Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-13 / 86. szám
4 PíEPÜJSAG 1962. április IS., péntek Hja IIf halálának negyedszázados évfordulójára Huszonöt éve éppen, hogy a szovjet irodalom kiváló szatirikus-kettősének egyik tagja, Ilja Ilf meghalt. Furcsa dolog', de azt kell mondani, hogy lélekben vele halt a hűséges j társ is, Petrov, akivel együtt alkotta meg a "szovjet szatíra üyan kiváló remekeit, mint a ?Izénkét szék,. az Aranyborjú, ’agy a Földszintes Ajnerika. S Ián ez is igazolni látszik, hogy amikor kettejük közül az egyikre emlékezünk, szükségszerűen kell emlékeznünk a másikra is. hisz alkotómunkájuk eredménye, a legendás Jií- ! i*ű . Jlfpeírov”-életmű egységes, | egész, amelyet természetszerű- | sn nem lehet szétválasztani I sem. í A két fiatal, odesszai szár- ! mazású újságíró 1923-ban barózsaszentmárloni vájárt, szocialista brigádvezetőt, aki a gondjaira bízott emberekkel és a termeléssel mindig a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen törődik. — AZ EGRI JÁRÁS termelőszövetkezetei ebben az évben a közös állatállomány növelésére 3811 tenyész- szarva&marhát, 97 sertést, és 730 tenyészjuhot vásárolnak. (Horváth Ferenc) — ELKÉSZÜLT a pétervá- #ári járási KISZ-bizottság második negyedéves munkaterve. A tervben nagy teret szentelnek a mezőgazdasági tanulókkal. az ipari tanulókkal való foglalkozásnak, a KlSZ-okta- íás 1962/C3-as tanéve előkészítésének, valamint a nyári kulturális terv előkészítésének. — A KERECSENT}I Aranykalász Tsz-ben 700 mázsa vctőburgonyát tároltak szabadföldi veremben. Az elmúlt napokban kilencven asszony fogott hozzá a burgonya kiszedéséhez. Ebből a mennyiségből a kerecsenül tsz 150 mázsa vetőburgonyát a hatvani, az andornaktályai és a domiándi tsz-nek ad el. — MEGKEZDŐDTEK a május 1-i ünnepségek előkészületei a péiervásári járásban. A járási pártbizottság operatív ülésén kitűnt, hogy ebben az évben mindenütt színpompás ünnepségre kerül sor a nemzetközi proletariátus nagy ünnepén. ’•átkozott össze, különböző lapoknál dolgoztaik, rendíthetetlenül bírálva, ostorozva minden olyan jelenséget, ami az új államrend fejlődésének akadályozójává válhatott. A bürokratizmust éppúgy kipellengérezték, núnt az emberi szűk- íejűséget, vagy a gazdasági élet szápolyoaóit, a spekulánsokat. Valahogy ilyen élményanyag mesteri összeotvözése nyomán született meg az első „Ilfpetrav” remekmű is, a Tizenkét szék, amely harsány kacagásra ingerelte olvasóinak egyre szélesedő táborát. De a közönség alig ocsúdott fel a műnek járó csodálat első ámulatából, amikor új alkotással jelentkezett • a két fiatalember — a bürokrácia nem kis bosz- szúságára — s benne hadszíntérre lépett ismét Osztap Bender is „... a török alatt való fia ... hogy második Odüsszeiájában leszámoljon a régi világgal ...” A szatíra fegyvere a lehető legélesebbre fordul itt, kegyetlen gúnnyal ostorozza a könyv minden sora a visz- szaéléseket, az ostobaság, az emberi butaság megnyilvánulásait, miközben ez a különös iró-duó olyan mesteri figurákat rajzol Osztap mellett, mint Szkumbrijevics főkönyvelő, Vaszászualij, az ..elnyomott értelmiségi”, Feofan Muhin, a „zabművész”, stb. Es mindez a szovjet hatalom fejlődésének, erősödésének elősegítése érdekében történt, mély hazafiság- ról téve tanúságot. Életük utolsó szakaszában írták meg amerikai utazásuk élményeit a Földszintes Amerika című utinaplóban, majd ezt követően egy kötetnyi humoreszket adtak közre, Hogyan született Robinson címmel. Munkájukat nyilván nagy lelkesedéssel folytatják tovább, ha a kegyetlen halál bele nem szól életükbe. Ilja llf súlyosan megbetegedett, majd 1937-ben, huszonöt esztendővel ezelőtt elhunyt. Nem sokkal élte túl társát Petrov sem, az életmű azonban, amelyet hátrahagytak, azóta klasszikus értékűvé nemesedett, s egyre-másra hódít a felnövekvő nemzedékekből toborzott, újabb olvasógenerációk táborában. Lökös István 19S2. ÁPRILIS 13., PÉNTEK: IDA 510 évvel ezelőtt, 1452 áprilisában született LEONARDO DA VINCI, az olasz reneszánsz egyik legegyetemesebb rpűvésze. Mint feltalálónak, számos elgondolását igazolta a késői kor (Ejtőernyő, A levegőnél nehezebb repülőgép). Értekezés a festészetről című munkájában e művészet technikáját vázolta. Gondolatait mintegy 5300 saját maga által illusztrált kéziratlapra jegyezte fel. Legnagyobbat mint festő alkotott: Az utolsó vacsora, A sziklás madonna és a reneszánsz festészet ma is utolérhetetlen portréremeke, a Mona Lisa (1506) az ő művei. Válogatott írásai legutóbb magyarul, 1953-ban jelentek meg. 1948-ban e napon szavazta meg az alkotmányozó nemzetgyűlés a ROMÁN NÉPKÖZTARSASAG ALKOTMÁNYÁT. 105 évvel ezelőtt, 1857-ben e napon született RONALD ROSS angol fizikus és bakteriológus, aki 1395-ben Indiában felfedezte azt, hogy a maláriát a szúnyog terjeszti. Későbbi, kutatásai során megállapította, hogy e betegség kórokozója a szúnyogban fejlődik ki. Kutatásaiért 1902-ben Nóbel-díjjal tüntették ki. Leonardo da Vinci Ä járási bemutató előtt... FILM - FILM - FILM — FILM — FILM A kapu nyitva marad Jugoszláv film Sok szívvel megírt, kedves, tanulságos történetet mond el a film, egy fiúról szól, aki nem ismerte a szeretetet. Jugoszláv film, amelyet az egri Bródy Filmszínház mutat be április 13—14-én és 17—18-án. LEZAJLOTTAK már a Há- mán Kató kulturális seregszemle idei körzeti bemutatói a füzesabonyi járás területén. A benevezett színjátszó és tánccsoportok, énekkarok és bábegyüttesek sorra bemutatták felkészülésük eredményeit, tudásuk legjavát a különböző | községekben megrendezett körzeti versenyeken, s most az eredmények értékelése után a zsűrik javaslatai alapján a járási bemutatóra készülnek. Az egyes csoportok és együttesek fellépése nyomán fény derült művészeti munkájuk jó oldalaira és fogyatékosságaira, s ezzel együtt a járás kulturális életének fontosabb tennivalóira is. A színjátszó csoportok! versengésében 14 együttes mutatta be tudását, de ezekből, sajnos-, csali 4 csoport ért el viszonylag jobb teljesítményt. A színjátszók közt a pálmát a káli gimnázium csoportja vitte el Max Frisch És a holtak újra énekelnek című színművével. A káli színjátszók vezetője, a darab rendezője, Lo- kodi Magdolna tanárnő hozzáértő és áldozatos munkája sikereket hozott. Rajtuk kívül részt vesznek még a járási döntőn Tabi László Balatoni csetepaté című vígjátékával az aldebrői és a besenyőtelki színjátszók. A negyedik színdarabot — Varga Imre Szombat este című színművét — az egeríarmosi színjátszók adják elő. A bemutatók tapasztalatai szerint több csoportnál gyengén ment a szövegmondás, a gyenge, illetve rossz maszkí- rozás, a térbeli mozgás. Általában el lehet mondani szereplésükről, hogy elmondják a szöveget, de nem élik át a mondanivalót, és nem játszák a darabot A tánccsoportok bemutatója után a zsűri több együttes fellépését javasolta a járási bemutatóra. A káli gimnázium tánccsoportja a Terenyei leánytánc és a Szlovák tánc bemutatásával fog szerepelni. A Háromugróst táncolják majd a besenyőtelki és a poroszlói művelődési otthonok táncegyüttesei. A mezőtárká- nyiak a Pusztafalusi leánytánccal, az egerfarmosiak pedig az Erdélyi legényessel lépnek majd fel. A felsoroltakon kívül a káliak a Kállai kettőst, a füziesabonyi járási művelődési ház táncosai pedig a Bogár Imre című táncjátékot mutatják be. E két utóbbi csoport tanulta a legnehezebb táncot, és a körzeti bemutatókig kevés idő állt rendelkezésükre a felkészüléshez. Most a járási seregszemlére kiküszöbölik eddigi gyermekbetegségeiket, és minden bizonnyal nagy sikert aratnak. A KÖRZETI bemutatókon megjelent tánccsoportok munkájának fő hibája abban van, hogy inkább csak bemutatják, de nem táncolják a táncokat Ez betudható annak is, hogy jórészt kezdő táncosok szerepeltek, és több csoport későn kezdte meg a felkészülést, hiányzik az alapos gyakorlás. Talán csak a poroszlói és a besenyőtelki tánccsopor- tok táncaiban csillant meg néha a táncos kedv. A jó zenekíséret hiánya is károsan befolyásolta a sikert, egyedül csak a besenyőtelki tánccsoportnál volt megfelelő zenekíséret. Több csoport tagjai nem bírták végig énekelni táncszámaikat, hamar kifulladtak, mivel nem használták ki kellőképpen a zenekíséretet. Nagyban rontotta a táncok hitelességét a megfelelő ruhák hiánya és az is, hogy a táncoló leányok a régi népi táncok bemutatása alkalmával kirakták magúiéra a karkötőket* karórákat, divatos cipőkben - és divatos nylon-harisnyákban táncoltak. A szavalok versenyében többek között Székest István egeríarmosi szavaló ért el szép eredményt Arany János A walesi bárdok című versének elmondásával. Ugyancsak a járási döntőre javasolta a zsűri Sömperger Márton aldebrői szavaiét is, aki Vörös- martytól A vén cigány című verset adta elő sikerrel. A járási döntő újdonsága lesz az egerfarmosi férfi és női ci- teraegyüttes fellépése. Nemrég alakult meg ez a két csoport, felelevenítve a magyar falu múltjának hagyományos dalait, hagyományos hangszerén, a citerán. Országos viszonylatban is igen kevés hasonló együttes működik, s így ez nagy ritkaságszámba megy a környéken. Érdemes lesz hát a jövőben szakszerűbben foglalkozni velük, és felkarolni anyagilag és művészileg egyaránt nemes törekvéseiket. A járási bemutatóra a közeljövőben Poroszló községben kerül sor, amikoris a bemutató kulturális eseményeit a járási Tisza-parti ifjúsági béketalálkozóval kapcsoljuk össze. A színdarabok bemutatására az új, modem berendezésű kultúrotthonban kerül sor, amíg a táncok, szavalatok, és zenekari számok bemutatása a szabadtéri színpadon lesz. Ebből az alkalomból nemcsak a község lakossága, hanem a járás ifjúsága, s a járás összes művészeti csoportja előtt adhatnak számot a versenyző csoportok képességükről, tudásuk eredményeiről. RÉSZT VESZ még a járási bemutatón a járás több földművesszövetkezetének kultúr- együttese, ezenkívül az összes községek kultúregyüttesei is tapasztalatcsere jelleggel vesznek részt a poroszlói bemutatón. A hátralevő időszak a gyakorlás, az alaposabb felkészülés ideje, s ez idő alatt a bemutató részvevői minden bizonnyal nagy szorgalommal, lelkiismeretes munkával készülnek a nagy erőpróbára. Császár L hét darabot, és kitette a fehér rudacskákat az asztal szélére. Odalökött egy doboz gyufát is. Boldogan kapták fél a kincseket és Kruger intésére az ajtó felé hátráltak. — Mi legyen velük? — kérdezte Wegner, amikor már elhagyták a szobát. — Likvidálni. — Likvidáljuk őket? — csodálkozott Wegner. Ügy látszik, még keveset látott, hiszen néhány hete foglalta el csak beosztását. — A mór megtette kötelességét. A feladatot elvégezték, tanúkra nincs szükségünk — mondotta szárazon Kruger. — Ezek a hasonlatok, mindig olyan talá- lóak — tette hozzá kényszeredetten Wegner, mert nagyravágyó felesége mindennap fejmosásban részesítette. Tegnap is lelkére kötötte, szavát vette, hogy udvarias lesz főnökeihez. Kruger tudta, hogy helyettese hízeleg, de most jól esett: — Az ember legyen olvasott. ... Másnap Kruger jelentést tett Schellenbergnek. Egyszerű, tárgyilagos szavakkal mondotta: — A fontok elkészültek. Legalább tízszer elpróbálta otthon a tükör előtt, miközben feleségét és a gyermekeket családi látogatásra zavarta el. (F-aAyíatjuk.) zák őket, — ha hibát vétenek, súlyos büntetésben részesülnek. Ahány hamisat találnak, annyi cigarettát kapnak. De ha valódit mondanak hamisnak, akkor korbács lesz a szív- nivaló... Két óra múlva, a nyárfale- vétként reszkető fivérek hét bankjegyet tettek le Kruger elé és körülményesen magyarázták, miért éppen azok nem valódiak. A százados1 biccentett Wegnemek. Az egész köteg a 19-es barakkban készült. — Milyen cigarettát óhajtanak? Erőset, gyengét? — nyitotta ki hosszúkás aranytárcáját Kruger és odatolta a foglyok elé. Egyik sem mert elő- szőr venni, nyeltek egy nagyot. Csak szemükben izzott a szenvedélyes dohányosok nikotin-éhsége, amelyet feltüzelt a közeli beteljesülés1. Kruger tárcát tartó keze egy darabig még előttük táncolt, aztán mintha félt volna a tisztátalan ujjak érintésétől, leszámolt Az a százados, akivel egyszer már találkoztak, beszélt hozzájuk a táborirodán: — A varsói bankban dolgoztak? — Igen. A... a devizaforgalomnál. — Akkor adok egy feladatot — a százados íróasztala fiókjába nyúlt és egy bankjegy köteget vett élő. A testvérek úgy néztek rá, mintha csodát láttattak volna velük. — Ismerős pénzek — bizalmaskodott vigyorogva a százados, aki természetesen nem volt más, mint Bernhard Kruger — angol fontok. Vannak közöttük valódiak és hamisak. Osztályozzák. Adok rá két órát, válasszák ki a valódiakat és a hamisaikat. Mint a Hamupipőke. Ismerik a Hamupipőke meséjét? — kérdezte katonásan Kruger. A két fivér vigyázba vágta magát, úgy dadogta egyszerre: — Igenis, ismerjük a Hamupipőkét. — Ide a tiszta szemet, oda a többit. Ide a szemet, oda a többit, értették?! Valódit, hamisat, valódit, hamisat. De figyelmeztetem magukat — a Fayermann testvérek észre sem vették a nagy izgalomban, hogy a tegeaée helyett magáid — Első látásra megfelelnek. — Ezeket nyugodtan mikroszkóp alá lehetik... Amennyire örült a százados a sikernek, annyira bosszantotta helyettesének túlzott maga- biztossága, s a szerény szavak mögül kibuggyanó öndicsérete. Wegner félreértette Kruger hallgatását, ismét rákezdte: — Az eredmény nem lehet kétséges, a szervezettséget siker koronázza. Megjegyezném, hogy időben sem csúsztunk el. — Azért lassan a testtel. Mégegyszer nem akarom megütni a bokámat. Emlékezzen csak az első klisé-ügyre. A próba most következik. A táborirodába! Az őrségen kívül mindenki a táborirodába, és vezessék oda azt a két lengyelt is. A Fayermann testvérek, miután kikerülték a 19-es barakkból, újra egyszerű tábor- lakókká váltak. Szerencsének, a sors különös kegyelmének tartották, hogy könnyebb munkahelyre küldték őket, s valahogy az ütlegeléseket is elkerülték. Nem tudták, hogy „őrangyaluk” különös feladatra tartogatja őket. Az újabb hivatás — hetek múltán — megzavarta mindkettőt, de már indulniuk is kellett. A kísérők még a két fivér összeszokott suttogását is letorkollták. 28. — Fent a dúcban, a kis házam tetején galambokat neveltem. — Leó ajkára bizarr mosolyt varázsolt a visszaemlékezés. — Kisfiú koromban a legjobb galambászofc közé számítottam, azután elhanyagoltam repülőpostáimat, de négy mindig hű maradt hozzám. Ha az eziistszárny is itt lenne velem, repülne már haza az üzenet — Express-levél egyszerűbb lenne. Winston Churchill úrnak, Nagy-Britannia miniszterelnökének, London. Downing street 10. Sürgős ajánlott, — Talán nem is hinne a levélnék ... ... Elkészültek, öt héten át bukdácsoltak gyengén sikerült kísérletek között, amíg végre káücerültek a gépek alól a tökéletesnek számító próbanyomatok. Kruger megtapogatta a bankókat. Elővett két valódit — konkurrense, az Angol Bank nyomtatta őket —, s mint a kártyás, aki egymásra tett lapjait csúsztatja lassan, hogy szemébe tűnjék értékük, vonalról vonalra, karcról Ivaréra hasonlította a bankókat. Wegner árgus szemmel figyelte a mozdulatokat, de biztos volt a dolgában: — Nos, főnök?
