Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-25 / 95. szám
1552, április 25., szerda N'EPÜJSAG § 99 DOBO UNOKÁI“ Ifjúsági í»a az egri Dobó István Gimnáziumban A magyar forx-adalmi kás—paraszt kormány rendeleté intézkedik az ifjúsági szövetkezetek működéséről, munkájáról. Az ifjúság sokoldalú képzésének kibővítésére jól felhasználhatók az ifjúsági termelő- szövetkezetek. Ezekben a tanulóifjúság — életkori sajátosságainak megfelelő keretek között, valamint a szakmai igényeknek megfelelően, nevelő irányításával — mezőgazdasági jellegű termelőmunkát végez. Az ifjúsági tsz oktatásinevelési célkitűzései között legfontosabb, hogy a szakmai ismeretek mellett megismertesse. megszerettesse a közös gazdálkodást, azaz felkészítse a fiatalokat a termelőszövet-, kezet! életre. Középiskolás tanulónk magatartásán mindjobban kidomborodnak a szocialista erkölcs nemes vonásai. Fiaink szívesen végeznek társadalmi munkákat Iskolánk jelszava: „A tanulást az első helyre!” Tanulóink nagy része a tanulmányi munkát tartja a legfontosabb politikai munkájának. Az élettel való kapcsolat lassan mindennapi munkánkká válik a gyakorlati oktatásban. Fiataljainknak adjunk érdekes, izgalmas megbízatásokat, a fiatalok ebben a korban (14—18 éves életkor) nagyon vonzódnak a romantika iránt. De a ma romantikája nem a különleges, a tilos dolgokban rejlik, hanem az új, a legemberibb társadalom építésének mindennapos feladataiban. A fiatalok öntevékenységére, önállóságára bátran építhetünk, kezdeményező készségüket ne kössük gúzsba parancsolgatással, vagy agyontá- mogatással. A Dobó Gimnázium igazgatósága és tanári kara komoly indítékot, segítséget adott ahhoz, hogy az öntevékenységnek, az önálló kezdeményező munkának, a társadalmi építő romantikának lehetőségei kibontakozzanak a mezőgazdasági gyakorlati oktatásban. 1961. évben jó kapcsolat épült ki a Dobó István Általános Gimnázium és a Dobó István Mezőgazdasági Termelőszövetkezet között. A Dobó István Mezőgazdasági Termelőszövetkezeten belül, mintegy tíz katasztrális hold területen 1962. február 2-án megalakult a „Dobó unokái” mezőgazdasági ifjúsági termelőszövetkezet. Az ifjúsági termelőszövetkezetben megffiun- valósul mindaz, ami a fiatalokat érdekli, izgalomban tartja, kezdeményezőkészségüket, öntevékenységüket, romantikájukat kielégíti. Az ifjúsági termelőszövetkezetben brigádokban dolgoznak a tanulók. A brigádokon belül a tagoknak különböző megbízatásuk van. Az ifjúsági tsz vezetősége a későbbiek során kiegészül a fegyelmi bizottság és az ellenőrző bizottság elnökeivel. Mindkét bizottság három-három főből áll. Az ifjúsági tsz KISZ összekötőjét az iskola KlSZ-bizottsága erősítette meg tisztségében és azzal szoros kapcsolatot tart fenn. Az iskola tanulóinak (560 fő) 75 százaléka KISZ-tag (420 fő), míg az ifjúsági tsz 105 tagja közül 72 KISZ-tag van, ez a szám az összes tsz-tagok 68,5 százalékát jelenti. Az ifjúsági termelőszövetkezetünk fő profilja a szőlészet, ez egyúttal fő üzemágunk is. A tíz katasztrális hold területből 6 katasztrális holdat a szőlő teszi ki. A fennmaradó 4 katasztrális hold vegyes (gyümölcsös, szántóföldi zöldség és szántóföldi növénytermesztés). A szőlőmunkákat nagyrészt a két szőlészbrigádunk, (II/C. és II/D. osztályok) végzi, míg a vegyes terület főfelelőse az I/D. osztály (Fleischmann Rudolf brigád.). Ifjúsági termelőszövetkezetünk a Kis-Galagomyás dűlőben terül el, Eger várostól déli irányban, a gépállomással szemben, az iskolától mintegy három kilométerre. Területünk délfelőli határa a Galagonyás nevű ér, amelyet egy bővizű forrás táplál, esős idő esetén pedig összegyűjti a völgy vizét. A Galagonyás ér mentén nemesfűz- telepet létesítünk. A füz- vesszőböl téli foglalkozásokon kosarakat, demizsonokat, bútorokat fogunk készíteni. A kis patak vizét a későbbiek során felduzzasztjuk, amivel a zöldségfélék öntözése megoldható. Szövetkezetünk területén két romos kunyhó és egy földbe vájt pince található. Tervünk az, hogy a kunyhókat társadalmi munkával kijavítjuk, a pincét kitakarítjuk és megnagyobbítjuk, amiből a későbbiek során tanpince is kialakítható. A vetésterv készítésébe beII szántóföldéit árvízkárainak felét megtéríti az Állami Biztosító Nemrég foglalkozik az Állami Biztosító a mezőgazdasági termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosításával, de közös gazdaságaink máris több esetben látták hasznát ennek az új biztosítási formának. Az elmúlt esztendőben — az újfajta biztosítás bevezetésének első évében — például főként felhőszakadás okozta károk miatt negyven esetben fizettek ki kártérítést a tsz- eknek 914,795 forint összegben. Ebben az esztendőben a Tisza áradása több termelőszövetkezetnek okozott ismét gondot, hiszen a medréből kilépő víz Poroszló, Sarud és Kisköre határában mintegy négyezerháromszáz hold szántót veszélyeztetett. Ez a terület víz alá is került. A többi között 299 hold búza, 35 hold lucerna, 30 vöröshere, 50 hold bükköny, burgonya, borsó, mák, hagyma vált így a víz martalékává, tetemes kárt okozva a közös gazdaságoknak. Ilyen körülmények között nem érdektelen tehát megtudni, milyen kártérítésre számíthatnak a termelőszövetkezetek az árhullám teljes elvonulása után. Horváth Béla, az Állami Biztosító megyei Igazgatóságának vezetője ezzel kopcsolatban a következő tájékoztatást adta: — A biztosítási feltételek értelmében a termelőszövetkezetek vagyontárgyaiban, folyóvizek és tavak kiáradásából keletkezett árvízkárok 50 (Százalékát megtérítjük azzal a megszorítással, hogy az árvízkár nem hullámtéren belül történik. Ezekben az esetekben ugyanis az árvízkár-térítési kötelezettségünk a szabályok értelmében nem jár. — Az ez évi tiszai áradás olyan jellegű volt, hogy annak elvonulása után az Állami Biztosító kártérítést fizet. Kárbecslőink már most kinn vannak, hogy előzetesen tájékozódjanak, később pedig ha a víz teljesen elvonul, bizottság állapítja meg véglegesen a károk nagyságát, minden szántóterületen. Az őszi vetésű növények elpusztulása biztos, így tehát az elvetett mag, a ráfordított munkadíj és a várt terméseredmény forint < értékének felét kifizetjük. Ab-< ban az esetben azonban, ha a! termelőszövetkezetek az ár- s hullám elvonulása után vala-í milyen gyorsan érő növc>inyel < be tudják vetni a víz alá ke-5 rüit szántóterületeket, ezek 5 várható értékét, a biztosítási kifizetésre kerülő összegéből) a megegyezés szerint levonjuk,) — fejezte be tájékoztatóját^ Horváth Béla. vontuk az ifjúsági termelőszövetkezet vezetőségét is, s mondhatom, sok ió ötlet vetődött fél az ifjúság részéről. A négy katasztrális hold vegyes területünkből körülbelül egy katasztrális holdat tesz ki a szórványgyümölcsösünk. Szántóföldi művelésre pedig mintegy három katasztrális hold terület marad, ennek pedig vetésterve a következő: egy katasztrális hold seprőcirok, 800 négyszögöl zöldborsó, 400 négyszögöl petrezselyem, 400 négyszögöl sárgarépa, 400 négyszögöl paradicsom, 200 négyszögöl zeller, 200 négyszögöl hagymamag (dughagy- mának), 200 négvszögöl maghagyma, 400 négyszögöl őszi rózsamag. 200 négyszögöl paprika (magnak). Az ifjúsági termelőszövetkezet 1962. őszén bekapcsolódik a nagy tsz szőlőtelepítési és felújítási, valamint a gyümölcstelepítési (barack, feke- teribizíke, málna, földieper) munkálatokba is. így a nagyüzemi, jól gépesíthető kertészeti üzemágak alapjait rakjuk le, illetve teremtjük meg. A nyári, kéthetes nagyüzemi gyakorlatokat két-kétheíes turnusokban fogjuk megtartani pontos ütemterv szerint. Minden kultúrának kiszámítottuk a munkaerő-szükségletét. Terveink megalapozottak, reálisak, figyelembe veszik a különböző lehetőségeket. Az ifjúsági tsz a külöhböző munkákért a nagy tsz-nél bevezetett munkaegységet + termelési prémiumot kapja. A termelési prémiummal érdekeltté vagyunk téve a termelésben. A teljesítményeket brigádnaplóba jegyezzük be, így abból a brigádra eső részesedés is megállapítható, ifjúsági termelőszövetkezetben az anyagi érdekeltség elve is érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a brigádok összes* munkaegységük 50 százalékát közvetlenül megkapják (kirándulás, országjárás, zsebpénz, stb. formájában), míg 50 százalékát közvetett úton kapják meg (bővített újratermelés: szerszámok, gépek, eszközök, munkaruha, felszerelés, stb. beszerzésére, tisztel etdí.jak. prémiumok, stb. kifizetésére.) A teljesítmény hatórás munkanapra van kiszámítva Ugyanakkor az egy órára eső teljesítményt is feltűntetjük. Mivel 18 éven aluli fiatalokról van szó, így a munkanap hat óránál hoszabb nem lehet. Az egy órára eső teljesítmény ismerete azért jó. mert így a7 ifjúsági te rmelös zövetk e z et i tag tudja. hogy óránként mennyit kell teljesítenie a terv végrehajtása érdekében. A közeljövőben az ifjúsági sz-ta- gok számára a munkálatok időrendi sorrendiében munkaegységkönyvet állítunk össze. Lengyel Ádám főiskolai adjunktus Anyagi érdekeltség = termelékenység A hibák vesztenek súlyosságukból, ha a tapasztalatok leszűrése után teljes erővel, őszinteséggel hozzáfogunk a kijavításukhoz. Ezt az elvet vallják a nagyfügedi Dózsa Tsz vezetői is, amikor, alapos vizsgálat alá véve az elmúlt év tapasztalatait, harcolnak a hibák újjáéledése ellen. De mi is volt tavaly tulajdonképpen? Anarchia, fegyelmezetlenség, szervezetlenség. Az elnök sem rendelkezett még egy ötezer holdas gazdaság vezetéséhez szükséges tapasztalattal. Meg a tagság és a brigádvezetők sem támogatták kellőképpen. Az új év meghozta a változást itt is, és mire a tavaszi napsugarak nyomán megjelentek az első rügyek, amikor megindult a munka a földeken, már friss szellem, erős kéz éreztette hatását. Határozatok születtek: mindenki teljes anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik a saját területén végzett munkáért. — A tervszerű munkamenet biztosítására dekádterve- ket készítettünk. Ez szükséges volt, mert eddig ötletszerűen dolgoztunk, amely sok esetben akadályozta az egyes munkálatokat. — Szilágyi Sándor elnök papírokat szed elő. — Most felmérjük a munkát. Kiszámítjuk, hová mennyi- ember és hány munkaegység szükséges. Ehhez a helyes munkaszervezési módszerhez kapcsolódik még a munkautalvány- rendszer. Már több termelőszövetkezetnél bevált ez, amikor papíron kiadták a feladatokat, pontosan meghatározott adatokkal. Amikor a tavalyi hibák vetődnek fel, megemlítik a vezetők. hogy teljesen megfeledkeztek az ösztönző premizálási vagy részesedési rendszer bevezetéséről. Egyszóval: nem volt meg az anyagi érdekeltség, amely oda vezetett, hogy a kapásnövények nem kaptáK meg a kellő növényápolási munkákat Ez alacsonyabb terméseredményt, kevesebb jövedelmet hozott. — De saját kárán tanult az okos — nevet Szilágyi Sándor elnök. — Ebben az évben már merőben ellentétes módszerekkel dolgozunk. A kukorica, a cukorrépa és a paradicsom területét családonként osztjuk íel és részesmüvelésre adjuk ki. A tagok ezeknél a növényeknél nem munkaegység szerint kapják a díjazást, hanem a termelt terménymeny- nyiség 30 százaléka illeti meg őket. Ez serkentőleg hat a mennyiségi és minőségi munkára. De a jobb és több kapálás magasabb átlagot, magasabb jövedelmet is biztosít. Alighogy az elnök befejezi a kapásnövényeknél tervezett új munkamódszernek ismertetését, Rózsavölgyi Pál főkönyvelő veszi át a szót. Csupán néhány hete tartózkodik a nagyfügedi Dózsa Tsz-ben, de máris tetemes része van az új munkaszellem kialakításában. — Amit az elnök elvtárs elmondott, az volt a nem munkaegység szerinti részesedés. Most nézzünk szét a kertészetben, mert ott a termelési érték utáni munkaegységrészesedést vezettük be. De mi is ennek a lényege? Egyszerű. Megállapítottuk, hogy egy munkaegység után mennyi termelési értéket kell előállítani. Az első pillanatban kissé bonyolultnak látszik ez a forma. Mert méltán megemlíthetné akárki, hogy hát kapáláskor — amikor nincs termelési érték mi után adják az egységet? Ezt is megoldották Nagyfügeden. Munkaegység-előlegei kapnak a kertészeti brigád tagjai, és végleges jóváírásra csupán akkor kerül sor, ha a terményt értékesítették. Ennél a formánál is egyezik az érdek. Mármint: a szövetkezeté és a tagságé. Mert ha több primőr áru kerül a piacra, több a jövedelem. Azelőtt gyakran előfordult, hogy a kertészeti termékek a gondatlan, lassú szedés miatt megöregedtek, így áron alul kerültek a piacra. Hogy ez mennyire kedvezőtlen lenne a tagságra az új részesedés szerint, talán megértjük, ha bepillantunk a kimutatásokba. Nézzük meg, hogy bizonyos konyhakerti növényféleségeknél mennyi termelési érték után jár egy munkaegység. Vöröshagymánál 180 forint, zöldpaprikánál 120 forint termelési érték után. Ez azt jelenti, hogyha primőr áruként szállítják piacra, akkor ugyanazért az összegért kevesebb mennyiséget kell leszedni. A görögdinnyénél 250 forint termelési érték tesz ki egy munkaegységet. Tekintve a dinnye szaporaságát, ez soknak tűnik. De ha a kapálás és az egyéb munkákat figyelembe vesszük, már elfogadhatónak találjuk ezt a számot. Az elmondottakat összevetve: a tavalyi évhez viszonyítva ugrásszerű fejlődést értek el Nagyfügeden a munkaszervezés terén. Márpedig a jó tervezés a jelenlegi körülmények között is fél sikerként könyvelhető el. Ha tervekről beszélünk, azt mondjuk: az idő mindent bizonyít. Ami a tavaszból eltelt, sikert és javulást hozott. így megvan a biztosíték, hogy ami Idő még előttük van, ezt a sikert még növelik majd. l.aczik János Cikkünk nyomán t Az eger—demjéni olajkutaknál A Népújság februáí 23-i számában megírtuk, hogy nagyon mostoha körülmények között dolgoznak megyénk olajbányászai. Ezt megelőzően már 1960. november 9-én kifejtettük, hogy a munkások kérései jogosak, mert a vállalat vezetősége a szociális normákat nem tartja be, a termelés ezerféle nehézsége mellett keveset, vagy alig foglalkoznak az emberek ügyes-bajos dolgaival. Bíráló cikkünk kemény volt, nem lehettünk tekintettel sem az igazgató, sem a telepvezető érzékenységére, nem vizsgálhattuk korábbi érdemeiket. Kétszázharmine dolgozó sérelmét és panaszát képviseltük a nyilvánosság előtt. A tapasztalt hiányosságok és mulasztások szépítgetés nélküli felfedése kötelességünk és ezt mindenkor azzal az igénnyel tesszük, hogy a lehetséges és szükséges megoldást sürgessük. Az elmúlt napokban személyes megbeszélést folytattunk a vállalat igazgatójával és a pártszervezet két vezetőjével. Azt vártuk, hogy kidolgozott tervet hoznak a legsürgősebb feladatok megoldására és megjelölik a munkások élet- és munkakörülményeinek javítására teendő intézkedéseket, gondosan figyelembe véve a rendelkezésre álló és egyelőre még hiányzó pénzügyi fedezeteket. Nem egészen így történt. A vállalat igazgatója hosszasan magyarázta, hogy szakmai sajátságok miatt nehéz, vagy éppenséggel lehetetlen jobb munkakörülményeket teremteni, két kutat is fúrtak, még sincs ivóvíz, a telep kelet felé húzódik, így öltözők, fürdők és irodahelyiségek kijelölése bizonytalan. Az idén csak egy modul-barakkra és az ivóvízellátásra van költségkeret, ösz- szesen 260 ezer forint. 1963- ban étkezdét, fürdőt, raktárakat és irodákat építenek, sőt 12 szolgálati lakást is, több millió forintos beruházással. De az alapvető szociális és egészségügyi követelmények biztosítása nem várathat magára. A végleges telep és az állandó jellegű szociális létesítmények felépítése előtt is kötelessége a vállalat vezetőinek mindent megtenni, hogy jobb munkakörülmények között dolgozhassanak az emberek. Ez alapvető követelmény és megmásíthatatlan érv. Mi történt az egri olajkutaknál az utóbbi időben? Február közepe óta rendszeresen közlekedik a váltókocsi, a munkahelyre és hazaszállítja a munkásokat. Űjabb kannákat vásároltak és Egerből hordják az ivóvizet. 12 darab ruhaszekrény érkezett és egy vaslemezbarakk, amelyben mosdót és öltözőt rendeznek be. Egy 33 méter hosszú és 11 méter széles előregyártott elemekből készült imodulbarakkot is várnak, tehát étkező- és tanácskozóhelyiség is lesz. Évek lemaradását egyszerre nem lehet behozni. De jó szándékkal és akarattal a jogos panaszokat orvosolni lehet és kell. F. L. Vegyszeres gyomirtás A Füzesabonyi Állami Gazdaságban a legkorszerűbb eszközökkel végzik a növénytermesztést. Kétszáz holdas kukoricatáblájukon például ebben az évben kapavágás nélkül, szuperszelektív hatású vegyszer segítségével termelnek kukoricát. Képünkön Bojkos Sándor traktoros, és ifjú Kovács János gépkezelő a Simazin nevű gyomirtószer szórását végzik a 200 holdas táblán. (Foto: KISS BÉLA)
