Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-14 / 137. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. június 11., csütörtök Bemutatjuk Antal István szocialista bri­gádvezetőt, akit sokan ismer­nek, tisztelnek és becsülnek Petőfibányán. de a tröszt terü­letén ts. Brigádja háromszor nyerte már el a szocialista bri­gád címet. Legutóbb is dere- kas munkát végeztek, a feltá­rási munkák közben, sok kő­idomot beraktak. Antal István szakszervezeti bizalmi is. Meg­hallgatja az emberek javasla­tait, panaszát és mindig igyek­szik segíteni is. — MEGYÉNK gépállomá­sain egymás után tartják meg a nyári gépszemléket. Az el­múlt héten Pétervásárán, Egerben, Sarudon, ezen a hé­ten Detken, Atkáron, Tárná- szentmikléson, a jövő héten pedig Füzesabonyban, Hor­ton és Hevesen lesz gép- szemle. — A BUDAPESTI Hajtómű­gyár egri telepének bővítése kielégítő ütemben halad. Ez év végére a most épülő nagy csarnokba beszerelik az új gé­peket. Évi 5000 hajtóművet akarnak itt gyártani, a kor­szerű technológia kialakításán most dolgoznak. — PÁRÁDON ebben az évben több mint 200 ezer fo­rintot fordítanak a járda- hálózat bővítésére. Elsősor­ban az iskola és más fonto­sabb középületekig építik ki az új járdákat. — A GYÖNGYÖSOROSZI Ércbánya Vállalat legutóbbi szocialista brigádértekezletén felvetődött a gondolat hogy a következő oktatási évben kihe­lyezett technikumot kellene létesíteni. Egyes szaktárgyakat a vállalat mérnökei oktatná­nak, jelentkező is lenne ele­gendő a technücumba — MEGJELENTEK a Ma­gyar Mezőgazdaság Termelő­szövetkezeti Kiskönyvtára so­rozatának könyvei. Az első kötet A talaj termékenységé­nek növelése, a második A házi építőbrigádok kéziköny­ve, míg a harmadik kötet Korszerű módszerek a nagy­üzemi növénytermesztésben címmel jelent meg. — EGERBEN, a Beloiannisz utcában gyors ütemben halad ez útépítő munka. Nagy részén már majdnem teljesen végez­tek az alapozó munkákkal az Egri Városi Tanács útfenntartó részlegének dolgozói. Az ala­pozás a tervek szerint körül­belül e hónap 20-ra készül el teljesen. Ezután a Budapesti Üt—Vasútépítő Vállalat foly­tatja a munkát, az úttest asz­faltozását. — MEGÜNNEPELTÉK az építők napját a Mátraderecs- kei Téglagyárban és a Parád- sasvári Üveggyárban is. Az elmúlt vasárnap rendezett ünnepségeken egész nap együtt szórakoztak a két üzem dolgozói. — A HEVES megyében dol­gozó, függetlenített népműve­lők kéthetes továbbképző tan­folyamára a Heves megyei Népművelési Tanácsadó szer­vezésében a jövő hónapban ke­rül sor. A július 2-től kezdő­dő tanfolyam foglalkozásait az egri Városi Művelődési Ház­ban tartják meg. HELYESBÍTÉS A Népújság június 12-i szá­mának első oldalán a képalá­írás téves: nem Katona Sán­dort, hanem Pál Zoltánt, az MHS sportvezetőjét ábrázolja • kép. (ünyvespoh Kellér Andor: A TITKOS LAKÓ Kellér Andor új könyvében kisebb terjedelmű tárcáit, esz- széit, emlékezéseit gyűjtötte össze. Hangulatos, rövid írások alkotják a kötetet, amely hű tükre Kellér írói arculatának. A könyv két—három oldalnyi terjedelmű írásai érdekesek, hangulatosak, a személyekre, különböző leírt cselekedetekre jellemzőek, az írások egyen­ként, részleteikben is tanúsá­got, igazságot mondanak ki, s maga a regény így az első lap­tól az utolsó oldalig leköti az olvasót, igazi élményt nyújt. Az írások mértékletes és pon­tosan eltalált keverékei az új­ságírásnak és a szépprózának. Hangzatos szavak nélkül íród­tak, sokszor csali kizárólag a tények, események majd csak­nem távirati stílusban történő rögzítésére szorítkoznak, mégis gördülékenyek. A könyv olva­sásakor szinte ott érzi magát az ember az írások cselekmé­nyeinek a színhelyén. Maga a könyv több ciklusból tevődik össze: Tegnapi arcok, Mai pillanatok, így élünk ket­tesben és Párizs. A négy ciklus külön-külön más és más világ­ba kalauzolja el az olvasót. A ciklusok összességükben adják a kerek egészet; egy éles szemű író pillanatképszerű meglátá­sai, különböző emberekről és dolgozókról alkotott határozott véleményét. Az első ciklus a „Tegnapi | arcok” címet viseli. Körképet | ad a könyvnek ez a fejezete az j első világháború éveinek, és a két világháború közötti idők íróiról, művészeiről. Azokról ír Kellér elsősorban, akik nem­csak kizárólag művészek, de embernek is figyelemremél­tóak voltak, nemcsak kizárólag írók, hanem többek annál, — kissé talán már irodalmi ala­kok is voltak. A Kortárs szem­üvegén keresztül nézi ezeket az alakokat: „... 18 éves, a mesterség imádatától szüntele­nül magas lázban didergő hír­lapíró voltam, gyermekcipőt még alig kinőtt, ifjú írójelölt — rajongó, aki csodálkozással ve­gyes tisztelettel néztem ezeket az alakokat, figyeltem és les­tem el szokásaikat...” — írja Kellér. „Tegnapi arcok” című ciklu­sában többek között Hatvanv Lajosnak, Nagy Endrének, Bródy Sándornak, Szép Ernő­nek, Karinthy Frigyesnek, Rej­tő Jenőnek, P. Howardnak ál­lít emléket. írásai a kor leve­gőjét árasztják, s talán kereszt­I metszete is ez a ciklus a kor íróinak, művészeinek. A „Mai pillanatok” című ciklusban, a mai életről, a mai Budapestről ír. Történetei ér­dekesek, jellemzőek, a háttér­ben egy óriási átalakulás hét- í köznapjait érzékelteti. A „szto- ry”-ként ható történetek is a ma valóságával telítettek. „Angeló kartárs” című írá- sáhan — melyet portrénak is nevezhetünk —, egy minden­napi, becsületes fényképészt mutat be. aki bár a felszaba­dulás előtt jelentős vagyon tu­lajdonosa volt, a jelenlegi éle­tével tökéletesen elégedett. „A régi időkben az éjjel­nappal tartó munka miatt Franciaország és Magyarország között, a vonaton tudott csak pihenni. Nevetve meséli, hogy a nyaralás örömével most, fel- szabadulás után, az utolsó években ismerkedett meg, mert jó munkájáért minden nyáron a Balaton mellett üdül a fény- szövista Angeló kartárs.” De a többi írásai is ebben a ciklusban, egyszerű emberek­ről, a dolgts hétköznapok hő­seiről szólnak. Titkárnőkről, csibész nyelven beszélő kis is­kolásokról, régi barátokról, és mai, új arcokról ír. „így élünk kettesben”. Ezt a címet viseli a harmadik ciklus. Olyan dolgokról ír itt, mely dolgok túlmenően a család in­tim keretem, általános érvé­nyességre törekszik. Felesége is dolgozik, csak es­te, vacsora után van néhány percük az elalvásig, megbeszél­ni problémáikat. Egy alkalommal feleségét meglátogatta . munkahelyén, ahol a kartársaktól nagyon sok. eddig számára ismeretlen dol­got tudott meg. Hogy a felesé­ge sokszor dalol munka köz­ben, hogy a szigorú feketekávé­ivó termoszban hord teát mun-' kahelyére, hogy az üzem étkez­déjében milyen spórolósan ét­kezik, stb., mind eddig isme­retlen volt előtte. „És most itt­hon, amikor ezt a látogatást leírom, eltűnődök: mily keve­set tudok róla. És ő rólam? Az ajtóban megcsikordul a kulcs. Hazajött. A feleségem. Az is­meretlen nő.” Párizsban jártakor nem akarja „újra felidézni a vá­rost”, hanem csak képeket vil­lant fel a Párizsban élő ma­gyarokról. múzeumlátogatás­ról, utazásról, egy párizsi út röpke, de nem jelentéktelen benyomásairól. Kellér Andor ezzel a köny­vével minden bizonnyal be­lopja magát a hangulatos, rö­vid írások kedvelőinek a szí­vébe. (Magvető. 1962.) Tóth István Honnan ered a honorárium kifejezés ? A régi humanista írók fény­korában nem volt ildomos, hogy az írók honoráriumot fo­gadjanak el könyveikért. Rot­terdami Erasmus például Ul­rich von Hutten szemére ve­tette, hogy műveiért pénzt fo­gad el. Mivel az íróknak mé­giscsak élniük ltéllett valami­ből, más megoldáshoz folya­modtak: műveiket vagyonos személyiségnek, lehetőleg her­cegeknek vagy más magasállá­sú embereknek ajánlottál-:, akik ezt igyekeztek valamivel „honorálni”. Innen ered a ho­norárium kifejezés. EGRI VÖRÖS CSILLAG Hyen hosszú távoliét után EGRI KERTMOZI Ha velem tartanál GYÖNGYÖSI PUSKIN Ferrara hosszú éjszakája GYÖNGYÖSI SZABADSÁG KI tud Júliáról? HATVANI VÖRÖS CSILLAG Húsz évre egymástól I HATVANI KOSSUTH Békét az érkezőnek ff SZIIMHÄZ i' AA Ü S O » Abasáron (TK) este fél 8 órakor: Szarkafészek 1JH>2. JÜNIUS 14., CSÜTÖRTÖK: VAZUL 55 évvel ezelőtt, 1907. június 14-én halt meg MECHWART ANDRÁS gépészmérnök, egyike azoknak a feltalálóknak, akiket külföldön sokkal többre becsültek, mint hazájukban. A kéreg- öntésű vasúti kocsikerekek és a magasőrlésre használható hen­gerszék találmánya révén ő rakta le a Ganz-gyár világ­hírének alapjait. Í878-ban ő szervezte meg a Ganz-gyár elektromos részle­gét. Mechwart vető- gép találmányának eredeti példányát a müncheni Német Múzeumban őrzik. 140 évvel ezelőtt, 1822-ben e napon szü­letett PÉCH ANTAL bányamérnök, szak­munkássága jelen­tős ércbányásza­tunk történetének feldolgozása ■ szem­pontjából, ő alkotta meg a bányász szaknyelvet, adta ki az első magyar nyelvű szaklapot,-továbbá ő vezette be nálunk első íz­ben a gépi fúrást. 150 évvel ezelőtt, 1812-ben e napon született HARRIET BEE- CHER-STOWE amerikai írónő, a rabszolga-felszabadító mozga­lom híve, akinek a Tamás bátya kunyhója (1852) című regényé­nek nagy szerepe volt az Észak és Dél háborújának kitörésé­ben. Könyve örök emberi, humánus felfogása miatt az ifjúság­nak ma is kedvenc olvasni valója. 125 évvel ezelőtt, 1837-ben e napon halt meg GIOCOMO LEO­PARDI, az egyik legnagyobb olasz költő. Hányatott élete vi§z- szahatott nagyszerű .formaművészettel megírt költeményeire. Müvei nagy hatással voltak a múlt század elejének pesszimista alaphangú magyar költőire. 35 évvel ezelőtt, 1927-ben e, napon halt meg JEROME KLAP­KA JEROME angol író. Műveit, karcolatait a könnyed derű és az élvezetes előadásmód jellemzi. Regényei közül a legismer­tebbek magyarul is megjelentek (Három ember egy csónak­ban, Három ember kerékpáron), színdarabjai közül a ,,Hobbs kisasszony” és a Fanny és a cselédkérdés címűt nálunk is elő­adták. Érdekes magyar vonatkozása az írónak, hogy nevében a ,,Klapka” nevet atyja Klapka György tábornok iránti tiszte­letből adta fiának. FILM: Ha velem tartanál Egy hires tudós tragikus tévedéséről, egy szerelmes lány meggondolatlan tettéről, egy veszedelmes kém leleplezéséről szól a Ha velem tartanál című szélesvásznú NDK-film, ame­lyet az egri Kertmozi mutat be június 14—18-ig. SALGÓ LÄSZLÖ: királypálmái felett ereszke­dünk a havannai repülőtér szürke betonjára. A lassuló motorok a főépület elé gurít­ják a hatalmas gépet. Mögöt­tem már a Karib-tenger apró szigeteinek megállói: Curacao és Aruba portékáikat kinálga­A barátságos, a szó szoros értelmében vett meleg fogad­tatás hatására, a szabad orszá­got látogató, különböző euró­pai és latin-amerikai útitársam­mal együtt, pillanatok alatt fe­ledjük a hosszú út fáradalmait, a trópusi hőséget. Havannai felhőkarcolók ... HL Havannai „réti nos is pigmentária“ ’ Csak az imént búcsúztunk Zürich légi-kikötőjétől, s alig 24 érával később már Kuba EöWeliő cateornáctoesBcS, ssdár tó hangos holland kereskedői­vel és „csendes amerikai” tu­ristáival, Jamaica szúrós te­kintetű angol gyarmati tisztvi­selőivel és az Udvhadsereg utazó katonáival. Mire gondo­latban még egyszer végigfutok a mögöttem hagyott féltucat állomáson, máris előttem a havannai légi kikötő fehér épülete, homlokzatán a vörös betűs felirattal: „TERRITORIO LIBRE DE AMERICA” Az első perctől a valóságban is éreztem, amit e szavak kife­jeznek: Amerika szabad SHd- jéne lépten* Olivazöld színű egyenruhás milicisták hosszas kézfogással és rövid ügyintézéssel, népi viseletű gitárosok pedig — mint minden külföldről érkező gép esetében —, vérpezsdítő congával köszöntik a Kuba szabad földjére érkező vendé­geket. A havannai repülőtérről in­dulok a fővárosba, hogy is­merkedjem az országgal és né­pével. Néhány kilométer és teljes szépségében előttem „az Antil­lák legékesebb gyöngyszeme, amelyről méltán jegyezte hajó­naplójába Kolumbusz Kristóf: „Soha emberi szem elé nem tá­rult ilyen nagyszerű látvány”. Baja növényzetű, vöröslő fifl­dek, vágás előtti cukornád-ül­tetvények között vezet a vá­rosba a pálmák szegélyezte, ki­tűnő út. A ciklonok és a szél­viharok dühétől védett terület, a Miramar eukaliptusokkal, le­gyezőpálmákkal, tűzpiros virá­gokkal övezett villái után a gépkocsi az előzőtől teljesen elütő kerületbe érkezik. \ a spanyol hódítók nyomában ... A mélyen benyúló öbölnél a spanyolok épitétte gyarmati erőd, a Castillo de Moro, ma Is uralja a lábainál hullámzó ten­gert. Itt a csiplcés-párkányú erődítménynél és a spanyol bronz oroszlán okkal és már- ványp adókkal ékesített árká­dos paloták, a Kolumbusz ko­rából maradt kápolnák, Firen­ze levegőjét árasztó katedráli- sok, az idő koptatta fényes kövezetű terek és szűk sikáto­rok váltják egymást. VERSENY MIAMIVAL... A tengerparti sétány, a líék víz, a partszegély-mentén szé­les csikban kígyózó Paseo Ma- locon viszont az amerikai élet­formát hirdető Űjvárosba, a 20 —30 emeletes felhőkarcolók világába, a kubaiak számára egykor tiltott negyedbe, a Ve- dadoba vezet. inkvizíció emlékét őrző, a for­radalmárok számára készült börtönnél két városrész — két kor találkozik. A sűrű lombozató fákkal, nyírott1 bokrokkal szegélyezett Prado, a spanyol uralmat idé­ző Övárosba visz.' A mediter­rán és mór díszítő elemekkel, A színek és a formák teljes össze-visszaságában, az ég felé törő kőrengeteg magas épüle­tei szinte versenyre kelnek egymással és versenyre kelnek Miamival, New Yorkkal: (Következik: Havannai „retinosis pigmentaria.” ...és valamivel odébb: bádogváros \

Next

/
Thumbnails
Contents