Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-17 / 113. szám

4 NÉPÜJSAG 1962. május 17., csütörtök filmst Ma hallottam a hírt, Középütt vannak a felhők Szakonyi Károly novelláskötetéröl hogy az idei Budapesti Ipari Vásá­ron tolmácsberendezést is bemu­tatnak. „Simult'on” nevet viseli az elmés berendezés és az előzetes hirelc szerint kiválóan alkalmas arra, hogy előadásokon, konferen­ciákon elhangzó beszédeket a hall­gatók hat különböző nyelven hall­hassák, vezeték nélküli, zsebbe, vagy nyakba helyezhető miniatűr tranzisztoros vevőkészülék segítsé­gével. Sőt, a Simultonnal több nyelvű televízióközvetítés is meg­oldható. Diákok és leendő diákok! Egy szóra még álljunk meg. Egyáltalán nem felesleges a nyelvtanulás, mert a Simulton tolmács-berendezésnek előbb le kell fordítani a szöveget, méghozzá mind a hat nyelvre. Ha ezt az igazi tolmácsok elvégezték, a gép egyszerre hat nyelven továb­bítja a kívánt szöveget, — de csak ekkori — KISDOBOS- ÉS ÚTTÖ­RŐ-AVATÁSRA kerül sor május 20-án, vasárnap Kere- csenden. A központi iskola udvarán megrendezésre ke­rülő ünnepség után ünnepé­lyesen nyitják meg a község új úttörő-otthonát.- A SZAKSZERVEZETI Kultúrotthon képzőművészeti ás fotoszakköre május 19-én, szombaton, délután fél 4 órai kezdettel nyitja meg szokásos évi kiállítását, amelyet a Há- mán Kató kulturális seregszem­le keretében rendez. A kiállítás május 19-től 27-ig tart nyitva, délelőtt 10-től 1-ig, délután ár­tól 8-ig. A kiállítás helye: a Szakszervezeti Székház föld­szintje. — AZ EGRI Lakatosáru- gyárban a múlt év során 506 ezer forintot fordítottak a vállalat gépeinek felújításá­ra. Ugyanakkor új gépekkel is gyarapodott a gyár gép­parkja: gyáron belül elkészí­tettek egy csőszegecs-csőda- raboló automatát 39 000 forint értékben; az anyagmozgatás megkönnyítésére pedig 7 üze­mi emelőkocsit vásároltak. CZAKONYI KÁROLY ne­vével eddig csak iro­dalmi folyóirataink, hetilap­jaink hasábjain találkozhat­tunk. S most egyszerre kötet­tel jelentkezik irodalmi éle­tünkben. Első novellás kötete még jobban megerősíti ben­nünk a felfedezést: komoly te­hetségű, kísérletező, modern íróval van dolgunk. Komoly kísérletező, alti biztosan kere­si a maga útját. Modern a szó nemes jelentése értelmében: a leghétköznapibb, „agyonírt” té­mákban is újat, korszerűt tud nyújtani szerkezeti felépítés­ben, képi kifejezési eszközök ben, mondanivalóban. A Középütt vannak a felhők, tíz novellából álló kötete, amo­lyan tapogatózásféle. Hang­szerpróba. Hangok egész ská­láját szólaltatja, hogy a leg­megfelelőbbet — az alaphangot — választhassa ki közülük. Ez az „alaphang-kiválasztás” vé­leményem szerint két novellá­jánál (Ezüsthasú halak és Éjje­li műszak) sikerült legjobban. E két novellában érezni legerő­teljesebben — még ha százszor elkoptatott közhelynek hangzik is! — az életet, a valóságot. Az Ezüsthasú halak című novella áttöri a műfaji kerete­ket: megkapó, nagy feszültsé­gű, drámai mélységű monológ. Háborús írás egy bimbózó sze­relem-virágról, egy különösen tiszta, gyermeki szerelemről, amit a fasizmus morzsol össze. Egy fiatal lány története ez az írás, egy fiatal lányé, aki már tudja, hogy testében hónapról hónapra megújul az élet, s aki­nek hamvasságát egy náci tiszt törli le durva kezekkel. Éjjeli műszak: egy fiatalasz- szony és férjének mai konf­liktusa. A férj azt akarja, hogy Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Amíg holnap lesz EGRI BÉKE Szembesítés EGRI KERTMOZI Pesti háztetők GYÖNGYÖSI PUSKIN Három testőr GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nevessünk HATVANI VÖRÖS CSILLAG Legénylakás HATVANI KOSSUTH Meglepetés a cirkuszban Színház műsora Egerben este 19,30 órakor: Cirkuszhercegnő (Bérletszünet) Pétervásárán este 19,30 órakor: Dodi Ostoroson este 19,30 órakor: Nyomozás 1962. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK: PASKÄL 70 évvel ezelőtt, 1892. május 17-én halt meg Klapka György honvéd tábornok, a magyar szabadságharc hőse. ö volt a győ­zelmes felső-magyarországi hadjárat vezére, nevéhez fűződik a tavaszi hadjárat isaszegi, váci és nagysallói győzelme. Később Komárom várát, a világosi fegyverletétel után is, sikeresen védte és csak a szabad elvonulás biztosítása után adta fel azt. Ezután emigrációba vonult, tovább tevékenykedett szabadcsapa­tok szervezésében (olaszországi magyar légió, Ausztria elleni fegyveres akció). Emlékiratait kiadta. Május 17-e Norvégia nemzeti ünnepe, az 1814-ben ezen a na­pon kiadott alkotmányra emlékezésül. Érdekes találmányok és felfedezések: 210 évvel ezelőtt, 1752. május 17-én született Albrecht Thaer német orvos és agronómus, a mezőgazdasági tudomány egyik megalapítója; többek között tőle származik a talaj humusz-elmé­lete és a vetésforgó tudományos megalapozása. 145 évvel ezelőtt, 1817-ben e napon született Irinyi János ké­mikus, aki 19 éves korában, 1836-ban feltalálta a szuperoxidos gyufát, amely az addigi robbanásszerűen gyúladó, tűzveszélyes káliumklorátos gyufával szemben zajtalanul gyűlt és lassan égett. FILM: Krisztina és a szerelem NDK-lilm A stralsundi lányok közül 102-t Christinának, a fiatalem­berek közül 86-ot Jannak hívnak. Ez a történet is egy Christi- náról és egy Janról szól. Kedves, vidám szerelmi történet, a bájos Christel Boden- steinnel a főszerepben. Szépek a felvételek, a Keleti-tenger egyik fürdőhelyén játszódik a történet, fülbemászó a film ze­néje. A filmet az egri Bródy 18—19., 22—23-án, a gyöngyösi Szabadság Filmszínház 24—27-ig mutatja be. Berúgott halak A skóciai Stir­ling város környé­kén berúgott az Endrick folyó hah állománya. A fur­csa eset úgy tör­tént, hogy a folyó mentén épült szeszfőzdéből egy véletlen folytán nagy mennyiségű whisky ömlött a folyóba. A folyóparton megdöbbent horgá­szok egyszercsak azt látták, hogy pisztrángok és la­zacok, mit sem tö­rődve a halálos ve­széllyel, részeg gondatlansággal „harapnak” a ho­rogra és egyálta­lán nem harcolnak az életükért. A horgászok váratla­nul óriási zsák­mányhoz jutottak, de a részeg halak nagy részét vissza­dobták a folyóba, hogy „kialudjék a mámorukat”. Kedden este mutatta be a Rádiószínház az ötvenperces darabot. Dr. Helmuth Pabst nyugat­német egyetemi tanár, ötven­egy esztendős férfi a harminc­öt éves, kelet-berlini Tina Ewers-szel nászúdra jön Ma- gyafországra és itt szívroham következtében meghal. Nem a hirtelen reátört boldogság öli meg a nászutazáshoz kissé koros férfit, a három hétig tartó magyarországi kirándu­lás befejező napján, hanem a felismerés, a kegyetlen té­nyék láncolatának szorítása és a gyávaság szörnyű szégyene. Dr. Pabst itt, Budapesten ismer rá régi és állandó ön­magára. Rádöbben, hogymeg- hunyászkodásával, akkor, 1944 augusztusában éppen Horst Ewers gyilkosainak vált cin­kosává, akinek özvegyen ma­radt feleségével, most, nász­utazott, 1960-ban. Csak nász- ütazott? Hans Fretwurst, a barátja, 1933-tól segítette őt pályáján, mert Hans a belügy­minisztériumban dolgozott és segíthette az egyébként nem náci érzelmű Helmuthot, az irodalomtörténészt. 1944-ben Háns Fretwurst gyilkos SS és dr. Pabst ezt maga előtt is ta­gadni igyekszik. 1947-ben, amikor a nácitlanító tizen­egyes bizottság előtt a dr. Pabst lelkiismeretének is meg­nyugtató vallomást tehetne, falaz Hans Fretwurstnak, az egykori SS-nek. Házasságra készül Tina Ewers-szel, aki Kelet-Berlinben él. Magyaror­szágra készül a házaspár, de éhhez az útlevelet Bonnban, a belügyminisztériumban állít­ják ki. S ki lenne a minden­ható főnök, ha nem Hans Fretwurst. S ez a Hans rápa­rancsol — ráparancsolhat! — a jónevű professzorra, hogy a budai hegyről hozza el a ré­gen rablott kincseket. És mert a bonni belügyminisztérium mindenekfelett való, dr. Pabst nőst is gerinctelen marad és gyáván teljesíti a „baráti pa­rancsot”. A konfliktus Tina Ewers és dr. Pabst között a pesti szál­lóban rövid, még rövidebb dr. Pabstnak önmagával történt igazi találkozása, de az ered­mény halálos. Nem külső erő, nem is személyek, nem is a történelem rohanó változásai; ölték meg a deresedé fejjel is; boldogságra vágyó, egyébként; értékes irodalomtörténész; professzort, hanem a saját lel­kiismerete. Nem véletlenül foglalko­zunk ezzel a riportnak hosszú, tanulságnak azonban mély drámával. A folyamat ugyanis igaz, tragikus. A gyávaságból eredő, kicsinynek vélt bűnök, a lelkiismeret tehetetlenségé­nek egykori hangtalan omlá­sai az adott helyzetben az em- ' bér fölé sokasodnak és agyon- nyomják egy pillanat alatt • Ebben a vonatkozásban, egy-; szerű felépítésében is hiteles; ez az írás, ha néhol hiányol- ■ juk is a jellemek erőteljesebb ábrázolását. Básti Lajos kitűnően rajzol­ja meg dr. Pabst figuráját Tábori Nóra személyesíti meg Tina Ewers asszonyt. Fojtott hangján felvillanássze- rűen hatásosan jelzi, készíti elő a tragédiát. Greguss Zoltán Hans Fret- wurstja a zsarnoki indulato­kat „művelten” érvényesítő SS-t hozza vissza emlékeze­tünkbe. Wilhelm Höttl — is­merjük nevét az újságokból — ridegen gyilkol és hangjában Inke László Höttl ridegségét és nyúlókás kegyetlenségét ele­veníti fel. Horst Ewers jelle­mét csak pár szóban kénysze­rül adni Láng József, de így is hiteles. Deák Sándor és Egri István a nyomozásban helyükön vol­tak. A nácitlanító bizottság elnökét Jakó Pál keltette élet­re. Hangjában a cinkosság csengett. Nyáron sem szünetel a kulturális élet Tófalun TÓFALU a megye kisebb községei közé tartozik, mintegy 1000 főnyi lakossal. Jól műkö­dő termelőszövetkezetén kívül arról is híres a környéken, hogy lakosai kultúrát szerető, tanulni, művelődni akaró em­berek. Évek óta igen jó itt a kulturális munka Kovács Emil általános iskolai tanár vezeté- ;séveL Kovács — mint régi kul- túros — most is örömmel szá­mol be arról, hogy a község la­kói jól használták ki a telet. Tanultak, művelődtek, szóra­koztak a téli időszak alatt. Szavainak hitelét mi sem bizo­nyítja jobban, mint a megtar­tott 18 ismeretterjesztő elő­adás, amely mindvégig nagy érdeklődés mellett zajlott le. Többen a dolgozók általános iskolájába jártak és sikeresen tettek vizsgát A művelődési otthon színjátszó csoportja há­rom színdarabot is előadott a tél folyamán, telt ház és nagy érdeklődés mellett A klubhelyiségben is mind- Ivégig eleven és zajos volt az lélet. Csaknem minden este ösz- ! szegy ültek itt a község fiatal- Ijai, és itt sakkoztak, olvasgat- Itak. A zenéhez értő fiatalok el- Ihozták harmonikájukat, egyéb hangszereiket, s máris készen ;állt a zenekar, táncolhattak kedvük szerint A tavaszi munkák kezdeté­ivel természetesen megsokasod- Itak a tófalui emberek gondjai, Ide ettől függetlenül, továbbra lis igénylik a kultúrát, a szóra­kozást. Nem szünetel hát a kulturális munka nyáron sem mondja Kovács elvtárs —, mert a lakosság a napi munka után, vagy a munkaszüneti napokon továbbra is a műve­lődési otthonban keresi a pihe­nést, a szórakozást A továb­biakban azt is megtudtuk, hogy elkészült már a község nyári kulturális munkaterve, amely­nek célja most már nem az is­meretterjesztő és egyéb jellegű előadások, oktatások beikta­tása, hanem a felüdítés, pihe­nés és kulturált szórakozás. A nyári időszak jellegének meg­felelően pihentető, szórakoz­tató kulturális programot állí­tott össze a művelődési otthon vezetősége a lakosság, a fiatal­ság számára. VIZSGÁLJUK meg a nyári kulturális munkaterv főbb részleteit, elgondolásait. A mű­velődési otthon igazgatója a régebbi tapasztalatokra ala­pozva, most is számít a nyári vakációt idehaza töltő diákok­ra. A diákok bevonásával ké­szülnek augusztus 20-ra, egy Gárdonyi-darab bemutatására. A lelkes színjátszó diákok kö­zött találhatjuk Tóth Terézt, Szuromi Marikát, Márton Im­rét és társait, akik leírják, sok­szorosítják a szerepeket és es­ténként próbálgatnak. Mintegy 10—12 ilyen fiatal van a köz­ségben, akikre bizton számít­hat egész nyáron át a művelő­dési otthon igazgatója. Tovább folynak a klubfog­lalkozások mindennap, amikor is a termelőszövetkezetben dol­gozó fiatalok a napi munka után szórakozást, felüdülést nyernek. Továbbra is együtt marad a sakk-csapat, ezen­kívül az egyik asztalitenisz-fel­szerelés a klubhelyiségben, a másik pedig a szabadtéren lesz felállítva. Esténként ezután is mindig lehetőség nyílik a tele­vízió-adások nézésére, vasár­nap délutánonként pedig az ifjúság tánccal tölti el az időt. Szabó Imre, Takács István és társaik szolgáltatják a zenét saját hangszerükkel. Ha már itt tartunk, dicsérettel kell szólni az itteni KISZ-fiatalok lelkesedéséről, öntevékenység­ről. Elmondhatjuk róluk túlzás nélkül, hogy ők már sajátjuk­nak érzik a kultúrotthont. Rendszeresen kitakarítják, sa­ját maguknak, állandóan tisz­tán és rendben tartják a klub- helyiséget. NEMCSAK az ifjúság, ha­nem a felnőtt lakosság számá­ra is bőven nyílik alkalom a szórakozásra egész nyáron át. Ök is lelkes látogatói lesznek továbbra is a televízió-adások­nak, ezenkívül hetenként két alkalommal tartanak itt mozi­előadást, és ugyanakkor ott van számukra a könyvtár is. A könyvtár 120 olvasót tart nyil­ván, és vezetője a nyári idő­szakban is számít arra, hogy nem csökken az olvasottság. Igen jó és ötletes dolog az is, hogy esténként a község han­gos híradóján zeneszóval kö­szöntik a határból hazatérő dolgozókat, és utána megkezdi műsorát a helybeli Szív küldi... Ekkor kapnak zenés üzenetet, dicséretet a szövetkezetben az­nap jó munkát végzett dolgo­zók, brigádok és munkacsapa­tok. Nem volt még olyan előadás a kultúrház színpadán, ahol ne lett volna telt ház. Szinte az egész falu összefut, amikor egy- egy színdarab adásakor a füg­göny felgördül. Éppen ezért az augusztus 20-ra tervezett elő­adáson kívül még egy vendég­szereplő csoportot is színpadra léptetnek a közeljövőben. Eb­ből az alkalomból a ludasiak színjátszó csoportja ad majd elő egy zenés vígjátékot. Tarkítja még a nyári kultu­rális programot az is, hogy közös színházlátogatást szer­veznek az egri Gárdonyi Géza Színház egyik előadására. Ugyancsak autóbuszkirándulás keretében tekinti meg a község lakosságának egy csoportja a Balatont és környékét. S végül még a nyár folyamán egy ki­állítást is rendez a kultúrott­hon vezetősége, amely szocia­lizmust építő hazánk eredmé­nyeit fogja majd szemléltetni a falu dolgozói előtt. ÍME, NÉHÁNY ADAT, egy kis részlet Tófalu község nyá­ri kulturális munkatervéből. E néhány példa is jól bizonyítja, hogy a községben nem mosto­hagyermek a népművelési munka, hogy a művelődési ott­hon lelkes vezető és szervező gárdája most is gondoskodik a lakosság szórakoztatásáról. — Munkájuk nyomán minden bi­zonnyal tovább növekedik a község termelőszövetkezeti pa­rasztságának kulturális igé­nye, műveltségi színvonala. Császár Istváa Gál István rendezése jó rit­must adott a riportdrámának, és a jellemek harcát — Hans Fretwurstét és dr. Pabstét — jól állította a játék tengelyé­be. Farkas András WWWW AAAAAAAAA/VSAAAAAAAAA/VV Szívroham Gárdos Miklós és Lévai Béla riportdrámája mennyi Írásában központi he­lyet foglal el a szerelem. Jog­gal kérdezhető: a íelszabadull- ság, vagy éppen ellenkezőleg, a romlottság és erkölcsi út­vesztő jelenségének érzékelte­tése ez nála? Mindkettő, de döntő részben az utóbbi az igaz! Szakonyi alakjainak sze­relembe temetkezése, szexuali­tást hajszolása az igazi nagy társadalmi problémák előli ki­térőt jelenti, amely ismételten csak a kispolgári gondolkodás­ra vezethető vissza. G VÉGÜL egy-két stiláris ^ hiba... Sokszor azonos szituációkat, szinte szóról szóra meggyőző állítmányi összetéte­lekkel elevenít meg; ezekre ön­kéntelenül is felfigyel az em­ber. íme, néhány, szinte szóról szóra megegyező állítmányi összetétel: az állomás csengője „kegyetlenül szabdalta át a csendet”. (Ezüsthasú halak, 13. old.); „fák szabdalták szét az árnyékot” (Rövid utazás, 17. old.); „Az asszony beszippan­totta az alsó ajkát” (32. old.). „Mackónak végre sikerült a választék, ajkát beszippantva fésülte oldalt a haját”. (A fo­goly, 92, old.). „Markában égett a cigaretta”. (100. old.) „...mar­kában világít a parázs” (119. öld.). Ezéket az ismétlődéséket elkerülhette volna az író. Ám mindezek ellenére értékesnek, elgondolkoztatónak érezzük Szakonyi Károly első novellás kötetét. Olyan írások az övéi, amiket kézbe véve, el kell, hogy olvasson az ember, az el­ső betűtől az utolsóig. A Mag­vető Könyvkiadót csak dicsérni lehet a kötet tetszetős külsejé­ért, Ízléses kiállításáért. Pataky Dezső a féleség számoljon le a gyár­ban, maradjon otthon, végezze házi teendőit, s feküljön le mellé esténként — ne legyen más dolga. Az asszony szereti szakmáját, mert életének tar­talmát, értelmét adja néki a munka, az alkotás érzése —, s az éjjeli műszak után, reggel úgy oson ki munkahelyéről, hogy felmondólevelét is magá­val viszi, s nem adja oda mű­vezetőjének. Egészen kiforrott ez az írás. A „FÜLSZÖVEG” szerint: Szakonyi félti az új tár­sadalmat a kispolgári eszmé­nyektől, amelyek — mint fel­hők az égen — eltakarják a fel- emelkedés útját. Középütt van­nak a felhők— kötetének címé­vel is a kispolgárság helyzeté­re utal, a kispolgárság politi­kai „rugalmasságára”. A kis­polgárság, akár az ég közepén a felhő, jobbra, s balra terel­hető, elmozdítható, aszerint, melyik ellenirányból kapja az „eltávolító erőt”. Szakonyi jól és kevésbé sikerült történetei­vel bizonyítja: mennyire csaló­ka a kispolgári életmód; csa­lóka, mint a virágot ringató láp. Aki nem tud ellenállni a csábításnak, s szakítani akar a virágból — azt magához húzza a mélység, a posvány — az el­felejti régi emberségét; aki a kispolgári eszmények mágneses terébe keiül, megtagadja régi barátait, akárcsak önmagát, ré­gebbi énjét. (Idegen házban.) S megmutatja Szakonyi ennék a csábító életmódnak undorító oldalát is, mikor az ember már teljesen kiég, s csali a keserű szájíz marad meg, a kiábrán­dultság és a csömör, az élet úntság. (Négykézláb.) Szakonyi novelláiban sok az erotikus részlet, szinte vala-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents