Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

1963. április 31., szombat NEPCJSAG Ev végére elkészül az egri idegenforgalmi turistaszálló 76 ttzobúfaban, 224 ágy várja majd üdülő, pihenő vendégeinket Adácsi mozaik A Park Szálló mögötti terü­leten, a Klapka György és Nagy József utcákat Összekötő út —, amelynek pillanatnyilag csak a Klapka utcai végét zárja el a TEFU-telep — dóii oldalán magasodik a négy- emeletes szálló betonvázának már két emeletnyi teste. Ami­kor az építésvezetőséget ke­ressük, sárgálló sóderhalmok, vörös téglarakások között ha­ladunk; Szállítószalagok mono­ton zúgással viszik az anyagot a magasba. A „Panter” autó­daru szorgalmas egymásután­ban emeli az előre gyártott vasbeton elemeket a második .emelet födéméhez. Az ördön- gős, modem szerszám, -bizony erőt és időt takarít rpeg. Borics László építésvezetővel az épülő szálloda bejárata előtt találkozunk. Elbeszélése és a mérnöki tervek rajzai alapján egyre határozottabb körvonalakkal rajzolódik elénk az új egri idegenforgalmi szál­ló épülete. A szálloda négyemeletes tes­tét kívülről fényes, kék és fe­hér kerámia burkolja majd. Az épület földszintjének zömét a kellemes társalgó foglalja el. amelynek üvegfalain keresztül messze ellátunk majd a Nép­kert fái fölött. A hatalmas ki­terjedésű társalgóba lépve, im­pozáns kép tárul majd a ven­dégek elé, talpunk alatt csi­szolt piszkei vörös mészkőbur­kolat, fejünk felett pedig szí­nes műanyag álmennyezet hú­zódik. A terem oszlopai rész­ben fém- részben pedig színes, csiszolt kŐburkolatúak lesznek. Kényelmes székek, fotelok áll­nak majd a vendégek kényel­mére. A bejárattal szemben kap helyet a recepció, a porta. A magasabb szintekre pedig lift szállítja a szálló vendégeit. — Hallhatnánk valamit az új szálló befogadóképességé­ről? — Az öt szinten, azaz a föld­szinten és á négy emeleten 76 szobában 224 ágy várja az Egerben pihenőket, üdülőket. A földszinten négy nyolcágyas turistaszoba épül, az emelete­ken pedig 1 és 2 személyes szobák készülnek, 1—1 pótágy- gyal. A legreprezentatívabb szobák az épület déli felén he­lyezzenek el, ahol emeleten­ként 4, önálló fürdőszobával rendelkező, loggiás szoba kap helyet. Egyágyas szoba pótágy- gyal 23 lesz, 48 fekvőhellyel. Kétágyas szoba, hasonlóan 1—1 pótággyal pedig 48 kap helyet, amelyekben 144 ágy várja a vendégeket. Említésre érde­mes még. hogy emeletenként 2—2 fürdőszobát is építenek. Érdekessége lesz a 19 méter magas épületnek, hogy a tető egy járható részéről pompás, magával ragadó látvány tárul majd a szálló vendégei elé. Egyébként, ahogy sétálunk a fenyőfaoszlopokkal feldúcolt épület már elkészült első és második emeletén, főként kele­ti irányban, szokatlanul szép 'panoráma fogad. A háttérben a Síkhegy, a Kis- és Nagy- Eged, az Almagyartető, a Vár­hegy, a Bükk opálosan előtűnő sziluettje, az előtérben pedig a város romantikus részei, a vár, a Sánc girbe-görbe utcácskái és a Rókus temető elégikus ba­rokk kápolnája. — Mennyibe kerül a szál­loda? — Tudomásom szerint, mint­egy 10 millió forint, — kapom a rövid választ. Míg másszuk az emeletet és bújkálunk a dúcolások sűrű erdejében, a munkások lassan- lassan leteszik holnapig szer­számaikat és gyülekeznek az építésvezetőségi iroda előtt. — Hány munkás dolgozik jelenleg az épületen? — Átlag 40 fő, de később, amikor a szakipari munkák is megindulnak, számuk jelenté­kenyen megnövekszik, — eléri a kilencvenet is. — Mikorra készül el á szál­loda? — A szerződésben vállalt kö­telezettség szerint az ÉM Ál­lami Építőipari Vállalat folyó esztendő december 31-ére tar­tozik átadni az épületet. A munka eddig jól halad és re­méljük, hogy teljesíteni tud­juk határidőre vállalásunkat. Mint látható, a szállodában nincs vendéglátóipari rész, sem konyha, sem étterem. A hotel vendégei a közeli Park Szálló­ban kapnak majd ellátást. — Ahol ma meszesgödrök, sóderkupacok és téglarákásoa tornyosodnak, — mondja az építésvezető, — ott fél millió költséggel parkot létesítünk. A szálloda környéke is tehát mindenképpen méltó lesz a korszerű idegenforgalmi tu­ristaszállóhoz. A teljesség kedvéért .még el­mondhatjuk, hogy a Klapka és Nagy József utcákat össze­kötő út nyugati oldalán, a szál­lodával szemben, háromemele­tes OTP-lakóház fog felépülni, a közeli évek során. A távo­labbi tervekben szerepel e te­rületnek a Népkerttel határos részén, egy korszerű szabadté­ri színpad kialakítása. Ilyen környezetben épül az új ide­genforgalmi turista szálloda. Sugár István A télen sor került a két adá­csi termelőszövetkezet egye­sülésére, s most már egyetlen közös gazdaságban, a Béke Tsz-ben folytatják az adácsiak a tavaszi munkát, amelynek ■eredménye bizakodással tölti el mindannyiuikat. Uj helyiséget kapott a mű­velődési otthonban a köny- lár. Egy-egy kölcsönzés alkal­mával 30—40 kötetet visznek magukkal az olvasók. Berényi Lajos tanár mindent megtesz azért, hogy az olvasók elége­dettek legyenek. A község tovább fejlődik. Ebben az évben nyílt meg az önkiszolgáló üzlet és a cuk­rászda, ami különösen a fiata­lok körében keltett nagy örö­met. Az újtelepen betonjárda épült. Remény van arra is, hogy sikerül az év folyamán az új művelődési ÍTtthont befejez­ni. A sportpálya rendbehozá­sára is több ezer forintot for­dítanak. Az iskolák biológiai kertet létesítettek, amelyben külön­böző növényeket termelnek és ezt az óvoda útján értékesítik. Az így kapott pénzt kirándu­lásra, az iskola szertárának fejlesztésére használják fel. A munkát Csömör Tibor tanár irányítja. Még ma is bosszankodnak az adácsiak azon, hogy a művelő­dési otthonban a tv-nézőktől fejenként két forintot szednek a műsor megtekintése fejében. A Művelődésügyi Miniszté­rium rendelete, ezek szerint nehezen érvényesül Adácson. Jó munkájáért kormánykitüntetést kapott Keskeny József Keskeny Jó­zsef tizenkét j éve, az államo­sítás óta vezeti az egri 51. szá­mú vasboltot. Azelőtt az áru- | da helyén le­vő magán-kis­kereskedésben dolgozott mint I segéd. Sokan ismerik őt Egerben, mun­katársai és a vásárlók ^ egy­aránt. Csendes, halk szavú ember, aki munkáját lelkiismeretesen és pontosan végzi, s igy pél­daképe a Kis­ker dolgozói­nak. Ezért kap­ta nemrég a Munka Ér­demérem fo­kozatát. Megyénkbenö az első kiske­reskedelmi dol­gozó, aki ilyen kitüntetéssel büszkélkedhetik — több mint egy negyedszázad szorgalmas munkájának jutalmával. Ezzel nemcsak önmagának, hanem a vállalatnak is megbecsülést szerzett. (Foto; Kiss Béla) Igazságtalan általánosítás Hogyan készül a menetrend? Május 28-án, 0 órakor életbe lép az új menetrend. De mi­lyen előkészületeken keresztül jut el idáig? Milyen is a me­netrendkészítés ? A MÁV menetrend-osztályán hatalmas lapokat mutatnak. Kuszán futó fekete, piros vo­nalak. A kockás grafikonsze­rű ábrák az idő (óra) és a meg­állók koordinátájában. Ez a menetrendíkészítés első fázisa — azaz itt pines is kezdet, mert mindig a már meglevő menet­rend és a nemzetközi személy- és teherszállító értekezlete­ken születő megállapodások variálásának kibővítése a fel­adat. A személyszállító és a tehervonatekhoz is külön-kü- lön, de egymással összhangban levő menetrend készül. Már tavaly október óta dol­goznak rajta a menetrendi elő­adók. A MÁV Főigazgatósá­gon 20 ember közvetlenül ezzel foglalkozik. Először a megyei tanácsok, a vidéki igazgatósá­gok és a vasúti csomópontok küldik el a javaslataikat. Ek­kor már figyelembe veszik a helyi adottságokat, az esetleg megváltozott műszákkezdése­ket. Minden vonalról külön áb­rát és úgynevezett szolgálati menetrendet terveznek. A szol­gálati menetrendkönyv a vas­utasok tájékoztatását célozza. — a legaprólékosabb adatokkal. Ezután összeegyeztetve elké­szül polgári menetrend. Ez így elgondolva, nem is olyan bonyolult. De ha arra gondolunk, mennyi probléma, nehézség adódhat „menet köz­ben”, elég csak azt számba venni, hogy az utasforgalom országosan négyszeresére, a te­herforgalom háromszorosára emelkedett. A pályák és az ál­lomások időközben elavulnak, s most kell behozni azt az el­maradást, amit a magyar vas­utat a felszabadulás előtt jel­lemezte. Hiszen az egész Hor- thy-rendszerben nem fordítot­tak olyan összeget a vasút fej­lesztésére, mint most, az utób­bi egy-két év alatt. S végül is az utazás egyre kulturáltabbá, kényelmesebbé válik. A megnövekedett igénybe­vételt ez a néhány szám is jól kommentálja. Hét végén a leg­erősebb a forgalom. Budapest­ről szombatonként 270 személy- kocsi indul vidékre. A szolnoki vonalon 10 percenként mennek a vonatok. A Nyugati-pálya­udvarról hat percenként indul egy-egy vonat. Naponta átlag 2300 személy- és 1400 tehervo­nat közlekedik Magyarorszá­gon (az új menetrend szerint még több lesz.)' A menetrendek gyakorlatba- ni beválását a pontosan közle­kedő vonatok bizonyítják. Egyre kevesebb a késés, a pon­tatlanság. A menetrendszerű közlekedésben Magyarország európai szinten is a legjobbak között van. A Szegedi Igazgató­ság területén (Csomgrád, Bé­kés megye egésze és Bács—Kis­kun megye egy része) pedig 99 százalékos menetrendszerűség­gel közlekednek a vonatok. Naponta 500 személyszállító vonatból 4—5 késik csak. Kádár Márta KISZ megbízólevéllel indultak el... TANÉV ELEJÉN az egye­temeken, főiskolákon és taní­tóképző akadémiákon egy új csoport tűnt fel. Kevesen vol­tak és vannak ma is, de min­denki tudja róluk, hogy bízik bennük a KISZ, bíznak ben­nük azok, akik elküldték őket, mert megkapják útravalóul a KISZ-megbízólevelét. Ügy tartják számon ezt a kis cso­portot az Egri Pedagógiai Fő­iskolán is, hogy „a KISZ-meg- bizólevelesek...” Amikor tavaly év végén a középiskolai záróünnepélyen átvették a fiatalok ezt a na­gyon megtisztelő és sok bizal­mat hirdető okmányt, talán maguk is csak ünnepélyessé­get és egy kis meghatódottsá- got éreztek, hiszen ez mégis csak azt jelentette, hogy egy kicsit többre tartják őket, hogy számítanak rájuk a szer­vezetben, de számítanak rájuk az életben is. Sokan talán nem is tartották akkor, tanulmá­nyaik kezdetén olyan súlyos­nak azt a megkötést, hogy az akadémia, a főiskola, vagy &z egyetem elvégzésével oda men­nek állásba, ahová a KISZ egyetértésben a művelődési osztállyal, kihelyezi őket. Ma­ga a tény nem súlyos, sőt! Négy-öt év távlata nekik dol­gozik, mert a falu és a város közötti határok megszünteté­se máris óriási lépésekkel ha­lad előre. AMIÉRT EZT a jelzőt hasz­náltam, az inkább a tartalom­nak szól. Megbízólevelesnek lenni annyit jelent a főisko­lán, hogy már tudatosan fel kell készülni a fiataloknak ar­ra a munkára, amit a szocia­lista pedagógusnak végeznie kell. Ez pedig komoly feladat! Egyre másra hagyják el a fő­iskolát és az akadémiát, de az egyetemet is a fiatal pedagó­gusok, s hiába foglalkozik so­kukkal külön is a KlSZ-szer- vezet, egyszerűen nem akar­ják megérteni, hogy nemcsak a városon van iskola, nemcsak a városból lehet kijárni taní­tani, hanem a falu is nagyon várja, talán még jobban igény­li az új, fiatal erőket, mert maga is új úton halad. Sok fi­atal pedagógus mondja ki könnyelműen a szót: „találok én magamnak másutt is he­lyet!” S nlm gondol arra, hogy annak idején, amikor felvéte­lét kérte, mindent ígért volna, csak el ne essék a tanulás le­hetőségétől. Nem gondol arra, miatta hányán' maradtak ki olyanok, akik elmentek volna a faluba, elmentek volna szí­vesen a falusi iskolába, a fa­lusi tsz-ek, tanácsok segítségé­re lenni a nagy átformáló munkában. Hát ezért tartalmas ez a KISZ-megbízólevél, mert már a felsőbb iskolai tanulmányok ideje alatt állandóan ott érle­li tulajdonosában a felelősség- teljes tudatot: „falura megyek, fel kell készülnöm alaposan, segítenem kell azoknak, akik bíztak bennem, akik küldtek.” DE HOGYAN készüljön fel a fiatal? Hogy váljék belőle szocialista pedagógus már az egyetemen, a főiskolán? Eh­hez segítségre van szüksége, mégpedig fokozottabb segít­ségre, mert egyedül nem ké­pes magáévá tenni mindazt, ami a szocialista pedagógus fogalmát takarja. A KISZ- szervezetek gondoskodása itt elsősorban azt jelenti, hogy a megbízóleveleseket több figye­lemmel kísérjék, beszélgesse­nek el időnként a fiatalokkal arról, hogyan látják, hogyan értékelik maguk körül a zajló életet, milyen felfogásuk van egyes fontos elvi kérdésben, s nem utolsósorban: találják meg a módját annak, hogy a fiatal maga is tájékozódni tudjon megyéje eredményei­ről, az ott zajló legfontosabb eseményekről. Ez annál is in­kább fontos, mert a KISZ- megbízólevél azt us jelenti, hogy a saját megyéjébe kerül vissza tanítani a végzett peda­gógus. S négy-öt év nagy idő, ha ezalatt nem találkozik csak a szünetekben barátokkal, is­merősökkel a fiatal egyetemis­ta vagy főiskolás, akkor bizony elszakadhat, idegenné válhat a városi tartózkodás során. HELYES kezdeményezése a KISZ Központi Bizottságának, hogy minden félévben a me­gyék KISZ-bizottságainak egy-egy képviselője találkoz­zék a KlSZ-megbízólevelesek- kel. Az elmúlt napokban ez Egerben, a Pedagógiai Főisko­lán meg is történt, s hogy mennyire helyes a gondolat, mutatja, hogy a fiatalok szá­mos gonddal küszködnek egye­dül, amit talán szívesebben elmondanak az „otthoniak­nak.” Ha ebből valóban rend­szert csinál a KISZ, akkor megvan a remény arra, hogy a fiatalok — bárhol tanuljanak is — mindig érzik maguk mö­gött az otthont, tudják, hogy valóban számítanak rájuk, hogy figyelemmel kísérik ta­nulmányaikat, magatartásu­kat, hogy nem feledkezt meg róluk, mert visszavárjá őket! (A) Ha a mindennapi életben szó esik a boltvezetőkről, s valamiképp összehasonlítást teszünk köztük és az alkal­mazottak között, az körül­belül így történik: Sokat je­lentő kézlegyintés után csak ennyit mondunk: „könnyű nekik...!” Persze, az ilyen általánosí­tó kijelentés nem helyes, té­ves és néha romboló. Sokan azt hiszik, hogy a boltvezetői beosztás „lógó munka", ér­demtelen fizetéssel. Ma a kereskedelem nem üzletelés, nem pénzharácso- lás — olcsón venni, drágán adni, hanem népgazdasá­gi érdeket képviselő, a dolgo­zók igényeit kielégítő munka. Tagadhatatlan, hogy sokan visszaéltek megbízatásukkal, ezeket azonban előbb-utóbb leleplezték, számuk egyre ritkul. Nézzük csak meg köze­lebbről, hogy miből áll ez a „lógos munka”? A boltvezető felelős az árudáért, a saját munkájáért, és a hozzá beosz­tott eladók tetteiért is. A boltvezető feladata, hogy az igényelt cikkek kellő mennyi­ségben és minőségben a vá­sárlók rendelkezésére állja­nak, hogy leltározáskor hiány ne forduljon elő, szállítás, tá­rolás közben ne rongálódjék az áru. Rendelések, áruátvé­tel és sok adminisztrációt munka, nem is ritkán üzlet­zárás után. Emellett a leg­több üzletvezető részt vesz at árusításban is. És a fizetést amit mindezért kapnak? Dorkó Elemér, bekölcei küldöttnek a KPVDSZ me­gyebizottság választásán el­hangzott hozzászólását idé­zem: „...Kereskedelmünkben még ma is aránytalanságokat tapasztalhatunk. Az elad» fi­zetése alig kevesebb, mint a vezetőé, pedig _ a felelősség terén nagy a különbség. De az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy a kereskedelmi dolgozók fizetése ‘Jelenleg alacsony”. Igaz, a kereskedői munka­kör nem igényel nagy erőki­fejtést, sem túlzott szellemi tornát — a vezetőtől és az el­adótól sem. De napi nyolc órát sem könnyű a pult mö­gött állni. És a vásárlók sem mindig nyugodtak, türelme­sek. Főleg ünnepek előtt nem. Ezért gondoljunk és szóljunk elismeréssel, a kiér­demelt megbecsüléssel a ke­reskedőkről is. K. G. A Vas- és Fémipari Vál­lalatnál dolgozik Radics Sándor. Vasöntő. Nehéz munkát végez, társaival együtt. A forró láva, az izzó vas kemény próbára teszi az edzett férfiizmo­kat. i De csak ismerni kell ax anyagot, s az irányító em­beri kéz engedelmessé fé­kezi a tüzes csermelyt: a folyékony vasat, formába szorítja, s az emberi al­kotó munka szolgálatába állítja. (Foto: Kiss Béla) /

Next

/
Thumbnails
Contents