Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-18 / 90. szám

4 WEPÜJSAG 1962. április 18., szerda A rendőr és a traktor Egy, a körzetét naponta többször is végigjáró rendőrnek — őszintén megvallva — nem sok köze van ahhoz, mi történik a szántófölde­ken. Az ő dolga az, hogy a lakott területeken ellenőrizze, rendes ke­rékvágásban halad-e az élet, s ha igen, akkor indulhat egy község­gel tovább, vagy lepihenhet. Ám. jellemző az ez évi tavasz ha­talmas munkalendületére,, hogy az első, aki szóvá tett egy hibát Bükk- szenterzsébeten, éppen — a rendőr volt. — Képzelje, elvtárs - mondta —, most, amikor minden perc drága, a község határában tegnap délelőtt tizenegy órától majdnem estig állt egy DT, mert elszakadt a féksza­lagja, s - úgy mondják — Egerből kellett anyagot hozatni a javítás­hoz, mert Pét.ervásátán nem volt. Mert a rendőr is a tavaszi mun­kát tartja elsősorban szívügyének... De jó lenne, ha ugyanezt tennék azok is, akiknek a gyors alkatrész- utánpótlás a feladatuk ... (w) — A GYÖNGYÖSI járás tsz-eibc egyre több fiatal tér vissza a környékbeli üzemek­ből. A legújabb érte ülése­ink szerint ebben az évben már 60 fiatal lépett be tsz- tagnak a járás szövetkezetei­be. — HEVES megyében az el­múlt év értékelése alapján két kisipari termelőszövetkezet kapta meg a kiváló ktsz címet, A javításszolgáltatásban éler járó egri Cipész Ktsz, és a szerződések alapján minden igényt kielégítő munkájáért a Kislakás Építő Ktsz kapta meg a megtisztelő címet. — KÖZEL 80 ezer holda! fejtrágyáztak az idén me­gyénk közös gazdaságai. A fejtrágyázás jó hatással voll a növényekre, mert szépen fejlődnek. — A KÖZÜTI Igazgatóság­tól kapott értesülésünk szerint az elmúlt héten fejezték be az egri Frank Tivadar és az Al- magyar utca, valamint a vár­feljáró utainak felújítását. ! itPERNM*» Négy ember találkozik egy­mással London egyik külváro­sának ingyenszállásán, a men- hely alagsori szobájában. Lofty, a robusztus alakú épí­tőmunkás, Szaki, a kiszolgált katona, Tich, a börtönből szabadult. kisszerű gonosz tolvaj és öregapó, aki a kór­házi ágyat cserélte fel men- helyi ágyra. Ennek a négy embernek bomlik ki élete, sorsának tragédiája, drámája, elesettsége egyetlen éjszakába sűrítve. A tv-játék kevés cse­lekményt ölel fel, az egész éj­szaka folyamán csak egy ve­rekedésnek vagyunk szemta­núi: Szaki alaposan helyben­hagyja Tich-et, mert az el­lopta Öregapó egyetlen érté­kes holmiját, a vadonatúj, a kórháztól ajándékba kapott cipőjét, s azt nem akarja visz- szaadni, tagadja a tolvajlást is. Ennyi történik és semmi más. Inkább csak paltogó, jól megírt, hatásos dialógusok váltják egymást. Megrendítő ez a tv-játék. Megrendítő, mint a négy em­ber külön kis története. Lofty, a családjától távol élő mun­kás, akinek élete nem egyéb, mint vándorlás a munka után, szépre és nemesre vágyik, me­leg családi otthont szeretne teremteni, mindig gyerekei­•» •//mmmm ■ EGRI VÖRÖS CSILLAG A leiki ismére*, lázadása (III. rész) EGRI BRODY A kapu nyitva marad GYÖNGYÖSI PUSKIN GYÖNGYÖM SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Holnap felnőtt leszek FÜZESABONY Alomrevil HEVES Megszállottak PETervAsAra Nem nősülök nek közelében maradni. Tich-et nem érdekli a munka, hülyének tartja azt, aki dol­gozni akar; arról sző álmot, hogy sok pénzt „gyűjt össze”, s gondtalanul élhet majd öreg napjaira. Szaki munkátlan em­ber, ő arra szeretne keresni, hogy megváltsa a repülő- vagy a hajójegyet, hogy Németor­szágba utazzék és felkeresse felesége sírját, akit autó gá­zolt halálra azon a napon, amikor őt a bíróság egyévi börtönre ítélte, s megkezdte büntetésének kitöltését; egyik őrmesterét verte bénára, mert hivatali hatalmával erőszakolt „szerelmet” feleségétől. S az öregapó? Neki nincs hova mennie, s mint kiderül, sen­kije nincs az égvilágon. „Csi­nálni kéne valamit — mondja —-, hogyha meghal az ember, legyen, aki emlékezzék ránk.” Számkivetett emberek ők négyen, a társadalom perifé­riáján vergődő, szánalmas fi­gurák, akik foggal és köröm­mel ragaszkodnak az élethez. Az „angol Éjjeli menedékhely” — így hirdette az előzetes tá­jékoztató Clive Exton tele­víziójátékát. A rokonság Gor­kij drámájával nyilvánvalóan érezhető, ám a hatása, ame­lyet kivált, nem ugyanaz. S mindez annak tudható be, hogy Exton csak regisztrál, C, Exton: Állandó lakhelye nincs FILM: A szép amerikai 1963. ÁPRILIS 18., SZERDA: ILMA 70 évvel ezelőtt. 1892. április 18-án született BOLESLAW BIE­RUT, a lengyel kommunista moz­galom kiemelkedő vezetője. Forra­dalmi tevékenységéért többször bebörtönözték. Hazájának fasiszta megszállása alatt az ellenállási mozgalom szervezője volt. Bierut elvtárs nagy szerepet vitt a len­gyel népi demokratikus rendszer felépítésében: 1947—1952-ig köztár­sasági elnök, majd a miniszter- tanács elnöke, 1954-től kezdve ha­láláig a Lengyel Egyesült Munkás­párt első titkára volt. 4 95 évvel ezelőtt, 1867 áprilisában született WILBUR WRIGHT ame­rikai repülőtechnikus, aki öccsé­vel, Orville-lel együtt 1903-ban Észak-Carolina államban, saját szerkesztésű repülőgépükön az első motoros repülést végezték. A 12 lóerős motoros géppel a világ első repülése 12 másodpercig tartott. 80 évvel ezelőtt, 1882. április 18-án született LEOPOLD STI- KOVSZKI, lengyel származású amerikai karmester. Londonban és Párizsban tanult, majd 1912—1936-ig a philadelphiai filharmoni­kus zenekart vezette és világhírűvé fejlesztette. Híresek a korai klasszikusok (különösen Bach) műveire írt virtuóz zenekari le­tétjei. Érdekes találmányok és felfedezések: A triagulációs eljárást — a földterület térképezés szempontjá­ból háromszögekre való bontással történő felmérését — 345 évvel ezelőtt WILLEBRORD SNELLIUS holland természetkutató fe­dezte fel. 50 évvel ezelőtt, 1912 áprilisában született GLENN SEABORG amerikai kémikus, aki az elemek periódusos rendszerében az ún. „urán utáni” elemek tulajdonságainak és kémiájuk megállapí­tásáért 1951-ben Edwin Mcmillan-nel Nóbel-díjat kapott. BOLESLAW BIERUT műsora Jól sikerült operaesttel zárta az idei hangversenyévadot Egerben az Országos Filharmónia Egy újdonsült autótulajdonos mulatságos kalandjairól szól a magyarul beszélő francia filmvígjáték, amelyet a gyöngyösi Puskin filmszínház mutat be, április 19—25-ig. Hétfőn este zajlott le az egri Gárdonyi Géza Színház­ban az Országos Filharmónia idei utolsó bérleti hangverse­nye. Ez alkalommal a Buda­pesti MÁV Filharmonikusok és négy énekes adott két és fél órás műsort operanyitányok­ból és operaáriákból. Nagy si­kerrel. Az est programja két Mozart- és egy Bizet-szám ki­vételével, olasz operákból ál­lott össze; Verdi Puccini és Leoncavallo halhatatlan meló­diáit kapta élményként a há­lás egri közönség. Bizonyos mértékig kötötték az est kere­tét a szólisták, de az ária­sorozat mindvégig érdeklődést váltott ki a hallgatóságból. Bodor Blanka fellépése meg­lepetés volt régi egri ismerő­seinek is. Azon lehet vitat­kozni, hogy a Tosca imája, vagy a másik Puccini-szám (a Pillangókisasszony nagyáriája) megfelel-e az ő egyéniségének, de az kétségtelen, hogy Verdi Aida-áriáját átéléssel és sok­sok részletfinomságot felszín­re hozva, a technikai nehézsé­32. A sachsenhauseni koncentrá­ciós tábor 19-es barakkjába jámbor (külsejű, hatvanas em­berkét vezetett be az őr. A jö­vevénynek csak a halántékán meredezett néhány ősz hajszál, a feje kísértetiesen emlékez­tetett egy túlérett sárgadinnyé­re. Jókora pocakot tolt maga előtt, sokgombos mellénybe bújtatva, egyik gomblyukába tűzve vastag aranyóraláncát. Kissé bicegett, Wegnertel együtt most már két sánta volt a barakkban, ezt görbe meggy­fabottal ellensúlyozta. A bot fémkupakban végződött és na­gyokat koppant a deszkapad­lón. A feltűnően alacsony, joviá­lis öregúr a ritmus rabja lehe­tett — botja minden koppaná- sával a másodperc töredékéig egyszerre, szabad balkezével ütemesen meg-megfricskázta éraláncát. Szája felett, bajusz címén, Ids Hitler-sörte éktelenkedett, «mikor mosolygott, 'kivillant •zámos arany- és ezüstfoga. Az SS-legény átadta az újon­nan érkezettet Krugernek, a \ézfogás után- az őrnagy sípjá­ba fújt, a barakk legnagyobb munkatermében leálltak a gé­pek. Csend lett, csak a szom­széd műhelyekből be tódulok csoszogása hallatszott. A Bemhard-akció névadója kihúzta magát — toronyként magasodott a mellette álló em­berke fölé és megszólalt: — Amint a múltkori jutalom-: osztásnál mondottam — ak­ciónk első szakasza sikerrel be­fejeződött. A Klisék tökélete: sek, kivívtuk a legmagasabb körök megelégedését és meg­kaptuk az engedélyt a második szakasz, a tömeggyártás meg­kezdésére. Ez sem lesz köny- nyebb, mint az első. Üzemünk a történelem egyik legjövedel­mezőbb vállalkozása; fillére­ket fektetünk be és milliókat nyerhetünk. Ilyen lehetőséget nem 80 százalékig ikell kihasz­nálnunk, nem is 99-ig, hanem száz százalékig. Kruger atyaiam, a nála leg­alább húsz évvel idősebb jöve­vény vállára tette a kezét és tovább beszélt: — A termelő-kapacitás teljes kihasználásához \ szakértelem kell. Ennek a szakértelemnek a szobra sűL itt mellettem. Be­mutatom maguknak Herr Pet­ri ehet, aki mögött több mint négy évtizedes nyomdai ta­pasztalat áll, és aki szakkö­rökben híres arról, milyen ke­vés munkával milyen sokat tud produkálni. Figyelmeztetem valamennyi őket, feltétlen enge­delmességgel tartoznak Pet- rich úrnak. Tudása kincset ér számunkra, és minden eszköz­zel 1 biztosítani kívánom, hogy ezt a kincset hasznosíthassuk. ★ „Nyúzós Petrich" ezzel be- mutattatott A lágerban Kru- geren kívül persze senki sem tudta, hogy a nyájas, hőldvi- lágarcú úr ennek az eposzi jel­zőnek örvend kämt az Jet­ben”. Munkásai neveztek el úgy, munkásai, akik nemegy­szer generációkon át dolgoztak a patinás nyomdában, amely ugyancsak nemzedékek óta a Petrich-család kezén volt. A patinát csak fokozta, hegy az egymástól nemcsak a nyomdát, hanem a zsugoriságot is örök­lő Petrich-ek nem sokat áldoz­tak üzemük korszerűsítésére. A Retricft-nyomda dolgozni között napirenden voltak a legtöbb helyen már eltünedező ólombetegségek. A család leg­nagyobb szövetségese mindig a munkanélküliség volt, ennek köszönhették, hogy mindig akadt munkásuk. Annak, hogy Petrich — Kru­ger szavai szerint — kevéssel sokat produkált, két egyszerű titka volt. Az első és legfon­tosabb az, amelynek jelzőjét köszönhette: nyúzta, hajszolta alkalmazottait. Csak így bírta ki az öldöklő versenyt a na­gyobb, modernebb cégekkel. A másik „titok”, a tulaj való­ban szédületes szakértelme, amit az anyatejjél szívott már magába. Hiszen a szó szoros értelmében nyomdában nevel­kedett fel, zúgó gépek között csinálta leckéjét kisdiák korá­ban és ahogy befejezte a kö­zépiskolát, ott is maradt apja mellett. A szemefénye, mindene volt Franz Petrichnek ez a nyomda. Tudta, hogy dolgozói utálják, félnek tőle, de tisztelik a tudásáért. A baj évtizedekkel ezelőtt kezdődött. Igaz, akkor még szerencsének tartották. Éva Petrich, Franz húga férjhez ment egy jómódú zsidó ügy­védhez. A család el volt ra­gadtatva. — Karrier! — suttogta a ro­konság az akkor oly divatos szót a fényes esküvőn és Fran- zot is elbűvölte a sógor nagy­úri modora, puha, jóléttel bé­lelt életmódja és fölényes mű- vetsége. Néha eltűnt munkaidő alatt, nagy dolog volt ez egy Petrichnél és amikor visszajött, büszkeségtől su­gárzott a képe. — Persze, me­gint megnyerte a port a sógor. Micsoda dumá­ja van, úristen, micsoda dumá­ja! Nincs az a bíróság, ame­lyik ellenáll ne­ki. Aztán elkö­vetkezett a ná­ci hatalomátvé­tel és kezdett határozottan kellemetlenné válni a zsidó rokon. Egy este barnainges suhancok törtek rá az ügyvéd otthonára, leötütték, a szőke, kékszemű asszonyt pedig mezítláb, egy szál háló- ingben hurcolták végig az Un­ter den Lindenen és kórusban rikoltották mellette; — Faj-gya-lá-zó! Zsi-dó-val- hálfc! geket leküzdve, énekelte végig, Fejlődése kellemes meglepetés és a drámai szoprán adottsá­gokkal rendelkező Bodor Blanka bizonyára sok örömet és élményt szerez még a kö­zeljövőben hallgatóinak. Gencsy Sári szereplését nagy érdeklődés előzte meg. Ügy ismertük őt az elmúlt évek­ben, mint aki csillogóan és színesen eleveníti meg a dal­lamokat. Most csalódást oko­zott. Olaszul énekelte Mozart egyik művét (II re pastore), Puccini Bohéméletéből Mimi áriáját hallottuk tőle, majd Radnay Györggyel, illetőleg Oszwald Gyulával adott elő duettet. Hatása a többi éne­kesé mellett halványnak tűnt« igaz, a finomabb és árnyal­tabb feladatokat Gencsy Sári programjában találtuk. Oszwald Gyula a fiatalabb magyar énekesgárda rokon­szenves tagja, tele tempera­mentummal. Bizet Carménjé­nek Virágáriájával kezdett, a Bohéméletből Rodolpho, a Ba- jozzókból Canio áriáját éne­kelte. Magabiztos előadás­módja és meg-megcsillanó lí­rai pátosza hatott, de a mű­vészi átélés, az elmélyültség hiányzott produkciójából. Az est fénypontja, igazi mű­vészi nyeresége — sikeres és nívós műsorból is kiemelke­dően — Radnay György. Verdi Othellojának Credójá- val bizonyította, hogy érett és nagyszerű kvalitásokkal ren­delkező művész. Verdi muzsi­kájának a lelkét, mondani­valóját az egész operát idézőn szólaltatta meg. Arcának min­den izmán, gesztusaiban, te- tekintetében, de mindenekelőtt hangjában ott remegett a dé­moni aljasság, amely mindent és önmagát is gúnyolja. A Bajazzók Frológjával és a Tra- viata Germont-áriájával a lé­lek sokrétű és szenvedélyek­kel, érzelmekkel küszkö­dő világát árnyaltan és gazdagon adta vissza a színpa­don. Azért hangsúlyozom a színpadot, mert Radnay György a zenedráma feszült légkörét teremti meg már az első akkordnál. A Budapesti MÁV Filhar­monikusokat Gergely Pál ve­zényelte. A három nyitány kö­zül a Traviata IV. felvonásá­nak előjátékában kaptuk a legtöbb pcézist. Gergely Pál markáns egyéniség és a kom­pozíció lényegének megmuta­tására tör anélkül, hogy a lo­bogó szenvedélyek vagy a túl­áradó líra zavarnák őt. A siker bizonyítja: a hangver­senyterem levegője kell vidé­ken is, és ha a hirdetett előadá­sok hitelét illető helyére ál­lítják, a komoly zene hívei minden alkalommal megtöl­tik majd a színházat. Farkas Andrá* IFolytatjukJj pillanatképet mutat a nyo­morról, itt-ott naturális nyer­seséggel. Gorkijnál félrema- gyarázhatatlanul kicsendül a darabja végén, hogy a társadal­mi változás vihara elkerülhe­tetlen, s a változásnak be kell következnie. Extonnál nincs utalás erre, az ö alakjai a megváltoztathatatlanságot il­lusztrálják, s az éjszaka után, az álmokat, a vágyakat betel­jesületlenül vonszolják ma­gukkal a társadalomból kita­szítottak, magányosan, szikrá- nyi remény nélkül. S ezek a vágyak és álmok csak a ter­het tetézik tovább, ahelyett, hqgy könnyítenének. Rajz János, az öregapó sze­repében, kivételes színészi képességeiről állított ki újabb bizonyítványt. Humorral és drámával keveredő szerepében teljesen azonosulni tudott az extoni figurával, játékát döb­benetes és felejthetetlenül él­ményszerű alakítása avatja maradandóvá. Kálmán György jelenti a tv- játékban a színészi teljesít­mény másik csúcsát Tich, a gonosz, kis-stílű tolvaj alak­jában. Szerepformálása hami­sítatlan, elhihető erejű. Meg kell említeni még Sin- kovits Imrét, aki a Szaki sze­repében, leginkább a hangjá­val érte el azt a hatást, amit játékával kellett volna. Basi- lides Zoltán szürkének hatott, mint Lofty. (Az ő szerepére pazarolt a legkevesebbet Ex­ton.) Pásztor Jánost, a men- helyi gondnok pármondatos szerepében láthattuk. A rendezést és a díszlete­ket, Horváth Tibor és Mátrai Lívia munkáját egyaránt di­csérni lehet. Az angol tv- játék bemutatásáért a Magyar Televíziónak mondunk köszö­netét. örülnénk, ha egy Wes- ker-darabot is láthatnánk, te­levízióra alkalmazva. Mert reméljük, hogy az első angol tv-drámát több is követi majd a képernyőn. (pataky) Egerben este 7 órakor: Egy pohár víz (Jókai-beriet) Noszvajon este 7 órakor; Gyertyafénykeringő

Next

/
Thumbnails
Contents