Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

1862. május 19., szombat ftlPDJüAO 8 A% érem két oldala Munka, tervteljesítés, ter­melékeny ség . re un kai egyelem: sorolhatnánk tovább a kifeje­zéseket, amiket naponta han­goztatunk, amikkel naponta foglalkozunk. Nem túlzás az, hogy ennyire lefoglaljuk fi­gyelmünket ezeknek a köve­telményeknek a vizsgálatával? Miért kell olyan sokszor em­legetni ezeket a fogalmokat? A válasz természetes és lé­nyegre mutató: életünk alapja a munka. Ha jól akarunk élni, dolgoznunk kell. Jól kell dol­goznunk, hogy minél többet A munka ütemére lendül Fl- rsor János kezében a fényesen villanó szekerce. termeljünk, hogy minél ol­csóbban termeljünk. Ezért is született meg az MSZMP Politikai Bizottságá­gának határozata a termelési agitáció fokozásáról. És ha a .ele összefüggő feladatok vég­rehajtását akarjuk megvizs­gálni egy vállalaton belül, ez nem könnyű munka. Beszéljünk az eredmények­ről? Helyes: a követendő pél­da mindig lelkesítő hatású. Mit tapasztalhatunk hát az ÉM Heves megyei Építőipari Vál­lalatnál Ilyen vontakozásban? Summázva azt mondhatjuk el, hogy a vállalat pártbizott­sága, szakszervezete, a KISZ és a gazdasági vezetés is hatá­rozott tevékenységet fejtett ki a tiervfeladatok teljesítésének biztosítására. Közösen dolgoz­ták ki a munkaversennyel kapcsolatos teendőket. A versenyfelajánlások más­félmillió forint értéket tesz­nek ki. A cél eléréséért üsz- szesen 36 brigád küzd, amely­ből 9 szocialista brigád, öt komplex-brigád, négy pedig KISZ-brigád. A feladatokat megszabták a brigádvezetők* a művezetők részére, de ezen túlmenően a partcsoportok, a szakszerveze­ti és KISZ-bizalmiak részére is1. A felajánlások teljesítését, a munkaverseny értékelését álta­lában dokumentálják. Agiíá- c.iós eszköznek hasznosnak bizonyult a havonként megje­lenő vállalati Figyelő* Nem­csak a szerkesztését végzik a vállalat dolgozói, hanem ők maguk is írják ezt a lapot Széles területi-öl mondják el véleményüket a Figyelőben, amiben azonban elvi vonatko­zású kérdések is szerepelnek. A termelésre hat közvetve a műszakiak továbbképzése, öt'ven művezető kapcsolódott be az oktatásba, hogy műszaki felkészültségüket fejlesszék. Külön anyaggazdálkodási tan­folyam kezdődött 23 részvevő­vel. A tanfolyamok sorához tartozik még a műszaki tovább­fejlesztési tanfolyam, ahol a hallgatók száma 42. Létrehoz­ták ezenkívül az ifjú műszaki­ak 20 tagú tanácsát. Talán az első pillanatban nehéz megtalálni az összefüg­gést a termelési agitációs mun­ka és az analfabéta tanfolyam között. Nyilván itt ia közve­tett hatással állunk szembe. Elért dicséretes ez a belső vál­lalkozás, amelynek eredménye­képpen 20 munkás szerzi meg a műveltség legalapvetőbb is­mereteit. Ha most már a termelési mutatókat vészük elő, azt ál­lapíthatjuk meg, hogy a válla­lat az első negyedévet 83,8 százalékos tervteljesítéssel zár­ta, veszteségüket) viszont a bá­zis időszakhoz viszonyítva 15,6 százalékról 9,4 százalékra csökkentették. Az anyagkezelésnél, javulást találunk, bár ennek forint ér­tékét eddig még nem mutat­ták ki. A tárolás is mór kö­rültekintőbb módon történik, s a viaszavételezés tendenciája szintén javuló képet ad. A ja­vulás a gépek karbantartásá­ra is vonatkozik. Meg kell még említenünk, hogy a mun­ka befejezése után már nem hagyják szanaszéjjel a szerszá­mokat a munkahelyen. Elérték azt is, hogy a mu­lasztókkal szemben nemcsak a bizalmiak lépnek fel, hanem a pártonkívüllek is. Nyíltan, szemtől- szembe mondják meg véleményüket az anyagpazar­lóknak és a munkakerülőknek. Az egyik oldalon ezek az eredmények sorakoznak. A másik oldalon — bizony, akad­nak még hiányosságok. Kezd­jük az egyik legsúlyosabbal. Az első negyedévben nem tudtak minden dolgozót foglal­koztatni. Bár az ok a vállala­ti szerveken kívülálló körül­ményekre vezet: nagyon ne­hezen jutnak hozzá a tervdo­kumentációhoz. Éneikül pedig nem lehet dolgozni. Es a mai napig sincs lényeges változás a tervele megküldését illetően. Csökkent a kereset a fenti ok miatt,, a munkások egy ré­sze zúgolódott. Az egri föépi- tésvezetőségnél a Kaknics-bri- gád is elégedetlenkedett a ré­szükre adott munka miatt. A 'origádvezető sem igyekezett megnyugtatni a munkásokat, pedig ő maga a párt-vb tagja. Nincs minden rendben a szemléltető agitáclót illetően. Sam a központban, sem a munkaterületen nem biztosí­tották a verseny rendszeres nyilvános iágát. Pedig fontos A hatvani irodalmi színpad sikere A hatvani irodalmi színpad négyévi komoly munkával igyekezett olyan színvonalat elérni, hogy méltó legyen a megyei irodalmi színpadok előtt, szakmai bemutatók tar­tására. Erre az azóta már köz­ismert Idézés című, érdekes összeállítással készült, amely valóban meglepetést hozott. A bemutatón részt vevő megyei és országos szerveik tetszését megnyerte a lelkes gárda sike­res szereplése és így az irodal­mi színpadok II. országos fesz­tiváljának irodája meghívta a színpadot az országos bemuta­tóra. Június 10-én, vasárnap este 7 órakor, a budapesti Irodalmi Színpadon vendégszerepel Idé­zés című műsorával a hatvani Irodalmi színpad. Ulobb áldozat Hiroslmóben Egy 73 esztendős hirosimai lakos, aki az atombombatáma­dáskor sugársérülést szenve­dett, öngyilkosságot követett el az első atombombatámadás áldozatainak emlékére állított emlékműnél. Segít a gép: többet és keve­sebb erőfeszítéssel dolgozhat­nak a munkások, hogy gyor­sabban emelkedjenek a falak. (Foto: Kiss Béla) mozgósító eszközt mellőznek így saját könnyelműségük miatt a munkaverseny gazdái. A két oldal: a pozitív és a negatív jelenségek oldala te­hát így áll össze eggyé. Össze­vetésük alapján azonban el­mondhatjuk, hogy a vállalat az elmúlt év során nagyot lé­pett előre, s a lehetőség a to­vábbi fejlődésre is adott. Az akaratban nincs hiány. További és határozott síké reket várunk az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat ve­zetőitől és dolgozóitól, gmi) Van egy rendelet, amely szerint a vevők, gyorsabb kiszolgálá­sára a kétldlós ke­nyeret, ha két kilót j kérünk, item kell le- ! mérni. Mérje le azt • pontosan a Sütőipari Vállalat! Helyes. Fő a gyor­saság. De mint a példák igazolják, a Sütőipari Vállalat nem méri le pontosan a kenyeret, igy aztán gyorsan — kevesebb kenyeret kap a pénzéért az, aki kétkilóst vásárol. Bata András, egri la­kos, a kanadai »áros­rész kiskereskedelmi boltjában éppen 35 dekával kevesebb ke­nyeret kapott hat fo­rintjáért. Mert ott sem mérték meg a kenyeret, hisz azt már ugye, jól és gondosan megmérte a péküzem. Nem lehetne még jobban és alaposab­ban megmérni? f-é) VáüdOTÍaiiyára Indulnak a méhé§zek A méhészkedő emberek az akácok virágzását várják min­denfelé. Figyelik, mikor jele­nik meg az első bimbó, és az­tán útra kelnek oda, ahol a legjobb .méhlegelő” ígérkezik. Ezekben a napokban me­gyénk méhészei is vándorútra készülnek, hogy kedvező akác­virágos területen, valahol az ország déli részén felüssék ta­nyájukat. A vándorlás1 előké­szítésével kapcsolatban felke­restük az egri méhészszövet­keze tét. Pók Tibor, a szövetkezet ügyvezetője adott felvilágosí­tást a vándorlás előkészítésé­ről. Kérdésünkre, hogy a szö­vetkezet miben segíti1 a méhé­szeket), elmondotta: — Jelenleg mintegy 600 ta­gunk van, akikkel niagyobb- részben megkötöttük a méz­értékesítési szerződéseiket. Ed­dig 63 ezer kilogramm méz átadására szerződtek a méhé­szek. A vándoroltatásban is nagy segítséget) nyújtunk. A szövetkezet állandó kapcsola­tot tart a déli országrészek er­dőgazdaságaival, amelyek azonnal jelzik az akácvirágzás megindulását. — Hová készülnek az idén a méhészek? — Amikor a virágzás meg­kezdődik,, Szeged, Baja és Deb­recen környékére, majd ké­sőbb Erdőtelekre és a Mátrá­ba. — Azt hallottuk, hogy min­den évben nagy göndört) oko­zott a méhészeknek a gépko­csik biztosítása. Vajon ezen a téren lesz-e változás az idén? A szövetkezet ebben is se­gít tagjainak és a kívülálló méhészeknek egyaránt. Jó kap­csolatunk van az egri 4. sz. AKÖV-vel, így a gépkocsik kiállítása időben megtörténik. — A méhészek hogyan ké­szülnek fel a vándorlásokra? — Mint minden évben, most is a szövetkezet társadalmi ak­tíváival együtt elvégeztük a méhegészségügyi felülvizsgá­így tehát nem okoz gondot a méhészeknek sem az elszál­lítás, sem pedig az értékesítés. A méhészgzövetkezet tehát megteremtette a lehetőségét, hogy a méhészek időben ván­dorútra kelhessenek az akác­virágos területekre. A tél es a tavasz nem volt kedvező a méhcsaládokra, de egyesítésük útján a szerződéses terveket tudják teljesíteni. Nemrégiben a méhészszövetkezet ügyveze­Olyan természetű ember Fritz Balázs, a nagyfügedi Dó­zsa Tsz brigádvezetője, aki törődik a brigádtagok gondjá­val, bajával. Ahogy itt a tanyaközpont! iroda bicskafaragással díszí­tett, szalonnafoltos asztala mellett üldögélünk, megered a beszéd. Sokáig csak ő mondja, én hallgatom. — Helyes, hogy a vezetőség megszigorította a munkaegysé­get. Mert ami tavaly ment, azt mi sem néztük jó szemmel. De a mostani szigorúság he­lyességét nem mindenki látja, mivél nem értik meg az érték utáni részesedés lényegét, je­lentőségét. Olyan hangok is hallatszottak: „Mi lesz ve­lünk, nem lesz kenyér, mert kevés munkaegységet tudunk szerezni.” Igen! Problémát okoznak ezek a kérdések a nagyfügedi Dózsa Tsz-ben, és csupán azért, mert a vezetőség nem magyarázta meg kellőképpen a részes művelés jelentőségét. Ez a mulasztás most visszaüt. Pedig a tagság megértette vol­na a magyarázó szót, hogy aki részesművelésre vállalt, annak az egysége kevesebb lesz ugyan, de a jövedelme nem csökken, sőt: növekedik ab­ban az esetben, ha a jól meg­munkált területről sikeresen takarítják be a termést. Az ót Felvilágosítás! megillető részt eladhatja, és a cuk' rrépáért, valamint a pa­radicsomért pénzt is kap a termény elszállításakor. Ta­lán fölösleges mélyebben be­lemerülnünk a nagyfügedi jö­vedelemelosztás ismertetésé­be, mert ez a feladat inkább a tsz vezetőségére vár. — Ugyanez vonatkozik az ér­ték utáni részesedésre is ... — szögezi le Fritz Balázs bri- gádvezétő, miután az előbbi kérdés végére pontot tettünk. Es igazat kell adnunk azok­nak az asszonyoknak, akik a kertészetben például a palán­tázást és az ezzel járó vizhor- dást végezték. Ugyanekkor mások kevesebb erőkifejtést igénylő feladatokat láttak el. A jövedelemből pedig, a hie­delem szerint, mindkét fél egyenlően részesül. De való­ban igy van-e? Mert, ha így van, az helytelen és igazság­talan, mert nem vették figye­lembe a munka arányát. Mi­előtt a vezetőség erre a kérdés­re is bő, felvilágosító választ ad a tagságnak, csupán meg­nyugtatásként közöljük, hogy az egyes munkafolyamatok kategorizálva vannak. Ez azt jelenti, hogy más egység jár a vizhordással egybekötött pa­vár a tagság lántázásra és más a kevesebb erőkifejtést igénylő kapálás­ra. De helyes lett volna, ha ezt a kategorizáló módszert már korábban bevezetik. Ugyancsak Fritz Balázs bri­gádjába tartozik Lukács Já­nosáé munkacsapata, amelyet már nemcsak Nagyfügeden ismernek szorgalmas tevékeny­kedéséről, hanem a környé­ken is. Ok azok, akik a tavasz folyamán, mintegy 15-en harc­ba indultak a szocialista mun­kacsapat címért. Eddig minden munkát pontosan és időben el­végeztek. Igaz, adódott nehéz­ség a palántázás idején a viz- hordás körül, mert nem volt férfi az asszonyi munkaerőt meghaladó munka elvégzésé­re. Az is igaz, hogy a férfiakat bántotta a sérteitt önérzet, mi­vel a kertészetet kizárólag íz asszonyok vállalták. — Ha vállalták, csinálják...! Hát csinálták, és ahogy a jelenlegi állapotok mutatják, kiválóan. Azt azonban meg­mondhatjuk, hogy a férfiaK magatartása nem mondható éppen dicséretesnek. Virtusból tehát az asszonyok vizsgáztak jelesre. Lukács Jánosné is ugyanazo­kat a problémákat említi, mint Fritz Balázs. Nem értik a ta­gok a jövedelemelosztási for­mát, ezért mozgolódnak, zúgó lódnak. Olyan hangok ia hal­latszanak itt-ott, persze: a ve­zetőségnek biztos a munka­egysége, és nem törődnek a tagság gondjaival, bajaival. Azt a tagságnak is megkell érteni, hogy a megtermelt ja­vak értéke, a jövedelem nem megy ki a szövetkezetből. De a részesedésnél eltolódás mutat­kozik majd, és a pénz azok zsebébe vándorol, akik becsü­letesen meg is dolgoznak érte. A vezetőség ennek biztosítá­sára dolgozta ki a jelenlegi részesedési és jövedelemelosz­tási formát. Az is előfordul, hogy ez ellen szót emelnek olyanok, akik az elmúlt évek­ben könnyű jövedelemhez ju­tottak és ma is a munka véko­nyabbik végét szeretnék meg­ragadni. A tavaszi munkák jó me­derben folynak a nagyfügedi Dózsa Tsz-ben. Ez mutatja fő­képpen, hogy az emberek fe­gyelme, gondolkodásmódja is a gazdasági fellendüléssel együtt változott. Ha akadnak is zök­kenők és súrlódások, azokat a vezetőség türelmes, hatékony felvilágosító munkával egyen­gesse el. Laczík János Balogh Tibor, a méh észszövetkezet igazgatósági tagja is vándorútra készül: 28 család méhével Debrecen környékére megy. Mint a méhészszövetkezet társadalmi munkása, méh- egészségügyi felelős és a megyei méhészszakbizottság tagja. Jó példával járt elől a szerződéskötésben is: 1000 kilo­gramm méz értékesítésére kötött szerződést. ÉRZÉKENY BÜCSÜ (Endrödi István rajzot es a v meneszeu szaktitkára felmérte a fagy­károkat. Megállapításuk alap­ján komolyabb károkat nem találtak, mivel a fagy csak a Mátra néhány völgyében: oko­zott kisebb veszteségeket. Szabó Lajos idbUUVAU VJÓ. 41 vem­dorláshoz. A földművesszövetkezetek is nagy segítséget adnak a mé­hészeknek. A megkötött szer­ződések alapján vándorlási te­rületükön felkeresek őket, és a helyszínen átveszik a mézet

Next

/
Thumbnails
Contents