Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

1982. május 31., csütörtök NEPÜJSÄG s Ügyesen, hasznosan politizálnak a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű Egy részük ott dolgozik, ahol a szürkés vajszín mészkő- sziklák meredeznek az ég felé, az üzem kőbányájában, mások a sok száz fok hőmérsékletre hevített kemencéket ügyelik, vagy a legfontosabb építőanyag, a cement előállításán fáradoz­nak. Ezeken a helyeken talál­juk meg őket műszákban, de a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű fiataljai nemcsak az üzemen belül tevékenykednek, ők alkotják a magját a község kulturális és sportgárdájának, legszorgalmasabb látogatói a kultúrháznak, a gyár klubjá­nak. S ott láthatjuk őket a TIT által szervezett ismeret- terjesztő előadásokon, a mun­kásakadémián, a politika: ok­tatáson. Sok irányú az érdeklődésük Ismerik a politikai élet kisebb rezdüléseit is vonzódnak a ta­nuláshoz, s néhányan közülük a felnőtteket is megszégyenítő szorgalommal gyűjtik szakmai és politikai ismereteiket. Bar­id Gábor pártvezetőségi tag így vélekedik például „fiatal­jairól”. — A pártoktatáson egyné­hány kiszista olyan lelkiisme­retesen vesz részt, hogy nyu­godtan egybesorolhatnám őket a kommunistákkal. Mihály Bé­la, Sas Béla, Berecz Albin nemcsak pontosan* járnak az előadásokra, de igen aktívak a vitában is. S a fiatalokról alkotott ió véleményt Barta Károly, az üzem személyzeti osztályának vezetője ezzel toldja meg: — Mindig lehet számítani a kiszistákra. Mikor szóltunk, hogy segíteni kellene a terme­lőszövetkezetnek, vállalásuk másfélszeresét teljesítették a legsürgősebb mezőgazdasági munkáknál. Ezért mondhatom nyugodt lelipisjnerettél: nem vesaett kárba az a politikai munka, amelyet a fiatalok ne­velésére fordítottunk. A fiata­lok megszerették a politikát, s nagyon okosan, hasznosan po­litizálnak. Hasznosan politizálnak Elsősorban azzal, hogy rend­szeresen tanulnak. Az ifjúsági akadémián hatvanketten gya­fíataljai rapították ismereteiket, a KISZ politikai kör második évfolyamán 38-an tanultak, s a marxizmus—leninizmus kérdé­seit is sok fiatal tanulmányoz­ta a pártoktatás során. Ezen­kívül részletesen foglalkoztak különböző, az ifjúságot érintő elméleti kérdésekkel, s tüzete­sen tanulmányozták a XXII. kongresszus anyagát. A munkásfiataloknak nem kis áldozatot jelent pedig a rendszeres oktatásban való részvétel, hiszen legtöbbjük váltóműszakban dolgozik, még­is, módját ejtik, hogy eljárja­nak az előadásokra, tanfolya­mokra. Politizálásuknak ez csak az egyik oldala. Szakmai tudásuk fejlesztésére is különböző tan­folyamokat, mozgalmakat in­dítottak. Megszervezték pél­dául a szakma ifjú mestere mozgalmat, amely kiváló al­kalmat ad a fiatal szakmunká­sok továbbképzésére. S a vizs­gákon sikerrel szerepeltek a gyár fiataljai. Előházi István és ifj. Sas Béla lakatos arany fokozatot ért el. Tízen, köztük Mihály Béla esztergályos, Szálkái Pál, Balázs József he­gesztő, Bajzáth Imre lakatos ezüst, míg négyen bronz foko­zatot értek el. Az első sikeres vizsgákat re­mélhetőleg követik a többiek, mert az idén is érdeklődnek a fiatal szakmunkások a mozga­lom iránt. (Bár nem ártana sietni a szervezéssel, hiszen az év közepe felé járunk.) A KISZ-vezetőségtől azt is megtudtuk, hogy a szakma if­jú mestere címért induló moz­galmon kívül a kiváló ifjú mérnök és a kiváló ifjú tech­nikus cím elnyeréséért is moz­galmat indítottak. A fiatalok egy év alatt bizonyítják be, ér­demesek erre a címre, mert ez idő alatt szépein gyarapították szakmai, politikai ismereteiket és tudásukkal segítették a töb­bi fiatal munkáját. A gyár kommunistái mind­untalan hangsúlyozzák, meny­nyit segítenek a fiatalok a gyár termelésének fellendíté­sében, a különböző közhasznú társadalmi munkákban. Nagy István művezető ör* vendezve számolt be arról, hogy Az ifjúság a szocializmu­sért mozgalomban a fiatalok milyen segítséget adták az üzem területén levő, elaggott Roulett-malmok lebontásánál. A kiszisták szerződésben vál­lalták a régi malom szakszerű leszerelését és eltávolítását, és nyolc napon belül, a brigádba tömörült fiatalok, a közülük ala­kult műszaki tanács segítségé­vel élvégezték a nagy munkát. Szikszaí János, Előházi István Fehér József és Mező Sán­dor nevét gyakorta emlegetik azóta, a legszorgalmasabbak között, akik ebben a komoly munkában részi vettek, de a többiekét is, akik 450 óra tár­sadalmi munkával járultak hozzá a korsizerűtlen malom leszereléséhez. Elismeréssel beszélnek műm kéjükről, s éppen erre hivat­kozva sürgette Mikó Antal pártvezetőségi tag, hogy a fia­talokat vonják be minden fon­tosabb tanácskozásba, adja­nak nagyobb lehetőséget a fi­atalok műszaki tanácsának, tudásuk, képességük kibonta­koztatására. Hogy több siker kísérje munkájukat A komunisták egyéb módon is hozzá akarnak járulni a fi­atalok eredményesebb munká­jához. Elhatározták, hogy rendszeresen részt vesznek a fiatalok rendezvényein, segí­tenek kialakítani a jó közös­ségi életet, közös KISZ- és párttaggyűléseket tartanak, rendszeresen értékelik a fiata­lok versenymozgalmainak helyzetét, s azonnal felhívják a figyelmüket a különböző hi­bákra, hogy a' napi politikai életben jobban! eligazodjanak a fiatalok, s még több siker kí­sérje munkájukat. A kommunisták önzetlen se­gítése, a gyár fiatalságának felvilágosulltsága, tenniakará- sa adja tehát a magyarázatát annak, hogy a Cement- és Mészműben ilyen helyesen po­litizálnak a munkás- és mű­szaki fiatalok. Kovács Endre Cukorrópaegyelósi verseny Tarnabodon A Selyp: Cukorgyár kedden délután Tarnabodon, az Ezüst­kalász Termelőszövetkezet cu­korrépa-tábláján hat termelő- szövetkezet és egy állami gaz­daság tizennégy nődolgozójá­nak részvételével bemutató­szerű cukorrépaegyelési ver­senyt rendezett. A verseny színhelyéül kije­lölt táblán a szemenként: la­zított vetési rendszert alkal­mazták ebben az évben, s a ve­télkedés célja az volt, hogy bemutassák az ilyen táblán ki­válóan alkalmazható hósszú- nyelű kapa előnyeit. Egyre több az öreg ember A Nemzetközi Munkaügyi szervezet vezérigazgatójának, David Morsé-nak kijelentése szerint világszerte mindenütt gyorsabb ütemben emelkedik az öreg emberek arányszáma, mint az egész lakosság száma. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi székházában a szervezet jövő havi ülésén je­lentést terjesztenek elő, amely az öregek problémáival foglal­kozik. A szervezet megállapí­tása szerint a világon jelenleg 200 millió 60 éven felüli em­ber él, de számuk 1975-re 300 millióra emelkedhetik. A világon jelenleg 45 millió­val több idős ember él, mint tíz évvel ezelőtt ITT A FAGYLALT ! Ilyent még nem láttak a szóláti dombok Harminc holdon telepítenek szőlőt a feldebrőiek Néhány hónappal ezelőtt még lemondó kézlegyintés kí­séretében esett csak szó a fel- debrői Rákóczi Termelőszövet­kezetről, s valóban az elmúlt esztendei eredmények, a zár­számadáson tapasztaltak nem is érdemeltek mást. Nem ment itt a munka úgy, ahogy kellett volna, ahogy a lehetőségek kí­nálták, nagyrészt a vezetőség, de a tagság hibái miatt is. Ám a zárszámadáson, a mű­velődési otthon kistermébe új szellő, légáramlat csapott be a felszólalások, „kiborulások” jó­voltából, s ott helyben másik vezetőségnek adta bizalmát a tagság, szavazatával mintegy hitet is téve: ha másként vezetnek minket, másként is dolgozunk majd a jövőben. Kiss István, a nem sokkal ezelőtt megválasztott elnök, amikor tudomást szerezve a megmozdulásról, kilátogattunk a községbe, kikísérti a szóláti dombok tövében folyó telepí­tési munkákhoz, mondván, majd ő elmondja, hogyan is megy itt a munka. De nem kellett sokat szólnia. A látot­tak beszéltek helyette is, a kinn serénykedő tagok helyett íb. Né­hány nap alatt végezték el a nagy munkát, úgy, olyan jól, és szorgalommal, ahogy az el is várható a munkaszeretetük­ről híres feldebrői emberek­től. Néhány fényképfelvételt szerettünk volna készíteni a Rákóczi Termelőszövetkezet nagy megmozdulásáról, amely a „felgyógyulás” legbiztosabb és csalhatatlan jele, — ebbe a szándékunkba azonban bele­szólt az időjárás. Alig ér­keztünk meg, s beszélgettünk néhány emberrel, mire a fény­képezőgéphez nyúltunk volna, már ömlött az aranyat érő má- juáá eső. Nem volt m!t tenni, mint a szőlőtelepítőkkel együtt az akácbokrok alá bújni, — s lemondani a jó fotókról. De a hullámvölgyből kifelé igyekvő közös gazdaság első nagyobb megmozdulásának így is lehet emléket állítani. A szavakkal, — ha nem is olyan kifejezőek, mint néhány fénykép lenne —, az elismerő dicséretekhez hozzáfűzive azt: csak így, ilyen lelkesedéssel, szorgalommal, odaadással to­vább, s rövid idő múltén már hírmondója sem marad meg, hogy nem sokkal ezelőtt még másként, szomorú és aggódó hangon kellett szólni a Rá­kóczi Termelőszövetkezetről. W. L. Szedik a zöldborsót a hevesi járásban A késői tavaszodás eltolódást idézett elő a zöldségfélék korai ki ültetésében. Megyénk terme­lőszövetkezetei azonban jó munkaszervezéssel igyekeztek ezt a lemaradást behozni. A Heves környéki tsz-ekben ez évben a családtagok bevonásá­val, a gépek jobb kihasználá­sával rövid idő alatt földbe tet­ték a tavasziakat. Az időjárás meg javulásával szépen fejlődésnek indultak a tavaszi vetemények és a zöld­ségfélék is. Tegnap kezdték meg szedését, és már ma reg­gel megjelent az egri piacon az első zöldborsó. Megyénk termelőszövetkezetei közül a hevesi Uj Barázda és Vörös Október tsz-ek adták át az első 15 mázsás tételt. Ma már a Heves környéki tsz-ekben megindult a borsó­szedés és előreláthatólag hol­nap mintegy 50 mázsa kerül az üzletekbe. Különösen nagy mennyiségű borsó várható a boconádi Petőfi és Búzakalása tsz-ekből. Sí Az „átállás” természetesen nem ment valami könnyen, az új vezetőségnek sok makacs­sággal kellett megküzdenie, sok szót kellett szaporítania bátorításként, amíg az 1961-es nehéz és kiábrándító esztendő után, úgy kezdett kerékvágás­ba billenni minden, ahogy az illik. De a tavasziak már idő­ben kerültek a földbe, az ed­digi növényápolási munkák el­végzésével sincs különösebb baj, — egyszóval megmozdult Feldebrő. Nem olyan nagy len­dülettel, mint ahogy az a sür­gős munkák idején elvárható volna, de már más ritmusban, mint akár egy évvel ezelőtt is. Most pedig, május vége felé csodát láthattak a feldebrői ha­tár szélére néző szóláti dom­bok. Néhány nappal ezelőtt szőlőtelepítéshez fogtak a Rá­kóczi Tsz gazdái, ennek hatal­mas üteme, nagyszerű szerve­zettsége nem is érdemel mást, mint a csodálatot. Most látszott igazán, hogy magához tért és valóban megmozdult Feldebrő, hogy kijavítsa mindazt, amit eddig rosszul végzett, ami! ed­dig nem kedv, a munka, a kö­zös tevékenység iránti lelke­sedésből született. Napokon keresztül több mint másfélszáz ember fúrta a vesszők számára a lyukakat, duggatta a s'zőlővesszőket, s öntözte meg valamennyit, hogy mihamarabb fejlődésnek in­duljon a földben, — szinte megállás nélkül. Nyolc munka­csapat versengett, ha nem is hivatalos kihívás révén egy­mással, hogy melyikük tud jobb és nagyobb eredményt felmutatni esténként a napi tevékenység végeztével, s kü­lönbséget sem lehetett köztük tenni, melyik volt a jobb: Kiss Jánosé, vagy Lenért Ist­váné, esetleg máisoké. vöt illetően, ha nem említe­nénk meg a várható nehézsé­geket, amelyek esetleg az előttünk levő hetekben fé­kezhetik a termelés rohamát. Az egyik például, hogy az 57-es front a határra ér. Meg­kezdődik a kiszerelés, amely ismét munkaerőt von el a szénfaltól, de még súlyosabb az a tény, hogy egy front­szárny kiesik a termelésből. Okozhat vajon ez problémát? Igen! De hallgassuk meg,'mit mond ezzel kapcsolatban Var­ga János főmérnök? — Adósságunkat a terv törvényességének figyelembe vétele mellett az üzem min­den dolgozója becsületbeli adósságnak is tekinti, amelyet az ígért határidőre törleszteni kell. Meg a kongresszusi munkaverseny-vállalások is köteleznek... és a bejárat fe­lett függő élüzem csillag is. Nem akarok nagy szavakat használni, de úgy gondolom, hogy az említett tényezők, a dolgozóink lelkesedése pótol­ják majd ezt a kieső front­szárnyat. IV/I árpedig a csillagot semmiképpen nem akarják átengedni más részé­re a XII-es akna bányászai. Ezért a kongresszusi munka­versenyben maradandó sike­reket akarnak elérni. A jelek szerint meg lehet tartani az élüzem csillagot, sőt kong­resszusi versenyzászlót is el lehet nyerni, az igaz: kemé­nyen dolgozni kell érte, be­csülettel helytállni a terme­lésben. Még egyszerűbben és világosabban: teljesíteni azt, amelyet önként vállaltak na­ponta és fejenként: egy fél­köbméter szénnel többet!... Laciik János — A kongresszusi munka­verseny! ... — Szeretnénk erről bőveb­ben hallani, főmérnök elv­társ! — Szívesen beszélek erről, mert a mennyiségi tervünk teljesítése mellett ez a lendü­let fokmérője a bányászok hűségének és politikai érett­ségének. A brigádok, de sze­mélyek is versengenek egy­mással, nap-nap után falitáb­lám értékelik a saját eredmé­nyeiket. De kialakultak már az egyes harmadok közötti verseny végleges formái is. A vetélkedés nemességét mutat­ja az a tény, hogy a harma­dok minden káros szemlélet­től, vagy irigységtől mentesen igyekeznek elősegíteni a má­sik harmad munkáját. — A verseny ilyen üteme talán lehetővé teszi-, hogy a lemaradást a tervezett idő előtt letörlesszék? — vetem fel a kérdést. __ T ehetővé tenné... de nem lehet. Nálunk kötött termelés van és a mennyiséget nem növelhetjük tervszerűtlenül, mértéktele­nül. De az önköltség és a ter­melékenység alakításában azért lenne és lesz is tenni­valónk. Hatalmas lendülettel folyik tehát a termelés a lemaradás behozása a XII-es aknánál. Jelenleg minden adottság megvan — és úgy is megfo­galmazhatnánk —, hogy az üzem minden nehézség nélkül eleget tesz a módosított ter­vek teljesítésére is. De hibát követnénk el és könnyű derű­látásra'adnánk alkalmat a jö­amely az üzem létszámát te­kintve és az ez évi tervet fi­gyelembe véve, duplán feszí­tett — mondja Varga János főmérnök, jogos büszkeséggel. — Pedig az elmúlt hetekben bőven akadt hátráltató ténye­ző is. Az 55-ös pajzsfront ki­szerelése és az új, kétszárnyú 58-as pajzsfront beszerelése, amely 30 embert vont el a produktív termelő munkától. Egyébként az 58-as pajzsfront : jelenleg már teljes erővel be­kapcsolódott volna a terme­lésbe, ha a tűz nem akadá­lyozza ebben. — Tudomásom szerint még országos viszonylatban is ez az első kétszárnyú pajzsfront. ___ Tgen, és ha beválik,-*• amely máris biztos­nak mondható, akkor az új, 64-es front előkészítésbe is duplaszárnyú pajzsfrontokat szerelünk. Előnye az, hogy egy vágat kihajtását megtaka- « rí tjük, amely forintba átszá­mítva jelentős összeg. A beszélgetés fonala ismét visszatért a mennyiségi ter­melést érintő problémákra. Azért is igyekszünk ezt a kérdést boncolgatni, mert az utolsó hét szokatlanul magas termelési eredményei előtt, csodálkozva torpan meg az olyan szemlélődő, aki nem is­meri tüzetesen a XII-es akna belső viszonyait. Megfogal­mazhatnánk a kérdést úgy is; hogy az előző hetek mérsé­kelt eredményei után vajon minek köszönhető a termelés­mutató grafikon ugrásszerű emelkedése? Varga János főmérnök így ad erre elfogadható-választ. Az év első hónapja ** biztató eredménye­ket hozott a magasabb, feszí­tett tervszámok ellenére. Feb­ruár és március hónapokat már több mint ezervagonos lemaradással zártuk. Az okok?... A váratlan bányatűz és az ezzel járó átszervezés, az északi jnező lezárása bizo­nyos időre, ahonnan a terme­lés zömét vártuk — Varga Já­nos, a gyöngyösi XII-es akna főmérnöke a falra kifüggesz­tett hatalmas bányatérképen mutatja az általa említett he­lyeket. — A tröszt vezetőségével történt megállapodás alapján módosított tervet kaptunk: hét vagonnal többet, mint az elő­irányzott mennyiség. Ez a hét vagon abból adódott, hogy a lemaradást egyenlően elosz­tották. Ezzel módot nyújtot­tak arra, hogy a második és a harmadik negyedév folyamán pótoljuk a lemaradást. Igen! Ezek voltak a kora ta­vaszi előzmények, amelyek már, a vélemények alapján, két táborra osztották az em­bereket. A borúlátók vészma­dárként, teljes évi sikertelen­séget hangoztattak. A derűlá­tók csupán átmeneti nehézsé­gekről beszéltek, és bíztak ere­jükben. Hogy a tervmutatók jelenlegi állása szerint kik­nek lett igazuk? Természete­sen, a derűlátóknak, akik minden lehetőt elkövettek a lemaradás minél gyorsabb törlesztéséért. — Amit terveztünk, azt a mai napig az utolsó dekáig teljesítettük. Már a napi hét­vagon os többletről beszélek, Fél köbméter szén ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents