Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-17 / 89. szám
9 NÉPÚJSÁG 1962. április 17., kedd GONDOLOTOK A magyar oktatásügy to- ** vábbfejlesztéséről szóló törvény értelmében a pedagógia területén a következő feladatok megoldására kell mozgósítani a társadalmi erőket: 1. Tegyük szorosabbá iskoláink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Valamennyi iskolatípus elsősorban arra hivatott, hogy tervszerű oktató-nevelő munkával gondoskodjék a népgazdaság szakképzett munkaerő igényeinek kielégítéséről. Az iskola nevelje a tanulókat az öntudatos szocialista fegyelem és a munkaszeretet szellemében. 2. Egyre magasabbra kell emelni a korszerű, természet- tudományos általános és szakmai műveltség színvonalát. Ez megköveteli a tananyag korszerűsítését, a túlterhelés megszüntetését és a pedagógiai módszerek racionális megváltoztatását. A tanulók túlzott igénybevételének elkerülése érdekében a tantervi követelmé' nyék megállapításánál fokozottan figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. 3. A szocialista világnézet és erkölcs alapján neveljenek iskoláink igaz hazafiakat, jelle- mes és törvénytisztelő állampolgárokat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmus, a béke és a népek testvériségének szent ügyét, építik és védik a nép államát. A szocializmus teljes felépítéséhez nemcsak fejlett anyagi-technikai bázis és új típusú gazdasági rend, hanem magas fokú szocialista öntudat is szükséges. A szocialista pedagógia alapvető feladata a tudományos világnézet kialakítása és elmélyítése, mind a felnövekvő nemzedék, mind pedig a széles dolgozó tömegek tudatában. A tudományos világnézet eszmei alapja a marxizmus—len inizmus, amely a filozófiai, a közgazdaságtani, valamint a társadalompolitikai nézetek teljes és szabatos rendszere. A fejlett szocialista tár- ** sadalom építésének megfelelő gyorsütemű előrehaladás a társadalom életének minden területén törvényszerű. A szocializmus építésének meggyorsítása lehetsé- séges és szükségszerű mind a gazdasági, mind a politikai, mind pedig a kulturális élet területén. A szocializmus alapjainak lerakása és megszilárdítása után történelmileg rövid időn belül végső győzelmet arat a kulturális forradalom, ezzel teljesen felépül a szocialista társadalom, majd megkezdődik a kommunizmus általánosan kibontakozó építése hazánkban. A társadalmi fejlődés folyamatában kialakul a kommunista társadalom embere, aki harmonikusan egyesíti magában a magas fokú eszmeiséget, a széles körű műveltséget, az erkölcsi tisztaságot és a fizikai tökélyt. A kommunista embertípus jellemző tulajdonságai: a magas fokú tudatosság. a társadalmi érdekek iránti odaadás, a munkaszeretet és az öntudatos fegyelem. A kommunizmus általánosan kibontakozó építésének Időszakában egyre inkább uralkodóvá válik a kommunista erkölcsiség. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja tartalmazza a kommunizmus építőjének erkölcsi kódexét, amely a következő etikai elveket foglalja magában: — odaadás a kommunizmus Ügye iránt, a szocialista haza, a szocialista országok szerető te; — a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka: aki hem dolgozik, ne is egyék; — gondoskodás a társadalmi tulajdon védelméről és gyarapításáról; — magas fokú társadalmi kötelességtudat, kérlelhetetlen- ség a társadalmi érdekek megsértőivel szemben; — kollektív szellem és elvtársi, kölcsönös segítségnyújtás: egy mindenkiért, és mindenki egyért; — humánus kapcsolatok és kölcsönös megbecsülés az emberek között: az ember az embernek barátja, elvtársa és testvére; — becsületesség és igazságosság, erkölcsi tisztaság, egy0 SZOCIALISTA VILÁGNÉZETI NEVELÉSRŐL szerűség és szerénység a társadalmi és a magánéletben; — kölcsönös megbecsülés a családban, gondoskodás a gyermekek neveléséről; — kérlelhetetlenség az igazságtalansággal, a henyeséggel, a becstelenséggel, a karrierizmussal, a nyerészkedéssel szemben; — a népek barátsága és testvérisége, kérlelhetetlenség a nemzeti és faji ellenségeskedéssel szemben; — kérlelhetetlenség a kommunizmus ellenségeivel, a népek békéjének és szabadságának ellenségeivel szemben; — testvéri szolidaritás minden ország dolgozóival, minden néppel a szocialista internacionalizmus alapján. L’zak az erkölcsi elvek bi*-J zonyos mértékig már a szocializmus építésének során kialakulnak, mert a szocialista és a kommunista társadalom kölcsönösen feltételezi és áthatja egymást. A szocialista társadalom megtestesíti a kommunizmus fejlődésének első fokát, a kommunista társadalom viszont megteremti a szocializmus szintézisét. Mindebből az következik, hogy a szocialista pedagógia fejlődésünk jelenlegi szakaszán sem, de a jövőben még kevésbé nélkülözheti azokat az etikai elveket, amelyeket a kommunizmus építőjének erkölcsi kódexe tartalmaz. De a szocialista erkölcs magában foglalja az emberek társadalmi együttélésének mindazokat az erkölcsi normáit is, amelyeket a néptömegek évezredek alatt a társadalmi elnyomással és az erkölcsi fogyatékosságokkal vívott harcban kialakítottak. Erről sem szabad megfeledkezni az erkölcsi nevelésben. A szocialista nevelőmunka szerves részét képezi az a harc, amely a burzsoá ideológiai és erkölcsi megnyilvánulásai, a népbutító, vallásos ideológia és babona maradványai ellen folyik. A szellemi ráhatás minden eszközét és módszerét felhasználva, az embereket a tudományos materialista világnézet szellemében neveljük, és fokozatosan leküzdjük a vallásos előítéleteket anélkül, hogy megsértenénk a hívők önérzetét. Türelmesen megmagyarázzuk a vallási hiedelmek helytelen és káros voltát. A vallás teljesen reakciós világnézet, amely mindig a társadalmi haladás ellenségeinek volt eszmei fegyvere. A különböző vallások ideológiája, de különösen a katolikus vallás, az elnyomó és kizsákmányoló osztályok kezében alkalmas volt arra, hogy sötétségben, tudatlanságban, elmaradottságban tartsa a dolgozók millióit. A vallásos ideológia még napjainkban is mesterségesen fokozza a dolgozókban a kizsákmány olókkal és elnyomókkal szembeni tehetetlenség érzését, szakadatlan lelki bizonytalanságban és rettegésben tartja az elnyomottakat. A kizsákmányolást és a társadalmi elnyomást azzal is szolgálja, hogy a túlvilág ígéretére alapozott pszichológiai eszközökkel összetöri a dolgozó emberek önérzetét, és kigyomlálja belőlük saját erejükbe vetett hitüket. Semmi konkrét tartalommal nem rendelkező felebaráti szeretetre. keresztényi alázatra és béketűrésre, gerinctelen jámborságra, elnyomóikkal szemben megbocsátásra és kizsákmányolóik tiszteletére neveli a vallásos embereket. Egyszóval tehát, a vallás a magántulajdonon és a kizsákmányoláson alapuló osztálytársadalom elméleti alapja, ideológiai védőbástyája. A vallás abszolút tudo^ mánytalan világnézet. Nem lehet összeegyeztetni a vallás és a tudomány tanításait, A vallás és a tudomány kölcsönösen kizárja egymást. A kettő ellentéte lényegében nem más, mint a tudománytalan idealizmus és a tudományos materializmus ellentéte. A modern tudomány eredményei mind teljesebben feltárják az objektív világ reális képét, fokozzák az emberek önbizalmát, megnövelik a dolgozó tömegek hatalmát a természet felett, és nem hagynak teret a természetfeletti erőkről szóló vallásos, fantasztikus kitalálásoknak. A tudományos előrehaladás a természet- és a társadalomtudományok területéről fokozatosan kiszorítja a vallás misztikus, tudományta- tan tanításait, s ezáltal megszünteti a vallás szellemi bázisát — a tudatlanságot. Ezzel párhuzamosan a társadalmi haladás, főleg a szocialista világrendszer fejlődése egyre inkább felszámolja a vallás objektív létalapját — a félelmet. Mindennek következtében a vallás talajtalanná válik és fokozatosan elhal. A pedagógusok marxista— leninista műveltségének fokozására irányuló erőfeszítések a legszorosabb összefüggésben állnak a szocialista pedagógiára háruló célkitűzések maradéktalan megvalósításával. A szocialista világnézeti nevelés csak akkor lesz valóban eredményes és hatékony, ha a pedagógusok jelentős többsége magas fokú marxista—leninista képzettséggel rendelkezik. A marxista—leninista műveltség területén mutatkozó hiány a pedagógusok lelkiismeretes önképzése és az intézményes keretek jobb kihasználása útján pótolható. A hiány pótlásáról feltétlenül gondoskodni is kell, mert az oktatási intézményekben olyan megfelelő képesítésű oktató működhet, aki világnézeti, erkölcsi, politikai, pedagógiai és szakmai szempontból egyaránt alkalmas arra, hogy az ifjúságot szocialista szellemben nevelje és előkészítse a gyakorlati életre A szilárd marxista—leni- nisla meggyőződés hiányából fakad a világnézeti nevelésben tapasztalható bizonytalankodás, tétovázás, kapkodás és tévedés. Azt már minden pedagógus megértette, hogy meghatározott világnézeti nevelés nélkül nem létezik pedagógia. De még olyanok is akadnak, akik azt sem tudják, hogy mi a világnézet. Ezért azt gondolják, hogy az adott szakismeret önmagában már világnézet, tehát a pozitivizmus álláspontjára helyezkednek. A pozitivista tendenciák és megnyilvánulások nagy kárt okoznak a szocialista világnézeti nevelés ügyének, ezért kérlelhetetlenül küzdeni kell a pozitívizmus ellen. A konkrét tudományok tételeit tartalmazó tananyag — eltekintve a kifejezetten ideológiai jelleggel rendelkező szakismerettől — önmagában véve még nem világnézet. De a szaktudományok tételei képezik az alapját a helyes világnézeti következtetéseknek. A modern tudomány tanításaira alapozott következtetések nélkül nem létezik korszerű világnézet. A világnézeti következtetések a világmindenség jellegére és lényegére vonatkoznak. A világnézet alapvető kérdése: milyen a viszony a lét és a tudat, az anyag és a gondolkodás, a természet és a szellem között. A világnézeti alapkérdés konkrét értelemben abban jut kifejezésre, hogy mi az elsődleges, az eredendő és mi a másodlagos, a leszármazott: a lét vagy a tudat, az anyag vagy a gondolkodás, a természet vagy a szellem. Ez a kérdés a vallással, az egyházzal szemben abban csúcsosodik ki, hogy isten teremtette-e a világot, vagy mindöröktől fogva megvan-e a világ. A világnézet alapvető kér- dése csupán kétféleképpen oldható meg: materialista vagy idealista módon. A gondolkodók aszerint, hogy milyen választ adnak erre a kérdésre: a lét eS a tudat, az anyag és a gondolkodás, a természet és a szellem viszonyában mi az elsődleges, az eredendő és mi a másodlagos, a leszármazott — két nagy tábort alkotnak. Azok a gondolkodók, akik azt állítják, hogy a szellem az elsődleges, az eredendő a természettel szemben, tehát végső fokon a világ valamilyen teremtését tételezik fel — és ez a teremtés a filozófusoknál, például Hegelnél, gyakran sokkal bonyolultabb és lehetetlenebb, mint a kereszténység felfogásában —az idealizmus táborát alkotják. A filozófusok másik része pedig, amely a természetet tekinti elsődlegesnek, eredendőnek a szellemmel szemben, a materializmus különböző iskoláihoz tartozik. A materialista világ- szemlélet egyszerűen azt jelenti, hogy az objektív valóságot, az anyagi világot, a természetet és a társadalmat olyannak vesszük, mint amilyen, anélkül, hogy bármit is hozzáadnánk, ami attól idegen. A tudományos világnézet eszmei tartalma a dialektikus és történelmi materializmus, amely a marxizmus—leniniz- mus ideológiájának, a marxista—leninista párt politikájának, a proletariátus vezette néptömegek szocialista forradalmának, a szocializmus világméretű győzelmének és a kommunizmus építésének elméleti bázisa. A modern filozófiai materializmus a marxista—leninista párt tudományos világnézete. A kommunista jövő szempontjából döntő jelentőségű, hogy a serdülő nemzedéket a tudományos marxista—leninista világnézet szellemében neveljük. A tudományos világnézet már az általános iskolában megalapozható. Ezt bizonyítja az élet, a tapasztalat. Ezért helytelen az a koncepció, amely az életkori sajátosságokra hivatkozva tagadja vagy lebecsüli az általános iskola világnézetformáló szerepét. |\/l indazonáltal különbséget kell tenni a tanulók életkora és a különböző iskolatípusok között abban a tekintetben, hogy milyen terjedelmű, témakörű és színvonalú legyen a tudományos világnézet oktatása, a szocialista világnézet megalapozása, A tudományos világnézet kialakításáért folyó nevelőmunkában feltétlenül be kell tartani a szükséges fokozatokat. Az általános iskola biztosítja a megfelelő alapműveltséget; megalapozza a tudományos világnézeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelést; elméletben és gyakorlatban bevezeti a tanulókat a termelő- munkába, illetőleg előkészíti őket a társadalmilag hasznos munka végzésére. Ezekben foglalható össze az általános iskola feladatainak lényege. A középiskola elmélyíti és bővíti az általános iskolában szerzett ismereteket; továbbfejleszti a tanulók műveltségét, a szocialista világnézeti, [ erkölcsi, esztétikai és testi ne-j velését; valamely szakmában előképzést, illetve képesítést nyújt. A középiskola már nemcsak megalapozhatja, hanem meg is teremtheti, ki is alakíthatja a tanulók tudományos világnézetét. A felsőfokú oktatás célja olyan magas fokú szakismeretekkel és általános műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik elsajátították a tudományos marxista—leninista ideológia alapjait és azt képesek szakáguk gyakorlati művelése során alkalmazni. A felsőfokú oktatás arra hivatott, hogy magas műveltségű kommunista szakemberek képzésével segítse a szocializmus és a kommunizmus építését. A szocialista világnézet teljes győzelméért folyó harc a társadalom haladó erőinek — pedagógusoknak és szülőknek, értelmiségi és fizikai dolgozóknak, ipari munkásoknak és termelőszövetkezeti parasztoknak, párttagoknak és pártonkívülieknek — legteljesebb Összefogását igényli. Ez a harc szerves része a fejlett szocialista társadalom általánosan kibontakozó építésének. Dr. Földi Pál a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem igazgatója A Pedagógus Szakszervezet munkájáról nyilatkozik Brózmann János megyei titkár Heves megyében csaknem háromezer pedagógus dolgozik. A vezetőségválasztások az iskolai szakszervezeti bizottságoknál már január közepén megindultak, s most, április 17-én a hatvankét főt számláló megyei küldöttközgyűlés ül majd össze, hogy számot adjon kétesztendei munkásságáról, a határozatok végrehajtásáról és megszabja a következő időszak tennivalóit. A küldöttgyűlés választja meg a Pedagógus Szakszervezet Heves megyei Bizottságának tisztségviselőit és azt a hat küldöttet is, akik az országos értekezleten képviselik majd a megye pedagógusait. Az eddig végzett munkáról és a jövő feladatairól kérdeztük meg Brózmann Jánost, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkárát: — Milyen eredményekről fog beszámolni a küldöttgyűlés előtt? — Mindenekelőtt arról a világnézeti fejlődésről számolunk be, amely az elmúlt két esztendő alatt a megye pedagógusainál tapasztalható. Itt is elsősorban a falusi pedagógusok világnézeti fejlődéséről kell beszélnem: a falusi pedagógusok kapcsolata a néppel közvetlenebb, a falu kisebb közösségében nem lehet többféle magatartás, ott az alakos- kodókat hamarabb felismerik, mint városon, ahol nem olyan egyenletes a világnézeti átalakulás, mint falun. Igaz, ebben jelentős része van a szocialista gazdálkodás útjára tért parasztságnak is. A falu nevelői- tanárai aktívan részt vettek a szocialista falu megteremtésében, de ez a munkájuk és annak eredménye kitűnően visz- szahatott a pedagógusokra. — Néhány számadattal tudna-e szolgálni az oktatási intézmények fejlődéséről? — Ma már 84 óvodában, 229 óvónő felügyelete mellett, csaknem négyezer gyermeket nevelnek a megyében. 895 tanteremben csaknem kétezer pedagógus oktat és nevel a megyei általános iskolákban, ötvenezer lányt és fiút. 122 középiskolai osztályban, 11 műhelyben 220 pedagógus 4600 lányt és fiút oktat. A felnőttek általános iskolai oktatása is emelkedett 1960-hoz képest, de szembetűnő a középiskolai felnőttoktatás gyarapodása. Míg 1960-ban esti tagozaton 470 fő, levelező tagozaton 1351 fő tanult, addig 1961—62-ben 720 fő az esti tagozaton és 2060 Eő a levelező tagozaton levők száma. Ezt a megnövekedett feladatot csak úgy láthatják el a megye nevelői és tanárai, ha maguk is képezik magukat és fejlődnek szakmailag és világnézeti síkon. — Mi volt a legutóbbi hónapok legfontosabb feladata? — Mióta megjelent a törvény, egyik legfontosabb feladatunknak tekintettük az iskolareform végrehajtását. Ma is azon dolgozunk, hogy új pedagógiai módszereket kutassunk fel az iskolareform minél eredményesebb megvalósítására. Ösztönözzük a kísérletező és új utakat kereső pedagógusokat, tapasztalatcseréket szervezünk, hogy a friss és eredményes kezdeményezések minél több helyen és minél hamarabb lendületbe hozzák a pedagógusok munkáját. E célból széles körben megvitattuk az iskolareform téziseit, s a pedagógusok elfogadták az iskolareform elgondolásait. — Milyen terveket és célokat kívánnak megvalósítani a következő esztendőkben? — Nagyon fontosnak tartjuk a falusi kulturális munka fokozását, a parasztság tudatformálását. Tudjuk, hogy célkitűzéseink reálisak. A pedagógusok a falun szívesen vesznek részt a tömegszervezetek munkájában, magukénak érzik a párt és a kormány célkitűzéseit, a dolgozó nép problémáit. — Nem feledkezünk el a pedagógusok ideológiai, szakmai és pedagógiai továbbképzéséről, a szakszervezeti munka meg javításáról sem. Már elindult a fejlődés útján a járási bizottságaink munkája, a kollektív munka egyre inkább helyébe lép a formális magatartásnak. Azt akarjuk, hogy az iskolában folyó szak- szervezeti élet az iskolaigazgató és a szakszervezeti bizalmi közös erőfeszítése folytán tartalmas legyen. — Elmondhatjuk, hogy pedagógusaink között nem található, aki nyíltan antimarxista nézeteket vallana, de vannak még olyanok, akikben fellelhető a burzsoá ideológia maradványa, akár oktató, akár nevelő munkáját nézzük, vagy magánéletét vizsgáljuk. Ezért szükséges a fokozott világnézeti nevelés, mert meggyőződésünk szerint a mi fiatalságunkat csak marxista szellemű pedagógusok vezethetik zökkenőmentesen a fejlődés útján. — Gondjaik? — Akadnak. A megyében jelenleg 100—120 nevelőre lenne még szükség, vannak problémák a tantermek és férőhelyek tekintetében is, de mindez a fejlődés velejárója. Terveink és a következő évek elé bizakodással nézünk. Az egész országot átfogó építő-nevelő munkából a pedagógusok, köztük a Heves megyeiek is példásan ki akarják venni részüket. (f. a.) ' i ■——ii Hruscsov Macmillanhez intézett üzenetének visszhangjából MOSZKVA (MTI): A Pravda hétfői számának nemzetközi szemle rovata Hruscsovnak Macmillan angol miniszterel- elnökhöz intézett üzenetével foglalkozik. A cikk rámutat: a nyugati vezetők arról biztosítják a világot, hogy a feszültség megszüntetését, a bizalom megszilárdítását óhajtják. A valóságban pedig ultimátumszerűén követelik a Szovjetuniótól: vagy engedélyezze nemzetközi felügyelet ürügyén a kémkedést szovjet területen, vagy felújítják a nukleáris légköri kísérleteket. A Pravda utal arra a levélre, amelyet a New York Times vasárnapi száma közölt L. Pauling ismert amerikai tudós tollából. Pauling emlékeztet, hogy az Egyesült Államok már eddig is sokkal több nukleáris robbantást hajtott végre, mint a Szovjetunió. Az újabb amerikai nukleáris kísérlet-sorozat, amelyet szovjet kísérletek követhetnek, nem fokozza az Egyesült Államok biztonságát, viszont növeli o veszélyt. E kísérletek csökkentik annak lehetőségét, hogy a genfi tárgyalásokon eredményt érjenek el. Az indiai közvélemény is nagy érdeklődéssel fogadta Hruscsovnak az angol miniszterelnökhöz intézett üzenetét. Több vezető lap részletesen ismerteti az üzenetet, különösen kiemelve abból a német béke- szerződés megkötésére és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetésére vonatkozó részeket. Valamennyi lap kiemeli: Hruscsov kész megegyezni a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelésről. (MTI) Hanzelka és Zíkmund a 71. országot látogatja A két csehszlovák világjáró, úticéljuk Ausztrália. Üj-Zé- Hanzelka és Zikmund jelen- land és Japán, sőt tervbe vet- leg Indonéziában tartózkodik, ték a szovjet Mirn'j kutatóál- Ez a 71. ország, ahová 15 év lomás meglátogatását az A** alatt ellátogattak. Következő tarktiszon.
