Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-16 / 112. szám

4 NÉP CJS AG 1962. május 16., szerda fi mi A nők nevében Az egri Széchenyi utcán mindig nagy a forgalom. Ezt nem is kell külön bizonygatni. S mivel a statisztikai adatok többszörösen kimutatták, hogy a lakosság nagyobbik részét a nők teszik ki, az ő nevükben is szólunk, amikor szóvá tesz szűk, hogy még mindig nem javították meg a felbontott jár­dákat, s a mély gödrökben bukdácsolnak a tűsarokkal ékí­tett cipőkben. Mikor a városi nők reklamáltak, voltak, akik megjegyezték: — Majd megcsinálják! S nem lehetett tudni, mire értették, a tönkrement cipők­re-e, vagy a járdára. Remélhe tőleg, akik erre illetékesek, a járdára értik a javítást, s nem késlekednek azok rendbehozá­sával. Reméljük... K. E. — ÜJ HIDAT építenek a Tiszán az ártér összekötésé­re. A hidat a tiszanánai Le­nin Tsz határában építik, amelynek nyomán 200 hold földterület válik majd egysé­gessé, és megközelíthetővé, A híd építését 500 ezer fo­rint községfejlesztési alapból végzik. Az alapozási munkák után most napjainkban a famunkálatok folynak az építményen. — CSÜTÖRTÖK délután két órakor az Egri Városi Tanács Végrehajtó bizottságának tagjai városi szemlét tartanak. Ennek az a célja, hogy a helyszínen tapaszdalt hibák, és hiányossá­gok orvoslására a vb tagjai határozatokat, intézkedéseket hozzanak. — VASÄRNAP délelőtt tartotta meg évi sportköz­gyűlését a Füzesabonyi VSC. A sportkör elnökének Kecs­kés Lászlót, a MÁV Füzes­abonyi Villamosfelügyelőség főmérnökét választották meg. — A KOHÖ- és Gépipari tiinisztérium szervezésében kö­zépfokú ipari tervtanfolyam ■ndul Egerben. A május 21-én kezdődő tanfolyamra 19-ig le­het jelentkezni, Csabai Ernő­nél, a Budapesti Hajtóműgyár égri telepén. — MÄJUS 20-án béketa­lálkozót rendeznek Füzes­abonyban a kisipari termelő- szövetkezetek dolgozói. Az ünnepi összejövetel szónoka Kelemen János, a Füzesabo­nyi Járási Tanács elnöke lesz. — VASÁRNAP délelőtt 10 órakor az Egri Városi Tanács nagytanácstermében a Hazafias Népfront városi szervezeté, és a városi tanács végrehajtó bi­zottsága ankétot tart, amelyen megvitatják a társadalmi mun­kák szervezésének problémáit, feladatait. Az ankét végeztével a társadalmi munkákban ki­magasló eredményt elért dol­gozók között kiosztják a Heves megyei Tanács által kiadott kiváló társadalmi munkás-jel­vényeket. — A VERPELÉTI Dózsa Termelőszövetkezetben 40 hold szőlőt telepítenek ebben az évben. A szőlőt a nagy­üzemi művelés követelmé­nyeinek megfelelően — szé- lessorosan végzik. — A HATVANI Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 82 tagja most vidám szórakozás­sal tölti az időt — Csehszlová­kia— Lengyelország úticéllal is­mét külföldön járnak. Csaknem ugyanez a csoport járt tavaly egyhetes úton a Német De­mokratikus Köztársaságban. — A TIT HEVES megyei szervezetének küldötte is részt vett a Miskolcon meg­rendezett közgazdasági ván­dorgyűlésen. A kétnapos ta­nácskozáson az anyagi érde­keltség a gazdasági irányí­tásban betöltött szerepét és a TIT következő évi oktatási feladatait tárgyalták meg. — A II. MEGYEI úttörő ze­nei fesztiválon részt vesznek Felsőtárkány. Mikófalva, Tar- niméra-Pusztafogacs, Erdőte­lek, Csány, Vámosgyörk, Már­káz, az egri I-es, a gyöngyösi IV-es iskolák úttörözenekarai és a füzesabonyi és hevesi ze­neiskolai munkacsoport kama- '‘razenekarai. A% egri zeneiskola növendék zenekara klasszikus műsorral adott hangversenyt a Gárdonyi Géza Színházban A Gárdonyi Géza Színház­ban rendezte meg hétfőn este az egri zeneiskola növendék zenekarának hangversenyét. Ez a jelentős múltra visszatekin­tő és eredményeket felmutató intézet kilépett otthonának szűk falai közül és a színház- épület nagyobb hatások eléré­sére alkalmas keretei között mutatta be a növendékeit, a túlnyomóan vonósokból álló zenekart és szólistáit, akikben a zene nemcsak fész­ket rakott, de komoly ígéretet is jelent a jövő számára. Egyelőre a szülőkön, baráto­kon és a zeneiskola hatósuga rában levőkön kívül csak né­hány olyan vendége volt en­nek az estének (így is három­száz főnyi közönség ült a néző­téren), fel kell hívnunk erre a hangversenyre is az egri zene­iskolában folyó munkára a fi­gyelmet, mert a hétfő esti ze­nei élmény kiemelkedett azok közül a produkciók közül, ami­ket ilyenkor, év vége táján a helyi öntevékeny együttesek nyújtanak. A zenekart itt-ott még szemmel láthatóan zavar­ta a színházterem a maga na­gyobb arányaival és érzett nem egy számon, hogy a pró­bák a zeneiskola pöttömnyi előadótermében folytak. Nem mertek a hangerő szélesebb skáláján mozogni, de Vivaldi hegedűversenyénél és a befeje­ző Mozart-számnál már színe­sen és gazdagon játszott az összeszokott együttes. S ha hoz­závesszük, hogy a zenekar zö­me serdülő lányokból és fiúk­ból áll, a teljesítményt kitűnő­re kell osztályoznunk. A műsort Könczöl két mai hangvételű kórusa nyitotta meg, zenekari kísérettel. A hi­bátlan betanításért Moskovsz- ky Vincéné karigazgatót kell dicsérnünk. A zenekar első száma Boc­cherini Menüettje volt. A régi, finomkodó rokokó dallam lírai lágysággal hangzott. Händel Largoját Boócz Sán­dor játszotta, gordonkán. Az érettségire készülő fiatalember biztosan tartja kezében a szer­számot, muzsikája a zenekar adta ritmuson lebeg, de mintha ebbe a Hándel-alkotásba több érzelmet vegyített volna a kel­leténél. Mozart D-dur concerto-ron- doját Mag Stefánia játszotta. A játékos-, a derűs és mégis komoly magaslatokon mozgó mozarti muzsikát alázatosan szolgálta Mag Stefánia zon­gorajátéka. Nem első ízben hallottuk már őt, s ezért az volt az érzésünk, hogy most visszafogottabban kezelte hang szerét, mint máskor. Pedig tud árnyaltan, érzelmeket és szen­vedélyeket szólaitatóan hozzá­nyúlni a zongorához, mint aho­gyan Sugár Rondojánál, a mű­sor második részében ezt ta­pasztaltuk is. Grieg Äses Todját. ezt a bo­rús, északi bánatot idéző, finom számot mély átéléssel játszot­ták a fiatal muzsikusok. Dancla a-moll hegedűverse­nyét Juhász Márta adta elő. Kiforrott játéka, markáns, ha­tározott egyénisége, muzikali­tása, temperamentuma jól ér­vényesült a választott darab­ban. Nyilvánvaló, hogy tanárai őt egyéniségének kibontására, a lényegre törekvésre biztat­ják. Méltán szólította a taps ráadásra Juhász Mártát. Beethoven G-dur menüettjét elevenen és fegyelmezetten játszotta a zenekar. Csajkovsz­kij Chanson tristéjében is ki- bomlott a zeneszerző egyénisé­ge, érzelmi világa. Ismételten meg kellett állapítanunk, hogy a hangversenyek műsorára kí­vánkozik Vivaldi és muzsiká­ja. Papp Sándor tanár játszot­ta a zenekar kíséretével Vival­di a-moll hegedűversenyét. Mennyi képzelet, 'tűz és lobo- gás, könnyedség és fölényes virtuozitás van ebben a mű­ben! Papp Sándor hálás közön­ség előtt, kitűnő interpretátor- nak bizonyult. Befejező számként Mozart D-dur simfoniettáját játszotta a zenekar. A zene zsongása végigáradt a termen. Az első számoknál még lámpalázas fiatalok itt magukra találtak teljes biztonsággal és önfeled­ten, élményt nyújtóan muzsi­kálták végig a bájos és ben­nünk sokáig visszacsengő dal- lamsort. Az est műsorát Farkas István zeneiskolai tanár vezényelte végig. Szimpatikus zenepeda­gógus állt a karvezetői pulpi­tuson, aki szeretettel vezeti övéit izgalmas felfedező uta­kon a zene birodalmában. A zenekar tagjai az ő egyénisé­gét, lírai hangvételét, érzelmi­leg gazdagon szőtt világát vetí­tették minden elhangzott zene­számban. Alázattal és szeretet­tel közelíti meg Farkas István a partitúrát és szemmel látha­tóan erre szoktatja serdülő ze­nészeit is. De az eddigi ered­mények és a komoly munka azt is lehetővé teszik már, hogy a lírán és érzelmeken túl, újabb és újabb művekhez — szenvedélyekkel, indulatok­kal és az értelem irányító fé­nyességével — nyúljon. Talán úgy, hogy az együttes rövid- nadrágos gyermekeit és a zene­kar derékhadát kitevő serdülő­ket kettéválasztva, differciál- tabban foglalkozik a muzikali­tásban és szorgalomban kitűnő együttessel. S mikor ezt az igényt bejelentjük, máris di­csértük Farkas Istvánt. A műsort Vendrei Éva kon­ferálta. Farkas András 1962. MÁJUS 16., SZERDA: MÓZES AZ ELEKTROMOS GENERATOR — köznapi nyelven: dinamó - feltalálójának WERNER SIEMENS német mérnököt tartják, aki 95 évvel ezelőtt, 1867-ben szabadalmaztatta áramfejlesztő gé­pét. A készülék elve az volt, hogy mágneses térben vezetőket mozgattak és azokban elektromos erő keletkezett (indukáló­dott.) Ez erősítette a mágneses teret, ami viszont erősebb ára­mot indukált. Ez a folyamat mindaddig Ismétlődött, amíg a mágnesek fel nem telítődtek, ekkor a dinamó üzembe helyez­hető. Megjegyezzük, hogy a magyar JEDLIK ÁNYOS hasonló elven működő gépel (villamos forgony) már 1861-ben szerkesz­tett, azonban találmányát nem ' —ertette idején"-'. Siemens generátora 120 évvel ezelőtt, 1842. május 16-án született FEKETEHAZY JÁNOS mérnök, a budapesti Szabadság-híd, a Keleti pályaudvar, a szolnoki és a szegedi hidak tervezője. FILM: Nevessünk! Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG A három testőr EGRI BRÖDY Ferrara hosszú éjszakája EGRI KERTMOZI Az esőcsináló GYÖNGYÖSI PUSKIN Meglepetés a cirkuszban HATVANI KOSSUTH Túléltem a halálom HEVES A (kobra-akció PETERVASARA A vak muzsikus FÜZESABONY Az ígéret földje műsora, Egerben este 19,30-kor: Cirkuszhercegnő (Bérletszünet) Abasáron este 19,30 órakór: Dodi Bodonyban este 19,30 órakor: Nyomozás Kevés film készült eddig e művészet őskoráról. Ez az amerikai összeállítás emléket állít a némafilmek nagy mű­vészeinek, alkotóinak, a világhírű nevettetőknek, akik örök­re beírták nevüket a film történetének arany könyvébe. A filmet a gyöngyösi Szabadság 17—20-ig és az egri Kertmozi május 24—30. között mutatja be. Az elmúlt hetekben városunk egyik derék fiának, Kovács Já­nosnak az életéből vett kis tör­ténetet írtunk meg a Népújság hasábjain: „Egy régi arckép históriája’’ címmel. Az elbe­szélés arról a Kovács Jánosról szólt, akinek a bőkezű adako­zása tette lehetővé, hogy Eger­ben a múlt század közepén megnyíljon a második — im­már a nők részére szolgáló — kórház, amelyből azután a mai Széchenyi utcai nagyszabású egészségügyi intézmény ala­kult ki. A cikk megjelenése után többen fordultak hozzám a Ko­vács János-féle — és a környe­ző — kórházi épületek történe­tét kérdezve. Ennek az érdek­lődésnek teszek eleget, amidőn az alábbiakban igyekszek az ottani létesítmények építészeti kialakulását elmesélni. ★ ADATAINK vannak arról, hogy Egerben már a közép­korban is működött kórház. Ezt bizonyítja egy 1240-ben kelt okmány és ezt mutatják egyes, az 1500-as évek végéről származó metszetek, ahol bizo­nyos épületcsoportok mellett a „Hospital” jelzés olvasható. Ez a kórház — ha ugyan tényleg az volt és nemcsak leprosa­rium, azaz a leprás betegek el­különítő helye — valahol a vá­ros északi részén állott, leg­jobb tudásunk szerint a mai Tavassy Antal utca környé­kén, ahol 1957-ben — csatorná­zás alkalmával — feltűnő kö­zépkori épületmaradványok kerültek elő. Sajnos, ez a léte­sítmény az 1552 utáni zavaros időkben teljesen megsemmi­sült. Talán ennek a „kórháznak” a hagyományai, de talán más sürgető körülmények okozhat­ták, hogy közvetlenül a török megszállás utáni években már újabb ilyen egészségvédelmi intézményt találunk városunk­Az egri Il-es számú kórház ban. Alig három évvel a visz- szafoglalás után: 1690-ben a Commissio Neoacquistica — a mai II. sz. kórház helyét tár­gyalva — említi: „... itt van az ispotály, három házból és egy kis török mecsetből össze­foglalva, s azután kezdődik az Ispotály utca..Tehát az új intézmény már nem a közép­kori helyen alakult ki, hanem a mai Széchenyi utca és Ko­vács János utca sarkán, és ezen megállapítás helyességét támasztja alá, hogy a jelenlegi Kovács János utcát még né­hány évtizeddel ezelőtt is „Is- pita utcának” emlegették ... Egy dolgot azonban már itt, elöljáróban le kell szögeznünk: az említett „ispotály” eleinte még nem volt a szó mai jelen­tése szerint kórház, nem volt gyógyító intézmény, hanem el­aggott, elszegényedett egri la­kosok részére menedékhely, utolsó mentsvár. És valóban: a későbbi feljegyzések mind gyakrabban — és helyesebben — említik a létesítményt „Pau- perum Hospitale” és „Xeno- dochium” néven, azaz szegé­nyek menedékházának. A XVII. SZÁZAD végén és az egész XVIII. század folya­mán egy jellegzetessége volt a környéknek. A Kisvölgy felől lejövő bőséges csapadékvizek ekkor még nyílt árokban foly­tak a patak felé: ez az árok közvetlenül a mai Szt Anna- templom déli oldalán futott, ezután épített kőhíd alatt ke­resztezte a mai Széchenyi — akkor „Rátz utzát” —, majd a még most is meglevő Árva kö­zön át érte el a patakmedret. Ezt a helyzetet mutatja pl. a XVIII. század közepén készült Hazael-féle térkép is. Az eredeti „szegényház” tel­ke tehát jóval kisebb volt, mint a mai II. számú kórház terü­lete. A templomtól délre eső — az említett vízfolyáson túli — telekrész már idegen tulajdon­ban volt. A tulajdonképpeni szegény­ház-telken az 1730-as években kezdődtek meg az építkezések. Először — 1731-ben — a régi törökmecset helyén (esetleg a mecset anyagának felhasználá­sával) felépült a Szt. Anna- terripíom. Egyszerű, korai ba­rokk alkotás, még eredeti hom­lokzati részletekkel, de már később átalakított toronnyal. Rögtön a templomépítés után, 1732-ben, megkezdték a két ut­ca sarkán állott „szegények menedókházának” építési mun­káit is, Komáromi János kano­nok adományából. Minden dí­szítés nélküli, egyemeletes ház volt ez, sima, barokkos kerete- zésű ablakokkal, keleti hom­lokzatán a felírással: „Komá­romi János a szűkölködő em­beriségnek”. Az öreg épületet 1936-ban bontották le, az új kórházi szárny kiépítésekor. Sakkal nehezebb arra a kér­désre válaszolni: hogyan és mikor épült a templomtól dél­re eső, a tulajdonképpeni Ko­vács János-féle ház? AZT TUDJUK, hogy az in­gatlant 1783. április 23-án 1500 frt.-ért Dobrotka József ko­vácsmester vásárolta meg. Ek­kor bizonyosan megvolt a tel­ket a templomtól elválasztó árok, vízfolyás, sőt még arra is találunk adatot, hogy a „víz­járást” 1793. augusztus 1-én tisztíttatja a tanács. Egyes for­rások szerint azután a ház 1800-tól Bozsik László „nemes adószedő” tulajdona, majd 1834—1840 között már az épü­letet mint „a város Bozsik-féle ispotályát” emlegetik. Kovács János 1834-ben halt meg, miután végrendeletében a kórházat (szegényházat) általá­nos örökösévé tette. Így indul­hattak meg itt a nagyobb épít- kezések-átalakitások, és került fel a munkák befejeztével a főhomlokzat feletti volt attika- falra a felírás: „Kovács János elszegényült földiéinek, 1842.” Ma még nem tudjuk ponto­san, hogy az 1842-es felirat mögött régebbi házak, épület­részek keresendők-e, amelye­ket a Kovács János-féle alapít­vány segítségével egységes egésszé alakítottak — esetleg (éppen az említett vízjárás fe­lé) kibővítettek, vagy pedig (ami kevéssé valószínű) ezek­ben az években itt teljesen új épületet emeltek? Ennek el­döntése további kutatásokat igényel. Mindenesetre különös, hogy a megvalósult — most már a templomig érő — épület homlokzata határozott, XVIII. század végi barokk részleteket mutat, amely körülmény el­gondolkoztathat bennünket az építés idejét illetően, még vá­rosunkban is, ahol a barokk szinte évtizedekkel tovább élt, mint más magyar vidékeken. Ne feledjük el, hogy 1842, a felirat szerinti évben már hat éve állott a klasszicista egri székesegyház, és az uralkodó építészeti stílus mégiscsak a klasszicizmus volt! Mint tudjuk, másik kórhá­zunkban, az Irgalmasoknál csaik férfibetegeket vettek fel, a női betegek részére Eger­ben a XIX. század közepéig nem volt gyógyító intézet. Szükséges és halaszthatatlan volt ennek a kérdésnek a meg­oldása és így került sor 1857- ben arra az elhatározásra, hogy a „Xenodochium” helyén női kórházat létesítenek. Rögtön meg is kezdték a szükséges építkezéseket — miután .. az intézeti szegényeket az építke­zések idejére a Katsa című vá­rosi épületbe (a „Kacsa” ven­déglő volt, a mai Bródy Sán­dor utcában) szállásoltatta Bernett Ferenc polgármester...” 1858. augusztus 30-án nyílt meg az Irgalmas Nővérek — egrie- sen a „szürke nénikék” — ke­zelésében az átszervezett in­tézmény, átalakított épület, amely magában foglalta a sze­gényház és a kórház működé­sét is. AZ UTOLSiÖ száz év válto­zatos története nem fér bele mai ismertetésünk kereteibe, ezért csak annyit, hogy 1950- ben ennél a kórháznál is meg­történt az államosítás, és ezzel a fejlődésnek új, hatalmas táv­latokat nyitó szakasza kezdőd­hetett. A Kovács János-féle — hi­vatalosan műemlék jellegű épületnél most nagy átalakítás, emeletráépítés folyik, de hisz- szük, hogy a régi építmény stílusával harmonizáló új megjelenés méltó lesz az öreg „szegényház” érdekes múltján hoz. hagyományaihoz. Hevesy Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents