Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. április 26., csütörtök ZILA1 JÁNOS, a petőfibányai gépüzem eszter­gályos műhelyének művezető­je. A forgácsoló részlegben 34 ember dolgozik a keze alatt. Zilai Jánost igyekezetéért és szaktudásáért becsülik, vidám jókedvéért szeretik az embe­rek. Szaktudás és emberszere­tet, időtálló, biztos mércék ezek. — MÉSZÁROS JÓZSEF egri tanácstag április 27-én a Tárkányi Béla utca lakói ré­szére beszámolót tart az SZTK várótermében, este 6 órakor. Április 28-án pedig az Egész­ségház utcában lakótömbön­ként tart fogadónapot az esti órákban.- SPORTÖLTÖ ZÖT építe­nek a Mátraderecskei KISZ- fiatalok. A régi futballpálya szomszédságában egy romos épületet alakítottak át a vál­lalkozó szellemű fiatalok, ezzel is hozzájárulva az MTST áltál kiírt pályaépítési versenymoz­galomhoz, és az ISZM második fokozatú jelvény első követel­ményének teljesítéséhez. — A HÄMÄN KATÓ kul­turális szemle egri városi be­mutatója május 1-én, délután három órakor lesz. Április 30-án az úttörők szemléjére kerül sor Füzesabonyban.- ÉLÜZEM LETT a Parád- sasvári Üveggyár és az Isten- mezeji Ásványbánya Vállalat. A két üzem dolgozói szorgal­mas munkájukkal érdemelték ki az élüzem címet, amelyet május elsején adnak át az üze­mek vezetőinek, és a kiváló munkásoknak. — A MEGYE művelődési házainak öntevékeny képző­művész szakkörei beküldték a Hámán Kató seregszemlére készített pályaműveiket, ame­lyeknek elbírálását a napok­ban kezdi meg a népműve­lési tanácsadó szakbizottsága. A sikeres pályamunkákból május közepén kiállítás nyí­lik. l&iympokflSB Horváth Lajos: A világnézeti nevelés időszerű kérdései örvendetes jelenség, hogy a világnézeti nevelés­sel foglalkozó irodalmunk az utóbbi években jelentékenyen gyarapodott. Ez egyáltalán nem véletlen jelenség. A szo­cializmus gazdasági alapjainak lerakása után fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani a szo­cialista, kommunista világné­zet kialakítására. Horváth Lajos most megje­lent könyvében a világnézeti nevelés néhány időszerű prob­lémájának bemutatására tesz kísérletet a teljesség igénye nélkül. A szerző munkájában öt kérdést boncolgat. Sorrend­ben a következőket: 1. A ta­nulók világnézeti nevelése a Horthy-rendszer iskoláiban. 2. A világnézet kialakulásának folyamata, 3. A világnézeti nevelés fogalma és helye a nevelés folyamatában, 4. A világnézeti nevelés a tanítási órán. 5. A világnézeti nevelés a tanítási órán kívül. A kővetkezőkben eltekin­tek a tartalmi ismertetéstől, (aki a könyvet elolvassa, ar­ról úgyis tudomást szerezhet!) inkább a könyv olvasása so­rán bennem felötlött néhány gondolatomat írom le. Csak helyeselhető, hogy a szerző, mielőtt a világnézeti nevelés kérdéseiről írna, egy fejezetet szentel a tanulóifjú­ság Horthy-korszak alatti is­kolai, világnézeti nevelésének bemutatására. A kérdés kifej­tése elvileg is igen fontos. Hisz még ma is vannak olya­nok, akik azt állítják, hogy a Horthy-korszak iskoláiban nem volt világnézeti nevelés. Szerintük ez csak a mai szo­cialista iskolában van. Per­sze, akik ilyet állítanak, na­gyon is tévednek, illetve tu­datosan tévednek. Ezen állítá­sokkal a szocialista iskolában folyó világnézeti nevelés fon­tosságát kívánják elvitatni. A szerző helyesen mutatja ki, hogy a Horthy-korszak isko­láiban a tanulókat az uralko­dó osztályok vallásos, nacio­nalista, soviniszta, irredenta világnézetre oktatták. S min­den erejükkel arra töreked­tek, hogy a tanulókat „meg­mentsék” a „bolsevista” esz­mék fertőzésétől. Érdemes volna később a szerző által csak vázlatosan kifejtett kérdést teljes egé­szében feltárni, mert eddig ezen a terülten csak részta­nulmányok születtek. Helyes az, hogy a könyv a világnézeti nevelés tárgyalása során erőteljesen kiemeli a vallásos világnézet kiküszö­bölésének fontosságát. Azért helyes ez, mert nálunk Ma­gyarországon a régi, retrog- rád világnézeti maradvánj'ok között legnagyobb szerepe a széles társadalmi rétegeket Furfangosok filmfejtörője az Ipari Vásáron Az ez évi Budapesti Ipari Vásár egyik érdekes színfolt­ja nem csupán tetszetős kül­sejével, látványos tablóival, vetítésekkel, színészfotók áru­sításával és az ismert film­művészek személyes megjele­nésével vonzza majd az ér­deklődőket. Ezenkívül naponta megrendezik a furfangosok filmfejtörőjét. Az érdekes já­tékot Pálos Miklós vezeti, és a jelentkezők a helyszínen pénz­jutalmat és mozijegy-vigaszdí- jakat nyerhetnek. A furfangosok filmfejtörő­jére jelentkező vásárlátogatók meghatározott filmekkel kap­csolatos, valamint általános filmművészeti kérdéseket kap­nak. Ahhoz, hogy valaki a já­tékban részt vehessen, lega­lább hármat kell az alábbi filmek közül megnéznie: Ilyen hosszú távoliét (francia) Mindenki ártatlan? (magyar) A lelkiismeret lázadása (NDK) Felmegyek a miniszterhez (magyar) Ferrara hosszú éjszakája (olasz) Házasságból elégséges (magyar) Tiszta égbolt (szovjet) öt nap—öt éjjel (NDK—szovjet) Keresztesek (lengyel) Két félidő a pokolban (magyar) Útközben (szovjet) Amíg holnap lesz (magyar) Aki a fenti előfeltételeknek eleget tesz, annak feltétlenül érdemes jelentkeznie a' film­fejtörőre. Kétszeresen jól jár: jó filmeket látott, és rövid ne­gyedóra alatt megnyerheti a vásári szórakozások költségeit. érintő vallásnak van. Igen értékes, újszerű gon­dolatokat fejtegető rész a: „Világnézeti nevelés a tanítá­si órán kívül” című fejezet. A szerző a tanítási órán kí­vüli világnézeti nevelés szá­mos területét elemzi. Nézzünk csak ezek közül néhányat!: A közösségi élet megszervezésé­nek jelentősége, az ifjúsági szövetségek szerepe, á poli­technikai képzés és a termelő munka szerepe, a szülői ház szerepe a világnézeti nevelés­ben, vagy az utolsó pont: a pedagógusok világnézetének szerepe a tanulók világnéze­tének formálásában. Különösen figyelemre mél­tó ez az utolsó pont. Miért? Mert még ma is akadnak olyan emberek, akik egyes pedagógusok világnézeti fo­gyatékosságairól beszélni „ké­nyes” kérdésnek tartják. Legelsősorban egyes pedagó­gusok még mindig fennálló vallásos szimpátiájára gondo­lok. Szerintem, ha ez a kér­dés egyes esetekben fennáll, nem menthető azzal, hogy az illető jól dolgozik, hát bocsás­sunk meg neki. Ez az állás­pont teljesen helytelen. A jól dolgozó, de még vallásos, il­letve a vallás Iránt szimpáti­át érző pedagógustól is elvár­ható a világnézeti fejlődés, pontosan azért, hogy munká­ját még jobban tudja végez- ni. összefoglalva: megállapít­hatjuk, hogy az ismertetett könyv, bár nem törekedhetett teljességre, igen hasznos mun­ka. Csak ajánlani tudom ezt a könyvet minden pedagógus­nak. Szecskó Károly EGRI VÖRÖS CSILLAG Házasságból elégséges EGRI BLKE A gleiwitzi eset GYÖNGYÖSI PUSKIN Mindenki ártatlan? GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hamis alibi HATVANI VÖRÖS CSILLAG 80 nap a löld körül HATVANI KOSSUTH Az Inguri partján műsora Egerben este 7 órakor: Egy pohár víz (Ady-bérlet) 1962. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK: ERVIN 135 évvel ezelőtt, 1827. április 26-án halt meg BIHARI JANOS cigányprímás, zeneszerző. Művei­ben a népdalok elemeire támasz­kodott és a verbunkos egyik .ki­váló művelője volt. Lavottávgl és Csermákkal együtt a magyar ze­nei romantika „virtuóz triász”-át alkotta. Élettörténetét Major Er­vin írta meg 1928-ban. 175 évvel ezelőtt, 1787-ben e na­pon Született LUDWIG UHLAND német költő és politikus. f/űnt a „sváb költői iskola” vezetője ro­mantikus volt, de mentes annak túlzásaitól. 1815-ben megjelent első verses kötete tiszta, népies for­májú lírai gyűjtemény. Balladái (Az énekes átka, Kastély a tengerparton, A bosszú) a német iro­dalom remekei. Úttörő jelentőségű volt népdal- és mondagyűj­teménye. Mint politikus, az egységes és demokratikus Németor­szágnak volt egyik előharcosa. 150 évvel ezelőtt, 1812-ben e napon született ALFRED KRUPP, az „ágyúkirály”, aki 1853-ban az öntöttvas tömeggyártásában új 3 55 éve, 1907-ben született THEUN DE VRIES holland író; a haladó irodalom képviselője. M űvei közül Rembrandt-regénye, az 1848-as forradalmi évről írt trilógiája és a Szabadság piros ruhá­ban jár című, emelkedik ki. BIHARI JANOS ÚJ KOCSITULAJ.-ÚAf&t­és a megértő kollégák. (Mészáros András rajza) Cikkünk nyomán Rendszeres mozielőadást tartanak a poroszlói kuitúrházban Egy vb-határozat margójára Több alkalommal írtunk már lapunkban a kultúrházak és a mozik vitájáról, a Parla­mentben is elhangzott ez ügy­ben egy interpelláció, s április 1-i számunkban közöltük a művelődési miniszter válaszát. Most örömmel jelenthetjük olvasóinknak; hogy Poroszlón megszületett a megegyezés a Heves megyei Mozi üzemi Vál­■>iaiiiiiiiiiM>iiaiiiimiiiiiiii>ii<iiiiiiiiiiiiii(iuimiiiiiiiraiiiiwii>Hiiiiiiiiiiiiiuaiii>nii>iimiiiiiiifiiiiiiu>iiiii>ininiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiniHiiii>iii>niiMiiiiii!imiin<iiiia'i».i«ii»<ii ii!ianiiii •ai>aiiaiiai.>íiai,aiia>iai.>iiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiai« ii.iaiiiiii:iaHiiii,,a..iinii»i. mutatkozik be és Moyzisch nyilvántartásában a Cicero ne­vet kapta. Az attasé-kémfőnök jót mosolygott magában, ami­kor a római szónokot válasz­totta fedőnévül, az inasból meginduló végtelen szófolyam váltotta ki benne ezt a reak­ciót. Csak azt sajnálta, hogy szellemességét mások nem cso­dálhatják, hiszen erről még legbizalmasabb barátai előtt is hallgatnia kellete 38. A kagylóban azonban izga­tott női hang szólalt meg, olyan lendülettel és erővel, hogy kénytelen volt kicsit távolítani tűiétől. — A nagykövetségről beszé­lek, kérem, üljön azonnal ko­csiba. A látogató már várja hivatalában, Rendkívül fontos ügyben. Bemutatkozásra nem volt szükség, felismerte az első tit­kár feleségének hangját, ott laktak a nagykövetség épüle­tében. Az első titkár régivágá- sú diplomata volt. Moyzisch lenézte és csak úgy beszélt ró­la, mint a követség házőrző kutyájáról. Az ankarai nagy- követségen és az isztanbuli konzulátuson már régen nem a klasszikus szamárlétrái beosz­tás számított. Moyzisch ugyan fccsak” gazdasági attasé volt, beosztását tekintve, valójában 6 irányította a törökországi német titkosszolgálatot. A nagykövettel, Papennel egyen­rangú félként beszélt és igazá­ban egy riválisa volt: Max Willi Götz, aki Ankarában Ca- naris kémelhárító szolgálatát feépviselte, Hivatalosan együtt dolgoztak, valójában pattaná­sig feszült volt közöttük a hely­zet. Eltértek jellemükben is, Moyzisch óriási terveket for­ralt Kaltenbrunner közvetlen környezetébe akarta felvere­kedni magát, titokban Schel­lenberg posztjára áhítozott Götz pontosam elvégezte, amit rábíztak, a pénzt gyűjtötte, és az volt a vágya, hogy Magyar- országon, valahol Szeged kör­nyékén uradalmat és birtokot vásároljon magánaké Miért ép­pen Szeged környékén? — ne­héz lenne megmondani. Talán azért, mert eddigi legnagyobb sikerét magyarországi kapcso­latainak köszönhette. Megzsa­rolt egy Grosz György nevű budapesti menekültet és meg­felelő fedőnév alatt artista- ügynökséget hívatott életre ve­le. Csak olyanok jöhettek szá­mításba jól fizetett turnéra — szakmai feltételek jóformán nem voltak —, akiknek hozzá­tartozóik Magyarországon ma­radtak. Az első állomás Török­ország volt, ott rábírták őket, hogy tegyenek németellenes kijelentéseket, s próbálják meg folytatni útjukat a Közel-Ke­letre, Palesztinába, Máltára, amerre csak lehet. A náci kém­szolgálat azonban csak egér- utat adott a szerencsétlenek­nek, az ügynökök követték és zsarolták őket, valamennyit megfenyegették otthonmaradt szeretteik elpusztításával. Így szerveztek embereket. Max Willi Götznek ez az akció elő­léptetést jelentett, Moyzisch pedig irigykedett és megpró­bálta kifogni a maga nagy halát. Gyorsan feltárcsázta a szőke Bessiet, lemondta a találkozót. A borotválkozás befejezésére most már kevesebb gondot for­dított, amint kész lett, szágul­dott a követségi palota irá­nyába; A szürkeruhás fiatalember nem hivatali szobájában, ha­nem a híres fehér fogadóban várta. Vendégén minden átla­gos és közepes volt, termetétől öltözködéséig. Azok közé az emberek közé tartozott, akik­ről úgy mondják, tizenkettő van egy tucatban. Származásá­ra nézve albán, de évek óta él Törökországban, az angol nagykövetnek, Sir Hughe Knatchbull Hugessennek az ina­sa, Neve Daniello, Pierreként Moyzisch eleinte nagy fantá­ziát látott a fiatalemberben, többször kért pénzt Berlinből, kapott is márkát, csak fontot nem. Az. inas pedig — nemhiá­ba szolgált az angol nagykövet mellett, — a fonthoz ragasz­kodott. A fényképezőgépeket is időben átadta, csak éppen eredmény nem mutatkozott; Moyzisch ezért nem a legna­gyobb melegséggel, türtőztetve magát, de hangjában bujkáló idegességgel kérdezte: — Mi újság, Pierre? Hozott valamit a részemre? — A dolog úgy áll — kezdte zavaros mondókéj át Daniello- Pierre-Cicero —, hogy már meglenne a kért irat, de ;.. — De pénzre lenne szüksége. Készpénzre. Fontra — szakí­totta félbe Moyzisch, aki ponto­san ismerte emberét és tudta, hogy mire akar kilyukadni. — Megkérem, vár­jon. Szobájába sie­tett, hármasá­val vette a lép­csőket, kinyitot­ta páncélszek­rényét és kivett belőle két bank- jegyköteget. Milyen szeren­cse, hogy Berlin éppen tegnap küldött fontot. Hónapok óta várta már ezt a küldeményt. Magában átkoz­ta a központot, hogy azt hiszik: itt lelkesednek az emberek és ingyen jelent­keznek az ügynöki munkára. Első eset két év óta, hogy vég­re egy összegben kapott száz­ezer angol fontot. Mikor visz- szatért a fehér fogadó elé, pil­lanatra megtorpant, kifújta magát, könnyedén lépett be, kezében a bankjegykötegekkel játszott. — Húszezer — szólt csende­sen. (Folytatjuk) lalat és a községi tanács kö­zött. Az április 19-i községi ta­nácsi vb-ülés határozatot ho­zott: szerződést kell kötni a Heves megyei Moziüzemi Vál­lalattal és az új kultúrház nagytermében meg kell kez­deni a rendszeres filmvetíté­seket. Mint érdekességet említjük meg, hogy egyetlenegy vb-tag sem ellenezte a javaslatot, s hozzászólásaikban helyeselték a megállapodást. Elhangzott olyan hozzászólás is, amelyben külön kérték a moziüzemi vállalatot, hogy rendszeresen tartsanak, a fiatalok részére, vasárnap délelőtti matinéelő- adást. A Heves megyei Moziüzemi Vállalat rövid idő alatt vetí­tésre alkalmas állapotba hoz­za a helyiséget, felszerelik a gépeket és egy hónapon belül, hetenként szerdán és szomba­ton, megkezdik a rendszeres filmelőadásokat. Elvi megálla­podás született arra vonatko­zóan is, hogyha erre igény mutatkozik és a kultúrház nagyterme szabad, ügy vasár­nap is vetítenék. S hogy minden felesleges vitát már eleve kiküszöbölje­nek, így megállapodás szüle­tett: a mozi üzemvezetői tiszt­ségét a kultúrház igazgatója látja el, s közös lesz a kisegítő személyzet is. Értesülésünk szerint Po­roszló mozilátogató közönsége a jövőben jobb filmellátást kap, s a moziüzemi vállalat mindent elkövet, hogy a hideg idő beálltáig megoldja a nagy­terem fűtését. A régi mozi­helyiség sem marad kihaszná­latlanul, előreláthatóan a ter­melőszövetkezetnek adják át az épületet. Megtört tehát a jég a kul­túrházak és a mozik vitájá­ban. A Poroszló Községi Ta­nács .— ha kissé késve is —, de bizonyította, hogy lehet megoldást találni. Reméljük, a poroszlóiak példáját követik Gyöngyöshalászon, Nagyrédén és Gyöngyössolymoson is. (mi

Next

/
Thumbnails
Contents