Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

2 NÉPÚJSÁG 1962. június 10., vasárnap Hogyan is történi f A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hozott Bodnár Andrásnak és társainak a% állami pincegazdaságnál működő bűnszövetkezete ügyében A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága május utolsó napján hirdetett ítéle­tet Bodnár András és társai ügyében. A Legfelsőbb Bíró­ság az egri megyei bíróságnak 1961. augusztus 10-i napján hozott ítéletét részben meg­változtatta és a vádlottakra az alábbi börtönbüntetéseket szabta ki: Bodnár András öt év és hat hónap, Kameniczki István négy év és hat hónap, Csuto- rás Ferenc egy év és hat hó­nap, Papp Kálmán hét hónap, Cseh Mihály egy év, Jani Im­re három év, Kovács Balázs egy év, Szurcmxi József két év, Rozsnyai István kettő év és tíz hónap, Bagi Albin egy év és négy hónap, Ducza László egy év, Miskólczi Sándor hat hónap, Bartók Zoltán öt hó­nap, Csanádi Mihály két hó­nap, Bánffi Sándor héthónapi börtönbüntetést, háromévi próbaidőre felfüggesztve, Ke­lemen László négyhónapi ja­vító-nevelő munka, 15 százalé­kos bércsökkentéssel. Mező Sándort, akit az egri megyei bíróság héthónapi börtönbün­tetésre ítélt, a Legfelsőbb Bí­róság felmentette. A mellék- büntetések felsorolását ezúttal mellőzzük. Az Eger—Gyön­gyös-vidéki Állami Pincegaz­daság által támasztott polgári jogi igényt — kisebb változta­tással — a Legfelsőbb Bíróság is megítélte. A fenti távirati stílusban közölt ítélet mögött egy évekre elhúzódó bűncselekmény-sorozat húzódik meg. Most, hogy az ügy jogerősen lezárult, a bű­nösök megkapják méltó bün­tetésüket, nem akarjuk el­mondani azt, hogy a Bodnár András által megszervezett és vezetett bűnszövetkezet mi­lyen komoly igénybevételt je­lentett bírósági és elsősorban nyomozati szerveinknek. (Csak az egri megyei bíróság 15 na­pon át tárgyalta az ügyet!) Hanem inkább az a célunk, hogy a most jogerősen elítélt bűnszövetkezetnek, de különö­sen a bűnszövetkezet vezető­jének erkölcsi arcélét megvi­lágítsuk. Azzal az adattal ugyanis, hogy ezek az embe­rek több százezer forint ösz- szeget kötelesek megtéríteni, csak a bonyolult kérdés egyik, bár nem lényegtelen részletét mutatjuk be. Sok más adat és tény is nyilvánvalóan fontos ebben az ügyben, hiszen az egri megyei bíróság száz ol­dalnyi ítélete már csak a lé­nyeget sűríti, ami a tanúval­lomások több száz oldalnyi jegyzőkönyvéből szükségsze­rűen bekerült az ítélet indok­lásába. A lényeget, úgy vél­jük, akkor ragadjuk meg er­kölcsi szempontból, ha a fel­tárt adatok tényében vizsgál­juk az elítélteket, különösen Bodnár Andrást, a bűncselek­mény-sorozat értelmi szerző­jét és elindítóját. Bodnár András 1933-ban született, a Szőlészeti Kutató Intézet szakmunkása volt, bo­rászati technikumot végzett. Az Eger—Gyöngyös-vidéki Ál­lami Pincegazdaság gyöngyösi pincészetétől a gyöngyösi köz­pont rendelkezésére, 1956. ja­nuár 1-vel, a vállalat egri Vas­út utcai pincészetéhez helyez­ték. 1957-ben megnősült, és házasságuk első két esztende­jében több mint 100 ezer fo­rint készpénzért házat vásá­rolt Egerben a Lenin úton. Két év alatt 200 000 forint Házukat, illetve lakásukat fényűzően berendezték, luxus­módra felruházkodtak. Hozzá­vetőleges számítás szerint alig két év alatt 200 ezer forint fölé rúgott az az összeg, amit a fiatal házasok csak maguk­ra költöttek. Honnan? Az 1957-ben alig 24 esztendős fia­talembernek 1400 forintos fi­zetése van. Felesége vagyon­talan, s mégis úgy költekez­nek, vásárolnak, mint az egy­kori nábobok, hitbizományi urak. A bírósági ítélet rövi­den fogalmaz: Bodnár András házasságának eme első két esztendejében az egri Vasút utcai, felvásárló pince vezető­je volt. A pincében 14 ezer hektoliteres a borkészlet. Bodnár András, felfigyelve a nagy lehetőségekre, sötét és bűnös üzelmeinek előkészítése végett állandóan szemmel tar­totta a felvásárlás ütemét és sokszor éjszakákon át is bent tartózkodott a pincészetnél, megvizsgálva a napi készletet és forgalmat. A hatalmas pin­cekészlet és felvásárlási tem­pó mellett volt olyan nap, szüret táján, amikor a felvá­sárolt must és bor értéke sok százezer forintot is meghala­dott. Bodnár András a fok­megállapításoknál és minősí­téseknél — semmibe véve az ide vonatkozó szigorú utasítá­sokat és előírásokat — arcát­lan módon becsapta az átadó­kat. Bűnös tevékenysége ré­vén nagyarányú fok- és hek­toliter-többletet szerzett. Bod­nár elhatározta, hogy ebből a jelentős — részben termelők­től szerzett — raktári több­letből, amit jogellenesen és bűnös úton harácsolt össze, üzletet nyit a maga számára. Igen ám, de az ügyrend elő­írásai több aláírást kívántak. Hamar társra akadt Kame­niczki István helyettese sze­mélyében, aki második aláíró­ként szerepelt Bodnár mellett, azokon a hamis mázsajegye­ken. amelyekre a borvételi je­gyet kiállították és a pénztár fizetett. Ehhez a módszerhez be kel­lett szervezni olyan termelő­ket. akik nagyobb borkészlet­tel rendelkeztek és akik jelen­tős borforgalmat bonyolítottak le. Kezdetben apróbb tételek­ben ment a ..munka” néhány beavatottal, majd időközben a közmondás szerint „nótt az étvágy” A Vasút utcai pincészetnél is, a beépített termelők körében is, az idő folyamán jelentősen kibővült a kör. A pincészetnél pincemunkásokat, átvevőket és felvásárlókat vontak be a bűn- szövetkezetbe, míg a termelők között nagy számmal akadtak olyanok, akik a hamis mázsa- és vételijegyekkel közremű­ködtek a kapzsi vagyonszer­zésben. Nem önzetlenül. De nemcsak így lehetett osz­tozkodni. A termelőkkel meg­beszélték például, hogy a mi­nőséget az átvevő Bodnár, vagy megbízottja magasabban állapítja meg a ténylegesnél és az így jogtalanul felvett összegen megbeszélés' szerint osztoznak. Bodnár András fölényes, mindenkiben hibát kereső, és magabiztos vezetési módszere, az a nimbusz, amelyet a vele szemben lojálisán elnéző gyön­gyösi központ magatartása su­gárzott feje köré, az egysze­rűbb pincemunkásoknak és beosztottaknak, valami olyan­félét jelentett, hogy Bodnár András „az istenek barátja”, akinek hajaszála sem görbül­het meg, azt eredményezték, hogy az emberek sorra lépre mentek Bodnárnak, s vagy így, vagy úgy (már ami a mód­szert illeti), cinkosaivá váltak, a bűnszövetkezet tagjai lettek. A lépre ment emberek — kö­zöttük több becsületes és egészséges gondolkodású dol­gozó — megszédültek a Bod­nár és Kameniczki által ígért és megvalósított lehetőségek­től. A nagy tétekben játszó és cinikus Bodnár biztos kézzel vágta zsebre innen is, onnan is a hatalmas összegeket, amikért csak aláírt és» aláíra­tott. A bíróság előtt tett tanúval­lomások és széles körű bizo­nyítékok súlyosan igazolják, hogy Bodnár András a régi hitbizományi birtokosok mód­szerével bánit a pincegazdaság Vasút utcai pincészetében levő hatalmas borkészletével, illet­ve a borokat beszállító terme­lőkkel és beépített embereivel. Annyit és úgy vett el a ter­melőktől, amennyit akart, úgy vizezett és úgy írt alá, ahogyan étvágya diktálta. S közben Bodnár András a vál­lalat megbízható embereit, akiknek egyre gyanusabb lett viselkedése, magatartása, érthe­tően rágalmazta: „fútta”. Jel­zések sora jutott el a vállalat gyöngyösi központjához, ame­lyek sürgős intézkedést kér­tek és követeltek Bodnár And­rás ellen, mert senki józan ésszel nem tartotta normális­nak, hogy egy Egerbe érkező szerény jövedelmű fiatalember nősülés után rövid idő alatt százezreket költhet. Ugyanak­kor gyanússá vált az, hogy Bodnár szinte szakadatlanul intrikál és rágalmaz olyan dolgozókat, akiknek be­csületességéhez nem fért két­ség, és akik időt, fáradságot nem kímélve, a szó szoros1 ér­telmében éjt nappallá téve fáradoztak a történelmi egri borvidék fejlesztésén és felvi­rágoztatásán. A sorozatos be­jelentéseket azonban a válla­lat gyöngyösi központja részé­ről nem követte hathatós in­tézkedés». Így aztán Bodnár ahelyett, hogy felhagyott volna bűnös üzelmeivel, még inkább vérszemet kapott. Szidta azo­kat. akiktől tartani vélt, intri­kált mindenki ellen, aki nem neki dolgozott a bűnszövetke­zetben. De a jegenyefák sem nőnelc az égig. A terhelő ada­tok egyre sűrűsödtek, míg vég­re bezárult a kör. S akkor Bodnár András vé­dekezésül cinikus módon azt adta elő a bíróságon, hogy az általa és bűntársai által szer­zett hatalmas pénzösszeg nem csonkított meg senkit, hiszen az a vállalatnak nem hiányoz­hatott, mert neki raktártöbb­lete volt mindig, a termelők pedig megkapták a mustért, borért járó árat. Arra azon- ban már elfogadható választ a cinikus és egoista Bodnár And­rás sem tudott adni, hogy a „raktártöbblet”, ami végezetül is több mint 300 hektoliteres borhiányt mutatott ki, hogyan keletkezett. A csaló fokmeg­állapítások, a csaló minőségi átvételek sorozata, a hamis hitelesítések, a gátlás nélküli lelkiismeretlenség juttatta őt és bűntársait jogtalan vagyon­hoz. Becsapta a termelőket, becsapta a vállalatát, rontotta és aláásta az állami borkereskedelem hitelét, rá­szedte munkatársait is. Ami­kor pedig a felülről jövő szemhunyó segédlettel szaba­dulni akart a pince vezetésé­től, éppen az ellenőrző hurok szorulása miatt, maga helyett becsületes, jó szándékú dol­gozót sikerült a pácba ránta­nia hamis leltárával. Elképzelhető, hogy az állalmi pincegazdaság nagyon meg­sínylette erkölcsileg is Bodnár András és bűntársainak több éves működését. 1956-tól, de ' különösen 1957-től 1960-ig Bodnár András feszült légkört teremtett maga körül azzal, hogy mindenki ellen, aki nem tartozott bűncselekményei kö­réhez, a gyöngyösi központ egyes vezetői által is táplált tekintélytől övezve áskálód­hatott és ebben a légkörben, az így megteremtett körülmé­nyek között folytatta és foly­tathatta működését. Lábra ka­pott a suttogás a vállalata dol­gozók és a termelők között is, és úgy tudták, hogy Bodnár András hatalma fékezhetetlen a Vasút utcai pincészetnél. A zaklatásokat, személyi torzsalkodásokat végülis úgy lehetett befejezni, hogy a ra­fináltam elkövetett bűncselek­mény-sorozat kivizsgálására az illetékes nyomozati szervek hosszú hónapokra megszállták a vállalatot. Nem véletlen, hogy az ügyész és a sértett vállalat a kárigényt jóval magasabb összegben kérte érvényesíteni, mint az az ítéletben ténylege­sen történt. Mindez azért volt lehetséges mert a pincegazda­ság volt vezetői (éppen az ügy kapcsán váltották le őket) elnézték Bodnár András hibáit, súlyos és példátlan mulasztá­sait és a megalapozott bejelen­tések, felhívások után is sze­met hunytak cselekményei és százezrekre rúgó költekezései felett, s nem volt egészen alap­talan Bodnár Andrásnak az a meggyőződése, hogy neki „min­dent lehet” ennél a pincénél: pénzt harácsolt a bűnszövetke­zet tervezésével, emberi gyen­geségekre spekulálva becsüle­tes dolgozókat sikeresen csá­bított a bűn útjára, s nein utol­sósorban lejáratni igyekezett önző céljai miatt a termelők előtt az állami borkereskede­lem" tekintélyét és mindazt, amit lelkes, szakmájukat sze­rető dolgozók a szőlőkultúra fejlesztése tekintetében kivív­tak. Igyekeztünk elemezni a bűn- cselekmény lényegét és bemu­tatni azt. hogy egyetlen túlbe­csült ember, aki magát is ' tl- becsüli, tud olyan helyzetet te­remteni a köréje gyűrűző hi­bákból és mulasztásokból, amelyekben a népgazdaságnak, munkatársainak és másoknak is, súlyos erkölcsi és anyagi ká­rokat okozhat. Ezt a tanulsá­got nem rejtegetni kell, de nyilvánosság elé vinni, mert csak a Hibák és mulasztások kendőzetlen feltárása vezet a tiszta társadalmi levegőhöz. Farkas András Kellemes nyári viselet HABSELYEM fátésnejml-imim Habselyem kombiné Habselyem hálóing Habselyem női nadrág Habselyem férfi alsó Habselyem gyermeking 59,— forint 140,— forint 24,50 forint 35,— forint 33.— forint EGER: Napsugár Ruházati Bolt és a Sándor Imre utcai Divatárubolt. GYÖNGYÖS: Áruház és a Mátyás király utcai Divatárubolt. Hruscsov üdvözlete Baráti társaság MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda szombaton közölte azt az üdvözlő táviratot, amelyet Nyikita Hruscsov küldött a Francia—Szovjet Baráti Társa­ság 10. országos kongresszu­sának. „Engedjék meg, hogy a kong­resszus küldötteinek és a Fran­cia—Szovjet Baráti Társaság minden tagjának új, nagy si­kereket kívánjak népeink ki­próbált barátságának megerő­sítéséhez, az általános béke ér­dekében” — hangzik a szovjet kormányfő üdvözlete. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a Francia—Szovjei Stongresszusáhot megelégedéssel gondol két év­vel ezelőtt tett franciaországi útjára, a nagyszerű francia nép sok képviselőjével lezajlott ta­lálkozásaira. „Akkoriban megállapodtunk a francia államférfiakkal, hogy a barátság és együttműködés szellemében bővíteni fogjuk a francia—szovjet kapcsolatokat, és jobb megértésre törekszünk a nemzetközi feszültség enyhí­tése az európai és a világbéke megerősítése érdekében. A szovjet kormány továbbra is ezt az álláspontot képviseli” — írja Hruscsov. (MTI) Befejezte munkáját a gyarmati népek függetlenségének kérdésével fői; falkozó különleges LlS'SZ-bixottság DAR ES SALAAM (TASZSZ): Pénteken befejezte munkáját az a különleges ENSZ-bizott- ság, amely a gyarmati orszá­gok és népek függetlenségé­nek kérdésével foglalkozott. A bizottság több városban ülé­sezett, így Tangerben, Addisz- Abebában és Dar Es Salaam- ban. A bizottság részvevői meghallgatták a még gyarmati vagy függő helyzetben levő afrikai országok különböző po­litikai pártjainak és szakszer­vezeteinek képviselőit, és ha­tározatot hoztak három angol protektorátusról: Basutof óid­ról, Becsuanaföldröl és Swazí- földről, valamint Nyaszafóid­ról. A három angol gyámsági területről szólva a határozat > « A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt és elektro­mérnököt, gépésztechnikust és elektrotechnikust felvesz. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személye­sen vagy írásban a vállalat személyzeti osztályán. Qfte fáradjon a vacsorafőzéssel! Elvihető vacsora-menü 6,75 forintért kapható a DOBÖ ÉTTEREMBEN (KISZÖV-székház), bejá­rat az udvar felől. Felsőma gy arországi Üzemi Vendéglátó V„ Eger V T '▼ ▼ ▼ V T T T ▼ • hangsúlyozza, hogy e területek lakosságának joga van az ön- rendelkezésre és a független­ségre. Ezért javasolja, hogy az említett területeken tartsanak választásokat általános és köz­vetlen szavazással, s hívjanak össze értekezletet alkotmánya­ik kidolgozására. A határo­zat mellett szavazott a bizott­ság 12 tagja, ellene szavazott Anglia, az Egyesült Államok, Ausztrália és Olaszország. A Nyasza,földre vonatkozó határozat hangsúlyozza, hogy e terület népének is joga van az önrendelkezésre, s támogatja az Itteni lakosság többségének azt a követelését, hogy szün­tessék meg Nyaszaföld szövet­ségét Rhodesiával és adják meg e terület nemzeti függet­lenségét. A bizottság felszólította Angliát arra is, hogy Zanzi- báron szüntesse meg a rend­kívüli állapotot és bocsássa azonnal szabadon valamennyi politikai bebörtönzöttet (MTI) NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lap)», felelős szerkesztő: Papp János Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. S. Telefon: 12-57. 12-73. Postafiok: 33. Gyöngyös. Főtér 3.. fszt. 19. Telefon: 6D7. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zslllnszky utca 1. Telefon: 24-41. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger. Bródy Sándor utca 1. Igazgatő: Marosán József. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a hely) postahivataloknál éa kézbesítőknél. Termelőszövetkezelek! Térin eíőszövetkezeti tagok! Egyéni termelők! 19ú2, évt termésű kenyórgak onárcr, napraforgóra és sörárpára, előnyös feltételek mellett még köthető értékesítési szerződés. A szerződést kötők a leszerződött mennyiségek után kamatmentes hitelt, illetve egyéni termelők előleget vehetnek igénybe. A leszerződött mennyiségek után, szerződéses felárat is folyósítunk. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek a leszerződött napraforgó és sörárpa mennyiség után takarmány-táp juttatást is igénybe vehetnek. A szerződések határidóbeni megkötése érdekében sürgő­sen keressék fel járási kirendeltségeinket. Részletes felvilágosítást adnak a Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat járási kirendeltségei.

Next

/
Thumbnails
Contents