Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. április 3., kedd Kiváló állatgondozó Csikós János, a tarnamérai Béke Termelőszövetkezet leg­jobb állatgondozója. Tíz tehe­net gondoz, és fejésátlaga 16 liter fölött van.' Az elmúlt év­ben 652 munkaegységet telje­sített és szép jövedelemhez jutott, mert 1961-ben 36 forint 60 fiúért ért náluk egy mun­kaegység. (Foto: Kiss Béla.) — A HATVANI Járási Ta­nács mellett működő gyer­mek- és ijúsági bizottság szombaton megbeszélést tar­tott. A bizottság megtárgyal­ta a veszélyeztetett családi körülmények között élő gyer­mekek helyzetét, valamint a községi albizottságok mun­káját. Az értekezleten Ba­lázs Pál, a járási tanács vb, elnökhelyettese tartott beszá­molót az ifjúságvédelmi problémákról. (r.) « A TŰZOLTÓTESTÜLET munkája, az egészségügy, a ter­melőszövetkezet és a tanácsi állandó bizottságok tevékeny­sége szerepelt az egri járás községeinek múlt heti tanács­ülésein. A balatoni tanács 30- án tárgyalta az önkéntes tűzol­tótestület munkáját, az andor- naktályaiak az egészségügy kérdéseit vitatták meg. Osto­roson a termelőszövetkezet sze­repelt napirenden, Nagytályán pedig a tanácsi állandó bizott­ságok. munkáját elemezték. — EGER VAROS négy ter­melőszövetkezete szombat es­tig 909 holdon végezte el a szőlők metszését. Ezenkívül elvetettek négy hold borsót » és 10 hold mákot. A tavaszi árpa vetéséhez tegnap kezd­tek hozzá a .közös gazdasá­gok. Április 7-én és 8-án Három megye középiskolás irodalmi színpadjainak fesztiválja Egerben öles plakátok hirdetik, hogy április 7-én és 8-án érdekes kulturális események színhe­lye lesz Eger. Ezen a két na­pon tartják a három megye 33 középiskolájának legjobb sza­vaiéi és irodalmi színpadai körzeti fesztiváljukat. A fesz­tivált a Heves megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a KISZ Heves megyei Bizottsá­ga rendezi. Felkerestük Dienes Tibort, a megyei tanács műve­lődési osztályának művészeti főelőadóját, aki a szervezési munkákat irányítja, hogy is­mertesse a programot, a mű­sort. — A fesztivál az országos kulturális seregszemle kereté­ben történik — mondotta. — Városunkon kívül még három helyen rendeznek úgynevezett területi bemutatót, Keszthe­lyen. Kecskeméten és Sáros­patakon. Ezekben a városok­ban találkoznak az országré­szek legjobb középiskolás kul- túrmunkásai. — A megyéből mely iskolák csoportjai vesznek részt? — A Heves megyei nyolc irodalmi színpadból kettő kö­zépiskolás, s mindkettő szere­pel is a seregszemlén. Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium irodalmi színpada „Eger az irodalomban” című műsorával lép fel, amelyben Tinódy, Balassi, Vörösmarty, Petőfi, Zalár versei és Dankó-dalok szerepelnek. A gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium irodalmi színpada pedig a „Hazám, ha­zám” című összeállítással lép feL — A többi irodalmi színpa­dok milyen műsorral jönnek? — A monori József Attila Gimnázium irodalmi színpada a szavalatokat teljes egészében József Attila versei közül vá­logatta, s emellett Sztravin­szkij és Bartók műveivel lép fel. A salgótarjáni Madách Imre Általános Gimnázium „Anyák a békéért” címmel ál­lított össze műsort, amelyben FILM; A lelkiismeret lázadása szerepel Bronevszkij Szavaló­kórusa (Elemek) Várnai Zseni, József Attila, Brecht és Jiri Marek művel. A balassagyar­matiak műsora a „Nógrádi szőttes”, Mikszáth Kálmán, Brecht, Szabó Lőrinc és Vihar Béla munkáiból állította ösz- sze a műsort — a zeneszámok mellett. A nógrádiak bizonyá­ra nagy érdeklődésre számot tartó jelenete lesz majd a „Soha többé” című pantomim. A béke és barátság gonddalá­nak jegyében Arghezi, Hikmet, Bartók és Csepeli Szabó Béla műveiből adnak elő a nagy­kőrösiek. — És a szavalok? — A három megye területén 33 középiskola van, s az isko­lák legjobb szavaiéi jönnek a fesztiválra. — Miért éppen Egerben ren­dezik a három megye feszti­válját? — Egernek hagyományai vannak már a kulturális szem­lék rendezése tekintetében, jók a feltételek is, van szín­háza, kultúrotthona, ahol meg­tarthatjuk a bemutató előadá­sokat, el tudjuk helyezni a szemle körülbelül kétszáz­] ötven részvevőjét. Az NDK filmgyártásának és televíziójának közös alkotá­sa A lelkiismeret lázadása. Rudolf Petershagen volt ezredes emlékiratai magyar nyelven is megjelentek. A filmváltozat nagyjában hű maradt a könyvhöz. Filmszínházaink három részben pergetik e hatalmas alkotást, amely izgalmakban bő­velkedik. A filmet az egri Vörös Csillag április 2—18-ig tűzte műsorára, a gyöngyösi Szabadság Filmszínház pedig 9-től 24-ig vetíti. — Kikből áll majd a zsűri? — A zsűri nagyrészt helyi szakemberekből áll, de munká­jában részt vesznek országos szaktekintélyek is. így várjuk Lázár Magdát (Népművelési Intézet munkatársa), Bende Miklóst (színházi rendező) és Molnár Gál Pétert (színikriti­kust). — A seregszemlének lesz országos döntője is? — Igen, s akik a területi be­mutatókon legjobban szerepel­nek, azok fellépnek az orszá­gos bemutatón is — mondotta befejezésül Dienes Tibor. (K) EGRI VÖRÖS CSILLAG A lelkiismeret lázadása (I. rész) EGRI BRODY Méreg GYÖNGYÖSI PUSKIN A kilencedik kör PÉTERVASARA Az őserdő urai (széles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Julius Caesar HATVANI VÖRÖS CSILLAG Egy tiszta szerelem története HATVANI KOSSUTH Tisztes úriház HEVES Folytassa; nővér (széles) FÜZESABONY Adua és társnői __ 1962. ÁPRILIS 3., KEDD; j^A^ **** 65 évvel ezelőtt. 1897. április 3-án halt meg JOHANNES BRAHMS aKt német zeneszerző, korának a tö- .i jj'.'jfi i~~ ' vVVI# megekre hatni kívánó program­i-é’e--. ■wiér zene irányzatával szemben az at>- m szolút zene, az akadémikus elzár­vSjEjfeStíái fii1 kózottság híve. Művészetének igazi t f .jhmMf ' értéke a hangulatokat megkapóan kifejező dalaiban van. Bécsi tar- MiWjKUyM'l1 ^.jKÍfe-f. tózkodása alatt szoros kapcsolatai / yijűffié, fejlődtek a magyar zenével (Ma­gyár táncok). Néhány híres müvét fajjÉSflPiipáfr idézzük: Requiem, Tragikus nyi­280 éve, 1682-ben e napon halt JOHANNES BRAHMS meg BARTOLOME MURILLO spa­nyol festő. Fiatalkori képeinek tárgyát a városi nép életéből vette (Kockázó gyermekek, Dinnye­evők). E naturalisztikus ábrázolásmódhoz később is hű maradt; így vallásos tárgyú műveit is népies hangulat szövi át, s kelle­mes színekkel ábrázolt bájos alakjai a megszépített valóságot ad­ják. E polgárias, kedélyes szemléletnek egyik legjellegzetesebb alkotását a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzik (Mene­külés Egyiptomba). 100 évvel ezelőtt, 1862-ben e napon halt meg JAMES ROSS angol ellentengernagy, kiváló sarkkutató. 1829—1833. közti útja során megállapította az északi mágneses sark helyét; valamint felfedezte annak állandó vándorlását. 1839—43-ban a Deli-sarkra vezetett expedíciója során felfedezte a Ross-tengert, az Erbus és a Terror vulkánokat, a Déli Viktória-földet. Az Antarktiszt há­rom oldalról közelítette meg és ezzel bebizonyította annak ön­álló kontinens jellegét. LILIOMFI Szigligeti Ede vígjátéka az egri diákszínjátszok műsorán Drámairodalmunk klasszi­kusa, Szigligeti Ede örökifjú, kedves, gúnyos vígjátékát a magyar közönség szívébe zár­ta: s ha színház, mozi, vagy valamelyik színjátszó csoport műsorára veszd, még ma is szívesen nézzük meg, és kaca­gunk történetén. Egerben vasárnap este a Gárdonyi Géza Gimnázium színjátszó csoportja adta elő Mészöly Dezső átírásában — az intézet dísztermében — nagy sikerrel. Nagy Andomé tanár­nő tanította be a darabot. Pontos, minden egyes epizód­ra kiterjedő figyelmes munká­ja, s a diákok átélt, néha szí­nészi teljesítményt elérő játé­ka hozta meg a sikert. A címszerepet Bíró Zoltán (IV/a) alakította, s mélyen át­élt, sokrétű játéka méltán ér­demelte ki a közönség tapsait. Partnere, Kormos Malvin (III/c.), a női főszereplőt, Ma­riskát alakította. Finom, termé­szetes mozgása, kedves hangja, bájos játéka egy jövendő szí­nészt sejtet. Antal Máriát (IV/c.) Camilla szerepében lát­hattuk. A szerelmes vénkis­asszonyt kor- és jellemhű játé­kával, pontos, minden epizód­[•jiiiiiiiii.aiiiiiiiiliiiMiiiliiiiilnMjiiiiiiiiiiMiiiiHiiiiiiiilniiiiiiliiiiiiniiiiiiiiiiiiiiianliiliiaiiliilininiilKliiliiliiliiliiliiliiliillilMiniiiliiiiiiirUMirlioiiimiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiici i>isiiiii>i.mii. laiianaiiaiiaiiaiiauaiiiiiaiiaiia ra azonnal reagáló mozdulatai­val, mknkájával tette nevetsé­gessé, hasonlóképpen a Szilvái professzort alakító Darabos Zsolthoz (Ill/a.) Külön kell megemlítenünk Oláh Andrást (II/a.), akit Ká­nyái fogadós szerepében lát­hattunk. Hűséggel és könnyed­séggel játszotta az idős fogadós szerepét. Az est másik fénypontja Pó­lyák Ferenc (II/a), (Szelleműi) volt. A tréfás és mindenre kész barát szerepét igazi tehetségre valló módon oldotta meg. Kobolák Anna (II/c.) (Erzsi­ké) alakítása is méltán aratott sikert partnerével, a Gyuri pincért játszó Kerekes Györggyel (II/a.) Az idős Csont István (IV/a.) és az ifjú Hóltzer Béla (IV/a.) Swartz komikus kacagtató figurája sokszor megnevettette a kö­zönséget. Meg kell még említenünk jó játékáért Jaksi Irént (II/c.) Jankovits Magdát (II/c.) és Ná- dassy Ildikót (II/c.) Az ötletes díszletekkel, kor­hű kosztümökkel, s jó szerep­lőkkel bemutatott darab törté­netét az intézet 14 tagú szim­fonikus zenekara finoman fes­tette aló. Zenei rendező: Farkas Ist­20. Este, takarodókor Gütig hiába kereste Krebset. Még valamikor délután szakadtak él egymástól, azóta nem volt nyoma. Hivatták — közölte közömbös hangsúllyal a Kapó. De miért hivatták? Gütignek először az ötlött eszébe, hátha Leo is tud hegedülni? De nem, mondta volna... Álmatla­nul hánykolódott a priccsen, ezután hirtelen lezuhant a sö­tétbe. Reggel, amikor felriadt, a gépmester már ott ült a deszkán. Gütig hunyorgott egyet szemével, szüksége, volt néhány másodpercre, hogy Krebs ottlétében felfogja előző esti távolmaradását. Könnyezni kezdett, úgy borult esetlenül, suta mozdulatokkal Leo nyakába. Még így is ágaskodnia kellett, hogy elér­je. — Pythia vagy Gütig — mondta enyhe szeretetteljes iátbavágásokkal kísérve Xrebs. — Mi az? — A híres görög jósnő. Tu- íod, az ókori mondavilág al­bumát mindig a mi nyom­iánk készítette. Ennek a Pyt- íiának egy temploma is volt. — Kit érdekel most ez az izé? Veled mi történt? Igazán hivattak? Leo Krebs bólintott. — Wützdorf? — tolult a kérdés a törpe szájára. — Ö is ott volt. Néhányan az SS-tisztek közül, meg egy... meg egy százados. Még soha­sem láttam. Valami nagykutya lehet, mert a mi őrnagyunk úgy hajbókolt előtte, mintha tábornok lenne. — És? — Most már én is azt mon­dom, valami történik. — Mi történt? — Azt mondták, hogy Leo Krebs, gépmester. — Hagyd már a játékot. Mit mondtak volna: I. Ferenc Jó­zsef császár? — Nem, Gütig, ehhez te fia­tal vagy. — Három évvel vagyok idő­sebb nálad. — Itt vagy fiatal. Én hét esztendő óta az A—18694-es vagyok. Lehetett béke és vér­be borulhatott a világ, tél vagy nyár, Dachau vagy Sachsen­hausen, megmaradtam ennek a számnak. És most, hét esz­tendő után először Krebsnek neveztek. A Leót is hozzá rak­ták. Kérdezték, gépmester voltam-e? Mondom, igen. Er­re a nyomdászatról csevegtek velem, velem, az A—18694-es­sel. — Lehet, hogy elvisznek? — Ne félj. — Félek. — Kérdezték, ki van még szakmabeli? Mondtam, hogy te is nálunk dolgoztál egy dara­big. Gütig ránézett annyi érzést kifejező szempárjával a gép­mesterre, s a meghatottságtól mukkanni sem tudott. — De ha valami rosszba rán­gattalak bele, ne szidj — tette hozzá Krebs — tudod, hogy ezeknél sohasem tudni. Emlékei között bányászga- tott, azután folytatta: — Dachauban néhány fogoly kék keresztet kapott a ruhájá­ra. Fél éven át kergették egy­mást a találgatásak. Kombi­náltunk. Jó-e a kék kereszt, vagy nem. Azt mondták, hogy ezekért jönnék majd a svédek. Nem jöttek. Tudtuk, mit jelent a fekete négyszög, a zöld kör, a sárga csillag. De a kék ke­reszt? . . : — Megtudtátok? — Meg. Az kapott kék keresztet, akinek a szájában aranyfog volt. Hogy ne kelljen a kivégzés után minden halott szájában vájkálni. A birodalmi vezetés mindig nagy súlyt he­lyezett a higiéniára. — Hivattak, vagy nem hivat­tak? Olyan volt a tábor, mint a bolydult mellkas. Emberekért jöttek, emberemet elvittek, s ami a legcsodálatosabb volt: az embereket visszahozták. De miért? Neveket említettek a számok előtt, foglalkozást a földtúró vakondok előtt, az agyak változást sejtettek, csak éppen nem tudták, mi lesz az. Jó-e, ha valakit hivatnak, vagy nem? Leo Krebs után hivatták a Feyermann testvéreket. A var­sói nemzeti bank büszkeségei voltak, két fivér, és mind a kettő a deviza-szakmában. Ta­pintásról ismerték meg, fogó­sáról a hamis pénzt. Finomraj- zolású ujjaik megkeményedtek a kötörésben, úgy néztek ke­zeikre, mintha idegen ujjak és tenyér tűnnének fél előttük. Most egy SS-százados a pénz­ről beszélget velük. Beszélget, nem ordít. Hivatták Gerardot, a francia grafikust is. Ott volt a sorban Sziljanov, az orosz pénzhamisító. Ismert figurája volt a berlini alvilágnak. Ele­inte, még a huszas évek elején fehérorosz nagyhercegnek ad­ta ki magát, gondosan fésül­te szürkés sza­kádét, novgoro- di birtokairól beszélt, szere­tett muzsikjai­ról, közeli visz- szatéréséről. Es kölcsönöket vett fel. Azután leáldozott a nagyherceg-üz­let, pénzt nem adtaik, maga gyártott. Készí­tett Urát és mái­két, frankot, és pesetát, egy­szer a dollár­ral is megpró-' bálkozott, csak a megfelelő pa­pír hiányzott hozzá. Kétszer járta meg a moabiti-börtönt, még a porko­lábok is szerették fanyar hu­moráért. Harmadszorra — há­ború volt — a táborba küldték. Gyakran sóhajtotta, ha még egyszer kijutna az életbe, hagyná a pénzt, ólelmiszerjc- gyeket hamisítana. (Folytatjuk.) van. Kátai Gábor Korszerű cipőbolt nyílt Hatvanban A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hat­vani 46. sz. cipőboltját — a nagyszabású átalakítási mun­kálatok után — szombaton ad­ták át a vásárlóközönség ré­szére. A cipőbolt képe ugyancsak megváltozott, a régi, kis kira­katok helyett most betekintő ablakokon keresztül szemlél­hetik a város dolgozói a szebb­nél szebb kivitelezésű, fazonú és jo minőségű lábravalókat. Lőrincz Ferenc üzletvezető örömmel újságolja: a Hatvani Építő és Javító Ktsz határidő előtt egy hónappal fejezte be a’ kőművesmunkálatokat, s a vállalat brigádja is idő előtt végzett a belső berendezés fel­szerelésével, s ami a legfonto­sabb: az üzlet átalakításában részt vevő dolgozók kifogás­talan munkát végeztek. — Az üzletben önkiválasztó rendszert vezettünk be — folytatta Lőrincz Ferenc. A vevőtér 25 négyzetméterrel bővült, korszerű világítást és berendezést kaptunk, (r) niusoras Sírokon este 19 órakor: Egy pohár víz Vainosgyörkön este 19 órakor: Gyertyaícnykcringó

Next

/
Thumbnails
Contents