Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 128. szám

1982. június 3., vasárnap NBPÜJSag 5 Munkával megszolgálni... Mindent a maga helyén A napokban Bekölcéru jártam, az egri járásnak ebben a dimbes-dombos északi falujában. Bajra figyelmeztető SOS hívójelek érkeztek innét. De. hogy mindjárt az elején el­áruljam, miről is van szó, meg kell mondani: nem komoly természetű ba jokról. .. Panaszok . . . Holló Aladár elvtárs, a köz­ségi pártalapszerv vezetőségi tagja, a községi tanács vb-tag- ja, faluját szerető, falujáért dolgozó ember. Csupa panasz. — Két esztendeje húzzák, halasztják a Lenin útra vezető híd betonozását, újjáépítését — mondja. — Pedig az anyagok is kéznél vannak, öt mázsa ce­ment, s vagy 7 köbméternyi kő, meg gerendák. (A cement talán már tönkre is ment « :- óta). A hídépítés megkezdése állandó vitatéma vb-ülésein- ken. Határozatokat is hoztunk, de azokból nem valósítottak meg semmit. Rossz, rozoga a híd. Üres kocsival is kockázatos azon át­hajtani. Mégsem építették. Pe­dig a mezőgazdasági közleke­déshez elkerülhetetlenül szűk-, séges. Z sólyom Jószef, a szö­vetkezet növénytermesztési brigádvezetője is szóvá tette a keddi tanácsülésen: mi lesz már a híd építésével, meddig akarnak még vele várni? Itt a kaszálás ideje, hordanánk a szénát, a lucernát, ölben csak nem hordhatják? Más panaszok is vannak .. _ A Béke utcában — Hossó Bertalan és Holló Károly háza És mit mond panaszok... előtt — megsüllyedt az út. A mélyedésben eső után is soká­ig megmaradt a víz, bokáig merülhetett az ember a locs­pocsbán. A vb erre is határo­zatot fogadStt el: átereszt kell csinálni, szabad utat a víz el­vonulásának. Ebből a határo­zatból sem lett semmi! S aztán itt van a Temető ut­cai probléma. Az utcába betá­roló, itt, megforduló fákarusz- kocsi tönkre , tette, összetörte az áteresz betongyűrűit. Dorkó g. Imre háromszor vetette pa­pírra kérését: hozzák rendbe a tönkretett utat! Nem válaszol­tak a kérésre egyszer sem . .. — Hadd mondjam el a hangszórókat is ... Olyan ha­tározatot hozott a vb, hogy a hangszórókat Szőlőmála-tető- re kell felszerelni, mert az a leg­magasabb hely, ahonnét az ut­cák felé fordított hangszórók hangját, a tanács hirdetmé­nyeit legjobban lehet hallani. Kivágtuk a fákat! is azon a helyen, ahová a hangszórók kerültek volna. De akár ne tettük volna, mert az elnök, önakaratúlag, az átellenes domboldalon, a régi pártkert­ben szereltette fel a hangszó­rókat ... az elnök ...? Zsólyom Bertalan, a beköl- cei tanács vb-elnöke, évek óta áll a falu élén. Az iparból ke­rült a közigazgatásba. A Bor- sodnádasi Lemezgyárban dol­gozott, hosszú esztendőket, s bekötött szemmel is elmenne ott, ahol más nyitott szemmel se igen boldogulna. S ha Holló, Aladárra azt montam: faluját szerető, falujáért dolgozó em­ber; ez a megjegyzés Zsólyom Bertalanra is ugyanígy áll. Nincsenek különösebben ki-j ugró képességei, valószínűleg nem is vágyott soha ilyenre. Becsületes, őszinte, egyenes embernek ismerték, s ismerik most is. Vastag spirál-füzetben, fel­jegyzéseiben lapoz: — Nézze meg, mit tett,a ta­nács azóta, mióta elnököskö­döm. Az elején könnyebben ha­ladtak a dolgok. Volt segít­ségem. Most ki segít? Ha a hét vb-tag közül csak ketten lennének segítségemre, hama­rább előre jutnánk. Lecsendesült hangon beszél, paprikás idegessége elmúlt. A beszélgetés elején még parázs hangon polemizált Hollóval, személyeskedve, sértődve, tá­madásnak véve a hat sizem között elhangzott kritikát. Per­sze, tüzelte az a tudat is, hogy most két ízben egymás után figyelmeztették írásban: a ha­táridős dolgok elmulasztása miatt. Eddig is előfordult, hogy késve küldte a járáshoz az egyik-másik iratot, feddést nem kapott értük, most meg egyszerre kétszer is egymás .után. „Valakinek a keze van ebben!” — s hátsó gondola­tok után kutat: valaki a helyé­re tör, merthogy már a házát is eladta a faluban s tervet dédelget, hogy visszamegy az iparba, lányához költözik Bar- cikára. — Az idén minden koráb­ban felmerült probléma meg­oldására sor kerül. Megépül a Lenin útra vezető híd. A Te­mető utcában már az árkot is kiásták, rendbehozzuk, a hibákat. A Béke utcaiak panaszát is orvosoljuk, amint megfelelő betongyűrűket kapunk Bél­apátfalváról. — S a hangszórók? — Mikor szerelni kezdtük volna Szőlőmálán, azt vetették a szememre, miért nem mind­járt a templomban szerelte­tem fel a hangszórókat. Nem akartam, hogy énrám fújjon a falu. Meg aztán... én leg­először is a pártkertbe gondol­tam azokat.. — De hát a vb úgy határo­zott, s az lett volna a legcél­szerűbb. — Engem szidnak minde­nért... 'Nem komoly természetű ba­jok ezek Bekölcén. Megoldha­tóak, türelemmel és egymást segítve. Akkor, ha az elnök tartja magát a vb-határoza- tokhoz, s nem mások megkér­dezése nélkül dönt. Mert mi szükség akkor végrehajtó bi­zottságra?! S a kritikát is másként keld fogadnia az elnöknek. Nem „fúrásból” kritizál Holló Ala­dár, a szóvá, tett konkrét hiá­nyosságok kijavítását kéri, hogy teljes értékű legyen a végzett munka. Kommunista óvja itt a kommunistát attól, hogy nagyobb hibákba ne ke­veredhessen. S mi sem alkal­matlansági bizonyítványt állí­tottunk ki azzal, hogy mindezt megírtuk Zsólyom Bertalan­ról. Több eredményt várunk tőle, több erélyesebb intézt- kedést, ami az apró és bosz- saantó dolgokat megszünteti Bekölcén. tji S még egy dolgot, végezetül. A végrehajtó bizottsági tagok ne várjanak mindent az el­nöktől. Nem százkarú Buddha ő, hogy helyettük is elvégezze a feladatokat. A határozatok végrehajtása közös érdek, s csak kölcsönös segítséggel le­hetséges. Szűnjék meg soraik között a torzsalkodás, a szét­húzás. Bizalommal választot­ta őket a község, s ezt a bi­zalmat munkával kell, hogy megszolgálják. Pataky Dezső A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű kommunistái időn­ként eljárnak a KlSZ-szerve- zet különböző rendezvényei­re, többek között a taggyűlé­sekre is. Ott látták és tapasz­talták, hogy ezek az összejö­vetelek meglehetősen hosszú­ra nyúltak. Mégpedig azért, mert majd minden alkalom? mai meglehetősen terjedel­mes kül- és belpolitikai be­számolót tartottak a fiatalok­nak. A kommunisták látták, hogy a kiszistákat kevésbé érdeklik ezek a beszámolók, hiszen naponta értesülnek az újságokból, a rádióból, a tele­vízióból a legfrissebb kül- és belpolitikai eseményekről, s az egy hónappal, vagy koráb­ban történt külpolitikai hí­rek, érthetően, nem nagyon hozták „lázba" őket. Úgy érezték, szóvá kell ten­ni ezt és segíteni kell abban, hogy a fiatalok mindent a \ maga helyén, a maga ide jé- j ben kapjanak meg és a tag­gyűléseken a KISZ-szerveze- \ tét érintő legfontosabb prob- ! lémákról tanácskozzanak, I más alkalommal pedig jöjje­nek össze, hogy meghallgas­sák az aktuális kül- és bel­politikai összefoglalókat. A pártszervezet tagjai felaján­lották, hogy rendszeresen tar­tanák majd ilyen politikai tájékoztatókat, hogy mente- sítsék a KISZ-taggyűléseket a szerintük felesleges, hosszú külpolitikai beszámolóktól. így kéjül tehát minden a helyére a KISZ-szervezet há- zatáján s ebben komoly sze­repet vállalnak a gyár kom­munistái. K. E. — AZ EGRI Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium < poli­technikai osztályai — a sza­bás-varrás szakágban tanulók — a Park Szálló fagylaltkert­jében ruhabemutatójukat dél­előtt 10 órakor tartják. Továbbképző tanfolyamok a pedagógusoknak A Központi Pedagógus To­vábbképző Intézet tájékozta­tása szerint az idei nyári ter­vekben változatlanul fontos feladat a politechnikát tanító pedagógusok továbbképzése. Az első évfolyam hallgatóinak Pécsett, Szolnokon és Vácott, a második évfolyamosoknak mot. Győr, Miskolc, Szeged lesz a színhelye a negyedik év­folyamos politeehnikusök to­vábbképzésének. A mezőgazdasági jellegű tanfolyamokon részt vevő pe­dagógusok húsz városban ta­lálkoznak az idén, s a tangaz­daságokiban, a mezőgazdasági Szegeden és Székesfehérvárott, a harmadikosoknak Debrecen­ben, Salgótarjánban és Szom­bathelyen' rendeznek tanfolya­techniktumokban, az állami gazdaságokban és a gépállo­másokon sajátítják el az okta­táshoz szükséges tudnivalókat. A fenti sorokból mindenki kitalálja, hogy a rendőrség ta­lált tárgyak osztályán készült e kis riport. Ott-tartózkpdá- som rövid ideje alatt is meg­győződtem arról, hogy még mindig vannak Egerben és a környéken szórakozott embe­rek, s mint e sorok is bizo­nyítják, becsületesek is. Kezdjük talán az elején, mégpedig azzal, hogy évenként közel 150 talált tárgyát szol­gáltatnak be a becsületes meg­találók. Ez a szám nem sok, de ha az értéket figyelmbe vesszük, már igen jelentős, hi­szen a szórakozott emberek nemcsak esernyőt, kalapot, ha­nem pénztárcát, pecsétgyűrűt, kerékpárt, és motorkerékpárt, egy pár, sőt' félpár cipőt is sorsukra hagynak, a legkülön­bözőbb helyeken. Igényt tart-e rá? Ezt a kérdést kötelezően te­szik fel a rendőrségen a becsü­letes megtaláló előtt. A tegnap reggeli órákban két jegyző­könyv is készült a talált tár­gyak osztályán. Egy egri házi­asszony ételhordót talált vá­sárlás közben a piacon. Ha szórakozott tulajdonosa három és fél hónap alatt nem jelent­kezik, a megtalálót illeti — az ételhordó. Két kisgyerek is járt a rend­őrségen, egy műanyagból ké­szült táskát találtak, s a feltett kérdésre nemmel válaszoltak, így, ha eltelik a várakozási idő, a Bizományi Áruházba kerül, és ott értékesítik. Ssórakosott egriek Pénztárca a tűben — Ételhordó a piacon Egy tucat kerékpár keresi gazdáját Természetesen, nemcsak étel­hordókról és táskákról van itt szó, találhatók itt értékesebb tárgyak is. Igaz, már csak a jegyzőkönyvek őrzik nyo­mait. Nemrég egy Zorkij fény­képezőgép vándorolt át a meg­találó tulajdonába, mert szóra­kozott gazdája még keresni is elfelejtette. Eláruljuk, még most sem késő! A megtaláló, aki három és fél hónap eltelte után megkapja a talált tár­gyat, egy évig köteles meg­őrizni és ha jogos tulajdonosa jelentkezik, vissza kell adnia. Elmondtak egy érdekes ese­tet: Egy jó állapotban levő férfi­kerékpárt — amelyet gazdája még csak nem is keresett — átadtak a megtalálónak, aki az egyik tavaszi napon vidáman karikázott az egyik mellékut­cában, amikor egy férfi felhá­borodva leállította. A régi gazda, a szórakozott ember, felismerte kerékpárját, de már későn. Letelt az egy év is, így már nem őt illeti az elveszett jószág. A tavasz a fő szezon Igen, a fő szezon a tavasz, ebben az időszakban a legszó- rakozottabbak az emberek. Ez a megállapítás nem az újság­író fantáziájában született, té­nyek bizonyítják. Nyilvánva­lóan a tavasz is közrejátszott abban, hogy néhány nappal ez­előtt egy 25 éves fiatalember a népkerti fűben felejtette le­véltárcáját, s alig egy hónapja eddig még ismeretlen „tettes” az egyik udvarban hagyta mo­torkerékpárját. S ami még en­nél is nagyobb feledékenységre vall, még csak nem is kereste, be sem jelentette a rendőrsé­gen. Igaz, régi Sachs-motor. Meg­unta talán és újat vett? Még két és fél hónap és a becsüle­tes megtaláló utazhat rajta mindaddig, míg szórakozott­ságból ismét gazda nélkül ma­rad a jó öreg Sachs egy ka­pualj mélyén. A esek Map nyomra vezet Ne gondolja senki, hogy a rendőrségen semmit sem tesz­nek a szórakozott emberek felkutatásárai. Egy kis nyomo­zás, leleményesség ezen a te­rületen is segít. Nemrég történt, hogy egy pénztárcát találtak, amelyben volt egy név nélküli recept. Telefon a rendelőbe, az orvosi napló is felfedte titkát s né­hány perc múlva máris tud­ták, ki az a nyugdíjas, aki el­vesztette tárcáját. És az a hatvan forint is pénz... Ha már orvosnál tartunk. Itt egy másik eset. A Csemege boltban találtak egy jól meg­tömött pénztárcát. Egy egész vagyon lehetett benne. Nem volt. csak lehetett, hiszen sze­rencse dolga az egész. Kész­pénz csak 590 forint, de mel- letteilapultnéhánylott ószelvény is a 20. hétre. S akkor még hú­zás előtt ki tudta előre, nem rejtenek-e négy-, vagy öttalá- latost a szelvények. Bár ha csak a készpénzt nézzük, akkor iis jelentőé a kár, a szórakozott ember mégsem jelentette a rendőrségen, nem is gondolt arra, hogy becsületes ember is megtalál háttá elvesztett tár­cáját. ö nem jelentkezett, de nyomra vezetett egy csekklap, amelyen 38 forint biztosítási díjat fizetett be a postán. Az Állami Biztosító könyvelőjé­nek csupán percekbe tellett és meglett a „tettes”, az egyik szomszédos község orvosa sze­mélyében, aki már nem is re­mélte, hogy pénzzel együtt visszakapja tárcáját. Ilyen ese­tekben, persze, nem. marad el a jogos jutalom sem. Vannak tehát szórakozott emberek Egerben is, de be­csületesek ie. Ezt bizonyítják az akták, a tények, a talált tárgyak osztá­lyán gazdájukat váró mintegy tucat kerékpár, táskák, né­hány száz forintok s egy 9— 10 éves kisfiút vár elhagyott barna lumberjackja is. Vannak, akik korán kezdik a szórakozottságot,.. (márkusz) Most Árgyilus királyfi esett a kútba Mert a mesében ugyan Tündér Ilona tűnik, el a fene­ketlen mélységben, ám, pénteken este síró általános iskolá­sok és mérgelődő szülők szeme láttára esett kútba az egri Gárdonyi Géza Színház szakszervezetének produkciója, amikor fél órával az előadás előtt kifüggesztették a táblát: „technikai okok miatt elmarad!” Szóval, kezdjük elölről. Ebben az újságban, ezeken # hasábokon adtunk hangot annak a sokszor elhangzó Juván- ságnak — miért nem ad a mi állandó színházunk műsort a gyermekek számára? Most örömmel írnánk, hogy íme, meg­hallgatásra találtunk, hiszen három napig játssza a színház a szakszervezet rendezésében a kedves mesét — Árgyilus királyfit. De az öröm üröm lett péntek este, mert a techni­kai akadály nem egyéb — minthogy az Árgyilus királyfi nem kaphatott próbát, s volt színész, aki nem is olvashatta el szerepét a „nagyelőadás” zsúfolt próbái miatt. Évad vége felé járunk, nem szívesen vetemedem arra, hogy oktató szóval járuljak a színház elé, de meg kell mon­danom néhány dolgot azgk nevében, akik péntek este köny- nyes szemmel fordultak hazafelé. Tisztelettel elismerjük, hogy a szakszervezet saját céljára rendezte ezt az előadást, hisz a nézőnek olyan mindegy, csak jó legyen. Ám, hogyan számoljunk mi, felnőttek, azzal a ténnyel, hogy a színházat úttörő egyenruhával megtisztelő sok gyerek előtt bezáruljon pénteken a kapu? Miért kezelték ezt az előadást amúgy „balkézről” a színházban? Miért érzi az ember messziről, hogy a színháznak szinte semmi köze ehhez a „szakszerve­zeti rendezvényhez?” Miért kell most újra elmondani, hogy a gyermek, a jövő színházlátogató közönsége már most igényli a művészi produkciót? Ez a gyermek a televízióban lát sok szép dolgot, de hiányzik forró kisgyermeki szívének a szereplők sorsával való közvetlen kapcsolat, ezért jön szí­vesen a színházba. És akkor kénytelen tapasztalni, hogy háromévesnek, vagy század eleji gyereknek nézik, akinek csak néhány esetlen mozdulat kell, s máris kacag. Nem igaz. A főpróbára zsugorodott premieren üldögélő gyerekek fel- felcsattanó nevetése azt igazolta, hogy értik a szövegben rejlő tréfákat, fordulatokat. Jó, el kell ismerni, hogy a színház elsősorban a felnőt­teké. De ha szétnézünk a nagyvilában — ugyan, elég csak a magunk országában is szétnézni —, láthatjuk, hogy ko­moly problémaként kezelik a színházak gyérmekelöadásait. Az Árgyilus királyfi nem „szakszervezeti ügy”, hanem szín­házi ügy, mert a mai gyermek nemcsak nézője, de kritikusa is az előadásoknak! A színház szakszervezetének különben köszönet jáf azért az erőfeszítésért, amellyel megpróbálta az előadást, zsúfolt próbarend mellett is, színpadra állítani. A lelkes gárda Kozaróczy József rendezésével meg is oldja a pénteki kudarc ellenére ezt az előadást, hiszen olyan színészek vál­lalkoztak a társadalmi munkára, mint Paláncz Ferenc, Len­kei Edit, Olasz Erzsi, Csapó János, Pálffy György és a töb­biek, akik szívvel játsszanak, akik a gyermekben is a közön­séget látják, éppen ezért érdemelnének a színháztól több tö­rődést, nagyobb ügyszeretetei! — ádám — Egy hete ontja a szenet az egercsehi 12-es ereszkei front Két éve kezdték el Egerese­mben a 12-es ereszkei szénme­ző feltárási munkáit. Sok ne­hézségekkel kellett megküzde­niük munkájuk során az itt dolgozó csapatoknak: a mun­kák elején még tiszta szénben hajtották a vágatokat, 2500-as TH-gyűrűkkel, aztán riolit- kúpon kellett átvágniuk ma­gukat, s hosszú szakaszon a nedves, vizes úszóhomok is hátráltatta őket. De az itt dol­gozó szocialista brigádok nem ismertek akadályokat; elsősor­ban nekik köszönhető, hogy május 28-án megindulhatott a termelés a 12-es ereszkei fron­ton. A front induló vágatát Nagy hinó Pál szocialista bri­gádja kihajtotta, s most szem­be haladnak, segítenek Bartha l. Balázs szocialista brigádjá­nak, akik a 12-es ereszkei bá­nyamező III-as 'szalagvágatá­nak hajtásán dolgoznak. A két brigád arra tett felajánlást, hogy augusztus 20-ra végez a III-as szalagvágat hajtásával, augusztus 20-ra átvágják ma­gukat a 160 méter vastag szén­ás földrétegen. Az egy hete üzemelő 12-es ereszkei front ontja a nagy ka- lóriájú, értékes szenet, — nem hiába nevezik ezt a szénmezőt a jövő bányájának. Az elmúlt napok termelési eredményei felülmúlták az előzetes számí­tásokat: a nyolcórás szeneié műszakok alatt eddig a legma­gasabb teljesítmény 125 csille szén volt. A pénteki nap telje­sítménye pedig 350 csille szén volt. A rekordot eddig a fron­ton dolgozó csapatok között Bíró k. Sándor 18 fős brigádja tartja, ók érték el az egy mű­szak alatti 125 csillét. Most, hétfőn kerül sor a „legizgalmasabb” eseményre a 12-es ereszkei fronton, — az el­ső omlasztás. Akkor derül majd ki, hogy jelentkezik-e is­mét az úszóhomok a front fő- téjében akkor derül ki, halad­hatnak előre — nagyobb fejtési sebességgel, (kyd)

Next

/
Thumbnails
Contents