Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-26 / 121. szám
4 NEPÜJSAG 1962. május 36., •tonst Bemutatjuk Pesti háztetők Ui magyar film Kovács Lajos kőművest, az Egri Sütőipari Vállalat kemenceépítő brigádjának legfiatalabb tagját. (Kiss rajza) — AZ EGRI V. számú általános iskola kisdobosainak útörőinek és a KISZ tagjainak avatására május 27-én délelőtt 10 órakor a Dobó téren kerül sor. Ünnepi beszédet mond Horváth Nándorné, a megyei nőtanács elnöke. — AZ EGRI Állami Áruházban. versenyértékelést tartottak, ahol a békéscsabai, szegedi és szolnoki áruházak képviselői jelentek meg. A jelenlevők és a Belkereskedelmi Minisztérium képviselőjének megállapítása szerint a versenyben az egri áruház második helyezést ért el. Az északi csoportban szereplő Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Salgótarján, Eger közötti versenyben is másodikok lettek az egriek. — ÉVEK ÖTA szoros kapcsolatot tart fenn az egri Állami Áruház KlSZ-szerveze- te az I. számú általános iskola úttörőcsapatával. Ennek eredménye, hogy a most végző nyolcadik osztályból 26 nyert felvételt az Áruház KISZ-szervezetébe. A felvétel után közös megbeszélésen vettek részt a régi és az új KISZ-tagok. műsora Egerben du. 15,30 órakor: Cirkuszhercegnő (Kisfaludy-bérlet) Egerben este 19,30 órakor: Clrkuszhercegnö (Szelvénybérlet) Érdekes a film, nagyszerű' en pereg a cselekmény, s elnyerte a közönség nagy részének tetszését is, mégis bizonyos hiányérzettel hagytuk el a filmszínházat. A film alko tói a fiatalok életéből vették témájukat, de a belső, igazabb ábrázolásmód helyett megelégedtek a felszínes látványossággal. sőt egy-kéfc szituációban logikailag iis vétettek az ésszerű gondolkodást ellen. Cseres Tibor Hubai Miklóssal együtt írta filmre regényét Rendező: Kovács András. Nem a rendezéssel, inkább az írókkal kívánunk vitázni, de mivelhogy a film az alkotók közös szüleménye, így az írók felé címzett kritika bizonyos vonatkozásban a rendezőnek is szól. Gráci, a film főhőse, valamilyen önmaga kreált becsületességből és hősiességből ma- j gára vállalt egy autólopást s ezért két évre javítóintézetbe vitték, majd onnan kikerülve elindul, hogy megtalálja helyét a társadalomban. Ha a témát nem is lehet újnak nevezni, mégis izgalmas, s a filmszalagon való ábrázolása igaz, művészi lehetőségeket tartogat. A film alkotóinak, sajnos, nem sikerült teljes egészében kiaknázniuk a témát, megelégedtek félmegoldásotokkal s így a nézőtéren ülve gyakran azon izgultunk, leesik-e a tetőről a film hőse és nem azon, hogy sikerül-e Grácinák megszabadulni a rossz cimboráktól, a galeri tagjaitól, vagy ismét magukkal rántják a bűnözésbe. Érdemes szólni arról is1, hogy Gráoi nem igazi bűnöző, akinek olyan nagy utat kellene megtennie — mint például a galeri vezetőjének, Vizesnek —, hogy eljusson a becsületes embereikhez. A filmben többször is elhangzik: bár elítélték a fiatalembert, de nem ő volt az igazi bűnös, hetykeségből vállalta csupán a büntetést. Miért akkor a nagy lelki vívódás önmagával és az emberekkel? Ebből a jellemből nem a múlt tagadása — a lányok előtt, a munkásszálláson — inkább azzal való kérkedés fakad. Így már érthetőbb volna vissza-visszatérése a galerihoz, de a film írói által felvázolt formában irreálisnak tűnik. Gráci elindult a jó úton, becsületesen dolgozik, az emberek, a lányok is befogadják. Ilyen körülmények között elmarad a dráma s a nagyobb m w Üzent az erdő összeütközés csupán egy padlástéren lezajló verekedés i jelenetben ölt testet. Ellentmond a logikának a galeri viselkedése is, mert ahelyett, hogy magukhoz édesgetnék titkuk tudóját, aki helyettük is vállalta a büntetést, jól megverik s ezzel szinte ők zárják ki maguk közül a becsületes útra tért Grácit. És nem fordítva! Vitatható a szerelem ábrázolása is, amely ily formában — ha nem az egyik,, akkor a másik elv alapján' — érzelem és tartalom nélkülivé vált a filmben. Kár, hogy a film alkotói megkerülték az igazi emberi problémát s így a hozzáértő, tehetséges rendező nem alkothatott igazi nagy filmet egy fiatal önmagára találásáról, az emberekkel, a társadalommal való megbékéléséről. A rendező Kovács András és az operatőr Hegyi Barnabás nagyszerű összmunkájából így is szórakoztató film s néhány felejthetetlen jelenet bravúrosan fényképezett képsora született. A magasból fényképezett képek szépek és kifejező- ek. A száguldó autó izgalmas jelenetednek szinte részeiévé vált a néző, s rendezésileg különösen szépen megformált a párhuzamosan felépített képsor, amelyen egyrészről a kis Balázs idézi fel a javítóintézetben töltött napok emlékét, másrészről váltott képbeálli- tásban Gráci teszi ugyanezt az önvallomást a kislány lakásán. Külön dicséret illeti a film alkotóit, bátorságukért: nagy sztárok nélkül, főleg fiatalokra építve készítették ed filmjüket, s a szereplók játékában nem csalódott a közönség. Cs. Németh Lajos, Gráci alakítója, tehetséges ígéretnek számit, bár fellobbanásai itt-ott túlzottak, alapjába véve jól érzékeltette a szeretetre vágyó fiatal ember alakját. A fiatalok közül elismerést) érdemel Pécsi Ildikó, Agárdi Ilona, Madaras József, s főleg Kozák András, Balázs alakítója. A felnőttek közül Molnár Tibor alakítása tetszett. Kisebb szerepekben egri színészekkel is találkoztunk a filmen: Varga Gyulával, Fonyó Istvánnal és Zakariás Klárival. (márkusz) Egy asszony meg a lánya Moravia regénye olasz filmen Előbb csak szinte félve küldte a kora tavaszi széllel üzenetét: várlak benneteket, fehérszirmú virágokkal, tavaszra készülő, ébredő rügyekkel a fákon, bokrokon, kövek mögül életbe induló, zsenge, zöld füvekkel, békítő nyugalmat ígérő nagy csendemmel... várlak. Majd erősbödött hívása a patak csobogásával, a barkáját a víz tükrében kényeskedve szemlélő kecskefűz susogásával, az énekesmadarak csivitelésével, a nyíló gyöngyvirágok hódító illatával. Üzent az erdő... hívott, mindenkit szeretettel várt. És boldog volt az erdő, mert hívására íme megjöttek! Kacagó kedvvel röppen a labda, apró emberkék újjonga- nak a fehér, illatos virágoknak, vagy nagy buzgalommal, fapálcikával terelik a nap fényében zölden csillogó hátú bogarat, kergetősdit játszanak a tarkaszárnyú pillékkel. A sokszor nyugalmat adó csend helyébe az annál sokkal többet érő, megelégedett, boldog kacagás lép. A végtelen nyugalom, a gondoktól mentes jövőbe vetett hit most a szülők arcáról sugárzik, akik gyönyörködve figyelik gyermekeik önfeledt játékát. Üzent az erdő... s hívó szavára, lám, ők is megjöttek, akiket úgy várt újra és újra minden tavasszal. A kedves fiatalok ... Nagy hangoskodással nem szórják szét gondola- tailcat a fák között, csendes léptük alatt alig zörren az avar, de halk tervezgetésükben határozott formában testet ölt a jövő, s ettől még színesebbe válik, még nagyszerűbb hangulatúvá lesz az erdő. Ifjú kedvük a komoly hangulatot nem sokáig bírja, s csakhamar együtt kergetik a pilléket az apró emberkékkel. Hogy a lepke ment-e más irányba, vagy ők „tévesztették” el szándékosan az utat, de csakhamar kettesben maradnak, s bontakozó szerelmük első félő megpecsételésének, a simogató, becéző csóknak csak egy riadtszemű kis őz a tanúja. Üzent az erdő... és hívására megjöttek az aranyos öregek, akiket szintén oly nagyon,nagyon vár mindig. Hisz csaknem együtt kezdték az életet. Látta őket, amikor még hajuk feketén ragyogott, észrevette az első megcsillanó ősz hajszálakat, s most látja, hogy hójuk hófehér lett már egészen és járásuk is lassúbb, meggondöltabbá vált. És az erdő boldog, mert lombot bontott fái alatt egymásra talál a múlt és a jelen, amely jókedvével, bizakodással, új, szép reményekkel telten, magában hordja már az eljövendő, sokat ígérő, boldog jövőt. Keskeny Tlona Alberto Moravia regénye nem váratott sokat magára, megjelenése után pár évvel filmre került. A regény világhírét követte a film sikere. Pedig a film nem minden pasz- szusában egyezik a regény írójának szándékával és gondolataival. Cesdra, a fiatal özvegyasz- szony, otthagyja jól menő római kiskereskedését és lakását, mert a háború elől menteni akarja serdülő lányát, az alig tizenhárom esztendős Rosettát. Ügy gondolja, hogy a hegyekben lakó rokonaihoz visszatérve, megússza a bombázást, a háborút, és a háború hitványságát.. Bízik összegyűjtött pénzének erejében és saját ügyességében. Vakon reménykedik, hogy a kopár hegyek nemcsak Rómától maradnak messze, hanem a háborútól is, az aljasságtól is. De, ha Rómában a légitámadások kollektív veszélyt jelentettek mindenki számára, kint a hegyekben nagyjára csak olyanokkal találkozik, akiket a félelem, a menekülés, a továbbélni vágyás kegyetlen kapzsisága tett aljassá. A kicsiny falvakban katonaszökevények és fukar parasztok, lentről menekültek és született gyávák, asszonyok, gyermekek, fasiszták és talpnyalók, áldozatok és üldözők között kanyarog Cesire és Rosetta sorsa. Az állandó remegést, a háború általános fertőzését, a lealjasító mindennapokat ritkán feloldódó feszültségben élik az emberek, míg jön a front, kritikus pillanataival, Michelét. a németeket utáló, humanista lelkületű tanárt meggyilkolják a visszavonuló német fasiszták. Az angol tankok megett megjelennek a szövetségesek. Cesira igyekszik vissza Róma felé, Rosettával. Megpihennének egy rommálött, kicsiny templomban, amikor a színes katonák rájuk találnak. Hiába volt Cesdra minden igyekezete az egész háború alatt, hasztalan volt pénze, tiszta anyagi szándéka elvérzett a színes katonák aljasságán. babárságán Moravia regényét Zavattini írta filmre. Szelídített és másított a regény mondanivalóján. Kerek egésszé igyekezett formálni az anya és lánya tragédiáját. Csak addig vitte filmre az eseményeket, amíg az anya és lánya egymásra találnak a tragédia után. Az éjszakából hazajövő lány és az őt váró anya könnyesen feloldódnak a meghalt Michelére való emlékezésben. Pedig Moravia története és mondanivalója ennél több. A szálak tovább is vezetnének, mert a háborúban, mint egy általános és kikerülhetetlen fertőzésben, az aljasság rátelepszik a legjobb szándékra is. Cesira nem áll meg lánya átölelésénél és Rosetta sem gondol sokáig a félszeg és önérzetes halottra, Michelére. De Sica rendezése a forgató- könyv lényegére tört és rendezői vénájából így is nagy élmény kerekedett. Cesira asszonyt Sophia Loren alakítja. Eddigi filmjeiben inkább a reklámozott sztárt láttuk benne, aki külsőségekkel ér él hatást. Most mély emberséggel és átélten formálja meg az anyát és azt a tragédiát, amely lelkében végbemegy. Nem hangsúlyozott mozdulatokkal, hanem egész lényével a gyermekét féltő asszonyt állítja elénk, akit erős akarata ellenére is megtör a háború. Emlékezetes perceket szerez a nézőnek. Rosettát Eleonora Brown játssza. A fiatal színésznő kitűnően ismeri a serdülő lány naív lelkivilágát, a bátortalan rajongást. Arcán a döbbent, a semmitnemértés közönyét érezzük a színesekkel történt sorsdöntő találkozás után. A film indító kockáin Raf Vallonéval találkozunk, Giovanni szerepében. Erről a magabiztos pontról indult él a tragédia. Kitűnő ellenpont ő a szerző szándéka szerint. Jean-Paul Belmondo felszeg fiatal tanárja, mintha rokonszenvesebb lenne Moravia elképzelésénél. A sofőrt alakító Renato Salvatorit is meg kell említenünk. A film képei Pogány Gábor munkáját dicsérik. (farkas) EGRI VÖRÖS CSILLAG Egy asszony, meg a lanya EGRI BRODY Afrikai képeskönyv EGRI KERTMOZI Nevessünk GYÖNGYÖSI PUSKIN A mi édesanyánk GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Krisztina és a szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Emberek és farkasok HATVANI KOSSUTH Áprilisi riadó HEVES Szombat este és vasamap reggel PÉTERVÁSÁRA Házasságból elégséges FÜZESABONY A vád tanúja 1962. MÁJUS 26., SZOMBAT: FÜLÖP Ma tölti be 50. életévét KADAR JANOS, az MSZMP első tát* kára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. 140 évvel ezelőtt, 1822. május 26-án született EDMOND GON- COURT francia író, akit öccsével közösen irt regényei révén a naturalizmus egyik megalapítójának tekintünk; ennek elméletét a GERMINIE LACERTAUX című regényük előszavában fejtették ki. 1903-ban ő létesítette a Goncourt-díjat, amelyet évente a legjobb francia prózai műnek ítélnek oda. 60 évvel ezelőtt, 1902. május 26-án halt meg BENJAMIN CONSTANT francia festő. Művei közül érdekesek marokkói és spanyolországi képei, freskói a párizsi városházát és a Sorbonne egyetemet díszítik. Érdekes találmányok és felfedezések: Az INFINITEZIMALIS SZÁMÍTÁST — a matematikának azt a részét, melyben a változó mennyiségek értéke majdnem zérus — 290 évvel ezelőtt, 1672-ben GOTTFRIED LEIBNIZ német matematikus vezette be. A VILAGÍTÓGAZ felfedezőjének JOHANN BECHER bécsi kémikust tartjuk, aki 280 évvel ezelőtt, 1682-ben felfedezte, hogy a kőszénből száraz desztilláció útján nyert gázok jól elégethetők. Heves megyében is gazdag programot ígér az ünnepi könyvhét Megye&aerte nagy készülődések előzik meg az ünnepi könyvhetet. A Hazafias Népfront, a művelődési osztályok s a könyvtárhálózat gazdag programot kíván megvalósítani az elkövetkező napokban. Szavalóversenyeketi, irodalmi délutánokat, könyvkiállításo- kiat rendeznek, s irodalmi fejtörőkre hívják a közönséget. A földimívesszövetkezetek értékes kezdeményezéssel, a háztól házig könyvárusítással jelentkeznek az ünnepi könyvhétre. Az alábbiakban részleteket közlünk az ünnepi könyvhét programjából: Egerben Vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között a Gárdonyi Géza Könyvesboltban nyitják meg a könyvhetet. Ez alkalomból dr. Bakos József, az Egri Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke tart beszédet. Az ünnepségen részt vesznek és dedikálják műveiket az Egerbe érkező írók: Darvas József és Kónya Lajos Kossuth-díjasok, Gereblyés László József Attila-díjas, valamint Szakonyi Károly, a fiatal írónemzedék egyik képviselője. Hétfőn délelőtt az Írószövetség küldöttei ellátogatnak az Egri Dohánygyárba s találkoznak az üzem dolgozóival, este 7 órakor pedig részt vesznek a Kelemen László Irodalmi Színpad műsorán. A műsor vezérgondolatát Balassi-idézet szolgáltatja: „Emberségből példát ...” A humanista gondolathoz fűződő verseket és irodalmi alkotásokat Horváth Jenő szedte csokorba, s Koza- róczy József állítja közönség elé. Gyöngyösön vasárnap este hét órakor a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállásán rendeznek irodalmi estet, amelyen részt vesz Darvas József Kossuth-díjas és Gereblyés László József Attila-díjas író. Hétfőn este a Hazafias Népfront és a járási könyvtár rendezésében lesz irodalmi est Gyöngyösön, amelyen vendégként megjelenik Gereblyés László is. Gyöngyöshalászon vasárnap délután a művelődési házban irodalmi délután keretében találkozik Darvas József és Gereblyés László a község lakóival. Hatvanban az újjáalakított könyvesbolt megnyitásával már szombaton délelőtt 10 órakor megkezdődnek az ünnepségek. Vasárnap este 7 órakor a városi művelődési házban Gyurkó Géza újságíró, a Népújság helyettes szerkesztője nyitja meg az ünnepi hetet, majd Cassona A fák állva halnak meg című színművét mutatja be a Hatva* ni Irodalmi Színpad. A hétfői, a Hatvani Cukorgyárban rendezendő irodalmi délután előadója dr. Bartos Imre gimn. igazgató. Kedden a Nagygombosi Állami Gazdaságban rendeznek irodalmi estet, szerdán a Városi Művelődési Házban irodalmi fejtörőt, míg csütörtökön délelőtt és délután meseműsort adnak a kicsinyeknek. Szombaton Gelencsér Miklós, József Attila-díjas író, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet kultúrtermében találkozik az olvasókkal. A községekben is méltó keretek között rendezik a könyvnapi ünnepségeket. Boconádon Fekete Gyula író és Sípos Gyula költő vesz részt a csütörtökön rendezendő ünnepségen. Kompolton és Füzesabonyban előadásokat tartanak, a poroszlói művelődési házban pedig író-olvasó találkozót rendeznek, amelyen a Heves megyei Irodalmi Kör képviseletében részt vesz Gyurkó Géza és dr. Farkas András. Vasárnap Konya Lajos és Szakonyi Károly Parádsas- várra látogat el, s részt vesz a könyvnapi ünnepségen, /majd este hat órakor ünnepi műsort adnak tiszteletükre. Megkezdődött a Heves megyei gyógyszerész szakcsoport jubiláns előadássorozata Tegnap délelőtt tíz órakor dr. Galambos János gyógyszerésznek — a szakcsoport elnökének — megnyitó szavaival elkezdődött a tízéves gyógyszerész továbbképzés jubilálni előadássorozata Egerben, a Pedagógiai Főiskola dísztermében. Az elnök megnyitó szavaiban visszaemlékezett a tízéves továbbképzés állomásaira, és kifejtette, milyen nagy szükségük van a gyógyszerészeknek arra, hogy a továbbképzés során elsajátítsák mindazokat a tudományokat, amelyek a rohamosan fejlődő orvostudomány eredményeivel kell, hogy lépést tartsanak. 'Elmondotta, mit jelent a továbbképzés azok számára, akik a mindennapi munkán túl tudományos kutatással is foglalkoznak, s így egészítik ki az orvos gyógyító munkáját. A rövid bevezető után kezdetét vette az előadássorozat, amelynek előadói között szaktekintélyek, kiváló egyetemi tanárok nevével találkozunk. A tegnapi napon előadást tartottak: dr. Végh Antal egyetemi tanár, dr. Mozso- nyi Sándor dékán, dr. Fritz Gusztáv egyetemi tanár és dr. Kiszely György egyetemi docens. Ma kerül sor dr. Tarján Róbertnak, az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatójának előadására. Vasárnap közös kiránduláson vesznek részt az ülésszak«! megjelentek.
