Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-13 / 110. szám
1962, május 13., vasárnap ÍMEPÜJSAG 7 ASSZONY A VEZETÉSBEN DEME JÓZSEFNÉ, nagyrédei munkacsapatvezető este hazakerül az ember, akkor az otthoni munka — folytatódik tovább a vallomás. Elgondolkodom. Bizony, nem könnyű harmincesztendős asszonyfejjel fordítani egyet a szekerünk rudján. Nem köny- nyű a magunk és mások gondjának egy részét levenni a férj válláról és azt mondani: csináljunk, gondolkodjunk együtt. Nem könnyű bekötött fejjel, technikumba készülődő nagy lány mellett százezer forintok sorsát hurcolni nap mint nap, de nem könnyű az enyém mellett a mienkért is dolgozni... Nem könnyű és mégis szép, mégis van valami érdekes benne, amely most már elszakíthátatlanul hozzánőtt az élethez. Mert. ugyan mit szólna most Sárika, ha vissza kellene mennie a főzőkanálhoz, s azt mondanák neki: nincs többé közöd csak a magad életéhez, neveld csak a gyereket, moss. főzz, dolgozz, s a többi a férjed gondja. Semmibe nincs többé beleszólásod! Tiltakozna ellene egész lénye, egész valója, hiszen a tömérdek gond, probléma mellett is van valami szép, felemelő elem. ha valaki a maga ügyei, gondjai mellett másokéval is törődhet. Es napjainkban már sok ilyen asszony van, mint Sárika, aki a szó helyes értelmezésében emberré, gondolkodó, alkotó, véleményt kifejtő emberré nőtt az elmúlt néhány év során, és munkájának, * közért, a maga javáért kifejtett munkájának becsülete van az egész falu előtt. A férfiak előtt is... Szalay István Sárika. így hívja mindenki a nagyrédei zöldségkertészek munkacsapatvezetőjét. Férte az oltványosok brigádvezetője, tehát oszlopos tagjai mindketten a Szőlőskert Termelőszövetkezetnek. Harminc lány és asszony dolgozik Sárika munkacsapatában és most minden erejükkel azon iparkodnak, hogy az idén a zöldséges kertészetből kilencszázezer forint tiszta jövedelmet biztosítsanak. Kilencszázezer forint! Elgondolkodtató a szám, de még inkább az akkor, ha azt is megtudjuk, hogy ez a harminc nő vállalkozott arra, hogy ura lesz a kilencszázezernek, méghozzá hiánytalanul. — Nem könnyű vállalkozás, — ismeri be Sárika iS; aztán a déli napsütés elől az árnyékba húzódó fiatal lányok, éppen ebédelő csoportjára tekint. — Az ő szorgalmukban, iparkodásukban bízom és akkor semmi sem lehetetlen — mondja meggyőződéssel. — Mennyit keresnek ezek a lányok? — Havi ezer forint körül, amelyet előlegképpen vesznek fel — válaszolja a lányok munkacsapatvezetője, majd kérdéseimre saját életéről, sorsáról mesél. Arról, hogy mennyire újszerű, mennyire más az élete, mint volt annakelőtte. Menynyire változott életrendje, gondolkodása. Akkor, a magán- gazdálkodás idején csak a házimunka volt, a házkörüli ve- sződség, de a gond, a teher az mind az ember, a férje vállán nyugodott. Most? Most harminc ember gondját viseli egymaga, meg kilencszázezer forint gondját. Ügy kell dolgozni, kihasználni minden percet, hogy meglegyen a betervezett jövedelem. Ez nemcsak egyéni, magánérdek, de érdeA rádió harca a televízió ellen Miután a televízió egyre inkább háttérbe szorítja a rádiót, az Egyesült Államokban bevezették az úgynevezett „optikai rádiótechnika alkalmazását. A rádió tetején egy tánA FEHÉR HÁZBAN Q&fö — Ha keresnek a leszerelési ügyben, mondják meg, hogy elmentem robbantani! (Gerő Sándor rajza) cosnő figurát helyeznek el, amely a hangszóró hangjának hatására „működik”. Amíg a rádiót elzárva tartják, a táncosnő csendesen várakozik a készülék tetején. A rádió bekapcsolásakor, amennyiben éppen prózai előadás folyik, a hangok a táncosnő száján keresztül jutnak él a hallgatóhoz. Zenei adás esetén a táncosnő a zene ütemére táncolni kezd.- A JÖVŐ HÉTEN hétfőn és kedden kétnapos továbbképzésen vesznek részt a Heves megyében dolgozó függetlenített népművelők az egri Városi Művelődési Házban. muaoru i Egerben este 19,30 órakor: Cirkuszhercegnő ((Bérletszünet) Ivádon este 19,30 órakor: Nyomozás kAA Lányok a hegyekben Május első szombatján nagy sürgés-forgás és vidám lárma verte fel a szarvaskőig hegyeket és völgyeket. Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium növendékei és tanárai rándultak ki a szabadba, hogy ott a KISZ-tagok és nem tagok a próbáztató bizottságok előtt számot adjanak arról, hogy milyen mértékben sajátították el Az ifjúság a szocia- lizmusért-mozgalom által kitűzött követelményeket. Az iskola 16 alapszervezete. 31 próbacsoportra oszolva, kilenc állomáson vonult végig, s közben feleltek a vizsgáztató bizottságok kérdéseire, amelyek felölelték a négy próbakönyv anyagát. Az elméleti, KISZ-szervezeti, aktuális politikai tudnivalókon kívül számos egyéb jellegű kérdésre is választ kellett adniuk a fiataloknak. Többek között sátorverésből, földrajzi tájékozódásból, rögtönzött kultúrműsorból kellett vizsgázniuk. A pontozás során első helyezést elért próbacsoport megkapta az iskola KISZ végrehajtó bizottságának vándor- zászlaját, s jutalmul még egy nagyadag zsiványpecsenyét is kaptak. A próbázások befejezése után frissen készült ebéd várta a kissé fáradt, de vidám lánysereget. A gimnázium diákjai egy szép és eredményes nap emlékével tértek haza, hogy folytassák a tanulást, a vizsgákra való felkészülést, valamint az újabb előkészületeket a következő próbázásokra. €saÉ egyp&fete... Csak egy percre, még ma is rájuk gondolunk, még Iá zsonganak fülünkben középiskolás diákjaink tegnapi bállá- gásának dallamfoszlányai. Az osztálytermek még szinte roskadoznak a virágoktól, a szebbnél szebb díszítésektől. A ballagásról hazautazott szülök még mesélik az otthonmaradottaknak az ünnepség egy-egy megkapó mozzanatát. A ballagási bál hangulatából még alig ébrednek fel a lányok és fiúk, amikor e sorok kezükbe kerülnek, s arra kell gondolniok, hogy túl vannak a ballagáson, s a frissen ébredő hét első napján kezdődik számukra a nagy erőpróba, az írásbeli vizsgák egymásutánja, majd egy-két hét múlva a szóbeli érettségi.. Számadás lesz ez a középiskolai szellemi gazdálkodásukról. Megmutatása annak, hogy a felkészülés elegendő-e a magasabb tanulmányok elkezdéséhez, vagy az élet útjain való biztonságos járáshoz. Aki becsülettel eleget tett az elmúlt évek alatt tanulási kötelességének, az nyugodtan foghat az érettségi dolgozatok megírásához, s félelem nélkül állhat majd a vizsgabizottság elé, hogy számot adjon szellemi téren végzett munkájáról. Az érettségire való felkészülés közben bizonyára sokuknak eszébe jut, hogy: nini, hisz nemrég iratkoztam be a középiskolába, s már itt állok az érettségi küszöbén. Igen — oz idő fut, rohan, szinte rakétagyorsasággal, s a mai fiatalok nem mondhatják már semmire, hogy „ejh, ráérünk. arra még!” Továbbtanulás és munka — két hatalmas iránymutató, s e mögé sorakozik az iskolát elhagyni készülő végzősök csapata. Az élet minden területe,-szellemi és fizikai fronton egyaránt várja a kibocsátásra kerülő „új rajf’. S ez az „új raj” elfoglalja a rája váró helyeket, s bekapcsolódik az élet vérkeringésébe, hogy továbblendítöje legyen a kerlknek, amelyik előre visz az úton. Ma még könyvek, füzetek fölé hajolnak érettségire készülő fiaink, lányaink, s összeráncolt homlokkal birkóznak egy-egy képlettel, vagy szabatos meghatározással. De tudják, hogy csak így lehet a kívánt, sikeres eredményt elérni. Még néhány hét, « kezükben lesz az érettségi bizonyítvány. Kívánjuk nekik, hogy mindannyiuknak örömet okozzon majd, s hasznukra váljék életük reményteljes további lépéseinél. (Csg. L.) CHILE SZINTE ÁLLANDÓAN szól a telefon a rádió sportszerkesztőségében : Sűrűn érdeklődnek a hallgatók, vajon lesz- e rádióközvetítés a chilei labdarúgó világbajnokságról? A választ óvatosságból így fogalmazzuk meg: mindent elkövetünk!, hogy legyen. Több mint egy esztendeje folynak a tárgyalások a különböző chilei rádicrtársaságokkal. Cchilében ugyanis több mint negyven magán-rádiótársaság működik. Röviddel ezelelőtt sikerült megállapodást kötnünk: Santiago—Buenos Aires között kábelvezetéken, az argentin fővárosból Bernig rövidhullámú rádió-összeköttetéssel, majd a svájci fővárostól Budapestig ismét földalatti kábelvezetéken érkezik a közvetítő hang Budapestre. Tehát kontinenseken, a tengereken és égbe nyúló hegyeken át megtett 18 000 kilométeres útja után a mérkőzéssel egyidőben értesül majd a hallgató a világbajnokságon szereplő maMagyarország a felszabadulás előtt a 3 millió koldus országa volt. Ma már a jól táplálkozó, a 2900 átlagos kalóriafogyasztást meghaladó országok közé tartozik. Ilyenek az európai országok, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. De a táplálkozás színvonalat nemcsak az elfogyasztott kalóriamennyiség tükrözi. A fejlett színvonalú táplálkozás megköveteli, hogy az elfogyasztott kalóriamennyiségben megfelelő arányban kerüljenek a szervezetbe szénhidrátok, fehérjék és vitaminok. A fejlődés helyes iránya egy bizonyos színvonal elérése után az, hogy a gabonafélék és zsiradékok fogyasztása csökkenjen és növekedjék a cukor, a hús, a tojás, a tej és tejtermékek fogyasztása. A felszabadulás után Magyarországon a tej kivételével valamennyi élelmiszer fogyasztása jelentős mértékben növekedett és a cukor fogyasztása is állandóan emelkedő irányzatú. Nagy szó ez, ha az 1942- es tudományos kutatás adataihoz mérjük. 1942-ben megfigyelték 206 nincstelen paraszti családot. Közülük nem elégséges reggelit fogyasztott 26,1 százalék, egyáltalán nem reggelizett 7,6 százalék, 36,4 százalék ebédje volt elégtelen, II falusi lakosság táplálkozásának fejlődése 20,8 százalék pedig egyáltalán nem ebédelt. Nem volt elégséges a vacsorája 29,6 százaléknak és vacsora nélkül feküdt le 2,3 százalék. A földreform után, 1947-48- ban már jelentősen megnövekedett a földhöz juttatott parasztság egy főre jutó élelmiszerfogyasztása. Az egyéni parasztcsaládok életszínvonala most már állandóan emelkedett, 1955—59 között szinte minden élelmiszerből — a piacon könnyen értékesíthető tojásból is — állandóan növekedett á fogyasztói kereslet. Végül aztán a munkás-paraszt forradalmi kormány rendeletéi olyan jelentős fejlődést idéztek elő a falusi lakosság táplálkozásában, hogy az már 1959-ben elégségessé vált. Ma már nem arról van szó, hogy a falu népe jól táplálkozik, hanem arról, hogy táplálkozásának színvonala, összetétele megfeleljen az élettani követelményeknek. Azt a célt kell elérni, hogy a falun is kevesebb zsiradékot, több fehérjét és több vitamindús ételt fogyasszanak. A mezőgazdasági lakosság táplálkozásának fejlődését a termelőszövetkezeti gazdálkodás hatalmas mértékben és igen előnyösen befolyásolja. A nagyüzemi gazdálkodás és a gépesítés megkönnyíti a munkát, annak következtében a falusi lakosság táplálkozása közelebb kerül a városi lakosságéhoz. Például: a felszabadulás előtt jellemző volt, hogy sok parasztcsalád csirkét csak akkor evett, ha az elhullott. Ma a nagyüzemi baromfitenyésztés révén mód nyílik rá, hogy minden falusi család rendszeresen fogyasszon baromfit. Az a tény, hogy a mai falusi családok sokfajta élelmiszert termelnek a saját maguk számára, és ugyanakkor sokféle bolti élelmiszert is nagy mennyiségben vásárolnak, a falusi lakosság táplálkozási színvonalának nagymértékű emelkedését bizonyítja. Régebben, a 3 millió koldus országában, még a módosabb gazdák is kevés számú élelmiszerféleséget ismertek. Az étel- választék 1945 óta folyton nő, az utóbbi években pedig rohamosan szélesedik. Érdemes rámutatni például, hogy a falusi szövetkezetek 1959. évi 152 millió forintos ételforgalmából 72,4 milliót, azaz 61 százalékot tett ki a cukrászsütemények forgalma. A cukor és a cukrászsütemény luxuscikk volt a falun valamikor, most pedig hozzátartozik a hétköznapokhoz. Akárcsak az eszpresszókávé. Amióta a falusiasszonyok is tagok a termelőszövetkezetekben és rendszeresen dolgoznak ott, óriási mértékben fokozódott a kereslet a pékkenyér, a zsemlye, a kifli iránt. A szocialista kereskedelem hatásosan segíti a parasztasszonyok háztartási munkáját is. A falusi háziasszony kevesebb kenyeret süt, de több konzervet, felvágottat, és félkész vagy kész ételt vásárol. A földművesszövetkezeti vendéglátóipar forgalma egyre növekedik. És pompásan be- vállnak a tsz-üzemi konyhák is. 1961-ben, az aratás idején, már 600 helyen volt üzemi étkeztetés. Ezek az „üzemi” konyhák nemcsak bőséges, jól elkészített, ízletes ételeket adtak, de hozzászoktatták az étkezőke a választékhoz is. Egyáltalán nem csoda, hogy a termelőszövetkezeti tagság mind gyakrabban igényli a gyár csapat mérkőzéseinek le- folyásáró. Igen, a mérkőzéssel egy időben! Ügy tervezzük ugyanis, hogy a magyar csapat három csoport-mérkőzéséről — május 31-én, Anglia, június 3-án, Bulgária, és június 6-án az Argentína elleni találkozóról — magyar idő szerint 20 óra 45 perctől sugározunk helyszíni közvetítést a második félidőről. Mivel Chilében délután 15 órakor kezdődnek a mérkőzések, és Budapest Santiago között öt óra az időeltolódás, kitűnő lehetőség kínálkozik arra, hogy a legjobb, az úgynevezett „csúcsidőben” kapjon tájékoztatást a rádió- hallgató. Szándékosan írom így: tájékozódást. A nagy távolság miatt ugyanis azt a típusú helyszíni közvetítési stílust, amelyhez hozzászokott már a rádiókészülékek mellett szurkolók hatalmas tábora, Chiléből nem alkalmazhatjuk. bölcsődei és napközi otthoni ellátást a gyermekei részére. Aratás idején most már állandó jelenség a tömegétkeztetés. A falusi boltokban pedig egyre több újfajta élelmiszert követelnek a májkonzervtől a göngyölt halig. Egészen bizonyos, hogy a falusi bolthálózat és vendéglátóipari hálózat megfelelő fejlesztése további lendületet biztosít a falusi családok még színvonalasabb táplálkozásának. Következésképpen várható, hogy a falusi élelmiszerforgalom) növekedni fog. Több élvezeti cikket kér a falu Értékes tanulság ezek alapján, hogy: A kereskedelmi munka révén, az értéktörvény helyes alkalmazásával irányítani lehet a saját termelésből történő fogyasztás alakulását és lehet hatni abban az irányban, hogy mind a közös gazdaságok, mind a háztájiak árutermelése a népgazdaság érdekeinek és ezen belül a nép- táplálkozás színvonalfejlesztésének irányába hasson. A magyar falu táplálkozásának fejlődése egyik hatalmas bizonyítéka a szocializmus életerejének. Dr. L. K. SZÁMOLNI KELL ugyanis azzal, hogy a rövidhullámú' adás közben a hang tisztasága nem lesz tökéletes, Megtörténhet, hogy légköri zavarok miatt a tudósítás egy-egy részlete kimarad, sőt még az is elképzelhető, hogy az adás néhány percre megszakad. Ha tehát a kedvezőtlen közvetítési feltételek mellett a gyorsan pergő, szenvedélyes közvetítési stílust alkalmazná a riporter, ez könnyen azzal a veszéllyel járhatna, hogy tudósítása kaotikus hangzavarrá válik s ezért választjuk inkább a másik megoldást: a nyugodt, tagolt beszédet, amely azonban alkalmas lesz arra, hogy a második félidő minden jelentős eseményéről közérthetően tájékoztassa a hallgatót. Ügy érezzük azonban, hogy ezúttal a rádióhallgatók méltányolják majd nagy erőfeszítéseinket és megértik, ha a közvetítés hangminősége nem is lesz a legkifogástala- nabb. Annál jobban örülnek viszont majd annak, ha — hangsúlyozom — a mérkőzéssel egyidőben kapnak tájékoztatást csapatunk szerepléséről. Bár ami a labdarúgó-válogatottunk esélyeit illeti, — koránt sem lehetünk túlzottan optimisák. Az Uruguay és Törökország elleni mérkőzések tapasztalatai alapján nem sok esélyt adhatunk válogatottunknak, s a csapatunkkal kapcsolatban mutatkozó általános pesszimizmus szabja meg a rádióriporter chilei munkáját is. A világbajnokság magyar mérkőzéseinek közvetítésén túl ugyanis az lesz a legfontosabb feladat, hogy a rendelkezésre álló időben minél átfogóbb képet tudjon nyújtani ennek a hazánktól oly messze fekvő országnak politikai, gazdasági és kulturális életéről. A forrongó Dél-Amerika egyik izgalmasan érdekes országa Chile, s ha a világbajnokságon szereplő magyar válogatott útját sikerül összekötni színes, érdekes, sokoldalú ri- portázzsal, már akkor is teljesíti a rádióriporter feladatát, ha csapatunk a csoport- mérkőzések utón búcsút venne a világbajnokságtól. BÁRCSAK MEGCÁFOLNA a kétkedőket a magyar lebda- rúgó válogatott... Szepesi György ke, ügye az egész szövetkezetnek, minden tagnak. — Rengeteget dolgoztam régebben is, de ennyi gondom még sohasem volt — vallja be őszintén. — Egyik ember ilyen, a másik amolyan, hiszen tudja, az ujjunk sem egyforma — magyarázza Sárika. — Most értem meg, milyen nehéz vezetőnek lenni, milyen nehéz emberekkel, sőt, asz- szonynépekkel bánni... Es, ha
