Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-25 / 95. szám

4 KÉPÚJSÁG 1962. április 25., szerda ÍSTSS Mint a családban A gyöngyösi Hazafias Nép­front Tsz tagjai úgy gondos­kodnak bajba jutott társaikról, mint igazi, nagy családban te­szik az emberek. Ha valaki megbetegszik, a termelőszövet­kezet szociális bizottságának tagjai meglátogatják a betege­ket, elviszik a termelőszövet­kezet ajándékait, s ha valaki segélyre szorul, igyekeznek ba­ján segíteni. Ezt a gondoskodást sokra be­csülik a közös gazdaság mun- izásai, nagyra értékelik az apró kedvességeket éppúgy, mint az anyagi helyzetüket javító rend­kívüli segélyeket, s mindez erősíti bennük azt a gondola­tot, amely a valóságot így feje­zi ki: „úgy élünk itt együtt, mint egy nagy családban”. K. E. — MA DÉLUTÁN 16,45 órakor Hatvanban a H. Ki­nizsi sporttelepén érdekes sporteseményre kerül sor. A Hatvani Kinizsi labdarúgó- csapata barátságos mérkőzést játszik a Salgótarjáni Bá­nyász NB I-es együttesével. — JAVÍTJÁK az úttesteket és a járdákat Egerben. A Ko- lacskovszky úton és a Remé­nyi téren már néhány hete az úttestet alapozzák, a máka- damburkolalot építik. Ezt má­jus 1-re — a tervek szerint — befejezik. Tegnap a Vöröstü­zér utcán kezdték meg a járda építését. — TŰZ ÜTÖTT ki tegnap délelőtt Atkáron, a Május 1. utca 9-es szám alatt. Juhász Gábor József nevű hétéves gyermeke magához vette a gyufát és a kukoricaszár mel­lett játszadozott vele. A he­lyi és a hatvani önkéntes tűzoltók eloltották a tűzet, a „hivatásosaknak" már nem akadt dolguk. A felelősök el­len az eljárás megindult.- A HÁMÁN KATÓ kultu­rális seregszemlére benevezett művészeti csoportok körzeti döntője már megtörtént Most a járási döntőre készülnek, amelyet május 13-án tartanak majd meg Egerben. — .ÁPRILIS 26-án a hat­vani járási KISZ-bizottság a gyarmati ifjúság napja alkal­mából a hatvani MÁV Liszt Ferenc Kultúrotthonban ifjú­sági nagygyűlést rendez, amelyre 800 fiatal lesz hiva­talos. Az ünnepi beszédet Se­bestyén János, a KISZ me­gyei végrehajtó bizottsága tagja tartja. Hegedűs Géza: Aladin meséje felnőtteknek A magyai- rádió a húsvéti ünnepekre hímes tojásként tálalta hallgatói elé Hegedűs Géza felnőtteknek szóló mese­játékát: szombaton és vasár­nap este peregtek a mese vers­sorai. Aladint, a kaftánszabó sorstól nagyrahivatott és kivá­lasztott fiát követjük verssor­ról verssorra, a mór varázsló első beavatkozásától a végső kifejletig, a boldog szerelem ! felmagasztosulásáig. Az író szándéka szerint az Ezeregyéj­szaka meséiből ismert világot kell ezeregy színével és ezer- egy meglepetésével kapnunk, hiszen Seherezádé olyan lebi- lincselően tud mesélni, hogy a j fényes tekintetű szultán az ! előadott történetek nélkül nem i is tudna talán elszenderedni. Hegedűs Géza, élő irodal­munk egyik legszorgalmasabb és legsokrétűbb munkása, ver­ses drámát készített a keleti mesék szivárványszínű szöve­téből. Két éjszakára és sok-sok verssorra terjeszti ki a lám­pással és Aladinnal a kalan­dot. Ahogy Seherezádé beve­zeti a történetet, azt várjuk, hogy elkapjon a mesék bűvös szele és repítsen-emeljen ben­nünket a ritkalevegőjű és ritka szépségű magasba, ahol a ke­leti képzelet szerint Allah he­tedik mennyországa épült, vagy ha addig nem is repülhe­tünk, legalább a szárnyas sza­vak szédítő forgatagáig, ahol az értelmen túl és az érzések gyönyörűségében élvezzük Aladinnak és a szultán lányá­nak eleve fogantatott boldog­ságát. A vers bőbeszédű, is­métlésekbe keveredik. A me­sében szereplő szultán és egyéb tisztségviselők széles mondat- gesztusokkal cselekszik szerző­szabta kötelességüket, a jel­lemadta lehetőségek kihaszná­lása nélkül. Fenti megállapítások ellen érvül talán azt lehetne felso­rakoztatni, hogy itt meséről van szó, nem szükséges a drá­mai helyzetek kiélezettségét és hevességét számon kérni. Igaz, azaz inkább ez is igaz, de ha a mesét olyan játékká lépte­tem elő, ahol minden szereplő drámai pozíciót foglal el, ak­kor a közönség (jelen esetben a hallgató), számára a mese­játék drámát jelent elsősor­ban. A csodás elemeket, azok alkalmazását tudomásul vesz- szük, jöhet a dzsin, amikor a szerző és Aladin akarja, de azt már kevésbé fogadja el a kö­zönség, hogy egy drámai törté­nést (pl. a szultán lányának el­rablását a mórtól, a verir fiá­nak sziklára kötözését, stb.) miért kell többször, s csaknem ugyanazzal a szöveggel előve­zetni. A terjengős szöveg nem mindig akadályozta meg a lé­lek szárnyalását, de — sajnos —, az esetek többségében ke­rékkötője volt a mesehangulat kialakulásának. A felvetett öt­let bizarmak tűnik: ezt a me­CSENDÉLET DÉL-AMERIKÁBAN Óriási szenzáció! Ma senki sem vette át a hatalmat! (Gerö Sándor rajza) sét — szövegét felére húzva — be kellene mutatni valamelyik színházunkban, s akkor ütköz­nének ki egyébként könnyen kiküszöbölhető hibái. A mesejáték legnagyobb ér­téke a könnyed verselés, a sza­vak játékossága, a ritmus sod­rása. Az ötös- és ötödíeles jambusokat rövidebb-hosz- szább sorokkal váltogatja a szerző. A darab kellő önfegye­lem birtokában (a terjengős- ségre gondolok), kitűnő alko­tássá formálható. Bitskey Tibor Aladinja nem szárnyalhat a szerző hibájából úgy, ahogy szeretne. Hangja, versmondása kitűnő. Uray Ti­vadar szultánja fáradt, bele­törődött és a csodát merkantil módon tudomásulvevő apa: mint egy rezignált európai nagypolgár. Váradi Hédi in­kább pipiskédéit a szultán lá­nya dikciójáhan, őszinte érzel­meket nem mutatott sem hangja, sem szövege. Bilicsi Tivadar, a nagyvezér karikí- rozta az egysíkú figurát, ide- odatáncolt a szöveg börtöné­ben. Meglepetés számunkra — annyi pózoló konferaszié után — Ráthonyi Róbert, aki a nagyvezér fiának szövegét mondta el, meglepő mérték- tartással. Csákányi László hangját — a dzsin szerepében — kár volt annyira torzítani. Az emberfelettit a torzítás még nem hitelesíti. Egri István mór varázslója eleven, az ő hangja futja be a legszélesebb skálát ebben a játékban. Ba­lázs Samu (a sötétség ura) ár­nyaltan érzékeltette a gonosz­ságot és annak hatalmát. A tu­dós és százesztendős Hadzsit Kőmives Sándortól kaptuk: szép. nyugodt pillanatokat ér­zékeltetett. Pogány Margit csak pár mondatot kapott, mint a szultán lányának szol­gálója. Kohut Magda volt a mesélő Seherezádé: érzékeltet­ni tudta a fülledt és ezer fű­szertől illatos keleti éjszakát, annak levegőjét és hittük neki a tanulságot is, amit a végén el kellett mondania. László Endrének, a rendező­nek a túlméretezett szöveggel nehéz dolga akadt. Szöllösy András zenéje a lírai részeknél volt hangulatot keltő. Farkas András 1962. ÁPRILIS 25., SZERDA-: MAKK 45 évvel ezelőtt, 1917 áprilisában halt meg TÖMÖRKÉNY ISTVÁN író. Nevét a nép életéből vett karcol atai és elbeszélései tették ismertté. Mint szegedi újságíró, majd az ottani múzeum igazgatója, sokat tett a népi realizmus kiala­kítása érdekében. Néhány művét idézzük: Szegedi parasztok és egyéb urak (1893). Jegenyék alatt (1397). Vízen járók és két-kézi munkások (1908). Egyszerű embe­rek (1914). 490 évvel ezelőtt, 1472. április 25-én halt meg LEONE ALBERTI olasz építész, műveivel (a man- tuai és rimini templomok, a firen­zei Palazzo. Rucellai) a palota- építkezés új stílusát alapozta meg. Jelentős művészet-elméleti mun­kássága is: Tíz könyv az építészet­ről, Két könyv a festészetről, napon halt meg RALPH EMERSON amerikai filozófus és költő. írásaival a szociális, a politikai refor­mokat sürgette (rabszolgaság eltörlése, nők egyenjogúsítása). Filo­zófiai műveiben az idealista transzcendentálizmus alapján áll, de Esszéi (1841) sok dialektikus tételt tartalmaznak. A háborúról (1843) című művében az emberiséget a békéért való harcra szó­lította fel. Április 25-e IZRAEL nemzeti ünnepe, 1948-ban e napon vált az ország függetlenné. TÖMÖRKÉNYI ISTVÁN 80 évvel ezelőtt, 1882-ben 1862. április 24 — 1946 június 27 B eke Manó a felsőbb ma­tematika. kiváló tudósa volt, a magyar matematika történetében azonban elsősor­ban, mint az egyik legjobb ta­nárunk tűnik ki. Nemcsak mint egyetemi tanár, hanem már mint középiskolai tanár is országos hírű volt Srivvel-lé- lekfcel tanár volt, ami onnan is látszik, hogy 1900-ban tör­tént egyetemi tanári kinevezé­se után sem mondott teljesen búcsút a középiskolának, ha­nem egy darabig, több híres egyetemi tanárral együtt taní­tott még gimnáziumban. Jelentős tankönyvíró volt. Egész élete folyamán minden iskolafajnak írt tankönyvet. Ma is népszerű felsőbb mate­matikai tankönyveit a módsze­resség és a könnyen érthetőség jellemzi. Hosszú, munkásélete alatt sokat tett a matematikai ok­tatás színvonalának emelése érdekében. 1886—1896 között az országgyűlés elé terjesztett tanügyi reformok csaknem ki­vétel nélkül tőle származnak. E reform fő célkitűzése — amelyet a század eleji Klein Félix, a németországi göttdn- geni egyetem világhírű tanóra indított el — a matematikata­nítás közelebb hozatala az élethez, hogy a tanuló képes niRf!!iui!iii!iT!iiiBnaniHtf)tii>i«iitHBiMiiBnin«inm«uii!inaiiifiiiiaiiaiiiiiiui!ir:ai!atiiiiait»HahiitiMai>«iiiitaiiiiiiiii!i»iifHiiii taiiiiiaiia!i*iiana«auaiiaHBii* 37. Kiváló eredménnyel végezte ei a Humboldt-egyetem latin nyelvek fakultását. Itt figyelt fel rá a titkosszolgálat. Kar­rierje szédületesen gyors volt. Ez, pontosan ez kellett a Ges- taponak: vak, tántoríthatatlan hit az Oj Rendben, tehetség, nyelvtudás, előnyös külső, si­ma modor. Két rövid év alatt lett a dél-európai osztály veze­tője. Először is idehívom Frö- bertt — mondta abban a pilla­natban, amikor Schellenberg befejezte beszámolóját a Bem- hard-akcióról és az értékesítés problémájáról. Igen, Herr Dor­ner káprázatosán gyors felfo­gása menet közben dolgozott. Olyan volt, mint egy megbíz­ható, elektronikus gép: amíg befogadta az adatok, szempon­tok, körülmények nyersanya­gát, már meg is kezdte a rend­szerezést, a következtetések le­vonását, a terv kikovácsolását, — ahogy ő nem minden büsz­keség nélkül nevezte ezt a fo­lyamatot —, az „alkotást”. Tárcsázott és Fröben, a Ges­tapo római csoportjának hír­szerző tisztje félórán belül megjelent. Schellenberg ismer- Ve Dorner képességeit, mégis meglepte, első hallás után mi­lyen ökonomikus tömörséggel ismertette Fröbennel a felada­tot: embereket szerezni az ér­tékesítés vezérkarába, Kalten- brunner szempontjai szerint. Fröben két napon át lapoz­gatott dossziéiban, aztán úké- szítette javaslatát. Az értékesí­tési akció vezetőjévé egy Fritz Schwend nevű kereskedőt ja­vasolt. Schellenbarg és Dorner a je­lölt kartonja fölé hajolt és ol­vasta: „Fritz Schwend 52 éves, hamburgi születésű, elvált, gyermektelen. Ragyogó üzleti képességek, magasztaló infor­mációk számos nagykereske­delmi vállalkozótól. Fényűző, nem alkoholista életmód. Be­nyomás: pénzért mindenről le­het vele beszélni. Németor­szágból többszörös sikkasztás után szökött Olaszországba, 1932-ben megkapta az olasz ál­lampolgárságot Azóta Rómá­ban másfél évet ült nagysza­bású csalásért. Nápolyban négy hónapot töltött vizsgálati fogságban egy monstre-valuta- csempészeti ügy egyik fő­gyanúsítottjaként. Tisztázta magát Szükség esetén felhaez- nsöhafctx” — Ne vicceljen, Fröben — mondta Dorner —, ez egy nem­zetköri csavargó! — Az — mosolygott készsé­gesen a hírszerző tiszt. — De félelmesen tehetséges csavargó. — De hát ez abban a pilla­natban köp, amikor valaki ná­lunk többet ígér neki ... — Abban a pillanatban — bólintott Fröben. — Hát akkor? — csodálko­zott Dorner; — Mindig mi fogjuk neki a legtöbbet ígérni — mosolygott Schéllenberg —, ezt akarta mondani, Fröben? — Pontosan, Herr Ober­sturmbannführer. Másnap az urak megszem­lélték maguknak Fritz Schwen­det. Energikus kopogás után konzervatívan elegáns, magas, karcsú, fiatalos arcú férfi lé­pett a szobába. Hófehér haja és fekete csontkeretes szem­üvege valahogy első pillantás­ra is jelentőségteljessé tette, árasztotta a magabiztosságot, a szilárdság szobra volt. — És, ha szabadna érdeklőd­nöm, mi lenne a vállalkozás fe­dezete? — kérdezte, amikor Dorner közölte miről lenne szó. —Az eg^z Harmadik Biro­dalom. Megfelel? — válaszolta Schellenberg és a vendég meg­hajolt. — Vállalom. Munkatársaim listáját néhány napon belül felterjesztem. Ami a színhelyet illeti, van egy luxusvillám Ab­báziában, közel a Quarnero- hoz és mégis csöndes, gyönyö­rű helyen. Az előző tulajdonos nagy különc volt: lagúnát épít­tetett a villától a tengerpartig, így egy rejtett kijáraton a pin­céből minden feltűnés nélkül egyenesen az Adriára csóna­kázhat az ember. Nem valami lényeges körülmény, de ilyen jellegű munkánál nem árt. — örülök, hogy megismer­kedtünk. Amikor becsukódott mögöt­te az ajtó, Dorner felcsattant: — Ez az ember büntetett előéletű szélhámos. Elvi okok­ból ellenzem a jelöltjét, Frö­ben. — Ez az ember büntetett elő­életű szélhámos. Azt hiszem, az isten is nekünk teremtette. Gyakorlati okokból elfogadom a jelöltjét, Fröben. VII, CICERO-ÜGY És a hamis fontok szétáram- lottak... 1943. egyik koraőszi dél­utánján türel­metlenül csen­gett a telefon Herr Moyzisch- nak, az ankarai német nagykö­vetség gazdasá­gi attaséjának lakásán. Moy- zisch randevúra készült — a legyen az iskolában tanult matematikát az életben előfor­duló jelenségeikre alkalmazni. Most, mikor az élet és a gya­korlat ismét megköveteli az oktatás reformját, a korszerű­sítés inellett ma is ez keli, hogy legyen egyik alapvető célkitűzésünk. Nem hagyhatjuk szó nél­kül Beke tanári sikereinek egyik titkát: elbájoló, ked­ves egyéniségét. Minden tanít­ványával törődött. Lehetetten volt őt nem szeretni. Tanítvá­nyainak nagy serege tényleg késő öreg koráig ragaszkodott hozzá. Ezt a kiemelkedő taná­ri pályát derékban törte ketté 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukását követő fehérterror. Mondvacsinált ürüggyel meg­fosztották tanári állásától. Deke, mint tudós, behatod. ■*-* ban a determinánsok­kal és azok alkalmazásával foglalkozott, önálló eredmé­nyei egy részében, Radoe Gusz­táv műegyetemi tanár eredmé­nyeit használja fel a matema­tika. egy másik ágában, a li­neáris differenciálegyenletek elméletében. Ez az elmélet mind tudományos, mind gya­korlati, főleg műszaki szem­pontból igen fontos. Felsőbb matematikai kutatásai mellett jó egy pár elemi matematikai eredménye is volt. Beke nevét szép eredményei mellett elsősorban mégis sze­rető, lelkes nevelőmunkájával tette örökké feledhetetlenné. Mint egyetemi tanár, a közép­iskolai tanárok egész nemze­dékét nevette. \ Bolyai János Mate- matikai Társulat 1950- ben emlékdíjat alapított, „me­lyet Beke Manóról, a kiváló tudósról, és a magyar mate­matika oktatás egyik mesteré­ről és úttörőjéről nevezett el, aki tankönyveivel és munkás­ságával is jelentősen hozzájá­rult a matematika-tudomány fejlesztéséhez, és a matemati­kai ismeretek hazánkban való elterjesztéséhez.” A díjat az­óta évenként osztják ki a ma­tematika-oktatásban különöse« kitűnt tanárok között. Perge Imre Ezennel felajánlom az ügynek a Rozmaring-villát, gondolkod­janak rajta. Uraim, köszönöm a halmukat, szeretem a nagy­stílű dolgokat és nem távozás­kor kötelező formulaként, ha­nem szívből mondom: szőke Bessie várta a Pera- bárból — és ép­pen borotvál­kozott. Kellet­lenül törölte le bal arcáról a szappanhabot, hogy felvegye a fehér kagylót. Tudta azt, hogy beszélgetéseit lehallgatják és amint ő maga is igényt tartott az angol követ­ség alkalmazottainak csevegé­sére, semleges telefont várt tehát, nem számított fontos üzenetre. (Folytatjuk), )fi§pSI EGRI VÖRÖS CSILLAG Keresztesek (I.—n. rész) EGRI BRÖDY Jövő tavaszig GYÖNGYÖSI PUSKIN A szép amerikai FÜZESABONY Az ifjúság keresztútjai HEVES A csinos férj PÉTERVÁSARA Az igazi vizsga műsorát Egerben este 7 órakor: Egy pohár víz (Katona-, Vorosmarty-berleti

Next

/
Thumbnails
Contents