Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-05 / 103. szám
1962. május 5., szombat NCPÜISÍG a Határozatok — végrehajtás nélkül Bérezési hiányosságok a helyi iparban Megyénk helyi ipari vállalatainál a munkások mindössze 14 százaléka dolgozik műszaki normában — állapította meg a Szakszervezetek Hevei» me gyei Tanácsának Elnöksége részére készített jelentés. Miért, mi az oka, hogy rendkívül kevés a műszaki norma? Mi a véleménye erről a megyei tanácsnak és a HVDSZ megyebizottságának, milyen intézkedéseket tettek a bérezési formák javítására és a vonatkozó kormányrendelet végrehajtására? Kérdések hangzottak el, majd a Szakszervezet Megyei Tanácsa Elnöksége előtt megindult a vita. Előbb ellentétes megállapítások és vélemények hangzottak el, majd a vita hevében, az érvek és ellenérvek felsorakoztatása után, lassen kibontakozott a valódi kép. A Politikai Bizottság 1960. szeptemberi határozatai után a Heves megyei Tanács VB szakirányító osztályai és a HVDSZ Megyei Bizottsága a határozatok végrehajtására elkészítette az intézkedési tervet. Értekezletet is tartottak, ahol meghatározták, hogy mit kell tenni a veszteségidők csökkentésére, illetőleg a termelékenység növelésére. Vitathatatlan; egy évvel ezelőtt a helyi ipari vállalatok olyan intézkedéseket tettek, amelyek eredményeként termelési kapacitásukat jobban kihasználták. Mérésekkel, de inkább megfigyelésekkel megállapították a veszteségidőket. Szükséges és fontos, hogy a munkásoktól függő veszteség- időket megszüntessék. Ez tavaly nagyrészt meg is történt De ez csak egy — méghozzá kezdő — lépés. De nem értünk el kielégítő haladást a műszaki szervezetlenségből, a vezetés elégtelenségéből adódó veszteségidők felszámolásában. Es — különösen a helyi iparban — egyáltalán nem megnyugtató, a munkásoktól függő veszteségidők megszüntetése. Ahol rendszeresen és huzamos időn át 120—125 százalékra, vagy még ennél is nagyobb mértékben teljesítették a normát, ott szinte bizonyossággal állítható a lazaság. De helyes-e és megengedhető-e, ha normások és művezetők rajtaütnek a m'a- gas teljesítményeken, egyszerűen lefaragják és többé rá se hederítenek, vagy a 80—85 százalékos teljesítményeket nem vizsgálják megfelelően. Sokszor elhangzott és minden vezető egyet is értett azzal, hogy a Politikai Bizottság szeptemberi határozatai, a normakarbantartás ügye nem kampányfeladat, hanem állandó, gondos viasgálatot és körültekintő intézkedéseket igénylő tevékenység Megfelelő határozat született és a megyei tanács ipari osztálya elrendelte, hogy a vállalatok intézkedési tervet dolgozzanak ti a normák karbantartására. De a rendelkezés hatékony ellenőrzése elmaradt, késik, vagy nagyon vontatottan és felszínesen folyik annak végrehajtása. A Szakszervezet Megyei Tanácsa mellett működő bérbizottság öt üzemet vizsgált meg és súlyos mulasztásokat rögzít a jelentés. A megvizsgált öt üzem közül egyiknek sem volt normakarbantartási intézkedési terve, az elmúlt hónapok alatt jóformán semmi sem történt az ösztönzőbb szocialista bérezés kialakítására. A Heves megyei Építőanyagipari Vállalat káli betonüzemében huzamosabb idő óta 80 százalék körül teljesítik a normát, de nem vizsgálták ennek okát, nem tetteik kellő intézkedéseket. Rendellenességeket tapasztaltaik január és február hónapokban az Egri Faipari Vállalatnál és huzamosabban a Gyöngyösi Ruházati és Kárpitosipari Vállalatnál, ahol az új gyártmányra való áttérést műszakilag nem készítették kellően elő. A munkanapfényképezések és a veszteségidők megállapítását a helyi ipari vállalatok többségénél szakszerűtlenül és felületesen végezték. A gépek elhasználódását több üzemnél nem vették figyelembe. Pedig a félhónapos és a gyakori több órás gépállásokért a munkás nem felelős. Alapvető követelmény, hogy a végzett munka legyen a bérezés alapja, távo- litsunk el minden akadályt a termelés útjából. tudatosan, ésszerűen használjuk fel a tartalékokat. Beszélhetünk-e bérezési rendszerünk kielégítő javításáról, ha csak 14 százalék a műszaki norma, a kisebb hányad statisztikai és a nagyoBb hányad becsült norma? A helyi ipari vállalatoknál egyáltalán nem bizonylatszerű és nem áttekinthető a normák nyilvántartása. Nem kivétel ebben az Egri Finommechani- 1<mí Vállalat sem, pedig jelentős készterméket gyárt és különböző szakképzettségű munkásokat alkalmaz. Az utóbbi egy esztendő alatt a felsőbb szakszervezeti és gazdasági vezetők részére háromszor készítettek jelentést a rendkívül fontos párthatározat és kormányrendelet végrehajtásáról. Tények, és az utóbbi hónapók tétlensége bizonyítja, hogy az említett jelentések szépítgetni igyekeztek a valóságot. Az intézkedésre jogosult, sőt, kötelezett szakszervezeti és tanácsi vezetőik nem adtak kellő segítséget a vállalatoknak és egyes kirívó esetben a felelősségre vonást is elmulasztották. Az SZMT elnöksége megállapította, hogy a normakarbantartás, a termelékenység növelése és a vezetés színvonalának növelése ügyében új határozatokra nincs szükség. A régi határozatok jók és érvényesek. De a határozatokat végre kell hajtani, következetesen, maradék nélkül és teljes felelősséggel. Ezt kell tenni munkásoknak és vezetőknek, a politikai és gazdasági szerveknek egyaránt. F. L. ... hogy az Egyesült Államokban nagy reményeket fűztek a „Szövetség a Haladásért” programhoz. Holott még Chilében sem számíthat sikerre a program, pedig ott erősen jobboldali kormány van uralmon. De még a santiagói jobboldaliak sem veszik jónéven azt a yenki tapintatlanságot,,, amivel a Fehér Ház útjára bocsátotta a dollár milliókat. — Mint ismeretes, az USA feltételekhez kötötte a pénz folyósítását, mégpedig politikai feltételekhez, Nekik címezte egyik nemrég megjelent cikkét a New York Herald Tribune, amelyben szó szerint ez áll: „Ez (ti. hogy feltétel nélkül szeretnék megkapni a pénzt — zár) megmutatja, hogy politikailag milyen naívul ítélik meg az Egyesült Államok kongresszusát...” Valóban naívul ítélték meg ... zár Yves Monland és Vico Torriani programjából A népszerű énekes-filmszínész májusban Japánba utazik, ismert olasz kollégája, Vico Torriani pedig ugyanezen idő alatt a Szovjetunióban inul körutazásra. Tartózkodásuk során mindketten újabb filmek forgatásáról is tárgyalnak vendéglátóikkal. ÖTVEN Milliók forrása A vécsi Rákóczi Tsz-ben Búzás József kertész-brigádja, az idén is több mint 350 000 palántát nevel. Burkus Istvánná, Nagy Mária és özvegy Király Imréné gondjaira bízták ezt a felelősségteljes munkát. Milliók „növekednek” a kezük nyomán a közös hasznára, mindannyiuk javára. (Foto: Kiss Béla) Az 1905-ös orosz polgári demokratikus forradalom vereségét követő sztolipini reakció évei után az 1912-es évektől kezdve ismét forradalmi mozgalmak fellendülése tapasztalható Oroszország ban. Az orosz proletariátus, a bolsevikok vezetése alatt vívta harcát az elmaradt cári rend ellen, A fellendülő forradalmi harc viszonyai között különösen fontosnak mutatkozott egy politikai napilap kiadása a széles néptömegek részére, illetve a bolsevik párt szerveinek megerősítésére. Az új lap, amelynek létrehozásában igen nagy szerepe volt Lenin elvtársnak is, 1912 májusában látott először napvilágot. Az új lap Pravda- (Igazság) nevet vette fel, bizonyságául annak, hogy az igazságért kíván harcolni. Az első száma 1912. április 22-én (május 5-én) jelent meg. Azóta ez a nap a munkássajtó ünnepe. A Pravda munkáját Lenin elvtárs irányította külföldről, első szerkesztője Sztálin volt. Az új lap a forradalmi tömegek szervezője lett. Élére állt minden olyan tömegkampánynak, amelyet a bolsevikok szerveztek. Az új lap hatalmas sikere felkeltette a cári kormány gyűlöletét is, s a megjelenését követő két és fél év alatt nyolcszor tiltotta be, de a munkások segítségével újból és újból megjelent. A munkások a Pravdát saját lapjuknak tekintették, s bizalommal hallgattak szavára. Kézről kézre járt, nevelt, szervezett, harcra szólított. Igyekezett azoknak a feladatoknak megfelelni, amit Lenin korábban a munkássajtó elé tűzött. (Például Mi a teendő? című müvében.) Ha a Pravda sikerének okát kutatjuk, akkor ennek titkát abban kell keresnünk, hogy olyan kérdésekről írt, amelyek a munkásság, a dolgozók számára hasznosak és érdekesek voltak. Minden számban számos munkáslevelet közölt, amelyek a munkáséletet, az embertelen kizsákmányolást írták le. Ezek a munkás levelek a tőkés rend hatásos le- leplezői voltak. Tájékoztatott a munkások sztrájkjairól, ismertette azok lefolyását, a harc eredményeit. Figyelmeztette a munkásokat arra, hogy élesszék az 190517-es forradalom kihunyt tüzét. A Pravda természetesen nemcsak a munkások életéről, sztrájkjairól írt. Rendszeresen megvilágította a parasztok életét is. Rámutatott a parasztság növekvő nyomorára, s az abból következő elégedetlenségre. Megmutatta a munkásoknak azt, hogy sok gyúlékony anyag halmozódott fel már az orosz faluban is. Arra tanította a proletariátust, hogy az 1905/7-es forradalom után egy új forradalom következik, melynek vezetője a proletariátus lesz, leghűbb szövetségese pedig a parasztság! Hogy a Pravda olyan jól ismerte a dolgozók életét, törekvéseit, az abból következett, hogy széleskörű kap* csolatot tartott velük. A lapnak rengeteg munkáslevele- zője volt, s naponta nem egy munkás személyesen is felkereste a szerkesztőséget. A Pravdával együtt nőtt fel a forradalmi orosz proletariátus, az a nemzedék, amely később a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat győzelemre vitte. Nagy része volt az októberi forradalom győzelemre vitelében. Azóta is, immáron öt évtizede, a proletariátus ügyét szolgálja. Jelentősége nem korlátozható már kezdetben sem Oroszországra. Minta volt a különböző országok forradalmi pártjai lapjainak létrehozásában. Napjainkban pedig méltán nevezhető a legdi- csöbb forradalmi hagyományokkal rendelkező, s egyben a jelenben is igen fontos szerepet betöltő lapnak. Szecskó Károly Nagyteljesítményű, kukorieakombájn gyártásához kezdett az ipar A kukoricabetakarítás gépesítésének jelentős eseménye volt a KB—1 néven forgalomba kerülő kukoricakombájnok munkába állítása. A magyar mezőgazdaságban már évek óta ezzel a géptípussal dolgoznak. Mivel azonban a termelékenység gazdaságosabb gépeket sürget, a Kohó- és Gépipari Minisztérium beszüntette a KB—1 típus gyártását, és engedélyt adott egy kétsoros kombájn gyártásához. Az új géptípus KB 2. V. jelzéssel már az őszi kukoricabeVan ex így Nevük nem fontos, egyéb- \ ként az egyik hatvani szülő i mesélte el a következő ese- \ tét egy vidám társaságban. — Tudjátok, én a negye- | dik gimnáziumot járom, \ fiam pedig elsős. Így közeli ; kapcsolatot tartunk fenn, sokat tanulunk együtt, kíván- ' csiak vagyunk egymás jegyeire, és elmondunk mindent, ami az iskolában velünk történik. Az egyik délután — jó két hete — bő- \ gyadtan jött haza a „srác" az iskolából. Amikor magunkra maradtunk, a fiam szomorúan számolt be az aznap történtekről. — Apu, ma egyest kap- | tam fizikából — mondta. — ; Nem figyeltem a magyaré- j zatra, mert a Kovács állan- j dóan csipkedett, s felszáll- i tottdk, hogy mondjam meg: j milyen rugókat ismerek ... | — Én megmondtam: csak ; labdarúgókat ismerek! — f.i. — Batu kán nevét nemcsak a história tartja számon, aligha akad olyan ember, aki ne ismerné Batu pusztítja végig hazánkat, majdnem nyolcszáz esztendeje. Hanem most egy jelenkori Batu kán bukásáról esik szó, nevezetesen Batu Pálról, a fogatosok brigádvezetőjéről. Alig egy hónapja volt csak a közös tagja, amikor már így emlegették. ö tehetett róla. Igaz, reggelente ő volt ott elsőnek az istállónál, de ha nem stimmelt valami, igencsak el- galoppírozta magát Magyarán mondva: ordított, ahogy a torkán kifért, csűrte, cifrázta, hogy a végién maga sem tudta, hogyan is kezdte. Az embereik persze nem vették szívesen az abajgatást. Igaz, ők tették meg brigadérosnak, dehát ez nem ok arra, hogy mindenért csak kiabáljon velük, ne légyen egyetlen halk szava se. Ment is a deputáció az elnökhöz, de annak kisebb gondja is nagyobb volt mint ezzel bajlódni, leltár, tervBatu kán kukása készítés, igénylések, értekezletek, hát gyorsan elintézte a dolgot: — Neveljétek meg! Ezzel ugyan nem lettek okosabbak, de a deputációt befejezettnek tekinthették. Valahogy azután megcsendesedett a dolog, a sok munka eltemette. Beletörődtek az emberek. Hanem amikor Hevér Pista hozzájuk került, újra ügy lett a dologból Pista a gyárat hagyta ott, s mivel a szakmájában nem akadt munka, lévén lakatos, beosztották a fogatosokhoz, míg neki való munka kerül. Már az első reggel összekoccant Batu kánnal. Az öreg ott vizslatott körülötte, s segítség helyett azt leste, mikor köthet bele, s az első tétova mozdulatnál már harsogta is: — Szaporábban, te! Nem gyár ez, hogy megcsinálja más helyetted! Erre persze Hevér Pista igencsak felhör- rent: — Életében nem volt maga gyárban! Mit tudja akkor, mi van ott... Batu kán már vágott is volna vissza, de Pista otthagyta. Ettől kezdve nem nagyon állhatták egymást. Egyik reggel, amikor beért a majorba Batu Pál, meghökkent. Mindig ő érkezett elsőnek, most meg már mindenki ott sürgölődött a lovak, s kocsik közt, némelyik már be is fogott. Nézett, pislogott, nem értette a dolgot, de úgy tett, mintha nem is érdekelné. Kiabált, szitkozódott, közben elsorolta, kinek mi a dolga, s aztán amikor ő is befogott, kiadta az ukázt: — Mehetünk, emberek! Elsőnek indult kifelé, de alig fordult rá a majorból kivezető útra, nyekkent egyet a szekér, s majdnem le- buckázott a bakról. Mfg visszanyerte egyensúlyát. már ki is eresztett félnapra való szitkot. Nézi, nézi, hát bizony az egyik kerék eleresztette a tengelyt, hasra puffanva, ott hevert a porban. A többiek ott zörögtek el mellette, persze, nem szó nélkül: — Mi van, Pali? — No, pont a briga- déros... — Meg kell ám nézni, mire ül föl az env ber... Ette a méreg, dehát mit szólhatott vissza? — Menjetek csak, a TÜZÉP-nél találkozunk ... Helyrerakta a kereket, a csapszeg poty- tyant ki, azért esett a baj. Hajtotta magát, s alig késett el a többiektől. Amikor lerakták a telepről hozott téglát, rágyújtottak, s mintha erővel ott akarnák tartani, össze-visz- sza kérdezgettek tőle mindenfélét az emberek. Ügy kellett véget szakítani a beszédnek, intett, hogy elég volt, dologra S mintha csak a sors akarná megtréfálni, ugyanott, mint az előbb, megint elült a szekér. Megint has- rapuffant a kerék. Pulykavörös lett. A többiek már fújták: — Hát ezt szépen föltetted ... — Már megint a bri- gadéros... — Hamar munkának ez az eredménye... Megvilágosodott benne a dolog. Ezek kicsinálták. Reggel korábban jöttek... az előbb elcsalták... a méregtől alig tudta kipréselni ajkán a kérdést: — Melyikőtök volt? Azok hallgattak, majd megszólalt egyikük csendesein: — No lám, tudsz te beszélni halkabban is... És elkocogtak a szekerekkel. Ö meg úgy érezte magát, mint egy leszidott gyerek. Amikor egy hét múlva visszajutott a fülébe, hogy az elnök megmosta nagyon Hevér Pista fejét, mert ő csinálta, a többiek tudtával, a dolgot, nem érzett haragot a fiú iránt. Es csendesebb lett, mint azelőtt bármikor. S a többiek, akik csak a szemébe hívták Pálnak, vagy Pali bácsinak, egy idő után a háta mögött is így emlegették, a feledés pora kezdte betakarni a cseppet sem hízelgő csúfnevot, a Batu kánt. Mészáros Ottó takarításkor üzembe áll. Gazdaságossága ismert, hiszen a gyártásra vonatkozó engedélyt csak akkor adták meg, amikor már mindenben igazolta a tervezők feltevéseit. így. például 2 százalék alatti szemveszteséggel dolgozik, ami a hasonló típusú külföldi gépek között is meglepően nagy teljesítmény. Az eddig végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a kétsoros kukorieakombájn egy munkanap alatt 8 hold kukoricát takarít be, tehát letöri a csövet és a szárat felszecskázza. A KB—1 géptípussal szemben még további nagy előnye, hogy üzembiztomságos, vagyis a gyakori láncszakadást és a vágószerkezet megrongálódását az új gépnél már sikerült kiküszöbölni. A kétsoros kukoricakombájnnal sokrétű kísérleteket végeztek. így például néhány kombájnt felszereltek olyan géppel, amely azonnal elvégzi a kukorica morzsolását is. Az erre vonaitkozó kísérleteket ugyan még nem fejezték be, de mint a KGM-ben elmondták, ha ez a mezőgazdaság által régóta sürgetett módszer megfelelő lesz, akkor a kétsoros kukoricakombáinok már mor- zsol óval felszerelten készülnek. Az új géptípusból egyébként ebben az évben 500 darabot gyártanak és adnak át az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek. Cs. J. a la Ebéd ,Madame Rovary" Május 13-án nagy érdeklődéssel várt ünnepi ebédre készülnek Honfleur francia városban, a francia gasztronómusok második nemzetközi kongresszusa alkalmából. A kongresszuson nyolcezer étterem tulajdonos és szakács vesz részt, a világ minden részéből. Az ünnepi ebéd egészen különleges lesz: a Flaubert: „Madame Rovary” című regényében leírt dús esküvői lakomát fogják elkészíteni.
