Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-22 / 94. szám
1962. április 22., vasárnap SEPOJSátj 7 Földi kenyér, kozmikus kenyér A roppant gép szüntelenü, dolgoz k: dagasztja, adagolja, kfmencíve rakja a tésztát. Az óriás masinára egyetlen ember felügyel. Kétezernél több kenyérgyár, harmincezernél több sütöd? van a Szovjetunióban. A munkát nagyrészt gépesítették, de még így is sokan végeznek kétkézi munkát. De Moszkvában, a Központi Sütőipari Tu-* dományos Kutatóintézetben elkészült az első vekrssgyártó gép, amely a lisi .udagulástól kezdve, minden kézi munkafolyamatot feleslegessé tesz. A kutatóintézet mellett működő kísérleti üzembe olyan teherautók hordják a lisztet, mint a tejszállító tartálykocsik. A tartályból „csőposla" viszi a lisztet a raktárba. Innen egy nagy edénybe kerül, majd a dagasztógépbe, miután egy külön szerkezet vizet, cukrot és sót adagolt hozzá. Ez eddig az emeleten történt. A tészta most „lemegy” a töldsziiiíre, egy másik edénybe: itt másfél órát kelesztik. Ezután a szaggató- és formá- zegépeken a sor. Mikor ezek is elvégezték a dolgukat, a jövendő kenyerek libasorban elindulnak a szállító szalagon. — De ezek a kis cipók talán csak nem igazi veknik? — kérdeztem a kutatóintézet igazgatóját. — Dehogy is nem azok. Persze, maga most csodálkozik, amiért ilyen kicsinyek. Csakhogy a szállítószalagon éppen a „nővesztőbe” indulnak: abba a szekrénybe, ahol végleg megkelnek. Az igazgató azzal kinyitotta a magas vasszekrényt: — Látja, kérem, a tészta itt harminc pei-cig kel, aztán a teknőkbe kerül. Majd a teknő felbillen, s a tészta ráesik a sütőlapátra, amely óvatosan a kemencébe helyezi. Tizennyolc percig sül itt a kenyér, s közben az alsó lapát kiemeli a már megpirult vekniket... Az automatizálás révén húsz ember munkáját tudják helyettesíteni. A gép 24 óra alatt harmincezer veknit gyárt. A szovjet sütőipar 2J0'J ilyen gépet kap. Üj gép, új kemence, új szaggató, új perecsütő... A kutatók célja mindig egy: hogy jobb és olcsóbb legyen a kenyér. A szovjet sütőiparnak van egy egészen új üzeme is: ez a „kozmikus” sütöde. Itt készült az a kenyér, amellyel a Föld Jurij Gagarint és German Tyiíovot űrrepülésükhöz úiTavatoként ellátta. — Tessék, kóstolja csak meg, bátran: még meleg. Kíváncsian fogom meg a kicsiny, díónyi zsemlét, s földi szokás szerint beleharapok. — így nem szabad! — hangzik a figyelmeztetés, de aztán a kutatók megenyhülnek: — Na, a Földön azért így is szabad. De az űrben igazán nem... A „kozmikus” kenyeret sem vágni, sem harapni nem szabad ... Egészben veszi a szájába az űrhajós, úgy eszi meg. Az „űrkenyér” nem morzsáz (a morzsa ugyanis a légulak- ba kerülhetne) és nem szárad ki. Receptje persze különleges. A tésztát hermetikusan csomugolva süt’k ki, úgy, hogy az így készült kenyér akár egy hónapon át is puha marad. A „kozmikus” választék egyébként egyre bővül. Sütnek már üregesre formázott kenyeret is, amelyet kaviárral, pástétommal tölthetnek meg tetszés, vagy szükség szerint. Vagyis mindjárt kész szendvicseket gyártanak. „Kozmikus” szendvicseket A jövendő? űrhajósok már felkészülésük? ötödik napján jelentkeznek,? hogy szeretnének valamit? rágni, szeretnék kicsit meg-| mozgatni az állkapcsukat.! Ezért aztán itt olyan pékáru-? kát készítenek az űrhajósjelöi-? tek számára, amelyek alapos! munkát adnak a fogalmak. — Kóstolja csak meg — ki-? nálnak. — Ez itt mézeskalács,! ez meg mentás mézeskenyér-; hez hasonló. Az egyik kutató közbeszól: — Gagarin és Tyitov sémi kérte a panaszkönyvet, A kö-$ vetkező űrhajósoknak pedig! még nagyobb választékot biz-? tosítunk. G. Nyikulina (Serény Péter fordításaik Locsoló-iskola haladóknak Kedves hallgatóim, kedves tanfolyamisták! Megkezdem előadásomat * a. locsolkodás történetéről, valamint arról, hogyan kell úgy lo- csolkodni, ahogyan az egy öntudatos emberhez illik. A locsolkodás története olyan messzire nyúlik vissza, hogy azzal nem is akarom önöket untatni, csupán annyit akarok elmondani, hogy a locsolkodás története nagyon messzire nyúlik vissza. Ezek után térek rá tárgyam lényegére, hogyan és kit és mivel locsoljunk. Locsolkodni lehet vödörrel, üveggel, slaggal és egészen kis fiúknak mással is. A vödörben lehet víz, az üvegben kölni, esetleg kölnivel kevert víz, vagy esetleg vízzel kevert víz, vagy esetleg semmi. Ebben az utóbbi esetben az üveget úgy kell a markunkban tartani, hogy tartalmatlansága eltűnjék tenyerünk óvó íve mögött. Ezenkívül le hét bőkezűen, takarékosan és imitálva locsolni: ez előbbinél öntjük az üveg tartalmát, az utóbbinál finoman befogjuk az üveg száját, a legutóbbinál ki cem nyitjuk az üveget, csak nagyon rázzuk. Locsolni kell a szomszédasszonyt, a lányát — különösen, ha csinos — a főnök feleségét és a saját feleségünket. Az imi- tálás gyakorlását jobb, ha az ember saját feleségén kezdi. Übüng macht den Meister! Nem kell meglocsolni a szomszédasszonyt, ha pletykás, a szomszéd- asszony lányát, ha agglegény akarsz maradni, és a főnők feleségét, ha más vállalathoz akarsz kerülni. Ha belépsz oda, ahol már a legkülönbözőbb kölniktől vágni lehet a bűzt, hogy a magad otkolonjával hozzájárulj az illat orgia elmélyítéséhez, s a, ház női személyzetének fejfájásához, udvariasan megkérded: szabad-e locsol ni... Még úgysem volt arra eset, hogy azt mondták volna: nem szabad .,. Azután a locsolás technikájának három módszeréből kiválasztod, amelyik a legjobban megfelel az asztal terítettségének, a bor és a pálinka távolról felmérhető minőségének. Az öntözés után rögtön szabadkozol és leülsz, hegy elfogyassz egy szelet beiglit, — amelyet óvatosan a zsebedbe dugsz és teli szájjal dicséred, miközben a nyelved rágva most az evést imitálod. A beiglit legalább tíz méterre a kaputól dobd el... Nagyon fontos, hogy a délutáni órákban ne téveszd össze a kölnisüveget a nagybőgővel, s a ma- gasségos eget a borosüveggel. A locsolkodás addig tart, amíg az üvegek tar-k talma... Ragaszkodik általában ilyenkor a? szendvicshez; két po-' hár bor között egy\ szelet sonka.,. Hely.' télén az olyan szendvics, amikor két po-; hár pálinka közötti egy pohár bor van...! Kedves hallgatóim,? kedves tanfolyamisták, talán még any- nyit befejezésül, hogyS aki nekem meg tud jaj magyarázni, mire jói ez az egy napig tartój féktelen evészet-ivá- szat, s miért, hogy ai fösvénységéről hírese Malvin néni is veszi két deci savanyúború erre az alkalomra, s< főleg, miért, hagyj húsz fillér ára szapA panos oldatért ötvenk forint ára étel-ital ki-k rül az üveg helyett a? gyomorba, — nos, afci? nekem erre válaszú ad, annak én egyj üveg kölnit adok, va-, lódi házi készítmény, ? és két rúd beiglit Megérdemli! (egri) Vízszintes: 1. Az ő érdeme az itt látható remekmű. 5 Udvariatlan megszólítás. 6, Angol férfinév. 8. Égitest név-: elővel. 11. Afrikában honos: szarvas állat. 13. Gázlómadár.: 15. Fordított kettős betű. 16.: Hőmérőn is van. 17. Fázik. 19. Kötőszó. 20. Május 12-én ese-I dékes. 22. Ékesség. 23. Úttörő: egység. 24. Férfinév. 25. Páros: magánhangzó. 26. Nem most. 27. Hüvelyes vetemény. 28. Az arc része névelővel. 29 Tüzelő. 30. Régi cím és rang volt. 32. Rendezget. 34. Locso- lónedü. Függőleges: 1. A húsvéti lo-| csolásnál őket sem szabad ki-? hagyni. 2. Friss, most kezdő-? dő. 3. ízesítő. 4. ...-zug. 5.? Ez a finom sütemény. 7. Ba-s réti állam. 9. Kereskedelmi ki-5 fejezés. 10. Jutalom a locsolá-S sért. 12. Ezeket a számokat? kell eltalálni a lottón. 14. A? régi Rómában magas rangú? tisztviselő volt. 16. Kettő ki-| tesz egy egészet. 18. Milligramm. 20. Lap a francia kár-? tyában. 21. Ök is a húsvét! sztárjai. 22. Háziállat. 24.. Adásvétel színhelye. 26. Tűn-? dérkirálynő. 27. Húsvétkor? csokoládéból van. 31. G. A. 33.. Névelő. Fluorsavval vegyítik az ivóvizet Karl-Marx-Stadtban Karl-Marx-Stadtban, az NDK | egyik tartományi fővároséban ,< az ivóvíz fluortartalmának nö-? velősével akarják a 300 ezer? főnyi lakosság fogainak épsé-? gét biztosítani. 1959-ben már? megépítették az ehhez szüksé-? ges berendezést, amely Európa? legnagyobb ilyen természetű! létesítménye. jveveSsüNK HÚSVÉTI TOJÁS, 1962. (Toncz Tibor rajza) — Megőrültél? Férfiaknál nincs locsolás! — De tavaszi munka van! (Fülöp György rajza) KORSZERŰ HÚSVÉTI ÜZEM... (Szegő Gizi rajza) SEHOL SEM AKÁR LEMARADNI! — Azért jöttem így, Julis, mert sietek vissza!... (Gerő Sándor rajza) HÚSVÉTI MEGLEPETÉS (Szűr-Szabó József rajzót
