Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

2 NÉPÚJSÁG 1962. április 8., vasárnap ü ß 77/ szfimimuhí Az új Büntető Törvénykönyv T j j Büntető Törvénykönyv alkotásának gondolatát társadalmi rendünk forradal mi átalakulása már a felsza­badulást követően nyomban felvetette, s noha fel is me­rült ennek szüksége, jogalko­tásunk mégsem foghatott ily nagyszabású kodifikációs munkához. Fiatal népköztár­saságunk társadalmi és gazda­sági rendjének védelme és a szocialista társadalom felépí­tése törvényhozásunkat ugyan­is sokkal égetőbb problémák elé állította; olyan jogszabá­lyok megalkotásáról kellett gondoskodnunk, amelyek lehe tővé tették a háborús és nép ellenes bűnözők felelősségre vonását, a demokratikus ál­lamrend védelmét, az elbur­jánzott spekuláció elfojtását és közellátásunk zavartalansá • gának biztosítását. Ennek sikeres megoldási után a kialakult új életviszo­nyok kötelezően írták elő a felszabadulás előtt alkotott, burzsoá alapelveket tükröző és éppen ezért a társadalmi viszonyainknak és büntető politikánknak megfelelő jog- alkalmazást megnehezítő bün­tető jogszabályok revízióját, az alkalmazásba vett jogsza­bályok szocialista tartalommal való megtöltését és főleg az anyagi büntetőjog új szocia­lista elvi megalapozását. A rohamosan fejlődő társa­dalmi és gazdasági viszonyok között már az is pozitív ered­ményt jelentett, hogy törvény- hozásunk megalkotta az 1950. évi II. törvényt (Btá), mely rendkívül kedvező hatást gya­korolt büntető igazságszolgál­tatásunkra. Már . ez a törvény is világosan tükrözte, hogy a társadalmunk osztály jellegé­ben bekövetkezett gyökeres változás folytán egész bünte­tőjogi rendszerünk a dolgozó nép érdekét védi, s büntető­jogunk éle: a szocializmus fejlődésére káros cselekmé­nyeket elkövetők) ellen irá­nyul.-Egységes, átfogó — a kü­lönös részében is teljesen új — büntető törvénykönyv meg­alkotására azonban csak az ellenforradalom leverése után kerülhetett sor, amikor a párt is a forradalmi munkás-pa- -aszt kormány szilárd, követ­kezetesen marxista-leninista elvi alapon nyugvó politikája nyomán bekövetkezett kon­szolidáció, majd a népgazda­ságunk egész területén ural­kodóvá vált szocialista terme­lési viszonyok már egyenesen szükségessé tették az új Bün­tető Törvénykönyv megalko­tását. E szükséget felismerve, az előkészítő bizottság hozzáfo­gott a törvénytervezet meg­szövegezéséhez. A jogszabály- tervezet országszerte intéz­ményesen rendezett ankéto­kon, éppúgy, mint a jogi szak- irodalomban széles körű meg­vitatásra került. Elméleti és gyakorlati jogászok és más szakemberek, számos, alapo­san átgondolt, értékes javas­lattal járultak hozzá ahhoz, hogy a tervezet átdolgozott szövegezésben, végleges formá­ban az országgyűlés elé ke - rülhessen. Ebből is láthatjuk, hogy e törvényünknél is érvényesült a jogszabályalko­tás szocialista módszere. Megszületésének e rövid tör­ténelmi előzményei után át­térek magának az új kódex­nek az ismertetésére. Előre kell bocsátanom, hogy a rend­kívül gazdag tartalomról na­gyon nehéz a rendelkezésem­re álló kevés helyen kimerítő ismertetést adni. E cikk már azért sem léphet fel részle­tekbe menő teljesség igényé­vel, de nem is célja, hi­szen a kódexnek feladatát és célját megvilágító és általá­nos jellemzését megkísérlő cik­kem csupán bevezetője annak a jogi témájú cikksorozatnak, amellyel több irányban, rész­leteiben is tájékoztatni kíván­juk a Népújság olvasóit, a Büntető Törvénykönyv általá­nos érdeklődésre számot tar­tó fontosabb rendelkezéseiről. J ogászi körökben nagy érdeklődéssel várt új Büntető Törvénykönyv (to­vábbiakban Btk.) 1961. évi V. törvényként látott napvilágot és jelentős- állomása annak a jogalkotó munkának, amely a Magyar Népköztársaság szo­cialista jogrendszerének ki­építését tűzte ki célul. Mint­hogy a kódex az egyre ki- egyensúlyozattabbá vált bírói gyakorlatot, a jogtudomány terén elért eredményeket'sz-rn előtt tartva, mindenekelőtt fi­gyelemmel volt a forradalmi munkás-paraszt kormány évek óta következetes, töretlen bün­tetőpolitikájának, a szocial'z- mus építőének politikai, tár­sadalmi és gazdasági viszo­nyait hűen tükröző, s emellett előremutató, stabil, időtálló törvénynek ígérkezik. Jellemzője a törvénynek, hogy szabatosan, körülhatá­rolja a bűntetti tényállásokat, de kerüli a jelenlegi jogunk­ban észlelhető túlzott részle­tezést. A megváltozott életvi­szonyoknak megfelelő új bűn­tetti tényállásokat is kontrol­ál és fogalmazásában egysze­rűségre és közérthetőségre tö­rekszik. Intézményeit, tartal­mát, szerkezetét, tehát a ma­ga egészét tekintve, valóban szocialista jogalkotás. Ez tük­röződik a Büntető Törvény- könyv feladatáról szóló sza­bályából, mely kimondja: „E törvény feladata, hogy védje a Magyar Népköztársaság ál­lami, társadalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok sze­mélyét és jogait, neveljen a szocialista társadalom együtt­élés szabályainak a megtartá­sára, valamint az állampol­gári fegyelemre.” E szabályozás az uralkodó osztály érdekeit védő, de az osztálytartalmat leplező bpr- zsoá büntetőjoggal szemben nyíltan vallja, hogy a Bünte­tő Törvénykönyvünk a társa­dalom, a; közösség érdekét szolgálja, s minthogy a szo­cialista társadalmat építő dol­gozók egyéni érdeke alapjá­ban véve egybe esik a közös­ség érdekeivel, egyben az ál­lampolgárok egyéni érdekeit is védi. Ez a védelem abban realizálódik, hogy a társada­lom tagjait a közösségi együtt­élés szabályainak megtartá­sára, a dolgozók erkölcsi fel­fogását tükröző törvények tisz­teletben tartására neveli. L1 zzel teljesen összhang- -Ll ban határozza meg a büntetés célját, a Btk. 34. §a. Eszerint a büntetés célja: „a társadalom, védelme érdeké­ben a bűntett miatt a tör­vényben meghatározott jog- : hátrány alkalmazása, az elkö- i vető megjavítása, továbbá a : társadalom tagjainak vissza- ] tartása a bűnözéstől”. A Btk. most idézett rendel­kezéséből világosan kitűnik, ; hogy a büntetés célja a társa­dalom védelme érdekében ez elkövető nevelése és joghát- ’ rány alkalmazásán keresztül a bűnözéstől való visszatartás ; biztosítása. i A törvény továbbra is fenn­tartja a halálbüntetést, mert a ; kialakulóban, fejlődőben levő szocialista társadalmi rend- ; szer és közösség érdekeinek védelmében szükség lehet ilyen i elrettentő jellegű — a preven- ! ció szempontjából kétségtele- i nül a leghatásosabb — bünte- i tés alkalmazására is. Igaz ugyan, ; hogy hazánkban megszűntek a bűnözés gazdasági alapjai, de ] nem szűnt meg a kapitalista | környezet és az emberek tuda- 1 ta sem alakult még át megfe- i lelő mértékben. Ezért számolni < kell azzal, hogy a jövőben is i követnek el az állam létét fe- : nyegető, valamint a fontosabb i egyéni értéket, az ember éle­tét sértő cselekményeket. Ilyen i esetekre helyes lehetőséget biztosítani a legsúlyosabb bűn. tetés kiszabására is, ha rend­kívüli (rendszerint objektív, ritkábban szubjektív) körül­mények fennforgása azt indo­kolttá teszi. \ Btk. a halálbüntetést ki ** vételes büntetésnek te­kinti. Kimondja ugyanis, hogy a halálbüntetés csak 20. élet­évét betöltött személyekkel szemben, és csak abban az esetben lehet kiszabni, ha büntetés célja más büntetéssel nem érhető el. A Btk. most említett rendel­kezéséből fel kell ismernünk, hogy jogfejlődésünk a halál- büntetés eltörlése felé haladó tendenciát mutatja. Jelenlegi jogunkban a sza­badságvesztés az uralkodó büntetési nem. Ez tűnik ki a Btk-ból is. Minthogy azonban a határozott tartalmú bünteté­sek elvét vallja, ennek megfe­lelően nem tartja fenn a je­lenleg még hatályban levő életfogytig tartó szabadságvesz­tés-büntetést. Az egyes bűn­tetti tényállásokhoz kapcsoló­dó szabadságvesztés büntetés: tételét reálisan, a megválto­zott életviszonyoknak megfe­lelően, a cselekmény társadal­mi yeszélyességénék helyesen felmért foka szerint határoz­za meg. A szabadságvesztésben kétségtelen hatásos visszatartó erő rejlik és fejlődésünk je­lenlegi szakaszán e büntetési nem fenntartására szükség is van. Visszatartó ereje mellett azonban e büntetési nemben sok a megtorló vonás. Vannak esetek, amikor már jelenleg sincs szükség feltétlenül arra, hogy a bűnelkövetőt megjaví­tása érdekében megfosszuk szabadságától. Az emberek egyre szélesedő szocialista er­kölcsi felfogására figyelem­mel a perspektivikus cél csak az lehet, hogy az elítélteket — természetesen elsősorban az először megtévedt személyeket — szabadságuktól való meg­fosztásuk, családjukból, kör­nyezetükből való kiemelésük nélkül tegyük ki olyan ráhatá­soknak, amelyek képesek gon­dolkodásmódjukat, jellemüket a kívánt irányban átalakítani. A szocialista pedagógia hatá­sos eszközeivel, a szocialista erkölcsi normák, nézetek ki­alakításával párhuzamosan a büntetőjogon belül is egyre jobban kell halványulniok a megtorló vonásoknak és előtér­be kell kerülnie a nevelő, a megelőző szempontoknak. C’zt a tendenciát juttatja kifejezésre a Btk. is, mert új szabályozásával a ja­vító-nevelő munkát az eddigi börtönt helyettesítő pozíciójá­ból önálló főbüntetési nemmé léptette elő, amely egyes ese­tekben szabadságvesztéssel, más esetekben pénzbüntetéssel vagylagosan kerül alkalma­zásra. Az új törvény egyben elhá­rította a javító-nevelő munka széleskörben történő alkalma­zása elől a legnagyobb aka­dályt akkor, amikor munkavi­szonyban nem álló személyek­kel szemben is biztosítja e büntetés kiszabásának a lehe­tőségét. E büntetési nem tehát a jövőben eddiginél gyakrab­ban kerül majd alkalmazásra. A javító-nevelő munka azon­ban csak akkor \válhat majd még hatékonyabbá, ha a tár­sadalmi szervek és maguk a dplgozók az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az elítélt nevelésére. A Btk. eddiginél hatéko­nyabban védi állami, társadal­mi és gazdasági rendünket és ezen belül fokozott védelem­ben részesíti a szocialista gaz­daság fejlődését, emellett szá­mos rendelkezéséből kiviláglik a szocialista humanizmus. A közeljövőben hatályba- lépő új Btk. hatásos eszköz a bűnözés elleni küzdelemben, , biztosítéka a törvényesség ma- ; radéktalan érvényesülésének \ és hosszú időre hatékonyan i szolgálja majd a szocializmus 1 sikeres építését és társadalmi ( rendünk védelmét. i Dr. Pe írási Endre sk■ J negyei bírósági elnökhelyettes I j Kasszem és Ben Bella tanácskozása BAGDAD (MTI): Kasszem \ iraki miniszterelnök pénteken fogadta a Bagdadban tartóz­kodó Ben Bellát és az algériai kormány három miniszterét. A három és fél órás ta­nácskozáson megvitatták az arab országokkal kapcsolatos kérdéseket, különös tekintet­tel az arab népeknek az im­perializmus ellen vívott har­cára. Kasszem biztosította Ben Bellát és a küldöttség tagjait, hogv az iraki kormány to­vábbra is támogatja az algé­riai nép harcát. (MTI) NEW YORK (TASZSZ): Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pén­teken délután — magyar idő szerint éjjel — folytatta Szíria és Izrael panaszának megvita­tását. Ghana küldötte felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy Izrael március 16-án és 17-én előre megfontolt szándékkal táma­dást hajtott végre Szíria ellen. Az Egyesült Államok kül­dötte közös amerikai—angoi határozati javaslatot terjesz­tett elő. Az indítvány meg­kísérli az agresszort, Izraelt és a támadás áldozatát, Szíriát, Japánban nagy visszhangot keltett Hruscsov tkédához intézett üzenete Goulart New York-i sajtóértekezlete NEW YORK (MTI): Goulart brazil elnök pénteken az ENSZ New York-i székházában saj­tóértekezletet tartott. Újságírók kérdéseire vála­szolva kijelentette, hogy Bra­zília a különböző országok bé­kés együttélése mellett száll síkra. Hangsúlyozta, kormánya diplomáciai kapcsolatokat tart fenn számos szocialista ország­gal és kereskedni fog vala­mennyi állammal, ha az elő­nyös Brazília számára. A brazil kormány az ország­ban számos reformot szándék­szik végrehajtani. Ez elsősor­ban a mezőgazdaságra vonat­kozik, ahol egész mostanáig fennmaradtak a feudális vi­szonyok. Argentínában országos bizottság alakult a leszerelési világkongresszus támogatására BUENOS AIRES (TASZSZ): Ismert argentin politikai és közéleti személyiségek egy cső portja országos bizottságot ho­zott létre az ez év júliusában sorra kerülő moszkvai lesze­relési és békevilágkongresszus támogatására. (MTI) A Brazíliában működő ide­gen vállalatok államosításának kérdésére térve Goulart rá- miftatott, a kormány arra tö­rekszik, hogy megfelelő nyere­séget biztosítson a külföldi tár­saságoknak. De semmi sem in­dokolja, hogy ezek a váüala- tok extra-profitra tegyenek szert és így súlyos károkat okozzanak az országnak — hangoztatta az elnök. (MTI) Idő járás jelentés A Meteorológiái Intézet jelenti: Várható időjárás vasárnap estig: A szél mérséklődik és nyugati, dél­nyugati irányba fordul. A felhőzet átmenetileg csökken, a déli órák­tól kezdve azonban nyugat felől ismét növekedik és a Dunántúlon néhány helyen már eső is lesz. Az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali felmelegedés fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 10—14 fok. várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1— plusz 3 fok között. (MTI) Häf A. -A. A. -Á. M Megszűnt, vagy ma Is működő kisiparosok gépeit, műhelyberendezését megvásárolja a MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT, Miskolc, Petőfi tér 4. sz. Telefon: 16—638. ^ ▼ ▼ ▼ ▼ ▼ ▼ TTT* ▼ TT ▼ ▼ ▼ kAAAAAAAXAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/M Építtetők figyelem! A Füzesabony és Környéke Vegyes Ktsz felhívja az építtetők figyelmét, hogy kislakásépítését soron kívül vállalja, teljes kulcsátadással. Ugyancsak vállalja átalakítás, javítás, valamint külső, színes vakolás készítését, OTP-s családi házak építésé­hez és más kislakás építéséhez a költségvetést díjtala­nul elkészíti, az építési engedélyt elintézi. Forduljanak bizalommal szövetkezetünk műszaki csoport­jához, Füzesabony, Hunyadi utca 56. Telefon: 106. szám. / ‘ egyaránt hibáztatni, de kény­telen elismerni, hogy Izrael tie ENSZ alapokmányát súlyosan megsértve támadta meg Szí-A riát. 1 " Ezután Morozov, a Szovjet­unió képviselője emelkedett szólásra. Rámutatott, tények bizonyítják, hogy március 16-án és 17-én izraeli fegyve­res erők előre meghatározott terv szerint agressziót követtek el Szíria ellen. Morozov bírálta azokat r küldötteket, akik megpróbál­ták nyíltan, vagy burkoltai védelmükbe venni az agresz szórt. Morozov támogatta a szíria határozati javaslatot, amel; felszólítja a Biztonsági Taná­csot, ítélje el az izraeli részrő Szíria ellen végrehajtott táma­dást és szükség esetén tegyer megfelelő lépéseket a tovább: agressziók megakadályozására. A Biztonsági Tanács hétfőn április 9-én, folytatja a vitát. (MTI) gyobb akadályokat gördít a genfi leszerelési tárgyalások útjába. A Tokyo Times szer­kesztőségi cikkében ezt írja: „A japán nép számára most már csak egy lehetőség nyílik: országos mozgalmat indítani nemcsak az atomfegyverkísér­letek ellen, hanem a leszere­lésért is." (MTI) TOKIO (TASZSZ): Japán­ban nagy figyelmet keltett Hruscsov szovjet miniszterel­nök üzenete, amelyben vála­szolt lkeda japán min'szter- elnök március 10-i levelére. A tokiói lapok első oldalon bő kivonatban közük Hruscsov üzenetét ilyen címekkel: „Az Egyesült Államok akadályozza a megegyezést a nukleáris fegyverkísérletek megszünteté­séről. Ellenőrzés helyett kém­kedés”. (Jomiuri), ,.A Nyugat nem kívánja a megegyezést.” Ugyanakkor a japán sajtó elítélően nyilatkozik az ame­rikai kormánynak arról az el­határozásáról, hogy légköri atomrobbantásokat végez. A befolyásos Aszahi megjegyzi, hogy a washingtoni kormány döntése minden eddiginél na­Amerikában üldözi szakszerveze NEW YORK (TASZSZ): Archie Brown neves kommu­nista szakszervezeti vezető ál­dozatul esett a Griffin-féle munkásellenes törvénynek, amely megtiltja a kommunista párt tagjainak, hogy hivata­los tisztségeket töltsenek be a szakszervezetekben. Brown a San Fracisco-i dokkmuká- sok szakszervezetének egyik vezetője. Többször jelölték Kalifornia állam kormányzósá- ;i tisztére és szenátusába. A san francisco-i szövetségi bíróság felülvizsgálta Brown j Amerikai tudós leleplező uyHatkbzafa A szíriai és az izraeli panasz vitája a Biztonsági Tanács ülésén atomfegyverkísérletek betiltá­sáról folyó tárgyalásokon „tu­dományos szempontból gyenge” az Egyesült Államok pozíciója a föld alatti atomrobbantások észlelhetösége kérdésében. Leet professzor megállapít­ja, hogy az Egyesült Államok hadügyminisztériuma „figyel­men kívül hagyja a szeizmoló- gusok szakvéleményét”. Az amerikai kormány visszaél a műszaki adatokkal, hogy politi­kai álláspontját fenntarthassa. „A kormány talán csak ürü­gyet keres, hogy ellenőrzést követelhessen Oroszországban — jegyezte meg az amerikai tu­dós —, de indokolásképpen nincs joga a földrengéstan ada­taira hivatkozni”. (MTI) znciaországi ii kampány i beszéde rádió- és televíziós beszédet intézett a nemzethez és beszé­dével lezárta a vasárnapi* franciaországi népszavazást előkészítő kampányt. A francia elnök beszédében arra kért minden franciát: igennel szavazzon a népszava­záson, s ezzel támogassa az Algériával megkötött tűzszü­netet. A vasárnapi szavazás lehe­tővé teszi majd, hogy új kap­csolatok alakuljanak ki Algé­ria és Franciaország között ti békében és egy olyan társulás­ban, amely a józan ésszel és a barátsággal összhangban áll — mondotta az elnök. (MTI) NEW YORK (TASZSZ): A National Guardian legutóbbi számában ismerteti dr. L. Don Leelnek, a Harvard Egyetem geológiai professzorának, a vi­lág egyik legtekintélyesebb szeizmológusának nyilatkoza­tát, aki megállapítja, hogy az Vmi > ii i ■ ....... ik a kommunista ti vezetőket ügyét, s abban találta bűnös­nek, hogy kommunista és szakszervezeti vezetőként ténykedett. Egyévi börtönbün­tetésre és tízezer dollár pénz­bírságra ítélhetik. (MTI) Lezárult a fr< népszavazás De Gaulle PÁRIZS (Reuter): De Gaulle francia államfő pénteken este

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents