Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-13 / 110. szám
1362. május 13., vasárnap NEPÜJSAG Gondok és tervek Ostoroson NAGYON ROSSZ állapot___________________ban van már az Egert Ostorossal összekötő műút, ráférne a javítás. Kocsi, autó, autóbusz hánykolódik rajta, s a benne ülők majd a nyelvüket harapják el, ha szólni akarnak. Erről beszélget két idősebb asszony is — ostorosiaknak nézem őket, majd hogy jól kimérgelődték magukat a rossz út miatt, az egyik megjegyzi: — Tudja, hogy április utolsó napján megverte a jég a szőlőnket, majd azon az éjszakán le is fagyott? — A mienk is úgy járt... Biztosan odavan a termés fele! — Ha ki nem hajt, akkor biztos ... Bár én emlékszem, hogy 1950-ben is ilyen idő volt, sőt, 1926-ban is, lefagyott a szőlő, és mégis, több termést szüreteltünk, mint amikor nem volt fagy ... És pereg tovább a nyelvük. Beszédjükből tudom meg, hogy Ostoroson is komoly károkat okozott az elmúlt napokban a május eleji fagy, de ennek ellenére, nincsenek elkeseredve a . helybeli termelőszövetkezet tagjai. Bizakodnak, szorgalmasan dolgoznak tovább. A termelőszövetkezet irodáján együtt találtuk a szövetkezet elnökét, Zsebe Józsefet, és a szövetkezet párttitkárát: :lnrtók Kálmánt. A napi mun- ’"iról tárgyaltak, s más egyéb Problémákat is megbeszéltek. Tőlük kértünk választ kérdéseinkre. — Három éjjel volt fagyás nálunk — mondja az elnök papírjaiból felhajolva — ezt megelőzőleg pedig jég is esett. 120 hold szőlőt /verte el a jég, a fagy pedig 55 százalékban tett kárt a szőlőnkben. Ez már biztos, két nappal ezelőtt mértük fel az illetékesekkel a kárt De nemcsak a szőlőt érte a május eleji fagy, hanem a gyümölcsösben á dió- és kajszibarackfákat is. Mint kiszámoltuk, ez a fagykár egymillió 728 ezer forint kiesést jelentene a termelőszövetkezet ez évi gazdálkodásából. Azért mondom, hogy csak jelentene, mert mi elhatároztuk, hogy a kárt erőnkhöz mérten igyekszünk helyrehozni, igyekszünk a terméskiesést pótolni. — Növeljük a kertészetet - veszi át a beszélgetés fonalát a párttifkár — és növeljük majd az • állatállományunkat is. Amint már látjuk, lesz takarmányunk bőven, így bátran emelhetjük állatállományunk létszámát. mondvedett területen, hogy ezáltal is elősegítsék az új hajtások megerősödését. Még fokozottabban ügyelnek majd a fagykárt ért szőlőkre, és gondosan elvégeznek minden növényápolási munkát ezen a területen. Többször permetezik, többször kapálják, hogy csökkentsék a kár értékét. — A tervezett munkaegységből mennyi kiesést jelent forint értékben az idei fagykár? — Erre az évre 30 forintot terveztünk egy-egy munkaegységre részesedést. Ha most kellene terveznünk, a fagykár figyelembe vételével, akkor csak 28 forintot terveznénk egy munkaegységre. Ugyanannyit, mint az elmúlt évben. Tavaly 28,48 forintot terveztünk, és 29,60 forintot fizettünk — válaszol az elnök, majd így folytatja: — A kár ellenére bizakodó a hangulat a termelőszövetkezetben. A tagok becsületesen dolgoznak. A tagok 98 százaléka — 445 ember — rendszeresen végzi a munkát. Éppen ezen a héten fogtunk hozzá 50 hold szőlő telepítéséhez. Mondhatom, jól haladunk, mert közel százan foglalkoznak ezzel a feladattal. Ugyanakkor a többi növényápolási munkával sem maradtunk le. SZAMOK, ADATOK, HATAROZOTTAN ____________________ ják ez eket. Szavukból érezni, hogy jól megfontolták a tennivalókat. Az intézkedési tervből tudom meg, hogy az első kapálás végeztével — néhány nap múlva — 3—4 vagon műtrágyát szórnak szét a fagykárt szentényak. Ezekkel bizonyítja az elnök szavainak igazát. Május ötödikére minden vetési munkával végeztek, többek között a kukorica, a burgonya, a silókukorica és a napraforgó vetésével. Sőt, kétszer végezték már el a fejtrágyázást, egyszer 140 hold borsó sarabolását, és hozzáfogtak a vegyszeres gyomirtáshoz is. Annak ellenére, hogy jég- és fagykár érte az ostorosi Kossuth Termelőszövetkezetet, nem mondanak le idei tervük valóra váltásáról. Ebben ai_z évben 300 férőhelyes süldő- szállást, 10 vagono® kukorica- górét és 50 férőhelyes istállót építenek, míg saját erőből 300 férőhelyes juhhodállyal és egy 1000 férőhelyes baromfinevelővel növelik majd gazdasági épületeik számát. Ügy dolgoznak, ahogy ezt elmondták —, hogy az 55 százalékos kárt 10— 20 százalékra csökkentsék, közös összefogással és akarattal. Igen, akarattal, mert erre van szükség minden termelőszövetkezetünkben. Nagy akaratra, odaadásra, olyanra, amelyik képes a természet csapásait is pótolni, a károkat csökkenteni. S ez az ostorosi Kossuth Termelőszövetkezet tagságában megvan, annak ellenére, hogy második esztendejüket járják a közös úton, s az első évben az aszály, most pedig a fagy tett kárt területükön. Tavaly a szőlő pótolta a szántóföldi növények elsősorban a kukorica, burgonya terménykiesésüket, most pedig a kukorica, a burgonya és a többi szántóföldi növény pótolja majd az állatállománnyal együtt a szőlőkiesést. Mindin növényük szépen kelt, dúsan zöldell, s hamarosan meg lehet kezdeniük a pillangósok első kaszálását is. A termelőszövetkezetben azt is elhatározták, hogy az idén szocialista munkaversenyben dolgoznak. Ezt a versenyt pártunk VIII. kongresszusa tiszteletére hirdették meg, s az a brigád, amelyik első lesz ebben a versenyben, háromezer forint jutalomban részesül. A második helyezett brigád 2000, a harmadik helyezett brigád pedig 1000 forint jutalmat kap majd az év végén. HA CSAK ENNYI lesz a kárunk az idén — mondja búcsúzóul az elnök — annak ellenére, hogy komoly összegről és kiesésről van szó, még meg tudjuk valósítani elképzeléseinket. Bízunk abban, hogy a lefagyott szőlőnk másodszor is kihajt, s mi ezt a termést megóvjuk, a hiányt pedig a szántóföldi többletjövedelemből és az állatállomány jövedelméből pótolni tudjuk. Továbbra is minden hónapban munkaegység-előleget fizetünk tagjainknak, egy munkaegység után 14 forintot. Bizakodással nézünk a jövőbe ... Fazekas István SZERED! ANDRÁS Az Egri Pedagógiai Főiskola és gyakorló iskolájának igazgatósága és nevelőtestülete mély fájdalommal tudatja, hogy Szered! András, az Egri Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának nevelője, hosszú szenvedés után, e hó 12-én elhunyt. Kiváló tanárt, tapasztalt, lelkes úttörővezetőt, a kommunista nevelés bátor harcosát veszítettük el. Emlékét a főiskola és a gyakorló iskola tanárai, hallgatói és dolgozói kegyelettel megőrzik. — PETÖFIBÄNYÄN, a gépüzem tanácskozásán Ács János, Kovács Sándor és Kle- ment János brigádjuk nevében, a pártkongresszus tiszteletére felajánlást tettek: 50 ezer forint értékű anyagot takarítanak meg. A szivattyúsok és gépjavítók arra tettek ígéretet, hogy évi tervüké' határidő előtt 10 nappal befejezik. NAPOZNAK A HATVANI ÓVODÁSOK (Foto: Kiss Béla) Minél kevesebb bukást 1 A hevesi járás pedagógusainak kongresszusi felajánlása Érdekes apróságok — apró érdekességek A Kanszko—Adzsinszk-i szénmiedencóben a felszín közelében, 1000 kilométer hosz- szúságban, 100 méter vastag szénréteg húzódik. ★ Egy amerikai tudós szabadalmat kapott fémeknek tengerből való kivonására. A tudós véleménye szerint a legnagyobb érdeklődésre az urán kivonása tarthat számot; a tengerek és óceánok vize ugyanis összesen körülbelül hárommilliárd tonna uránt tartalmaz. TAVASZ Néha még hűvös az idő. Némely vetemény, amely korábban előmerészkedett a földből, most — a kegyetlenül végigvágtató fagy hatására — halottan simul a talajra. De a virágját elhullatott barackfákon már zöldellnek a levelek. Az őszi árpa és bú?a zsenge hajtása egyre nyújtózkodik a néha még „foga van” napsugárban. Az égen egy felhő sem látszik, de derültségében olyan most az ég, mint az az óriás, amely hahotára tátja ki száját, de nevetése lassan fogcsikorgatásra tér át, s foga között összemorzsolja a kacagásával életre hívott kis növényeket. Némelyik ház udvarán sárgapelyhes aprójószágok tén- feregnek, csipegetnek a friss fűből. Nyúl fut át nagy hirtelen a zöldbe borult határon, de csak azért fut, mert ezt így szokta meg. Lassan nem is tudna menni. Pedig most ráérne! Jóval könnyebb már az eleség- szerzés, mint télen volt. Nyugodt, kimért szárnycsapással gólya szeli a levegőt, közben a föld felé is ügyel: zsákmány- szerzés izgatja. Emberek mellett visz el az út, emberek mellett, akik a „holnap” kenyeréért dolgoznak, s akiknek arcát, bár még csak május van, barnára pirította a kora tavaszi nap, s kezüket kérgessé tette a föld. De dolgoznak lendülettel, s nagy élniakarással. Kapára vár a borsó, a közös pénze, a közös jövedelme részben az ő kezükben van. Gémeskút szomorkodik a határban, távolabb nyugodt szarvasmarha-csorda legel. A nádas vize néha fodrozódik a szélfmxtllatra, vagy talán a békák kvartyogásától. Fittyet hányva hidegnek, szélnek, belekacag sok-sok virágjával a természet színpompájába az almafa. Udvarias méhek kérnek a kis virágok közé bebocsátást, s mert szíves volt a vendéglátás, sűrűn visszatérnek a dús virágú fákhoz. És a kerítések mellett virágzik már az orgona, üvegházak dédelgetett melegében illatosán bólogat a sok színben pompázó szegfű. S ha mégis meggondolná magát és felhők mögé bújna a nap, számtalan fehér gyertya alakú virágjával szinte belevilágít a néha még hűvös, de azért a tavasz ragyogásával pompázó nagy természetbe a gesztenyefa. Keskeny Ilona A hevesi pedagógusok mindig találnak módot arra, hogy a legfontosabb oktatási, nevelési probléma megoldásában közreműködjenek. Még néhány hét hátra van az iskolai évből, de ez az az időszak, amikor a tanulók nagy hányada meglazítja a tanulás szorosságát, és a pedagógus is, no meg a szülő is kétségbeesetten tapasztalja, hogy a gyereknek gyengébb lett a napi felelete, gondatla- nabbul végzi a feladatát, s ennek következtében romlik az év végi jegye. A reformtörvény egyik legfontosabb követelménye, hogy a bukások magas számát csökkentsék az iskolák. Módszert a törvény nem ad. Azt a pedagógusok közösségére, helyi sajátosságok, adottságok felhasználására bízza. Társadalmi munkában Ehhez fogtak most nagy szeretettel és lelkesedéssel a hevesi járás pedagógusai. Elhatározták, hogy a tanítási év végéig azoknak a szülőknek a gyermekeit délután összegyűjtik az iskolában, akik dolgoznak, és nem tudnak a tanuló házi feladatára ügyelni. Minden délután két—három órát tanulószobán töltenek a gyerekek, a nevelők társadalmi munkában vállalták a felügyeletüket, s ha valami nehézség adódik, akkor segítenek is. Ezzel kívánják megakadályozni azt, hogy a gyerekek a tanulási időt, a bezárt lakás miatt, elcsavarogják, hogy lazítsák a tanulást, a tanulás tempóját, ily módon — különös tekintettel a gyenge tanulókra — a rendszeres tanulás és a tanári segítsék föltétien az év végi jobb eredményeket hozza magával. Tiszanánán már május 2-ári megkezdték a nevelők a társadalmi munkában indított tanulószoba-foglalkozást. Meg kell itt jegyeznem, hogy bár a szülők nagyon örültek ennek a kezdeményezésnek és örömmel fogadták a nevelők önkéntes munkáját, de ez a megoldás nem pótolhatja a napközi otthont, vagy a rendes, egész éven át tartó tanulószobát. A nevelőktől nagyon ügyes, amellett tiszteletreméltó ez a kezdeményezés, de egy éven keresztül rendszeres munkát végezni — csak társadalmi munkában — ez nem egészen helyes. Vannak ugyan termelőszövetkezetek, amelyek már viszonzásképpen felajánlották a pedagógusoknak, hogy ennek ellenében földjüket géppel megművelik, de ez csak átmeneti megoldása a dolgoknak. A végleges csak az lehet, hogy a termelőszövetkezetnek, az államnak és a szülőknek kell összefogniuk azért, hogy a határban dolgozó szülők állandó, biztos napközi otthonban tudják gyermekeiket, tehát építeni kell megfelelő helyiséget állandó beosztású nevelő beállításával. „Jó érzés tudni a leckét“ Visszatérve Tiszanánára, találkoztam a tanulószobás gyerekekkel. öttől nyolcig minden osztályból ott vannak, és egyöntetűen azt vallják, hogy jól érzik magukat, mert „jó érzés biztosan tudni a másnapi leckét!”! öl nap alatt már ötös felelet is volt és még azt is elA vírusok az élet legegyszerűbb formái és a jelenleg ismert legparányibb élőlények. A legnagyobb vírusok sem haladják meg a 200—300 millimikront. ★ Háború előtti adatok szerint az Atlanti-óceán vize 2,3x10,6 gramm/liter uránt tartalmazott. Napjainkban ez a meny- nyiség a háromszorosára emelkedett ★ Az apró vízcseppek, amelyekből a felhők állnak, természetes viszonyok között mínusz 40 C fokon sem fagynak meg. VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX! mondották, hogy akik „nem fértek be”, azok nagyon sajnálják, hogy nem lehetnek a tanulószobán. A tarnaszentmiklósi iskola arról híres, hogy tíz éve tartja a szép tanulmányi átlagot, náí luk a bukás nagyon elvétve fordul elő, mondhatni, véletlenül, hiszen ha valamelyik gyerek bukásra áll, a nevelőtestület minden tagja hajlandó korrepetálni, csak megtanulja az anyagot, és sorakozzék be ő is a többiek közé. Egy-egy iskolában 50—70 tanuló van a „társadalmi tanulószobán”, de ha hely lenne, még legalább ennyien eljönnének. Jelenleg csak azok veszik igénybe, akiknek valóban senkije nincs otthon, és azok, akik gyenge tanulmányi eredménynyel indulnak a vizsga elé. Szocialista brigádok a tantestületben i Ez a hevesi járási kezdeményezés a kongresszus tiszteletére olyan példa, amelyik követésre találhatna a megye más járásaiban, más községeiben is, hiszen sok helyen dolgozik mindkét szülő és sok helyen marad magára a tanulási idő végén a gyermek. Későbbi törekvésük az, hogy szocialista brigádokat szerveznek a tantestületekben, s ennek megvalósítására az igazgatói munkaközösség dolgozza majd ki mindazt a kritériumot, amely ezt a ma még csírázó kis tantestületi egységet szocialista brigáddá emeli. Cs. Ádám Éva AZ EGRIEK ÁLTAL „nagycsemegének” ismert Csemege üzlet meglehetősen élénk forgalomnak örvend. Az ízléses kiállítás, a bő választék vonzó hatása elkerülhetetlen annak, aki ide belép. „Csak éppen beugrik” valaki tíz deka szalámiért, na igen, — mondja—, de ez milyen finom! a fehér kenyérrel, friss, ropogóshéjú fehér kenyérrel — kérek egy fél kilót, — aztán... aztán egy kis mustár sem megvetendő hozzá... Nicsak, milyen szép narancsok, ebből is veszek kettőt... nem, hármat... no meg, ebből a tejcsokiból kérnék szépen, aztán ... A végén úgy belejövünk, hogy csak győzze a pult mögött sürgő, fehér köpenyes kiszolgáló egymás után a kívánt dolgokat elővarázsolni. Különösen Nagy Józsefné dolga nehéz az édesség-reszortnál. Az egész pult hosszában ő uralkodik, mögötte a polcokon likőrösüvegek katonás serege, a pulton, üveg mögött a csokoládé különlegességek több színben pompázó tömege, hogy a vásárló csak nyel nagyokat, s mintegy álomban közli kívánságait. Nagy Józsefné pedig éppen ezt szereti. Ha sokan vannak. Fürgén mozog a keze, tölti a papírzacskóba a nápolyit, aztán ráteszi a mérA pult mögött legre ... No még egy szeletet hozzá — bíztatja a skála ... — Ügy, tessék parancsolni, szabad még valamit? ... — Köszönöm — mondja a vásárló, és előveszi pénztárcáját, mert itt kell fizetni, az eladónál, így gyorsabban megy... — Jó, ha sokan vannak — mondja Nagy Józsefné, amikor egy percnyi lélegzethez jut. — Ha kevés a vásárló, az olyan unalmas. így jobban telik az idő... A végén egyszer csak azon veszem észre magam, hogy vége a műszaknak .., KÉT FIATAL LÁNY jön most be, savanyú cukorka után érdeklődnek, aztán egy házaspár, majd egy öreg néni. Ott áll már a pult előtt egy pöttöm kisfiú is, két forintot szorongava a markában. Neki „cukor kell” ... mindjárt meg is kapja, s mér nyomja be az elsőt a szájába. Arcáról az őszinte jóérzés- elégedettsége sugárzik. Meddig kellett gyűjteni ezt a két forintot!... Amíg Nagyné a vásárlókkal foglalkozik, megkeresem Hám Jánost, az üzlet vezetőjét. Éppen most vett át egy halom árut. Elmondom neki, hogy Nagy Józsefnéről szeretnék írni valamit... — Az nagyszerű lesz — mondja —, úgyis most kapott kiváló dolgozó kitüntetést. Megérdemli... mert kérem, ahogy ő dolgozik!... Mindjárt el is mondja, hogy az első negyedévben végzett jó munkájáért kapta, körülbelül 20 százalékkal teljesítette túl a tervét. Egy éve áll a reszort élén, és eddig még a leltározáskor nem fordult elő hiánya, és ez nagyszerű eredmény, hiszen mikuláskor, karácsonykor, vagy húsvétkor bizony hatalmas az „édességforgalom!” Persze a kollektíva is nagyon szereti, csendes, szerény, szorgalmas asszony... — Ezt azért mondom el róla — teszi hozzá az üzletvezető, mert belőle bajosan tudta volna „kihúzni”... Néhány szót azért tudtam beszélni Nagy Józsefnéval is, addig az egyik kollégája helyettesítette. Beszélgetésünk azonban szakadozott volt, egyrészt, mert zavarban volt az „alany”, másrészt, mert szeretett volna visszamenni a pult mögé. Nagy a forgalom... ANNYIT MEGTUDTAM tőle, hogy két éve dolgozik a csemege-szakmában, azelőtt másfél hónapig a Kiskernél volt, a Bajcsy-Zsilinszky utcai édességboltban. A férje a MÁV-nál főtiszt, menetirányító, meg hogy van egy hétéves kislányuk, aki „jelenleg” tanítónőnék készül... Az ősszel szakmai továbbképző tanfolyamra iratkozik be. Amikor a vásárlók felől érdeklődöm, ezt mondja: — Nincs baj velük. Elégedetlen emberek akadnak ugyan mindig, kényeskedők, zsörtölődök... de velem nem lehet veszekedni. Odaadom amit kérnek, és rendben van minden. Persze, ilyen eset nagyon ritkán fordul elő. Megy minden szépen, ahogy kell, csak legyen mindig nagy forgalom ... — Műszak végeztével mit csinál? Elneveti magát. — Akkor kezdődik csak az igazi, a „második műszak!” Takarítás, súrolás, főzés, mosás, mosogatás ... soroljam? ... NAGY JÓZSEFNÉ aztán visszamegy a pult mögé, várják a vásárlók. Már bontja is ki a feketekávés csomagot, beönti az őrlőbe és méri a kis lapáttal a cukorkát a zacskókba ... Rátái Gábor
