Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

4

nepüjsag

1962. június 9., szombat

Kitűnő román dráma ősbemutatójával fejezte be idei évadját az egri Gárdonyi Géza Színház

SZERDÁN mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház (Magyarországon először) a ma már román klasszikusnak számító Alexandra Kiritescunak Szarkafészek című háromfel- vonásos drámáját.

Az író komédiának jelzi ezt a kitűnő alkotást. Kétségtelen, hogy a darab hangszerelése — különösen az első és a harmadik felvonásban — szatirikus, komédiázó, jellemei, hősei kendőzetlenül a belső erők őszinte kitörései közben, kiélezett helyzetekben, a nevetségességig komolyan veszik önmagukat, tarthatatlan ön- és világ- szemléletüket. Kiritescu ismeri hőseit, a zsíros gazdagokat, a bojárokat és azok gondolatait, amik vadul és görcsösen, folyton a pénz körül forognak. Minden csak zsíros pöífeszkc- dés, ebben a poros román mezővárosi bojár famüiában a jámborság durván keveredik az önzéssel, egymás szeretete a kölcsönös utálattal. Hitványul összefog két fiával, hogy lányát kigyógyítsa a férje iránti szerelemből. S nem az a legtragikusabb, hogy a rosszul végződő kijózanítási késérlet végién a terhes fiatalasszony megmérgezd magát és meghal, hanem az, hogy az anya és a két testvér meg sem rendül az általuk előidézett halál súlya alatt. Hitvány ebben a két világháború közötti román bojárfamíliában mindenki: az anya, aki a házat fenntartja, a lánya, aki hisztérikusan szereti férjét, vi- szomtszerelem nélkül, a két fiú, mert a látszat és az érdek szerint élnek, az anya testvérei, a vén asszonycsúfságok is, mert élősködnek és éhenkórász lézengői az életnek, az él- nivágyó Wanda is, aki birtoktesteket ad el, hogy kalandor- vérének férfiszomját olthassa. Jéllemtelenül áll ebben a világban a férjjé előlépett Mir- cea is, mert beköltözött a szarkafészekbe, és ott tud maradni. Ellenszenves figura a sváb Freulein is. Gazdáit úgy szolgálja, hogy undorodik tőlük. Még az egyszerű román szolgálólány is hitvánnyá lesz a szarkáknak eme furcsa^ rajában, mert az ivás és a pénz, a pénzben rejtőző és onnan kilépő gőg megtagadja az erkölcsöt és az érdek derékaljává teszi azt.

A DARAB témája és kritizáló éle mutatja, hogy Kiritescu a szatírába oltott drámában a francia és orosz realisták hevességével támadja az általa oly részletesen ismert, és őszintén feltárt bojár világot. Izgalmas keveréke ez a darab a drámának és a komédiának. Sem

egyik, sem másik. A mondatok sokszor úgy peregnek, hogy szinte torkunkban szorít a nevetés, de nem nyílik ki a szánk se mosolygásra, se kacagásra, mert a mondatok mélyén mindig ott úszik a dráma, a lelkeket fojtogató üresség, a pénz imádatából és a pénz hatalmának tudatából táplálkozó cinizmus. Cinikus ez a bojár világ, ez a gazdag világ, és észre sem veszi, hogy pusztulására tör az idő. Meg önmaga is. Sokrétű és sokszínű ez a román dráma.

Vass Károly rendezői munkáját a gondosság jellemzi, a részletek helyes megkomponá- lásának az igénye. Azt helyesen látja, hogy Kiritescu azért erőlteti a komédiázó hangot, mert ennyi hitványság közepébe hiába is állítana erkölcsileg nagyrahivatott főhőst, akinek a küzdelemben el kell buknia: az erkölcsi tanulság egyetlen hős elbuktatásávalnem lenne elég hangos. így mindenkit leleplez, mert a kisebb és nagyobb szarkák nem küzdenek, csak marakodnak, nem is párharcokban, hanem a házon belüli együttégésben, min- denki-mindenki-ellen alapon.

Koszos fészek a szarkáké, ahol a dráma azért születhetik meg, mert a rendhagyó szarka, Wanda értelmetlenül nagy igényt jelent be a férjre, Mir- ceára: szeretni akarja őt. Az alapkoncepciót hűen szolgálja Vass Károly. Adósunk marad azonban két dologban. Az egyik: nem ismerjük meg Mir- ceát, nem értjük őt, ezt a se- kalandor, se-nagyravágyó, se- szerelmies, mégis ketrecbezórt és meghasonlott újságírót. Kérdés marad bennünk, nézőkben minden tette, mondata, mert arcát határozatlan vonásokkal rajzolta meg az író. A rendezőnőt meg kellett volna találnia a kulcsot ehhez az alapjában véve szánalomramél- tó, és majdnem rokonszenves fiatalemberhez. A másik kifogásunk a rendezői felfogást illetően: Wanda és Mircea szerelmének ábrázolása. Mircea a szarkafészek nyomasztó rabságában arra kényszerül, hogy leveleket írjon Wandához, tehát érzéseit lopott utakon viszi a tüzesvérű és megszólt rokonasszonyhoz. Amikor a színen kettesben maradnak, eszeveszetten és minden elővigyázat nélkül esnek egymás karjaiba, holott minden pillanatban tartamok kell a leleplezéstől. Itt a szavakban és mozdulatokban valami mást kellett volna komponálnia a rendezőnek, hogy a szerelemadta pokol és a jellemtélen' rokonok miatti feszültség érzékletesebb legyen.

ANETTE Duduleanut, a szarkafészek anya-diktátorát Vay llus játssza vendégként. A kitűnő művésznő a gazdagon íb műveletlen, vallásos érzelmeiben is útszéli, mindig pénzszagú bojár-asszonyt eleveníti meg. Az első és harmadik felvonás szatíráját jeles osztályzattal oldja meg, s bár az író dráma-szerkesztési elgondolásai miatt nem ő bukik el, az önmagával szembenézés nehéz mesterségét is gyakorolja a harmadik felvonásnak vallomásokkal tűzdelt és leleplező jelenetében. Itt-ott csábítja még őt a komédia harsányabb hangja, de játéka rit- musos, és inkább a dráma feszültségét érezzük sorsában, mint az üreslelkű, zabáié, harácsoló bojár-asszony hánya- vetiségét.

Wanda Szerafimot Stefanik Irén alakítja. Pózolás nélkül vallja életfilozófiáját és az író ravasz mondataival jói gazdálkodva tör rá testével-sze- relmével a fiatal és önmagát nem lelő férjre. Nem sajnál semmit és senkit, ő a vagyont és testet-lelket herdáló bojárdáma hitelesen. Ahogy megjelenik a színen, új levegőt hoz.

A fiatalasszony, akin a dráma és a komédia végzete végül is beteljesül, Kovács Mária. Az író freudi komplexumokkal küzdve írta meg a famüiának ezt a gyenge pontját. Hisztérikus féltésével, értelmetlen és tartalmatlan szerelmével fogolyként őrzi férjét. Maga sem tudja, mit tegyen férjével, akiről ismernie kellene már az igazságot, hogy nem szereti őt. S bár magunkban vitatkozunk azon, hogy az öngyilkosság bekövetkezik-e, elképzelhető-e ilyen fordulat mellett, azt elhilsszük a mindvégig csak drámát játszó Kovács Máriának, hogy ennek az asszonynak itt, ebben a környezetben — éppen igaz szerelmi rajongása miatt — el kell pusztulnia. Kovács Mária mély átéléssel formálta meg a különös fiatalasszonyt.

AZ ÖREGASSZONY menyét, Dolettát Dallos Szilvia játssza. A dráma legegységesebb jellemét alakítja jól: a csivitelő, magát kellető, a csak magával és pletykáival foglalkozó, származására fennhéjázóan hivatkozó fiatalasszonyt kapjuk tőle. Nem kis feladatot old meg: játékos ellenpontja néha anyósának, keveri a mérget Wanda és Mircea körül, hadakozik férjével Párizsért. Az ismétlődő családi marakodásnál raffináltan úgy old meg

helyzeteket, hogy férje is, anyósa is komolyan veszi őt.

Lenkei Edit szikkadt, zsarnoki akaratról valló sváb vénlánya sikerült alakítás. Lenézi gazdáit, irányítja őket és erősebb náluk, mert nem vesz részt hitvány játékaikban. Akkor sem inog meg, amikor a szarkák már-már őt hibáztatják a fiatalasszony haláláért. Kezére játszana Wandának, mert ez a feltűnően ékes és tarka madár tetszik neki, de ismeri is ezt az úri szajhát, mert úgy vigasztalja, ahogyan tisztességes asszonyokat nem szokás.

Lénát, a szikkadt nagynénit Olasz Erzsébet, Zóját, a parasztosan kövéret Varga Ilona játssza. Ök a komédiába hajló játékelemeket hangsúlyozzák. Ostobák és önfeledten hisznek saját balgaságaikban, s úgy gondolják, hogy a világ olyan, aminőnek ők látják. Holdkóros álmaikkal személyük fontosságát akarják emelni és nem veszik észre, hogy öngyilkosságot készítenek elő.

Zamfira szerepében Zakariás Klárának, nem kell nagyobb feladatot megoldania: nyelvel, de a férfiak hívására iszik, mert hozzájuk tartozik, része a szarkafészeknek ő is. A szolga is becstelen lesz, becstelen gazdánál.

A család három férfitagja közül Paláncz Ferenc nem tudott mit kezdeni a karakteri- leg meg nem oldott figurával. Felesége hisztériája mellett a meg nem értett, tragikus hőst kapjuk tőle, s ez a felfogás, ez a jellemábrázolás arra mutat, hogy az író elnagyolta, a rendező nem eléggé formálta, és így a színész nem élhette át ezt az újságíró-figurát.

F. Nagy Imre és Szoboszlay Sándor — ha szabad így mondanunk — kitűnő alaphangot adnak ebben a játékban. Nagyképűek, zsörtölődőek, pénz- és izzadtságszagúak, egyszóval — bojárok. Párizsról áradoznak, francia kifejezéseket hízelegnek egymás fülébe, de üresek, menthetetlenül és felszínesen műveletlenek.

Kocsis Árpád díszletei jó keretet adnak a darabhoz, a szarkák lapos világához.

Rácz Ilona és Nádassy Géza jelmezei most is rangosak és dicséretet érdemelnek.

AZ ELÖADÄS kitűnő alkal- mul szolgált arra, hogy bepillantást nyerjünk a román drámairodalomba, s megismerjünk egy jó színpadi alkotást.

Farkas András

HARMATH ENDRE:

10

X. Boldog újévet, győzelem !

Castro rokon s zen vés', kristálytiszta egyénisége a per során világszerte a maximális

elismerést váltotta ki. Ez a fiatalember komolyan vette életfogytiglani eljegyzését a forradalom eszméivel. Képzeljük el, amint halálos ellensége kezében, a halál küszöbén) egy ifjú óriás a bírák) fölé magasodik és minden jegyzet nélkül többórás retorikai remekművet vág ki.

„ ... Befejezve védőbeszédemet, nem kérem a vádlott szabadlábra helyezését, mint ilyenkor szokás. Ez alig is lenne elképzelhető, hiszen önök társaimat a Pinares sziget gyalázatos börtöneibe vetették. Ha egy országnak bűnöző és tolvaj az elnöke, érthető, hogy ott a tisztességes emberek börtönben, vagy a sírban vannak.”

... A Pinares sziget pokla, hónapokig tartó sötét magánzárkák, kínzás, bántalmazás, lelki és fizikai terror — ez volt Fidel Castro sorsa esztendőkön át. Közben a börtiönfala- kon túl olyan megmozdulás söpört végig Kubában — és nemcsak Kubában — amit Ba- tista egyszerűen nem tudott elfojtani. Mikor már a diktátort az őrjöngésig idegesítette a reá nehezedő belső és külső nyomás, megbízottak útján megcsillantotta az elgyötört Castronak ajánlatát: írjon alá nyilatkozatot, amely szerint lemond politikai tevékenységéről — és szabad lesz. Mozgalma kudarca, az átélt szenvedések emberileg megmagyarázták volna, ha Fidel fejet hajt. A zsarnok iránti gyűlölet, az a hit. hogy Batiste, nem érdemli meg. hogy „szabályos” eszközökkel harcoljanak ellene, megmagyarázta volna, ha

Castro taktikai okokból aláírja a nyilatkozatot — aztán elfelejti. De ennek az embernek az egyénisége sokkot egyenesebb volt annál, semhogy hazudni tudjon akár ennek az embernek is —, akiben a hazugság megtestesülését látta.

És Fidel Castro sínylődött tovább. A nyomás végül erősebb lett, mint a rezsim ellenállása, Batiste fogcsikorgatva kihirdette az amnesztiát.

Ami ezután történt, közismert. Castro a börtönévek után új, nagy felismeréssel lett gazdagabb. Megértette, hogy a sikeres forradalomhoz tömegekre van szükség. Mexikóba utazott, néhány hívével fantasztikus nehézségek közepette egy ócska bárkán, a legendás Granmán átkelt Kubába. A kiis csoport maradványa, nyolcvankét emberből, mintegy húsz állandóan harcolva bevetette magát a Sierra Ma- esfra dzsungeljeibe és eltűnt az üldözők szeme elől. Megkezdődött 17 kezdetleges puskával felfegyverzett húsz fiatalember harca egy állig felfegyverzett, léglökéses repülőgépekkel és modern tankokkal operáló elnyomó hadsereg ellen.

RADIO REBELDO

De csak a látszat volt ilyen reménytelen. Ez a terv már a politikai realitásra épült. Amikor elterjedt a híre, hogy a jel ismert Fidel a Siierrában kitűzte az ellenállás zászlaját, szivárogtak, később özönlöttek a cukomádvágók, a parasztok, a munkások, sőt később a katonák) is. De nemcsak ezek: a

társadalom Szinte valamanyi rétegéből. E sorok írója a bécsi VIT-en találkozott a havannai nemzeti színház egyik ismert, fiatal színészével, aki elmondotta, az ország legjobb színésznője, az ünnepelt sztár lezárta lakását, áramvonalas luxus-gépkocsijába ült és az elkényeztetett színpadi csillag megindult a Sierra dzsungeljei felé. Nem sokkal később a Radio Rebeldo, a Forradalom Rádiója — leadója az őserdőben épített fészerben volt — hallgatói jól ismert, kellemesen bársonyos női hangot hallottak — igen), ez a színésznő lett Castro rádiójának bemondónője. A fiatal színész, aki ezt elmondta, magáról nem beszélt. Róla mások mondták el, hogy ő is elhagyta a világot jelentő deszkákat, a világot jelentő szabadságért.

Izmosodott, szüntelenül gyarapodott a szakállasok serege. A felkelők két okból növesztetek szakállt: 1. hogy megismerjék egymást a harcban, mert rendszerint Batista egyenruhájában jártak és 2. a szakáll védelmet nyújtott az egyik legszömyűbb trópusi csapás, a szúnyogok ellen is.

MINT SÜLLYEDŐ HAJÓRÓL

... Szinte szimbolikus, hogy a gyűlölt rezsim bukása az esztendő fordulójának éjszakáján következett be. A szakállasok, akik 17 puskával és húsz emberrel kezdtek hozzá a Sierrában a hatalom átvételéhez, nem csoda, hanem a tények felismerése alapján győztek. Hadseregük azért gyara1962. JÜNIUS 9., SZOMBAT: FÉLIX

50 évvel ezelőtt, 1912. június 9-én halt meg ION LUCA CARAGIALE román író, a román kritikai realizmus megalapozója. Mesteri szatíráival, víg játékaival a korabeli uralkodó osztályok korruptságát, s a politikai élet csalárdságait leplezte le. Részt vett a munkás- mozgalomban is, különösen az 1907. évi felkelésben (1907 — Tavasztól őszig). Kacagtató típusaikkal vígjátékai emelkednek ki művei közül (Elveszett levél, Zűrzavaros éjszaka, s a nálunk most bemutatott Farsang). Hazájából a reakciós körök üldözése miatt menekülnie kellett 1904-ben és oda csak 1907-ben tért vissza. Caragia- Ion Luca Caragiale le így ír életművéről:

„Nem csupán egyszerű komédiás voltam, hanem a politikai és társadalmi viszonyokat a történetíró szemével néztem’*.

115 évvel ezelőtt, 1847-ben e napon született HAUSZMANN ALAJOS építész, a főváros több, híres középületének alkotója. Épületeit a mült századvég divatos stílusában, az eklektikus stílusban tervezte (Kúria épülete) 1891—1896., New York palota, a Műszaki Egyetem központi épülete).

155 évvel ezelőtt, 1807-ben született abd EL-KADER algériai arab emír, a francia gyarmatosítók elleni 1832—1847-ig tartó „szent háború” vezetője.

Cikkünk nyomán :

Válaszol

az Országos Műemléki Felügyelőség

Lapunk május 15-i számában „Műemlékvédelem és célszerűség” címmel cikk jelent meg, amelyben többek között a tarnaőrsi, a hevesvezekényi kastély és az egri Pedagógiai Főiskola restaurálási munkálatainak problémáival foglalkoztunk. Az Országos Műemléki Felügyelőség cikkünkre válaszolva közölte, hogy a tarnaőrsi kastély helyreállítására a tervek szerint az 1963—64-es évekre egymillió forintot irányoztak elő. A kastély hallatlanul leromlott állapotáért azonban elsősorban azokat a szerveket terheli a felelősség, amelyek most a kastélyt használják és annak állagának megóvásával semmit sem törődnek.

Ami a hevesvezekényi kastélyt illeti, itt azon folyt, egy ideig a vita, hogy kié a tulajdonjog: a Műemléki Felőgye- lőségé-e, vagy a községi tanácsé. E vita érdemleges lezárása után — miután a községi tanács hajlandó a községfejlesztési alapból jelentősebb összeget a kastélyra fordítani, — a Műemléki Felügyelőség is hajlandó, lehetőségeihez képest, megfelelő összeggel segíteni a műemlék jellegű kastély helyreállítását.

Az Egri Pedagógiai Főiskola elhúzódó restaurálásával kapcsolatban az Országos Műemléki Felügyelőség azt közölte lapunkkal, hogy a kivitelező vállalattal folytatott vita az alapvető oka ennek. A kivitelező olyan, a megfelelőnél hatszor-hétszer drágább, kőfajtát akar felhasználni a főiskola renoválásához, amely végösszegében mintegy félmillió forinttal drágítaná meg a restaurálást. Azt is közölte velünk a Műemléki Felügyelőség, hogy a napokban, végre, sikerült ebben a kérdésben is nyugvópontra jutni, — s rövid időn belül hozzákezdenek az Egri Pedagógiai Főiskola restaurálási munkálataihoz.

podhatott lavinaszerűen, mert az egész kubai nemzet egységessé vált a vérben tobzódó zsarnokság gyűlöletében.

A lavina több szempontból jó hasonlat. Hiszen az történt, mint a természetben: a magas hegyekben hatalmas erő gyűlt össze és aztán ellenállhatatlanul lezúdult a síkságra, elsöpörve útjából minden gátat.

Mert ezt tette ez a szakállas sereg.

,.. 1959. január 1., Szilveszter hajnala. A havannai Columbia repülőtéren négymotoros Constellantin repülőgép állt. Motorjai már zúglak. A gép feljárójánál a hajnali hűvösségben is verejtékező, rendkívül elegáns, izgatott urak vitatkoztak a gép személyzetével. Mikor egyikük egy pilótát megpróbált erőszakkal félretolni, csendőrök jelentek meg és tisztjük parancsára, hamu- szürke arccal visszaszorították az elegáns tülekedőket.

Arcszinüket csak részben magyarázza a rezsim bukásától való félelem. A másik ok a helyzet volt. Akiket kardlappal és puskatussal vissza kellett szorítani, azok két-három nappal ezelőtt még uraik és parancsolóik voltak, élet és halál felett dönthettek, Fulgencio Batista miniszterei és tábornokai.

Valaanennyiöik kezében bőrönd volt, és valamennyi bőrönd zsúfolva élelmiszerekkel, készpénzkötegekkel, részvényekkel. Történelmi pillanat- felvétel egy százezerszer elátkozott hajó szüllyedéséről és a menekülő patkányokról.

Miért nem engedték a csendőrök a gépre Batista legköza* lebbi környezetét?

Mert magát a tábornokot várták. Először csodálatos bún. dában, aránylag súlyos csőt maggal a kezében Marta Fernandez Miranda, a diktátor nagyon szép és cinikus máso-: dik felesége tűnt fel a repülik tér bejáratában. Nyomában a sokkal alacsonyabb, mellette törpének tűnő, szaporázott lép, tekkel tipegő Batista.

A házaspár után állig fék fegyverzett és súlyos bőröndöket cipelő személyi testőrök ültek be a gépbe. Ládák, Iá-; dák, ládák.

A diktátor csomagjai már az utastér jó részét is ellepték. Alig néhány tülekedőnek jutott hely a jókora gépen. Ezért nem engedték felszállni Batista előtt a miniszter és tábor? nők urakat. Batista bukása órájában is, cinkosaihoz is olyannak bizonyult, mint hatalma tetőpontján az egész nemzethez volt.

... A géppisztolyé« testőr hátralépett, az ajtó becsapódott. A kerekek megindultak. A korahajnali napfényben ezüstösen csillant a gép teste. A Constellation orra Fulgencio Batista megbízóinak földje, az Amerikai Egyesült Államok. felé fordult és eltűnt a felhőtlen kékségben.

Lenn, a havannai repülőtéren pedig, a dühtől és félelemtől üvöltő főcirikosok kiáltását új, erősödő hang nyomta el: a szabadság újesztendejére ébredt, diadalmas nép örömmámora.

Következik a második rész: Változik a cukor úa