Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-26 / 96. szám
4 NÉPÚJSÁG 1962. április 26., csütörtök ZILA1 JÁNOS, a petőfibányai gépüzem esztergályos műhelyének művezetője. A forgácsoló részlegben 34 ember dolgozik a keze alatt. Zilai Jánost igyekezetéért és szaktudásáért becsülik, vidám jókedvéért szeretik az emberek. Szaktudás és emberszeretet, időtálló, biztos mércék ezek. — MÉSZÁROS JÓZSEF egri tanácstag április 27-én a Tárkányi Béla utca lakói részére beszámolót tart az SZTK várótermében, este 6 órakor. Április 28-án pedig az Egészségház utcában lakótömbönként tart fogadónapot az esti órákban.- SPORTÖLTÖ ZÖT építenek a Mátraderecskei KISZ- fiatalok. A régi futballpálya szomszédságában egy romos épületet alakítottak át a vállalkozó szellemű fiatalok, ezzel is hozzájárulva az MTST áltál kiírt pályaépítési versenymozgalomhoz, és az ISZM második fokozatú jelvény első követelményének teljesítéséhez. — A HÄMÄN KATÓ kulturális szemle egri városi bemutatója május 1-én, délután három órakor lesz. Április 30-án az úttörők szemléjére kerül sor Füzesabonyban.- ÉLÜZEM LETT a Parád- sasvári Üveggyár és az Isten- mezeji Ásványbánya Vállalat. A két üzem dolgozói szorgalmas munkájukkal érdemelték ki az élüzem címet, amelyet május elsején adnak át az üzemek vezetőinek, és a kiváló munkásoknak. — A MEGYE művelődési házainak öntevékeny képzőművész szakkörei beküldték a Hámán Kató seregszemlére készített pályaműveiket, amelyeknek elbírálását a napokban kezdi meg a népművelési tanácsadó szakbizottsága. A sikeres pályamunkákból május közepén kiállítás nyílik. l&iympokflSB Horváth Lajos: A világnézeti nevelés időszerű kérdései örvendetes jelenség, hogy a világnézeti neveléssel foglalkozó irodalmunk az utóbbi években jelentékenyen gyarapodott. Ez egyáltalán nem véletlen jelenség. A szocializmus gazdasági alapjainak lerakása után fokozottabb figyelmet kell fordítani a szocialista, kommunista világnézet kialakítására. Horváth Lajos most megjelent könyvében a világnézeti nevelés néhány időszerű problémájának bemutatására tesz kísérletet a teljesség igénye nélkül. A szerző munkájában öt kérdést boncolgat. Sorrendben a következőket: 1. A tanulók világnézeti nevelése a Horthy-rendszer iskoláiban. 2. A világnézet kialakulásának folyamata, 3. A világnézeti nevelés fogalma és helye a nevelés folyamatában, 4. A világnézeti nevelés a tanítási órán. 5. A világnézeti nevelés a tanítási órán kívül. A kővetkezőkben eltekintek a tartalmi ismertetéstől, (aki a könyvet elolvassa, arról úgyis tudomást szerezhet!) inkább a könyv olvasása során bennem felötlött néhány gondolatomat írom le. Csak helyeselhető, hogy a szerző, mielőtt a világnézeti nevelés kérdéseiről írna, egy fejezetet szentel a tanulóifjúság Horthy-korszak alatti iskolai, világnézeti nevelésének bemutatására. A kérdés kifejtése elvileg is igen fontos. Hisz még ma is vannak olyanok, akik azt állítják, hogy a Horthy-korszak iskoláiban nem volt világnézeti nevelés. Szerintük ez csak a mai szocialista iskolában van. Persze, akik ilyet állítanak, nagyon is tévednek, illetve tudatosan tévednek. Ezen állításokkal a szocialista iskolában folyó világnézeti nevelés fontosságát kívánják elvitatni. A szerző helyesen mutatja ki, hogy a Horthy-korszak iskoláiban a tanulókat az uralkodó osztályok vallásos, nacionalista, soviniszta, irredenta világnézetre oktatták. S minden erejükkel arra törekedtek, hogy a tanulókat „megmentsék” a „bolsevista” eszmék fertőzésétől. Érdemes volna később a szerző által csak vázlatosan kifejtett kérdést teljes egészében feltárni, mert eddig ezen a terülten csak résztanulmányok születtek. Helyes az, hogy a könyv a világnézeti nevelés tárgyalása során erőteljesen kiemeli a vallásos világnézet kiküszöbölésének fontosságát. Azért helyes ez, mert nálunk Magyarországon a régi, retrog- rád világnézeti maradvánj'ok között legnagyobb szerepe a széles társadalmi rétegeket Furfangosok filmfejtörője az Ipari Vásáron Az ez évi Budapesti Ipari Vásár egyik érdekes színfoltja nem csupán tetszetős külsejével, látványos tablóival, vetítésekkel, színészfotók árusításával és az ismert filmművészek személyes megjelenésével vonzza majd az érdeklődőket. Ezenkívül naponta megrendezik a furfangosok filmfejtörőjét. Az érdekes játékot Pálos Miklós vezeti, és a jelentkezők a helyszínen pénzjutalmat és mozijegy-vigaszdí- jakat nyerhetnek. A furfangosok filmfejtörőjére jelentkező vásárlátogatók meghatározott filmekkel kapcsolatos, valamint általános filmművészeti kérdéseket kapnak. Ahhoz, hogy valaki a játékban részt vehessen, legalább hármat kell az alábbi filmek közül megnéznie: Ilyen hosszú távoliét (francia) Mindenki ártatlan? (magyar) A lelkiismeret lázadása (NDK) Felmegyek a miniszterhez (magyar) Ferrara hosszú éjszakája (olasz) Házasságból elégséges (magyar) Tiszta égbolt (szovjet) öt nap—öt éjjel (NDK—szovjet) Keresztesek (lengyel) Két félidő a pokolban (magyar) Útközben (szovjet) Amíg holnap lesz (magyar) Aki a fenti előfeltételeknek eleget tesz, annak feltétlenül érdemes jelentkeznie a' filmfejtörőre. Kétszeresen jól jár: jó filmeket látott, és rövid negyedóra alatt megnyerheti a vásári szórakozások költségeit. érintő vallásnak van. Igen értékes, újszerű gondolatokat fejtegető rész a: „Világnézeti nevelés a tanítási órán kívül” című fejezet. A szerző a tanítási órán kívüli világnézeti nevelés számos területét elemzi. Nézzünk csak ezek közül néhányat!: A közösségi élet megszervezésének jelentősége, az ifjúsági szövetségek szerepe, á politechnikai képzés és a termelő munka szerepe, a szülői ház szerepe a világnézeti nevelésben, vagy az utolsó pont: a pedagógusok világnézetének szerepe a tanulók világnézetének formálásában. Különösen figyelemre méltó ez az utolsó pont. Miért? Mert még ma is akadnak olyan emberek, akik egyes pedagógusok világnézeti fogyatékosságairól beszélni „kényes” kérdésnek tartják. Legelsősorban egyes pedagógusok még mindig fennálló vallásos szimpátiájára gondolok. Szerintem, ha ez a kérdés egyes esetekben fennáll, nem menthető azzal, hogy az illető jól dolgozik, hát bocsássunk meg neki. Ez az álláspont teljesen helytelen. A jól dolgozó, de még vallásos, illetve a vallás Iránt szimpátiát érző pedagógustól is elvárható a világnézeti fejlődés, pontosan azért, hogy munkáját még jobban tudja végez- ni. összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy az ismertetett könyv, bár nem törekedhetett teljességre, igen hasznos munka. Csak ajánlani tudom ezt a könyvet minden pedagógusnak. Szecskó Károly EGRI VÖRÖS CSILLAG Házasságból elégséges EGRI BLKE A gleiwitzi eset GYÖNGYÖSI PUSKIN Mindenki ártatlan? GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hamis alibi HATVANI VÖRÖS CSILLAG 80 nap a löld körül HATVANI KOSSUTH Az Inguri partján műsora Egerben este 7 órakor: Egy pohár víz (Ady-bérlet) 1962. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK: ERVIN 135 évvel ezelőtt, 1827. április 26-án halt meg BIHARI JANOS cigányprímás, zeneszerző. Műveiben a népdalok elemeire támaszkodott és a verbunkos egyik .kiváló művelője volt. Lavottávgl és Csermákkal együtt a magyar zenei romantika „virtuóz triász”-át alkotta. Élettörténetét Major Ervin írta meg 1928-ban. 175 évvel ezelőtt, 1787-ben e napon Született LUDWIG UHLAND német költő és politikus. f/űnt a „sváb költői iskola” vezetője romantikus volt, de mentes annak túlzásaitól. 1815-ben megjelent első verses kötete tiszta, népies formájú lírai gyűjtemény. Balladái (Az énekes átka, Kastély a tengerparton, A bosszú) a német irodalom remekei. Úttörő jelentőségű volt népdal- és mondagyűjteménye. Mint politikus, az egységes és demokratikus Németországnak volt egyik előharcosa. 150 évvel ezelőtt, 1812-ben e napon született ALFRED KRUPP, az „ágyúkirály”, aki 1853-ban az öntöttvas tömeggyártásában új 3 55 éve, 1907-ben született THEUN DE VRIES holland író; a haladó irodalom képviselője. M űvei közül Rembrandt-regénye, az 1848-as forradalmi évről írt trilógiája és a Szabadság piros ruhában jár című, emelkedik ki. BIHARI JANOS ÚJ KOCSITULAJ.-ÚAf&tés a megértő kollégák. (Mészáros András rajza) Cikkünk nyomán Rendszeres mozielőadást tartanak a poroszlói kuitúrházban Egy vb-határozat margójára Több alkalommal írtunk már lapunkban a kultúrházak és a mozik vitájáról, a Parlamentben is elhangzott ez ügyben egy interpelláció, s április 1-i számunkban közöltük a művelődési miniszter válaszát. Most örömmel jelenthetjük olvasóinknak; hogy Poroszlón megszületett a megegyezés a Heves megyei Mozi üzemi Vál■>iaiiiiiiiiiM>iiaiiiimiiiiiiii>ii<iiiiiiiiiiiiii(iuimiiiiiiiraiiiiwii>Hiiiiiiiiiiiiiuaiii>nii>iimiiiiiiifiiiiiiu>iiiii>ininiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiniHiiii>iii>niiMiiiiii!imiin<iiiia'i».i«ii»<ii ii!ianiiii •ai>aiiaiiai.>íiai,aiia>iai.>iiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiai« ii.iaiiiiii:iaHiiii,,a..iinii»i. mutatkozik be és Moyzisch nyilvántartásában a Cicero nevet kapta. Az attasé-kémfőnök jót mosolygott magában, amikor a római szónokot választotta fedőnévül, az inasból meginduló végtelen szófolyam váltotta ki benne ezt a reakciót. Csak azt sajnálta, hogy szellemességét mások nem csodálhatják, hiszen erről még legbizalmasabb barátai előtt is hallgatnia kellete 38. A kagylóban azonban izgatott női hang szólalt meg, olyan lendülettel és erővel, hogy kénytelen volt kicsit távolítani tűiétől. — A nagykövetségről beszélek, kérem, üljön azonnal kocsiba. A látogató már várja hivatalában, Rendkívül fontos ügyben. Bemutatkozásra nem volt szükség, felismerte az első titkár feleségének hangját, ott laktak a nagykövetség épületében. Az első titkár régivágá- sú diplomata volt. Moyzisch lenézte és csak úgy beszélt róla, mint a követség házőrző kutyájáról. Az ankarai nagy- követségen és az isztanbuli konzulátuson már régen nem a klasszikus szamárlétrái beosztás számított. Moyzisch ugyan fccsak” gazdasági attasé volt, beosztását tekintve, valójában 6 irányította a törökországi német titkosszolgálatot. A nagykövettel, Papennel egyenrangú félként beszélt és igazában egy riválisa volt: Max Willi Götz, aki Ankarában Ca- naris kémelhárító szolgálatát feépviselte, Hivatalosan együtt dolgoztak, valójában pattanásig feszült volt közöttük a helyzet. Eltértek jellemükben is, Moyzisch óriási terveket forralt Kaltenbrunner közvetlen környezetébe akarta felverekedni magát, titokban Schellenberg posztjára áhítozott Götz pontosam elvégezte, amit rábíztak, a pénzt gyűjtötte, és az volt a vágya, hogy Magyar- országon, valahol Szeged környékén uradalmat és birtokot vásároljon magánaké Miért éppen Szeged környékén? — nehéz lenne megmondani. Talán azért, mert eddigi legnagyobb sikerét magyarországi kapcsolatainak köszönhette. Megzsarolt egy Grosz György nevű budapesti menekültet és megfelelő fedőnév alatt artista- ügynökséget hívatott életre vele. Csak olyanok jöhettek számításba jól fizetett turnéra — szakmai feltételek jóformán nem voltak —, akiknek hozzátartozóik Magyarországon maradtak. Az első állomás Törökország volt, ott rábírták őket, hogy tegyenek németellenes kijelentéseket, s próbálják meg folytatni útjukat a Közel-Keletre, Palesztinába, Máltára, amerre csak lehet. A náci kémszolgálat azonban csak egér- utat adott a szerencsétleneknek, az ügynökök követték és zsarolták őket, valamennyit megfenyegették otthonmaradt szeretteik elpusztításával. Így szerveztek embereket. Max Willi Götznek ez az akció előléptetést jelentett, Moyzisch pedig irigykedett és megpróbálta kifogni a maga nagy halát. Gyorsan feltárcsázta a szőke Bessiet, lemondta a találkozót. A borotválkozás befejezésére most már kevesebb gondot fordított, amint kész lett, száguldott a követségi palota irányába; A szürkeruhás fiatalember nem hivatali szobájában, hanem a híres fehér fogadóban várta. Vendégén minden átlagos és közepes volt, termetétől öltözködéséig. Azok közé az emberek közé tartozott, akikről úgy mondják, tizenkettő van egy tucatban. Származására nézve albán, de évek óta él Törökországban, az angol nagykövetnek, Sir Hughe Knatchbull Hugessennek az inasa, Neve Daniello, Pierreként Moyzisch eleinte nagy fantáziát látott a fiatalemberben, többször kért pénzt Berlinből, kapott is márkát, csak fontot nem. Az. inas pedig — nemhiába szolgált az angol nagykövet mellett, — a fonthoz ragaszkodott. A fényképezőgépeket is időben átadta, csak éppen eredmény nem mutatkozott; Moyzisch ezért nem a legnagyobb melegséggel, türtőztetve magát, de hangjában bujkáló idegességgel kérdezte: — Mi újság, Pierre? Hozott valamit a részemre? — A dolog úgy áll — kezdte zavaros mondókéj át Daniello- Pierre-Cicero —, hogy már meglenne a kért irat, de ;.. — De pénzre lenne szüksége. Készpénzre. Fontra — szakította félbe Moyzisch, aki pontosan ismerte emberét és tudta, hogy mire akar kilyukadni. — Megkérem, várjon. Szobájába sietett, hármasával vette a lépcsőket, kinyitotta páncélszekrényét és kivett belőle két bank- jegyköteget. Milyen szerencse, hogy Berlin éppen tegnap küldött fontot. Hónapok óta várta már ezt a küldeményt. Magában átkozta a központot, hogy azt hiszik: itt lelkesednek az emberek és ingyen jelentkeznek az ügynöki munkára. Első eset két év óta, hogy végre egy összegben kapott százezer angol fontot. Mikor visz- szatért a fehér fogadó elé, pillanatra megtorpant, kifújta magát, könnyedén lépett be, kezében a bankjegykötegekkel játszott. — Húszezer — szólt csendesen. (Folytatjuk) lalat és a községi tanács között. Az április 19-i községi tanácsi vb-ülés határozatot hozott: szerződést kell kötni a Heves megyei Moziüzemi Vállalattal és az új kultúrház nagytermében meg kell kezdeni a rendszeres filmvetítéseket. Mint érdekességet említjük meg, hogy egyetlenegy vb-tag sem ellenezte a javaslatot, s hozzászólásaikban helyeselték a megállapodást. Elhangzott olyan hozzászólás is, amelyben külön kérték a moziüzemi vállalatot, hogy rendszeresen tartsanak, a fiatalok részére, vasárnap délelőtti matinéelő- adást. A Heves megyei Moziüzemi Vállalat rövid idő alatt vetítésre alkalmas állapotba hozza a helyiséget, felszerelik a gépeket és egy hónapon belül, hetenként szerdán és szombaton, megkezdik a rendszeres filmelőadásokat. Elvi megállapodás született arra vonatkozóan is, hogyha erre igény mutatkozik és a kultúrház nagyterme szabad, ügy vasárnap is vetítenék. S hogy minden felesleges vitát már eleve kiküszöböljenek, így megállapodás született: a mozi üzemvezetői tisztségét a kultúrház igazgatója látja el, s közös lesz a kisegítő személyzet is. Értesülésünk szerint Poroszló mozilátogató közönsége a jövőben jobb filmellátást kap, s a moziüzemi vállalat mindent elkövet, hogy a hideg idő beálltáig megoldja a nagyterem fűtését. A régi mozihelyiség sem marad kihasználatlanul, előreláthatóan a termelőszövetkezetnek adják át az épületet. Megtört tehát a jég a kultúrházak és a mozik vitájában. A Poroszló Községi Tanács .— ha kissé késve is —, de bizonyította, hogy lehet megoldást találni. Reméljük, a poroszlóiak példáját követik Gyöngyöshalászon, Nagyrédén és Gyöngyössolymoson is. (mi