Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-17 / 113. szám

1062. május 17., csütörtök y i NEPOJSAO 5 Régi példa mai problémára VALAHOGY úgy vannak a bélapátfalvi kulturális élét önzetlen munkásai a község­beli állapotokkal, mint Urbán Ernő kubikosai, akik a vona­ton utaztukban elkeseredetten szidták az állam egynéhány intézkedését, hibáját. Mikor ezen felbátorodva a velük utazó egykori hatalmasságok is szidalmazni kezdték a rend­szert, a munkások alaposan remdreutasították őket. Erre azok mentegetőzve így szól­tak: „de hiszen maguk szidták először a rendszert”. A mun­kások válasza ekképpen szólt: „Az igaz, hogy mi szidtuk, de nekünk lehet szidni, mert ez a rendszer a miénk”. Azért mondjuk ezt, mert jó két hónapja nagyon őszintén és bátran tárták fed a kulturá­lis és világnézeti nevelés való helyzetét a bélapátfalvi üzemi és községi pártszervezet) közös vezetőségi ülésén. Erre az ösz- szejövetelre ászért volt szük­ség, mert a pártszervezet nem tartotta kielégítőnek a kultu­rális életi előrehaladását, azt akarta, hogy a falu különböző társadalmi sszerveinek, vállala­tainak anyagi és erkölcsi ere­jét összefogva meggyorsíthas­sa az emberek kulturális és világnézeti nevelését. Erről adtunk tudósítást la­punkban, s az értekezleten el­hangzott felszólalásokból arra lehetett következtetni, hogy a si­kerek mellett ugyancsak sok hibával tűzdelt a falu kultu­rális élete és sok akadály van még a gyorsabb előrehaladás útjában. EZT VETTÉK ZOKON a bélafpátfalvi kulturális élet öntettem munkásai. Küldték egyre másra reklamációikat, nem különben levelet fényké­pekkel, hogy bebizonyítsák — amit senki se von kétségbe — miszerint „mégis mozog a föl<T? Bélapátfalván. Megírták, hogy a tsz-akadémián 40—50 szövetkezeti gazda páratlan figyelemmel hallgatta végig az előadásokat, nagy érdeklő­dés mutatkozott Ficzerá Sán­dor mezőgazdasági mérnök előadása iránt is. Híven ecsetelték, hogy Ka­lászi Fái milyen sokat tesz a falu kulturális életének fellen­dítéséért ... Megírták, hogy a könyvtár­ban 2600 kötet várja az olva­sókat, s tíz fiókkönyvtárat kel­lett létesíteni, hogy az igénye­ket kielégíthessék. A könyv­tári napokon alig fémek a kis helyiségben, s egyéb alkalom­mal 130—150 könyvet kölcsö­nöznek a bélapátfalviak. Fényképekkel bizonyították az ifjúsági klub életének moz­galmasságát, amely mint a mágnes vonzza a fiatalokat, írtak a kiszisták és nyugdíja­sok hasznos együttműködésé­ről, Kristóf Feri bácsi szor­galmáról, a jó filmrk iránti nagy éredklődésről, a foto- ezakkör sikereiről, a jól mű­ködő turista-szakosztályról. Mindezek tények. Ezeknek a tényeknek ismeretében tűzte napirendjére a pártszervezetek közös vezetősége a falu kultu­rális életének megtárgyalását — bár ezekről ott kevés szó esett — s ezeknek a tényeknek ismeretében valóban erős volt lapunk kifejezése, amelyet e tanácskozásról írt cikkben használt Az eset nyomán azonban egy reális veszélyre kell felhív­nunk a bélapátfalvi kutúrmun- kások figyelmét, akik valóban áldozatos munkát végeztek. Ez a veszély pedig abban rej­lik, ha alacsony mércét hasz­nálnak a falu kulturális hely­zetének megítélésénél. Mert az eset után egyetlen szó sem esett a való hibákról, azok ki­javításának módjáról, s félő, hogy inkább megelégszenek az eddigi eredményekkel, mint­hogy „szapulni hagyják” a fa­lu kulturális) helyzetét. REMÉLHETŐLEG nem vá­lik valóra ez az aggodalom, s a pártszervezetek közös veze­tőségi ülésén hozott határo­zata alapján meggyorsul majd a falu kulturális életének fel­lendülése, sikerrel váltják va­lóra a párt művelődési poli­tikáját a falu erkölcsi és anya­ki erejének összefogásával. S akkor az sem lesz baj, ha a kultúrmunkások úgy véle­kednek, mint azok a bizonyos egykori proletárok, akik nem engedték szidni másnak az ő államukat, ők maguk viszont őszintén és bátran feltárták annak hibáit, s amint a törté­nelem bebizonyította, nemcsak feltárták, de ki is javították azokat. Ebben, s főleg ebben legyenek példaképek a bél­apátfalvi kulturális munkások számára. Kovács Endre A szürke arany A lengyel cemetipar ebben az esztendőben 7 800 000 ton­nát) szolgáltat a „szürke arany­ból”. Az egy főre jutó terme­lés az idén a hétszerese lesz az 1937. évinek. A 20 lengyel cementgyár mindegyikének át­lagos évi teljesítőképessége CSAK KÍMÉLETESEN! Remélem, nem tőrt ötsz e a kritikámtól?... (Szűr-Szabó József rajza) megközelíti a 400 000 tonnát, vagyis nincs messze az USA és Kanada által elért színvo­naltól. Még ebben az évben befejezik a *Nowa Huta” ha­talmas cementgyár kibővítési munkálatait, a következő évek során pedig négy nagy és kor­szerű új cementgyár épül. A négy gyár üzembe helyezése után több mint 3 600 000 ton­nával lesz nagyobb a cement- termelés évi mennyisége. A ce- mentipamak az ötéves terv során bekövetkező kibővítésé­vel kapcsolatban az évi ter­melési kapacitás meg fogja ha­ladni a 11 millió tonnát. A lengyel cementgyárak eb­ben az évben számos új ce­mentfajta gyártását kezdik meg. így a „Groszovice” és a „Warszawa” cementgyár mint­egy 100 000 tonna S—1 és S—2 típusú gyorsan kötő cementet fog szolgáltatni, ami lehetővé teszi majd az előregyártott épületelemeknek közvetlenül az építkezésiek helyszínén -tör­ténő előállítását. A ,.Pokoj” és a „Clelm” cementgyár évente mintegy 60 000 tonna „450-es”, „550-es” portlandcementet gyárt. IBUSZ-hírek Az egri Idegenforgalmi Hi­vatal június 10-én különvona- tot indít Debrecenbe, az utazás célja a város megtekintése. A különvonat kora reggel indul és a késő esti órákban érkezik vissza Egerbe. Részvételi díj 42,30 forint. ★ Az egri Idegenforgalmi Hi­vatalba megérkeztek a szegedi szabadtéri játékok belépője­gyei. Egyelőre minden elő­adásra korlátlan mennyiség­ben lehet vásárolni. A szabad­téri játékok Júl. 21-től augusz­tus 20-ig tartanak. Alapos félreértés Jürgen Roland, a nyugatnémet televízió színésze Japánban tett utazása során bement egy üzlet­be, hogy új villámzárat vegyen mellényébe. Nyelvi nehézségek miatt mozdulatokkal próbálta megértetni magát az elárusítóval. Néhány mozdulatot tett kezével elől a mellén, le a gyomráig és vissza, ám az eladó nagyon fur­csán értelmezte a színészt: megér­tőén hunyorított, majd kirakott az asztalra ... egy harakiri-kar­dot. A szocialista brigádvezetők tanácskozása után Nemrég zajlott le a szocia­lista brigádok vezetőinek, küldötteinek országos tanács­kozása, s a Mátravldéki Erő­műben ennek nyomán már újabb megbeszéléseket tartot­tak, hogy eredményesebbé tegyék a szocialista brigádok munkáját, amelyeknek tagjai már az üzem dolgozóinak 30 százalékát teszik ki. Nem közömbös tehát, hogy ezek a brigádok milyen vál­lalások teljesítéséért dolgoz­nak, milyen célokat tűznek maguk elé. A megbeszélése­ken ezekről is vitatkoznak, s döntenek arról is, hogy az MSZMP VIII. kongresszusá­ra tett vállalásaik miből áll­janak, s miként valósítják meg azokat. A szocialista brigádmozga­lomnak olyan nagy hatása és ereje van ebben az üzemben, hogy magukkal tudják ragad­ni a brigádokon kívül dolgo­zó munkásokat Is. E brigádok kezdeményezése nyomán ma már az üzem dolgozóinak egyharmada rendszeresen ta­nul, s mind többen kapcso­lódnak be a kongresszusi munkaversenybe. A verseny­ben kimagasló teljesítményt elérő melegüzemi brigádok egyébként egyheti jutalom- üdülésben részesülnek az erő­mű mátraszentisiváni üdülő­jében. vagy az üdülés költsé­geinek megfelelő pénzjutal­mat kapnak, amelyet a bri­gád tagjai közösen használ­nak fel kirándulásra, ' vagy egyéb társas rendezvényekre. A szocialista brigádmozga­lomban részvevő munkások nemcsak arra törekednek, hogy termelési eredményei­ket növeljek, de arra is, hogy balesetmentesen végezzék munkájukat. Elvégre önkiszolgáló bolt Füzesabonyban jártam az elmúlt napokba«' és befértem az állomás melletti földműves- szövetkezeti étterembe. Ked­ves légkör fogadott, példás tisztaság, szolid kiszolgálás. Egy fogalommal ennek ellené­re nem tudok kibékülni. Ugyanis a betérő vendég, ha fogyasztani óhajt valamit, ak­kor előbb bejelenti . igényét mondjuk a csaposnál. Az italt minden további nélkül meg­kapja. Ezzel és egyéb áruval ezután el kell „kocogni”, bű­vészkedni a pénztárig, ahol az árut kifizeti. Ha nincs nagy forgalom, még elmegy mindez, de ha egymás sarkába állnak a vevők, bizony sok-sok pohár hull a földre, és sok-sok ruha kerül a Patyolat pártfogásába. Szerintem ez így nem helyes! Valami más megoldást kelle­ne kereshi a ruha és a vásá­rolt ám megmentésére. Csömör János Szolnok, MÁV Járműjavító ÜV Kö Hz önét os óvoda kollektívájának Meghitt, kedves anyák nap­ját rendeztek május 12-én az egri farkasvölgyi úti óvodá­ban. Óvónők, és pöttömke gyermekek gyülekeztek kipi­rult arccal, hogy a megjelent édesanyákat tánccal, dallal és nagy-nagy szeretettel köszönt- sék ezen a napon. A Nyugat-Berlinbe vezető közlekedési utak A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Ál­lamok képviselői között hónapok óta folynak tárgyalások Nyugait-Berlin kérdésével kapcso­latban. Az utóbbi hetekben ismét szóba került a 481 négyzetkilométer területű és 2,2 millió lakosú Nyugat-Berlin megközelítésének prob­lémája- Nyugat-Berlin — melyet az USA, Nagv- Britannia és Franciaország katonailag meg­szállva tart — a Német Demokratikus Köztár­saság szívében fekszik. A Német Szövetségi Köztársaság területe és Nyugait-Berlin között az 1945. évi Potsdam-i szerződés értelmében meghatározott vízi-, szárazföldi- és légi utak állnak fenn. A három nyugati hatalom közül Nyugat-Berlinben az Amerikai Egyesült Álla­mok a Tempelhof-i, Nagy-Britannia a Gatow-i, Franciaország pedig a Tegel-i repülőteret üze- melted. A Nyugat-Berlinbe vezető légifolyosók szélessége 32 km, magassága 3000 m. A légi­folyosókon részint katonai, részint polgári gé­pék közlekednek. A szárazföldi összeköttetést vasútvonalak, és autóutak tartják fenn. Az autóutak közül a legforgalmasabb a 175 km hasszú Helmstedt—Nyugat-Berlin közötti autó­sztráda, amely a folyosók személy és teherau- tóforgalmából 67 százalékkal részesedik, vala­mint a Hof—Nyugat-Berlin közötti autószráda, a forgalom 19 százalékával. A 240 km-es Lau­enburg—Nyugat-Berlin autóútvonalon csupán polgári forgalom van. Ez utóbbi szakaszon az ősszautóforgalom 14 százaléka zajlik le. A te­herszállítás szempontjából főleg a vasúd, va­lamint a víziútvonal (Mittedland-csatoma) jön »zámításba. A megszálló hatóságok a Nyugat- Berlinbe vezető vasútvonalak közül a Heim- »tedt-i vonalat használják.-TERRA NEMET M 0 R R AT I K U S KÖZTÁRSASÁG iüEMOKRATIKUsf ^ BERLIN í* ■j NYUGAT­BERLIN Örömkönnyek gyűltek az anyák szemében a kicsinyek kedves előadásai, szavalatai és táncai nyomán. Az öröm és a hála könnyei, — öröm azért, hogy a legfélettebb kincsünk: a gyermek jó környezetiben fejlődik, erősödik, nyiladozik értelme. De ez a könny hála­adás is volt az óvónők felé is, akik fáradságot nem ismerve nevelik gyermekeinket. Ez az óvoda igazi második otthon, szép, csinos, és ízlése­sen berendezett. Itt minden gyermek biztonságban van, jó felügyelet mellett nevelkedhet!, mig mi dolgozunk. Ezúton is szeretném köszö- netemet kifejezni valameny- nyiüknek, akik ilyen szeretet­tel gondoskodnak a mi gyer­mekeinkről. Domboróczkyné A makiári Új Élet Tsz asszonyai Szorgalmas asszonyok dol­goznak a makiári Üj Élet Ter­melőszövetkezetben. Különö­sebben Molnár Lászlóné, Híd­végi Lajosné és Mézi József - né munkacsapata „ostromolja” kora reggeltől a határt, ne­hogy a gyomok erőre kapja­nak. Természetesen a szorga­lomban és a jókedvben nem maradnak le Ligeti Ferencné, Vályi Bertalanná és Végh La­josné munkacsapatának tagjai sem, akik a szocialista mun­kacsapat címért versenyeznek. Ez a célkitűzés viszont rr.ég szorgalmasabb munkát köve­tel tőlük, mint amit az el­múlt esztendőben végeztek, hiszen 1961-ben előfordult, hogy kisebb figyelmetlenségek miatt a több szál kukorica és a cukorrépa is a kapák áldo­zata lett a gyomok mellett. Most azonban már nagyobb figyelemmel végzik a növény- ápolást ezek az asszonyok. Vi­gyáznak a tőszámra, hiszen érdekük, mert a többlettermés 50 százalékát prémiumként kapják meg majd az év vé­gén. A tsz vezetősége megbecsüli asszonydolgozóit, mert jól tud­ják, micsoda nagy munkát hajtottak és hajtanak végre ők. Ezért a községben iskola napközit állítottak fel, hogy az aszonyok még nyugodtabban tudjanak dolgozni, de emellett különböző gépek bevonásával, kémiai vegyszerek fokozottabb alkalmazásával is a dolgozó nők segítségére sietnek. Makiár, tsz-agronómus Szarka István Ahol boraink minőségét védik | t ■ fé’gi folyosó — ......t— • ——--­cs ttsfHsnovAm Ellátogattunk az Országos Borminősítő Intézetbe, ahol dr. Hajós György vegyészmér­nök-igazgató, a magyar borok kiváló szakembere megismer­tette velünk rendkívül fontos munkát végző intézmény tevé­kenységi körét. Elmondotta: az intézetet egyrészt azért alapították, hogy országosan ellenőrizze a hazai borok minőségét, más­részt széles körű kutatómunkát végezzen, analitikai vizsgálati módszereket dolgozzon ki. Fel­adata még, hogy a kereskedel­mi életben sűrűn előforduló vitás esetekben végső fokon döntsön. Az intézet vegyészei a legújabb borvizsgálati módsze­reiket állandóan tanulmányoz­zák és hasznosítják. — Ellenőrzésük a minőség megóvására is vonatkozik? — A legnagyobb mértékben, de sok más egyébbel is foglal­kozunk, amelyeket legjobban osztályaink gyakorlati munká­ján keresztül ismerhet meg. — Mi a pénzügyőrségtől, rendőrségtől, egyéb hatóságok­tól kapott mintákat elemezzük — veszi át a szót Hadházi/ Gabriella. A bortörvények elő­írásai szerint vizsgáljuk, hogy felleljük-e bennük a tiltott anyagokkal való kezelés, a ha­misítás. cukrozás. vizezés je­leit. A hamisítások leleplezé­sével nemcsak a belföldi fo- gyasrtók érdekeit védjük, de őrködünk azon is, hogy a kül­földre kerülő borok minősége kifogástalan legyen. A nri'krö'ógiai osztálv vezető­je. dr. Kosinszky Viktorné mérnök, a borkeveréseket, a hamisításoknál az állóképessé­get. a bőrbetegségeknél a kór­okozókat mikrológíai úton vizs­gálja. Megmutatja tégelyeit, amelyekben megfelelő táptala­jon hígításos lemezöntéseket készít. A borkeveréseknél az öntésekben keletkezett élő csi­rák számából állapítják meg az új bor hozzáadásának mér­tékét. Simkó Nándor né és Haán Miklós mérnökök osztályán végzik a borfokmérök hitelesí­tését és döntenek a kereskedel­mi vállalatoknak a fokolás kö­rül felmerült vitás ügyeiben. — A termelőkkel milyen kap­csolatban állnak? — Igen sűrűn találkozunk — válaszolta dr. Hajós igazgató. — Annál is inkább, mert a hi­bákat nemcsak megállapítjuk, hanem ki is küszöböljük; — Magánszemélyek is felke­resik az intézetet? Minden évben több százan, különösen amióta nyilvános­ságra hoztuk, hogy az úgyne­vezett „érzékszervi vizsgálato­kat” bárki részére díjmentesen végezzük. A borvásárlók fej-, vagy gyomorfájásra panaszkod­va hozzák be a borokat, és ha azokat meg nem felelőnek ta­láljuk, vagy egészségügyi szempontok szükségessé teszik, ugyancsak azonnal intézke­dünk, hogy árusításukat hala­dék nélkül szüntessék be. A hi­báknál tanáccsal, oktatással se­gítünk, de a hamisítások elkö­vetői ellen eljárást indítunk. Kívánatos, hogy panaszaival minden kárvallott jelentkez­zék, hiszen országos1 érdeket védünk, amikor a hamisított és ártalmas borck fogyasztását megakadályozzuk, vagy évszá­zados tekintélyű borexportunk hírnevét védjük. Molnár György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents