Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
1962., április 1., vasárnap NÉPÚJSÁG 5 Százhúsz hold körül forog a világ Nagyvisnyón avagy: földet oszt az Ózdi Járási Tanács Nagyvisnyó, megyénk legészakibb községe, szomszédos Nekézsennyel, pontosabban szólva a két falu között húzódik Heves és Borsod megye határa. A földrendezések során a nagyvisnyóiak a Nekézseny határában terülő mintegy 120 holdnyi földjüket szintén bevitték a termelőszövetkezetbe, a nem tsz-tagok pedig felajánlották az államnak, illetve meghatározatlan időre bérbe adták a Szilvásváradi Állami Gazdaságnak. Tekintettel arra, hogy a nagyvisnyói tsz ^ nagy távolság miatt nem tartott igényt a szóban forgó 120 holdra, átadta azt művelésre az említett gazdaságnak. Az állami gazdaság használta a földeket tavaly is, sőt a java részét már fel is szántotta az ősszel, tavaszi vetés alá. Az elmúlt hónapokban azonban néhány embernek — tsz-en kívül állóknak — eszébe jutott a Nekézseny határában levő íöld és panasszal éltek, sőt, küldöttségbe indultak Budapestre, hogy visszaszerezzék az állami gazdaságtól a 120 holdat. Simon Lajoson, a deputáció vezetőjén kívül — aki egyébként nem tsz-tag, akadtak olyanok, akik felbuzdultak Simon eredményességén. (Neki ugyanis időközben a Borsod megyei Tanács külön visszajuttatta a földet). A követők újra az ügy élére álltak, s elhatározták, hogy maguknak és még negyvenöt társuknak visz- szaszerzik a nekézsenyi határrészt. Ezek az emberek — név szerint említve: Kiss Cankó Mihály, Molnár B. János és Fónagy János — mint az ügy senki által fel nem kent apostolai, nyakukba vették Budapestet, Borsod és Heves megyét. Ám, hogy üres bugyellá- rissai ne kelljen utazgatni a „közügyekben”, házalni kezdtek és biztos sikerrel kecsegtetve a hajdani földtulajdonosokat, holdanként 20 forint „eljárási költséget’’ vasaltak be tőlük, amely Cankó szavai szerint testvérek között is kitesz 1500 forintot. A pénzből természetesen ők-maguk költekeztek, ámbár meg kell mondani: nem érdemtelenül. Nem, mert Nagyvisnyón az elmúlt hét péntekén és szombatján a két község határán húzódó 120 holdon az Özdi Járási Tanács korábbi határozata alapján hivatalos mérnök közreműködésével megkezdték a föld kimérését. Ennek eredményeként mintegy 45—50 személy kapott földet, közöttük nem egy öt-hat holdat, sőt Nagy K. Gábor és testvére, Zelma, 11 hold és 500 valahány négyszögölet. így jártak tehát eredménynyel a nekézsenyi föld ügyében a nagyvisnyói „ügyintézők”. És ezért a fáradságért, mint egy-két nagyvisnyói új, földhöz juttatott mondja: igazán „megérdemelték” Cankóék a holdanként! 20 forint eljárási pénzt. Ám, mit szólnak Nagyvisnyón a termelőszövetkezet tagjai, azok az emberek, akik ha a kezdet nehézségeivel küzdve is, de mégis világosan látva a célt maguk előtt, szorgalmasan dolgoznak és tegyük hozzá: egyre eredményesebben. Erre legjobb példa talán az a közgyűlés, amelyet a napokban tartottak a termelő- szövetkezetben. Itt, amikor a jelenlegi tanácselnök bejelentette, hogy a községi tanács megfellebbezte az Özdi Járási Tanács határozatát és követeli; adják vissza a területet az állami gazdaságnak, akkor tapsvihar tört ki és 150 tsz-tag értett egyet az elnök szavaival. Különben érdemes szólni a dolog jogi részéhez is, amelyet az illetékes egyének előszeretettel hangoztatnak. Ellentétben az ő állításaikkal, véleményünk szerint következő az igazság: 1. A szóban forgó 120 hold földet (egy-két kivétellel) valamennyien felajánlották annak idején az államnak, mivel nem akartak belépni a tsz-be. 2. Azok, akik nem ajánlották fel, vagy valamilyen oknál fogva nem ajánlhatták fel, örökös haszonbérbe adták a Szilvásváradi Állami Gazdaságnak. (Ezek a papírok megtalálhatók a nagyvisnyói tanácsnál). 3. Egyetlen földet visszakövetelő ember sem tudja igazolni telekkönyvileg, vagy más hivatalos törvényes úton a tulajdonjogot, mert az telekkönyvben sohasem létezett és ma sem- található. 4. Felvetődik a kérdés — és e kérdésünk minden sértő szándék nélkül az Ózdi Járási Tanácshoz is szólna —, ha valóban ezeké az embereké volt a föld, akkor Nekézseny község tanácsa miért nem adóztatta meg ezeket az embereket, miért csak néhányra vetett ki földadót az említett 120 holdból? De megkérdezzük az ózdi illetékesektől azt is, gondoltak-e arra, hogy e határozatokkal megbolygatják egy falu nyugalmát? Tűnődtek-e azon: vajon használ-e ez az intézkedésük a szomszédos Nagyvisnyó községben most kibontakozó fiatal, félezer holdas gazdaságnak, ahol most éppen tavaszi vetésre készülnek? Nem furcsa-e, hogy amikor mi Nagyvisnyón erősítjük és szilárdítjuk a termelőszövetkezetet, akii or az Ózdi Járási Tanács a 120 holdas táblán „maszek birtokokat hoz létre” és ahol az utóbbi két évben már csupán két szektorban — termelőszövetkezetben és állami gazdaságban dolgoztak az emberek, ott most újra kis- és középparaszti birtokokat akar létrehozni, a föld kiosztásának tényével. Tudomásunk szerint a Heves megyei párt- és tanácsszervek mindent megtettek, hogy rendezzék a borsodiakkal a dolgot, és éppen ezért szolgált meglepetéssel a gyors intézkedés, nevezetes*en, hogy 1962. március 23-án és 24-én már ki is mérték a földet. Nem tudjuk, mire mennek majd az ügyben az illetékesek, hogyan lépnek akcióba a földrendezők. Egyet azonban bizonyosan tudunk: tudjuk, hogy mi, Heves megyében azzal foglalkozunk, hogy megszilárdítsuk meglevő termelőszövetkezeteinket, a gyenge tsz-eket a közepes tsz-ek színvonalára emeljük még ebben az évben, sőt el akarjuk érni azt is, hogy 20 forinton alul egyetlen tsz se osszon munkaegységenként. A mi párt- és tanácsi szerveink, de maguk a termelőszövetkezetek is — beleértve a szorgalmas nagyvisnyói termelőszövetkezetet is — azon iparkodunk, hogy mielőbb elvessük a tavasziakat és nagyszerű terveinket éppúgy, mint a múlt esztendőben, valóra váltsuk. Nyugodtak lehetnek a nagy- visnyód termelőszövetkezet tagjai, minden nemes célkitűzésükben mellettük áll a párt és az állam. Nyugodtan végezzék tehát a tavaszi munkákat a szövetkezeti földeken és higgyék el: Nagyvisnyón is előre foroghat csak a történelem kereke. Szalay István Kölnivásárt rendeznek Egerben Közeledik a húsvét, a locsol- kodás ideje. S bár még április 23-a elég távol van, már most, egyre többen keresik fel az illatszerboltokat. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat idejében felkészült a megnövekedett igények .kielégítésére. A vállalattól kapott tájékoztatás szerint elmondhatjuk: a húsvéti ünnepek előtt nagyszabású kölnivásárt rendeznek Egerben, a Széchenyi utcai OFOTERT-bolt melletti üzlet- helyiségben, ahol a karácsony előtti játékvásár is lebonyolításra került. A különféle figurás locsolóüvegek mellett a jobb minőségű, ma már igen kedvelt, külföldről behozott parfümökből is gazdag választék áll majd a locsolkodók, az ajándékozóik részére a kölnivásáron. Televíziós riport Egerről Pénteken ismét Egerben jártak a televízió munkatársai, hogy egy rövid riportban adjanak ízelítőt a régi, de mégis egyre fiatalabb és egyre izmosodó városról. A televízió munkatársai filmfelvételt készítettek a várban, megörökítették az új színház és az idegenforgalmi szálloda építkezési munkálatait. Jártak a riporterek a Kertész utcai új kenyérgyárban, az olajkutaknál, a Patyolat Vállalat egri telepén, majd a Hadnagy utcai, új lakóházakat keresték fel. Az egri riportban egy kritikai képsor is szerepel. Szinte már országosan ismert Egerben a GELKA-szerviz botrányosan szűk elhelyezése, holott Ozdtól Mezőkeresztesen át, Dél-Heves megyéig, ez a vállalat hivatott a szinte naponta szaporodó televízió- és rádió-, valamint magnetofonkészülékek garanciális javítására. .Mint értesültünk, a Magyar Televízió jövő heti műsorában, a Tv-híradó keretében kerül sugárzásra az érdekesnek ígérkező egri riport. (s) Talán nem is kellene kommentárt írni, — egyetlen mondatot sem. Talán a számok maguk helyett is beszélnének, ha nem tolulna óhatatlanul is egy kérdés az ember szájára... Az olasz államvasutak milánói főnöksége pályázatot hirdetett 350 segédmunkási állásra... .. .Jelentkeztek harminckétezren! ( További ezer más jellegű meghirdetett állásra jelentkeztek: 120 ezren! Érettségizettek, egyetemisták, ügyvédek és igen sok tanár. Történt ez az egyáltalán nem csoda: Milánóban. Észak-Olasz- országban, a szép Itália legvirágzóbb és leggazdagabb vidékén. És a kérdés: Mi lett volna, ha mondjuk a nápolyi, vagy a palermói, a délolasz vidék valamely vasúti főnöksége hirdeti meg? Milliók jelentkeznek! (-ó) Több milliárdos beruházás, ISO millió tonna szén Visontán l j. 600 megawattos erőmű A FÚRÓTORNYOK szapo rodnak. Kutatják, keresik a föld kincsét, a geológiai viszonyokat, és a talajvíz mennyiségét. Űj, és egyben hazánk legnagyobb külszíni fejtésű bányáját készítik elő a Mátra tövében, Visonta közelében. Szükség van-e a lignitre, gazdaságos lesz-e a termelés, a KGST útján nem lehetne előnyösebben energiahordozót szerezni és a tudomány, a tech' nika legújabb vívmányai, az atomerő termelési célokra való felhasználása egyáltalán szükségessé teszi-e új szénmezők feltárását? Ilyen, s ehhez hasonló kérdések merültek fel az utóbbi időben, s ezekre próbálunk most választ adni. Hazai szénkészletünk korlátozott. A pécsi, ajkai, dorogi, tatai és borsodi szenet nagyrészt célfogyasztók veszik át. 1951-ben mindössze 50 ezer tonna szenet fejtettek külszíni műveléssel. 1960-ban 1,8 m l- lió tonnát. Eleinte szükségmegoldásnak tekintették a fiatalabb korú és a felszínhez közel fekvő szénvagyon hasznosítását. De rohamosan nőtt a szükséglet, szenet kellett bányászni Petőfibányán is, pedig az országos átlagnál itt 30—40 százalékkal magasabb az önköltség. A távlati tervek és számítások igazolják, hogy 20 év múlva a mainak mintegy hétszeresére növekszik az energiaigény. Honnan fedezzük ezt? Ma már bizonyosnak látszik, hogy ilyen mértékű szén-, fűtőolaj-, energia-importra nem számíthatunk. Az atom ...? Még várat magára. De egyre több energiát igényel az ipar, a közületek és a magánháztartások. Ezért egyedüli lehetőség: a lignitvagyon fel- használása. Éppen ezért fokozott jelentősége van annak, hogy a Mátra és Bükk környéki lignit kitermelésének új, gazdaságosabb módját kísérletezzék ki és itt korábban nem remélt szénvagyont talállak. Az ecsédi külfejtésen még nincs meg a végleges technológia, de teljes gépesítés után 43 forint körül lesz az egymillió kilogramm kalóriára eső termelési költség. Ez nem magasabb az import fűtőolaj áránál, és lényegesen alacsonyabb a 100 forint körül mozgó országos átlagnál. MENNYI A VISONTA környéki szénvagyon? A kutatások a vártnál jobb eredményeket igazoltak. A beruházási programban figyelembe vett területen 150 millió tonnára becsülik, és távolabb is szenet találtak. Lényeges, hogy ez a szénmező teljes egészében külfejtéssel művelhető. LegfelÉrtük, de miattuk Három fegyelmi ügy és tanulsága áll-e a vételkikel, a súlyos döntés tettük súlyosságával? Ulti a bányában Első hallásra szinte nevetségesnek tűnik az ügy is, a vétek is: ultiztak... De a bányában. A műszak alatt, tizenkilenc pártonkívüli bányásztársukkal együtt, hosszú hónapokon keresztül, mindig, ha az Erőmű, nem akarván több szenet átvenni, állt a szállítás. — Ilyen, mióta a bánya bánya, még nem fordult elő — ez a véleménye a pártbizottság titkárának, s ha ehhez hozzátesszük, hogy a bányamunka, éppen körülményei folytán, kemény fegyelmet, szinte katonás magatartást követel, akkor már közel járunk az igazság* súlyának helyes megítéléséhez. Mert a bányában mindig van munka, mert a bányában semmilyen munka nem elegendő, hogy biztonságos legyen a termelés: a biztosítás felülvizsgálása, a gépek. ápolása, a vágatok karbantartása állandó és szakadatlan figyelmet, valósággal hősi harcot igényel... S ahelyett, hogy ez a brigád termelésből felszaba- badult idejéből arra áldozott volna, hogy óvja, védje a bánya, s ezen keresztül az ott dolgozók és saját maguk életét is, — kártyázott. Furcsa tömogkapcsolat A párt a kommunistáktól helytállást követel és példa- mutatást. Nem olyasfajta „jó komái” kapcsolatot, ahol a fegyelmezetlenség leleplezése helyett a fegyelmezetlenség eltűrése, sőt, leplezése jelenti a tömegek között végzett „munkát”. Ennek a három embernek, köztük ráadásul még a frontmesternek, a vezetőnek, M. Zoltánnak, a pártbizalminak, de a harmadiknak is, mert az is kommunistának vallotta magát, már az első pillanatban fel kellett volna lépnie a súlyos fegyelemsértés ellen, amelyben még a csalás momentumai is felfedezhetők. Nem ezt tették, sőt, P. István még a vezetés ellen is beszélt... Nem ezt tették, hanem helyetA társadalmi bíróság döntött. A javaslat: azonnali elbocsátás. A pártbizottság döntött: a pártból való kizárás. Ez a két döntés úgy látszott, hogy véglegesen derékba törte három párttag, három bányász sorsát, kétszeresen számkivetettek lettek: elvetették maguktól a kommunisták, s elvetették maguktól a bányászok is őket. Akikkel együtt dolgoztak éveken, évtizeden keresztül, akikkel együtt annyi harcot megvívtak, annyi kudarc után talpra állták, akiknek közössége formálta, alakította őket, s akik most, — eltávolították őket soraik közül. B. József frontmester, M. Zoltán és P. István vájár —, akik szégyenükben nem mertek elmenni a nyilvános társadalmi bírósági tárgyalásra — kézhez kapták munkakönyvükét, nyolc, tíz, tizenöt évi bányászkodás után, s várták, hogy mikor kapják kézhez, — a papírt, a visszavont tagsági könyv helyett: a járási pártbizottság jóváhagyta a petőfibányai pártbizottság döntését. De végtére is, mit tett ez a három ember? Milyen bűn, vétek terheli lelkiismeretüket? A büntetés egyenes arányban te, hosszú hónapokon keresztül, maguk is kártyával a kézben „építették a szocializmust”, magukban olyan elképzelést dajkálva: talán éppen most azonosulnak csak igazán a tömegekkel. Ahelyett, hogy segítettek volna, ártottak. Nem a fegyelmezettségnek, hanem a fegyelmezetlenségnek állítottak példát, s tizenkilenc ember abban a tévhitben ringatta magát, hogy különösebb baj nem lehet, hisz három párttag, három kommunista is azt csinálja, amit ők ... Ez az érem egyik oldala. A tett. Amely büntetést kíván, éppen a párt, a kommunisták becsülete, de a bányászság becsülete miatt is. B. József, P. István jóval több mint tíz esztendeje dolgozik itt Petőfibá- nyán, M. Zoltán is több mint fél évtizede szerette meg és jegyezte el magát a bányászság- gal. .. Eddig baj nem volt velük, munkájukat jól és becsűlettel látták el — ez volt az első, bár nagyon súlyos botlásuk ... Vétket, vagy embert Mi lenne a helyes, — értük. A büntetésre szükség van, de vajon milyen súlyú legyen az, hogy valóban a vétket büntesse, s ne az embert tegye tönkre, a hibákat szüntesse meg, példájával, s ne sorsokat tegyen tönkre? Mert Ítélni könnyű, de az ítélet hatását, eredményét felmérni, az a nehéz, az a felelősség ! A járási pártbizottság meg. változtatta a határozatot és szigorú megrovásban részesítette a három, megtévedt kommunistát. A bánya úgy döntött, hogy visszaveszi őket, de csak mint új munkásokat, eddigi jogaikat elvesztve, mert ezeket a jogokat maguk bocsátották olcsójánosként áruba. Van mód és lehetőség hát, hogy ott tegyék jóvá hibájukat, -hol elkövették azokat; van mód és lehetőség rá, hogy visszakerülve a közösségbe, annak segítő erejére támaszkodva dolgozzanak tovább, — a bányászbecsületért, a kommunisták becsületéért. Kemény tanulság volt, és emberséges döntés. Most már csak rajtuk, hármukon múlik! Gyurkó Géza jebb 8 százalékos a fejtési veszteség, a mélyművelés 60— 70 százalékos veszteségével szemben. Nem lesz szükség bányafára, különböző biztonsági intézkedésekre és a teljes gé- pesítés nagy termelékenységet biztosít. Mit jelent gyakorlati* lag a visontai szénbányászat megindulása? Hatszáz megawattos erőművet terveznek. Összehasonlításul egyetlen adat: a Mátravidéki Erőmű teljesítménye 120 megawatt. A visontai külfejtés és erőmű hazánk legnagyobb létesítményei közé emelkedik. 1968-ban indulnia kell az erőmű első gépegységének. Kétségtelen, a visontaihoz hasonló nagy külfejtés és erőmű nálunk még nem volt. Rendkívül nagy erőfeszítést és alaposságot igényel a tervek elkészítése, a szerteágazó, több évi program kidolgozása. És főleg több milliárdos beruházásról van szó. Készült már beruházási program, de jóváhagyható még nem akadt. Túlságosan óvatosak és lassúak tervezőink, vagy túlságosan nagy a feladat? Pedig a külföldi gépeket már meg kellett volna rendelni és ha az előzetesen jelzett határidőt tartani akarják, akkor a kutatási és víztelenítési munkálatokon kívül — eddig' csak ez történt — az idén már nagyobb lendülettel kell a beruházás megvalósításán dolgozni. EGYES RÉSZLETTERVEK rendelkezésre állnak, tehát kezdődhetne a nagyszerű munka. De nincs jóváhagyott beruházási program, s nincs pénz, nem folyósíthat a bank. Pedig az idő és a követelőző igények sürgetnek, és úgy látszik, a vitás kérdések éldöntését és a lassan készülő terveket sürgetik a felsőbb szervek. A Nehéz:pari Minisztériumon, a különböző tervező intézeteken kívül két országos bizottság foglalkozik a visontai külfejtéssel. Évente 4 millió tonna szenet adó, napfényes, külszíni bánya, és korszerű, 600 megawattos erőmű létesül Visontán. Sokan kételkednek, vagy na- gyón is távoli álomnak vélik a ma terveit? A szükségesség, a saját magunk által diktált élet parancsolja a külszíni fejtést és az új erőművet. Hiszünk és engedelmeskedünk ennek a parancsnak. A terveket valóra váltjuk, mert mi valljuk és akarjuk: „A kommunizmus egyenlő szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása”. Dr, Fazekas László
