Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. május 10., csütörtök Korhatár . . . Az egri Ifjúsági Büfében szól a tánczene, hangja összeolvad a pohárcsörgéssel és a halk, zsongó beszélgetéssel. A csapó­ajtó nyílik, csukódik, fiatalok járkálnak ki s be. Az ajtók mellett egy fiatal fiú és egy leány ül az asztal­nál, előttük egy-egy szimpla, fogják egymás kezét és nagyon komolyan beszélgetnek. A bü­fébe most egy öreg házaspár jön be, gyanakodva, bizalmat­lanul és egy kicsit félénken néznek körül. Néhány szót vál­tanak, aztán a bácsi odalép a fiatalok asztalához: — Bocsánat... Tessék mon­dani, ez a hely nincs korhoz kötve?... (G) — TANÁCSTAGI beszá­molót tart 1962. május 12-én, du. 5 órakor, a Vorosilov téri II. sz. iskolában az 53. válasz­tókerület választóinak Heve- sy Sándor tanácstag, a 49. vá­lasztókerület választóinak Szikla Károly tanácstag. — A HEVESI L sz. iskola úttörői vállalták, hogy ki-ki az utcájában megőrzi és gondozza az ott elültetett facsemetéket. Ezenkívül védnökséget vállal­tak és nagyszerűen dolgoznak az iskola utcai környékének rendben tartásán. Az iskola udvarán Agócs Emil tanár ve­zetésével a politechnikai osztá­lyok tanulói virágos kertet, meteorológiai állomást hoztak létre és most helyezik el a ta­nulók részére a régiekből át­alakított kerti padokat — A HÓNAP VÉGÉN újabb szakmunkásvizsga lesz Heve­sen, ezúttal a szarvasmarha- tenyésztő szakmunkások szá- mólnak be szerzett tudásuk­ról. A szakmunkás iskola hallgatói a hevesi járás ter­melőszövetkezetek brigád­vezetőiből tevődik össze. m MÁJUS 13-AN Pétervásá- rán, a művelődési házban mu­tatják be műsorukat a járás körzeti bemutatóján legjobban szerepelt tánc-, ének-, zenei csoportok. Egerben ugyancsak járási bemutatón szerepelnek a körzeti bemutatók legjobb csoportjai. — A HEVESI I. sz. általá­nos iskola alsó tagozatos nö­vendékei május 12—13-án há- romfelvonásos mesejátékot mutatnak be, amelyet Ben- csik Lászlóné, Juhász Rozá­lia, Kovács Gáborné és Sári Lászlóné nevelők tanítottak be, illetve állítottak díszletek­kel együtt színpadra. » ERDÖMŰVELÖDÉSI kiál­lítást rendeznek Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban május 12-én. A kiállítás az er­dősítésre, és az országfásításra akarja felhívni az érdeklődők figyelmét Ugyanezen a napon a sajtó, a rádió, és a televízió képviselői részére sajtóbemu­tatót is tartanak. — KIOSZTOTTÁK a nye­reségrészesedést a dolgozók­nak az Egri Lakatosárugyár- ban. 2,2 napi keresetnek meg­felelő összeget fizettek ki a munkásoknak. — EZ ÉVBEN 50 vagon ba­romfit adnak át közfogyasztás­ra a hevesi termelőszövetkeze­tek. A termelőszövetkezetek életében még soha sem fordult elő, hogy ilyen nagy mennyi­ségű árut szállítsanak piacra. EGRI VÖRÖS CSILLAG A három testőr EGRI BEKE Szegény gazdagok EGRI KERTMOZI Az esőcsináló GYÖNGYÖSI PUSKIN Méreg GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mamlock professzor HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mindenki ártatlan HATVANI KOSSUTH A kapu nyitva marad Egerben este 19,30-kor: (Gyertyafénykeringő (Bérletszünet) Alois Jirásek: Kutyafejűek Budapest« 1962 A cseh történelmi regény legkiválóbb mesterét, Alois Jiráseket, már jól ismeri a magyar közönség. Műveinek egész sora látott napvilágot magyar fordításban, jóllehet, még mindig akad nagy Jirá- sek-regény, amely megérde­melné — elsősorban magyar vonatkozásai miatt — a ma­gyarra való átültetést. A iagy író-krónikás, aki még diákfővel határozta el né­pe történelmének regényes feldolgozását, óriási életművet hagyott maga után. Benne a huszita korszak történelemfor- máló eseményeinek rajza épp­úgy megtalálható (Jan Rohác, Mindenki ellen, Húsz János, Testvériség, stb. című művei­ben), mint a csehországi el­lenreformáció legkegyetle­nebb időszakának bemutatása (Sötétség), vagy éppen a cseh felvilágosodás hajnalának mesteri körképe (A kincs). Re­gények, drámák, novellák vál­takoznak benne, s valami egé­szen különleges harmonizálás biztosítja a kompozicionális egységet. Nos, ennek a különös hang- szerelésű, ízig-vérig cseh talaj­ban gyökerező jiráseki élet­műnek egyik legjelentősebb darabja az előttünk fekvő, magyar fordításban most má­sodízben megjelent regény: a Kutyafejűek. Fiatalkori műve ez Jiráseknek (harminc esz­tendős korában írta), de már megvan benne az a magas fo­kú művészi ihletettség, érzelmi telítettség, s nem utolsósorban a mondanivaló progresszivitá­sa, amely a későbbi nagy mű­veknek lesz majd alapvető sa­játja. A XVII. századi Cseh­ország szomorú világába vezet bennünket az író, a regény cselekményének bonyolítá­sával, az emlékezetes fehér­hegyi csata utáni időkbe, amikor a Habsburgok jóvoltá­ból az idegen földesurak sás­kahada lepte el a szépséges cseh földet. Csehország egész népe nyög­te már az osztrák igát, csak éppen a cseh—bajor határvi­dék őslakói, a chodak, tartot­ták még ősi, a határvédelem ellátásáért kapott kiváltságo­kat. Nyugalmuk azonban nem sokáig tarthatott, a király „hű­séges” alattvalója, Maximban Lamminger úr az ő földjükre, szabadságukra, s munkájukra éhezett. Mint a vidék új föl­desura, robotra akarja fogni őket, sárba tiporva az ősi chod-kiváltságokat, s csak ter­mészetes, hogy a nemzeti ön­tudatában, emberi méltóságá­ban megsértett, megalázott nép védekezni próbál. Fellá­zad az embertelen, gőgös Lamminger ellen, s minden eszközzel küzd féltve őrzött szabadságáért. A mozgolódá­sok vezetője, éltetője egy Jan ■- Tanácselnök elvtárs, itt vannak az új jelentések és a jelentések a jelentésekről... (Szegő Gizi rajza) Kozina Szladky nevű férfi lesz, akiben Jirásek a szabad­ságért folytatott küzdelem mindenkor példaként szolgáló hősét formálta meg. Egysze­rűségével, rendíthetetlen ha­zaszeretetével, hősies helytál­lásával buzdítja népét harcra és bár sorsa a halál lesz, szel­leme, virágjában letört életé­nek egész értelme nem volt hiábavaló. Amikor kivégezték, megátkozta a gyűlölt földes­urat s megjósolta annak egy esztendő múltán bekövetkező halálát. Az átok fogott, Lam­minger urat a kivégzés évfor­dulóján megütötte a guta. Ko­zina emléke pedig tovább élt még századok múltán is Chod- föld derék fiainak ajkán. „Ezt a vidéket járva — írja a re­gény befejező soraiban az író — Oujezden a Kozina-porta előtt megálltam. Egy elnyűtt öregasszonyt találtam ott, s beszélgetés közben Jan Kozina Szladkyról is megkérdeztem. Rám bámult, mintha nem hin­ne nekem, s ennyit felelt: — Nem tudok róla semmit, az esperes úrnak lesz róla írása. Én csak azt tudom, hogy Kozinát ártatlan emész­tették el, s hogy szent.” És amíg ez a szomorú tra­gédia bekövetkezik a regény lapjain, az író egyre izgalma­sabb jelenetek mesteri beik­tatásával fokozza az olvasó ér­deklődését, hogy a regény mondanivalója minél valósze- rűbb értelmet nyerjen. A ro­mantika és (túlsúllyal) a rea­lizmus eszközei egyaránt he­lyet kapnak a nagy feladat- megoldásban; nem hiányzik a pompás tájleírások, kalandok sorozata sem, s a mű elolva­sása után nagyon igaznak érezzük Sziklay László megál­lapítását: ez a regény (valójá­ban az egész Jirásek-életmű) Walter Scott történeti regé­nyeinek kelet-európai örökö­se.” Külön ékessége a regény magyar kiadásának, hogy a legavatottabb tollú magyar író, Németh László fordította, a legteljesebb nyelvi hűség, eredetiség és művészi tökély jegyében. A kötetet Szalatnai Rezső gondos, lényegremutató tanulmánya kíséri. Lőkös István FILM: 1962. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK: Az első hasz­nálható gőzha­jót 155 évvel ez­előtt, 1807-ben, ROBERT FUL­TON amerikai mérnök szer­Fulton gőzhajójának szerkezeti késztette. A 20 rajza. lóerős motorral ellátott Clermont 240 kilométeres próbaútját, a Hudson folyón felfelé, 32 óra alatt tette meg. 140 évvel ezelőtt, 1822. május 10-én született AUGUST PET- TENKOFEN osztrák festő. Sok időt töltött Magyarországon, az alföldi nép és a kisváros életét örökítette meg könnyed elő- adású, friss, közvetlen képeivel. 120 éve, 1842-ben e napon született KHERNDL ANTAL mér­nök, a hídépítéstan alapját szolgáló grafosztatlka (grafikus eljá­rás az építmények egyensúlyának megállapítására) megalapo­zója. Több dunai és tiszai hidat tervezett, így 1897-ben a bu­dapesti Erzsébet-hidat. 190 éve, 1772 májusában született FRIEDRICH NOVALIS né­met költő. Korán elhunyt menyasszonya miatti halálvágytól el­töltött, misztikus szabadverseivel (Himnusz az éjhez) a roman- ticizmus jellegzetes képviselője. Heinrich von Ofterdingen cimü fő művében látomásként jelenik meg a „kék virág”, amelyet Heine a romantika jelképének tett meg. ARMIN Ferrara hosszú éjszakája Magyarul beszélő olasz film A második világháború egyik nálunk kevésbé ismert , szakaszát, a Mussolini bukása utáni Olaszországod ismerjük" meg a filmből. Az ősi Ferrarában játszódik a történet, amely­nek középpontjában egy szenvedélyes szerelem áll. A női fő­szerepet Belinda Lee, a nemrégen tragikusan elhunyt, külö­nös szépségű színésznő alakítja, aki szenvedélyesen szeret egy férfit, de annak mindez csak kaland és szórakozás. A férfi főszerepben a Puccini címszereplőjét, Gabriele Ferzettit lát­juk viszont. A Ferrara hosszú éjszakája című olasz filmet az Egri Bródy Moziban 11—12, 15—16-án mutatják be. II gyermeknél a megértés, a pedagógusnál a tudatosság — a reformtörvény egyik legfontosabb követelménye Beszélgetés Fejes János tanulmányi felügyelőre! MÉG SOKÁIG nem szűnő gyűrűket vert fel az oktató-ne­velő munka végtelen tengeré­ben népköztársaságunk hármas törvénye, az iskjoJareform-tör- vény. Már az előkészítése idő­szakában is voltak „megszállot­tái” ennek a munkának, akik látták, hogy valami új van terjedőben, erjedőben, ami gyökeresen megváltoztatja az eddigit. Aztán ők voltak a megvalósítás leghívebb harco­sai, akik ismét minden tudásu­kat latba vetették azért, hogy amá előbb tervezet, majd tör­vény lett, az minél előbb úgy valósuljon meg, ahogyan ké­szítői elképzelték. Ezek közé a hivatásból „megszállottak” közé való Fe­jes János tanulmányi felügyelő is, akinek 25 éves tanítási gyakorlata és évek óta gyűj­tött szakfelügyelői, tanulmányi felügyelői tapasztalathalmaz áll rendelkezésére ahhoz, hogy az iskolareform ügyeiről mély­rehatóan beszélgethessünk. Iskolareform-törvény. Nehéz, nagyon nehéz azt a területet kiválasztani, amelyik ne függ­ne össze ezer mással. Célunk pedig elsősorban az, hogy ne szétforgácsoltán kapjunk bele sok fontos mondanivalóba, ha­em azzal foglalkozzunk, ami gyöngyösi tanulmányi fel­ügyelő szerint a városban leg­lényegesebb kérdés1. — Talán érdekes lesz elgon­dolkodni azon, miben látom a reformtörvény megvalósításá­nak fékjét és lendítő erejét. Ez azért is lényeges dolog, mert a törvény már megvan, de gyakorlatban aprólékosan meg­valósítani — ehhez a pedagó­gusok nagy tömegének aktív gondolkodására, kutatására, módszerkeresésére van szük­ség. Mert nagyon örvendetes tény, hogy a törvényt és a már meglevő végrehajtási módsze- I reket, utasításokat olyan embe­rek alkották, akik gyakorlati pedagógusok voltak, akik nem „bársonyszékben születtek”, hanem a tanyákról, falvakból, városi iskolákból kerültek oda, ahonnan irányítják ezt a nagy iskolai kultúrforradalmat. MOST MÁR CSAK az a kér­dés, hogy miért nem megy egy csapásra a nagyszerűen össze­hangolt elméleti és gyakorlati törvény. Első és legfontosabb fékezője a megvalósításnak meglátásom szerint a pedagó­giai konzervatívizmus. Vagy nem értik meg a korszerű mar­xista pedagógia elvi célkitűzé­seit, vagy fenntartással fogad­ják, vagy — szerencsére, na­gyon kis hányad — él sem fo­gadják. így keletkeznek aztán hézagok egyes nevelők osztá­lyai, a gyermekek felfogása területén. Másik legnagyobb hiba a pedagógiai pesszimiz­mus, ami legalább olyan ve­szélyes, mint a nagy dolgok meg nem értése. Ez már szo­rosan a reformtörvény megva­lósításával függ össze, mert az leszögezi, hogy a bukások szá­mát csökkenteni, illetve idő­vel megszüntetni — ez a pe­dagógusok feladata. Itt van a legtöbb munkára, a legna­gyobb figyelemre, és a legtöbb módszerkeresésre szükség. A pedagógiai pesszimizmus le­mond azoíkról a tanulókról, akik az első osztályban „rossz lappal” indulnak. Azt tartják ezek a pedagógusok, hogy az ilyen gyerek képtelen a to­vábbhaladásra, s bár már megszüntették a szamár-padot, gondolatban még most is ott tartanak, s nem foglalkoznak eleget velük. így történhetett meg, hogy Gyöngyös egy isko­lájában az egyik osztály 33 százalékos bukással zárt. Ez a szám nem a tanulók gyenge­ségét, hanem a pedagógusok tehetetlenségét igazolja. Jó kezdeményezés született ezen a téren az V-ös és I-es iskolá­ban, ahol a lelkes tantestület környezettanulmányt végez, felkutatja a gyenge tanulmá­nyi eredmény okait, igyekszik megszüntetni azokat, s amit az eddigi tapasztalat mutat, az föltétien — siker. Le kell szö­gezni, hogy a pedagógiában nincs reménytelen eset! Min­den normális értelmű gyerek képes egy átlag elérésére, csak ehhez természetesen sok-sok munka kell! SÚLYOS KERÉKKÖTŐJE az iskolareform megvalósításá­nak a ma még olyan gyakran fellelhető eset: törekvés a le­xikális tudásra, bemagoltatni a leckét, s így is kérni számon. Még a legsúlyosabban esik lat­ba a számonkérés ilyen formá­ja, mert a gyermek ha érti az összefüggéseket, akkor esetleg (!) elvárható tőle bizonyos anyagrész szó szerinti tanulá­sa. De a leckefelmond atás tel­jesen idejét múlta. Itt is a pedagógusok szakmaszereteté­re, törekvésére lenne szükség — kiagyalni azt a legjobb módszert, amelyik a tanítás­ban képes értelemszerű, tuda­tos anyagátadásra, amely az összefüggésekre alapít, a szá­monkérésnél pedig olyan mó­dot találni, hogy a gyermekek minél aktívabban vegyék ki részüket, amikor arról van szó ki mit és hogyan sajátí­tott el az anyagból. Láttunk már sok kezdeményezést de ezek még nem az igaziak. Még mindig nem a HOGYAN? van előtérben. Mindenesetre azok a nevelők járnak el helyesen, akik a gyermekeket már a ta­nítás során végigvezetik a lo­gikai sorrenden, így elképzel­hető, hogy a gyerekek is köze­lebb kerülnek a jó tanulási módszerhez, sőt a számot adás mikéntjéhez is. Boncolgathatnánk még so­káig ezt a kérdést, de még mindig kiköthetünk a pedagó­gusok hibáinál. Még mielőtt tovább megyünk, jó lenne hangsúlyozni, hogy a pedagó­gusok sok-sok fáradságos munkájáról, eredményes kez­deményezéseikről, áldozatos pedagógiai ténykedésükről most) nem beszélünk. Tesszük ezt azért, mert amit már elis­mert pártunk és kormányunk ezen a téren, az jó, az helyes, azt tehát emlegetni csupán a dicsérés dolga. Mi azért) be­szélünk most a hiányosságok­ról, mert meg kell szüntetni azokat, s ha véka alá rejtjük, akkor valami elakad, valami lassabban halad, mint azt fon­tossága megkívánná. S ha a hibák említésénél a pedagógu­sok kisebb hányadáról van is szó, el kell mondani, mert ez a hányad is nevel, oktat, en­nek a kezében is gyermekek százai készülnek az életre. MÉG EGY ALAPVETŐ hi­ba van. Ez pedig az, hogy a pedagógusok egy része előtt elsődleges a kész alap, a kész tudás, amit a gyerek magával hoz, másodlagos a készségek és képességek kiaknázására irányuló munka. Legtöbb eset­ben kirívóan elválik, hogy a pedagógus mit tart „otthonról hozott” készségnek, mit tart a gyermekek otthoni környezeté­ről, mert hangzott már el ilyen kijelentés is: ”... úgy sem tudnak neki otthon segí­teni, kár vele itt. is kínlódni.” Hát ez nem így van, mert) a szülők esetleges iskolázatlan­sága nem lehet a mai gyerme­kekre visszahatással. Ott a ne­velő, találja meg azt az utat, aminek segítségével leghama­rabb a gyermek értelméhez és rejtett készségéhez fér. Nagyon fontos dolog, hogy a kollektív munkára alapozzon a nevelő iskolai oktató mun­kájában. Vegye igénybe min­den gyermek figyelmét, min­den egyes tanuló készségét használja fel az órán, ne csak azokat részesítse előnyben, akik „mindig tudnak”. Ebben a tanévben megindult egy pezsgés a pedagógusok között. Ehhez nagyban hozzá­járult a két nevelési értekez­let, amelyik végre nem álta­lánosságban, hanem nagyon konkrét formában adott segít­séget a pedagógusoknak min­dennapi munkájukhoz. A vita már nem amolyan „majd csak szól valaki” jellegű volt eze­ken az értekezleteken, hanem sokszor éjszakába húzódban maguk a pedagógusok fejteget­ték dédelgetett gondolataikat, vagy vitatták a szerintük hely­telent. EZ AZ ALAPJA annak, hogy a pedagógusok tudatos munkával érjék el a gyerme­keknél a megértést, s így se­gítsenek előre lénni azon az úton, amelyet olyan világosan megszabott népköztársaságunk hármas tói vénye. Cs. Ádám Év«

Next

/
Thumbnails
Contents