Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

4

NÉPÚJSÁG

1962. május 10., csütörtök

Korhatár . . .

Az egri Ifjúsági Büfében szól a tánczene, hangja összeolvad a pohárcsörgéssel és a halk, zsongó beszélgetéssel. A csapóajtó nyílik, csukódik, fiatalok járkálnak ki s be.

Az ajtók mellett egy fiatal fiú és egy leány ül az asztalnál, előttük egy-egy szimpla, fogják egymás kezét és nagyon komolyan beszélgetnek. A büfébe most egy öreg házaspár jön be, gyanakodva, bizalmatlanul és egy kicsit félénken néznek körül. Néhány szót váltanak, aztán a bácsi odalép a fiatalok asztalához:

— Bocsánat... Tessék mondani, ez a hely nincs korhoz kötve?... (G)

— TANÁCSTAGI beszámolót tart 1962. május 12-én, du. 5 órakor, a Vorosilov téri II. sz. iskolában az 53. választókerület választóinak Heve- sy Sándor tanácstag, a 49. választókerület választóinak Szikla Károly tanácstag.

— A HEVESI L sz. iskola úttörői vállalták, hogy ki-ki az utcájában megőrzi és gondozza az ott elültetett facsemetéket. Ezenkívül védnökséget vállaltak és nagyszerűen dolgoznak az iskola utcai környékének rendben tartásán. Az iskola udvarán Agócs Emil tanár vezetésével a politechnikai osztályok tanulói virágos kertet, meteorológiai állomást hoztak létre és most helyezik el a tanulók részére a régiekből átalakított kerti padokat

— A HÓNAP VÉGÉN újabb szakmunkásvizsga lesz Hevesen, ezúttal a szarvasmarha- tenyésztő szakmunkások szá- mólnak be szerzett tudásukról. A szakmunkás iskola hallgatói a hevesi járás termelőszövetkezetek brigádvezetőiből tevődik össze.

m MÁJUS 13-AN Pétervásá- rán, a művelődési házban mutatják be műsorukat a járás körzeti bemutatóján legjobban szerepelt tánc-, ének-, zenei csoportok. Egerben ugyancsak járási bemutatón szerepelnek a körzeti bemutatók legjobb csoportjai.

— A HEVESI I. sz. általános iskola alsó tagozatos növendékei május 12—13-án há- romfelvonásos mesejátékot mutatnak be, amelyet Ben- csik Lászlóné, Juhász Rozália, Kovács Gáborné és Sári Lászlóné nevelők tanítottak be, illetve állítottak díszletekkel együtt színpadra.

» ERDÖMŰVELÖDÉSI kiállítást rendeznek Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban május 12-én. A kiállítás az erdősítésre, és az országfásításra akarja felhívni az érdeklődők figyelmét Ugyanezen a napon a sajtó, a rádió, és a televízió képviselői részére sajtóbemutatót is tartanak.

— KIOSZTOTTÁK a nyereségrészesedést a dolgozóknak az Egri Lakatosárugyár- ban. 2,2 napi keresetnek megfelelő összeget fizettek ki a munkásoknak.

— EZ ÉVBEN 50 vagon baromfit adnak át közfogyasztásra a hevesi termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek életében még soha sem fordult elő, hogy ilyen nagy mennyiségű árut szállítsanak piacra.

EGRI VÖRÖS CSILLAG A három testőr EGRI BEKE

Szegény gazdagok EGRI KERTMOZI Az esőcsináló GYÖNGYÖSI PUSKIN Méreg

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mamlock professzor HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mindenki ártatlan HATVANI KOSSUTH

A kapu nyitva marad

Egerben este 19,30-kor: (Gyertyafénykeringő

(Bérletszünet)

Alois Jirásek: Kutyafejűek

Budapest« 1962

A cseh történelmi regény legkiválóbb mesterét, Alois Jiráseket, már jól ismeri a magyar közönség. Műveinek egész sora látott napvilágot magyar fordításban, jóllehet, még mindig akad nagy Jirá- sek-regény, amely megérdemelné — elsősorban magyar vonatkozásai miatt — a magyarra való átültetést.

A iagy író-krónikás, aki még diákfővel határozta el népe történelmének regényes feldolgozását, óriási életművet hagyott maga után. Benne a huszita korszak történelemfor- máló eseményeinek rajza éppúgy megtalálható (Jan Rohác, Mindenki ellen, Húsz János, Testvériség, stb. című műveiben), mint a csehországi ellenreformáció legkegyetlenebb időszakának bemutatása (Sötétség), vagy éppen a cseh felvilágosodás hajnalának mesteri körképe (A kincs). Regények, drámák, novellák váltakoznak benne, s valami egészen különleges harmonizálás biztosítja a kompozicionális egységet.

Nos, ennek a különös hang- szerelésű, ízig-vérig cseh talajban gyökerező jiráseki életműnek egyik legjelentősebb darabja az előttünk fekvő, magyar fordításban most másodízben megjelent regény: a Kutyafejűek. Fiatalkori műve ez Jiráseknek (harminc esztendős korában írta), de már megvan benne az a magas fokú művészi ihletettség, érzelmi telítettség, s nem utolsósorban a mondanivaló progresszivitása, amely a későbbi nagy műveknek lesz majd alapvető sajátja. A XVII. századi Csehország szomorú világába vezet bennünket az író, a regény cselekményének bonyolításával, az emlékezetes fehérhegyi csata utáni időkbe, amikor a Habsburgok jóvoltából az idegen földesurak sáskahada lepte el a szépséges cseh földet.

Csehország egész népe nyögte már az osztrák igát, csak éppen a cseh—bajor határvidék őslakói, a chodak, tartották még ősi, a határvédelem ellátásáért kapott kiváltságokat. Nyugalmuk azonban nem sokáig tarthatott, a király „hűséges” alattvalója, Maximban Lamminger úr az ő földjükre, szabadságukra, s munkájukra éhezett. Mint a vidék új földesura, robotra akarja fogni őket, sárba tiporva az ősi chod-kiváltságokat, s csak természetes, hogy a nemzeti öntudatában, emberi méltóságában megsértett, megalázott nép védekezni próbál. Fellázad az embertelen, gőgös Lamminger ellen, s minden eszközzel küzd féltve őrzött szabadságáért. A mozgolódások vezetője, éltetője egy Jan

■- Tanácselnök elvtárs, itt vannak az új jelentések és a jelentések a jelentésekről... (Szegő Gizi rajza)

Kozina Szladky nevű férfi lesz, akiben Jirásek a szabadságért folytatott küzdelem mindenkor példaként szolgáló hősét formálta meg. Egyszerűségével, rendíthetetlen hazaszeretetével, hősies helytállásával buzdítja népét harcra és bár sorsa a halál lesz, szelleme, virágjában letört életének egész értelme nem volt hiábavaló. Amikor kivégezték, megátkozta a gyűlölt földesurat s megjósolta annak egy esztendő múltán bekövetkező halálát. Az átok fogott, Lamminger urat a kivégzés évfordulóján megütötte a guta. Kozina emléke pedig tovább élt még századok múltán is Chod- föld derék fiainak ajkán. „Ezt a vidéket járva — írja a regény befejező soraiban az író — Oujezden a Kozina-porta előtt megálltam. Egy elnyűtt öregasszonyt találtam ott, s beszélgetés közben Jan Kozina Szladkyról is megkérdeztem. Rám bámult, mintha nem hinne nekem, s ennyit felelt:

— Nem tudok róla semmit, az esperes úrnak lesz róla írása. Én csak azt tudom, hogy Kozinát ártatlan emésztették el, s hogy szent.”

És amíg ez a szomorú tragédia bekövetkezik a regény lapjain, az író egyre izgalmasabb jelenetek mesteri beiktatásával fokozza az olvasó érdeklődését, hogy a regény mondanivalója minél valósze- rűbb értelmet nyerjen. A romantika és (túlsúllyal) a realizmus eszközei egyaránt helyet kapnak a nagy feladat- megoldásban; nem hiányzik a pompás tájleírások, kalandok sorozata sem, s a mű elolvasása után nagyon igaznak érezzük Sziklay László megállapítását: ez a regény (valójában az egész Jirásek-életmű) Walter Scott történeti regényeinek kelet-európai örököse.”

Külön ékessége a regény magyar kiadásának, hogy a legavatottabb tollú magyar író, Németh László fordította, a legteljesebb nyelvi hűség, eredetiség és művészi tökély jegyében. A kötetet Szalatnai Rezső gondos, lényegremutató tanulmánya kíséri.

Lőkös István

FILM:

1962.

MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK:

Az első használható gőzhajót 155 évvel ezelőtt, 1807-ben, ROBERT FULTON amerikai mérnök szerFulton gőzhajójának szerkezeti késztette. A 20

rajza. lóerős motorral

ellátott Clermont 240 kilométeres próbaútját, a Hudson folyón felfelé, 32 óra alatt tette meg.

140 évvel ezelőtt, 1822. május 10-én született AUGUST PET- TENKOFEN osztrák festő. Sok időt töltött Magyarországon, az alföldi nép és a kisváros életét örökítette meg könnyed elő- adású, friss, közvetlen képeivel.

120 éve, 1842-ben e napon született KHERNDL ANTAL mérnök, a hídépítéstan alapját szolgáló grafosztatlka (grafikus eljárás az építmények egyensúlyának megállapítására) megalapozója. Több dunai és tiszai hidat tervezett, így 1897-ben a budapesti Erzsébet-hidat.

190 éve, 1772 májusában született FRIEDRICH NOVALIS német költő. Korán elhunyt menyasszonya miatti halálvágytól eltöltött, misztikus szabadverseivel (Himnusz az éjhez) a roman- ticizmus jellegzetes képviselője. Heinrich von Ofterdingen cimü fő művében látomásként jelenik meg a „kék virág”, amelyet Heine a romantika jelképének tett meg.

ARMIN

Ferrara hosszú éjszakája

Magyarul beszélő olasz film

A második világháború egyik nálunk kevésbé ismert , szakaszát, a Mussolini bukása utáni Olaszországod ismerjük" meg a filmből. Az ősi Ferrarában játszódik a történet, amelynek középpontjában egy szenvedélyes szerelem áll. A női főszerepet Belinda Lee, a nemrégen tragikusan elhunyt, különös szépségű színésznő alakítja, aki szenvedélyesen szeret egy férfit, de annak mindez csak kaland és szórakozás. A férfi főszerepben a Puccini címszereplőjét, Gabriele Ferzettit látjuk viszont. A Ferrara hosszú éjszakája című olasz filmet az Egri Bródy Moziban 11—12, 15—16-án mutatják be.

II gyermeknél a megértés, a pedagógusnál a tudatosság — a reformtörvény egyik legfontosabb követelménye

Beszélgetés Fejes János tanulmányi felügyelőre!

MÉG SOKÁIG nem szűnő

gyűrűket vert fel az oktató-nevelő munka végtelen tengerében népköztársaságunk hármas törvénye, az iskjoJareform-tör- vény. Már az előkészítése időszakában is voltak „megszállottái” ennek a munkának, akik látták, hogy valami új van terjedőben, erjedőben, ami gyökeresen megváltoztatja az eddigit. Aztán ők voltak a megvalósítás leghívebb harcosai, akik ismét minden tudásukat latba vetették azért, hogy amá előbb tervezet, majd törvény lett, az minél előbb úgy valósuljon meg, ahogyan készítői elképzelték.

Ezek közé a hivatásból „megszállottak” közé való Fejes János tanulmányi felügyelő is, akinek 25 éves tanítási gyakorlata és évek óta gyűjtött szakfelügyelői, tanulmányi felügyelői tapasztalathalmaz áll rendelkezésére ahhoz, hogy az iskolareform ügyeiről mélyrehatóan beszélgethessünk.

Iskolareform-törvény. Nehéz, nagyon nehéz azt a területet kiválasztani, amelyik ne függne össze ezer mással. Célunk pedig elsősorban az, hogy ne szétforgácsoltán kapjunk bele sok fontos mondanivalóba, haem azzal foglalkozzunk, ami gyöngyösi tanulmányi felügyelő szerint a városban leglényegesebb kérdés1.

— Talán érdekes lesz elgondolkodni azon, miben látom a reformtörvény megvalósításának fékjét és lendítő erejét. Ez azért is lényeges dolog, mert a törvény már megvan, de gyakorlatban aprólékosan megvalósítani — ehhez a pedagógusok nagy tömegének aktív gondolkodására, kutatására, módszerkeresésére van szükség. Mert nagyon örvendetes tény, hogy a törvényt és a már meglevő végrehajtási módsze- I reket, utasításokat olyan emberek alkották, akik gyakorlati pedagógusok voltak, akik nem „bársonyszékben születtek”, hanem a tanyákról, falvakból, városi iskolákból kerültek oda, ahonnan irányítják ezt a nagy iskolai kultúrforradalmat.

MOST MÁR CSAK az a kérdés, hogy miért nem megy egy csapásra a nagyszerűen összehangolt elméleti és gyakorlati törvény. Első és legfontosabb fékezője a megvalósításnak meglátásom szerint a pedagógiai konzervatívizmus. Vagy nem értik meg a korszerű marxista pedagógia elvi célkitűzéseit, vagy fenntartással fogadják, vagy — szerencsére, nagyon kis hányad — él sem fogadják. így keletkeznek aztán hézagok egyes nevelők osztályai, a gyermekek felfogása területén. Másik legnagyobb hiba a pedagógiai pesszimizmus, ami legalább olyan veszélyes, mint a nagy dolgok meg nem értése. Ez már szorosan a reformtörvény megvalósításával függ össze, mert az leszögezi, hogy a bukások számát csökkenteni, illetve idővel megszüntetni — ez a pedagógusok feladata. Itt van a legtöbb munkára, a legnagyobb figyelemre, és a legtöbb módszerkeresésre szükség. A pedagógiai pesszimizmus lemond azoíkról a tanulókról, akik az első osztályban „rossz lappal” indulnak. Azt tartják ezek a pedagógusok, hogy az ilyen gyerek képtelen a továbbhaladásra, s bár már megszüntették a szamár-padot, gondolatban még most is ott tartanak, s nem foglalkoznak

eleget velük. így történhetett meg, hogy Gyöngyös egy iskolájában az egyik osztály 33 százalékos bukással zárt. Ez a szám nem a tanulók gyengeségét, hanem a pedagógusok tehetetlenségét igazolja. Jó kezdeményezés született ezen a téren az V-ös és I-es iskolában, ahol a lelkes tantestület környezettanulmányt végez, felkutatja a gyenge tanulmányi eredmény okait, igyekszik megszüntetni azokat, s amit az eddigi tapasztalat mutat, az föltétien — siker. Le kell szögezni, hogy a pedagógiában nincs reménytelen eset! Minden normális értelmű gyerek képes egy átlag elérésére, csak ehhez természetesen sok-sok munka kell!

SÚLYOS KERÉKKÖTŐJE

az iskolareform megvalósításának a ma még olyan gyakran fellelhető eset: törekvés a lexikális tudásra, bemagoltatni a leckét, s így is kérni számon. Még a legsúlyosabban esik latba a számonkérés ilyen formája, mert a gyermek ha érti az összefüggéseket, akkor esetleg (!) elvárható tőle bizonyos anyagrész szó szerinti tanulása. De a leckefelmond atás teljesen idejét múlta. Itt is a pedagógusok szakmaszeretetére, törekvésére lenne szükség — kiagyalni azt a legjobb módszert, amelyik a tanításban képes értelemszerű, tudatos anyagátadásra, amely az összefüggésekre alapít, a számonkérésnél pedig olyan módot találni, hogy a gyermekek minél aktívabban vegyék ki részüket, amikor arról van

szó ki mit és hogyan sajátított el az anyagból. Láttunk már sok kezdeményezést de ezek még nem az igaziak. Még mindig nem a HOGYAN? van előtérben. Mindenesetre azok a nevelők járnak el helyesen, akik a gyermekeket már a tanítás során végigvezetik a logikai sorrenden, így elképzelhető, hogy a gyerekek is közelebb kerülnek a jó tanulási módszerhez, sőt a számot adás mikéntjéhez is.

Boncolgathatnánk még sokáig ezt a kérdést, de még mindig kiköthetünk a pedagógusok hibáinál. Még mielőtt tovább megyünk, jó lenne hangsúlyozni, hogy a pedagógusok sok-sok fáradságos munkájáról, eredményes kezdeményezéseikről, áldozatos pedagógiai ténykedésükről most) nem beszélünk. Tesszük ezt azért, mert amit már elismert pártunk és kormányunk ezen a téren, az jó, az helyes, azt tehát emlegetni csupán a dicsérés dolga. Mi azért) beszélünk most a hiányosságokról, mert meg kell szüntetni azokat, s ha véka alá rejtjük, akkor valami elakad, valami lassabban halad, mint azt fontossága megkívánná. S ha a hibák említésénél a pedagógusok kisebb hányadáról van is szó, el kell mondani, mert ez a hányad is nevel, oktat, ennek a kezében is gyermekek százai készülnek az életre.

MÉG EGY ALAPVETŐ hiba van. Ez pedig az, hogy a pedagógusok egy része előtt elsődleges a kész alap, a kész tudás, amit a gyerek magával

hoz, másodlagos a készségek és képességek kiaknázására irányuló munka. Legtöbb esetben kirívóan elválik, hogy a pedagógus mit tart „otthonról hozott” készségnek, mit tart a gyermekek otthoni környezetéről, mert hangzott már el ilyen kijelentés is: ”... úgy sem tudnak neki otthon segíteni, kár vele itt. is kínlódni.” Hát ez nem így van, mert) a szülők esetleges iskolázatlansága nem lehet a mai gyermekekre visszahatással. Ott a nevelő, találja meg azt az utat, aminek segítségével leghamarabb a gyermek értelméhez és rejtett készségéhez fér.

Nagyon fontos dolog, hogy a kollektív munkára alapozzon a nevelő iskolai oktató munkájában. Vegye igénybe minden gyermek figyelmét, minden egyes tanuló készségét használja fel az órán, ne csak azokat részesítse előnyben, akik „mindig tudnak”.

Ebben a tanévben megindult egy pezsgés a pedagógusok között. Ehhez nagyban hozzájárult a két nevelési értekezlet, amelyik végre nem általánosságban, hanem nagyon konkrét formában adott segítséget a pedagógusoknak mindennapi munkájukhoz. A vita már nem amolyan „majd csak szól valaki” jellegű volt ezeken az értekezleteken, hanem sokszor éjszakába húzódban maguk a pedagógusok fejtegették dédelgetett gondolataikat, vagy vitatták a szerintük helytelent.

EZ AZ ALAPJA annak,

hogy a pedagógusok tudatos munkával érjék el a gyermekeknél a megértést, s így segítsenek előre lénni azon az úton, amelyet olyan világosan megszabott népköztársaságunk hármas tói vénye.

Cs. Ádám Év«