Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

1962. június 19., kedd NÉPÚJSÁG 3 Göröngyös az áru útja, amíg el*ut a vásárlóig A népi ellenőrzés megvizsgálta a nagy- és kiskereskedelem együttműködését Sok embert érint annak a vizsgálatnak az eredménye, amelyet a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság folytatott több .mint félszáz üzletben a nagy- és kiskereskedelmi vál­lalatoknál, az áruelosztással, a kereskedelem irányításával foglalkozó szerveknél, kezdve a Heves megyei Tanács vb ke­reskedelmi osztályától a MESZOV-ig. A vizsgálat eredményeként, meg lehet állapítani, hogy a kis- és nagykereskedelem együttműködésénél fejlődés mutatkozik; nagyobb tervszerűséggel inté­zik a városok és falvak áru­ellátásét, a rendeléseknél fi­gyelembe veszik a vásárlók igé­nyeit, ám az áru útja még mindig eléggé göröngyös, amíg eljut a fogyasztóig. Elsősorban az áruelosztás hi­báit tárta fel a népi ellenőrzé­si bizottság vizsgálata, amely azzal foglalkozott, hogy me­gyénk megkapja-e a szükséges árucikkeket az országos kész­letből. Sajnos1, egyes cikkeknél hiány mutatkozik, a megyei igényeket nem tudják kielégí­teni, egynéhány, az elmúlt év­ben is az igényelt közel 15 millió forint értékű hengerelt és húzott vasáruból alig tíz­millió forint értékűt kapott a megye, s ebből is 2 600 000 fo­rint értékűhöz többletbeszerzés útján jutott. Hasonló a helyzet a kerítés- fonatnál is, valamint néhány porcelánárunál. Előfordul, hogy az ÜVERT olyan áruk­kal látja el az egri telepét, amelyből jelenleg is két évre elegendő készlet hever a rak­tárban. Mint például a drá­gább import tányérból és bög­réből, miközben az olcsóbb hazai gyártású porcelán tányé­rokból állandó hiány mutatko­zik. A megyén belüli áruelosztást a megyei tanács vb kereske­delmi osztálya végzi, amely­nek ilyen irányú munkája az utóbbi időben érezhetően ja­vult, de még mindig előfor­dul, (hogy a boltok az igé­nyektől eltérően kapnak kü­lönböző áruféleséget. Vízveze­tékes fürdőkályhát küldenek olyan földművesszövetkezeti boltokba, ahol még nincs víz­vezeték. Vagy például a gyön­gyöspatai iparcikkboltban a lakosság által nem igényelt import teás és mokkás készle­tek sorakoznak nagy számban. Igen sok hiba adódik a ke­resett, de nem mindig kapható árucikkek elosztásánál. Az elosztási módszer túlságosan mechanikus, többék között olyan árucikke­ket is gondosan porcióznak, amelyek már korlátlanul kap­hatók, mint például a kerék­párok. A nagyon keresett, ér­tékesebb, nikkelezett tűzhe­lyek a rendes áruk között sze­repelnek, miközben valósággal verekednek érte a kiskereske­delmi és földművesszövetkezeti boltok. S mivel az elosztásban nincs megnyugtató rend, egyes üz­letvezetők kénytelenek külön­böző ügyeskedéssel biztosítani vásárlóik számára a keresett árucikkeket. A különböző idénycikkeket — mint például a drótfonat, amelyet tavasszal keresnek — egyes boltvezetők már előzó évben felvásárolnak, vagy például a nikkelezett tűzhelyet már júniusban va­gonszámra szerzik be, s addig, amíg a fűtési szezon el nem érkezik, csak a készleteket nö­velik, s nagy összegű pénzt kötnek le. A földművesszö­vetkezeti boltokban azt kifogá­solják, hogy nem tudják, meny­nyi ilyen keresett árut kap­hatnak, mert azt a MÉSZÖV minden megrendelés nélkül küldi el számukra. A boltok egyébként igyekez­nek egymás között is forgal­mat lebonyolítani, s értéke­síteni a náluk kevésbé kere­sett cikkeket, amelyek máshol hiányoznak. A szihalmiak pél­dául nagyobb mennyiségű vas-műszaki árut adtak át a füzesabonyi boltnak. Balaton­ból pedig kerékpárokat adtak a poroszlói földművesszövetke,- zetnek, ahol azonnal értékesí­teni tudták azokat. Az áruelosztással szorosan összefügg a boltok készlet- gazdálkodása és az árurende­lés is. A népi ellenőrök rész­letesen vizsgálták ezeket a problémákat és arra a megál­lapításra jutottak, hogy az írásban, postán és egyéb mó­don továbbított megrendelé­sek legfőbb fogyatékossága, hogy annak összeállítását nem előzi mieg a készletek alapos felmérése, a várható forgalom figyelembe vétele, a boltok egy részénél az a káros nézet terjedt el, hogy „ , a megrendelés „felesleges papírmunka“, mert a nagykereskedelmi vál­lalat úgyis azt szállít, ami raktáron, vau. Sajnos, ezt a szemléletiét jó néhány példa erősíti, többek között olyanok, mint az egri KERAVILL-bolt esete, amelynek 102 tételes megrendeléséből 59-et nem szállított a nagykereskedelmi vállalat, de ugyanez mondha­tó ed az abasári földműves­szövetkezet, s más boltok megrendeléseiről iu. A megrendelt áruk hiányos szállítása okozza egyrészt, hogy a boltvezetők nem nagy gondot fordítanak a hiány­könyvek . vezetésére. Emiatt egyes cikkekből — olyanokból is, amelyek egyébként kapha­tók, gyakran hiány mutatko­zik, vagy nagyon kicsi a vá­laszték. Az áruk szállításánál és át­vételénél kevesebb hiba ta­pasztalható, de ami a vevők reklamációjának intézését il­leti, nem valami rózsás» a helyzet. A hevesi vas- és mű­szaki üzletiben az egyik vevő jogos reklamációját több mint fél év alatt intézték el, míg egy másik reklamáció orvos­lása szintén hasonló időt vett igénybe. Nem közömbös az sem, hogy a megrendelt árukból mennyit kapnak a megye .üzletei, pon­tosabban, mennyit nem kap­nak. Még mindig széles ská­lája van az olyan hiánycik­keknek, amelyeknek többségét gyáraink előállíthatnák. Ezek közé tartozik a porcelán pi­pa, a laposelem, szigetelősza­lag, csillárcső, különböző ká­belek, alumínium kés, külön­böző edényféleségek, fodrász­olló s még jó néhány más áru, amelyeket többször is hiába rendelte meg a rádió- vildamos&ági bolt, vagy az egri Vas- és Edény­bolt, ha kapott is belőle, csak elenyésző részét a megrendelt mennyiségnek. A vizsgálatok alapján a né­pi ellenőrzési bizottság sok ja­vaslatot adott a felsorolt hi­bák kijavításához, javasolta többek között a hitelezés je­lenlegi rendszerének megvál­toztatását, a készleteikkel kap ceolatos szabályok módosítá­sát, helyeselte, hogy az áruk leértékelésénél elsősorban azoknak az árét csökkentsék, amelyek technikailag elavul­tak, vagy már nem gyártják azokat. Sürgették a garanciá­lis javítások időbeni elvégzé­sét, s hogy a nagykereskede­lem mielőtt az ipartól meg­rendel egy-agy áruféleséget, végezzen közvéleménykuta­tást a boltoknál, hogy a vá­sárlók kívánsága, igénye ala­kítsa ki végső soron a keres­kedelem megrendeléseit s áru­készletét. Kovács Endre Ahol a tervmutató törvény! A Vas- és Fémipart Vállalatot általában úgy emlegetjük, mint az egyik legrentábilisabban működő és a terveket telje­sítő vállalatot. Ezeket a dicsérő szavakat tényként erősítik meg az első negyedévi eredmények, amelyek — bár még ben­ne vagyunk — a második negyedévben sem mutatnak majd rosszabb képet. T ényes panaszok, szép dicséretek Feljegyzések egy brigádnaplóban Tanulnak a Hajtómügyár fiataljai Az építkezések, az új forgá- csolómühely méretei jelzik, hogy nagy feladatok várnak a gyárra. Államunk 68 millió forintot. költ a gyár bővítésé­re. De nem elegendők az épü­letek, a modem gépek, idejé­ben biztosítani kell a terme­lés személyi feltételeit, hozzá­értő, jó elméleti és gyakorlati képzettséggel rendelkező em­berekre van szükség az új eg­ri gyárban. A 30 fős műszaki létszám­ból hárman a mérnöki képe­sítés megszerzéséért tanulnak és tizennyolcán technikumba járnak, sok munkás végzett tanfolyamot, hogy jobban el­sajátítsa a szakmát és egyre többet bízhassanak rájuk. Tanulni kell mindenkinek, hogy jobban menjen a munka, kevesebb baj legyen a selejt- tel, jobban tartsák a méret­hűséget, jobban irányíthassa­nak a vezetők. SOKSZOR és sokat irtunk már a szocialista brigádokról. — Lapozzunk hát most bele egy brigádnaplóba. Miként tükröződnek benne új életünk jellemző vonásai. Eger egyik közkedvelt üzle­te a Széchenyi utcai 92. számú Ifjúsági Bolt, A napló annál inkább érdekes, mert csupa fiatal dolgozik az üzletben 1961. január 1-én indították meg a versenyt a szocialista brigád elmért, melyet elnyer­ve, ma már a szocialista bri­gádoklevélért folyik a ver­seny. Egyébként az üzlet el­nyerte a kiváló bolt címet is! Itt fekszik előttünk a vaskos napló, amelynek borítólapját a gondos leánykezek szép, ma­gyaros motívumokkal díszítet­tek. A napló első bejegyzése 1961. januárjában született, az utolsó pedig pár napja. A terv teljesítéséért folyta­tott szívós munka vázolása mellett ott sorakoznak a lapo­kon a brigád tagjainak apró örömei, bánatai, a kis szocia­lista kollektíva közös élmé­nyei. 1961. április 5-én még kéréssel fordulnak a vállalathoz, hogy módosítsa tervüket, mert túl magasnak találják, mivel ma­gasan felülmúlja az egy főre eső országos átlagforgalmat, a KASZÁSOK 10 ezer forintot. A munka ja­vul és május 20-án már ez áll a naplóban: „Ebben a hónap­ban Jobban dolgoztunk, mint az elmúlt hónapokban...” A jú­lius 6-i brigádértekezletről így vallanak a sorok: „Első féléves tervünket már Június 20án teljesítettük.” 1961. március 20-án erről ír a napló: „Rendkívüli brigádár. tekezletet tartottunk és meg­beszéltük a húsvéti csúcsfor­galommal kapcsolatos tenni­valókat: Nem is merült fel panasz a nagy vásárlási kam­pány során, A fiatal szocialista brigád jó munkáját elismerte a vállalat 1961. augusztus 2-án ezt Je­gyezte fel az „íródeák”: „ÚJ taggal gyarapodott brigádunk: Molnár Erzsébet személyével, kis tanulólányt helyeztek áru­dánkba ..'. Büszkék vagyunk rá, hogy a vállalatunk ránk bízta a nevelését, s hogy belő­lünk, fiatalokból kinéztek annyi tudást, hogy belőle Jó szakembert fogunk nevelni.” SZEREPELNEK a naplóban úgynevezett .^kényes” termé­szetű panaszok is. „Megint sajnálatos esemény történt az árudánkban. A vásárlók közül ma egy megfeledkezett magá­ról és kosár helyett a szatyrába pakolta az árut...” Kimagaslóan szép eredmé­nyeket tükröznék a múlt szep­tember 10-én naplóba vetett sorok: „Az önkiszolgáló pénz­tárosai részére a megyei ta- fnács kereskedelmi osztálya ^versenyt rendezett. Brigádunk- ból Csőke Erzsébet vett részi. A jelen levő 12 legjobb péti* táros között Erzsiké a negye* dtk helyen végzett és ezzel bekerült az országos döntő» be... A szocialista szellem tükrö* ződik a lapokról: közös ázó«* kozások, mozi- és színházláto­gatások, közös kirándulások rövid leírásairól szól sok be­számoló a naplóban. De együtt látták az „Álba Regia’í című filmet, a „Tűzijáték” és a „Fü­redi komédiások” című dara­bot. A brigádnapló bejegyzé­séből kitűnik, hogy közösért vásároltak könyvet is: „AZ Állami Könyvterjesztő Válla­lattól ma három nagy csornai got hozott a posta. Megjöttek a könyvek — egyik jobb. mint a másik. Azt sem tudjuk, hogy melyiket olvassuk el először.’* A napló tele van szebbnél* szebb képes levelezőlapokkal: Hazánk minden részéből, sőt; külföldről is. A bolt vásárlói* ismerősei és még a polítéchni- kus díákleány Is, sőt, külföldi turisták is, szeretettel keznek meg egy-egy szép lap* pal az egri ifjúsági bolt dé­rék dolgozóiról. De megtudjuk a naplóból; hogy a brigád tagjai közül töb­ben beiratkoztak a közgazda» sági technikumba és közösen tanulnak és szorgalmasan ké­szülnek mindig a vizsgák«. SZÉP ÉS ÉRDEKES ez « brigádnapló. Az akaraterő, a szorgos munka és az akadá­lyokat nem ismerő közösségi szellem kialakításának ékes bi» zonyítéka ez. Sugár István Megkezdődtek a párbeszédek fa Telipari Vállalat volt dolgozóinak biíeperében A kaxácsondi Kossuth Termelőszövetkezetnek hold lucernája van: az első kaszálást már rég befejezték a tagok, A munkát többnyire végezték* de a dünbes-dombos helyeken kézi kaszával is gyorsították a munkát. Ké­pünkön a karácsondi kaszások hazafelé indulnak. (Foto: Kiss Béla) Az Egri Járásbíróság dr. Juhász tanácsa már hosszabb ideje tárgyalja a Tejipari Vál­lalat tíz volt dolgozójának bűnperét. Mint az eddigiek Xsorán kiderült, Szuromi Pál, Tvolt hevesi tejcsarnokos, Révekkel ezelőtt manipulálni kezdett a különböző tejtermé­kekkel, azok továbbszállításá­val, eladásával, úgy, hogy én­ének révén sorozatosan megká­rosította a társadalmi tulaj­dont a maga hasznára, s visszaélt beosztásával. A le­leplezéstől félve azonban bűn­társakat keresett és talált is, ^úgyhogy jelenleg tízen ülnek a a vádlottak padján, akik külön- tbőző anyagi juttatások révén kezérejátszottak Siurominak, vagy hallgatásukkal támogat­ták üzelmeit. A bíróság több tárgyalási nap és a szakértők vélemé­nyének meghallgatása után az elmúlt hét csütörtökén befe­jezettnek nyilvánította a bizo­nyítási eljárást, s így a követ­kező, hétfői tárgyalási napom a perbeszédekre került sor. Elsőként a vádat képviselő ügyész fejtette ki az üggyel kapcsolatos álláspontját, majd megkezdődött a védőbeszédek meghallgatása is, amelyek folytatása ma várható. ítélethirdetésre — előrelátha­tólag — a jövő héten kerül séf. más vállalatnál eddig még rit­kán tapasztalhattunk. Beszélnünk kell még a kuk turális és a szociális helyzetről. A kulturális fejlődés biztosítá­sára rendelkezik a vállalat megfelelő kultúrhelyiséggel, sportfelszereléssel, politikai, műszaki és szépirodalmi könyvtárral, amelyet a dolgo­zók használnak az igénybe is vesznek. Sokan részesülnek kü­lönböző állami oktatásban is: középiskolában, technikumo­kon, egyetemeken. Helyben pedig a dolgozók szakmai to* vábbképzése érdekében öt-, il­letve tízhetes 'Szakmai tovább? képző tanfolyamot tartanak. A szociális ellátottság terén már nem sorolhatunk fel as előbbihez hasonló eredménye­ket. A rendelkezésre álló für­dőépület csupán szükség-meg­oldás és nem felel meg a mai követelményeknek, a kívánt higiéniának. Az új fürdő épi* tésére másfélmillió forintra lenne szükség, amely összeget a megyei tanács csupán az 1963-as év/e biztosítja. Megállapítást nyert tehát, hogy a Vas- és Fémipari Vál­lalat jelentős gazdasági sike­reket ért el. A városi párt-vb, megvizsgálva a vállalat helyze­tét, határozati javaslatot dolgo­zott ki: felkéri a városi ta­nács vb-elnökét, hogy a fürdő­épülethez szükséges hitelkeret előbbrehozatala végett járjon el a megyei tanácsnál, illetve é hitel korábbi időpontban való folyósítására tegyen előterjesz­tést Laczik János tására vonatkozó része kimond­ja: úgy kell végrehajtani, hogy a termelési érték emelkedését, másrészt pedig az átlagkere­setek változatlanul hagyását célozzák. Ahol az új technoló­gia bevezetését lelkiismeretes Időfelmérő munka előzte meg, ott a tervmutatók megfelelően alakultak. Ezek közé a helyek közé tartozik a Vas- és Fém­ipari Vállalat is, ahol norma- rendezés után hat hónapban 240 forinttal emelkedtek az átlag- keresetek. Milyen tényezők játszottak közre, hogy a vállalat ilyen dicsérendő szép eredmények­kel gazdagodhatott? Említhet-, nénk a szocialista munkaver­senyt, amely dicsőséges múltra tekinthet vissza ennél a válla­latnál. Ezt igazolják a többszö­rösen elnyert élüzemkitünte- tések, a különböző oklevelek, valamint a versenyzászlók. A szocialista munkavemeny for­mái megoszlanak egyéni és bri­gádversenyre. Kiváló ered­ménynek tekinthető, hogy a különféle versenyformában részt vevő dolgozók száma meghaladja a termelői létszám 90 százalékét. A verseny lendü­letét és a versenyben részt ve­vők lelkesedését bizonyítja az is, hogy a társadalmi munká­val kapcsolatos vállalások tel­jesítéséből az ipari tanulók is kivették a részüket, amelyet Ha át akarjuk tekinteni tel­jes egészében a vállalatot, úgy részeire kell bontanunk — már a tervmutató tekintetében — és az egyes pontokat vizsgálni külön-külön. A termelékenység alakulása, vagyis az egy főre eső termelé­si érték 2510 forinttal szár­nyalta túl a tervezett értéket, amely hatszázalékos többlet­nek felel meg. Lényeges javu­lás tapasztalható tehát az 1961. év utolsó negyedévéhez viszo­nyítva. Az első negyedév 470 ezer forintos tervtúlteljesítési értéke azonban azt is mutatja, hogy a vállalat végrehajtotta a Politikai Bizottság 1960. szep­temberi határozatát. Mert az előbb említett tervtúlteljesítési összegből csupán 134 000 forin­tot értek el létszámemelkedés­ből, mig a 336 000 forint terme­lékenységnövekedésből adó­dott. Az első negyedév ered­ményei azt mutatják, hogyha a vállalat termelő kapacitását to­vábbra is lekötik, akkor az évi tervteljesítés biztosítottnak lát­szik. De kedvezően alakul a lét­szám és bérgazdálkodás is az év első negyedében, mert a 108,3 százalékos tervtúlteljesí­téshez az előirányzott lét­számnak csupán a 98,2 száza­lékát használták fel. A Politikai Bizottság hatá­rozatának a norma karbantar-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents