Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-11 / 84. szám

/

4

NßPCJSAG

1962. április 11., szerda

WMUHK..

m

Ősbemutatóra késsül ax egri Gárdonyi Gésa Ssínháx

Beszélgetés Abody Bélával, a Nyomozás írójával

SZEGŐ ZSUZSÁNAK.

aki Illyés Ilona helyett ugrott be az Ábrahám operettbe.

LENKEY EDITNEK.

aki az Egy pohár víz című vígjátékban Kovács Mária betegsége miatt játszotta a hercegnő szerepét.

ZAKARIÁS KLÁRÁNAK.

aki Magda Gabi szerepét vette át, ugyancsak az Egy pohár víz című vígjátékban. 26

Április vége felé ismét ősbemutatót tart az egri Gárdonyi Géza Színház: műsorra kerül Ábody Béla Nyomozás című drámája. A színházban most próbálják a darabot, az első kísérletezéseket megtekintette a szerző is. Mikor felkerestem, a nézőtéren ült, és a színészek éppen az első felvonást próbálták. 1942-ben játszódik a Nyomozás, egy értelmiségi családban. Ábody fegyelmezett néző, még egy arcrándítással, még egy indulatos kézmozdulattal sem árulja el; tetszik-e a próba, vagy nem. Meglepő ez a nyugodtság, az „Indulatos utazás” indulatosnak ismert szerzőjétől.

— Nincs okom nyugtalanságra — mondja —jónak ígérkezik a bemutató. A színészeknek — az előbb beszéltem velük —, tetszik a darab, s úgy látom, mindenki érti a szerepet, tudja a dolgát. Megtalálták a kontaktust a megjelenítendő figurával, s ez biztató. Apró munka akad még, de az a rendező dolga. Nincs szükség arra, hogy szerzői instrukciókkal avatkozzam bele.

— Miért éppen Egerben mutatják be a darabot?

— Véletlenül történt így. Mikor elkészült, hallottam, hogy itt szívesen színre hoznának egy új drámát.

— Én is véletlenül tudtam meg, hogy Ábody Béla drámán dolgozik — kapcsolódik a beszélgetésbe Vass Károly, a Nyomozás rendezője — es ismerősök segítségével kerültünk kapcsolatba egymással.

Egyébként az egri rendezőnek is szerepe van a darab végleges megformálásában, néhány szívesen fogadott tanácsot adott az írónak.

Meglepett, amikor először hallottam arról, hogy a remek kritikáiról, novelláiról ismert író drámával jelentkezett.

— Pedig nem is az első próbálkozásom, egy egyfelvoná- sost már bemutatott tőlem a Népművelési Intézet Győrben, ezt a darabot Németh Amádé meg is zenésítette. Igaz, az opera előadására nem' került sor — mondja.

A Nyomozás cselekményéről, a dráma főbb mozzanatai felől érdeklődöm.

— Nem a történet izgatott, néhány ember. Hőseimet ismertem személyesen is. Először rádiójátékot írtam róluk. (Kínos pontossággal ügyel arra, hogy hőseiről, s nem a drámáról beszél, emberekről, s nem történetekről.) Ezt tavaly ősszel elő is adta a rádiószínház:'„Együtt a család” címmel. A közeljövőben ismét hallhatjuk a rádióban.

— Hogyan lett a rádiójátékból színpadi mű?

— Éreztem, hogy a hangok nem mondanak el mindent. Próbáltam pontosabban, teljesebben megrajzolni az embereket, s ehhez kevésnek bizonyult a hangok dimenziója.

— ISÍem vette volna szívesen a pesti bemutatót?

— Nem először szerepelek vidéken. És különben is nem az a fontos, hogy az ember megírja, a művész előadja a darabot, a legfontosabb az, hogy megértsék. Mindegy, hogy hol, csak megértsék.

Reméljük, megértésben nem lesz hiány.

A munkamódszereiről szeretnénk megtudni néhány apróságot, a „műhelyéből”. Adatokra, számokra nem emlékszik pontosan, egy-két évvel ezelőtt írt munkáiról is úgy beszélt, hogy körülbelül ekkor és ekkor írtam.

Pedig Abody Béla számára esemény az írás. Ö nem „csak” író, nagyon büszke arra, hogy irodalmi munkásságát napi teendői mellett végzi. Nem is vitathatatlan irodalmi sikereire büszke, ha dicsekedne, arról beszélne, hogy évek óta hatodikosokat tanít magyar irodalomra, rendszeresen megtartja óráit, s munkanaplóval ellenőrizhetően végzi a családlátogatásokat.

— Jobb az így, ha az ernten nemcsak az irodalommal foglalkozik, nincs ideje arra, hogy megírja a felesleges dolgokat. A másodrendű témákat (pardon embereket!) nem írja meg, már születésük előtt kiselejtezi őket.

Közben kedvenc olvasmányai kerülnek szóba.

— Számomra a nagy alapélmény Karinthy Frigyes példátlanul gazdag, és azt hiszem évről évre izgalmasabb életműve. Új Karinthy-kiadvá- nyaink nagy részét magam válogattam, s „terheltem meg” elő- és utószavakkal. Annyira szeretem, hogy szívesen folytatnám akár „társadalmi munkában” is.

Színdarabélményeire — a Hamletre, a Nagy Romulus- ra és az Eurydikére terelődik a szó, s ismét a Nyomozásra.

— Jó kezekben van az egri előadás — mondja búcsúzóul. — Remélem, sikerül megoldani a legnagyobb feladatot, megértetni a darabot a közönséggel.

Krajczár Imre

Ülést tartott Hatvanban a jogi akció bizottsága

A Hazafias Népfront hatvani járási jogi akcióbizottsága ülést tartott, amelyen megjelent többek körött Juhász Lajos, a Hazafias Népfront járási titkára, valamint dr. Bérezés István, a hatvani járásbíróság és a jogi akcióbizottság elnöke is. •

Dr. Gyetván Mihály ügyész, a jogi bizottság titkára beszámolót tartott a végzett munkáról, a lefolytatott termelőszövetkezeti brigádvizsgálatok eredményéről és a megrendezett előadássorozatokról. Beszámolt arról is, hogy a Hatvani Járási Tanács végrehajtó bizottsága és az MSZMP járási bizottságának vb-a kifejezte elismerését az eredményes

munkásságért, s bejelentette, hogy továbbra is fontos igényt tart a bizottság munkájára.

Ezután a soron következő feladatokról esett szó. A járási pártbizottság felkérte a Jogi Bizottságot, vizsgálja meg a járás területén a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos jogi helyzetet. A bizottság eleget téve a felkérésnek, határozatban mondta ki, hogy a vizsgálatokat 1962. április 15. és május 15. között bonyolítja le.

A jogi akcióbizottság tagjai vállalták azt is, hogy a jövőben, éppúgy, mint eddig, ü- gyeleimmel kísérik termelőszövetkezeteink problémáit, s jogi tanácsadással igyekeznek majd azokat megoldani.

(r)

1962. ÁPRILIS 11., SZERDA: LEÓ

120 évvel ezelőtt, 1842. április ;-én halt meg KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR, a tudós, Ázsia-kutató, a Himalája tövében' levő Dardzsi- iingben. 1819-ben indult el a magyarok őshazájának felkutatására, flejárta Iránt, Afganisztánt, majd übetben az első európai volt, aki a tibeti nyelvét tudományosan feltárta, 1834-ben kiadta az első Tibeti—angol szótárt és e nyelv angolul irt nyelvtanát. Munkásságát Duka Tibor ismertette (1885), majd Cholnoky (1940) és róla szól Bak- tay Ervinnek: Körösi Csorna Sán- tor nyomdokain című műve.

1945-ben ezen a napón szabadult el a buchenwaldi koncentrációs .bor és ezen a napon hangzott el a megkínzottak ajkáról a fasizmus újjáéledése ellen tiltakozó BU- CHENWALDI ESKÜ.

Érdekes találmányok és felfedezések:

A jelenleg érvényben levő naptár-rendszert 380 évvel ezelőtt, 1582-ben vezették be. Az eddigi Julián-naptár szerint a szökőév alkalmazásával a tropikus évtől 0,0078 nap eltérés mutatkozott évenként, ami addig 10 napra szaporodott fel. Ennek kiküszöbölésére XIII. Gergely pápa rendeletére ez évben október 4-e után október 15-ét kellett Írni.

60 évvel ezelőtt, 1902. április 11-én halt meg MARIE CORNU francia fizikus. Az általa felfedezett összetett kvarcprizma a a spektrográf ibolyántúli sugarainak kettős törését akadályozza meg.

FILM;

Egy asszony, meg a lánya

Körösi Csorna Sándor

A Moravia regényből készült nagyhatású olasz film, egy fiatal özvegyasszemy és lánya történetében felidézi a háború utolsó napjait. A filmet Vittorio de Sica rendezte és a női főszerepet Sophia Loren alakítja. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja be április 12-től 15-ig.

Jól sikerült tanulmányi verseny

Április 5-én a hatvani I. sz. Általános. Iskolában a város és a járás VIII. általános iskolai növendékei számára Szitov- szky László szakfelügyelő az

■iiBiiaiiaii«uaiiBiiaiiaiiaitaiiBiíiiiBiiMafiBiMiiafNtiiiuMiiiiBiiiiiaiiauaiiaiiBiiaiiBiiiiiaiiaiifliiBiiBiiiiiiuairaire!iiiiiiiiiiaiiiiiBiiBiiittiiiiHB>iBtiiiii iiiiBitii)«iianaiiMiBTraiifiiaiiaiiai!iiiaiiBiiiiiaiiBiiaMBitaiiBiia>iBiiai>(iia>iBi'»iiBi'aiiai<aiiii!*iiiiiaii3 iaiia*isiiaiiai««iiauaita:i

26.

A délután újra tétlenül telt el, csak Wagner hivatta magához Sziljanovot és a francia Gerardot. Amikor visszatértek, egy valódi angol fontot hoztak, különböző matricákat, vésnöki felszerelést és megkezdték a fontklisé első kísérleti példányának készítését. SS-katona foglalt mellettük helyet, lövésre kész géppisztollyal és a többiek jobbnak láttáik a barakk legtávolabbi sarkaiban meghúzódni. Krebs és Gütig mellé egy harmadik verődött, ismerték arcát, nevét és nemzetiségét, csak éppen szót nem váltottak még vele. A norvég Benhardsen volt. Gütig csi- Vitelt.

— Egyet nem értek. Igaz lenne az invázió? Negyvenben emlékszem naponta adtak új dátumokat, de a gépezetet /soha nem tudták megindítani. Most mégis aartra szállnának? De az angolok, hát közben hóm készültek fel? A Szovjetunió is csatázik már. Amerika is. nem értem.

— Először is, nem hiszem el fez inváziós mesét, — mondta ftagyon nyugodtan Berhardsen.

Jól beszélt németül, de szavain mégis érződött a jellegzetes, északi akcentus. — De ha el is jutnának Londonig, akkor sem angol fontot 'bocsáta- nának közre, hanem megszállási pénzt nyomnának. Vagy felülbélyegeznék a fontokat, szép horogkereszttel. Nem ezt csinálták mindenütt?

— A mindennapos riadókból — tette hozzá Krebs — én sem következtetnék egy náci invázió lehetőségére. Öröm nézni, hogy húznak el a gépek, vadászrepülők sehol, egy-egy légelhárító üteg, ha közbeszól. Invázióhoz pedig légifölény kell.

— Akkor meg, miinek csinálnak angol fontokat? — koty- tyantott közbe Gütig. — Soha nem akartam pénzhamisító lenni. k

— Miért csinálnak fontakat morfondírozott magában félhangosan Berhardsen. — Például azért, hogy hozzájussanak: valamihez, amire a márka már nem elegendő. Hogy vásároljanak valamilyen hadianyagot, vagy tudj isten micsodát. Tudjátok, fiúk, nem is rossz, ha megszállási pénz héhaett mér

valódi ellenséges bankókat keli nyomniok.

— Es ezt mi csináljuk nekik? — Gütig volt persze megint a közbeszóló. Fején találta a szöget Krebs is, Berhardsen is ide akart kilyukadni, de túlságosan is vérűikké vált az óvatosság, nem ismerték még egymást annyira, hogy ennyire nyersen és őszintén kimondták volna, amit gondolnak. A nyílt szavak meg is zavarták a beszélgetést. Berhardsen vállat vont és csendesen megjegyezte:

— Nehéz ügy.

— Alszunk rá egyet — válaszolta Krebs, azután másról kezdtek el beszélni, jóllehet mindketten pontosan tudták már, mit fognak tenni.

— Mióta vagy itt? — kérdezte Krebs a norvégot

— Másfél éve. Csak én a hatosban voltam, nem találkozhattunk. De hallottam rólatok, szegény Nősek sokat meséit. Narviki vagyok. Amikor ránk törtek, egy bárkán átszöktünk Angliába. Fél év múlva visszatértünk. Harcolni akartam és nem azon marakodni, hogy majd, me$d, ma#cL, ha ájra

szabad lesz az ország, ki hová üljön. A partraszállás sikerült, hozzáláttunk az iparhoz, gyúrtuk, gyúrtuk. A harmadik hónap végén egy besúgó buktatott le.

— Besúgók mindenütt, akadnak — mondta, fanyar mosoly- lyal Krebs és érteni lehetett belőle: engem is..

— Politikai vagy — mondta ténymegállapítóan Berhardsen. hiszen elegendő volt a jelet néznie a gépmester mellén.

— Igen, szociáldemokrata párttag voltam. A helyettesem jelentett fel. „Elvtársam” volt. Később barnára vedlett. Tulajdonképpen nem is csináltam

semmit, és ezit nagyon megbántam.

— Megbántad?

— Te legalább ártottál nekik.

— Es milyennek látod az időjárást?

— Átmeneti denülés, fenyegető viharral.

— Haljak meg, ha ebből értek valamit — szólt közbe Gütig, aki mint a ping-pong verseny szemlélője, ide-oda kap kodta fejét egyik arcról a másikra a gyors párbeszédben.

— Hagyd, majd én megmagyarázom — előzte meg a szólni akaró’ Berhardsent Krebs. A sűrűbb leves és a dupla kenyérporció az átmeneti derű lés. A könnyebb munka is az. De meddig? Ez a fontügy piszkos ügy. Titok, rejtegetni való még a koncentrációs táboron belül is. Ezért került deszkafal a szögesdrót mögé, ezért kaptunk külön parancsnokot

és új őrséget. És ha az ügynek vége lesz, a szemtanúk mindig kellemetlenek.

— Megölnek?

— kérdezte síri hangon Gütig.

— Egyelőre ráérsz még megsiratni magad — moso- lybdott él Berhardsen, pedig egyáltalán nem volt jó kedve.

— Éltem Angliában, tudom azt, hogy az

Old Christian Money, ahogyan a fontot nevezik, milyen becsben áll a halandók előtt. Az egy tanulmány, ahogyan egy angol bankjegyet vizsgál. Ha azon a bankjegyen akárcsak kis eltérés van, könnyen rájönnek a hamisításra.

(Folytatjuk.)

orosz nyeltből tanulmányi versenyt i $ izett, amely alkalommal alamennyi orosz szakos nevelő is jelen volt.' A tanulmányi versenyen 28 tanuló vett részt, s célja elsősorban az orosz nyelv még szélesebb körű megikedveltetése és a magasabb fokú iskolába jelentkező tanulók alaposabb felkészítése volt. A verse/iy fordításból, beszélgetésből és olvasásból állt, s szép sikereket hozott. Az I. díjat Kovács Anna, Mátravidéki Erőmű, a

II. díjat Gyürky Anikó és a

III. díjat Igháczy Rita, a hatvani I. sz. iskola növendékei nyerték. Dicséretben részesültek: Dobos Ágnes hatvani, Sántha Margit hatvani, Szabó Mária lőrinci, és Kiss Teréz selypi tanulók.

EGRI VÖRÖS CSILLAG A lelkiismeret lázadása (II. rész) EGRI BRÖDY Tavaszi vihar GYÖNGYÖSI PUSKIN Halászlegény frakkban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Egy katona, meg egy fél FÜZESABONY A búcsú HEVES

A vak muzsikus petervasara Adua és társnői tssu&ams

Egerben este 7 órakor:

BÁL A SAVOYBAN Mezötárkanyban este 7 óralwrs G yertyaf énykeringö

4