házikóra is, Viharvert állapotban van a mozi, mint valami elhagyatott felvonulási épület, s belülről is vigasztalan látványt nyújt. Bánáti László nevelő, aki egyúttal KISZ-titkár is a faluban — a színjátszó munkáról beszél, s mutatja a színpadot is, ahol az együttes „fellép”. A szakadozott, ütött-kopott kulisszák elriasztják nemcsak a közönséget, a szereplőket is. A nánaiak szerint a megye legelhanyagotabb mozija „üzemel” a falak között.

Igen, a falak. Műemléknek számít a fundamentum, s mint ilyent, nem szabad megbolygatni, bővíteni a termet, s nem is fér el ott száz-száz- húsznál több szék. — Persze, egy-egy jó filmet kétszázan is néznek. A férőhelyeket nem'a székek jelentik ...

Nincs a faluban kultúrotthon — s ez a naturalista regények nyomor-légkörét árasztó sárga ház pótolja egyelőre.

Nem is értem, miért beszél olyan elégikus hangulatban az ifjúsági szervezet vezetője arról, hogy a műemlékvédelmi szervek nem engedik megbolygatni a ház alapjait, nem engedik átalakítani’. Nem átalakítani kell itt: kár is lenne ebbe energiát és pénzt beleölni: újat kellene építeni. Elkelne. Helyiség nélkül a legjobb személyi fetételekkel is nagyon nehéz eredményeket felmutatni, s a jó, ízlésesen berendezett helyiség igénye: kulturális igény is.

Talán az idén épül is egy kultúrterem — persze, benn a

faluban.

Kisnánai kultúrmunka ... Minden rendben van itt a számokkal, de a vezetők mégse elégedettek. Érzik: a számok nem fejezik ki elég pontosan a sokrétű valóságot, s nem hagyják megtéveszteni magukat azoktól a számoktól, amelyeket ők maguk iktattak a tervbe, egy évvel ezelőtti

Többet szeretnének, de nem úgy, hogy az új tervben nagyobb tervszámokat jelölnek meg: úgy érzik, akkor adnak többet, ha jobbat adnak majd.

Krajczár Imre

Kisnánai jegyzetek

\

Bérczes László népművelési ügyvezető ia: pedig ő sem elégedetlen a „tervteljesítéssel”. — Kevés a közönség a rendezvényeinken, mondja, s magyarázkodva hozzáteszi: Talán a televízió miatt. Igaz, van néhány tv a faluban, de ez még nem veszélyezteti az előszóval „személyesen” végzett kulturális munka eredményeit.

— Igen, de a televízióiban

Mozik műsora

EGRI VÖRÖS CSILLAG A rendőr EGRI BRÖDY

A lehér rénszarvas EGRI KERTMOZI Zendülő fiatalok GYÖNGYÖSI PUSKIN

A nagyravágyó asszony GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Rocco és fivérei

HATVANI VÖRÖS CSILLAG

Feltámadás HATVANI KOSSUTH Folytassa, nővér HEVES

öt perc a paradicsomban

PÉTERVÁSARA Soha többé! FÜZESABONY Esterina

1962. JÜNIUS 19., KEDD: GYÁRFÁS

120 évvel ezelőtt, 1842 júniusában született KARL LINDE német mérnök. Munkássága úttörő jellegű volt, hőelméleti munkái terén. 1876-ban ő szerkesztette meg a müjéggyártás fontos segédeszközét, az ammóniák-hűtőgépet, 1895-ben pedig ő fedezte fel a levegő és a gázok cseppfolyósítása- nak gyakorlati módszerét.

180 évvel ezelőtt, 1782. június 19-én született HUGUES LAMEN- NAIS francia apát, író és filozófus, aki kezdeti idealista filozófiai felfogása révén a „keresztényszo- cíalizmus”-on át eljutott a kizsák-, mányolt tömegek helyzetének megjavítását célzó követelésig, végül az állam és az egyház szétválasztását sürgette. Tanai miatt egyházi hatósága börtönre ítélte. Az 1848-as nemzetgyűlésben már a szélsőbaloldal tagja volt. Lamennais demokratikus eszméi nagy hatással voltak a budapesti „márciusi ifjak”-ra.

170 éve, 1792-ben e napon született GUSTAV SCHWAB német költő, kiemelkedő alkotásai a késői romantikus stílusú balladái.

25 évvel ezelőtt, 1937-ben e napon halt meg JAMES BARRIE skót költő és drámaíró. Műveiben az egyszerű emberek lelkivilágát ábrázolta, gyakran pesszimista hangot ütött meg. Regényeit skót tájszólásban írta. Peter Pan című mesekönyve Angliában igen népszerű. Színmüvei közül a Vénlányok, öreganyo katonája és az Egyenlőség címűt nálunk is bemutatták.

Kari Linde

FILM:

Zendülő fiatalok

A magyarul beszélő csehszlovák filmvígjáték a mai falusi fiatalokról szól.

A filmet az egri Kertmozi június 19—20-án mutatja be.

Hol folytatják tanulmányaikat a hatvani járás most végző általános iskolásai ?

SALGÖ LÁSZLÓ:

mm ifi

ft-»:*:-: 41

I

mellett, — Roland bennünket unszolt, hogy bírjuk szóra hallgatag rokonát is: ő sokkal többet, sok minden másról is tud mesélni — mondta büszkén, tekintélynek tartott idősebb barátjáról.

Azután a hosszú autóúton és a Cafeteriában töltött rövid pihenők alatt megismertem Garcia harcos útját.

Tizenhárom éves volt — éppen annyi, mint most unokaöccse — amikor apját az

r

kan gimnáziumban akarják folytatni tanulmányaikat, Heréden nyolcán, Apcon huszon- hatan, Rózsaszentmártonban huszonegyen, a Mátravidéki Erőműnél tizenhatan jelentkeztek középiskolai továbbtanulásra. Számos tanuló kíván iparitanuló-intézetekben tovább tanulni. Kerekharasztról 4, Ecsédről 23, a lőrinci 2. sz. iskolából 22, Zagyvaszántóról 11, Hortról 7 tanuló jelentette be ilyen szándékát.

Örömmel tapasztalható az is, hogy a gyerekek körében egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a mezőgazdasági szakmák iránt is. Egy boldogi kisdiák kertészeti szakiskolán akarja folytatni tanulmányait, öten mezőgazdasági szakiskolákban, Ecséden kilencen jelentkeztek ilyen szakiskolára, Zagyvaszántón ketten.

A változatos érdeklődési kört bizonyítja, hogy szép számmal jelentkeztek tanulók vasúti technikumba, gyors- és gépíróiskolába, vasútgépésze ti technikumba, közgazdasági és vil- lamosipari technikumokba. Vannak olyan tanulók is, akik kereskedelmi pályára készülnek. (— r)

Garcia Bautista és Roland Rodriguez

olyanfajta dagasztógépekben, mint amilyeneket a pékségek használnak.

Amennyiben a próbaszaka- szón lerakott új sínek a forgalomban beválnak, ez lehetővé tenné, hogy tetemes megtakarítást érjenek el a földalatti építkezésénél. Az alagutakat, mivel nincs szükség a sínek alépítményeire, 30 centiméterrel alacsonyabbra építhetnék» mint eddig.

Betonra ragasztott sínek

{ Hamburgban egy föld alatti í vonalszakaszon kipróbálnak íegy új sínépítési módszert, : amely feleslegessé teszi az al- : építményt és a talpfákat. Egy <400 méter hosszú részen a színeket acéllemezekre és gumi- •ból készült betétrészékre hegyezve, egyenesen a betonra 'ragasztják rá. A ragasztóanya- Igot, amelynek speciális össze- i tétele van, a helyszínen állít- t jak össze és keverik meg

/ Az élet határkövei egy-egy í pillanatra megállítják az em- ^ bért. Elgondolkoztatják, vajon 2 mitévő legyen, hogyan alakítsa £ további jövőjét, mért menjen /azon az úton, amit be kell jár- {nia, amire hivatott Az első ; ilyen határkőhöz akkor érkezik ía gyermek, amikor az általános iskola VIII. osztályát is el- ! végezte, s kedves ballagáson ! búcsúzik attól az iskolától, ahol (nyolc éven keresztül fáradha- ítatlah pedagógusainak irányí- ítása mellett, s a szülői gondos- j kodás ölelésében színes gyer- ímekéveit töltötte.

! Nem könnyű az első válasz- í tás, s talán ez a legnehezebb, {hiszen döntése már egész éle- ! téré kihathat. Már most tisz- < táznia kell, érdeklődése merre ; viszi, milyen elképzelései vauinak az életről.

: E téren is fontos munkát vé- ígeznek pedagógusaink, akik jó í tanáccsal, szeretettel próbál- ;nak némi irányítást adni a ! szülőkön kívül, hiszen ők is- í merik legjobban a gyermek {képességeit, érdeklődési körét,

■ tehetségét.

• A hatvani járás most végző (általános iskolásai az élet igen ísok területére készülnek. Sohallotta először a Moncada laktanya ostromának, a Fidel Castro vezette 175 fiatal hősi vállalkozásának hiteles történetét. Garcia valósággal itta fivére szavait. Jól esett az: igazat hallani; A pap — ha; szóba került — az Isten ellen: vétő moncadai „genszter- j támadás” megismétlődésétől; óvta, a csendőrparancsnok a: véres santiagói megtorlások! példáival fenyegette a fiatalo-í kát.

több neves vezetőjét és sok egyszerű katonáját ismertem i meg.

I GARCIA BATJTISTÁRÓL

bemutatkozásunk alkalmával még nem gondoltam, hogy e harcosok egyike.

Jól látszottak a Sierra Maestra kékes vonulatai, amikor az Orientébe tartó ország- ; úton a tizennyolc éves kamasz, unokaöccsével, a tizenhárom éves Roland Rodriguezzel megállította gépkocsinkat

Az autó-stopp is, a két fiú egyenruhája is megszokott dolog Kubában. A kék színű, váll-lapos brigádista ing, a szürke derékszíjas nadrág, a magas szárú fekete cipő azon- 1 nal elárulta, hogy a velünk i egy irányba tartó fiatalok —

, 100 000 diáktársukkal együtt — a múlt évben maguk' is részt vettek az analfabétizmus felszámolásáért folytatott nagyszerű akcióban.

A pergő nyelvű Roland fiatalos lelkesedéssel percek alatt elmondta az Escambrey hegyeiben 10 hónap alatt ■ szerzett harci élményeit és tapasztalatait. Beszélt „tanítványairól”, ; az öt idős parasztról, akik — j miután megismerték a betűket • — vizsgadolgozatként levelet írtak a forradalmi kormányhoz, hogy megköszönjék az alfabetizáló brigádisták munkáját, azt, hogy hazájuk egész Latin-Amerikában elsőnek , írhatta zászlajára:

CUBA—TERRITO RIO LIBRE DE ANALFABETISMO

Mivel az „analfabétizmustól szabad területért” folytatott harc másik katonája, az idősebb Garcia továbbra is szót- lanui ült-eföil, a gépkocsivezető

Gyufaszál a cukornádban

1;

Az öthetes országjárás során 9 győztes kubai forradalom

1957-es Matanzas tartományi nagy sztrájk alkalmával társaival együtt elvitték a csend- űrök. Idősebb fivére Santiago de Gubából rövid időre hazajött a faluba, hogy valamit segítsen a most már végképpen reménytelen helyzetbe került családon.

Garcia -tőié, a szemtanútól

És ekkor fivérétől arról; hall, hogy hiábavaló Batistáék; fenyegetőzése, apja elhurcolá-! sa: Fidelék szabadok. 1956 de-í cembere óta már újra harcol-! nak, de most nem Santiago; falai között, hanem kint a: Sierra Maestrában.

(Következik:

Gyulaszál a cukornádban, i) -