Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-10 / 83. szám

p 1952. április 10., kedd N8POJSÍG Szoveth ezeti vezetők fóruma : Okullak a múlt hibáiból §zihal mon VALAMENNYI gazdaságban a vezetők és a tagság azon fá­radoznak, hogy az új gazdasági évben jobb, szebb eredményt érjenek el, mint tavaly. Ehhez szükséges a jó időjá­rás, a jó föld, az egészséges, szép állatállomány, a szorgal­mas tagság és jó vezetők. Nézzük meg, mi a helyzet a szihalmi Petőfi Tsz-ben? Az új gazdasági év tervei, a tavaszi munkák, foglalkoztat­ják most a vezetőséget és a tagságot. Az 1962-es gazdasági év fordulópontot jelent majd a tsz politikai, gazdasági fejlődé­sében. Ki kell forrnia az igazi, jó vezetésnek, és tisztában kell lenni mindenkinek a felada­tokkal. Valamennyi vezetőségi tag, valamennyi tsz-tag sokkal lelkiismeretesebben, sokkal odaadóbban dolgozik már, mint az elmúlt évben. Tavaly 18 forintot ért egy munkaegy­ség, viszont a tsz-nek megvan­nak az adottságai ahhoz, hogy elérjék a legalább 35 forintos munkaegységet. Az elmúlt gaz­dasági év szervezetlenségének nyomait ugyan még most is meg lehet találni és ezek a nyomok még néhány év múlva is éreztetni fogják hatásukat. A szihalmi Petőfi Tsz-ben min­denki tudja, hogy a tavalyi „eredmény” főként a szerve­zetlenségnek köszönhető. A tagság bizalmatlan volt a ve­zetőséggel szemben, és a veze­tőség a tagsággal szemben. Amikor ide kerültem, sokan mondták: Szihalomra kerültél? Ott „fel kell kötözködnöd”, ko­brám, mert azok a vezetők... MIT SZÓLHATTAM volna ezek után? Nagyon igaz az, hogy sokat kell dolgoznom ne­kem — de úgy gondolom, más­nak is —, ha azt akarjuk, hogy a jövedelem ne 18 forint, ha­nem legalább 35 forint legyen. A tagság bizalmatlansága a gyenge vezetéssel szemben jo­gos volt és erre számos bizo­nyítékot találhatunk. Az 1961-es gazdasági évből a tagság például még nem kapta meg a szalmajárandósá­gát, így az asszonyok, emberek hátukon hordják a szalmát messziről, hogy tudjanak ke­nyeret sütni és a háztáji jószá­gok alá almozni. Nem meg­nyugtató a helyzet a háztáji jószágok ellátása terén sem. A termelőszövetkezetben a jó üzemszervezésben, a mun­kaszervezetek. kialakításában és annak állandó, célszerű mű­ködtetésében látom a legfonto­sabb feladatot. A termelőszö­vetkezet megerősítésének kulcskérdése tehát a jó üzem- szervezés és a pártszervezet el­lenőrző tevékenysége. A munkaerőt brigádokra, munkacsapatokra osztottuk fel — a személyes kéréseket figye­lembe véve —, s ezek vezetői­nek a kijelölt területhez ará­nyosan igaerőt, gazdasági fel­szerelést adtunk át személyi felelősségre, hasonlóképpen a fogatotoknak is. Így a felelős­ségérzet a gazdaság vagyona iránt mindenkinél tudatosítva van. A napi munkát rendsze­resen megbeszéljük, s a bri­gádvezetőknek részletes jelen­tést kell tenniük az előző nap végzett munkáról. Ugyanez a helyzet az állattenyésztés­ben is. A TSZ LEGERŐSEBB táma­szai az asszonyok. Hihetetlen, mire képesek, még a legna­gyobb munka idején is. Pedig nekik a napi munka mellett még otthon is akad dolguk. A régi „maszék”-szemlélet erős befolyása miatt, még a veze­tésből is mellőzték eddig őket. Márpedig a jó közösségi szel­lem megkívánja, hogy a veze­tésben mindenki hallattassa hangját, mindenki elmondja véleményét és elgondolásait. A termelőszövetkezetben fi­gyelemmel vagyunk a sok- gyermekes anyákra, a gyenge fizikumú személyekre és az öregekre a munkakör megvá­lasztásakor. Ezek a tényezők is elősegítik a jó közösségi szel­lem kialakulását, amely érez­teti jó hatását a mi termelő- szövetkezetünkben. Sz. Kovács János, a szihalmi Petőfi Tsz agronómusa 1 francia nép a békére szavazott .. . hogy az ENSZ titkársá­ga nyilvánosságra hozta azt a statisztikát, amelyet a fegyverkezési versenyről ké szitett. Eszerint a világon évente 120 milliárd dollárt költenek hadi kiadásokra. A jelentés összeállításában amerikai tisztviselők is se­gédkeztek, akik a különböző bizottságokban, az ENSZ-köz gyűléseken úgy akarják meg oldani a leszerelést, hogy kémkedés-szerű ellenőrzést vezetnének be az „érdekelt” országokban. Az olvasóban önkéntelenül is felmerül a kérdés: Miként csökkenti ez a fegyverekre költött hatalmas összegeket? — Ha ugyano-kkor a fegyver­kezés „marad”, az ellenőrzés még csak tetézi az amúgyis hatalmas összegeket... — Vi­szont csökkenthetné a CIA költségvetését... Három jó autós hír Új iizemanyagtöltő-állomás, autószerviz és Egerből AKÖV-telep épül A múlt esztendő során he­lyezték üzembe a város északi részén, a Kővágó téren, az új, korszerű üzemanyagtöltő állo­mást Mivel egyre növekszik a gépkocsik száma és Eger ide­genforgalmi jelentősége is egyre sürgetőbben kívánja —, az illetékesek tárgyalásai nyo­mán, még ebben az évben új üzemanyagtöltő állomás léte­sül — a város déli részén. Az Egerbe érkező autók 60—70 százaléka dél felől, a 22. fő közlekedési úton érkezik. E gépkocsiknak nem kell tehát a jövőben a város amúgy is szűk, tömeges közlekedésre semmi­képpen sem alkalmas utcáin átfurakodva az üzemanyagért a Kővágó térig haladniok, ha­nem a gépállomás mellett, az út jobb oldalán építendő töl­tőállomásnál tankolhatnak. A töltőállomás négy kútja különböző üzemanyaggal látja majd el a gépkocsikat. Az épületről hatalmas betontető ível majd a töltésre várakozó autók fölé. Érdekessége lesz ennek az új egri üzemanyagtöltő állo­másnak, hogy kellemes pihenő- helyiség áll majd az utazó kö­zönség rendelkezésére, akik itt néhány percre felüdülést talál­hatnak. A tervek szerint a pi­henőhelyiségben, egy kis esz­presszó is létesül, hogy egy-egy jó feketével várja a városba érkező, illetve onnan távozó autósokat. A tervek szerint még ebben az évben üzembe is helyezik az új üzemanyagtöltő-ál'lomást. ★ Minden autótulajdonos igaz örömmel veheti a hírt, hogy Egerben, a városba vezető 22-es fő közlekedési út balol­dalán, az előbb említett üzem­anyagtöltő állomás közvetlen közelében, modem, korszerűen felszerelt autószerviz-állomás épül. Ennek kapcsán már eleve felvetjük az Egri Finomme­chanikai- és Vasipari Vállalat Széchenyi utcai autójavító üze­me megszüntetésének lehetősé­gét. Ennek révén nemcsak a város szívében lesz .felszámol­ható egy nem kívánatos, szeny- nyező és zajos üzem, hanem a felszabaduló épület értékes fejlesztési lehetőségei előtt megnyílnak a kapuk! ★ A városnak és idegenforgal­mi jó hírének régi sérelmét or­vosolja végre az Autóközleke­dési Vállalat, amikor hamaro­san hozzákezd az új AKÖV gépkocsiteiep megépííéséhez. Mint értesültünk, a városba befutó 22. fő közlekedési útvo­nal baloldalán, a gépállomás­sal majdnem szemben, létesül a minden igényt kielégítő AKÖV-telep. Az elkészült kivitelezési terv­dokumentáció alapján, az épí­tési engedélyt kiadta a városi tanács ipari-műszaki osztálya, sőt, a szükséges építőipari ka­pacitás is biztosítva van. Elő­reláthatólag hamarosan hoz­zá is kezd a munkához az EM Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Az új telepen kap majd he­lyet a vállalati adminisztráció, mellett a szükséges kiterjedésű szerelőcsarnok, üzemanyagrak­tár, gépkocsitárolóhely, a dol­gozók szociális és egészségügyi helyiségei, stb. Az új AKÖV- telep megépítésével végre is­mét nyugalom száll a Park Szállóra és sok-sok kopácsolás, püfögés, kiabálás és motorzú- gás után, végre ismét jól át­hatnak majd az egri hotel ven­dégei. S. I. RIPORT A JÖVŐBŐL (A közétkeztetés fejlődésének távlatai a Szovjetunióban) Czergej ebéd után kilé- pett az utcára, s itt összetalálkozott velünk. — Jó napot, Szergej, mi az 1962-es évből jöttünk. Kortár­saink arra kértek, hogy írjunk valamit önről, s így, kénytele­nek voltunk átlépni jó néhány esztendőt. — Akkor hát vissza kell for­dulnunk, járjuk végig étter­münket — felelt Szergej. Szergej Szolncev, aki nem­régiben fejezte be a közétkez­tetési iskolát, a város egyik legkiválóbb mérnök-szakácsa. Munkahelyére, az autógyár éttermébe aerobusszal utaz­tunk. Az étterem fentről szé­lesre tárt zöld legyezőhöz ha­sonlított. Közelebbről látható­vá vált, hogy a legyező nyele egy alacsony üvegfalú épület, szárai pedig termek, amelyek sugár alakban futnak szét a központból. Beléptünk a balról számított harmadik terembe. A kék sző­nyegtől eltekintve a teremben minden halvány szalmaszínű volt: a futószalag és a mellette sorakozó, nem túlságosan ma­gas műanyag-asztalok és szé­kek egyaránt. A futószalag áttetsző falon haladt keresztül, a fal mögött egy dobogón már ott ült Szer­gej fehér köpenyben. Előtte a pulton számtalan gomb sora­kozott és hol itt, hol ott vil­lantak fel a színes lámpács- kák. A pultot egy alacsony szekrény félköre ölelte körül, s ebből a szekrénykéből indul­tak ki a termekbe a színes fu­tószalagok. — Milyen nagyszerű hűtő­szekrény! — kiáltottunk fel. — Hűtőszekrény? — csodál­kozott Szergej. — De hiszen ez magasfeszültséggel fűtött ke­mence. Czergej szó nélkül kinyi- tóttá a legközelebb eső ajtót, s a látszatra, sőt tapin­tásra teljesen hideg rekeszben világossárga tányérkák sora­koztak. Étvágygerjesztőén sis- tergett a zsír a forró hússzele­tek alatt. Leültünk az egyik futószalag mellett. Egy kis táblácskán világító betűkkel megjelent az étlap. Minden sora mellett egy-egy gomb volt, csak meg kellett nyomni a megfelelőt. Amikor megebé­deltünk, Szergej így szólt: — Most eltüntetem az edé­nyeket — s ezzel a tányérokat, s a csészéket a futószalag alsó szalagjára tette, amely a kony­ha felé haladt. Hiszen ez jellegzetes önki­szolgálás! Az edények pedig visszake­rülnek a mosogatógépbe és ... — Szó sincs róla ' — vágott közbe jövendőből jött beszél­getőtársunk. — Ebből az edényből többé senki nem eszik. Elmosogatni ezeket jó­val drágább mulatság sem­mint újat készíteni. A futó­szalag vége lejtős, s az edény egy nyílásba hullik. Tovább mentünk. Ttt a központi diszpécser- A szoba. A falnál sorako­zó kartotékos szekrény dobo­zai tele voltak tömve lyuk­kártyákkal. A szakácstudo­mány évszázados bölcsessége, minden törvénye- és finomsága ezekben a vékony műanyag­lapocskákban van. Ezeknek a lyukasztásoknak számától és elhelyezésétől függ az étel re­ceptje, nyersanyaga, keveré­sének egymásutánisága, a hő­fok, sőt, minden egyes étei- fajta sajátságos íze és illata is. És ki állítja össze a lyukkár­tyákat? — Az üzem konyhaművé­szeti részlege. Amit valaha az ételkészítés titkának neveztek, azt ebben a teremben matema­tikai formulává alakítják és rögzítik ezeken a lyukkártyá­kon. Végignézhetjük a gyártási folyamatot? — Nem látnának semmit: minden futószalagot légmen­tesen záródó borítólap fed. Ha­nem itt megfigyelhetnek min­dent — intett Szergej a színes televízió képernyője felé. S valóban, végignéztük, aho­gyan a gépek megfelelő „uta­sításra” feldarabolták a húst, fasírozottat készítettek, beleté­ve mindent, ami csak kell. Szergej mind újabb és újabb gombokat nyomott meg, s a képernyőn megjelentek a rak­tárak, ahonnan a nagy katla­nokba ömlött a feldarabolt burgonya. Az egyik futószalag­ról fasírozott pogácsák hullot­tak a tányérokra, a másikról pontosan kimért mennyiségű burgonyapüré, a következő gép az egészet átlátszó, tartós bu­rokba helyezte. Az utolsó fo­lyamat a fagyasztás volt. Ha­nem mi is végére jártunk az időnek, indulnunk kellett. — De hát igazán maradja­nak, hiszen ez az önök jövő­je is —javasolta Szergej. — Köszönjük, Szergej, de még sok munka vár ránk a Vasárnap urnák elé járult a francia nép. Ismét — talán végérvényesen, úgy, hogy ha­tározata, döntése az ország ve­zetőit is kötelezi majd — ál­lást foglalt az esztelen háború befejezése, az algériai fegyver­szünet létrejötte mellett. Az „igen” szavazatok az élet, a béke igenlését jelentik, mert aki pozitív választ adott a sza­vazócédulán feltett kérdésekre: békét akar — minden áron. A De Gaulle-kormányzat tudja ezt. Tudja, hogy a fran­cia nép, amely hatalmas áldo­zatokat hozott az algériai há­borúban, hajlandó még egy „kis” áldozatra, hogy mielőbb végleges legyen a béke, törvé­nyessé váljék a fegyvernytig- vás. A francia választópolgá­rok ugyanis vasárnap nemcsak egyszerűen a békére szavaztak, hanem egyúttal megbízták az elnököt a fegyverszünettel kap­csolatos intézkedések fogana­tosítására, a béke ellenzőinek elhallgattatásával: felhatal­mazták Franciaország algériai politikájának kidolgozására, s ezért a politikáért őrá hárítot­ták a felelősséget is. Nem első eset a történelem­ben, hogy népszavazást rendez­nek. Népszavazás segítette át a parlamentáris nehézségeken Hitlert is, Mussolinit is, s De GauIIet is népszavazás ültette az elnöki székbe. Ez a népsza­vazás nem egyértelműen rossz, nem egyértelműen reakciós, nem egyértelműen irányul a nép, a munkásosztály érdekei ellen, hiszen a béke áldásait minden francia élvezi majd. Ha vasárnap külön lehetett volna válaszolni mindkét kér­désre: szembetűnő lett volna a differencia az első és második kérdésre leadott ,.igen”-ek szá­ma között. A békét a legszéle­sebb tömegek helyeslik, — a diktatórikus uralom demokrá­cia-gyilkos politikáját egyre kevesebben. A francia nép sa­ját — rendőrkardlapckkal szabdalt — bőrén megtanul­hatta: a diktatúra egészen sa­játos módon értelmezi az em­beri jogokat, s a rendőrség, a hadsereg, a karhatalom nem mindig azok ellen fordítja a fegyvereit, — akik ellen kel­lene. De Gaulle néhány héttel ezelőtt még nem volt hajlandó tudomásul venni az OAS léte­zését, jóllehet az összeesküvők feketelistáján a. tábornok is szerepel. A rafináltan megfo­galmazott szavazólap, s a vok- sok igen-áradata ismét felha­talmazza majd a kormányt, hogy ott keresse a fegyverszü­net ellenségeit, ahol akarja, — ahol esetleg nincs is —, a bal­oldalon. Elsöprő erejű igen-többlet született: több mint kilencven százalékos. Ez az impozáns többség a munkásosztály fele­lősség-tudatáról. politikai érett­ségről tanúskodik, arról, hogy a proletariátus tisztában van a nemzet érdekeivel, s a szava­zás során nem juttatta kifeje­zésre az elnökkel szembeni következetes ellenzékiségét. A vasárnapi népszavazáson a francia nép hitet tett az al­gériai béke mellett. Ez a poli­tikai hitvallás kötelezi is a vá­lasztókat, hogy később is fel­lépjenek minden olyan erő el­len, amely akadályozni, szabo­tálni akarja a megbékélést Al­gériával. Krajczár \ szállítás problémáiról tanácskoztak Egerben a vasút és a fuvaroztató vállalatok dolgozói jelenünkben: hisz mindazt, amit ma láttunk, még meg kell csinálnunk. Igen sok még a tennivaló. Amit most ebben elmondtunk, még csak fantázia, de olyan, amely azon alapszik, ami már létezik az első mintapéldá­nyokban. A legfontosabb, ami rövidesen megtörténik, s ami logikusan következik azSZKP új programtervezetéből, az a tény, hogy a közétkeztetést fo­kozatosan átalakítják valósá­gos iparrá. Mindenek előtt ar­ról van szó, hogy az éttermek szakácsai minden ételt félkész gyártmányokból állítanak majd elő. A félkész gyártmá­nyokat pedig az élelmiszer- ipar magas fokú gépesítéssel és automata futószalagokkal berendezett gyárai szállítják majd. A félkész gyártmányo­kat készítő ukrajnai konzerv­gyárak sikerei, a számtalan hús- és halkombinát tapasz­talata már most megmutatta, hogy helyes úton járunk. Napjaink igen fontos kérdé­se már a közétkeztetési intéz­mények átalakítása egészen a technológiai folyamatok auto­matikus irányításának: fokáig. A húszéves programban célul tűztük ki, hogy az alapvető munkafolyamatokat 90 száza­lékban gépesítjük. Mindez le­hetővé teszi, hogy jobban meg­szervezzük a munkát, csök­kentsük az alkalmazottak szá­mát és megszüntessük a kü­lönféle veszteségeket, s végső soron lényegesen alacsonyabb­ra szorítsuk ennek az üzemág­nak kiadásait, ami csökkenti az árakat. Ez azonban az ét­kezés olcsóbbá tételének nem egyetlen forrása: nagyon sok gyár és üzem már ma is ki­fizetődőbbé tette étkeződéit. Az iskolai és egyetemi, valamint munkásétkezdékben olyan rendszert lehet teremteni, amelynek során a termelési A közelmúltban komplex­brigád értekezletre gyűltek össze a vasút dolgozói és a fuvaroztató vállalatok képvi­selői az egri vasútállomáson, hogy a szállítás problémáiról, valamint a vasút és a fuvaroz­tatók közötti kapcsolat meg­javításáról tanácskozzanak. Az értekezleten Káli Ottó, kereskedelmi állomásfőnökhe- lyettes ismertette az egybe­gyűltekkel a vasútra háruló feladatokat. Felhívta a fuva­roztató vállalatok képviselői­nek figyelmét a kocsikiraká­kiadások beleférnek a nyers-; anyagra fordított kereskedel-; mi kiadások keretébe. A húszéves terv végén; lassanként áttérünk az ingye-! nes ebécjre minden városi és! falusi dolgozó számára. Így! tehát az üzemi éttermek, ame-! lyeket Lenin 1919-ben a „kom-! munizmus növendékeinek” ne-' vezett, rövidesen a kommunis­ta elosztási mód egyik formá-J jává válnak. Jelentős lépés! lesz ez előre, hogy az embe-! rek igényeit a társadalmi tar-! talékokból elégítsük ki. Húsz! esztendő múlva a Szovjetunió! lakosságának legalább 80 szá-! zaléka használja majd napon-! ta az . étkezdéket,, kávéháza-! kát és éttermeket. Nem nehéz! elképzelni milyen jelentős! mértékben megnövekszik majd; az étkezdék, éttermek' kávéházak és félkész termé-; keket gyártó üzemek hálózata. Jelenleg a Szovjetunióban 160; ezer étkezéssel foglalkozó vál-; lalat van. Húsz esztendő múl­va több mint félmillió lesz. A; férőhely pedig hatszorosára nő, 28 millió embert tudnak; majd ellátni. Mindebbe nem; számítottuk bele a szanatóri-; umok, üdülők, kórházak és; bentlakásos iskolák éttermeit,; A közétkeztetésnek hozzá; kell járulnia a pártprogram-; ban foglalt feladat megoldásé hoz: biztosítani kell az em-I berek egészségét, az emberi! élet határának meghosszabbí-í tását. E ltelik 10—13 esztendő és; a közétkeztetés „jelentősen na­gyobb helyet foglal el a táp­lálkozásban, mint az otthoni étkezés”, ahogyan ezt a». SZKP új program-tervezete meghatározta. A. Fra-dkin és M. Epstein az APN munkatársa:, Moszkva? (Fordította: Balogh Judit) i sok folyamatos biztosítására, a késedelmes rakodások meg­szüntetésére, s a kirakott kül­demények időben történő el­szállítására. Külön hangsú­lyozta a szombati és vasárna­pi rakodások elvégzését. A beszámolót élénk Vita kő* vette, amelyben elsőnek dr. Csörgő elvtárs — a 4. sz. AKÖV részéről — értékelte a MÁV előértesítési munkáját, amellyel elősegítik, hogy idő­ben, kocsiállások nélkül vé­gezhetik el a kirakodásokat. Kérte, hogy Ludas, Nagyút, Recsk-Parádfürdő, Bélapátfal­va állomások a továbbiakban ugyanolyan jó tájékoztatást nyújtsanak a vasúti kocsik ér­kezéséről, mint ezt eddig is tették a füzesabonyi, gócponti áruirányítók. Az egri vasútál­lomás vezetőinek figyelmét ar­ra hívta fel, hogy a világítás­sal jobban törődjenek. A Szövetkezetek Heves me­gyei Értékesítő Központjának kiküldötte arra tett javaslatot,' hogy a Tihaméren levő sze­kérhídmérleget hivatalos mér­legelésre is használják. Az értekezlet hasznos és eredményes volt. Nem hall­gathatunk azonban arról, hogy több vállalat hiányzott a fon­tos megbeszélésről; nem vett részt az értekezleten . a Tü- zép, a Bányászati Építő Válla­lat, a Nagyalföldi Kőolajter­melő Vállalat, a Sörkirendelt­ség, a Füszért, a Tanácsi Építőipari Vállalat; de nem képviseltette magát a megyei tanács építési és közlekedési osztálya sem — pedig e szerv feladata lenne, hogy elsősor­ban segítséget adjon a szállí­tási munkákhoz! Bakó János MÁV Igazgatóság Miskolc Ismerkedési estet rendeztek a hatvani Park Szálló éttermében Hatvanban a vendéglátóiparí vállalat szakszervezeti bizott­sága a Park Szálló éttermében hangulatos ismerkedési estet rendezett. Nagy sikert aratott az estre összeállított mű­sor. Pokornyi Aurél, a Hatva­ni Irodalmi Színpad tagja vál­lalta a konferanszié szerepét, Sinka Jánosné és Menyhárt Pál operett részleteket énekeltek, majd megérdemelt taps jutal­mazta Mezei Gyuszi népi ze­nekarának műsorszámait éa Csendes Pálné magyar nótáit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents