Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
VIMG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Színházi arcképcsarnok AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 134. szám ARA: 60 FILLÉR 1962. június 10., vasárnap ÉPÍTŐK KÖSZÖNTÉSE.» ★ Mudricziki János: A KONGRESSZUSI MUNKA VERSENY TAPASZTALATAIRÓL ★ A KÖZEPES BECSÜLETE ★ Pataky Dezső: MEGMÉRGEZETTEN.» ic Farkas András: HOGYAN IS TÖRTÉNT? ★ A BARÁTSÁG SZEMLÉI ★ Salgó László: « VÁLTOZIK A CUKOR ÍZE ★ Filmfórum: A SZÉP AMERIKAI ★ HÍREK — SPORT Mint már beszámoltunk olvasóinknak, az egri Gárdonyi Géza Színház bemutatta Kiritescu Szarkafészek című, háromfelvonásos komédiáját. Íme, néhány arc az előadásból: Vay llus alakítja Anettet, a Szarkafészek anyadiktátorát, aki önző, zsugori és házsár- tos egy személyben. Szerencsés halászok Az elmúlt napokban ritka szerencse látogatta meg a poroszlói halászszövetkezet dolgozóit, A Tisza áradása bőséges zsákmányt hozott. Különösen Tóth János szövetkezeti tag mondhatja magát szerencsésnek. Az elmúlt napokban 44 kg-os harcsa akadt a hálójába. A szerencse másnap sem hagyta el, mert ugyanazon a helyen, hálóval, ismét 26 kg-os ! harcsát sikerült fognia. Nemsokára Gulyás György', is hasonló '.eredményekkel 'ha-! lászótt: 25 kg-os harcsát fo-< gólt. Pócs István pedig néhány« nappal ezelőtt 16 kg-os harcsa-« zsákmányával került a harma-« dik helyre, a „szerencsés halá-! szók” rangsorolásában. Megyei borversenyt rendeztek Egerben Pénteken és szombaton érdekes versenyre került sor Egerben, a megyed tanács kultúrtermében. Minden asztalon gyertya égett, s az égő gyertya fölé hajolva, szakemberek vizs- gálgatták megyénk termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak és háztáji gazdaságainak borait. Előbb a színét, majd az illatát, és ízét állapították meg, s valamennyi „szempontot” pontoztak. Már a verseny első napján kiderült, hogy erős a mezőny, s nehéz lesz eldönteni, mely borok nyerik el az első három helyezést. A megyei tanács, — e kétnapos verseny rendezője — éppen ezért neves borszakértőket kért fel a bíráskodásra. Scholcz Albin nyugalmazott egyetemi tanár, ismert borszakértő, aki a bizottság elnöke volt, kérésünkre elmondotta, hogy a kétnapos versenyen megyénkből 121 fehér és 43 vörös bort vizsgáltak meg, s igen nehéz volt a döntés, mert nagyon jó borok közül kellett a legjobbakat kiválasztani, s a Heves megyei borok pedig csak a legutóbbi nemzetközi borversenyről 9 aranyérmet és 25 további, előkelőnek mondható helyezést hoztak el. A 22 fajta és 164 minta vé- gigkóstolása, ízlelgetése, pontozása pénteken, a délutáni órákban ért véget. Ezután sor került az értékelésre. Az értékelés két és félórát vett igénybe, ami arról bizonykodik, hogy nehéz volt a döntés, lényegében a pontszámok tized- és századrészét ,is ki kellett számítani ahhoz, hogy a sorrendet megállapíthassák. Éppen jezért, a megyed tanács a ver-; senyt-nyert borok névsorát; csak tegnap hozta nyilvános-; ságra. Ezek szerint a vörös bo-; rok versenyében megyénk tér-! melőszövetkezetei közül az os-< torosi Kossuth Termelőszövet-í kezet vitte el a pálmát. Nagy-Í burgondi vörös boruk 16,6 pon-! tot kapott, s ezzel elnyerték a' megye legjobb vörös bora cí-< met is. Második lett az egri! Dobó István Termelőszövetke-« zet nagyburgondi vörös bora,« 16,3 ponttal, s harmadik pedig« az egri Nagy József Termelő-« szövetkezet bikavére. Állami gazdaságaink közül ! az Eger—Gyöngyösvidéki Pin-! cegazdaság borai szerezték! meg az első három helyezést! fehér borból, és kettőt vörös! borból. Harmadik helyen az! egri Szőlészeti Kutató Intézet! vörös bora végzett. A tsz-ek fehér borverseny! első helyezettje a domoszlói! Mátragyöngye Tsz rizling bo< ra lett, 18,5 ponttal, második! a gyöngyösi Hazafias Népfront! Tsz olasz rizlingje, 18,4 pont-í tál, s harmadik a kisnánai Hu-" nyadi Termelőszövetkezet rajnai rizling bora, 17,7 ponttal. Említésre méltó, hogy me-< gyénkben 1954 óta folyik bor-! verseny, s az idein a termelő-! szövetkezetek nemcsak nagy! létszámukkal, de kiváló minő-! ségű boraikkal is feltűntek,« amit elért jó helyezéseik is! mutatnak. E verseny alapján a< bizottság 43 fehér és vörös bort« érdemesített arra, hogy részt! vehessen az idei országos és! nemzetközi borversenyeken. ! — f. 1.— ' F. Nagy Imre alakítja Georges Dudulea- nut, az idősebb fivért. Kitűnően jellemzett figura. Igazi bojár, nagyhangú, veszekedős, „jó ivó”, s ha kell, előkelőnek álcázza magát. Palánez Ferenc játssza Mircea Al- deat, a jobb sorsra érdemes fiatal újságírót, aki a gondtalan élet utáni vágytól vezérelve, mint ifjú férj kerül be a bojárcsaládba. A pénzhez, vagyonhoz nem társul a boldogság, ez olvasható le erről a képről is. Márkusz László felvételei. i Reális távlatok Kétnapos tanácskozás után befejezték munkájukat Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok kommunista és munkáspártjainak képviselői, valamint kormányfői. A fejlődésnek új szakaszába lépett szocialista világrendszer gazdasági problémáiról, a gazdasági kapcsolatok, az együttműködés bővítésének és erősítésének kérdéseiről tanácskozott két na^- , pon át a KGST vezető testületé. „A szocialista közösség országai — állapítja meg a kétnapos tanácskozásról kiadott közös közlemény — , szilárdan tartják az elsőséget gazdaságuk fejlődésének j ütemében, előbb járnak a kapitalista országoknál a világ tudományos és műszaki haladásának több nagy fontosságú területén.” < Számokkal, biztos adatokkal is alátámasztható ez a i tétel: az 1958—1961-ig eltelt négy esztendőben a szccia- < lista országok iparának átlagos növekedése 13 százalék ; volt; ez azt jelenti, hogy majdnem háromszorosan múltuk j felül a kapitalista országok ipari fejlődésének ütemét. ' Növekedett a világ ipari termelésében való részesedé- ( sünk is, az 1955. évi 27 százalékról 37 százalékra. Gazdasági életünk fejlődése azonban nem egyoldalú, a szocialista közösség országainak nemcsak ipara mutat emelkedő tendenciát. A mezőgazdasági termelés gyors fellendülésének komoly feltételét jelenti az a tény, hogy a szocialista rendszeren belül a mezőgazdasági termelési J területeknek több mint 90 százaléka szocialista szektor- j hoz tartozó, hogy a mezőgazdasági termelési területeknek több mint 90 százalékán gazdálkodhat most már nagyüzemi, szocialista módszerekkel a földművelő parasztság. 1 Az utóbbi négy esztendő során jelentősen fokozódott és tovább bővült a KGST-országok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködése. Ez a tény biztosítja j a feltételeket ahhoz, hogy a szocialista közösség minden | egyes országában sikeresen leküzdjék a szocialista építés ! folyamán felmerülő növekedési nehézségeket. S ez csakis úgy lehetséges, mint ahogyan a közös közleményben is I rögzítették: „minden egyes ország gazdasági lehetőségei- j nek és a gazdasági együttműködés valamennyi előnyének i a lehető legteljesebb kihasználásával”. A kapitalista országok sincsenek hiányában „közös” S kereskedelmi szervezeteknek, s itt elegendő, ha csak j egyetlen egyre, az Európai Közös Piacra gondolunk. Hatalmi érdekek érvényre juttatása hívta életre ezt a „közös” nyugati társulást. S bár megalakítása azt az alapvető célt szolgálta, hogy ellensúlyozza a KGST-t, hogy a KGST-vel paralel tevékenykedjenek, — tartalmas sike- | rekre nem számíthatnak a szocialista közösség országai- ; val szemben. Nem számíthatnak, mert a KGST-országok I sikerei a szocialista építés közös törvényszerűségeinek I helyes alkalmazásával, minden egyes ország sajátságainak és a szocialista országok közössége érdekeinek figye- ? lembevételével és összeegyeztetésével, a szóban forgó I országok népeinek erőfeszítései, a szoros együttműködés j és kölcsönös segélynyújtás alapján jöttek létre. Az önzetlen és kölcsönös segélynyújtás alapján. S erre nem képes \ a nyugati „paralel” kereskedelmi társulás. Egy bizonyító < példa: Anglia még vacillál, belépjen vagy ne lépjen a Közös Piacba, s Nyugat-Németország vezetői már most j arról nyilatkoznak, hogy Anglia belépése esetén nem < okoz majd nehézséget a Brit Nemzetközösseg országainak bekebelezése sem! Mert erről van itt szó, bekebe- j lezésről, piacok szerzéséről a modern gyarmatosítás „tör- < vényes” égisze alatt. Más utolérhetetlen előnye is van a szocialista közös- ( ség országainak! S ez az előny a nemzetközi szocialista j munkamegosztás módszere, melynek lényege nem más, minthogy minden egyes ország olyan termékek gyarta- < Sára rendezkedik be, amely sajátságainak legjobban meg- . felel, amely termékek gyártásához a legtöbb nyersanyaggal, s a legkitűnőbb szakemberekkel rendelkezik. A nem- zetközi szocialista munkamegosztás következetes meg- ! valósítása alapján fél évtizedre s még ennél is hosszabb időre hangolták egybe a KGST-országok nepgazdasagi J terveit, ugyanakkor tovább fejlődött a termelés szako- < sítása és a kooperáció a gépipar és a vegyipar területen. S az elkövetkező években méginkább várható a terme- j lés szakosításának és a kooperációnak a kiszélesítese, az effves iparágak termelési kapacitásának novelese; uj, ed- , dig nem létező iparágak, termelési ágak létesítését is | tervbe vették a szocialista táborhoz tartózó országok tér- [ melésében mutatkozó szükségletek teljes kielégítésére. < A nyersanyagbázis fejlesztésében is szélesedett a KGST- j országok gazdasági együttműködése. Munkaiatok folynak például a szocialista közösség országai energetikai rendszerének egyesítésére; és gyors lendülettel halad ( a Barátság kőolajvezeték építésé is, amely a Szovjet < unióból szállítja majd a kőolajat és a koolajtermekeket , az európai népi demokráciákba. S mindezt a szoros [ együttműködés, a kölcsönös segélynyújtás alapjan. < A szocialista világrendszer biztos léptekkel halad i a döntő győzelem felé, a kapitalizmussal folytatott gaz- [ i dasági világversenyben. „Nincs messze az az idő, amikor < a szocialista világrendszer megelőzi majd a kapitalista j ' világrendszert az ipari és mezőgazdasági termelés általá- [ nos mértékét tekintve” — olvashatjuk a tanácskozásról j 1 kiadott közös közleményben. ! Megelőzni a kapitalizmust! Ez a mi célunk, gyors fel- j lendülésünk távlata! Reális távlatok, melyeket társadalmi > törvényszerűségek is alátámasztanak. S hiába az imperia- j lista hatalmak elkeseredett fegyvercsörgető tánca. Cél- < jaink, távlataink realizmusát nem gyöngíthetik, nem vál- S teztathatják meg az atombombák kísérleti robbantásai j S sem. Az idő egyedül csak nekünk dolgozik. Nekünk, — j l a szocializmusnak.
