Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

\ 1962. május 13., vasárnap NÉPÜJSáG 3 Emberélet volt az ára Egyetlen jajkiáltás hallat­szott és holtan esett össze. Tóth Andrást személyesen is­mertem. Fiatal volt és vidám, olyan, mint az élet. Pár hol­napja került ki az iskolából, akkor kezdett dolgozni és munka közben agyonütötte az áram. Édesapjával találkoz­tam a napokban. Róla beszél­gettünk, de fájó emlékéi) tükrözte a szomorú szülői szem. Az Egri Asztalos és Kárpitos Ktsz-nél vajon okultak-e a végzetes balesetből? Megtei- tek-e mindent, hogy ne ismét­lődjék meg a szörnyű eset? Ezek a gondolatok foglalkoz­tattak, amikor a 70 munkást foglalkoztató üzemet keres­tem fel. Gadóczi Sándor üzemveze­tővel jártuk a műhelyeket. Új épületek, modern gépek, az emberek igyekezete és a mun­ka egyenletes .zaja most meg­nyugtató harmóniává olvadt. — Ez volt az az átkozott gép, — figyelmeztet az üzem­vezető. A darabolófűrész előtt álltunk, szótlanul. Három em­ber nagy halom deszkát húz kézikocsin, a kerekek már a hátunknál csikorognak. — Ma sem tudom, hogyan történt. Nem is volt bekap­csolva a gép. Szegény Bandi gyerek olajozni akarta. Ször­nyethalt ... Pelyhe Ferenc asz­talos tanácstalanul és szomo­rúan nézi a gépet. — Mit tettek, milyen biz­tonsági óvórendszabályokat ve­zettek be azóta, hogy többé ne történjen baj? — A gép alól száraz helyre, * falra szereltük az olajkap- esolókat A húzókart Pvc- burkolattal láttuk) el. Akkor még automata nem volt. Most kettő is védi ezen a gépen a munkások életét. Az üzembiz­tonságot szolgálják ezek a be­rendezések, miért bárhol zár­lat, átütés, vagy érintkezés lenne, kiold az automata. A darabolófűrész alá már elké­szült a stabilabb vasállvány. Az anyag könnyen mozgatha­tó görgőkön szalad majd. A csiszolóba és kárpitosműhely­be is automatákat szereltet­tünk. A régi kapcsolók helyett ma már mindenütt olajkapcso­lókat láthat. Az enyvező mű­helytől földkábelt húztunk. Gadóczi Sándor üzemvezető sorra megmutogat mindent és a munkások is vetnek oda egy ellenőrző pillantást. — Nem, azóta áramütés nem volt A szabadkézi műhelyben is süllyesztett konnektorokat szereltünk fel, földeléssel biz­tosítottuk a kis gépeket. Biz­tosak azok, mert testelve van­nak. Az abrikteren billenő vé­dőlemez. A gyalu ki sem lát­szik, nem történhet baleset. Azaz mégis. Valami nincs rendjén. Miért szorul a védő­lemez? Forgács1, vagy vasta­gabb porréteg került alá? A két munkás helyett a műveze­tő igazítja meg a védőlemezt és rosszallóan villan rájuk a szeme. A szalagfűrészen új burko­lat, alul is védőburkolat. Ha elszakadna az élesfogú fűrész­lap, a munkás kezét, testi ép­ségét védik az új rendszabá­lyok. Négy ipari tanulója van a ktsz-nek. Hárman) valahol munkahelyen szerelnek, csak Nagy Ernő asztalostanulót ta­láltuk bent, egy idősebb mes­ter mellett szorgoskodott. Kér­déseimre készségesen válaszolt. — Amikor munkára jelent­keztem, az volt az első itt, hogy balesetoktatásban részesí­tettek. De azóta is mindennap figyelmeztet a mesterem, hogy mire kell vigyázni. Nem, a villanymotorhoz nekünk nem szabad nyúlni. A kapcsolókat tilos szétszedni, vagy piszkál­ni és a biztosítékokat sem „patkolhatjuk” meg. — A legfontosabbat majd­nem elfelejtettem. Minden gé­pet és vezetéket évente rend­szeresen ellenőriztetünk, mű­szerekkel beméretünk. Az Egri Építőipari Ktsz végzi mind­ezt, hivatalos jegyzőkönyvet állítanak ki a vizsgálatokról, — tájékoztat a művezető. — Az helyes és szükséges. De nézze, az elektromos kézi­fúró a földön hever. Milyen könnyen megsérülhet valaki ebben a túlzsúfolt műhelyben. Éppen a túlzsúfoltság a leg­nagyobb veszély. Több mint 200 darab konyhagamiturát tárolnak, mert nem ad disz­pozíciót a Bútorértékesítő Vál­lalat. A színekben és a mű­helyekben a mennyezetig fel­rakták a bútordarabokat. Ha az egyszer ledől, ki tudja, kit nyomorít) mieg? És bútordara­bok, kész és félkész áruk, anyagok halmasa a gépek mel­lett és a munkapadokon. Szűk a hely, alig fémek a munká­sok. Késik a készáru szállítás, de ha nagyobb rendet teremte­nének jobban fémének. A rendetlenséggel súlyosbított túlzsúfoltság veszélyes, mert balesetet okozhat. Teremtse­nek rendet, előzzék meg a bajt! Az Egri Asztalos és Kárpitos Ktsz telepéről hazafelé bal­lagva a Csányi Állami Gaz­daság esete jutott eszembe Tavaly ott is agyonütött egy munkást az áram! És hány hónap és hány munkanap van még hátra ebben az évben. De mennyi földelés nélküli, sza­bálytalanul szerelt villamos meghajtású gép és szerszám van a műhelyekben, az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben? Hányán mulasztják el, vagy csak for­málisan tartják meg a baleset- oktatást. Mások meg: csalá­dosak és fiatalok, semmibe veszik a munkavédelmi utasí­tásokat. És hány vezető sze­met huny az ordító szabályta­lanságok fölött? Példákat em­lítsünk? A Szakszervezet) He­ves megyei Tanácsánál hivata­los írás is van róla, hogy a Szerszám- és Készülékgyár üzemi konyhájának elektromos berendezése életveszélyes. Az Egri Faipari Vállalat egész üzeme tűz- és életveszélyes. A tűzoltóparancsnokság csak ideiglenesen és kényszermegol­dásként engedi így üzemelni. A felsorolt1 esetek vajon csak kiragadott példák? A megyei népi ellenőrzési bizottság vizs­gálata és szakértői vélemé­nyek tanúskodnak amellett, hogy sok még a teendőnk. Nem lehetünk elégedettek és nyugodtak. Emberek sorsát bízták ránk, mindnyájan fele­lősek vagyunk. Dr, Fazekas László Hangok az éjszakában Szombatra virradt az éjsza­ka, s Egerben itt is, ott is fel­harsant egy trombita, harmo­nikaszó és a fiúk éneke. Szere­nádot adtak a tanároknak, s mindenütt szeretettel, szívesen fogadták a búcsúzó diákokat. Találkoztam úgy éjjel egy óra tájban a Dobó Gimnázium IV/c. osztályának szerenádos brigádjával, akik éppen a Jó­zsef Attila Leánykollégium ab­lakai alatt húzták a keserves dalokat, s nyakukat tekerve, néztek a magasba. Kis ideig énekeltek, szólt a trombita, az­tán egyre fáradtabbak lettek a kicsalt hangok, mire az egyik fiú megszólal: — Gyerünk, nem merik a lá­nyok kidugni a fejüket. Mielőtt elindultak, beszédbe elegyedtünk, s egy se nézett az ablakokra. Sandán felpillantot­tam, hiszen ismerem a lányo­kat és valóban — minden ablak fürtös fejekkel volt tele, hisz mit lehessen tudni, kinek szól a muzsika és a dal! ... Csakhát ... szegény fiúk megérdemelték volna a leány­pillantásokat, amit az éjszaka sötétje úgyis elrejtett! (á) Komoly felelősséggel tölti be hivatását „Aranyat ért a májusi eső .. Péntek reggel lassú májusi eső hullt megyénkre, és ez az esőzés kisebb-nagyóbb szüne­tekkel, lényegében egész nap eltartott. Mint az Egri Szőlé­szeti Kutatóintézet vezetőjétől megtudtuk, pénteken 7,4 milli­méter csapadék hullt Egerben és környékén, amely „aranyat ért” a szőlőkre, gyümölcsösre és nem utolsósorban a szántó­földi növényekre. A május el­sejei fagyoktól megcsigázott növényeknek már nagy szük­ségük volt erre a csapadékra, hiszen mindenütt szomjazták az esőt az őszi és tavaszi kalá­szosok. Ezenkívül hasznosan mutatkozik majd meg az eső hatása a búza, burgonya, ku­korica, silókukorica, borsó, mák és a kertészeti növények fejlődésében is. Szőlős területeinken a pénte­ken lehullott csapadék elsősor­ban a kapálást könnyíti meg, hiszen a talaj eléggé le volt már száradva, és a szikkadt talaj megművelése nemcsak hogy nagy fizikai erőt kívánt meg a tsz-tagoktól, de veszé­lyes is volt a rügyekre, „sze­mekre” nézve. Ez a 7,4 milli­méteres csapadék elegendő volt arra, hogy a talaj - felszínét át­áztassa és a kapálást megköny- nyítse. Ha három—négy nap múlva újra esőnek örvendez­hetünk, akkor a kertészeti és szántóföldi növénytermesztés­ben minden reményünk meg­lehet arra, hogy közepesnél jobb termést takaríthassunk be majd az év végén. „Öreg diákok“ hagyatéka a hatvani gimnáziumban A hatvani Bajza József Gimnáziumban mindig hal­lunk valami újat, valamit, amit más iskolában még nem csinálnak. Most megint hallot­tunk, de azt hisszük, a tapasz­talat hasznos más középisko­lák számára is. Mert mit is találtak ki ebben az „ötlet­gyárban?” Most naponta mennek fel­vételi vizsgákra a különböző felsőfokú iskolákba az érettsé­gizett, vagy érettségiző diá­kok. Mikor hazatérnek, nem­csak elmesélik, hogy mi volt, hogyan zajlott, mit kérdeztek, hanem az iskola rendszeresí­tett egy nagy füzetet, amely­re ezt írtaik: Felvételin vol­tam. Aki tehát már megjárta A filmhíradó kockáin nagy­arányú hadgyakorlat mozza­natait figyelhettük meg né­hány hete. A varsói szerző­désben egyesült szocialista országok hadseregei tartottak közös gyakorlatot hazánk te­rületén. S akik látták e film­kockákon a lendületesen ro­hamozó szovjet, román és magyar harcosokat, akik cso­dálták a korszerű haditech­nikát, a folyón átúszó harc­kocsikat, a hangnál is sebe­sebben repülő harcigépeket, meggyőződhettek róla, hogy békés építőmunkánk felett korszerűen felszerelt, fegyel­mezett hadseregek . állnak őrt, akik képesek megfelelő választ adni bármely agresz- szornak, amely veszélyezteti szocialista vívmányainkat. Nem erőnk fitogtatására, vagy hódító célokra hoztuk létre ezeket a korszerű csa­patokat. A varsói szerződés tagállamai csak akkor írták alá a katonai egyezményeket, amikor erre, a világszerte ta­pasztalt háborús készülődés rákényszerítette őket. Amikor 1955. május 14-én, az európai szocialista álla­mok Varsóban aláírták a ba­rátsági, együttműködési, és a kölcsönös segélynyújtási szer­ződést, erőiket egyesítették, szilárd pajzsot kovácsoltak a háborús készülődés elé, biza­kodást nyújtottak a béke hí­veinek, hogy van erő lefogni a háborús gyújtogatok kezét. S ebben van fontos szerepe a varsói szerződésnek. Létre­hozása idején is egész sor há­borús tűzfészek lángolt szerte a világon, a nyugati hatal­mak katonai tömbökbe tömö­rültek, megkezdték Nyugat- Németország erőteljes fel­fegyverzését, s ma is egyre- másra jelennek meg a nyu­gati tábornokok vérgőzös nyi­latkozatai, akik a félvilágot elpusztító atomcsapásokról, villámháborúról beszélnek, miközben kormányaik óriási összegeket költenek fegyver­kezésre. Ezért volt szükség 1955-ben a T7arsói szerződés aláírására, s ezért szükséges napjaink­ban tovább növelni egyesített erőinket, hogy amig meg nem valósul az általános és teljes leszerelés, szilárd, erős had­sereg védelmezze népeink nagy vívmányait, s éberen őrködjék békés építőmun­kánk fölött. Ezt a feladatát eddig komoly felelősséggel töltötte be a varsói szerződés, s aláírásának évfordulóján, ennek tudatában köszöntjük a varsói szerződés tagálla­mainak eredményes össze­fogását. K. E. A tiszanánai Lenin Mg. Termelőszövetkezet levele Kisköre és Pély községek termelőszövetkezeteihez a felvételi „magas iskoláját”, az leírja ebije a füzetbe, pon­tosan mindazt, amit kérdez­tek, s ami vele a felvételin történt. Végül még egy köve­telmény van, hogy alaposan szét kell nézni a fiataloknak ott, ahová felvételüket kérték, és hazatérve, azt is be kell ír­ni, hogy milyen szakmákkal, milyen pályákkal ismerkedtek meg ott-tartózikodósuk során. Ez az öreg diákok hagyatéka az utánuk következő osztá­lyoknak, akik, forgatva ezt az érdekes füzetet, egyrészt tájé­kozódnak a felvételi vizsgák lefolyásáról, másrészt egy se­reg új szakmáról, pályáról hallanak végzős társaik ügyes, ötletes kezdeményezése során. Pártunk VIII. kongresszu­sának tiszteletére, csatlakozva az országosan megindult ver- senymozgalomhoz, termelő- szövetkezetünkben az alábbi pontok szerinti verseny indul be a brigádok között. 1. A kapásnövények átlag­termését időben és jó minő­ségben végzett kapálásokkal a tervezett fölé emeljük. a) Az abraktakarmány nö­velése érdekében a tervezett 14 mázsa májusi morzsoltnál többet termelünk kukoricából. E cél elérése érdekében a ku­koricát háromszori, jó minő­ségben megkapáljuk, és 50 kh területen Hungazinos permete­zést végzünk. A munkálatokat úgy fogjuk elvégezni, hogy az nem megy a többi kapás­növények ápolása és az aratás rovására. b) Jobb növényápolási fel­tételek mellett fogjuk a terve­zett cukorrépa termését 20 Százalékkal növelni. 2. A szálas takarmányokat időben és jó minőségben fog­juk betakarítani. 650 darab állványos szénaszárítót fogunk üzemeltetni. 3. A kenyérgabona gyors 00000000CX)O0CXXiOO0CXXX>0000000C<X)0O0<XX)000CKXKX)OCXXX50O<X>CO000CK30C)0000COCk30000000CX3000O000<XX)000CX3C)00C>00<XKXXX3CXXX> •. goouOOCCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOC Fiatalokról — kiszistákról Néhány évvel ezelőtt egé­szen más volt itt a helyzet. A nagy változás akkor követke­zett be, amikor a vasutas fia­talok összefogták és szervezeti életet kezdték élni. A KISZ-be tömörül fiatalok szorgalmas munkálkodása és példamuta­tása folytán megszilárdult a fegyelem, lényegesen csökkent a munkaerővándorlás, s meg­változott az emberek gondolko­dása is. Ez egyrészt annak az ered­ménye, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva, mintegy 25 száza­lékkal sikerült emelni a politi­kai foglalkozások hallgatóinak létszámát. Az ifjúság a szocia- lizmusért-mozgalomban 301 fiatal szerezte meg az I. foko­zat jelvényét, s 27 szocialista brigád verseng a szocialista címért. Az egyik már el is nyerte ezt a megtisztelő címet. 1961-ben a szakma ifjú meste- re-mozgalomban 38 fiatal vizs­gázott eredménnyel, hatan aranyfokozattal. És, hogy ezek az eredmények nem fellobbanó jellegűek, bizonyítja az a tény, hogy jelenleg 328 fiatal vesz részt az ..Ifjúság a szocializ- musért”-mozgalomban. , A vasutas fiatalok helyesen ismerték fel a fejlődés útját, amikor elhatározták, hogy megteremtik a kollektív szelle­met, mely képes az újtípusú ember kinevelésére. És ennek az új típusú, szocialista gon­dolkodású embernek az arca egyre inkább kirajzolódik a hatvani állomáson is, a maga módján, az adott körülmények között. A fiatalok megbecsü­lést szereztek az idősebbek kö­rében, mert munkájukat szor­galmasan látják el, s nem fe­ledkeznek el az idősebbeknek kijáró tiszteletről. A becsüle­tesen végzett munka jutalma nem is maradt el. Számos fia­tal került felelős beosztásba, sokan kaptak pénzjutalmat, ki­váló dolgozó jelvényt, kiérde­melték a párt és a szakszolgá­lat vezetőinek elismerését. A fiatalok szocialista helyt­állása azonban nemcsak szá­mokban mérhető le. A fáradsá­gos és hosszúnak tűnő szolgá­lat után ott voltak mindenütt, ahol serény, dolgos kézre várt a munka. Segítettek a terme­lőszövetkezeteknek, s más tár­sadalmi munkát is szívesen vállaltak. Ezek az eredmények kétség­kívül bizonyítják, hogy társa­dalmunk további építése során mindig bizton támaszkodhat tunk és számíthatunk tas fiatalokra is. Dicsérik őket a vasú- vékenységébe és gazdasági munkája mellett példamuta­tóan végzi az ifjúsági szerve­zetben reá váró tennivalókat Az ifjúsági szervezetek mo­torjai azok a fiatalok, akik szabad idejüket sem kímélve, fiatalos lendülettel végzik tár­sadalmi tevékenységüket, amelyért nem számítanak anyagi előnyökre, s díjuk leg­többször csak az erkölcsi elis­merés. Ezek közé a fiatalok közé tartozik Tengely Endre heves­aranyosi KISZ-titkár, aki lel­kiismeretes,szorgalmas munká­jával, a falu társadalmi életé­ben betöltött szerepével kiér­demelte,) hogy felvegyék a párt tagjelöltjei közé. E fiatalok kö­zé tartozik Gotyár Lajos, a parádsasvárí KISZ-szervezet szervező titkára is, aki a kul­túr és sportmunka fellendíté­séért fáradozik, s az ő nevéhez fűződik a recski körzet felsza­badulási hálastafétájának sike­res lebonyolítása is. De közé­jük sorolják Koós Gabriellát is, aki lelkesen kapcsolódott be a bátori fiatalok kulturális te­ís. ' Mindhárman méltán szolgái­nak rá a dicséretre... V ITstaféta A pétervásári járás KISZ- szervezetei úgy tervezik, hogy a jövő hónapban megrende­zendő ifjúsági találkozóra el­viszik azokat a díszes lapokat, amelyeken nyilvántartják: mi­lyen kulturális-, sport- és mun- kaeredményekkel készültek a világifjúság nagy seregszemlé­jére, a Helsinki-i VIT-re? A sta- fétalapoka/t fényképekkel, fest­ményekkel is díszítik a KISZ- szervezetek, s a lapokra jegy­zett eredményekből állítják össze a járási stafétát. A járási ifjúsági találkozón nemcsak a VIT-stafétalapok összesítése zajlik majd le, de nagyszabású kultúrműsor és sportvetélkedés is szerepel, ezért a KISZ-szervezetekben arra törekednek, hogy minél több fiatalt mozgósítsanak a találkozóra, amelyben kifeje­zésre jut majd a fiatalok ösz- szefogásának gondolata. betakarítása érdekében, a rendelkezésünkre bocsátott gépeket (kombájn, tisztító cséplőgép, stb.) két műszakban fogjuk üzemeltetni. 4. A gabona és egyéb nyári tarlókat az őszi vetések meg­kezdéséig felszántjuk. 5. Az őszi betakarítási mun­kákat és az őszi vetéseket jó minőségben elsőként fogjuk elvégezni, a versenyre kihí­vott termelőszövetkezetek kö­zül. 6. Áruértékesítési tervünket túlteljesítjük, főleg kenyér- gabonából és húsból. A fenti pontok szerint ver­seny indult be termelőszövet­kezetünk brigádjai között. Ä versennyel az a célunk, hogy a kongresszus tiszteletére, II. ötéves tervünk teljesítéséhez méltóan hozzájáruljunk. Sze­retnénk ezt a célt kis körze­tünkben tovább szélesíteni* Pély és Kisköre községek ki­hívásával is. Kérjük a járá­sunk illetékes szerveit, hogyá versenykihívásunkat ellen­őrizzék és értékeljék. A tiszanánai Lenin Mg. Tsz küldött- közgyűlése. Világszerte megkezdődtek az előkészületek a helsinki VIT-re Világszerte megkezdődtek az előkészületek a helsinki VIT-re. A finn fővárosban a nemzetközi előkészítő bizott­ság már hónapokkal ezelőtt megkezdte munkáját. A bi­zottságban több mint 75 ál­lamnak száznál több ifjúsági, kulturális és sportszervezete képviselteti magát. Európá­ban, Ázsiában, Afrikában és a latin-amerikai országokban a fiatalok százezrei készülnek a 8. világifjúsági találkozóra. A VIT-en előreláthatólag több olyan ifjúsági szervezet küldöttsége is ott lesz, amely eddig távol maradt. Várják számos latin-amerikai és afri­kai ország delegációját, ezen­kívül a Francia Országos Diákszövetség és a Nyugat­német Liberális Diákszövet­ség küldöttségét Hazánkban is megkezdődtek a Világifjúsági Találkozó elő­készületei. A fővárosban, a megyékben és a vidéki nagy­városokban előadásokban fel­elevenítik az eddigi fesztivá­lok történetét. Májusban és júniusban országszerte feszti­vál-napokat tartanak, s eze­ken gazdag kulturális és sportprogram várja az ifjakat. PRAKTIKUS ELNÖK in (Szegő Gizi rcfizéfr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents