Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-03 / 128. szám
1982. június 3., vasárnap NBPÜJSag 5 Munkával megszolgálni... Mindent a maga helyén A napokban Bekölcéru jártam, az egri járásnak ebben a dimbes-dombos északi falujában. Bajra figyelmeztető SOS hívójelek érkeztek innét. De. hogy mindjárt az elején eláruljam, miről is van szó, meg kell mondani: nem komoly természetű ba jokról. .. Panaszok . . . Holló Aladár elvtárs, a községi pártalapszerv vezetőségi tagja, a községi tanács vb-tag- ja, faluját szerető, falujáért dolgozó ember. Csupa panasz. — Két esztendeje húzzák, halasztják a Lenin útra vezető híd betonozását, újjáépítését — mondja. — Pedig az anyagok is kéznél vannak, öt mázsa cement, s vagy 7 köbméternyi kő, meg gerendák. (A cement talán már tönkre is ment « :- óta). A hídépítés megkezdése állandó vitatéma vb-ülésein- ken. Határozatokat is hoztunk, de azokból nem valósítottak meg semmit. Rossz, rozoga a híd. Üres kocsival is kockázatos azon áthajtani. Mégsem építették. Pedig a mezőgazdasági közlekedéshez elkerülhetetlenül szűk-, séges. Z sólyom Jószef, a szövetkezet növénytermesztési brigádvezetője is szóvá tette a keddi tanácsülésen: mi lesz már a híd építésével, meddig akarnak még vele várni? Itt a kaszálás ideje, hordanánk a szénát, a lucernát, ölben csak nem hordhatják? Más panaszok is vannak .. _ A Béke utcában — Hossó Bertalan és Holló Károly háza És mit mond panaszok... előtt — megsüllyedt az út. A mélyedésben eső után is sokáig megmaradt a víz, bokáig merülhetett az ember a locspocsbán. A vb erre is határozatot fogadStt el: átereszt kell csinálni, szabad utat a víz elvonulásának. Ebből a határozatból sem lett semmi! S aztán itt van a Temető utcai probléma. Az utcába betároló, itt, megforduló fákarusz- kocsi tönkre , tette, összetörte az áteresz betongyűrűit. Dorkó g. Imre háromszor vetette papírra kérését: hozzák rendbe a tönkretett utat! Nem válaszoltak a kérésre egyszer sem . .. — Hadd mondjam el a hangszórókat is ... Olyan határozatot hozott a vb, hogy a hangszórókat Szőlőmála-tető- re kell felszerelni, mert az a legmagasabb hely, ahonnét az utcák felé fordított hangszórók hangját, a tanács hirdetményeit legjobban lehet hallani. Kivágtuk a fákat! is azon a helyen, ahová a hangszórók kerültek volna. De akár ne tettük volna, mert az elnök, önakaratúlag, az átellenes domboldalon, a régi pártkertben szereltette fel a hangszórókat ... az elnök ...? Zsólyom Bertalan, a beköl- cei tanács vb-elnöke, évek óta áll a falu élén. Az iparból került a közigazgatásba. A Bor- sodnádasi Lemezgyárban dolgozott, hosszú esztendőket, s bekötött szemmel is elmenne ott, ahol más nyitott szemmel se igen boldogulna. S ha Holló, Aladárra azt montam: faluját szerető, falujáért dolgozó ember; ez a megjegyzés Zsólyom Bertalanra is ugyanígy áll. Nincsenek különösebben ki-j ugró képességei, valószínűleg nem is vágyott soha ilyenre. Becsületes, őszinte, egyenes embernek ismerték, s ismerik most is. Vastag spirál-füzetben, feljegyzéseiben lapoz: — Nézze meg, mit tett,a tanács azóta, mióta elnökösködöm. Az elején könnyebben haladtak a dolgok. Volt segítségem. Most ki segít? Ha a hét vb-tag közül csak ketten lennének segítségemre, hamarább előre jutnánk. Lecsendesült hangon beszél, paprikás idegessége elmúlt. A beszélgetés elején még parázs hangon polemizált Hollóval, személyeskedve, sértődve, támadásnak véve a hat sizem között elhangzott kritikát. Persze, tüzelte az a tudat is, hogy most két ízben egymás után figyelmeztették írásban: a határidős dolgok elmulasztása miatt. Eddig is előfordult, hogy késve küldte a járáshoz az egyik-másik iratot, feddést nem kapott értük, most meg egyszerre kétszer is egymás .után. „Valakinek a keze van ebben!” — s hátsó gondolatok után kutat: valaki a helyére tör, merthogy már a házát is eladta a faluban s tervet dédelget, hogy visszamegy az iparba, lányához költözik Bar- cikára. — Az idén minden korábban felmerült probléma megoldására sor kerül. Megépül a Lenin útra vezető híd. A Temető utcában már az árkot is kiásták, rendbehozzuk, a hibákat. A Béke utcaiak panaszát is orvosoljuk, amint megfelelő betongyűrűket kapunk Bélapátfalváról. — S a hangszórók? — Mikor szerelni kezdtük volna Szőlőmálán, azt vetették a szememre, miért nem mindjárt a templomban szereltetem fel a hangszórókat. Nem akartam, hogy énrám fújjon a falu. Meg aztán... én legelőször is a pártkertbe gondoltam azokat.. — De hát a vb úgy határozott, s az lett volna a legcélszerűbb. — Engem szidnak mindenért... 'Nem komoly természetű bajok ezek Bekölcén. Megoldhatóak, türelemmel és egymást segítve. Akkor, ha az elnök tartja magát a vb-határoza- tokhoz, s nem mások megkérdezése nélkül dönt. Mert mi szükség akkor végrehajtó bizottságra?! S a kritikát is másként keld fogadnia az elnöknek. Nem „fúrásból” kritizál Holló Aladár, a szóvá, tett konkrét hiányosságok kijavítását kéri, hogy teljes értékű legyen a végzett munka. Kommunista óvja itt a kommunistát attól, hogy nagyobb hibákba ne keveredhessen. S mi sem alkalmatlansági bizonyítványt állítottunk ki azzal, hogy mindezt megírtuk Zsólyom Bertalanról. Több eredményt várunk tőle, több erélyesebb intézt- kedést, ami az apró és bosz- saantó dolgokat megszünteti Bekölcén. tji S még egy dolgot, végezetül. A végrehajtó bizottsági tagok ne várjanak mindent az elnöktől. Nem százkarú Buddha ő, hogy helyettük is elvégezze a feladatokat. A határozatok végrehajtása közös érdek, s csak kölcsönös segítséggel lehetséges. Szűnjék meg soraik között a torzsalkodás, a széthúzás. Bizalommal választotta őket a község, s ezt a bizalmat munkával kell, hogy megszolgálják. Pataky Dezső A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű kommunistái időnként eljárnak a KlSZ-szerve- zet különböző rendezvényeire, többek között a taggyűlésekre is. Ott látták és tapasztalták, hogy ezek az összejövetelek meglehetősen hosszúra nyúltak. Mégpedig azért, mert majd minden alkalom? mai meglehetősen terjedelmes kül- és belpolitikai beszámolót tartottak a fiataloknak. A kommunisták látták, hogy a kiszistákat kevésbé érdeklik ezek a beszámolók, hiszen naponta értesülnek az újságokból, a rádióból, a televízióból a legfrissebb kül- és belpolitikai eseményekről, s az egy hónappal, vagy korábban történt külpolitikai hírek, érthetően, nem nagyon hozták „lázba" őket. Úgy érezték, szóvá kell tenni ezt és segíteni kell abban, hogy a fiatalok mindent a \ maga helyén, a maga ide jé- j ben kapjanak meg és a taggyűléseken a KISZ-szerveze- \ tét érintő legfontosabb prob- ! lémákról tanácskozzanak, I más alkalommal pedig jöjjenek össze, hogy meghallgassák az aktuális kül- és belpolitikai összefoglalókat. A pártszervezet tagjai felajánlották, hogy rendszeresen tartanák majd ilyen politikai tájékoztatókat, hogy mente- sítsék a KISZ-taggyűléseket a szerintük felesleges, hosszú külpolitikai beszámolóktól. így kéjül tehát minden a helyére a KISZ-szervezet há- zatáján s ebben komoly szerepet vállalnak a gyár kommunistái. K. E. — AZ EGRI Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium < politechnikai osztályai — a szabás-varrás szakágban tanulók — a Park Szálló fagylaltkertjében ruhabemutatójukat délelőtt 10 órakor tartják. Továbbképző tanfolyamok a pedagógusoknak A Központi Pedagógus Továbbképző Intézet tájékoztatása szerint az idei nyári tervekben változatlanul fontos feladat a politechnikát tanító pedagógusok továbbképzése. Az első évfolyam hallgatóinak Pécsett, Szolnokon és Vácott, a második évfolyamosoknak mot. Győr, Miskolc, Szeged lesz a színhelye a negyedik évfolyamos politeehnikusök továbbképzésének. A mezőgazdasági jellegű tanfolyamokon részt vevő pedagógusok húsz városban találkoznak az idén, s a tangazdaságokiban, a mezőgazdasági Szegeden és Székesfehérvárott, a harmadikosoknak Debrecenben, Salgótarjánban és Szombathelyen' rendeznek tanfolyatechniktumokban, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon sajátítják el az oktatáshoz szükséges tudnivalókat. A fenti sorokból mindenki kitalálja, hogy a rendőrség talált tárgyak osztályán készült e kis riport. Ott-tartózkpdá- som rövid ideje alatt is meggyőződtem arról, hogy még mindig vannak Egerben és a környéken szórakozott emberek, s mint e sorok is bizonyítják, becsületesek is. Kezdjük talán az elején, mégpedig azzal, hogy évenként közel 150 talált tárgyát szolgáltatnak be a becsületes megtalálók. Ez a szám nem sok, de ha az értéket figyelmbe vesszük, már igen jelentős, hiszen a szórakozott emberek nemcsak esernyőt, kalapot, hanem pénztárcát, pecsétgyűrűt, kerékpárt, és motorkerékpárt, egy pár, sőt' félpár cipőt is sorsukra hagynak, a legkülönbözőbb helyeken. Igényt tart-e rá? Ezt a kérdést kötelezően teszik fel a rendőrségen a becsületes megtaláló előtt. A tegnap reggeli órákban két jegyzőkönyv is készült a talált tárgyak osztályán. Egy egri háziasszony ételhordót talált vásárlás közben a piacon. Ha szórakozott tulajdonosa három és fél hónap alatt nem jelentkezik, a megtalálót illeti — az ételhordó. Két kisgyerek is járt a rendőrségen, egy műanyagból készült táskát találtak, s a feltett kérdésre nemmel válaszoltak, így, ha eltelik a várakozási idő, a Bizományi Áruházba kerül, és ott értékesítik. Ssórakosott egriek Pénztárca a tűben — Ételhordó a piacon Egy tucat kerékpár keresi gazdáját Természetesen, nemcsak ételhordókról és táskákról van itt szó, találhatók itt értékesebb tárgyak is. Igaz, már csak a jegyzőkönyvek őrzik nyomait. Nemrég egy Zorkij fényképezőgép vándorolt át a megtaláló tulajdonába, mert szórakozott gazdája még keresni is elfelejtette. Eláruljuk, még most sem késő! A megtaláló, aki három és fél hónap eltelte után megkapja a talált tárgyat, egy évig köteles megőrizni és ha jogos tulajdonosa jelentkezik, vissza kell adnia. Elmondtak egy érdekes esetet: Egy jó állapotban levő férfikerékpárt — amelyet gazdája még csak nem is keresett — átadtak a megtalálónak, aki az egyik tavaszi napon vidáman karikázott az egyik mellékutcában, amikor egy férfi felháborodva leállította. A régi gazda, a szórakozott ember, felismerte kerékpárját, de már későn. Letelt az egy év is, így már nem őt illeti az elveszett jószág. A tavasz a fő szezon Igen, a fő szezon a tavasz, ebben az időszakban a legszó- rakozottabbak az emberek. Ez a megállapítás nem az újságíró fantáziájában született, tények bizonyítják. Nyilvánvalóan a tavasz is közrejátszott abban, hogy néhány nappal ezelőtt egy 25 éves fiatalember a népkerti fűben felejtette levéltárcáját, s alig egy hónapja eddig még ismeretlen „tettes” az egyik udvarban hagyta motorkerékpárját. S ami még ennél is nagyobb feledékenységre vall, még csak nem is kereste, be sem jelentette a rendőrségen. Igaz, régi Sachs-motor. Megunta talán és újat vett? Még két és fél hónap és a becsületes megtaláló utazhat rajta mindaddig, míg szórakozottságból ismét gazda nélkül marad a jó öreg Sachs egy kapualj mélyén. A esek Map nyomra vezet Ne gondolja senki, hogy a rendőrségen semmit sem tesznek a szórakozott emberek felkutatásárai. Egy kis nyomozás, leleményesség ezen a területen is segít. Nemrég történt, hogy egy pénztárcát találtak, amelyben volt egy név nélküli recept. Telefon a rendelőbe, az orvosi napló is felfedte titkát s néhány perc múlva máris tudták, ki az a nyugdíjas, aki elvesztette tárcáját. És az a hatvan forint is pénz... Ha már orvosnál tartunk. Itt egy másik eset. A Csemege boltban találtak egy jól megtömött pénztárcát. Egy egész vagyon lehetett benne. Nem volt. csak lehetett, hiszen szerencse dolga az egész. Készpénz csak 590 forint, de mel- letteilapultnéhánylott ószelvény is a 20. hétre. S akkor még húzás előtt ki tudta előre, nem rejtenek-e négy-, vagy öttalá- latost a szelvények. Bár ha csak a készpénzt nézzük, akkor iis jelentőé a kár, a szórakozott ember mégsem jelentette a rendőrségen, nem is gondolt arra, hogy becsületes ember is megtalál háttá elvesztett tárcáját. ö nem jelentkezett, de nyomra vezetett egy csekklap, amelyen 38 forint biztosítási díjat fizetett be a postán. Az Állami Biztosító könyvelőjének csupán percekbe tellett és meglett a „tettes”, az egyik szomszédos község orvosa személyében, aki már nem is remélte, hogy pénzzel együtt visszakapja tárcáját. Ilyen esetekben, persze, nem. marad el a jogos jutalom sem. Vannak tehát szórakozott emberek Egerben is, de becsületesek ie. Ezt bizonyítják az akták, a tények, a talált tárgyak osztályán gazdájukat váró mintegy tucat kerékpár, táskák, néhány száz forintok s egy 9— 10 éves kisfiút vár elhagyott barna lumberjackja is. Vannak, akik korán kezdik a szórakozottságot,.. (márkusz) Most Árgyilus királyfi esett a kútba Mert a mesében ugyan Tündér Ilona tűnik, el a feneketlen mélységben, ám, pénteken este síró általános iskolások és mérgelődő szülők szeme láttára esett kútba az egri Gárdonyi Géza Színház szakszervezetének produkciója, amikor fél órával az előadás előtt kifüggesztették a táblát: „technikai okok miatt elmarad!” Szóval, kezdjük elölről. Ebben az újságban, ezeken # hasábokon adtunk hangot annak a sokszor elhangzó Juván- ságnak — miért nem ad a mi állandó színházunk műsort a gyermekek számára? Most örömmel írnánk, hogy íme, meghallgatásra találtunk, hiszen három napig játssza a színház a szakszervezet rendezésében a kedves mesét — Árgyilus királyfit. De az öröm üröm lett péntek este, mert a technikai akadály nem egyéb — minthogy az Árgyilus királyfi nem kaphatott próbát, s volt színész, aki nem is olvashatta el szerepét a „nagyelőadás” zsúfolt próbái miatt. Évad vége felé járunk, nem szívesen vetemedem arra, hogy oktató szóval járuljak a színház elé, de meg kell mondanom néhány dolgot azgk nevében, akik péntek este köny- nyes szemmel fordultak hazafelé. Tisztelettel elismerjük, hogy a szakszervezet saját céljára rendezte ezt az előadást, hisz a nézőnek olyan mindegy, csak jó legyen. Ám, hogyan számoljunk mi, felnőttek, azzal a ténnyel, hogy a színházat úttörő egyenruhával megtisztelő sok gyerek előtt bezáruljon pénteken a kapu? Miért kezelték ezt az előadást amúgy „balkézről” a színházban? Miért érzi az ember messziről, hogy a színháznak szinte semmi köze ehhez a „szakszervezeti rendezvényhez?” Miért kell most újra elmondani, hogy a gyermek, a jövő színházlátogató közönsége már most igényli a művészi produkciót? Ez a gyermek a televízióban lát sok szép dolgot, de hiányzik forró kisgyermeki szívének a szereplők sorsával való közvetlen kapcsolat, ezért jön szívesen a színházba. És akkor kénytelen tapasztalni, hogy háromévesnek, vagy század eleji gyereknek nézik, akinek csak néhány esetlen mozdulat kell, s máris kacag. Nem igaz. A főpróbára zsugorodott premieren üldögélő gyerekek fel- felcsattanó nevetése azt igazolta, hogy értik a szövegben rejlő tréfákat, fordulatokat. Jó, el kell ismerni, hogy a színház elsősorban a felnőtteké. De ha szétnézünk a nagyvilában — ugyan, elég csak a magunk országában is szétnézni —, láthatjuk, hogy komoly problémaként kezelik a színházak gyérmekelöadásait. Az Árgyilus királyfi nem „szakszervezeti ügy”, hanem színházi ügy, mert a mai gyermek nemcsak nézője, de kritikusa is az előadásoknak! A színház szakszervezetének különben köszönet jáf azért az erőfeszítésért, amellyel megpróbálta az előadást, zsúfolt próbarend mellett is, színpadra állítani. A lelkes gárda Kozaróczy József rendezésével meg is oldja a pénteki kudarc ellenére ezt az előadást, hiszen olyan színészek vállalkoztak a társadalmi munkára, mint Paláncz Ferenc, Lenkei Edit, Olasz Erzsi, Csapó János, Pálffy György és a többiek, akik szívvel játsszanak, akik a gyermekben is a közönséget látják, éppen ezért érdemelnének a színháztól több törődést, nagyobb ügyszeretetei! — ádám — Egy hete ontja a szenet az egercsehi 12-es ereszkei front Két éve kezdték el Egeresemben a 12-es ereszkei szénmező feltárási munkáit. Sok nehézségekkel kellett megküzdeniük munkájuk során az itt dolgozó csapatoknak: a munkák elején még tiszta szénben hajtották a vágatokat, 2500-as TH-gyűrűkkel, aztán riolit- kúpon kellett átvágniuk magukat, s hosszú szakaszon a nedves, vizes úszóhomok is hátráltatta őket. De az itt dolgozó szocialista brigádok nem ismertek akadályokat; elsősorban nekik köszönhető, hogy május 28-án megindulhatott a termelés a 12-es ereszkei fronton. A front induló vágatát Nagy hinó Pál szocialista brigádja kihajtotta, s most szembe haladnak, segítenek Bartha l. Balázs szocialista brigádjának, akik a 12-es ereszkei bányamező III-as 'szalagvágatának hajtásán dolgoznak. A két brigád arra tett felajánlást, hogy augusztus 20-ra végez a III-as szalagvágat hajtásával, augusztus 20-ra átvágják magukat a 160 méter vastag szénás földrétegen. Az egy hete üzemelő 12-es ereszkei front ontja a nagy ka- lóriájú, értékes szenet, — nem hiába nevezik ezt a szénmezőt a jövő bányájának. Az elmúlt napok termelési eredményei felülmúlták az előzetes számításokat: a nyolcórás szeneié műszakok alatt eddig a legmagasabb teljesítmény 125 csille szén volt. A pénteki nap teljesítménye pedig 350 csille szén volt. A rekordot eddig a fronton dolgozó csapatok között Bíró k. Sándor 18 fős brigádja tartja, ók érték el az egy műszak alatti 125 csillét. Most, hétfőn kerül sor a „legizgalmasabb” eseményre a 12-es ereszkei fronton, — az első omlasztás. Akkor derül majd ki, hogy jelentkezik-e ismét az úszóhomok a front fő- téjében akkor derül ki, haladhatnak előre — nagyobb fejtési sebességgel, (kyd)
