Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-28 / 149. szám

1983. június 28., csütörtök NÉPÚJSÁG 5 Tiszta lappal kezdik-e a második félévet? Még néhány nap, és a második félév küszöbéhez érke­zünk, Az ötéves tervünk tíz félévéből Immár a harmadikat hagyjuk magunk mögött. Sok helyen a nyugalmas, minden­napi mederben folynak most is a munkálatok. Már azokat a vállalatokat értem, ahol a félév minden napján tiszta la­pot fordítottak. De olyan üzemekre is akadhatnánk, ahol a „fűhöz-fához" való kapkodás jellemzi ezt az időszakot. Ahol a hetek, hónapok „Pató Pál" filozófiája szerint suhantak el a vezetők és a beosztottak felett. De harmadik jellemzőként említhetnénk olyan üzemeket is, ahol valóban — és minden mentség nélkül — objektív nehézségek okozták, hogy a félév végén keményebben kell markolniok a szerszámnyelet. Ilyen a gyöngyösi XII-es akna, ahol a félév folyamán három esetben gátolta alattomos bá­nyatűz a folyamatos termelő- munkát. A sorozatosan jelent­kező visszahúzó tényezők el­lenére sem mondhatjuk azon­ban, hogy az üzem dolgozói borúlátóan nézhetnek az élkö­vetkező hetek elé. A február és március hó­napokban keletkező ezer vagonos lemaradás már a múlté! A módosított és duplán feszített terv telje­sítésében becsülettel helyt­álltak a bányászok. A termelés menetére mi sem jellemzőbb, hogy ebben a hó­napban egy teljes napot kar­bantartásra fordíthatott az üzem. Ez azt jelenti, hogy a mennyiségi tervteljesítés fél­éves szinten tehát biztosított­nak látszik. De ha a szénter­melést vizsgáljuk, nem feled­kezhetünk meg ennek szoros velejárójáról, a kalóriáról sem, hiszen ez befolyásolja a szén minőségét, értékét, ör­vendetes jelenség, hogy az ed­dig eltelt öt hónap átlaga alapján ez a mutató is száz­százalék felett van. Mivel a feltárás üteme szo­ros összefüggésben áll a ter­meléssel, így az elővájésok helyzetével is foglalkoznunk kell. És itt már jelentkezik a negatívum. A lemaradás nem olyan mértékű, hogy egy kis igyekezettel ne lehetne rendet teremteni. Az üzemnek is ér­deke ez, hiszen csak a pontos feltárás biztosíthatja a követ­kező évi folyamatos termelést. Sok gondot és problémát okozott a XII-es ahnánál az energia felhasználási terv teljesítése. Több-kevesebb eredménnyel már próbálkoztak azzal, hogy ez a tervmutató is rentábilissá váljék, de a termelés, a bánya terjedelme, a szétszórt, távoli munkahelyek és az ezzel járó több villamosgép üzemeltetése számtalan esetben negatív irányba terelt minden erőfe­szítést. Most ezzel kapcsolatban is bizakodó hangon nyilatkozik Varga János, a XII-es akna főmérnöke. — A májusi 87,5 százalékos energiafelhasználás azt mutat­ja, hogy a gyakorlatban is be­váltak elképzeléseink. frontfejtéseket terveztek, és ehhez adták meg a bá­nyafa felhasználást is. A pajzsok a tervezett időhöz mérten később kezdték meg az üzemelést, így a fával műkö­dő fejtéseket kellett üzemel­tetni, ami az előbb említett ugrásszerű fafelhasználást eredményezte. A túlzott bányafa és szél­deszka felhasználás természe­tesen, befolyásolta a szénter­melési önköltséget Is, még­pedig kedvezőtlen irányban. Az év első őt hónapjában az önköltség átlaga a tervezett százalékon alul maradt, amely lényeges megtakarítást jelen­tett. Az ötödik hónap azonban — a bányafa többlet felhasz­nálás miatt — és ezzel itt is párhuzamba hozhatjuk a pajzsfrontok késői indulását, 4,6 százalékos túllépést ered­ményezett. Summázva az eredményeket: a mérleg serpenyője inkább a jó oldalra billen le. De hiba lenne és milliós' ká­rokat okozó hiba, ha a XII-es akna bányászai, műszaki veze­tői nem termének meg min • dent az említett tiszta lap megnyitásáért. Az adatok hal­mazát sűrítettük össze, hogy minden dolgozó előtt a józan számok bizonyíthassák: vi­gyázz, ezen a munkahelyen vagy bányatérségben neked is van tennivalód! Még két utolsó számadatot említünk, amely a jelenre vo­natkozik. Ha a XII-es akna tartozás nélkül akarja zárni az első félévet, akkor 38 870 tonna szenet kell a felszínre hoz­ni és ebhez 19 850 műsza­kot szabad felhasználni. A műszaki vezetők tehát lel­kiismeretes pontossággal dol­gozták ki a mutatókat és szin­te óráról órára figyelik a ter­melés menetét. Bizakodunk, ’ de mindentől függetlenül mégis feltesszük a kérdést Varga János főmér­nöknek: — Sikerül.. . ? — Menni fog...! Laczik János Tegnapi számunkban már hírül adtuk, hogy két hétre, javítási munkálatokra ^Bu­dapestre utazik az egri Dobó-szobor. A szobrot — Stróbl Alajos alkotását — daru segítsé­gével emelték le a talpazatról és rakták a teherautóra. (Foto: Kiss Béla) Egri utcák — utcanevek Nem bonyolult átszerve­zésről van szó, csupán ar­ról, hogy az F—1-es gépe­ket, szám szerint négy da­rabot, a délutános harmad­ban nem üzemeltetjük. így közel 40 villanymotor esik ki a fogyasztásból ebben a műszakban. De kikapcsoljuk a vasárnapi üzemi világítást is. A trafókat áramtalanítjuk, így itt Is meg­szüntetjük az „üres járatból” adódó fogyasztást. Mindezeket összevetve, hiszünk a féléves jó eredményben, ezen a téren is. Az energiafogyasztás befo­lyásolja az önköltség alakulá­sát. És ha önköltségről beszé­lünk, behatóan kell elemez­nünk a bányafa felhasználá­sát, mivel ehhez valutáris ér­dekeink is fűződnek, és az üzem — jellegénél fogva — ebből a fontos anyagból fo­gyaszt a legtöbbet. A félév el­ső négy hónapjában nem be­szélhetünk túllépésről, de az ötödik hónap, a május már 73 százalékos többletfogyasztást mutatott bányafából, amíg széldeszkából 4,6 százalék az a mennyiség, amelyet a tervek szerint nem lett volna szabad elfogyasztania az üzemnek. Nem kell különösebb szak­értelemmel rendelkezni és észrevesszük, amit a számok mondanak el: itt valami kü­lönleges, nem várt akadálynak kellett bekövetkezni, hogy ez a szembetűnő törés megtörtén­jen! Az ok egyszerű, de ez az egyszerűség mégis tekintélyes összeggel károsította meg az üzemet. A májusi hónapra fa nél­kül üzemelő páncélpajzsos A szó elszállt* a baj megmaradt Az egri 111-es számú élelmi­szerboltot nagyon jól ismerik a vállalatnál, hiszen forgalma nagy, sokan járnak oda vásá­rolni. Annál inkább más ol­dalról kénytelenek megismer­ni maguk a vásárlóik, akik hi­ába tesznek panaszt, hiába követelik a szocialista keres­kedelemhez méltó kiszolgálást, mind ez ideig nem tudnak, vagy nem akarnak segíteni. Mert mi a panasz: a vásár­lók kénytelenek a bolton kívül ácsorogni, mivel az 5x5 méte­res helyiségben van az ánj.­raktár és a gömgyölegraktár is, és ennek hely kell. Aki vál­lalja, hogy a kiálló szegekkel fejhasit ja a lábát, vagy a lá­daszélekben tönkreteszi a ha­risnyáját, ruháját, az beprése- lődik valahogy, a többi ellen­ben kívül reked. Sürgős intézkedést kémek a környékbeliek, mert ez talán már egyedül álló eset Egerben. Egy évvel ezelőtt az Élelmi­szer Kisker, vezetői szóbeli ígéretet tettek a hiba felszá­molására, de úgy látszik, a szó elszállt, a baj megmaradt. A KNÉZICH Károly utca keleti oldalán, valahol az egy­kori káptalani magtárral — ma Faipari Vállalattal — szemben keskeny kis rés húzódik meg a szerény, nagyobbrészt földszin­tes házak karJyargó vonalá­ban. A hézag még a két méter szélességet sem éri el, de Sj névtábla árulkodik róla, hogy itt egy utca nyílik — utca, amelyet talán az egriek na­gyobb része sem ismer, és — szégyen ide, szégyen oda —, a város lakosai közül talán öt- venen sem tudják, ki az, aki­ről a régi, öreg utca a nevét nyerte. Énnek az utcának Szolárcsik Sándor utca a hivatalos neve. Útvonalunk — ha szabad így nevezni! — a Knézich Károly utca középső részét köti össze azzal a kis terecskével, amely a Dayka Gábor és a Szaicz Leó utcák találkozásánál keletke­zett. Az utca talán a török idők­ben is létezett, de kétségtejen, |hogy a XVIII. század közepén már teljesen' a mai alakjában volt található. Ezt bizonyítja például a városrój az 1750-es években készített Hazael-féle térkép is, amely egészen ponto­san rögzíti a kétszáz év előtti állapotot. Ami pedig az elne­vezést illeti, kis utcánkat egy 1787-ben készült „földabrosz” szerint régebben „Liliom-köz”- nek titulálták (talán olyan sok ártatlan ember lakott a kör­nyéken?) — majd a házsornak hosszú évtizedeken át „Nyár utca” volt a neve, így szerepel az 1890. évi kataszteri — majd még az 1930 és 1943. évi város­térképeken is. Az utca csak a felszabadulás után kapta a Szolárcsik Sándor nevet. Ahol az őszi és a jövő évi divatot tervezik (Tudósítónktól.) Kis, fekete tábla, arany betűkkel,, mind­össze ez jelzi szerényen meghúzódva az egyik körúti ház kapualjában a Ruhaipari Tervező Vállalatot. Pedig, a vi­lág összes divatáramla­tát figyelembe véve, végül is itt tervezik és készítik a magyar nők­nek és férfiaknak mind­azt a sok szép holmit, amelyben (elsősorban nőink) pompáznak. Azt írtuk, hogy fi­gyelembe veszik a kül­földi divatáramlatokat. Ez így igaz, de szé­gyenkeznünk nem kell érte. Először: is: ha van valami nemzetközi — az a divat! Másodszor: mindenkor a magyar íz­lésnek megfelelőt ter­veznek, tehát hozzáad­ják azt a kis pluszt, amitől ugyan európai szinten, de mégis hazai lesz a modell. Harmad­szor: a magyar terve­zők által kreált ruha­fazonok is kijutnak kül­földre, s minden nem­zetközi vásáron nagy Sikert aratnak. Talán mondanunk sem kell, hogy pillanatnyilag a magyar férficipő fazo­nok vezetnek az egész világon. A tavaszi divat már „lefutott” — a nyári is itt van a nyakunkon. (Bár divat szempontjá­ból jóllehet, a nyár je­lenti az uborkaszezont.) Ezért — még idejében — az őszi és a jövő évi várható és üzletekbe kerülő újdonságok után érdeklődtem Bruckner Anna divattervezőtől. Íme a válasz. — Kezdjük a színek­kel. Franciaországban most a sötét, tompa, mondhatni a piszkos szín a divat. Erősen khakis árnyalatú, mus­tár, tompa ólív, szürke, majdnem fekete, pa­lackzöld, mélybordő színek. Mi, itthon az őszi-téli divatidényre vasszürke, bordó, acélkék, öszile- vélsárga, őszilevélzöld, öszilev élrozsda színek­kel dolgozunk. A gyermekek és a fiatalság részére Az óvodás lányoknak köpenyszerű kötényfor­mákat gyártunk mű­szál-, vagy pamutanyag­ból. Fiatal lányoknál hét­köznapi viseletként to­vábbra is a szoknyát és a blúzt tartjuk helyes­nek. A szövetminták idén kisebbek lesznek. Táncruháknál na­gyobb lányok részére i hernyóselyem, és a nylon anyagot javasoljuk. Ősz­re egészen új mintákat hoz ki a magyar textil­ipar. A kosztüm a fiatal lányok részére szép, ha rakott szoknyával ké­szül, bár a sima szok­nya nőiesebb. A kabát­ka lehet öves. Fiúknál javasolt az őszre piacra dobott új­donság, a magasan zárt, gallér nélküli zakó. Ez fiatalos és pulóverhez előnyös. A puha. műbőrből készült, rövid sportka­bátokat is alkalmasnak tartjuk iskolás fiúk r' szére. N8i öltözékek A ruhák hossza rö­vid, bár a térdet min­denkor takarja. A ka­bátok a ruha hosszáig érnek. A ruhák dereka a ru­hatípusoktól függően deréktól felfelé, vagy lefelé helyezkedik el. Az új szoknyafor­mák az „esernyőforma’’ többrészes változatai, gloknis és rakott beál­lításokkal, továbbá az egyenes és kis felső bőséggel, lefelé kissé szűkülő aljakkal és a „tölcsér" formájú szok­nyák. Ruhák vonala szám­talan változatú, de az új fazon erősen a ter­mészetes testszépséget domborítja ki. A minták erősen a nagy minták felé tolód­nak el. Sók a stilizált nagy virág és az abszt­rakt folthatású minta. Divatosak maradnak a különböző kordbár­sony és düftinféleségek, új divatszínben és sok­féle minőségben. Blúzok céljára köny nyű, áttetsző, áttört csí­kos és kockás jellegű anyagokat gyárt az ipar. Ruhára selyemszövet az újdonság. küvéshez sodorta és elfogták. Az egykorú feljegyzések sze­rint „kihirdetett ítéletet nyu­godtan hallgatta végig, fel­emelt fővel ment a kivégzés elé»— és a vesztőhelyen beszé­det tartott az összegyűlt nép­hez”. Ügy hisszük, megérdemelte, hogy utcát nevezlek el róla! A FENTIEKBEN említettük, hogy Szolárcsikot egy űz Pál nevű sorstársával együtt vé­gezték ki. Most tehát kérdez­hetjük: ki volt öz Pál — mit tudunk róla? öz Pál — Kolacsovszky La­jos, városunk múltjának nagy ismerője szerint — Heves me­gyében, hihetőleg Egerben szü­letett. Iskoláinak elvégzése , után az ügyvédi pályára lé­pett. A következetes befelé fordulás jó példája a nagy te­hetségű fiatal ügyvéd pályafu­tása. ö az 1790-es évek legele­jén még — úgy látszik — egy­aránt bizakodott mind a ne­messég, mind az uralkodó1 re­formjában. A politikai viszonyok alaku­lása azonban' hamarosan meg­győzte arról, hogy a legfőbb feladatok megoldását: a dolgo­zó nép életének megjavítását más utón kell keresnie. így ke­rült ő is kapcsolatba a Marti­novics-féle összeesküvéssel. Az 1794. év őszén fogták el Öz Pál nem tartozott a moz­galom vezetői közé, de a bí­róság előtt is bátran vallotta a köztársaság hívének magát: ezért kellett meghalnia! ..Nem tagadom — mondotta —, hogy én a republikánus elveket he­lyeseltem, és nem voltam ment attól a vágytól, hogy az ha­zámban is megvalósuljon”. Ügy hisszük, ezek után, hogy ha Szolárcsik Sándorról utca van elnevezve városunkban—• öz Pál is megérdemelné, hogy nevét az utódok hasonlókép­pen megörökítsék! ★ ÍME: ENNYI mindent mesél egy keskeny, alig ismert ut­ca... Hevesy Sándor ÁlSítható lúdtalpbetét úgynevezett harántboltozatá­hoz lehet igazítani, a hátsó boltozata szintén tetszés sze­rint emelhető vagy süllyeszt­hető. A betét tehát teljes egé­szében a lábhoz igazodik, ami a járást könnyíti, kényelmessé teszi, további lényeges előnye, hogy súlya alig haladja meg az öt dekát, a húszdekás fém­betéttel szemben. Az újfajta betétből egyelőre csupán néhány példány ké­szült kísérleti célokra, az üzemszerű gyártást csak ké­sőbbi időpontban kezdik meg. FELHÍVÁS Június 30-ig lehet még je­lentkezni az egri 15. sz. Gép­ipari Technikum esti tagoza­tára. Felvilágosítást az iskola igazgatója, Bereczki László ad, Eger. Kossuth utca 8. sz., vagy az Egri Finomszerclvénygyár- ban. Ugyancsak az igazgatónál szerezhető be a jeleníkeeésl lap is.­A strandok kövezetére ta­gadó nedves lábnyomokból az ;ortopéd-szakember szinte hite­les statisztikát tud készíteni arról, hogy milyen arányokat ölt hazánkban a bokasüllyedés és a lúdtalp. Az általános ta­pasztalat szerint minden har­madik-negyedik mezítlábas ember csaknem teljes lábnyo­mot hagy maga után, ami rendellenes, mert az egészsé­ges lábboltozatnak nem szabad érnie a földet, tehát az em­berek nagyrésze cipőbetétre szorul. A fémből készülő lúd­talpbetét viselése azonban meglehetősen nehézkes, kelle­metlen és tönkreteszi a cipőt, ezért egyik egészségügyi in­tézményünk főorvosa mű­anyagból újfajta betétet dol­gozott ki. Az újfajta gyógyá­szati segédeszközt zsebes be­tétnek nevezték el, mert bor­dázott kiképzésével a láb for­májának és a lábváltozás jelle­gének megfelelően állítható. Szükség esetén a láb elülső, Ki is volt hát Szolárcsik Sán- 1 dór? ­★ i AZ 1790-ES években Európa , egét a nagy francia polgári 1 forradalom fénye ragyogta be. i A francia felvilágosodás, a < mindinkább erősödő revolúció 1 eszméi elől nem lehetett elzár­ni az utat,, hiszen a feudaliz- 1 mus, a születési előjogok, a korlátlan egyházi tekintély­tisztelet kora ez időben már magában hordta a bomlás csí­ráit. Nálunk, Magyarországon, a műveit, demokratikusan gon­dolkodó értelmiség ekkor az új világszemléletnek a hordo­zója. írók, költők, fiatal ügy­védek és hivatalnokok, neve­lők és tanárok keresik a ki­utat. Felfogásuk természettu­dományos és> tele van mély em­beri és emberbaTáti gondola­tokkal. 1793-ban a francia forrada­lom új szakaszához ért. A ha­talom a jakubinusok kezébe került. Ekkor alakult ki a mi demokratikus értelmiségünk, a magyar jakubinusok előtt is: milyenné kellene az elavult országot formálni. A titkos szervezkedés1 Mar­tinovics Ignác vezetésével 1794 nyarán kezdődött el, de né­hány hónap múlva felfedez­ték és egy nagyszabású poli­tikai perrel igyekeztek azt kí­méletlenül felszámolni. Az Ítélet végrehajtása el­rettentő volt. 1795. május 20- án a budai Vérmezőn kivégez­ték Martinovicsot és négy tár­sát. Néhány nap múlva: jú­nius 3-án', még két fiatal: Öz Pál és Szolárcsik Sándor feje hullott a porba. AZ 1795. június 3-án kivég­zettek egyike az a Szolárcsik Sándor, akiről az egri utcát el­nevezték. Szolárcsik 1769 kö- j-rül született Göncön, később £ Egerbe került és kispap lett iaz egri egyházmegyében. A rpapi pályát csakhamar ott­hagyva jogot végzett, majd a ^fiatal „jurátus” a kúriánál ir- rnokoskodott. Gondolkodásnjád- ' ja a Martinovics-féle összees­Keresett anyag a pe A pitaselyem is. X A kabátok vonalay változatos képet mutat.] a téglalap formától —■ a „körte” formán át A egész, a lefelé bővülőt „tölcsér" formáig, mindt divat lesz. \ Két típusú kosztümöt tj tervezünk. Rövid, esípő-| hosszúságú, öves meg-i oldással. S idősebb nők-x nek kilenctizedes hosz-X szúságú kosztümöt. (Le-X felé enyhén bővül.f 4 Nőinknek hát,lesz bő-4 ven miben válogatni, deX jól is van így, hadd ra-% gyogjanak. 4 Még néhány szót | a férfiakról | A zakó háta tovább- i ra is egyenes. A nadrágx lefelé szűkül. 4 Felöltőnek a Shet-% land szövetből készült1 kabátokat javasoljuk.4 Télire bélést lehet bele? gombolni. X Férfiingből továbbraX is a fehéret favorizá’-f juk — elsősorban a-í ..Neva"-t, — fejezte be'x tájékoztatóját Bruckner4 Anna. X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents