Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-26 / 96. szám
1962. április 26., csütörtök NEPOJSAG 5 Némának tetsző huzalsokaság között Látogatás a hatvani postahivatal távbeszélő központjában Aki belép az 1. sz. postahivatal emeleti termeibe, titokzatosnak tűnő huzallabirintust pillant meg, kapcsolótáblákat, színes, felvillanó, apró villany- körtéket. Szakadatlanul dolgoznak az értékes berendezések, s csúcsforgalmi időben a kapcsolótáblák előtt egyszerre hatan végzik az érdekes munkát. Bizony, hosszúnak tűnik a hétórás napi munkaidő, s a nyugodtabb idegzetű nőknek való ez a munka. Lecsillapítják olykor a türelmetlenkedő telefonálni akarókat, akik mindjárt, de azonnal szeretnék, ha kívánságuk teljesülne. Olcsó a távbeszélő és sokan veszik igénybe. Míg 1961 áprilisában 52 859 helyi beszélgetést bonyolítottak le az okos automaták, 1962 márciusában ez a szám 65 460-ra emelkedett, a kezdeményezett helyközi távbeszélgetések száma a fenti időpontokat figyelembe véve 8303, illetve 9914 volt, míg az érkezett beszélgetések száma 7446, illetve 9356. Az óra mutatója dél felé jár, itt a csúcsforgalom! Mintha mindenki egyszerre szeretne telefonálni. Van dolguk a fürge kezű távbeszélő kezeHM HM M<i M [ löknek. Szeretnének minden igényt gyorsan kielégíteni. Munkabrigád alakult, s most a szocialista cím elnyeréséért harcolnak 4i fáradhatatlan, fülhallgatós dolgozók. Valamennyien nagy gyakorlattal rendelkező, kitűnő munkaerők. Juhász Andorné már 20 éve dolgozik a postán és 10 éve kezeli a távbeszélőt. Királyházi Zoltánná és Papp Gyuláné mellett ott ül a legfiatalabb kezelő, Menyhárt Klára, akinek kétéves gyakorié ía van, mégis nagyszerűen látja el ő is feladatát. Hegedűs Istvánná is a régiek közé tartozik. — Valóságos törzsgárdánk van — mondja Kiss László, a távbeszélőközpont forgalmi részlegének vezetője, aki 10 éve dolgozik ebben a szakmában. — Az ezer meg ezer drótocska mindenről értesít minket, a munkáról, pihenésről, ebédidőről, arról, mikor kezdik üzemeinkben a munkát és mikor zárják be a hivatalok kapuit —, mert ezek szerint alakulnak a telefonbeszélgetések. Ebédidő alatt mi is megpihenünk egy kicsit, azután délután még következik Politechnikai oktatáson A Parádi Körzeti Állami Általános Iskolában a múlt évben kaptak 40 ezer forintértékben felszereléstpolitechnikaiok- tatásra. A tanulók nagy szorgalommal ismerkednek a szerszámokkal, a fúrás-faragás mesterségével. Űjj Nándor gyakorlati foglalkozásvezető Vitai György V/B. osztályos tanulónak a szerszám köszörülését mutatja. (Foto: Kiss.) egy kis «hajrá, hiszen mindenütt akad még valami, amit el kell intézni. A másik teremben Andrássi István, az automata telefon- központ műszerésze, a posta kiváló dolgozója, sokszoros újító fogad. Ez itt az ő birodalma. Mennyezetig érő berendezések kattognak, óramű pontossággal és megállás nélkül. — Ebben a hónapban tízéves az automata-berendezés. A 400 állomás kapacitású központ, sajnos, nem tudja kielégíteni az egyre fokozódó igényeket. Üj előfizetőket egyelőre nem tudnak elfogadni. A tervek szerint 1963-ban már 800 állomás kapacitású lesz a berendezés, s szeretnék elérni az 1700 állomás bekapcsolásának lehetőségét. Ebben a teremben ismerem meg a 16-00 titkát is. Eddig azt hittem, hogy a pontos időt Hatvanban forgatják magnetofonról. Kiderül, hogy közvetlenül Budapestről érkeznek hozzánk a jelzések. Agócs István és Hordós Dezső, érettségizett műszerészek itt tanulták a szakmát, s gyorsan megjavítják az olykor előforduló hibákat. Szó esik a Hatvanban is ismeretes „telefonbe tyárkodásról”. Előfordul, hogy nyilván nagyon ráérő és jó humorú, de neveletlen és mások munkáját alig értékelő emberek felhívnak egy-egy telefonszámot és sületlen vicceiket ilyenformán igyekeznek elsütni. A posta dolgozóihoz időben érkezett bejelentések eddig még mindig sikerre vezettek, s sikerült kinyomozni és leleplezni a „betyárkod ókat”. Van hát itt is, mint mindenütt humor, jókedv, és bosz- szankodás. Búcsúzóul még arról érdeklődöm, mik a legfontosabb tervek a távbeszélő-hálózat kiépítése, a dolgozók fokozódó igényének kielégítése terén? — A helybeli távbeszélő-hálózat szélesítésén kívül szeretnénk megvalósítani, hogy a hatvaniak közvetlenül — a központ közreműködése nélkül — tárcsázhassanak fel bármely budapesti számot, így gyorsabban lebonyolíthatók lesznek a távolsági beszélgetések. Még egyszer végigmegyek a némának tetsző huzalsokaság között, pedig valójában az ezernyi, furcsa „hangszálon” keresztül zajlik az élet, s mint ütőerekben az éltető vér, száguld az emberi hang. (r)- ÜJ VEZETŐSÉGGEL sikeresen dolgozik a pétervásári községi sportkör. Az elmúlt hetekben a sportolni akaró fiatalok kezdeményezésére végre összeült a falusi sportvezetőség, amely ülésen részt veti a JTST elnöke és a KlSZ-bizott- ság titkára is. Megválasztották az új vezetőséget, amely azóta nagy szorgalommal és lelkesedéssel végzi munkáját, bizonyítja ezt a labdarúgó-bajnokságban elért győzelemsorozat is. Séta Kocsmár János tanácstaggal választói körzetében HETEKKEL ezelőtt beadványt intéztek az egri Újsor utcai lakók választott tanácstagjukhoz, Kocsmár János vb-elnökhöz, amelyben arra kérték, válaszoljon nekik, miért nem készül el már a választáskor megígért járda? A beadvány megjárta a hivatalos fórumokat, s nem telt bele három hét, az Újsor utcai boltban kifüggesztették a tanácstag válaszát — a harmadik negyedévben meglesz a járda. Néhány napja aztán magam is megkérdeztem, mi lesz a járdával, s akkor közölte, velem Kocsmár elvtárs, hogy szóban és írásban is válaszolt már, de ha úgy gondolom, nézzem meg mint vélekednek személyes beszélgetés során erről és más egyéb kérdésekről az Újsor utcai választók, mert éppen körzetébe készül — családokat látogatni. Erről eddig csak pedagógusoknál hallottam, s így érthető, hogy kapva kaptam a szokatlan témán: családlátogatáson a tanácstaggal. Jó hat óra felé járt már az esti idő, amikor kiértünk. A Makiári útról a Rozália temető felé vettük utunkat. Közben meg-megállt Kocsmár János, töprengve nézte a keskeny utat. — Hová is jön itt a járda? Az üzemig már csak megvan, de tovább? Hiszen itt szélesebb út kéne. AZ ÚJSORON egyre másra meg kellett állnunk, mert mindenkinek volt valami mondanivalója, ügyes-bajos dolga, amit lám, itt most meg lehet mondani. Innen is, onnan is hívó szó hallatszott, s mi valóban nem tudtuk, hová is menjünk be, hogy senki ne sértődjék meg. — Hallom, Ignác bátyám, hogy beteg — lépünk be Leisznerékhez. — Mi baj van?--Jól hallja Kocsmár elvtárs! Mert már három hónapja húzom. Megfáztam, vagy mifene, szokatlan nekem ez a tétlenség! Menni kéne már a szőlőbe. Hanem ... úgy hírlik, hogy mégis- lesz járdánk! — Lesz, Ignác bácsi! Harmincötezer forintos járda. Megígértük, s elő is teremtettük hozzá a pénzt — nyugtatja meg a tanácstag idős választóját, s az udvarbelieket. Lassan szedjük a házak közötti hézagokat, mert most egy kocsi bakjáról kérdenek valamit, aztán a kapuban egy síró kislánnyal ereszkedünk szóba, meg nem is sietünk, hisz a hirtelen tavasz mindenkit a határba csalt. Későn jönnek haza. Antal Sándorné itthon van. — De miért! Mert a múlt héten teregetni akartam és a padlásajtó rázuhant a karomra, szétnyílt, mint a rózsa. Keserű itthoniét ez, de ha már erre jártak, jöjjön be, elnök elvtárs, mert lenne egy kis panaszom. A PANASZNAK van valami alapja, de hát az idő csak a meghallgatásra alkalmas, dönteni csak mindenki meghallgatásával lehet. Ez is bekerül a kívánságok közé, az elnök jegyzeteibe. Aztán, amikor kikísérnek bennünket, Antalné előáll a közös munkával kap* csolatos ötletével: — Minden ház előtt fel keH szedni a sarat, így hamarabb meglesz a járda is. Hogy melyik oldalon legyen? Hát min-! denki úgy gondolja, hogy az árnyékoson, mert ott nagyobb a sár, meg az esik a város felé, meg tán egy kicsit szélesebb is! Másutt elmondják, hogy bizony elkelne már a parkosítás, s ha valóban megkezdik a járdát, akkor a népnek is jobb lesz a kedve az utca esi- • nosításához. Sok új és jó ötlet látott pa- pírt-ceruzát ezen az estén, s mindez baráti, meleg hangulatú beszélgetés közben. Úgy látszik, az évek során megismerték és megszerették Kocsmár János tanácstagot, a városi tanács vb-elnökét, aki nemcsak beszámolni jár, nemcsak fogadónapot tart, de ha ideje engedi, kijár a körzetébe, mindenütt otthon van, s mindenütt tud ügyes-bajos emberi dolgokról, még akkor is, ha elintézésére nem kérik meg, ha nem is nagy horderejű a dolog. UTUNK VÉGEN, lehetett már este 8 óra is, belátogattunk a „konkurenciához”, Kocsis Bemát tanácstaghoz, s a két választott ügyintéző embes* még jó ideig beszélgetett a Makiári hóstya terveiről, a termelőszövetkezeti és családi problémákról. Cs. Adám Éva Vadnyugat — Washingtonban Géppisztolyos rendőrök az autóbuszokon - Ne járjon egyedül éjjel az utcán! - Washington mégis „nyugodt város" Néhány nap óta szokatlan kép tárul a szemünk elé, ha Washingtonban bizonyos autóbuszvonalakon utazunk. Az amerikai főváros több negyedében géppisztolyos rendőrök kísérik az autóbuszokat. Az emberek úgy érzik magukat, mintha a vadnyugat időszaka tért volna vissza, amikor fegyveres férfiak védelmezték a postakocsikat az indiánok és a rablók támadásai ellen. Az amerikai civilizáció azóta kiirtotta az indiánokat, de távolról sem a deszperádókat, útonállókat. Az autóbuszok állandó kísérését több megelőző támadás után rendelte el a rendőrfőnökség. Március elején például három fiatalkorú megtámadta az egyik külvárosi autóbuszt, és a sofőrtől 30 dollárt raboltak el. A sofőr vallomása szerint 30 utasa tétlenül szemlélte az eseményeket, mindössze egy Másfél évi börtönre ítélték a kegyetlen anyát A tárgyalóterem egyhangú komorsága robbanásig feszülő izgalommal telítődik, amikor a bizonyító eljárás során levetkőztetik a bíróság előtt az ötéves H. Pannikát. Edzett idegzetű emberek is megborzadnak a kislány égési sebei láttán. Pannika mindkét lábfején bokáig és tomporán szederjes, vöröses lilára változott a gyenge, hamvas bőr. Es a vádlottak padjáról Szenvtelen arccal nézi a kislány örökre elcsúfított testét egy egyszerűen öltözött fiatal nő, H. Anna, a kislány 28 éves édesanyja. A tárgyalás anyagából, a tanúk vallomásából lassan kibontakozik a történet, amely a maga borzalmasságában is egyedülálló és a nyugati rémregényekre emlékeztet. Szinte önként kínálja a tanulságot: «ki nem találja meg helyét dolgos társadalmunkban, annak magánélete is társadalom ellenes. H. Anna az Építőipari Vállalatnál dolgozott egy ideig, majd ■kínén kilépve, alkalmi munkákat vállalt. Házasságon kívül született két gyermeke állami gondozásban volt. Hétéves fia után soha nem érdeklődött, de amikor összeköltözött K. Illéssel, úgy határoztak, hogy a kislányt magukhoz veszik. Néhány hónap elteltével azonban bejelentések érkeztek a gyámhatósághoz, hogy a kislánnyal anyja kegyetlenül bánik, nincs megfelelő fekhelye és élelmezése sem kielégítő. A gyámhatóság több alkalommal tartott ellenőrzést. A bejelentések nagy része igaznak bizonyult, azonban nem volt törvényes indok a hatósági beavatkozásra Mivel K. Illés sem tudott sokáig megmaradni egy munkahelyen, így, állandó kereset hiányában, a házastársak élete sem volt zavartalan. Az összezördüléseknek a kislány látta kárát. A felháborodott szomszédok, amikor felfedezték, hogy az 5 éves Pannika három napig egyedül volt, megfelelő élelem nélkül a bezárt lakásban, ismét a gyámhatóság segítségét kérték. Megrázó kép tárult Goda Tibor gyámügyi előadó szemei elé. A kislány rongyos zsákdarabok között, a földön feküdt, szanaszéjjel száraz kenyérdarabok hevertek. Mindenhol szenny és piszok. Az anya azonban még ezután is ragaszkodott kislányához. Kérésére a gyámhatóság 2000 forint segélyt utalt ki, hogy a kislány részére téli holmit vásároljanak. Ezt a pénzt azonban az anya más célra használta. Január hóban H. Anna a tűzhelyen, mosdótálban vizet forralt. A forró vízzel telt mosdótálat a földre tette és beleállí- tóttá a kislányt. A kislány fel- sikoltott és kiugrott a tűrhe- telenül forró vízből. Az anya ekkor belenyomta kislányát a vízbe, melynek hőfoka, az orvosszakértők véleménye szerint, legalább 50 fok volt, és csak akkor emelte ki a mosdótálból, amikor azt látta, hogy a kislány lábain hatalmas vörös hólyagok keletkeztek. Még ekkor sem vitte azonnal orvoshoz, hanem előbb elment házastársához. A kislány égési sérülései olyan súlyosak voltak, hogy a leggondosabb orvosi ápolás ellenére is, egész életén át viselni fogja annak nyomait. Ilyen előzmények után került sor a büntetőbíróság' tárgyalására. Csontos Istvánné ügyész megrázó vádbeszéde után dr. Varga Gyula védő könyörületes ítéletet kért. Rövid tanácskozás után dr. Reményi Jenő tanácsvezető bíró kihirdette az ítéletet. A kegyetlen anyát a bíróság másfélévi börtönre, mellékbüntetésként pedig a szülői gondozás jogától öt évre való felfüggesztésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért fellebbezett. A sokat szenvedett Pannika most emberséges, jószándékú nevelőszülőknél van, akik szeretetteljes gondoskodásukkal igyekeznek a kis Pannikával szenvedéseit elfeledtetni. M. r. volt hajlandó tanúvallomást tenni. Ez a támadás csali egy a sok közül, amely Washington bizonyos kerületeit csaknem olyan veszélyessé teszi, mint a legvadabb dzsungelt. Az erőszakos bűncslekmények annyira elszaporodtak, hogy a rendőrségnek figyelmeztetnie kellett a lakosságot, éjjel ne járjanak egyedül az utcákon. Nappal számos park és kültelki kerület is közveszélyes. Március 17-e washingtoni körülmények között nyugodt nap volt. Ennek ellenére a következő bűncselekményeket követték el: A város középpontjában, a Capitolium szomszédságában leütöttek egy asszonyt és 1150 dollárt raboltak el tőle. Egy idős, 71 éves férfi saját háza előtt lett a rablók áldozata. A zsákmány: 8 dollár! ,Ezt a támadást a követségek kerületében követték el. Egy tizenhét éves fiút szülei lakása előtt 6 fiatalkorú csaknem agyonvert. — Egy fiatal- asszonytól elrabolták a pénztárcáját, és a támadó közben súlyosan bántalmazta. — Két huligán megtámadott egy idő:5Jt sebb férfit és két dollárt elraboltak tőle. — Az egyik autó- buszmegállónál leütöttek egy • 13 éves fiút és elrabolták a táskarádióját. — Három további merénylet súlyos következményekkel járt az áldozatok számára. Huzamosabb ideig kórházi ápolásra szorulnak. — És ez egy viszonylag nyugodt nap volt... Washingtonban átlagosan naponta 13 rablótámadás történik. Hetente 2—3 gyilkosságot követnek eL 1960-ban 137 gyilkosság történt, 202 erőszakos nemi közösülés, 1328 rabló- támadás és 8974 betörés. Vannak olyan kerületek* ahol a rendőrök csak kettesével indulnak őrjáratra, sőt be-* tanított rendőrkutyát visznek magukkal. Nem szabad elfelejteni, hogy Washington messze „elmarad”; a többi amerikai nagyváros mögött. A szomorú elsőbbséget elsősorban a nyugat, középnyugati városok érik elí 100 000 lakosra Los Angelesben évente 2678 bűntény esik, San Franciskóban 2604, Csikágóban 1930 és New Yorkban 1391. Sz. L. — Hogy áll a munkaverseny, Varjúné? — Ne aggódjék, már. a káposztát is ültetik... (Szegő Gizi rajza.)
