Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-27 / 97. szám
1902. április 27., péntek NÉPÚJSÁG 3 Fiatal, szocialista mezőgazdaságunk fölénye már az első esztendőben megmutatkozott KÜLÖNLEGES ÓRA (Folyt, az 1. oldalról.) s. gazdaságainkban a jövőben is bátran, merészen alkalmazni kell. Az eredmények mellett szólott a hiányosságokról. Hiányosság többek között az, : javítanunk kell c minős< mert mint tréfásan megjegyezte: két és fél litert adó tehenekkel nem lehet kommunizmust építeni. Hiányosságként szólott arról is, hogy egyes közös gazdaságok tervei nem elég megalapozottak. Azokat nem a tagsággal közösen dolgozták ki, hanem csak néhány ember agyalta ki, éppen ezért, realitásuk kétségbevonható. A megye feladatairól szólva elmondotta, hogy ez évben el akarjuk érni, hogy egyetlen közös gazdaságunk se osszon 20 forint alatt, és hogy a jelenleg gyenge termelőszövetkezetek év végére megerősödjenek, megszilárduljanak. MeA VI A referátumot vita követte. A vitában elsőnek Szabó Imre, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság titkára szólalt fel. Egyetértett a beszámolóval, majd elmondotta, hogy a gyöngyösi járásban a tsz-ek munkaegység átlaga 42 forint volt, az egy tagra eső jövedelem pedig elérte a 11 300 forintot. A közös gazdaságokban eredményesen szilárdul meg a jó •kollektíva, a vezetés. Mint mondotta, el akarják érni, hogy május elsejére a kukorica is a földbe kerüljön, május ló-ig pedig 500 hold szőlőtelepítéssel végeznek. Több figyelmet kért az illetékes szervektől az oltványelőállítás iránt, és hangsúlyozta, annak ellenére, hogy Heves megye adja az ország oltványtermelé- *sének a kétharmadát, ezen be- . lül a gyöngyösi járás ennek 91 .százalékát, a SZÖLFA, de a [ többi illetékes szerv sem fordít véleménye szerint elég figyelmet erre a munkára, az itt folyó tevékenységre. Juhász Ferenc elvtárs, a makiári páttitkár, a községben folyó munkáról tájékoztatta a megyei pártizottság ülését. Elismeréssel szólt az anyagi ösztönzés módszereiről, majd a munkaverseny fontosságáról beszélt. Sramkó László, a Hevesi Járási Pártizottság titkára nagy érdeklődést keltő felszólalásában részletesen szólott a járás mezőgazdasági eredményeiről. Kijelentette: az idén is mindent megteszünk azért, hogy tovább erősödjenek termelő- szövetkezeteink, hogy minél több árut adjunk a népgazdaságnak. Elmondotta, hogy az idén 55 vagon árubaromfit ad a járás át a felvásárló szerveknek a 27 vagon tervezettel Felhívás a mei Megyénk dolgozói is nagy lelkesedéssel fogadták a KB határozatát, hogy ez év őszén összeül az MSZMP VIII. kongresszusa. Ez a lelkesedés megnyilvánul abban is, hogy figyelemreméltó kezdeményezések történtek a munka frontján. Egyes személyek, munkabrigádok, munkacsapatok, szocialista brigádok, de egész üzemrészek. vállalták azt, hogy a kongresszust, a szocializmus további sikeres építésének érdekében fokozottabb munkasikerekkel köszöntik. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának kibővített ülése foglalkozott megyénk dolgozóinak ez irányú helyes kezdeményezésével és a következőket határozta: 1. Felhívja a párttagság, a pártszervezetek és pártbizottságok, valamint a szakszervezetek és KISZ-szervezetek figyelmét. hogy megyénk dolgozóinak az MSZMP VIII. kongresszusára tett munkavállalásait k- "f ' fel. támogassák a dolgozék k-zdeményezéseinek kiszélesítését. hogy lassú még mindig az előrehaladás a termésátlagok maximumának elérésében. Nem kielégítő az állatállomány sűrűsége, alacsonyak a hozamok. Ebből következik, hogy íz állatállomány égén, gyénkben is éppen úgy, mint az egész országban, a fő feladat most a közös gazdaságok további megszilárdítása, a terméshozamok növelése, a termékbőség megteremtése. A mezőgazdaságban folyó kongresszusi munkaversennyel kapcsolatban elmondotta, hogy azzal a pártszervezetek, illetve a tanácsok is többet törődjenek. Értékeljék a versenyt, dicsérjék meg azokat, akik szorgalmas munkával szép eredményeket mutatnak fel. Végezetül felhívta a figyelmet 'a soron következő mezőgazdasági munkák végzésére, a növény- ápolásra, amely az elkövetkezendő hetek döntő feladata lesz. ita szemben. A 17 ezer sertés helyett 18 és fél ezret adnak majd át, ebből 3500-at a háztáji gazdaságok. Részletesen szólott az anyagi ösztönzés lehetőségeiről, az egységes paraszti osztály kialakításiról. Bírálta a Vízügyi Főigazgatóságot, amely különböző huzavonákkal akadályozza meg, hogy a Tárná mentén aránylag olcsó öntözési rendszert alakítsanak ki a termelőszövetkezetek. Teljesíthetetlen feltételeket szabnak a Vízügyi Főigazgatóság szakemberei, és egy szemernyit sem segítik elő az öntözési tervek megvalósulását. A következő felszólaló Misi Sándor, a KISZ megyei bizottságának titkára volt, aki a termelőszövetkezetekben élő és dolgozó fiatalok életéről beszélt. Elmondotta, hogy napjainkban 3800 fiatal tsz-tag dolgozik a szövetkezetekben, de több azoknak a száma, akik mint besegítő tagként munkálkodnak. Elismerően szólott az ifjúsági munkacsapatokról, és kifejezésre juttatta, hogy a 85 ifjúsági munkacsapatban dolgozó 2000 fiatal ma már számottevő erőt jelent a termelőszövetkezetekben, hiba azonban, hogy a fiatalok többsége nem ismeri az anyagi ösztönzés különböző módjait, noha az igen nagy fontosággal bírna a fiatalok, de a tsz szempontjából is. A megyében 130 fiatal agronómus vállalta a tsz-ifjúsági munkacsapatok patronálását — mondotta Misi elvtárs. Ezek a szakemberek öt szakmai előadást tartanak ma a fiataloknak, és fejlesztik szakmai tudásukat. Hiányosságként említette meg, hogy több termelőszövetkezetben nincsenek még a KISZ- szervezet soraiban a fiatalok. gye dolgozóihoz 2. Felkéri az állami és tömegszervezeteket, valamint tömeg- mozgalmakat, hogy adjanak meg minden segítséget a kongresszusi verseny bürokráciától mentes szervezéséhez, fordítsanak nagy gondot a vállalások teljesítésére, az elért eredmények rendszeres értékelésére és nyilvánosságára. 3. A megyei pártbizottság elhatározta, hogy a kongresz- szusi versenyben legjobb eredményt elért ipari, mezőgazda- sági, kereskedelmi vállalatoknak kongresszusi zászlót és oklevelet adományoz. Az MSZMP Heves megyei . Bizottsága reméli, hogy a me- [ gye ipari munkássága, műszaki értelmisége, a termelőszövetkezeti, állami gazdasági és gépállomási dolgozók minél [ nagyobb számban bekapcsolódnak e nemes vetélkedésbe, s a , termelésben elért jobb munká- , jukkái elősegítik a szocializ- . mus további építését, az egész . dolgozó nép jólétének növe- , lését. : AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA Különleges óramüvet készített Oleg Gvozgyev, volgográdi órásmester. Az óra számlapja plexi-ijvegből készült. A számok mellett betűk állnak, amelyek az óramutató forgásának irányában Uljanov Lenin nevét adják. Az órának nincs központi hajtóműve, minden mutató egyéni meghajtással, önállóan működik. A számlap felső részén a világ első szputnyikja látható. A számlap alsó részén több kisebb számlap mutatja külföldi fővárosok és szovjet városok zónaidejét, A naptár a hét napjait mutatja. A számlap közepén barométer van elhelyezve. (MTI Külföldi Képszolgálat) A lakosság igényei szerint Több mint 40 millió forint Eger város költségvetése Érthető az az emberi törekvés, hogy mindenki igyekszik anyagi jólétben, kulturált, egészséges környezetben élni. Ennek a törekvésnek apró jelei azok a bejelentések, kérelmek, levelek, amelyek sürgetik, hogy több járdát építsenek, portalanítsák az utakat, több pénzt költsenek a napközi otthonokra, az iskolákra, a sportra, a városok, községek szépítésére. Ezeknek az igényeknek kielégítését azonban az anyagi javaktól kell függővé tenni, attól, hogy a lakosság mennyiben járul hozzá ezeknek az igényeknek kielégítéséhez, hogy az üzemekben, a földeken milyen termelékenységgel dolgoznak az emberek, s mennyi anyagi alapot biztosítanak ezeknek az igényeknek teljesítéséhez. Eger város idei költségvetésének kialakítását is ezek a tények tették függővé, ennek figyelembevételével döntöttek, amikor jóváhagyták a város több mint 40 millió forintos költségvetését Ez a növekvő gazdasági alap tette lehetővé a tavalyi kedvezőtlen mezőgazdasági termés ellenére is, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 25,5 százalékkal több pénz jut a város fejlesztésére, szépítésére, s a vártnál nagyobb arányban tudja a városi tanács kielégíteni a lakosság igényeit. Azt mondjuk: a vártnál nagyobb mértékben, mert az utak, hidak rendben tartására, a járdák javítására a tervezett 2 millió 80 ezer forint helyett 3 millió 480 ezer forintot költhetnek az idén. A parkok felújítására, a város tisztán(t4*éHifkkm AUTO ES L AK AS. önmagában — sajnos, hogy ezt kell mondanom: — „szokványos” históriák. A Szerszám- és Készülék- gyár gyöngyösi lakótelepe mindinkább tekintélyesebb lesz: szüntelenül építkeznek. Még csak fiatal csemeték nyújtogatják véznácska, ujjnyi vastag törzsüket a melengető nap felé, de a lapos tetejű tömbök kéményei már vígan füstölögnek és gyermekek játszanak a házgk előtt. A lakásgazdálkodás nem igen népszerű az üzem vezetői számára. Kevés a lakás, sok az igénylő. S bizony rettenetesen nehéz elosztani 48 lakást 260 kérelmező között úgy, hogy mindenkinek ínyére legyen. Sok család lakik olyan körülmények között, hogy a felnőtteknek és a gyerekeknek egy helyiségben kell aludniok. Sokan laknak régi, ósdi, sötét és nedves szobákban, ahol tönkre mennek a bútorok, penészednek a ruhák. Sokan vannak, akik vidékről, a környező falvakból járnak az üzembe, állandóan utaznak, buszon rázódnak s nincs idejük a társadalmi munkára, művelődésre. Ezeknek az embereknek mind, mind lakás kell. S kapnak is a sürgősség a fontosság határain belül. A lakást kérők között sokféle-forma akad, olyan is, aki szemrebbenés nélkül másoktól, a legjobban rászorulók elől orozza el az egy szoba, két szoba komfortot. — Egy dolgozónk szüntelen a nyakamra járt — mondja Fehér János elvtárs, az üzem párttitkára — elárasztott panaszaival. Olyanokat mondott, szinte sírva, hogy a felesége elválik tőle, ha nem kap rendesebb lakást, meghogy nem sokáig bírja már idegekkel a sok vesződést, súrlódást, s ha nem segítünk, öngyilkos lesz. Segítettünk. Ám mit tesz isten: később kiderült, hogy volt az illetőnek jó lakása, de mert kapott az államtól jobbat, azt a másikat szépen eladta. Más... — Egy fiatal technikus ugyancsak lakásért fordult hozzánk. Róla előbb megtudtuk, hogy volt ugyan saját háza falun, de azon túladott és a pénzen autót vett. Hát az ilyen emberektől sokkal előbbre valók azok a munkásaink, akiknek ténylegesen szükséges a lakás, akik valóban megérdemlik az egy szoba, komfortot. Megjegyzésünk: a szerénység az igényekben sem ártalmas! A BAJKEVERŐ. Az alkoholról van szó, amelyet tudvalevőleg nem vetnek meg mai napig bányászaink, mondván: „le kell öblíteni a szénport”, „nehéz munka, sokat izzad az ember, nedvességet veszít a szervezet, s azt valamiképpen pótolni kell.” így vélekednek az sz-i bányászok is. Az sz-i bányaüzem nem bír nagy jelentőséggel megyénk bányászatában, néhány százan dolgoznak csak itt. Mégis az emberekkel százszorta nehezebb bánni, mint az ezres, ezren felüli létszámú üzemeknél. Laza a munkafegyelem. Korábban előfordult, hogy a kisvonaton műszakba menet, vagy jövet pálinkát árultak. Fizetéskor pénzért, fizetések előtt és utána „kontóra”. Előfordult, hogy a szeszt kulacsokban is becsempészték a bányába. Az alkoholfogyasztás következtében több íz£>en verekedések is kirobbantak a vonaton. S hiába kaptak egyesek írásbeli figyelmeztetést, megrovást és érezték e büntetések anyagi hátrányát, sokan nem vonták le a kellő tanulságokat. A legutóbbi leszállás előtti ellenőrzéskor 30 bányász közül hatot (írd és olvasd: 6-ot) találtak italosán!) Az üzemi pártszervezet taggyűlésein állandó napirendi pontként szerepel az alkohol. Egyáltalán nem ritka eset manapság sem, hogy az aknászok hazaküldenek embereket, mert siktába jövet megisznak egykét finjlzsa bort, egy-két féldecit. A föld alatt dolgozó bányászt munkahelyén sok veszély fenyegeti, ha nem éber, nem óvatos a leghamarabb éri súlyos baleset. S erre példa már itt is akad. Ideje lenne okulni belőle, amíg nem késő. Pataky Dezső tartására pedig majdnem két* millió forinttal nagyobb ösz- szeg áll a városi tanács rendelkezésére, mint az az év elején várható volt. Ezenkívül növekedett a szociális otthonok költségeire fordítható összeg, az általános iskolák, óvodák állandó napközi otthonok költségvetése. A vízgazdálkodás címen is 350 ezer forintról 1 millió 830 ezer forintra növekedett az anyagi alap, amelyet az új lakótelep, a patakmeder munkálataira, s egyéb vízgazdálkodást javító célokra fordíthatnak. Mindezek a számok azt bizonyítják, hogy a városi tanács az anyagi lehetőségekhez képest azokra a célokra fordítja a költségvetés nagyobb összegeit, amelynek megoldása legsürgetőbb, s amelyek legjobban szolgálják a város szociális, egészségügyi, kulturális igényét. De miből teremti elő a városi tanács azt a 40 millió forintnál is magasabb összeget, amely ezeknek a feladatoknak megoldásához szükséges? Adókból talán? Vagy a lakosság egyéb terheinek növeléséből? Korántsem! A legjelentősebb összeg az állami hozzájárulásból adódik, amely 24 millió 611 ezer forintot tesz ki. Igen jelentős összeggel, csaknem 7 millió forinttal járulnak hozzá a tanácsi vállalatok a költségvetés bevételeihez, és csak elenyésző része kerül be adókból, mindössze 3 és fél millió forint. Ezek a bevételi források megfelelően bizonyítják, hogy bár a városi tanács, mint a korábbi években — az idén is számít a lakosság anyagi támogatására, hozzájárulására, de a költségek nagy részét állami és vállalati hozzájárulásból biztosítja. Számít a lakosság támogatására, mert bár 40 millió forint nagy összeg, de a lakosság igényei is állandóan növekednek, s amint ezt a tanács határozata is kimondja: úgy igyekeznek ezt kielégítem, hogy a meglevő összeggel gondosan takarékoskodnak és felhasználják a lakosság által felajánlott társadalmi munkákat is, amellyel újabb parkokkal, utakkal, s más, fontos, és a lakosságot szolgáló létesítményekkel gazdagodhatunk. A 40 millió forint tehát az utolsó fillérig a város lakosságának kulturális, szociális, egészségügyi igényeinek kielégítését szolgálja, de lehetőség van arra, hogy ezt a jelentős összeget tovább növelje a város lakossága, a különböző nagyértékű, közhasznú társadalmi munkákkal, hogy szebb, rendezettebb legyen a megye székhelyt. Kovács Endre A kibővített pártbizottsági ülés utolsó felszólalója Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMF Politikai Bizottságának póttagja, a Népszabadság főszerkesztője volt. Komócsin elvtárs mindenekelőtt tolmácsolta a Központi Bizottság és személy szerint Kádár János elvtárs köszönetét a megyei pártbizottságnak, a megyében dolgozó kommunistáknak és pártonkí- vüliek tízezreinek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében kifejtett munkásságukért Elmondotta, hogy a Központ. Bizottság, de személy szerin: Kádár elvtárs is, igen nagyrá értékeli azt a munkát, amelyek a megye dolgozói kifejtettek az elmúlt három esztendőben és örömmel látják a mezőgazdaságunk jelenlegi fejlődését is. Felszólalása további részéber Komócsin elvtárs részletesen szólott, az anyagi érdekeltség elvének alkalmazásáról. Kihangsúlyozta, hogy az anyagi érdekeltség alkalmazása segíti, lendíti, buzdítja a termelést, tehát hasznos és kívánatos. Az egységes paraszti osztály kialakításáról szólva kihangsúlyozta, hogy termelőszövetkezeteinkben minden tagot végzett munkája alapján kell megítélni, és nem szabad senkivel sem éreztetni, hogy hány hold földje volt a magángazdaságok idején. Egységes szövetkezeti parasztságot, erős, gazdaságilag fejlett termelőszövetkezeteket csak úgy lehet létrehozni, ha közös gazdaságok minden tagja egyenlő rangú és jogú, és kinek-kinek a végzett munkája alapján jár a bírálat, vagy a dicséret — fejezte be nagy tét- I széssel fogadott beszámolóját Komócsin elvtárs. Az elhangzott hozzászólásokra Putnoki László elvtárs válaszolt, majd ugyancsak Putnoki elvtárs rövid nemzetközi tájékoztatót tartott a pártbizottsági ülés részvevőinek. Végezetül Bíró József elvtárs ismertette a megyei párt- bizottság felhívását a megye dolgozóihoz, amelyet a tanácskozás egyhangúlag elfogadott. A megyei pártbizottság kibővített ülése Bíró elvtárs zárszavával ért véget.
