Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

2 NÉPÚJSÁG 1962, június 19., kedd Sok mindent kell tudnia egy leendő pincérnek, — erről tegnap győződtem meg, amikor végig hallgattam az egri pin­cértanulók vizsgafeltételeit. A három évfolyam „hallgatói” négy elsős, négy másodikos, és két harmadikos, immár szak­munkás vizsgát tevő tanuló adott számot a vizsgabizottság előtt, arról, mit tanult egész esztendőn át, hogy a vendég­látó ipar szakismeretekkel ren­delkező dolgozója legyen. Egymás után peregnek a kérdések, és a hallgatók, taní­tók dicséretére válik egyaránt, hogy a feltételek is helyesek voltak. Hogyan készül a gulyásle­ves, mi van az orosz coctail- ben, néhány szó az éttermi textiliákról, felszolgálás a szállodába, megannyi szakmai kérdés, melyre alapos, pontos feleletet várt és kapott a vizsgabizottság. De nem csu­pán ennyi a kötelező ismeret- anyag a leendő felszolgálók részére. Felelni kellett a bur­1\* Sz. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Bukarestbe Ez az együttműködés szo­rosan összefügg a szocia­lista tábor országai között kialakult kölcsönös segít­ségnyújtási kapcsolatokkal, az internacionalizmus el­veit testesíti meg. Biztosíthatom önöket . —* mondotta N. Sz Hruscsov —, hogy a szovjet emberek to­vábbra is mindent elkövetnek majd a szovjet—román együtt­működés további erősítésére. N, Sz. Hruscsov beszéde végén éltette a szovjet és román nép barátságát, a Román Munkás­pártot és Központi Bizottságát Az üdvözlő beszédek el­hangzása után N.' Sz. Hruscsov Gheorghiu-Dej társaságában a jelenlevők lelkes tapsától kí­sérve nyitott gépkocsiban hagyta el a fogadtatás színhe­lyét. A pályaudvartól a város központjába vezető több kilo­méter hosszú útvonalon, ame­lyen a küldöttség gépkocsiséra végigvonult, a bukarestiek százezrei köszöntötték a szov­jet nép küldötteit. (MTI) Megegyezés az FLN és az OAS között A FLN képviselőiének rádióbesxéde —- ax OAS bejelentése Botrányos tömegverekedés Nyugat-Berlinben Adenauer és Willy Brandt éles támadása az TSDK ellen BERLIN: Az MTI berlini tudósítója jelenti: aEESE[SEEIEE!@!3t3E!ä!®SS[I]ü)0[äaii]®®®!2S[HSiI![aE)Elsl®[s]SSESE2! Felnőtt­kerékpár 6 h OTP a vi hitelre vásárolható! is ÁLLAMI KISKERESKEDELMI, FÖLDMÜVESSZÖVET- KEZETI IPARCIKK ÜZLETEKBEN és az állami Áruházban mibotozás kezdődött. A rend­őrök a tüntetők közül nyolc diákot elhurcoltak. A késő délutáni órákban a szenátusi palota előtti téren, az úgynevezett „Oszthatatlan Németország Kuratóriuma” provokációs gyűlést rendezett az 1953. június 17-i berlini fa­siszta puccskísérlet évforduló­ja alkalmából. Adenauer kancellár beszédé­ben éles támadást intézett a „szovjet zóna” ellen azért, mert az NDK-ban a potsdami megállapodások szellemében véget vetettek a német mili- tarizmusnak, a nácizmusnak és megbüntették a háborús bűnösöket. Adenauer kereken dicsőítette a 9 év előtti fasisz­ta puccs szervezőit, majd táp­lálni .igyekezett azokat az il­lúziókat, mintha a bonni mi­litarista körök felfogása szel­lemében kerülhetne sor Né­metország újraegyesítésére. „Azzal a kéréssel fordulok önökhöz — folytatta —, hogy tartsanak ki szilárdan azon reményük mellett, hogy egy szép napon önök megint egy újraegyesített. Németország­ban élhetnek”. HAVANNA (TASZSZ): A kubai dolgozók hatalmas tün­tetéssel válaszoltak a forrada­lom ellenségeinek Matanzas tartománybeli mesterkedésére. Illegális ellenforradalmi erők — kihasználva Kuba átmeneti gazdasági nehézségeit, amelye­ket elsősorban az amerikai im­perializmus blokádja és gazda­sági agressziója váltott ki — megpróbáltak lázadást szítani- a tartomány lakosai között. A napokban egy ellenforradalmi csoport „tüntetést” szervezett Cardenasban. A dolgozók gyor­san és határozottan válaszol­tak. Több ezer munkás, ' paraszt, alkalmazott és tanuló vett részt szombaton a Cardenas központi terén rendezett gyű­lésen. A részvevők egyhangú­lag jelentették ki:, falhoz kell állítani azt, aki kezet mer emelni a forradalomra’ Az egybegyűltek lelkesen üdvözölték a kubai népi forra­dalmi hadsereg egységeit. A díszszemle után Osvaldo Dorti- cos kubai elnök és Jorge Cer- guer, az egyesített forradalmi szervezetek matanzasi főtitká­ra tartott beszédet. — Ez a tüntetés — mondot­ta Osvaldo Dorticos — ismét bebizonyítja forradalmunk né­pi erőinek nagyságát. Ellensé­geink gyakran megfeledkez­nek arról, hogy a forradalom és a forradalmárok harcban edződtek. 'Dorticos megjegyezte, hogy az imperialisták és az ellen­forradalmárok gazdasági blo­kád és agresszió segítségével nehézségeket akartak támasz­tani a lakosság ellátásában, vagyis, olyan feltételeket akar­tak teremteni, amelyek ked­veznek a földalatti tevékenysé­güknek. Valóban vannak ne­hézségeink és hiányosságaink — mondta Dorticos. — Ezeket először is éppen az imperia­lizmus támasztotta, másodszor az, hogy a termelés növekedé­se elmaradt a lakosság vásár­lóképességének növekedésétől, harmadszor:' — magunk is hi­bákat követtünk el. Az ellen­ség a bonyolult helyzetet ki­használva megpróbált elége­detlenséget szítani népünkben, de Kuba ellenségei újra téve­désbe estek: lebecsülték forra­dalmunk és népünk erejét. Beszédét Dorticos a kővet­kező szavakkal fejezte be: jövő a máén1:! Elére a dicső­séges jövő felél” (MTI! küldöttség látogatása és a tár­gyalások újra kidomborítják a két nép békeakaratát és a bé­kés egymás mellett élésnek, az általános leszerelésnek, s a vi­tás nemzetközi kérdéseknek a népek érdekeinek megfelelő megoldására irányuló törekvé­sét. Ezután N. Sz. Hruscsov lé­pett a mikrofon elé, és e sza­vakkal kezdte beszédét: En­gedjék meg, hogy a nap felé emelt kalappal beszéljek, mert önöknek nemcsak a szívük meleg, hanem forró a napsu­garuk is. A szovjet kormányfő tolmá­csolta a szovjet párt és kor­mány, az' egész szovjet nép forró, szívélyes üdvözletét és köszönetét mondott a meghí­vásért. Hangoztatta, hogy a szovjet emberek jól ismerik a román nép eredményeit és örömmel töltik el ezek a sike­rek, A Szovjetunió és a Ro­mán Népköztársaság közötti sokoldalú együttműködés év­ről évre fejlődik. mos plaszt'ikbomlba robbant az Algír városa fölötti dombon levő polgári légiforgalmi köz­lekedési hivatal épületében. A robbanás az egész várost meg­rázkódtatta. Jelentések szerint Abderrah- mann Faresz, az algériai ideig­lenes végrehajtó szerv elnöke, vasárnap este rádióbeszédet mondott. Mind Franciaország­ban, mind Algériában nagy érdeklődéssel várták a beszé­det. A nyugati hírügynökségek egybehangzó közlése szerint az OAS kalózrádiója vasárnap este az algíri televízió hullám­hosszén bejelentette, hogy az OAS parancsnokságának ren­delkezése értelmében vasárnap éjfélkor a szervezet tagjainak abba kell hagyniok a fegyveres akciókat. Az algériai ultrák szervezete — hangzik a beje­lentés — egyetért Mosztefai vasárnap déli rádióbeszédének tartalmával, s felszólítja az Algériában élő európaiakat, hogy ne hagyják el Algéria te­rületét.. (MTI) TflSZSZ-lelentés a cardenasi tümeggy (literül ROCHER NOIR (MTI): Nyu­gati hírügynökségek jelentése szerint az algíri rádió vasár­nap délben közvetítette dr. S. Mosztefai, az FLN-nék, az al­gériai ideigenes végrehajtó szerve kiküldött képviselőjé­nek; beszédét. Az algériai politikus beje­lentette, hogy az algériai ide­iglenes kormány tudtával bi­zonyos idő óta tárgyalásokat folytatott az OAS képviselői-, vei. A többi között közölte, hogy az FLN „mihelyt az or­szág szuverenitásának helyre- állítása lehetővé teszi, általános amnesztiát hirdet”. Megfigyelők szerint az algé­riai lakosság bizonyos meg­nyugvással fogadta Mosztefai beszédét. Nem tudni azonban, hogy Mosztefai tárgyaló part­nerei valóban az egész OAS nevében beszéltek-e. Egyelőre tény az, hogy Algériában to­vább folytatódnak a merény­letek. így alig egy órával Mosz­tefai beszédének elhangzása előtt egy negyven kilogram­BUKAREST (az MTI buka­resti tudósítója jelenti): Nyikita Szergejevics Hrus­csov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága első titkárának, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének vezetésével hétfőn dél­előtt szovjet párt- és kormány- küldöttség érkezett Bukarestbe. A szovjet párt- és kormány- küldöttség a Román Munkás­párt Központi Bizottságának, a Román Népköztársaság Állam­tanácsa és Minisztertanácsának meghívására tesz egyhetes ba­ráti látogatást a Román Nép- köztársaságban. A szovjet párt- és kormány- küldöttséget az ünneplőbe öl­tözött bukaresti Baneasa-pá- lyaudvaron Gheorghe Gheor­ghiu-Dej, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága első' titkára, a Román Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke, Jón Gheorghe Maurer, a Mi­nisztertanács elnöke, a Román Munkáspárt politikai bizottsá­gának tagjai, az Államtanács és a kormány vezetői fogadták. A szovjet párt- és kormány­küldöttség különvonata ponto­san kilenc órakor futott be a pályaudvarra. Miután a vonat begördült az állomás elé, a je­lenlevők lelkes tapsa és éljen­zése kíséretében a vonat ajta­jában megjelent Nyikita, Hrus­csov, a küldöttség vezetője, majd a küldöttség tagjai. N. Sz. Hruscsovot és a kül­döttség tagjait Gheorghiu-Dej és Gheorghe Maurer üdvözöl­te elsőnek, majd a szovjet és a román himnusz elhangzása után — miközben 21 ágyúlö­vés dördült el — Nyikita Hruscsov Gehorghiu-Dej tár­saságában ellépett a szovjet párt- és kormányküldöttség fogadására kirendelt díszőr­ség előtt és üdvözölte a kato­nákat. Ezután Gheorghiu-Dej köszöntötte a szovjet vendége­ket. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Román Népköztársaság Államtanácsa és Miniszterta­nácsa, valamint az egész ro­mán nép nevében forró szere­tettel üdvözölte a szovjet nép küldötteit. A szovjet küldöttség látoga­tása igazi ünnepe lesz az egész országnak. Valamennyi kommunista és munkáspárt, a szocia­lista tábor minden országa a béke megszilárdítását tekinti legfőbb feladatá­nak — hangoztatta Gheorghiu-Dej. majd így folytatta: a szovjet Tumultuózus jelenetekre, botrányos tömegverekedé­sekre és brutális rendőri be­avatkozásokra került sor va­sárnap, az úgynevezett „né­met egység ünnepe” alkalmá­ból Nyugat-Berlinben. A nap folyamán a demok­ratikus érzésű nyugat-berlini diákok csoportokba, verődve tiltakoztak azellen, hogy a szenátus fórumot biztosítson dr. Konrad Adenauernak, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának, aki fél 11 óra tájban dr. Heinrich Krone tárcanélküli miniszter, Hein­rich Von Brentano volt kül­ügyminiszter és Félix Von Eckhardt szövetségi sajtófő­nök kíséretében egy bérelt amerikai katonai repülőtéren érkezett a Tempelhofi repülő­térre. A demokratikus érzésű diá­kok már a kancellár fogadása alkalmával hallatták tiltakozó hangjukat. Dahlemben a diá­kok tüntető felvonulást ren­deztek. Felbérelt suhancok rá­támadtak a diákokra és tö­megverekedést provokáltak. Csakhamar feltűntek a rend­őrség riadóautói, brutális gu­nyolultabb rendelések kdelégi- téséhez. A leendő szakmunká­sok biztos kézzel rakják pon­tos helyükre a tányérokat, po­harakat, evőeszközöket, s ha akad is kisebb hiba, Józsi bá­csi a tanító mesterük, helyre igazítja. A Vizsga egyúttal szakmun­kás vizsga volt két harmad­éves tanuló, Vízi András és Cseke András részére is. Mind­ketten megadták helyüket. Kívülálló számára kissé tg- lán meglepő volt, milyen sok kérdésben kell tájékozottnak lennie egy vendéglátóipari fel­szolgálónak. De így jó ez, mert a felnövő új szakmunkásgárda többet akar adni és tudni, a vendéglátóiparban is. — d — gonyáról, a hagymáról, is­mertetni a borkezelést. És el­hangzottak érdekes, látszólag nem a szakmába vágó kérdé­sek is. Koczka Alajostól pél­dául megkérdezték, hogyan igazítja útnak az egri neveze­tességekről érdeklődő vendé­geket. És Koczka Alajos elő­ször kissé bátortalanul, aztán biztosabban sorolja: a mina­ret, az építészeti műemlékek, a vár. Még arról is beszélt, mikor zajlott le az egri vár ostroma, ki volt Fazola Hen­rik és milyen remekbe készült munkáját csodálhatják meg a turisták. Az elméleti kérdéseket gya­korlati bemutató követi. Terí­tés, egyszerű reggelihez, s bo­Ki volt Fazola Henrik ? Hogyan készül a gulyásleves ? Étlapszerkesztés Píncértanulók vizsgája Egerben Iában kellett állnia a tolmács­nak, aki a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kérése alap­ján elvállalta a kirándulók ka­lauzolását, ha minden kérdés­re meg akart válaszom. DE KÉSŐBB, amikor már ebédnél ültek a vendégek, s már nemcsak Fazola munká­it, a várat, a kazamatákat, a vármúzeumot ismerték meg városunkból, hanem például a főszékesegyházat, s az előtte minden évben megrendezés­re kerülő daloainnepek törté­netét is, — talán még. nehe­zebb volt mindenki kíváncsisá­gát kielégíteni. A múzeumok­ban dolgozók tudtak időt sza­kítani maguknak, hogy a né­zelődésen túl érdeklődjenek a mi vármúzeumunk élete, ku­tató munkája iránt, a folyóira­toknál, vagy napilapoknál mű­ködők meg arra, hogy megis­merkedjenek valamennyire a Népújság munkájával, felada­taival. Budapestre indulásuk előtt a vendégek néhány percre be­tértek az egri strandra is. Kö­rülnéztek, örömmel állapítot­ták meg, milyen szép, s mi­lyen zsúfolt már a kora dél­utáni órákban is, de a város­nak ez a büszkesége ezúttal nem aratott teljes sikert. Ezek a kirándulók szakmájuk „meg­szállottjai” voltak, nem hagy­ta nyugodni egyiküket sein hivatásuk szeretete, — s ezért nemcsodálatos, ha nem a strandot értékelték elsősor­ban nagyra. MI ÖRÜLÜNK látogatásuk­nak, mély tartalmú érdeklődé­süknek, — s azt kívánjuk: mi­nél többször látogassanak el hozzánk, hozzájuk hasonló külföldi és belföldi csoportok, mert érdemes megismerni ala­posan Egernek nemcsak jele­nét, hanem a múltját is. (w) érdeklődést, fáradhatatlan kér- dezősködést, a város történel­mi múltjából fennmaradt em­lékek utáni kutatási lázat. A CSOPORT tagjai szovjet emberek voltak. Tizenkét na­pos kirándulásra érkeztek Ma­gyarországra, s nyolc napot a Balatonnál, egy napot Buda­pesten töltöttek eddig. Élmé­nyeik már voltak, amikor Ké­kestető érintésével Egerbe ér­keztek. Mindannyian örömmel beszéltek Balaton-parti emlé­keikről, — még ha az időjárás nem is kedvezett nekik — ám amikor szombaton délelőtt au­tóbuszba ültek, s elindultak városnézésre, megszűnt mind­ezekről a beszéd. Az első „cse­mege”, a megyei tanács épüle­tének kapujában látható két Fazola Henrik-féle kovácsolt­vas kapu látása hallgattatta el az addig elmúlt napjairól cse­vegő csoportot, s tetette fel az érdeklődő, kérédést a csoport egyik tagjával: — Ha így kezdődik a város bemutatása, ha ilyen mester­művet láthatunk mindjárt el­sőnek, mi lesz később? A kérdés jogos is volt, mert maguk a várost megtekintő moszkvai turisták nem nevez­hetők igénytelen embereknek. Fimgyárakból, színháziakból, múzeumokból, könyvtárakból, több lap és folyóirat munka­társadból verbuválódott cso­portjuk. Olyan embere^ vol­tak mindannyian!, akiket nem a kötelező udvariasság miatt érdekelt egy s más, hanem mert szakmájuk révén a vé­rükbe ivódott a tudnivágyás, örökös kutatás, az új keresése. Mit találtak akkor Egerben a két vaskapun kívül? Fantá­ziájuk gyors reagálása révén megelevenedett számukra a múlt, szinte felébredtek az eg­ri hősök,' akik a vár Védelmé­re készülődtek* — s erősen' a A NÉPES kirándulócsopor- tokhoz már hozzászoktunk Egerben. Nem csupán nyáron, hanem immár télen is, mert az idegenforgalom már nem „sze­zon jellegű”. A sok kiránduló látása mel­lett azohban többé-kevésbé ahhoz is hozzászoktunk, hogy megérkeznek, egy-két órát el­töltenek a nevezetességek meg­tekintésével, szinte kivétel nél­kül felsétálnak a várba, több­nyire tréfás megjegyzéseket tesznek az ágyúkra: mit érnek ezek most már egy háború­ban?” — s utána letelepsze­nek valahol, mert' a sok járás­tól elfáradtak, megéheztek, megszomjaztak. Tulajdonképpen nem bántó éz a „törzslakók” számára, mert ha az egy napra ideérke­ző kíváncsiskodók nem is jár­ják egész nap a várost, nem is akarják tövéről-hegyére „fel­fedezni” a maguk számára, valami emléket visznek ma­gukkal, amire otthon beszélge­tés közben nemegyszer térnek ki, még esztendők múlva is. Egyedül a diákcsoportoktól várnak nagyobb figyelmet, amikor á kazamatákat járják, hiszen ők valamennyire tanul­mányi kirándulásként, jönnek általában Egerbe, hogy lássák is, ne csak hallják, vagy olvas­sák, hol is hajtották végre vi­lágra szóló nagy tettüket az 1552. év magyar hősed. De hát az 5 komolytalanságuk is „bo­csánatos bűn”, mert a1 techni­ka századában régi várfalak­ban, muskétákban, mozsár­ágyúkban, vértekben gyönyör­ködni, nem könnyű... Am, talán éppen ezért, mert nem könnyű, volt rendkívül egy pénteken Egerbe érkező csoport látogatása, s egynapos itt-tartózkodása. Tagjaitól meg­kapta a város mindazt, amire vágyott: az alapos széttekin- tést, a szinte már tudományos Kirándulók, akiket nem hagyott nyugodni szakmájuk szeretete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents