Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

4

NÉPÚJSÁG

1962. május 19., szombat

Tanulási láz . . .

Olyan láz ez, amelyet mindenféle készülék nélkül bármerre mérhetünk, járjunk akár üzemben, termelőszövetkezetben, vagy hivatalokban. E lázat „megkapták” a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű munkásai is, akiket ma már nem elégít ki a gyárban szervezett különböző szakmai és politikai tanfolyam, s magasabb műveltséget akarnak szerezni. Most már ostromolják az illetékes szerveket, hogy a következő tanévben ők is kaphassanak egy „kihelyezett osztályt’ az építőanyagipari technikum esti tagozatán. A jelentkezők száma már megközelíti az ötvenet. A munkásfiatalok azonban titkon azt isi remélik, hogy az építőipari technikum mellett egy gépipari osztályt is indítanak Bélapátfalván, amelyre máris húsz jelentkező akadt.

Az ostrom tehát megindult. A párt és társadalmi szervek is szívügyüknek tekintik a két osztály megszervezését, s reméljük, sikerrel jár fáradozásuk.

Ez annál is sürgetőbb, mert a tanulási „lázgörbe” erős emelkedést mutat Bélapátfalván.

— HÉTFŐN, május 21-én este 7 órakor a TIT-klubban Tolnai Gábor akadémikus, a Tudományos Minősítő Bizottság főtitkára tart előadást kubai élményeiről és a Firenzében rendezett európai irodalmi konferenciáról.

— A MAGYAR Televízió közli, hogy május 19-én, szombaton, 9 óra 55 perces kezdettel, közvetítést ad Moszkvából, a Vörös térről, a 40 éves lenini pionírszervezet úttöröpará- déjáról.

— MÁJUS 20-ÄN a karnagyklub tervezett foglalkozása Bárdos Lajos zeneszerző elfoglaltsága miatt elmarad, s későbbi időpontban kerül megrendezésre.

— AZ EGRI Pedagógiai Főiskola tatarozására és felújítására az idén 3 millió forint áll rendelkezésre. A tervek elkészültek, pénz is van, építőipari kapacitást is biztosítottuk, csak az illetékesek közötti vita nem szűnt még meg. Ezért nem kezdődött még meg a munka.

— A HATVANI Lenin Termelőszövetkezet fiataljai tánccsoportot, színjátszó csoportot alakítottak, s már a május elsejei felvonuláson és az azt nemsokára követő kul- túrházuk avatásán is felléptek. Most a végzett munka jutalmául, május 27-én. kirándulásra mennek Lillafüredre harminc fiatal részvételével.

— AZ IDEI szezonban zöldborsóból, uborkából, zöldbabból és paradicsomból összesen 2350 vagon konzervet készít a Hatvani Konzervgyár. A készítményeknek mintegy 80 százaléka kerül exportra,

— MA ESTE tesz vizsgát az általános iskola nyolcadik osztályában 24 esti tagozatos apci felnőtt. Mindannyian szorgalmasan tanultak az elmúl évek alatt, s most a nehéz vizsga után, ünnepélyes keretek között ők is búcsút vesznek a későn — de még mindig jókor — otthont adó Apci Általános Iskolától.

— A HÉT KÖZEPÉN kezd tek hozzá a Beloiannisz utca szélesítéséhez és felújításához Egerben. Az aszfaltozást a Te- lekessy, a Trinitárius, az Árpád utcán, valamint a Bartók Béla téren folyó útjavító munkákkal egyidőben végzik.

— HÁROMSZÁZTlZ HOL DON termelnek paprikát ebben az évben a kertészetéről híres boldogi Béke Termelő- szövetkezetben. A közös gazdaság tagjai ezenkívül húsz holdon nevelnek káposztát

— A PETÖFIBÁNYAI meddőhányó anyagát eddig semmire sem tudták felhasználni hegyként emelkedik a lakóte lep fölött. Egy generális újítás folytán tavaly már a meddő bizonyos mennyiségét tégla gyártásra használták. Idén a meddőt fokozottabb.": veszik majd igénybe a tégla’pa .bay.

munkája évszázadokon át az

1962. MÁJUS 19., SZOMBAT: IVÖ

925 évvel ezelőtt, 1037-ben halt meg AVICENNA (Ibn Szína Abu Ali) taúzsik filozófus és tudós. Filozófiai álláspontját a Megismerés könyvében fejti ki. Az orvostudományi kánon című

orvosi imeretek tankönyve volt. Filozófiája nem volt mentes a feudális kor idealizmusától, de a materialista irányzat, (pl. az anyag keletkezésének és örökkévalóságának magyarázatában) keresztültört benne.

615 évvel ezelőtt, 1347. május lS-én aratta győzelmét NICOLA DI LORENZO a pápa és az olasz íöurak seregén. Célja a demokratikus köztársasági Róma megteremtése volt. Nemsokára intrikák elgáncsolták, majd ellenségeinek kiszolgáltatták. Neve Rienzi néven maradt fenn a történelemben; regényes életéről Wagner operát, Bulwer pedig regényt írt.

200 évvel ezelőtt, 1762-ben e napon született JOHANN FICHTE német filozófus és hazafi. Filozófiájában idealista volt és annak középpontjába az EN-t helyezte. Lenin a Materializmus és em- piriokriticizmus című munkájában részletesen bírálta Fichtét. Érdeme, hogy politikai írásaival az egységes, demokratikus Németország létrejöttét sürgette.

50 évvel ezelőtt, 1912-ben e napon halt meg BOLESLAW PRUS lengyel Író, akinek társadalomkritikai munkái a lengyel realista irodalom legjobb alkotásai. Első elbeszélései a falusi és városi egyszerű emberekről szólnak. Az 1863—1864-es lengyelországi felkelés' élményei után az Őrhely című regényében a lengyel parasztság küzdelmeit írja le. Fő műve a Bábú című regény, amelyben a feudalizmus felbomlásának és a kapitalizmus kialakulásának korát rajzolja. Prus műveiben a magyar szabadság- harcról is megemlékezett.

Ma '40 éves a Szovjetunió LENINRŐL ELNEVEZETT PIONÍR- SZERVEZETE.

AVICENNA

— Hej, öreg cimborák, ha így megy tovább, megint szükség lenne a segítségetekre! (Endrődi István rajza)

EGRI VÖRÖS CSILLAG Amíg holnap lesz EGRI BRODY

Krisztina és a szerelem EGRI KERTMOZI Pesti háztetők GYÖNGYÖSI PUSKIN Három testőr

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nevessünk

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Legénylakás HATVANT KOSSUTH

Meglepetés a cirkuszban HEVES

Suhog a pálca PÉTERVÁSÁRA

öt töltényhüvely

FÜZESABONY

Az ötödik ügyosztály

műsora.

Egerben este 19,30 órakor:

Cirkuszhercegnő (Ady-bérlet) Borsodnádasdon este 19,30 órakor: Nyomozás

Tamazsadányban este 19,30 6: Dodi

Közhely, hogy a fiatalság szereti a filmeket. Gyakran válogatás nélkül nézik meg a fiatalok a magyar és külföldi filmeket. A film számukra romantikát, izgalmat, élményt jelent és maguk sem veszik észre, hogy a celluloid-szalagra vett történetek, az azon mozgó emberek milyen alakító hatással közelítik meg őket. A film befolyása a fiatalságra óriási. Ezért érdeklődése csak fokozódik a filmek iránt, még akkor is, hogy a televízió néha étvágyrontóan vetíti a mozivászon arányaira szerkesztett filmeket. A film és a fiatalság kapcsolata tehát fontos művészi és pedagógiai kérdés.

Papp Ernőt, a Heves megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját és Sípos Istvánt, a Dobó István Gimnázium igazgatóját kerestük fel ilyen irányú kérdéseinkkel.

— Mit tud mondani a fiatalok mozilátogatásáról?

— A fiatalság valóban szeret moziba járni — mondja Papp Ernő. — Szeretik a romantikus, kalandos, eseményekben gazdag, az exotikumokat művészi formában bemutató filmeket. Szervezetten, csoportosan is látogatják előadásainkat. Különösen Egerben tapasztaltuk, hogy a kötelező középiskolai olvasmányok megfilmesített változatait nagy szorgalommal látogatják. A „Légy jó mindhalálig” című, újrafilmesített Móricz-regény pl. nagy sikerként könyvelhető el az ifjúság körében. Csoportosan nézték meg a „Tiszta égbolt” című Csuhraj-filmet; az a szerencse is érte őket, hogy Csuhrajjal, a film rendezőjével ankéton találkozhattak.

— Nem minden ifjúságnak szánt filmet fogad egyöntetű

Si'VWVWWVW^VNAíWVNAAAA/VWVW' '

— Nagyon helytelen

— mondta a pszichológus a televízió képernyőjén ha gyermekeinknek azt

mondjuk: ezt te nem nézheted meg ...

Megcsuklott a pedagógia bennem e szavak hallatán, mert tegnap pontosan ezt mondtam fiamnak, amikor rendkívüli kíváncsiságáról biztosított az elkövetkezendő és felnőtteknek készült tv-játék iránt. Na, de mit kellett volna mondanom?

A pszichológus erre nézve is tanácsot adott:

— Mondjuk például azt a gyereknek, hogy most három órán keresztül két felnőtt.

egy nem, meg egy bácsi nyavalyog majd a képernyőn, hogy mennyire szeretik, meg nem szeretik egymást.,.

Ahá — mondtam most már magamban —, ha ezzel a nya- valygással jövök, fiam megriad, ásitoz- ni kezd és átvonul a másik szobába könyvei, füzetei közé, szívében mély szánalommal szerencsétlen szülei iránt, akiknek most három órán keresztül egy néni és egy bácsi vitáját kell nézniük.

És eljövel az újabb est, amikoron a televízió képernyőjén megjelent a bájos arc és közölte, hogy rövid

szünet után a Homokórát közvetítik és megjelent a rövid szünet felirat is az ernyőn.

— Mi az a Homokóra? — érdeklődött melegen fiam.

Na, most figyelj, pszichológus. Egy modem apa megfogadja a szakember tanácsait, nem olcsó utasításokkal dolgozik házi pedagógiájában, nem hatalmi szóval dönt, hanem a megértés fegyverével, a pszichológia nemes eszközeivel.

— Hogy mi a Homokóra? Hát nem neked való, fiam, azt meg kell mondanom...

— Miért nem nekem való?

siker után (Háború és béke) olyan érdeklődés nyilvánult meg a Tolsztoj-regény iránt, hogy a könyvtárak és a könyvesboltok nem győzték a regény forgalmát.

— Milyen javaslatai lennének a filmgyártás felé?

— Jó lenne, ha egyes, az ifjúságot közvetlen érdeklő filmeket keskeny szalagra is felvennék. Ugyanis sok középiskolában rendelkezünk már vetítőgéppel. Délutáni foglalkozásokon nagy haszonnal kamatoztatnánk a keskenyfilme- ket: a fiatalok általános műveltsége, látóköre gazdagodna, az irodalom oktatása és megszerettetése, mint ügy, csak nyerne.

— A magyar filmgyártás ma sok próbálkozást, kísérletezést vetett felszínre. Nem ártana, ha a filmgyárak ifjúsági témákat dolgoznának fel. Helyes pedagógiai és erkölcsi érzékkel kellene tíz—tizenöt perces novellákban feldolgozni a „házibulik”, a pályaválasztás, a diák építőtáborok, az otthon, a kétfajta nevelés, s nem utolsósorban a diákszerelem problematikáját. Annyi érzés, kérdés, elgondolás, terv, szépség és művészi megfogalmazásra váró élmény tombol, árad az ifjúságban, lányok és fiúit lelkében, hogy azok kivetítése művészileg és pedagógiailag is elsőrendű feladat és nagyszerű cél a mozgókép művészei számára.

— Az építőtáborok romantikája, munkája, közösségi életstílusa már bevonult a diákok gondolatvilágába és ha ezt jól megfilmesítik, az ügyet és a fiatalságot nagy hatóerővel szolgáljuk. Az ifjúság nemcsak igényli a neki való filmet, hanem követelményei is vannak azokkal szemben.

Ez csak két rövid beszélgetés a film és az ifjúság kapcsolatáról. De a két igazgató egy célt lát és szolgál javaslat és tervezgetéssel: a filmet közelebb hozni és hasznosabbá tenni a fiatalság számára.

(farkas)

ide figyel],.. Mosti majd megjelenik a< televízióban egy nénik és egy bácsi, s ezeki három órán keresztüli nyavalyognak majd, 5 hogy szeretik egymást, meg nem szere-? tik... Ugye, hogy azi ilyen dolog téged egy-i általán nem érdekel...i

— De apu, ez engemi nagyonis érdekel.. .< Engem pont az ilyeni dolgok érdekelnek —< -.vyugtatott meg fiamx hogy elöntött a mé-\ reg és ráordítottam:

— Nem neked való\ és kész, indulás!

És indult. Ügy lát-k szik, az én pszicholó-\ giám jobbnak bizonyult.

(egri)

„JÉGHEGY” EURÓPÁBAN

Ez táplálja a hidegháborút!

íSzegő Gizi rajz^

Boleslaw Prus emlékezete

PSZICHOLÓGIA

mindig nem lanyhul e nagy lé- lekzetű, sok energiát felőrlő munka után sem, 1890. és 1893. között megszületik az ókori Egyiptom, XIII Ramszesz fáraó korának hatalmas prusi freskója, A fáraó című regény, amely politikai probléma felvetésével lett híressé, de nem nélkülözi a meseszövés, a típusalkotás, a klasszikus veretű kompozíció erényeit sem.

A következő évek aztán lassan változtatni kezdik Prus korábbi írói, világnézeti, politikai magatartását. Az új század beköszöntésével már szinte érthetetlenül áll szemben a legújabb kor, a XX. század vívmányaival-világával. Az 1905-ös forradalomtól pl. határozottan elfordul, de há- tatfordít korábbi, realista íróönmagának is. Az 1908-ban írt Dzieci (A gyerekek) című regény igazolja mindezt 1912-ben bekövetkezett halálakor mégis úgy adják hírül honfitársai a tragikus hírt a világnak, hogy a lengyel nemzet legkiválóbb fia, regényírója szállt sírba. Teljes joggal történt, hisz az életmű, amit hátrahagyott, így is világirodalmi közkincs, a XIX.. századi lengyel regény- irodalom messze kimagasló csúcsa.

Lőkös István

Az ifjúság nemcsak igényli a filmet, hanem követelményei is vannak azokkal szemben

lelkesedéssel a fiatalság, mert sokszor a filmeket a fiatalságnak szánják, de egy-egy film nyelve inkább a naiv felnőttek nyelvén szól.

— Milyen terveik vannak

a közeljövőben ifjúsági előadásokkal kapcsolatban?

— Minden háromezren felüli községben éppúgy, mint a városokban, matinéelőadásokat tartunk majd vasárnap délelőttönként: kérésre az ifjúságot érdeklő filmeket kivisszük a matinékra.

— Igény jelentkezik a mesefilmekre is. A mesefilmeknek mindig sikerük van. Gondolok itt elsősorban a „Hamupipőke”, az „Oz, a csodák csodája” című filmek páratlan sikerére, amelyek magyarázzák, hogyan és miért kellene a fiataloknak és az egészen fiataloknak filmeket készíteni.

— Szervezett ifjúsági előadásokat is tartunk. E célból versenyt indítottunk és év végén azokat az iskolákat jutalmakkal lepjük meg, amelyek a szervezett látogatásban a legjobb eredményeket mutatták fel.

— Nemegyszer megtörtént már az utóbbi években, hogy egyes intézetek — Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium, Dobó Gimnázium — lehívtak filmeket. Így nézték meg pl. az egri gimnazista lányok a Julius Caesart.

— Mi mindent elkövetünk — lehetőségeink között —, hogy az ifjúság eszmei neveléséhez a legtöbbet és a legjobbat nyújthassuk.

Sípos Istvánhoz, a Dobó Gimnázium igazgatójához Papp Ernő utolsó mondatával kopogtattunk be.

— Papp elvtárs igazat mondott A Moziüzemi Vállalat készséggel áll rendelkezésünkre minden esetben. Abban is igaza van — folytatja Sípos igazgató —, hogy a kötelező olvasmányok megfilmesítése hasznos. Nemcsak azért, mert az olvasmány élményét szélesebbé teszi, de fel is kelti az érdeklődést a regények, az olvasás iránt. Pl. az emlékezetes

lői folytattak a hazai konzervatív sajtóval. Ez az időszak egyébként az írói pályára való felkészülés utolsó fejezete. A való életből vett tapasztalatok mellé széles körű műveltséget szerez, s máris ott áll a Parnasszus kapujánál bebocsátta- tásra várva. A bebo- csáttatás első nagy regényével, a Píácotako-val (Őrhely, 1886.) ki is érdemelte. Benne a lengyel parasztság korabeli sorsa-helyzete elevenedik meg, az uralkodó osztály (elsősorban a nemesség) kemény bírálatával párosulva. Valóságos erőpróba volt a regény, afféle „nyitány”, amelyet aztán nemes veretű művek egész sora követ.

Ezután gyors ütemű az életmű kiteljesedése.

jV|ég jófonnán négy esz- tendő sem telt el, amikor újabb Prus-remekmű hagyta el a mester műhelyét; 1890- ben közreadta máig leghíresebb, legzseniálisabb, legművészibb regényét, A bábát. A regénynél óriásivá szélesedik a lengyel társadalom Prus-festet- te körképe. Míg az Őrhelyben a paraszti probléma dominál, addig itt a nagyváros, Varsó világa kél életre a legkülönbözőbb társadalmi típusok megformálásával. Rzeci például, a forradalmi múltjára büszke, de valójában cselekvésképtelen kereskedősegéd éppúgy jellemzője ennek a világnak, mint a gőgös, rangos származású Izabella, a főhős, Wokulski a maga jótékony ábrándjaival, majd bukásával pedig épp a polgári nagyváros embertelenségét, lélektelensé- gét, a burzsoá rend „farkastörvényeit” világítja meg.

Az írói véna lüktetése még

(\ tven esztendeje éppen, hogy a kegyetlen halál kiragadta a tollat Boleslaw Prus, a XIX. századi lengyel próza jelesének kezéből. A szív megszűnt dobogni, s a kéz, amely addig remekművek egész sorát ontotta, lehanyatlott. Lezárult a nagy prusi életmű, amely „ezernyi szállal” szövődött „a múlt század második felének lengyel világához”. Méltán siratta, s gyászolta egy emberként egész nemzete.

★

Boleslaw Prus (igazi nevén Aleksander Glowacki). az uradalmi tisztviselő fiacskája, 1847-ben látta meg a napvilágot. Alig cseperedett még fel, máris egyedül találta magát a világban — szüleit elvesztette. A rokonság gondoskodott neveltetéséről. Iskoláit különböző vidéki városok intézeteiben végezte, s csoda-e ezek után, hogy első jelentősebb alkotásában (Az árva sorsa) épp az árvaság témáját dolgozza majd fel, egy kicsit Dickens módjára, de mégis, a valódi élmény adta hitelességgel.

Az élményszerzés, a tapasztalás időszaka persze ezzel még korántsem ér véget. Változatos események töltik ki az igazi íróvá érésig eltelő időt. 1863-ban pl. részese a nagyeml lékű, Lengyelország társadalmi fejlődését sok vonatkozásban messzemenően meghatározó lengyel felkelésnek; majd a felkelés leverése után szemtanúja a lengyel társadalom átformálódásának. A nyolcvanas ávekben pedig — már mint neves. humorista és újságíró — közvetlen részese annak a sajtóbeli küzdelemnek, amelyet a pozitivizmus lengyel képvise-