Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-31 / 125. szám
4 NÉPÚJSÁG 1962. május 31., csütörtök 1965 — as idén Nem a naptár változik meg úgy, hogy a legközelebbi napokban - „kihagyva” ezerkilencszázhatvan- hármat és hatvannégyet — két évet öregedünk, de még a gazdasági és kulturális élet sem fejlődik máról holnapra két esztendőre valót: a bekölcei és ostorost könyvtárlátogatók az ősszel már mégis 1965-ben „érezhetik magukat”. A Heves megyei Könyvtár olyan olvasótermet és kölcsönzőhelyiséget rendez be a bekölcei és ostorost olvasóknak, amilyeneket a megye többi községei csak két—három év múlva építenek. Az ízléses — a barna három árnyalatával színezett - speciálisan kiskönyvtárt célokra alkalmas bútorok tervei is a megyei könyvtárban készültek. amelyek egyébként az ezerkilencszázhatvanötös céloknak megfelelő könyvmennyiséget is biztosítják a két község olvasni vágyó lakóinak. (- zár) — AZ EGRI járási KISZ- bizottság június 8-án értekezletet tart, amelyen részt vesznek az egri járás KISZ-alap szervezeteinek titkárai. Az értekezleten megvitatják Az ifjúság a szocializmusért- mozgalom ez évi beindításának feladatait, és a nyári táborozásokkal kapcsolatos tennivalókat. — A MÜLT ÉV szeptemberétől a mai napig 540 ismeretterjesztő előadást tartottak az egri járás községeiben, átlag hatvan főnyi közönség előtt. Különösen az egészségügyi témájú előadások arattak nagy sikert: ezeket gyakran másfél- kétszáz ember hallgatta végig. — AZ EGRI VÁROSI Tanács útkarbantartó részlege június 10-re befejezi a Beloiannisz utcai útépítő és karbantartó munkálatokat. — KIBŐVÍTIK az ostorost kultúrházat. A jelenleg egy nagyteremből álló épület új szárnnyal növekedik, amelyben helyet kap a könyvtár és a klub is. Az építkezést társadalmi munkában végzik az osto- rosiak. — AZ EGRI Lakatosáru- gyárban önkéntes, térítés- mentes véradó-mozgalom indult. A hét közepéig mintegy 62 fő adott vért. Ma szintén jelentkezik véradásra egy 30 fős csoport a gyárból. •» MA DÉLUTÁN három órai kezdettel a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese műsort ad az Egri Finomszerel- vénygyár kultúrotthgnában. A műsorban a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett együttes ismert művészei lépnek színpadra. Kónya Lajos: Hazai táj Szépirodalmi Kiadó Becsukom Kónya Lajos Kos- suth-díjas költőnk legutóbb megjelent kötetét, a Hazai tájat és nézem a borítólapon levő tollrajzot: siheder fák állnak az útszélen, a meggondoltan feltörekvő dombok és hegyek előtt a termékeny síkság alig érezhető falvaival, világával: Ez a művészi tollrajz (Rudas Klára munkája) jelzi Kónya Lajos szűkebb pátriáját, a Dunántúlt, jellemzi a költőt, aki ebből a termékeny humuszból vétetett és mint az anyaföld szerelmese, fiúi hangon az édesanyáról beszél, az édesanyához hajol vissza akkor is, amikor az elmúlt évtizedekre, a fiatalságra gondol vissza, akkor is, amikor a jövőnek feszülő elemeket, embereket, izgalmakat, terveket énekli. Sokszor úgy tűnik, hogy a költő szerénységből és bizonyos mélabúval önmagának sorolja a költői képeket és árnyalt mondatokat. De ez csak inkább a köntös, amely a forrongó tartalmat takarja Az első két ciklusban (Ének a szegénységről és Soproni harangok) a második világháborút átfogó évtized gyötrő élményei adnak indítást a költői vallomásokhoz. Ballada! hangot vegyít az emlékezés erőteljesebb kifakadásaival, de gordonkahangon szól az első szerelem emléke is, a kedves nevének zengetése közben. Egyfajta költői történelemírás ez azoknak, akik a lélek eseményeiből szívesebben tanulnak, mint a véres és kegyetlen ta- nulságtételekbőL Sopront, a régi város nevezetes vendégeit és lakóit az ifjúságból őrzött rajongással és hevülettel énekli ma is Kónya Lajos, de önmagát is látja a patinás utcákon; Ódon, hús falak, emlékezzetek majd rám is, aki egykor közietek tanultam meg: e rettentő egű tájon semmi nem tart meg, csak a mű. A mű megteremtése közben, a sajátos belső történelemírás gondja közben a ruháskosárba tett kis Katiról emlékezik, de a játékos kép a báj és a kedvesség ellentétébe csap át a vers végén, mert a kor, a háborús őrület mindent megmérgezett: Nappal még csönd volt. Ám estfele rémülettel-'lett a világ tele, a menekülök kis seregei rajokban mentek a hegyekbe ki, felhasogatták a rőt alkonyat egét a pokolbeli madarak, szirénák vijjogó sírása szállt, s nagy füstköpenyben láttuk a halált. A költőben felködlik a gondolat: mi marad meg ebből a kis Kati számára, ha a felnőtteknek is csaknem elviselhetetlenek voltak az idegtépő hang- zatok kívül és belül? Kónya Lajos az egész Dunántúlt legszívesebben egy öleléssel tartaná kebelén. A Kiáltás az életért címet viselő ciklusban a modem kor emberét gyötrő és a nemzetek sorsát érző ember vívódásai keverednek a táj hangulataival, harmóniáival, szépítő és nemesítő emlékekkel, születésnapi gondolatokkal és filozofikus elmerengéssel. Számvetést tart, mert a negyven évet maga megett tudó költő búcsúzkodásra készül az ifjúsághoz, e talán igazsemvolt varázslathoz. A ciklust bányaélmények zárják le, a bányában dolgozó emberek portréiban a modem kor emberét, az elszántságot, a célratörést dicséri. Hogyan is ír a gépmesterről? Még este is, hogy végre odahagyta kissé a bányát, meg-megnyílt alatta s fekete lucskot fröcskölt rá a mély. S míg fáradtan borocskáját nyakalta, tudata mélyén duruzsolt az akna, mint ölthatatlan tüzű szenvedély. (Szenvedély) A Dunántúli nyár cím alatt összefogott tizennégy szonett egységes élményből egységes képpé zárul a szemünk előtt. A faluról, embereiről meghitt szavakkal vall, határozott vonásokkal ábrázolja az éppen forrongó, alakuló falusi világot, embereket. A falu mozdul. Sörszagú előleg fut a kocsmába, jó vacsora könnyed illatával telik meg a világ. Brigádosok, tarlók törői jönnek, terhét s reményét hordván a jövőnek, mint ama Kristóf az isten fiát. A kötetnek egyetlen mondata sincs, amely szöveg szerint a hazaszeretetről szólna, s mégis, amikor a könyvet elolvasva, elgondolkozva ölünkbe ejtjük, az az érzésünk, hogy Kónya Lajos a Dunántúl képeibe foglalva és látva, izzóan szereti hazáját, népét és jövőjét. Es ez ennék a lírának és Kónya Lajosnak őszinte és igaz dicsérete. Farkas András EGRI VÖRÖS CSILLAG A fekete Orfeusz EGRI BÉKE Ég és föld között EGRI KERTMOZI Fáklyák GYÖNGYÖSI PUSKIN A világ minden aranya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Apát keresünk HATVANI VÖRÖS CSILLAG Babette háborúba megy HATVANI KOSSUTH Pique Dame Egerben 19,30 órákon Cirkuszhercegnő (Teltház akció) HARMATH ENDRE: 2 II. Indián a máglyán — Tierra! Tierra! (Föld). — Az árbockosárban ülő matróznak ezzel a kiállásával kezdődött Kuba újkori története. Az árbockosár Kolumbus Kristóf vezérhajóján volt. A hajó naplójába a következő bejegyzés került: „1492. október 27- én eddig fel nem fedezett föld- Me léptünk.” Aztán jöttek, miajd valósággal özönlöttek a spanyol hajók. Kolumbusék barátkozás- sal, ajándékosztogatással kezdték, utódaik fegyverrel folytatták. Megkezdődött az indián őslakosság módszeres kiirtása. És ezzel egyidejűleg megkezdődött a festői szigetország népének évszázados harca puszta életéért, a szabadságért. A történelem feljegyzi 1511 novemberének: egyik napját. Az őslakó siboney-indiánok főnöke, Hatuey serege a legprimitívebb dárdákkal és nyilaikkal rontott neki Velasquez spanyol conquistador hordádnak. Az indiánok hősiesen és sikeresen' harcoltak a spanyol nehéz-gyalogság ellen. A tragédia akkor történt, amikor Velasquez bevetette a lovaeágot. A szerencsétlen őslakók életükben nem láttak lovat, nem tudták, hogy az előttük megjelenő „szörnyek” egyszerűen állaton ülő emberek. Azt hitték, hogy a ló és a lovas egy élőlény1, illetve gonosz szellem, akit az istenek küldtek ellenük és akik ellen ezért nem is érdemes harcolni. A spanyolok elfogták Ha- tueyt, a törzsfőnököt is. Alighanem ő volt az első latin- amerikai, aki megismerkedett az európai civilizációnak az Újvilágba is exportált vívmányával: a máglyával. Múltak az évszázadok és a siboneykből szinte hírmondó sem maradt. Ugyanakkor a spanyolok felfedezték, hogy a sziget hallatlanul termékeny talaja kedvez egy akkoriban csak királyi csemegének számító Ínyencség, a cukor előállításához. Kuba története — nagyrészt a cukornád története is. A spanyol lovagok birtokában levő hatalmas ültetvényekhez viszont munkaerő kellett. A hódítók rádöbbentek: most jól jött volna a kiirtott őslakosság. A problémát úgy oldották meg, hogy korvettek indultak Afrika partjai félé — rabszolgákért. A XVIII. században Havam na a világ egyik legnagyobb rabszolgakereskedelmi közc pontja lett. Bármennyire is igyekeztek a hódítók a világtól elzárni és akkori állapotában konzerválni a szigetet, mint minden ilyen szándék mindenütt, ez a kísérlet Kubában is kudarccal végződött. JÓSÉ MARTI A zizegő cukornád varázslatosan szép birodalmában szerveződött és fellángolt a nemzeti ellenállás. 1849-ben már-már kirobbant a felkelés, amikor valami történt. Az Egyesült Államok, amely mór régen szemet vetett a hozzá oly közeli gazdag szigetre, addig, érthető külpolitikai okokból, támogatást ígért minden spanyolellenes mozgalomnak. Amikor azonban Washingtonba eljutott a készülő szabadságharc híre, az amerikai kormány olyan döntést hozott, amely évtizedekre előre meghatározta Kubával kapcsolatos külpolitikáját. Uncle Sam úgy döntött, nemcsak azt kell elérnie, hogy a spanyolok kitakarodjanak Kubából, de azt is, hogy Kuba — ne a kubaiaké legyen. A szabadságmozgalom vezetői ezért kaptak 1849-ben olyan éretsítést a „jenki-szimpatizánsoktól”, hogy sajnos az amerikai kormány pillanatnyilag semmiben sem segíthet nekik. A mozgalom komoly reálpolitikai érzékkel rendelkező vezetői erre nagy nehezen eloltották a felkelés már-már tűzvésszel fenyegető zsarátnokát. Az ezután következő két esztendő során azonban megértették, hogy Washingtonra nemcsak „pillanatnyilag” nem számíthatnak, hanem sohasem. Egy útjuk maradt: a harc — Washington nélkül, vagy ha kell, hát Washington ellenére. 1851-ben kitört a felkelés. Nekünk, magyaroknak minidig a büszkeség forrású marad, hogy az első országos méretű kubai megmozdulás egyik vezetője egy messzire sodródott, Prágay nevű hazánkfia volt. Harcostársát, a hazafiak vezetőjét, Narciso Lopezt, a spanyolok elfogták és a havannai nyilvános vérpadon lefejezték. Neiri sokkal később világossá vált a „pillántatnyi” amerikai magatartás oka: Washington 120 millió dollár vételárat ajánlott fel a számára oly fontos szigetért. Spanyolország nemet mondott, de a kubai nép is: 1868-ban kitört a második, még nagyobb szabású szabadságharc. Vezére, Carlos Manuel Cespedes, abban az évben október 10-én ki is kiáltotta Kuba függetlenségét és nem egészein harmincezer emberrel hosszú éveken át sakkban tudta tartani az egyik ismert spanyol hadvezér, Dulce tábornok több mint százezer főnyi seregét. Érdekes, a nemzetközi szolidaritásra ebben a harcban is szép példa akadt, a Villa tartománybeli zendülök élén egy Rulov nevű lengyel tábornok állott. Kereken egy évtized kellett a spanyol koronának a Cerpedes-féle szabadságharc vérbefojtására... Rövid szünet után elkövetkezett az a felkelés, amelynek vezére Latin-Aemrika legnagyobb forradalmára, Jósé Marti volt. Alveziérei, köztük egy Guillermann nevű néger óriás, valamint a híres Maceo mulatt paraszt segítségével hadá- szatilag is nagyszerűt produkált: megveri először Rivera, majd Martinez Campos spaI 1962. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK: | ANGELA 1 70 évvel ezelőtt, 1892. május f 31-én született KONSZTANTYIN 1 PAUSZTOVSZKIJ szovjet író. El- * sq műveiben az egzotikum von- í zotta, később a forradalmi kor- l szak átformáló ereje, a szocializ- 2 mus alkotó munkája ihlette. Je- 1 lentősek romantikus színezetű S kisregényei (Mezítlábas Odisszeu- ' sok, Az aranygyapjú földjén), leg- { utóbb magyarul a Nyugtalan if- # júság című erősebb szubjektív í életrajzi regénye jelent meg az if- j júkoráról. i 145 évvel ezelőtt, 1817-ben e na- j pon született GEORG HERWEGH j Konsztantyin Pausztovszkij német forradalmi költő. Első ver- J ses kötetében — melyet 1848-ban ( magyarra is lefordítottak — a nemesség és a papság elleni ) harcra buzdított. Munkásdalait Európa-szerte énekelték. \ 105 évvel ezelőtt, 1857. május 31-én született GOTHA RD j j JENŐ csillagászba herényi csillagvizsgáló'alapítója, a színes > > fényképezés egyik úttörője. Ma tölti be 60. életévét VILJAM SIROKY, a Csehszlovák Szó- j I cialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke. r ( 10 évvel ezelőtt, 1952-ben e napon avatták fel a Szovjetunió- j J ban a VOLGA—DON CSATORNÁT. i 1961-ben ezen a napon alakult meg az afrikai munkásság f ( első egységes szervezete, az AFRIKAI SZAKSZERVEZETEK C < SZÖVETSÉGE. , FILM: Fáklyák SZÉLESVÁSZNÚ CSEHSZLOVÁK FILM A film története a múlt század végén, Prágában játszódik, s egy fiatal házaspár megrázó sorsában ad képet a korról. A filmét Vladimir Cech rendezte, aki korábbi filmjeiben (A fekete zászlóalj, 105 százalékos alibi) bűnügyi és kalandos jellegű történeteket dolgozott fel. Ebben a filmjében a munkásmozgalom első lépéseit igyekezett megeleveníteni. A filmet az egri Kertmozi május 31-től június 3-ig, a gyöngyösi Puskin Filmszínház június 4—6-ig mutatja be. nyal tábornokokat. A spanyolok a még nagyobb presztízsveszteség elkerülésére a ke- gyetlenkedéséséről ismert Weyler generálist küldték a felkelőkre. Weyler teljes falukat kaszaboltatott le, egyik kedvelt módszere a megvakitás volt, szóval hű maradt hírnevéhez. Ez sem segített, a gerillák győzedelmeskedtek. A következő spanyol hadvezér, Blanco tábornok már azt a megbízást kapja Madridtól, hogy tárgyaljon Marti felkelőivel, amikor... Amerika ismét közbeszól. FELROBBAN A „MAINE” 1898. február 15-én, máig is tisztázatlan körülmények között, a havannai kikötőben felrobbant a Maine nevű amerikai cirkáló. Ez volt Washington ürügye a spanyolellenes támadásra. Ha a robbanás részletei tisztázatlanok is, az amerikai vonal teljesen kristály- tiszta. Abban a történelmi pillanatban, amikor Martiék mozgalma már csaknem diadalmaskodott, Uncle Sam megvalósította régebbi döntését, amely szerint Kubára ő tart igényt és a Monroe-eIvet, amely úgy szól, hogy „Amerika az amerikaiaké”, úgy fogja alkalmazni, hogy „Amerika az Egyesült Államoké”. A marxista történészeik a Maine cirkáló felrobbantásától számítják az első modern imperialista háború kezdetét. Az amúgy is hatalma alkonyához érkezett, gőgös Spanyolországot sértette, hogy az ócska flintákkal, kardokkal és nádvágó késekkel, az úgynevezett machetékkel felfegyverzett rongyos parasztok verték tönkre elit expedíciós seregeit a kubai őserdőkben, felhasználták az alkalmat, hogy ne a „piszkos lázadóknak”, hanem az Egyesült Államok tábomw kainak adhassák meg magukat. így történik, hogy amerikai tengerészgyalogság szállja meg a szigetet. A kubaiak kidolgozhattak ugyan ‘ egy alkotmányt, de azt az amerikai kongresszusnak kellett jóváhagynia. Magának az alkotmánynak megszerkesztése is amerikai „segítséggel” történt már, így nem csoda, ha a washingtoni kongresszus azt elfogadta. Mint ahogy az sem volt csoda, hogy kiegészítette azt egész Latin-Amerika történetének egyik legjellemzőbb és leghirhedtebb jogi bilincsével, a Plat-féle módosítással. Ennek a jogi szörnyszülöttnek a harmadik cikkelye így hangzik: „Kuba kormánya egyetért azzal, hogy az Egyesült Államok éljen az intervenció jogával Kuba függetlenségének megőrzése és olyan kormány támogatása céljából, amely alkalmas az élet, a tulajdon és a személyes,szabadság megvédésére és a párizsi szerződés által az Egyesült Államokra ruházott — Kubára vontakozó — kötelezettségek teljesítésére....” Magyarul: az amerikai szokás szerint, gondosan elhintett néhány magasztos szó (élet. tulajdon, személyes szabadság) ködfüggönye mögött plasztikusan domborodik ki a lényeg: Washington tetszés- szerinti intervenciós joga. Uncle Sam tehát megvalósít tóttá tervét. Az éhező, mache- tés-felkelőket sikerült megfosztani a győzelem gyümölcseitől és sikerült megteremtenie minden feltételt ahhoz, hogy ezeket a gyümölcsöket — nemcsak a szó szimbolikus, hanem szó szerinti értelmében is, maga arassa le. (Következik: Batista a színre lép»
