Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-20 / 142. szám

4

NÉPÚJSÁG

1962. június 20., szerda

Komoly munka szép eredménye

Az egri I. számú iskola évzáró hangversenye a színházban

Bemutatjuk

TERÉKI ISTVÁN rózsaszentmártoni villamos csoportvezetőt, az egyik szocialista brigád vezetőjét. A vállalt szerelési munkákat határidőre elvégezték. Ezen felül 15 darab kapcsolót, 55 darab NKI betétet, 548 csavart javítottak meg és ezzel 5130 forintos megtakarítást értek el. A tízfős brigád lelkiismeretes, pontos munkájával tűnt ki május hónapban is. Szorgalmasan részt vettek a háromhónapos világnézeti tanfolyamon.

— DR. NAGY JÁNOS, a Debreceni Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tart elő- ádást csütörtökön délután három órakor az egri TIT- klubban az irodalmi ismeret- terjesztés módszertani kérdéseiről. Az előadás után a TIT irodalmi szakosztálya vitatja meg a múlt évi eredményeket.

— AZ ELMÚLT tanévben az egri járás iskolái közül a Verpeléti Általános Iskola szervezte a legötbb sportrendezvényt, így Verpelétre került a járási tanács művelődésügyi osztályán nak vándordíja, amelyet eddig az egercXehiek őriztek.

— SIKERESEN ZÁRULT az idei tanév a hatvani járás iskoláiban. A járási tanulmányi átlag 3,58, igen sok iskolában megközelítették a 1-es átlagot. Csányon 3,6, Petőfi- bányán 3,73, a Mátravidéki Erőműnél 3,85 a tanulmányi átlag.

HÉTFŐN ESTE rendezte meg az egri ének-zene tagozatúi általános iskola évzáró hangversenyét az egri Gárdonyi Géza Színházban. A szülők és érdeklődők ezúttal is telt házzal jutalmazták az iskolások ének-, zene- és táncszámait. Megjelent a hangversenyen Cser Gusztáv zeneszerző és Rezessy László, az Egri Pedagógiai Főiskola ének-zene tanszékének vezető tanára is.

A műsor első részében a zenei tagozat mutatta be eddigi eredményeit. Kodály Jeligéje és Erkel Éljen a haza! című nemes pátoszú alkotása százhetven kislány és kisfiú ajkáról zengett. Finom hangulatú történelmi .társastánc után az iskola úttörőzenekara a Re- zéssy—Nagy Gyermekdalok és Kodály—Rezessy Bécsi harangjáték című szerzeményeket adta elő.

A zongorista kislányok következtek ezután, nagy. fehér szalaggal a hajukban: Böőr Zsuzsanna, Csővári Judit, Zá- horszky Zsuzsanna, Lugosi Melinda és Vincze Teréz. A hatesztendős Csővári Judit máris határozott egyéniség.

Az iskola úttörőzenekarának kíséretével hat hangulatos énekszámot adtak elő az alsó tagozat énekesei, majd a műsor első részét német párostánc zárta le.

Üde színfoltként hatott a műsor első felében a konferáló pöttöm Csépányi Éva, aki a testéhez mérten jelentős mikrofonnal a függöny elé lépett, minden alkalommal talpraesetten mondotta el a mozgalmas összekötő szöveget.

A felső tagozat programját Köves Géza szavalata nyitotta meg, József Attila A város peremén című versével. Hat kisebb kórusművet énekelt az iskola énekkara, majd orosz körtáncot mutattak be a nagyobbacska fiúk és lányok. Fógel Elemérné kísérte zongorán Köves Géza hegedűjá- tékát, aki Seitz G-dúr koncertjét adta elő, korához képest meglepő érettséggel. Méltán itt kapta ez a tehetséges kisfiú a közönség legnagyobb tapsát, bár még harmadszor is színpadra lépett, énekszámaival is.

AZ ISKOLA zenekara Händel, Mozart, Beethoven, Weiner kisebb, játékos alkotásaival bizonyította, hogy komoly munka folyik intézetükben. A tánccsoport két számot adott elő: Novák—Somogyi leánytáncát és befejezésül Szentpál M. Vidám május 1. című párostáncát. %

A műsort ebben a részben Pálinkás Éva konferálta.

Az ifekola három tanára vezényelt: az énekszámokat Dienes Tiborné és Moskovszky Vincéné, míg a zenekari mu- j zsdka gondozója Nagy Miklós tanár volt. -Az elért eredmények nyugtázása mellett el kell mondanunk, hogy a karvezető tanárok kitűnő pedagógiai munkáját nem egy jelentéktelen mozzanat is dicséri: a fegyelmezett lányok és fiúk éneklésükkel, zenélésükkel visszaadják a velük foglalkozó tanárok felfogását, karakterisztikus jellemzőiket. Moskovszky Vincénét a finom lírai részletek fogják meg és a lírát hangsúlyozza minden kórusával. Dienes Tibomét a temperamentumos ritmus fogja rrteg, alkalmasint a kedély és a humor játékossága irányítja vezénylő ujjait. Nagy Miklós pontos zenélésre neveli a kicsinyeket. Érezni — különösen a hat-tízesztendősök kategóriájánál, hogy az egyes hangszerek használata hogyan áll össze zenekarrá: mennyi türelem és gondosság húzódik meg a bemutatott zeneszámok mögött! _

—.A TÁNCSZÁMOKAT Borúss Viola tanár tanította be. Szép és eredményes munkát végzett. Minden bemutatott tánc hangulatos és kifejező volt, szolid és nemes érzésekre valló. Minden tánc fináléja egyúttal a mondanivaló végére is pontot tett anélkül, hogy tempóváltás vagy ritmustörés következett volna be. Méltán tapsolták meg a táncszámokat.

A kíséretet zongorán Láng Andrásné és Körmendi Ká- rolyné tanárok látták el, valamint ifj. Varadi Lajos és népi zenekara.

Gömböcz József, az iskola igazgatója bevezetőjében beszélt az ének-zene tagozatú iskolában folyó munkáról és az iskola nemes célkitűzéseiről. A műsor az iskolaigazgató szavait bizonyította.* A kórusok és a zenekar arról győzte meg a szülőket és az érdeklődőket, hogy a tantermekben ■ kitűnő szellemű, jó kollektív munka folyik. A fiatal lányok és fiúk arcán a figyelem uralkodik és a dal, a zenélés előbb-utóbb megszokott kifejező forma lesz számukra s mire felnőnek, Kodály jelmondatának megvalósítói lesznek. Van azonban egy kritikai megjegyzésünk: ezen a hangversenyen az igen tehetséges Köves Gézát, a tizenhárom esztendős balatoni munkásgyereket három magánszámban léptették fel és ezenkívül még többször állt vagy ült a kisfiú a rivalda fényében. Nem hisszük egyrészt azt, hogy a nem zenei tagozat munkáját és eredmény eit ez a műsor-összeállítás reprezentálta volna, másrészt aggódó kérdést vet elébünk Köves Géza egyéni fejődése. Ha ezt a kisfiút egyformán dicsérjük azért, mert megnyerte az országos döntőben a zsűri tetszését szavalatával, hegedűjével elkápráztatott egy másik bizottságot, énekszámaival, megint másokat muzikalitásával és jó hanganyagával győzött meg, akkor sokirányú igényt támasztunk a gyerekkel szemben. Minden „kategóriában” igyekszik majd elsőrendűt adni, s túlméretezetten igénybe veszi majd idegrendszerét a szereplés, az arra történő felkészülés. • ^

A GYERMEK fejlődése szempontjából — éppen azért, mert komoly érték! — meg kell találni a helyes pedagógiát, mert nemcsak az ujjak mozgékonysága, a fül tisztasága, a hang fénye fontos ennél a gyereknél, hanem az is — és talán elsőrendűen' az! —, hogy harmonikusan fejlődjék egész emberré s ne jöjjön számára korán az érés. Szeretnénk egy évtized múltán koncerteken látnti ezt a kisfiút érett művésziként (hegedűjátéka tetszett nekünk a legjobban!), de nem átlagosnak és nem elfelejtendő csö- dagyermeknek elkönyvelni. Szív és pedagógia kérdése ez!

Farkas András

1962. JÜNIUS 20., SZERDA: RAFAEL

25 évvel ezelőtt, 1937. június 20-án, a történelemben először, átrepültek az Északi-sark felett. VALERIJ CSKALOV első pilóta, GEORGIJ BAJDUKOV másodpilóta és ALEKSZANDR BELJAKOV navigációs tiszt, a Szovjetunió Hősei június 18-án indultak el vakmerő útjukra Moszkvából. Az Északi-sark felett átrepülve, Kanada szigetvilágának nyugati szigeteit érintve, az Amund- sen-öböl, Északnyugat-Ka n a d a felett a Sándor- szigeteknél érték el a Csendes- ócenánt. Tovább, a kontinens nyugati partját követve, az Oregon állambeli Portland városa repülőterén szálltak le. A világon az 'első transzarktik'us távre- pulés 63 óra és 25 percig tartott.. Képünkön balról jobbra: Bajdukov, Cskalov és Beljakov.

Az Északi-sark első átrepülői. (Foto: Politechnikai Múzeum, Moszkva).

40 évvel ezelőtt, 1922. június 20-án halt meg WILHELM HALL WACHS német fizikus, aki 1888-ban a fényelektromos hatást vagy fotoeffektust felfedezte. Megfigyelte, hogy a megvilágított testekből a fénysugarak hatására bizonyos energia esetén elektronok lépnek ki. Hallwachs erre vonatkozó magyarázata egyben a fény kvantumos természetének is a bizonyítéka.

A gyarmati sorból felszabaduló afrikai államok sorában 1960-ban ezen a napon nyerte el függetlenségét a SZENEGÁL

köztársaság és a mali köztársaság.

riLM;

Az utolsó tanú

Izgalmas bűnügyi tárgyú film, a kapitalista erkölcs és igazságszolgáltatás éles bírálata.

A filmet az egri Kertmozi mutatja be június 21— 27-ig és a gyöngyösi Szabadság Filmszínház június 28-tól július 1-ig,

A rendőr

SALGŐ LÁSZLÓ:

19

nek a végén, kényszerzubbonnyal, itt pedig csak a polgármester ... De ez is éppen elég ahhoz, hogy a rendőr a városon kívülre kerüljön szolgálatba. Coletti — a film műfaji követelményeinek jóvoltából — ott is feltalálja magát, s ismét van néhány kockára való cselekmény és komikum. Televíziósztár, polgármester szeretője, választási hadjárat, hitvesi pofon, bigámiás feleség', hazudozó apa: minden kellék megtalálható itt, ami nevettet-, ni képes. Mégis középszerű, helyenként határozottan unalmas, néhol fárasztó a film: nem tudja feledtetni a mondanivaló hiányát.

Luigi Zampa rendező nem sokat kezdhetett a forgatókönyvvel; ami az ő „lelkén szárad”: talán egy árnyalattal szatirikusabb hangvételű lehetett volna a film.

Alberto Sordi nyújtotta a legjobb teljesítményt a színészek közül. Alakítása az egyébként valószínűtlen helyzetekben is hihető, bár nem szabadult meg mindenütt a túlzások csábításától. Amikor először megjelenik rendőrruhában, erőltetettnek hat a bukdácsolása. Marisa Merlini, Otelló felesége szerepében jelentéktelen. Vittorio de Sica polgármestere szürke, minden egyéni jelleg nélküli. Talán csak a művész nevéré volt itt szükség. Silvia Koscina — aki önmagát alakította — bájos és korrekt. A legeredetibb figura talán Franco de Trocchio Re- moja.

A fényképezés és a zene sem jelent nagyobb élményt, mint a story. K. I.

HATVANI KOSSUTH Folytassa, nővér HEVES

öt perc a paradicsomban PETER VA sara Soha többé

FÜZESABONY

Esterina

I

Filmvígjátéknak nevezné a {néző, — ha a „vígjáték” szó ; nem jelentene valami igényes- J séget is, csak egyszerűen szóra- í koztató játékot. Mert a rendőr ( másfél óráig igénybe veszi (ugyan a rekeszizmokat (igaz, (a történet vége felé egyre ritkábban), de a film annyira (súlytalan, felszínes, újat nem ; mondó, hogy csak a pillanatnyi ! szórakozást nyújtja, — valamelyest is maradandó élmény he- (lyett. Mintha csak magyar (filmvígjáték lenne..', í Hőse, a dallamos nevű Otelló (Celetti (Alberto Sordi) — mun- (kanélküli. A felesége tartja el, (s — ha sokáig fennmarad ez az í állagot — alig serdülő fia. így (is a fia juttatja munkához, elő- (ször hordári állást szerez neki, (amelyet az egyenruha bűvöle- jtében élő exőrmester termé- íszetesen visszautasít, mígnem ja fiú, s a polgármester a rend- | őrséghez segíti. Itt — sisakban, i magas szárú fűzős cipőben, mo- i torkerékpárral, tárcsával —

; mindent törleszteni akar, .miniden sérelméért fizetni akar az embereknek, akiktől munka- nélküli korában sokat „nyelt”. Egy szürke rendőröcske ce- zaromániában. Érdekes, izgató szatíra-téma, ami Sonego és Guerra forgatókönyvírók tollán olcsó kabarévá devalválódott. A rendőr — aki először van szolgálatban — ég a „bírságoló láztól”, s mikor hiába vár szabálytalanul hajtó kocsikra, torlódást okoz az útkereszteződésnél. Mintha csak Karinthy Frigyes őrültjét látnánk a filmen: kicsit „felelőtlenebb” és persze öncélúbb l^i,- vitelben. Csak a Karinthy-krő- kiban a mentők is megérkeztő szerepet játszott a Batisita diktatúra teljes felszámolásé ra 1958. végén indított utols1; nagy offenzívában. A geril Iákból alakult Felkelő Hadse reg mellett ekkor már rész vett a felfegyverzett nép is, é: Garcia ott küzdött veiül együtt.

— Mert — teszi hozzá a: előbbiekhez a fiatal fiú — « guisa-i csatában már mint lövész, zsákmányolt „Garant’ puskával harcoltam.

És itt már világosain látszott hogy1 a kubai forradalom minőségileg különbözik mindazoktól a változásoktól, pucs csóktól, államcsínyektől, amelyeket az utolsó félszázad alatl gyakran illettek Latin-Ameri- ka országaiban „forradalmd’ jelzővel.

De az 1956 decemberétől (a Graramla partraszálásától) 1958 december 31-ig tartó harci szakasz stratégiája és taktikája lényegében különbözött a Moneada. akció puccsjellegű taktikájától, néhány tucat fiatal forradalmár bátor, de romantikus vállalkozásától is.

Ebben a szakaszban a nép a főszereplő, a harc kimenetelét a tömegek döntötték el. És ez biztosította, hogy az amerikai imperiaizmust szolgáló reakciós katonai apparátust nem sikerült átmenteni.

Ellenkezőleg: a kubai forradalom — elsőnek Latin- Amerikában — szétzúzta a régi rendszer katonai gépezetét és új népi fegyveres erőt hozott létre.

De ezt követően a forradalomnak nyomban válasizt kellett adnia egy másik, nem kevésbé fontos kérdésre: milyen lesz a születő új politikai hatalom.

(Következik:

Néphatalom a Junták kontinensén)

EGRI VÖRÖS CSILLAG A rendőr EGRI BRODY

A fehér rénszarvas EGRI KERTMOZI Zendülő fiatalok GYÖNGYÖSI PUSKIN

A nagyravágyó asszony *

Ott állott szemtől szembe Fidel Castroval. Izgatottan várta: mit mond felvételi kérelmére?

— Hány éves vagy? — kérdezte Fidel.

— 13 éves múltam, 14 leszek — válaszoltam jól kihúzva magam, hogy magasabbnak lássak. '

— De mit sem használt — folytatja visszaemlékezését Garcia. A comandante mellém állított egy „Garant” puskát és az összehasonlítás bizony nem volt kedvező.

Szó ami szó, Fidel hazaküldött, segítsek anyámnak.

Hosszas könyörgésre végül is hozzájárult ahhoz, hogy az utánpótlást, az ellátást biztosító egységeknél maradjak, kisegítő szolgálatosként. Így kerültem 1958-ban a Raul Castro szervezte „Frank Pais Szabad Államba”. Ez a 12 000 négyzet- kilométeres felszabadított terület az északi parttól egészen a guantanamói amerikai támaszpontig terjedt. Ekkor már a Fidel vezette sierrai Második Oszlop és az „El Che”, azaz az Emesto Guearra vezette Negyedik oszlop mellett létrejött az Oriente tartományi front is. Itt, Frank Paisról, a hősi halált halt fiatal vezetőről elnevezett szabad területen Raul szakállasai maguk mellé állították az egész parasztságot. Az ún. „mezőgazdasági iroda” azonnali gazdasági segítséget nyújtott a földbirtokosoktól gyötört parasztoknak. A katonai parancsnokság pedig új adót vetett ki — a helyi földbirtokosságra és a „nagy cukrosokra” — a háborús kiadások fedezésére. A Szabad Állam területén már ekkor 300 új lakásban megindult a harc az analfabétizmus, a tábori kórházakban a fertőző trópusi betegségek ellen.

A GUIS AI CSATA

Ez a jelentős hadibázás döntudta, De hogy miért kell mennie — már világosan értette.

És ezért járt eredménnyel a sierrai kóborlás. Garcia, a kis Granma hajóval Mexikóból érkezett, a Fidel Castro vezette csapat nyomára bukkant. A 17 harcos — ennyien maradtak a 82 partraszállóból —ez időben már megváltozott körülmények között kezdte újra a küzdelmet.

A változást mindenekelőtt az jelentette, hogy fegyvert — amit a Moneada laktanya sikertelen frontális orstrománál nem tudtak szerezni — most a gerilla harcban, a partizán hadviselés eredményeként hónapról hónapra 'mind többet zsákmányoltak az ellenségtő]. De fegyver egymagában nem biztosíthatta volna a győzelmet, ha nincs hozzá elegendő fegyverforgató kéz.

A Sierra Maestra hegyi falvaiban azonban rengeteg kéz is volt, amelyből az amerikai monopóliumok a hazad nagy- birtokosok az év nagy részében kiverték a- szerszámot.

Az egész ország olyan volt, mint vágás előtt a sárguló, száraz levelű cukornád. Tele volt gyúlékony anyaggal. Csak lángra kellett lobbantam. A „Július 26-a Mozgalom” (a Moneada laktanya ellen 1953-ban végrehajtott támadás dátuma adta a nevét) ezt meg is cselekedte.

— Égő gyufaszál vagyunk először a szalmakazalban, azután a cukornádban — mondotta magáról

A SZAKÁLLAS SEREG.

Az ellenséggel és a moszkí- tókkal vívott harcban élőnyomuló csapat a föld után sóvár- gó parasztok ezreivel gyarapszik.

Es velük együtt Garcia Bautista is megtalálta a La Plata fennsíkot, a szakállas sereg főparancsnokságát.

V.

Gyufaszál a cukornádban

2.

A gondolatokat ébresztő Szavak tettet érleltek Garciá- . ban. Tizenhárom éves fejjel i búcsút vett a szülői háztól és nekivágott a sok száz kilométeres útnak. Hogy hová kell mennie — még pontosan nem ;