Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

Í962. június 9., szombat NÉPÚJSÁG 3 A pártkongresszus tiszteletére: Megvalósuló ígéretek Üzemekben, gyárakban, bányákban és vállalatoknál a munkások minden eddiginél nagyobb — korábbi eredményei­ket is túlszárnyaló — munkasikerekkel készülnek pártunk Vili. kongresszusának köszöntésére. Igaz, az országszerte ki­bontakozott kongresszusi munkaverseny jelentősége, jellege még korántsem jut kellően érvényre megyénk üzemeinek külsőségeiben, — eredményekről már beszámolhatunk... Most már a tetteken a sor! tettek vállalást, ugyanakkor felajánlották, hogy a termelési tervet minden cikkből az ope­ratív tervnek megfelelően, ma­radéktalanul teljesítik, s ered­ményeket érnek el a fajlagos anyagcsökkentés terén is. Milliós értékű felajánlások ezek, forintok millióinak meg­takarítását jelentik népgazda­ságunk számára. S nem kétsé­ges, hogy teljesítik is a kohá­szok ezeket a felajánlásokat. Az üzem dolgozói közül 136 fő vesz részt a kongresszusi mun­kaversenyben, közöttük 11 szo­cialista brigád, 116 fővel. Egy esztendeje még csak a Magné­zium-üzem „Barátság” brigád­ját tartották számon a Fém- termiában, s azóta az elsők vállalkozását többen követték. A „Barátság” szocialista bri­gádon kívül még négy kohász­csapat szerezte meg magának a kitüntető szocialista címet, hat brigád pedig az elmúlt hó­napokban kapcsolódott a bri­gád-mozgalomhoz, küzdelemre lépve a szocialista cím elnyeré­séért. (p. d.) NEPTUNUS a „tollheggyel felfedezett” bolygó Tizennyolc újítás A Hatvani Konzervgyárban még tart az újítási hónap, amely június 14-én ér véget. A konzervgyár dolgozói az újítási hónap keretén belül felajánlásokat tettek a párt- kongresszus tiszteletére. Vál­lalták, hogy a Konzerv- és Paprikaipari Igazgatóság, va­lamint a Konzervgyár 1962. évi újítási feladattervének végrehajtására újító-brigádo­kat alakítanak. Eddig már hét brigád alakult meg s a be­nyújtott újítások száma 18. A műszaki dolgozók is be­kapcsolódtak a szocialista ve­télkedésbe, a feladattervek teljesítéséért folyó harcba. A műszakiak figydemmel kísé­rik a fizikai dolgozók javasla­tait, kezdeményezéseit, s min­denütt segítenek, ahol kell. A műszakiak újító-brigádjai vál­lalták, hogy a feladattervek rájuk eső részének teljesítésén felül a fizikai dolgozók által benyújtott újítási javaslatokat műszakilag dokumentálják, se­gítenek helyes elképzeléseik megvalósításában, tanítják őket, S minden támogatást megadnak nékik a műszaki is­meretek fokozottabb elsajátí­tására, szakmai tudásuk fej­lesztésére. A gazdasági' vezetők aktivi­tása is dicsérendő a Konzerv­gyárban. Időben elbírálják, vé- leményezik a benyújtott újítá­sokat, hogy azok bevezetése ne húzódjon el. Formálisan június 14-én vé­get ér az újítási hónap a Hat­vani Konzervgyárban. Gyakor­latilag azonban a verseny to­vább folyik, Hogy még na­gyobb eredményekkel köszönt­hessük pártunk VIII. kongresz- szusát. (B. A.) 150 ÉVE, 1812. június 9-én született J. G. Gallé német csillagász, a Neptunus felfe­dezője. A bolygó felfedezése a tudománynak, a newtoni égi- mechanika törvényei ismere­tének és alkalmazásának a diadala. A Neptunus — a Naptól számítva — a Naprendszer nyolcadik nagybolygója. Az Uranus pályán kívül, tőlünk messze kering. A Föld a Nap­tól kereken 150 millió km-re mozog. Ez a távolság egy csil­lagászati-egység. Nos, a Nep­tunus 30 csillagászati egység­nyire van a Naptól. Nagy tá­volság ez, felszíni alakzatai éppen ezért ismeretlenek. Pár éve a második holdját is meg­találták. Napkörüli pályáján lassan kering (5,5 km/mp). A keringési ideje is hosszú, kö­zel 165 év. A róla visszavert sugarak spektrum-színeiből ar­ra következtettek, hogy saját tengelye körül 16 éra alatt fordul meg. Ha valahol a bolygóról elő­adást tartanánk, bizonyára felvetődne a kérdés: lehetsé- ges-e élet a Neptunuson? Eh­hez a következő tényeket kell megismernünk, s készen va­gyunk a felelettel. Bár átmé­rője négyszer akkora, mint a Földé, de óriási távolsága mi­att 900-ször kevesebb hőt kap a Naptól. A fizikusok számítá­sa szerint felszínén —195 fok körüli hideg uralkodik. Ezen alacsony hőmérséklet nem kedvez az élet kifejlődéséhez. Bár légköre van, ha nem is hasonló a mienkhez. Atmosz­férája főleg metánból és ke­vesebb hidrogénból tevődik össze. A metán elnyeli a sár­ga és vörös sugarakat, hal­vány zöldes színben ragyog a távcsőben, éppen úgy, mint az Uranus. DE MIÉRT kapta a „toll­heggyel felfedezett” jelzőt? Az ok a tömegvonzás törvényé­ben keresendő. Köztudomású, ezen erő mindig jelen van a testek között, így a bolygók esetében is. Pályamozgásuk egyik összetevőjeként szerepel, olykor azonban zavaró körül­ményként jelentkezhet. De nézzük a tudományos megfi­gyelést, illetve észlelést. 1822 előtt az Uranus mozgá­sán szokatlan gyorsulást vet­tek észre. Sietni kezdett, siet­tette a külső pályán előtte ha­ladó Neptunus, amit akkor még nem ismertek. (Termé­szetesen, ugyanakkor az Ura­nus a Neptunust késleltette haladásában). 1822 után az ál­lapot megfordult. Észrevették, hogy az Uranust visszatartja valami a pályáján. Ugyanis a belső pályán gyorsabban hala­dó Uranus „lekörözte” a Nep­tunust. A lemaradt Neptunus most már fékezőleg hatott. Az Uranus az égboltnak nem azon a helyén tartózkodott, ahol az addigi adatok szerint halad­nia kellett volna. EGY FIATAL francia mate­matikus: Leverrier, számításo­kat végzett. Ismerte az Ura­nus pályaelemeit. Kereste, mekkora vonzóerő hat az Ura­nusra, hogy ilyen rendellenes­ség bekövetkezhetett. Azt is igyekezett megállapítani, hogy merről érvényesül ez a hatás? Világos volt előtte, hogy ab­ban az irányban egy ismeret­len bolygónak kell lennie. 1846 augusztus végére a szá­mításait elvégezte. Meg kel­lene keresni az ismeretlent. Párizsban az égbolt gyakran felhős, az óceán közelsége mi­att. Ezért levelet írt a berlini Csillagászati Intézet Obszer­vatóriumába. Gallé címére. Kérte, irányítsa teleszkópját a Vízöntő csillagképre. Ennek közelében találni fog egy jól észrevehető kis bolygót. Gallé a levelet elolvasta. Berlin fe­lett e szeptemberi estén is derült volt az ég. A megadott iránytól kis eltéréssel pár perc alatt megtalálta a kis „zavarkeltőt”. A tenger iste­néről Neptunusnak nevezték el. E BOLYGÓ felfedezése is a természeti törvények megis­merésének, az alkalmazás si­kerének és a haladó tudósok együttműködésének az ered­ményességét hirdeti. Dr. Zétényi Endre Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Szalmás Zoltán, Hor­váth Antal, Püspöki György, Ve­réb Zsuzsanna Melinda, Kállai Gyula, Bállá Ilona, Körösi Ilona, Vankó Judit, Balogh Anikó, Nagy Éva, Szűcs Márta, Soós Csaba Jó­zsef, Horváth Mária, Krsnyák László, Vaskó Erzsébet, Szatmári Zsuzsanna, Medve Zoltán, Erős Erzsébet, Blaskó János László. Házasságot kötöttek: Danyl Já­nos—Ambrus Matild, Pócs Abel— Egyed Piroska, Kormos Géza— Aszman Mária, Kelemen Lajos— Tóth Mária, Révész György Já­nos—Kovács Ilona Magdolna. Meghalták: Horváth György, özv. Pogonyi Imréné (Polónyi Ilo­na Róza), özv. Baranyi Istvánná (Borbély Borbála), Fülöp János, Dobosi István, Pászti Józsefné (Kürti Borbála). A gyarmati népek sorsa a mi ügyünk is Május a gyarmati népekkel vállalt egyetértés, a szolida­ritás hónapja. A Hazafias Népfront, a nőtanács és a vörös- kereszt több ezer aktívája meggyőződéssel, lelkesedéssel vál­lalkoztak a feladatra, hogy megismertetik a megye minden dolgozó felnőttjével és fiataljával a gyarmati népek sorsát, felszabadulásukért vívott harcukat. Megmagyarázták, milyen nagy szüksége van ezeknek a népeknek most a mi segítsé­günkre, így érthető, hogy az üzemekben, a gyárakban, az ifjúság és a háziasszonyok, mindenki, mindenki megértéssel, szeretettel fogadta azokat, akik elvitték a segítés látható, tapintható jelét, — a szolidaritási bélyegeket. Senki nem vette tehernek a néhány forintos kiadást, és sok helyen beszélget­tek az aktívák távozása után arról, milyen jó békében élni, s „milyen jó, hogy nem nekünk gyűjtenek”! A megyében 14 nagy rendezvény is a gyarmati népek ügyét szolgálta, de szerte a falvakban, városokban, kisebb- nagyobb összejöveteleken találkoztak az emberek gyarmati fiatalokkal, akik elmondották hazájuk keserű sorsának tör­ténetét, beszéltek a gyarmatosítás következményeiről és arról, mit tesz népük azért, hogy felszabaduljon az évszáza­dos elnyomás alól. A megyei szolidaritási akció-bizottságnál az elhelyezésre kiadott bélyegek elszámolása a közeli napokban megtörté­nik. De nem is ez a legfontosabb, leglényegesebb ebben a májusi hónapban, hiszen valóban, beszéd nélkül, rendezvé­nyek nélkül is ki tudta volna mindenki fizetni azt a néhány forintot. Sokkal nagyobb, sokkal pozitívabban értékelendő cselekedet az, hogy az aktívák nem tekintették kampány- feladatnak a felvilágosító munkát, hanem továbbra is ennek szellemében dolgoznak. Másik nagy eredménye ennek a hónapnak, hogy a három szerv, a Hazafias Népfront, a nőtanács és a vöröskereszt e közös akció révén nagyobb fel­adatok elvégzésére egyesítette a társadalmi erőket. Mexőgaxdasági tanácsadó A szőlőperoitoszpóra elleni védekezésről bordói levet használjuk. Az alappermetezések elvégzésére elegendő a 0,5-0,7 százalékos oldat is. A későbbi permete­zések már egy százalékos bor­dói lével történjenek. Csak igen csapadékos időjárás ese­tén emeljük ezt a töménysé­get 1,5 százalékra, de a fölé már soha. A fürt védelmére jó eredménnyel használhatjuk a rézmészport, de csapadékos időben, a hajnali órákban tör­ténő porozás 8—10 kilogramm hodankénti mennyiség a levél­felületet is kielégíti, átmene­ti védelemben részesíti. Az ilyen esetben alkalmazott poro­zás után természetesen, amint lehet, permetezni kell. Olcsóbb és ugyanolyan jó hatású szerek, mint a bordói lé, a Vitigran, a DNRB, az Or- thocid. Ezek alkalmazása külö­nösen azokban a termelőszö­vetkezetekben indokolt, a ki­sebb önköltség miatt, amelyek amúgy is sok kárt szenvedtek a tavaszi fagyoktól. A Vitigranból 0.3—0.5 szá­zalékos, a DNRB-ből 0,4 száza­lékos, az Orthocid-ból pedig 0,1—0,2 százalékos töménysé­gű oldatot készítsünk. Ezen új szerek alkalmazása esetén azonban az utolsó, rend­szerint július végi permetezést mégis bordói lével végezzük, a a hosszabb ideig tartó hatás érdekében. Kaptás Tibor 1751 forintról 1765 forintra. 14 forinttal emelik; s ugyanakkor javítják a minőségi mutatókat és maradéktalanul teljesítik a műszaki fejlesztési terveket is. Az elektromos üzem dolgo­zói versenyfelajánlásukban rögzítették, hogy a magnéziu­mot tonnánként 48 ezer fo­rintért, a tervezett költségen állítják elő; a baleseteket csök­kentik, s a múlt évben kiesett munkanapok számát — egy főre vonatkoztatva — 50 szá­zalékkal csökkentik, ugyanak­kor arra törekednek, hogy a késéseket, s igazolatlan mu­lasztásokat csökkentsék, illet­ve teljes mértékben megszűn­tessék. A Metallo dolgozói a műszaki mutatók javítására Kilenc éve „nőtt ki” a Mátra al ji tájból az Apci Fémter- mia. Kilenc éve emelkedik a házak fölé tágas munkacsar­nokával, amelynek boltozatai alatt, kemencék gyomrában, tégelyekben és retortákban — messzire perzselő forrósággal — olvadnak a ritka-értékes fémötvözetek. Kilenc éve hívja siktába a munkásokat a ké­mények füst jele. A tízéves jubileumához kö­zeledő gyárban a kongresszusi munkaverseny szellemében ve­télkednek a kohászok. Helyt­állással, odaadással és szívós, kemény munkával váltva fel az ígéretek szavait. Röpgyűléseken és egyéb ta­nácskozásokon ismertették a dolgozókkal a verseny célkitű­zéseit, s hogy mit vár tőlük, a Fémtermia munkásaitól, pár­tunk, népgazdaságunk. Üzem­részenként születtek meg a fel­ajánlások; egyénileg — a mun­ka természeténél fogva — a dolgozók nem tettek vállaláso­kat. Mire tettek Ígéretet a Fém- termia munkásai? Vállalták a kohászok, hogy az 1962. évi teljes termelési ér­téktervüket egymillió forinttal túlteljesítik, amely így eléri a 126 millió forintot, önköltségi mutatóikat javítják: a II. lép­csőben tervezett költségszintet — a tervhez képest — 0,8 szá­zalékkal csökkentik; ez bázis szinten mérve 2,1 százalékos csökkenésnek felel meg. Vál­lalták, hogy a termelékenysé­get fokozzák: az egy főre jutó termelési értéket a tervezett INK U'fúk Ügy gondoljuk, mi, kálká- polnai vasutasok, jó munkánk­kal érdemeltük ki ezt a jóin­dulatú támogatást. Hiszen állo­másunk harmadik éve folya­matosan élüzem szint felet! dolgozik, s ezt a jövőben is tar­tani akarjuk, s az elsők közötl kívánunk lenni az igazgatósá­gok közötti versenyben is. KÁRPÁTI SÁNDOR (kálkápolnai állomás] Az öntözött terület növelésének lehetősége Makiáron Makiár község három terme­lőszövetkezetének minden le­hetősége adva van ahhoz, hogy öntözéses területét bővítse, i ezáltal több zöldségfélét ter­melhessen a népgazdaságnak. Előreláthatóan ezer holdat tud­nánk öntözni, községi határunk északi részén, az Eger-patak völgyének kiszélesítésével. Ezenkívül újabb száz és száz holdat lehetne öntözni kutak létesítésével. Egyesek azt hangoztatják nálunk, hogy mit akarunk mi az öntözéssel elérni, hiszen ke­vés a víz a környéken? Ezek­nek a kétkedőknek szeretnénk megválaszolni, amikor azt mondjuk, hogy a mi határunk­ban is bővíteni lehet az öntö­zött területek nagyságát, mert az öntözéshez szükséges viz biztosítva van, illetve lesz vizünk. Az ötéves terv öntözött te­rület növelésére előirányzott számai törvény, teljesítése egész népünk érdeke. így a mi érdekünk is elsősorban. Ugyan­akkor állatállományunk fej­lesztésének is létkérdése, mert megfelelő minőségű és meny- nyiségű takarmány biztosítása nélkül nem tudjuk tovább nö­velni állattenyésztésünket, ami­nek pedig nagy hagyományai vannak községünkben. A helyi adottságok kihasználásán túl államunk is segítségünkre lesz, mivel a közeli években meg­építésre kerül a mónosbéli víz­tároló, ami lehetővé teszi a viz megfelelő kihasználását, s ná­lunk pedig lehetőséget nyújt majd a zöldségtermelés foko­zottabb növelésére is. SZARKA ISTVÁN, a Községi Tanács V. B. ein. h. OLVASÓ Köszönetét mondunk ... A Népújságban megjelent rólunk szóló írásra visszatérve, szeretnénk elmondani, hogy az említett cikk megjelenése óta az az öt személy is sikeresen tette le a vizsgát a KRESZ- böl, akik annak idején pótvizs­gára szorultak. Így valamennyi hallgatónk dicséretet érdemel, mert valóban becsületes tanu­lással készültek fel a vizs­gákra. Fenti eredményeink nem let­tek volna elérhetők az MHS Heves megyei elnökségének irányítása nélkül, akik a tan­folyam ideje alatt mindig ide­jében biztosították a személy­gépkocsit, s a motorkerékpárt. Ezért nyilvánosan is szeret­nénk köszönetét mondani a tanfolyam hallgatói nevében az MHS elnökségének, személy szerint Kőműves Józsefnek is. Az első eredményekre ala­pozva, szeretnénk, ha a jövő­ben újabb tanfolyamot szer­vezhetnénk, hogy minél több fiatal sajátíthatná el a gépjár­művezetést. A hatvani Cukor- és Konzervgyári tanfolyam 50 000 forint értékű társadalmi munka Mint ismeretes, Kál-Kápolna vasúti csomópont korszerűsíté­se, átépítése a múlt év decem­berében fejeződött be. Így a káli vasutas dolgozók ebben az évben annál nagyobb len­dülettel foghattak hozzá egy fedett, verseny-tekepálya tár­sadalmi munkával való felépí­téséhez. Ezt megelőzően azon­ban dolgozóink kezdeményezé­sére Vasúti Klub-ot alakítot­tunk, ahol könyvtár, televízió, rádió, lemezjátszó, biliárdasz­tal és 10-féle újság áll a dol­gozók. a szórakozni vágyók rendelkezésére. A tekepálya építését hasz­nált anyagokból oldjuk meg. Előreláthatóan 50 000 forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zünk, amelyet legkésőbb ez év július 1-ig teljesítünk. A teke­pálya építésével párhuzamo­san, igazgatóságunktól ígéretet kaptunk, hogy klubhelyiségün­ket kívül-belül tatarozni fog­ják. is elhúzódhat. Istvánffi és munkatársai a lappangási idő tartamára var. atkozó vizsgála­taik eredményét táblázatba foglalták, melynek adataiból a csapadék és a napi átlag hő- mérsékleti adatok ismertetésé­ben meghatározható a fertőzés bekövetkezésének lehetősége és a lappangási idő tartama. A fentiekben ismertetett elmé­leti és gyakorlati útmutatások illetőleg a nagyobb szőlőterü­lettel rendelkező termelőszövet­kezetekben működő szőlőpero- noszpóra jelaőállomésok ko­moly segítséget adhatnak a ter- melőgazdáságok vezetőinek, az eredményes szőlővédelem érdekében. Az elsődleges fertőzések megakadályozása érdekében szükséges, hogy a szőlő növeke­désétől függően, de a fertőzés bekövetkezésének lehetőségétől függetlenül, az első két alap­permetezést elvégezzük. A ké­sőbbi permetezések már az elő­rejelzési módszer alapján tör­ténjenek, azzal az esetleges módosítással, hogy gyakori fer­tőzési lehetőség esetén, ameny- nyiben a levélfelület még eléggé „fedett” egy-egy perme­tezés, anyagtakarékossági szempontok figyelembe vételé­vel, ki is maradhat. Ez termé­szetesen csak gyakori, de ki­sebb mennyiségű esők után tör­ténhet. Védekezésre a hagyomány«« jét ezért úgy kell megválasz­tani, hogy a lappangási idő­ben a növényfelületet méreg anyaggal borítsuk, hogy ez víz­ben oldódva, csírázó, szaporító képleteket elpusztítsa A védekezések helyes idő­pontjának megválasztásához, tehát ismerni keil azokat a környezeti körülményeket, amelyek a téli spórák fejlődé­sét megindítják, és a későbbi fertőzéseket is elősegítik, a laP- pangásá időt befolyásolják. Hazai viszonyaink között Istvánffi Gyula és munkatár­sai vizsgálták elsőnek a szőlő­peron oszpóra fejlődési ciklu­saira ható meteorológiai ténye­zők alakulását. Megállapítot­ták, hogy a kórokozó csak ak­kor fertőz, illetve korábbi fer­tőzés után a conidiumtartó ki­virágzás csak akkor történik meg, ha a szőlő zöld részei vi­zesek. Az áttelelő spórák fer­tőzéséhez, az elsődleges fertő­zéshez, legalább 10 milliméter csapadék és 11 C foknál nem alacsonyabb napi átlaghőmér­séklet, illetve éjszakai hőmér­séklet szükséges. A további fertőzéshez már négy-öt milli­méter csapadék is elegendő. A lappangási idő tartamát a hőmérséklet alakulása szab­ja meg. Magasabb hőmérsék­leten a lappangási idő rövi- debb. 4—5 nap, míg alacsony hőmérsékleti értékek esetén hosszabb időre, 15—18 napra A szőlő művelésével és nö­vényvédelemmel foglalkozó szakemberek már röviddel, a szőlőperonoszpóra kórokozójá­nak európai és hazai megjele­nése után, felismerték a helyes védekezési időpont megválasz­tásának szükségességét Az eredményes védekezés, csak a kórokozó biológiájának isme­retében folyhat. A kórokozó gombeezervezeí az őszi és téli időszakot átte­lelő, spórák alakjában vészeli át. A szólő fakadása után ezek kedvező körülmények közé ke­rülve csírázásnak indulnak, ós a keletkezeti, rajzóspórák csapadék után, vízcseppben úszva a légzőnyüásokon ke­resztül behatolnak a szőlőlevél sejtjei közé, ahol gombaíona- lat, sejtközötti gomba szöve­dék hálózatot képeznek. En­nek látható jelei a levél színén olajfoltok. Az olajfoltok helyén rendszerint a levél fonák! ré­szén jelennek meg a kórokozó szaporitószervei, a conidium- tartók, fehéres penészgyep alakjában. A jelenleg használatos vegy­szerekkel a szőlőlevél belsejé­ben levő gombafonalat elpusztí­tani nem tudjuk. A védekezés­re használt rézvegyületek, csak a felületen, a vízcseppben fer­tőző rajzóspórákkal özemben tudják) gambaölő hatásukat kifejteni. A permetezések ide-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents