Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-26 / 147. szám

Érdemes dolgozni AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 147. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1962. június 26., kedd VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÍT .RETEK! Felhaszoáfatlan milliók Most az egyszer nem azokról lesz szó, akik her­dálják, pocsékolják az ál- «, lám, azaz mindannyiunk pénzét. Ellenkezőleg, éppen azokról, akik nem költik el, nem használják fel a mű­szaki fejlesztési alapot. Az első pillanatban ta­lán hihetetlennek hangzik, hogy a vállalatoknak és mi­nisztériumoknak évente milliókat bocsátanak ren­delkezésre és nem élnek az adott lehetőségekkel, nem használják fel a tetemes összegű pénzeszközöket. Sajnos, példákért nem kell idegenbe mennünk. Me­gyénk egyik legnagyobD gyára tavaly 1115 000 forint műszaki fejlesztési alapot nem használt fel és ez év április végén 2,5 mil­lió forintot tett ki a „parla­gon heverő” összeg. A mi­nisztérium megfelelő lét­számot biztosított a műsza­ki fejlesztési munkálatok zavartalan ellátására, de 12 fő helyett csak hatan dol­goztak ezen az osztályon. Egy másik nagy gyárunk­ban az előző esztendőben csak hárman dolgoztak eb­ben a munkakörben, az idén már 10 mérnök és technikus munkálkodik a gyártás- és gyártmányfej­lesztésen. Tavaly az elő­irányzott 3,6 miliő forint helyett csak 1,7 milliót hasz­náltak fel, ezt is kevés eredménnyel, mert a gyárt­mányfejlesztés nem járt eredménnyel. Itt az idén öt­millió forintot költhetnek a technika fejlesztésére, fő­leg a gyártástechnológia korszerűsítésére. , — Már az is baj, ha gyá­rainkban óvatosak a veze­tők, nem költik el a pénzt, hanem lényeges összegeket megtakarítanak? Természe­tesen nem azt kifogásoljuk, hogy takarékoskodnak, de igenis hibáztatjuk ' és hiá­nyoljuk azt, hogy nem ol­dották meg a műszaki fej­lesztési tervekben szereplő gyártásfejlesztést, gyárt­mánykorszerűsítést. Eltelt egy év, pár nap híján újabb fél év, és a technika fej­lesztésére nem tették meg midazt, ami kötelességük lett volna, nem használták fel azokat a lehetőségeket, munkaerőt, pénzt, amelyet államunk biztosított szá­mukra. Ez a rosszul értel­mezett takarékosság már az idén sokba kerül nekünk és jövőre még több pénzt vesz ki mindnyájunk zsebéből. Haladnunk kell, lépést kell ! tartanunk a világszínvonal­lal. nem mondhatunk le a I műszaki fejlesztésről, nem odázhatjuk el az égető kér­dések megoldását. Nem kés­lekedhetünk, mert a terme­lékenység növelésének is egyik útja és fontos mozza­nata a műszaki fejlesztés. Műszaki—gazdasági veze­tőinket' elsősorban a folyó termelési tervek teljesítésé­ért teszik felelőssé, ezt gyakrabban és hatékonyab­ban ellenőrzik és a napi termelési feladatok feltétlen teljesítését szorgalmazza egész anyagi ösztönzési rendszerünk. De nem élhe­tünk csak a mának, előre­haladásunk és jövőnk nem lehet alkú tárgya. A szem­léleten, a vezetés színvona­lán kell változtatni, hogy megszűnjék a kishitűség, a vállalati sovinizmus és a helytelen gyakorlat. Munkagyakorlaton a 11 .fc osztály Kéthetes munkagyakorlaton vesznek részt az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium II. c. osztály tanulói a Szőlészeti Kutató Intézet egri telepén. A gyakorlat célja, hogy a tanév folyamán a mezőgazdasági ok­tatás keretében tanult szőlésze­ti elméleti ismereteket, gyakor­latban is elsajátítsák, megis­merjék a munkafogásokat és a szerszámok helyes használatát. A tanulók munkájával az in­tézet vezetői elégedettek, ezt többször közölték a fiatalok­kal is. A végzett munkáért ugyanolyan díjazásban része­sülnek, mint az intézet többi fizikai dolgozói. Ezen kívül osztályozzák a teljesítménye­ket is, amely beszámít a követ­kező év érdemjegyeibe, sőt, a kétheti gyakorlat letöltését a tanulmányi értesítőbe is beír­ják. Hortobágyi Ernő GYORSLISTA A VIII. VIT TÁRGYSORSJATÉK HÚZÁSÁRÓL ★ Dr. Fazekas László: A BÉLAPÁTFALVI MÉSZÜZEM adósságáról ★ Kovács Endre: HIÁNYZIK: EGYMILLIÓ FORINT ★ Salgó László: VÁLTOZIK A CUKOR IZE... Hat hónap ugyan rövid idő az ország életében, népgazda­ságunk fejlődésében ■— a most záruló első félév számadatai, eredményei azonban azt bizo­nyítják: hat hónap alatt is- számos fontos létesítménnyel, értékes új beruházással gyara­podott hazánk. A félév „előzetes” mérlegé­nek tanúsága szerint január elseje óta összesen több mint 250 sok milliós költséggel épült üzemrészt, gyárat, kórházat, korszerű iskolát, tágas, jól fel­szerelt művelődési házat, szál­lodát és üzletházat adtak át rendeltetésének. Iparunk különösen sok, új létesítménnyel gazdagodott, hogy csak néhányat említsünk: április végén elkészült a Ba­rátság nemzetközi kőolajveze­ték és a Béke villamos távve­zeték magyarországi szakasza. Bővült, gazdagodott az egészséügyi intézmények háló­zata is. Gyors ütemben folyta­tódtak az év első hónapjában a lakásépítések. A korábbi évek gyakorlatától eltérően, számos helyen már tavasszal átadták a kulcsokat az -új ott­honok boldog tulajdonosainak. A fél év alatt országszerte számos kulturális és szociális létesítménnyel is gyarapodtak a városok és falvak. Harminc­négy művelődési házat adtak át rendeltetésének. (MTI) Elnökségi ülést tart a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Az oktatási munka, a Kilián-mozgalom, az aratás—cséplés a napirenden Holnap, június 27-én tartja elnökségi ülését a Szakszerve­zetek Heves megyei Tanácsa. Reggel 9 órakor, a Szakszerve­zeti Székházban kezdődik a ta­nácskozás. Az elnökség megvitatja 1962. második félévi munkatervét, megtárgyalják az 1962—63-as oktatási munkatervet, tájékoz­tató hangzik el a Kilián test- nevelési mozgalom helyzetéről, és jelentést adnak a mezőgaz­dasági üzemek aratás-cséplési munkára való felkészüléséről. A hevesi Vörös Október Termelőszövetkezetben az u többi napokban nagyobb meny- nyiségű zöldborsót szedtek le. Szepesi János termelőszövetkezeti tag veszi át a szedőktől a borsót, akinek feljegyzései szerint egy-két nap alatt mintegy 120 mázsát szedtek le az asz- szonyok. A borsót szedő hevesi asszonyok elmondják, hogy érdemes ezzel a munkával fog­lalkozni, mert naponta könnyen megkereshetnek akár 80—100 forintot is. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AA/\AAAVNAt\VW\AAAAA^VS/VVWWVWWW\AAAAA/WWtAAAAAAA/V Tarnabodra, Értre és Utaséira látogatott el tegnap a bolgár pártmunkás-küldöttség A megyében tartózkodó hét­tagú bolgár pártmunkás-kül­döttség tegnap a hevesi, illet­ve a gyöngyösi járásba látoga­tott el. A küldöttséget elkí­sérte útjára Tamás László, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője, Tóth Sándor, a megyei párt- bizottság PTO .osztályának ve­zetője’, valamint Srgmkú' László, a Hevesi Járási Párt- bizottság titkára. A hevesi járásban a tama- bodi és az erki termelőszövet­kezeteket nézték meg. A vendégek már a reggeli órákban Tarnabodra érkeztek, ahol Kassa József, a tsz elnö­ke mutatta be a közös gazda­ságot. Megtekintették a 40 hol­das paprikatáblát, amelyet gyepkockás módszerrel nevel­tek.. A bolgár elvtársak érdeklő­déssel figyelték az express- kutas öntözést és különösen tetszett nekik, hogy a szövet­kezeti gazdák, ha szükséges, egy nap alatt elkészülnek egy ilyen kút fúrásával, amely percenként négyszáz liter vi­zet ad. A tsz elnöke elmondta azt is, hogy a csőkutas rend­szerrel öt nap alatt 45 hold te­rületet tudnak megöntözni, 30 milliméteres mesterséges eső­vel. A tamabodi tsz megtekin­tése után a bolgár vendégek Erkre látogattak, ahol az óvo­dások virágcsokrokkal fogad­ták őket. A fogadás alkalmá­val Agócs József főagronómus üdvözölte a községükbe láto­gató bolgár delegációt. Ismer­tette a gazdaság eredményeit, elmondotta, hogy jelenleg 50 hold öntözéses kertészetük van, amelyet a- jövőben 150 holdra növelnek. A tsz jelen­leg 500 sertéssel és 300 szarvasmarhával rendelkezik, évente egy vagon baromfihúst adnak át közfogyasztásra. Az eredményeket tükrözi az is, hogy a fiatal szövetkezet évi jövedelmének 50 százaléka már az állattenyésztésből származott. A bolgár pártmunkás-kül­Kiállítás, amely figyelmeztet Tegnap délután nyitották meg Egerben az Ellenséges tevékenység a Magyar Népköztársaság ellen című kiállítást Tegnap délután fél négy óra­kor nyitotta meg Egerben, a városi tanács dísztermében Stork Károly, a belügyi szer­vek párttitkára az Ellenséges tevékenység a Magyar Népköz- társaság ellen című kiállítást. A megnyitás alkalmából Stork elvtárs elmondotta, hogy a ki­állítás bemutatásával a megyei rendőrkapitányságnak az a célja, hogy tájékoztassa a dol­gozókat az ellenséges elemek tevékenységéről, s arról a harcról, amelyet a belügyi szer­vek végeznek a múltat vissza­síró belső ellenséggel szemben. A kiállítás nagyon tanulsá­gos, de egyben figyelmeztet Is. Figyelmeztet arra, hogy nép- köztársaságunk ellenségei nem mondtak le békés építőmun­kánk zavarásáról, s az ellensé­ges aknamunka különböző for­máinak felhasználásával, kém­kedéssel, fegyveres ellenforra­dalmi szervezkedéssel, kárte­véssel, izgatással igyekeznék ártani a népi hatalomnak. Az ellenség célja ma: akadályozni békés építőmunkánkat, távo­labbi célkitűzések, megdönteni a népi demokratikus állam- rendet, és visszaállítani a ré­gi, kapitalista társadalmat. A kiállításon dokumentált, megtörtént bűncselekmények szereplőinek többsége a múlt­ban, a kizsákmányoló osztály­hoz, a régi rend hű kiszolgálói­hoz tartozott. Ezek az elemek régi pozíciójuk visszaszerzésé­nek reményében folytatták ak­namunkájukat, többeket a nyugatimádat vezetett az ellen­ség táborába, de vannak köz­tük olyanok is, akik a gyors meggazdagodás reményében csatlakoztak népünk ellensé­geihez. A kiállításon bemutatott fényképek, bírósági dokumen­tumok azt bizonyítják, hogy bár az ellenséges tevékenysé­get kifejtő csoportok eléggé elszigetelten végzik munkáju­kat, de azért társadalmi ve­szélyességük igen nagy, mert megtévesztő, félrevezető mód szerekkel hálózzák be áldoza­taikat, s tevékenységük nem egy esetben az anyagi károk mellett emberéletet is követel. A kiállítás alkalmával be­mutatták a Harcban a belső el­lenség ellen című dokument­filmet, amely ugyancsak a Ma­gyar Népköztársaság ellen vég­zett ellenséges tevékenységről, s azok felszámolásáról Síéit. A kiállítás első napján a meghívottak és az érdeklődő közönség nagy érdeklődéssel szemlélte a képeket, dokumen­tumokat, s a különböző tárgyi bi zony itékokat. döttség a délelőtt, illetve -a déli órákban bejárta a tsz ha­tárát, beszélgetett a tagokkal, és a legnagyobb elismerés hangján szóltak mind a kerté­szetről, mind a jószágállo­mányról. A vendégek megnéz­ték a palántálógépet, amely- lyel annak idején a palántá­kat az .erkiek kiültették. Bél­ben á termelőszövetkezet hív­ta meg ebédre a vendégeket, ahol a tsz elnöke, illetve a.bol­gár delegáció vezetője mond­tak pohárköszöntőt. Délután Abasárra látogattak el, ahol a híres bortermelő vidék szőlőit és oltványtelepeit nézték meg. Elismeréssel szólották a 8 millió darab szőlőoltványrók A bolgár vendégék az esti órákban visszatértek Egerbe, ahol a Park Szállóban a me­gyei pártbizottság látta őket vendégül. Szépen fejlődik a vetőmagnak való borsó Dormándon A dormándi Béke Termelő- szövetkezetben zöldborsóból már teljesítették a szerződés-1 ben vállalt kötelezettségeiket a termelőszövetkezeti tagok.. A termés igaz, valamivel alatta maradt a vártnak, viszont a vetőmagnak termelt borsó szé­pen fejlődik, amelyből rekord- termésre számítanak. A szerződésben vállalt köte­lezettség teljesítése mellett, jól halad a növényápolási munka végzése is a közös gaz­daságban. Különösen a cukor­répa, napraforgó és a kukori­ca munkáival járnak élen. Ezenkívül a szövetkezetben már megkezdték a mák poro­zását, mert megjelentek rajta az első virágok. A múlt évben az időjárás viszontagságai mi­att nem volt jövedelmező a máktermelés, ebben az évben azonban a terméskilátások biztatóak. Újság még a tsz-ben, hogy az elmúlt napokban adtak át 3000 rántani való csirkét a felvásár­lóknak és helyükre egy héttel ezelőtt újabb 2000 naposcsibéi vásároltak. A HEVESI Gépállomás dolgozói az elmúlt év nyarán 12 ezer hold nyári mélyszán­tást végeztek el. Az idén úgy tervezték, hogy augusztus 31-ig 15—16 'ezer hold földet szánta­nak fel nyári mélyszántásban. Senki sem szeret kora reggel nagy zajra ébredni, azok sem, akik az egri Me­cset utcában laknak, vagy a közvetlen közelében. Ez a „zaj”, ez a minden zeneisé­get nélkülöző ébresztő kö­rülbelül három napja vált rendszerré, s azóta nem győznek panaszkodni a la­kók. Ugyanis ebben az ut­cában van az Egri Finom- mechanikai és Vasipari Vállalat egyik részlege, ahol többek között bádogos munkát is végeznek. Hely hiányában kora reggel, sőt: tegnap már hajnali 3-kor hatalmas bádoglemezeket raktak a munkások a jár­dára, s elkezdték kalapálni az igazak álmát alvó szom­szédok ablakai alatt. Jellemző azonban a mély optimizmus a Mecset utcai­akra, amikor azt mondják: még jó, hogy nincs állandó éjszakai műszak... < (G) Fél év alatt több mint kétszázötven jelentős beruházással, ipari, egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és népművelési létesítménnyel gazdagodott az ország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents