Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
1962. június 10., vasárnap N EP D J 5 SAG Négyen a brigádból AZ ÁLLAMI Építőipari Vállalat harminchét tagú komplex-brigádja pontosan 1962. március 6-án. alakult, s a „Május 1” nevet vette fel. Tagjai túlnyomó többségben novaji- ak, ami nem utolsó szempont — az összetartásban. S ennek meg is van az eredménye. Célul tűzték ki a szocialista cím elérését, s mindjárt az első „kó'zös vállalásuk” bizonyította, hogy méltók lesznek rá. Tavaly ugyanis az egri Dobó István Tsz-ben társadalmi ■ munkával felépítettek — műszak után — egy sertéshizlaldát a Fertő-dűlőben, ami a ;sz-nek több tízezer forintos megtakarítást jelentett. A brigád most a Hadnagy utcai la- ótelep építésében vesz részt. ,r,avaly 96 lakást építettek fel itt, s most azt szeretnék, ha az idei évre vállalt 32 laká- -os épületet határidő előtt egy mnappal át tudnák adni, természetesen, olyan formában, hogy a jövendő tulajdonosok semmi kifogásolni valót ne találjanak. — Ez sikerülni is fog — mondta Király Lajos brigádvezető, meggyőződéssel — Mi mindent megteszünk ... A brigádvezető már hatodik éve dolgozik a kőműves szakmában, azelőtt mezőgazdasági munkás volt. Univerzális ember. Szakmáján kívül az építésnél előforduló mindenféle munkához ért. Ez nem is csoda, hiszen egy brigádvezetőnek, hogy a munkálatokat jól irányítsa, „mindent” tudnia kell. Munkájának elismerésé- ■1 a vállalat már több ízben kitüntette kiváló dolgozó oklevéllel és pénzjutalommal. A BRIGÁD egyik fiatal tagja, a 24 éves Gál László, nagy fába vágta a fejszéjét. — Az ősszel szeretnék beiratkozni az építőipari technikumba, amit a vállalat szervez. Ha elvégzem, építész- technikus lehetek. — Nem jelent nehézséget a munka, és az otthoni tennivalók mellett tanulni? — Nekem nem — vonja ■meg a vállát. — Az anyag nagy részét már áttanulmányoztam régebben ... Otthon sem lesz sok baj. Ha az ember ügyesen osztja be az idejét... Ferenc Sándornak az építők napja nagy örömet, megérdemelt örömet hoz. Kiváló dolgozó kitüntetésre terjesztették 'el. Ez pedig nagy megbecsülést jelent. — A munkámat ezután is elvégzem, ha tudom, még jobban, mint eddig. Megéri... — mondja. Már 1957 óta dolgozik a kőműves szakmában, azelőtt az Egri Finomszerelvénygyárban volt gépkezelő, azonban a házépítés jobban tetszett neki. — Nem tudom megérteni azokat, akik lenézik a kőműves szakmát — mondja. — En is sokszor hallottam már az ilyen beszédet, „ha nem sikerül, elmegyek kőművesnek ..” Nem vagyok elfogódott, de értékben ér annyit, mint teszem azt: a műszerészé. Munka — munka» Ha mindenki így szeretné a szakmáját, nem volna semmi baj. Ferenc Sándor is novaji lakos. Felesége a tsz-ben dolgozik, s van egy kétéves kisfiúk is... A brigád egyik „érdekessége” az, hogy 12 női segédmunkás tagja van. Hadobás Margit, (mondanom sem kell, ő is novaji.) EGY ÉVE ELMÚLT már, hogy a brigádban dolgozik. Az iskola után egy kicsit otthon foglalatoskodott, aztán jött el segédmunkásnak. Tetszik is neki, meg nem is. Ami nem tetszik az, hogy „télen hideg van”. Hárman vannak testvérek, egyik bátyja ugyancsak az építőiparban dolgozik. Kőműves. Ezek szerint nem jelent komoly problémát, ha hozzákezdenek otthon új házuk építéséhez. Búcsúzni készülőik. — Ja! — neveti el magát Király Lajos brigádvezető — majd elfelejtettem: vett a brigád két malacot. Azokat felhizlaljuk, aztán, amikor átadjuk az épületet, rendezünk egy bankettet. Akkor vágjuk le őket. Ezt okvetlenül írja meg1 Katai Gábor Amit a termetősxöveíkexeteknek tudniuk keilt Megkezdődtek a borszőlő-, must- és borértékesítési szerződéskötések Építők napján •i Az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság megkezdte az 1962—63. gazdasági évre szóló borszőlő-, must- és borértékesítési szerződéskötést a t er melőszövet kezetekkel, háztáji gazdaságokkal és egyéni termelőkkel. Ebben az évben az értékesítési szerződéskötés - feltételeit szélesítették, ezáltal a szerződéskötési rendszer kedvezőbbé vált, mind a termtelőszövetke- zetek, mind pedig a háztáji és egyéni gazdaságok részére. Az értékesítési szerződés hasonlóan az elmúlt évhez, magas jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetek részére. Az elmúlt évben szerződéses felár címén pincegazdaságunk magas összegeket fizetett ki a közös gazdaságok részére. így például a nagyrédei Szőlőekert Termelőszövetkezetnek 1 059 504, az abasári Rákóczi Termelőszövetkezetnek 1 137 364, az egri Nagy József Termelőszövetkezetnek 655 415 és az egri Rákóczi Termelőszövetkezetnek 536 595 forintot biztosított pincegazdaságunk szerződéses felár címén. Az elmúlt évhez hasonlóan, ebben az évben is biztosítja pincegazdaságunk mind a közös terület, mind a háztáji terület után átadott termésre a szerződéses felárat, abban az esetben, ha a szerződést pince- gazdaságunkkal megkötik. I Az értékesítési szerződéseket ebben az évben is pincészeteink és a pincészeteinkhez tartozó felvásárlási felelősök végzik. Az értékesítési szerződéskötés módja és feltételei, valamint az értékesítési szerződéssel járó kedvezmények az alábbiak: Értékesítési szerződést lehet kötni 1962. évi szeptember hó 1-ig, hazai fajtájú borszőlőre és mustra, seprős, egyszer és kétszer fejtett borra pedig 1962. évi december 31. napjáig. Pótszerződést borszőlőre és mustra november 15-ig, borra pedig december 31-ig lehet kötni. Othello fajtájú borszőlőre, mustra és borra mind a rendes, mind pedig a pótszerződés megkötésének határideje 1962. évi december 31. Othellón kívül más direkt- termő fajtákra szerződni nem lehet és minden esetben csakis meghatározott mennyiségű borszőlőre, mustra és borra lehet szerződni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a szerződés alapján átadott borszőlőért, mustért és borért a megállapított állami szabadfelvósárlási áron felül, minőségi jutalom és fajtisztasági felárban, valamint 10—30 százalékos szerződéses felárban részesülnek. Termelőszövetkezeti tagokat és egyénileg gazdákodó termelőket a szerződés alapján átadott borszőlőért, mustért és borért az állami szabadfelvásárlási áron felül, minőségi jutalom és fajtísztasági felár, valamint 10—20 százalékig terjedő szerződéses felár illeti meg. A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek pincegazdaságunk kármentes hitelt biztosít a leszerződött mennyiség után. Művelési előleg mértéke minden lekötött európai (hazai) fajtájú 100 liter must, vagy bor, vagy 135 kg szőlő után 200 forintot. Othello szőlő, must, vagy bor után 130 forintot. Az egyéni termelők és a termelőszövetkezeti tagok részére is hasonló mértékben utal ki pincegazdaságunk művelési előleget. A művelési előleg kamatmentes, ha a termelő szerződéses kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a termelőszövetkezet, vagy termelőszövetkezeti tag és egyéni termelő és értékesítési szerződésben lekötött mennyiségen felül nagyobb mennyiséget kínál fel átvételre, a szerződésen felüli mennyiség után pincegazdaságunk csak a szabadfelvásárlási árat fizeti ki. Érdeke tehát minden termelőnek, hogy várható termésére időben megkösse az értékesítési szerződést. Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság Nagy nyári programra készülnek a KISZÖV ku 1 (ú r in un kása i Az építőket köszönti ma az ország, akik új házakat, üzemeket, gyárakat, lakótömböket építenek az országban. Napról napra nőnek ki a földből a modem épületek, amelyeket a kőművesek, az ácsok, az asztalosok, a vizvezetékszerelők együttes munkája teremt meg. A KISIPARI szövetkezetek Heves megyei szövetsége, a KISZÖV kulturális tevékenysége, egyre nagyobb figyelmet kelt nemcsak városunk kulturális életében, hanem me- gyeszerte, Sőt azon túl is. Szerte a miegyében ismertek a hatvani színjátszók, a györo- gyösi és hevesi ének- és tánc- karok. Még ismertebbek a szövetkezetek Spartacus sport- szakosztályai. Most vannak alakulóban a természetjáró csoportok is. Még alig egy esztendő telt el, hogy az ez évben alakulásának nyolcvanadik esztendejét ünneplő szövetkezeti kórus (volt Polgári Dalkör) egyesült az ipari tanulók énekkarával. A kórusok egyesülésének helyességét az alig egy esztendei működés ellenére, máris több házi és vendégszereplés sikere igazolja. Ezenkívül meg kell állapítanunk, azt a figyelmen kívül nem hagyható tényt, hogy ez a több mint százhúsz tagú, sikerekben gazdagodó énekkar megjelenésében imponáló és vonzó hatású a szövetkezet tagjaira. A dolgozók tekintélyes száma érdeklődik az énekkar rendezvényei iránt, sőt kedvük támad és igényt tartanak a dolgozók a kullu rális szereplésre. Májusban mutatkozott be a KISZÖV Ady Endre Kultúr otthonának irodalmi színpada. A nagy érdeklődésijei kísért bemutatkozás után a lelkesedés és szereplési kedv még inkább fokozódott, s így a nyá ri szabadságolások és szünidő idején is dolgoznak a művészeti csoportok. AZ ÉNEKKARI vezetőkön kívül Kozaróczy József, Tóth János és Abkarovits Endre, szorgoskodnak az egyes kulturális csoportok tanításával. Széles körűnek ígérkezik az így estefe... Legtöbbször észre sem veszem, hogy Egerben vagyok, hogy járom az utcákat, hogy emberek vannak körülöttem, mert mindig sietek valahová, el vagyok foglalva saját magam ügyeivel. Azt hiszem, ezzel mindenki így van, azért is találja szép városnak az idegen ezt a hegyek közé ékelt kis „történelmet”. Ám, ha a megfigyelő 'mindenre kiterjedő gondosságával rója az ember az utakat, ha valamiért néz be egy-egy helyre, de sok érdekeset tapasztal! Én is ezt tettem. Pénteken, úgy estefelé, semmi dolgom nem lévén, végigballagtam egy-két utcát, beszélgettem egy-két egrivel• és nem egrivel, és amikor hazaérkeztem, én is felsóhajtottam: nincs az a kisváros, amelyik ilyen hosszú tudna lenni! A Dobó téren keseregve álltam meg a vérszegény szökőkút előtt. No, nem hasonlítottam össze a már külföldön látott csodálatos szökőkutakkal, de hogy nekem van igazam, ha kedvetlenül nézegettem, azt hamarosan igazolta mellettem egy hang. — Vajon mi célt szolgál ez a szökőkút? Mert szépnek nem szép, szökni nem szökik, locsolni sem locsol, csak a gyanútlan járókelők ruháját. Ügy látszik, sok volt a város pénze! — mondta valaki. — ön egri? — kérdem. — öregi Ferenc vagyok Debrecenből — mutatkozik be, és én mindjárt tudtam, hogy miért nem tetszik neki, ami nekem se tetszik. — Furcsa város ez az Eger! — néz rám. — Olyan széppé lehetne tenni, mint egy kis paradicsom! De bárhová lép 'az fember, félig kész „művekkel”, a vendéglőkben nem éppen nagy tisztasággal találkozik! — Hát szóval, Debrecen szép. de azért engedje meg, a mi városunk is szép a maga nemében — vettem védelmembe Egert. — Én itt születtem, nekem nem kell ezt mondani, de talán sehol nincs ennyi furcsaság, mint itt. Például... Aztán elmondott néhány dolgot, amiben nagyon igaza van, de az egy másik téma lehet. ★ A patak partján három kislány ül a híd karfáján. — Nem a legalkalmasabb helyet választottátok ki, gyerekek! — mondom —, mert le is eshettek, meg nem is illik! — Pestiek vagyunk, tudjuk mi azt, hogy mi illik — nyelvel vissza az egyik fruska. — Nem szégyelled magad, Kati! Azonnal lejössz onnan és ti is mind a hárman! — csattan egy leányhang nem mesz- sziről. — Ne tessék haragudni, majd az őrs megbírálja őket! Nem is akartuk elhozni a kirándulásra, de azt ígérték, hogy nem lesz velük semmi baj! Csodálkozva láttam, hogy a három leány, aki mit sem vetett az én felnőtt szavaimra, hogyan kotródik szép csendesen a turistaszálló felé az őrsvezető szavára. Mondja valaki, hogy a gyerekeknek nincs fegyver a kezükben! Van, és okosan használják. • ★ Vidám indiáncsapat a turistaszálló melletti elhagyott kút körül. Tíz—tizenkét esztendős fiúk szédületes ordítással ugrálnak a kút körül, hol az egyik, hol a másik nyomja be a nyílást, és éles spricceléssel kergeti el az „ellenséget” birodalmából. Nekem is jutott a vízcseppekből, s éppen oda akartam menni, hogy fülön csípem a csemetét, amikor hátulról valaki elkapja a kabátomat és perceken belül „fogoly” voltam. Két gyerek ismert a csoportból, azok merészkedtek körülfogni és aztán — tennészetesen beleegyezésemmel — elcipeltek, jobban mondva őrizetbe vettek a P. 2-es épület folyosóján. — Milyen játék ez? — kérdezem az „őrömet”. — Atomjáték! Jó, hogy itthagyták a kutat, mert ott áll az Este van már, este. Egyre enyhébb az idő mintha melegebb lenne, mint délelőtt volt. Egy-két este ébredő madár takargatja kicsinyeit a hatalmas lombú népkerti fák fészkein, s az estefeléből most már igazi este lesz a város felett... IA) idei nyári program. A legnagyobb szabású a Szolnokon június 23—24. tartandó; az irodalmi színpadok országos vetélkedője lesz, amelyre az Ady Endre irodalmi színpad, a már Egerbe is bemutatott Szabadság, szerelem című műsorral indul. Ebben a műsorban még egyéni nevezőink is vannak. Egerből Ágoston Ildikó és Korompai Ildikó, Gyöngyösről pedig Farkas Katalin. Valamennyien szavalok. A hatvaniak a Bástyasétány 77 című darabot fogják bemutatni. Nagyszabásúnak ígérkezik a július 8-án Egerben rendezendő ktsz-ek megyei ének- és zenekari hangversenye. Ez a rendezvény az egri kórusnak már a tizedik nyilvános szereplése lesz. Az énekkar cse- reprogramot dolgozott ki Veszprém és Szentes városok szövetkezeti dalkaraival. Az idén megy az egri dalkör Veszprémbe és a gyöngyösi Szentesre. Ezek a műsorok nemcsak kórusszámokból állanak, hanem úgy vannak összeállítva, hogy helyet kapnak benne az egyes tánccsoportok. A csereakciók sportvonalon is mutatkoznak. Ilyen találkozó lesz Eger és Békéscsaba között. Ezt a találkozót a Spartacus tízéves fennállásának ünneplése keretében rendezik meg. A MEGYÉBEN még több helyről érkeznek vendég kul- túrosoportok. A hatvaniak meghívták Nagykállót, az egriele pedig a veszprémi szövetkezeti énekkaron kívül vendégszereplésre hivták a táncegyüttest is. A KISZÖV nyári terve gazdag programot Ígér. Reméljük, nem lesz hiány a végrehajtásban sem'. Okos Miklós Díj a legrosszabb regénynek Nemrég egy párizsi zsűri díjjal jutalmazta a legrosz- szabb regényt, amelyet nőíró az elmúlt év folyamán írt. A jutalom elnevezése: „Jules-díj” és 50 újfrank adományozásával jár. Francoise Parturier, a kétes értékű díj nyertese „Szerető öt napra” című „művéért” kapta a díjat. Kézhez azonban csak 40,75 újfrankot kap, a többiért a zsűri nyelvtankönyvet vásárol, amelyet a pénzzel együtt nyújtanak át az írónőnek. kertbe. Kihalt, de zajos a helyiség. A zenekar irgalmatlanul húzza, pedig az1 a néhány söröző egyáltalán nincs táncoló kedvében! Egy-két munkásember ült le beszélgetni, csak úgy fél testtel ülve a székre, hiszen munka után vannak, jólesett a sör, már nemsokára indulnak haza. Szavunkat alig értjük, de megpróbálunk beszélgetni. Helybeli téma. — Évről évre rosszabb itt a zenekar! — panaszkodik Bóta Sándor, aki errefelé lakik, és szívesen benéz a családdal vasárnap délutánonként. — Akkor miért hallgatja? — értetlenkedek, mert amint mondja, már egy óra hasszája itt ül. — Muszáj! A feleségem fél 8-ig dolgozik itt a vasútnál és egyenest ide jön, mert moziba megyünk, hát gondoltam, elülök egy pohár sör mellett. De tessék elhinni, nem érdemes ide jönni, olyan lenézett hely ez! A feleségem se szívesen jön ide, meg a nagy fiam se, de nem szeretek én sokat menni munka után! Hát ami igaz, az igaz. Ez a zenekar nem valami fényesen látja el a feladatát! Igénytelenül játszanak, azt hiszem, csak azért, hogy — legyen valami. elhárító, aki az ellenséget, meg az atomot szállító hajókat megsemmisíti! — oktat a kis barátom. — És nem tudtok valami békésebbet játszani? — Hát ez az! Mert minden atombombát meg akarunk semmisíteni! — feleli nagyon gyermekien Puskás Lajcsi, és mivel megjött a sípjel, engem szabadon enged. Csak mert ismerős vagyok, azért nem néztek „atomhajónak”! Egy darabig még beszélgettem ott a kint üldögélő lakókkal, és arról csevegtünk, menynyivel többet hall a gyerek a háborúról, mint kellene. — Pedig olyan sok mesét is hallgatnak! — szól Horváthné. — De abban is bántanak valakit! — így a kis Nyíri fiú nagymamája. — Jobb lesz, ha már betereljük őket, mert megfáznak ebben a késői télben! — mondja és percek alatt csak a kút csobogását hallani az egyre sötétedő estében. ★ Még egyre az atomosat játszó gyerekek jártak eszembe, amikor elértem a Népkert bejáratához ós ismerősökkel találkoztam. Egy pohár sör nem árt meg, bár ha jól meggondolom, péntek este még inkább : óhajtottam volna forró teát, egyszóval bementünk a sör- :
