Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

N EP ÜJS A G 1962. március 18.. vasárnap '1^1 null Ki lúd ja?! Megörvendeztetett a hír: Moszkva több pontján újság- árusító automatákat szereltek fel, s a különböző lapokat őrző gépektől bárki „kérheti" a kí­vánt sajtótermékeket — meg­kapja .., Az az érzésem, hogy ilyen újságárusító automaták felsze­relése és működtetése nálunk nem járna különösebb sikerrel. Miért? Mert a gépekkel nem köthetnek jó ismeretséget az emberek, s akkor senki sem kaphatna „Ludas Matyit”. Vagy lehetséges, hogy éppen ezért mindenki kapna, nemcsak a mostani „protekciósok”? (kyd) — ÉRTESÍTÉS. Értesítem betegeimet, hogy március 19- től rendelésemet ismét foly­tatom. Dr. Kovách György fogorvos, Eger, Széchenyi ut­ca 10. szám.- TEGNAP délelőtt Eger­ben, a Heves megyei Gépállo­mások Igazgatóságán a megye gépállomásainak vezetői érte­kezletet tartottak, ahol a gép­állomások tavaszi munkára va­ló felkészülését beszélték meg. — A VASÜTI balesetvéde­lemről beszél március 19-én Bakó János MÁV oktatótiszt a karácsondi művelődési ott­honban rendezett munkás- akadémián. — AZ ELMÚLT napokban ÖT—54-es erőgépet vásárolt az egri Dobó István Termelőszö­vetkezet. A traktort a közeli napokban szállítják le a terme­lőszövetkezetnek. — MÓRICZ Zsigmond mun­kásságáról tart előadást már­cius 22-én Egerben, a Kis­ipari Szövetkezetek Ady End­re Kultúrotthonában Abkaro- vits Endre középiskolai ta­nár. Az előadás után Kovács Domonkos beszél Móricz Zsig- monddal történt találkozásá­ról. — TEGNAP osztották ki Egerben a tsz-akadémia hall­gatói között a tanfolyam el­végzéséről szóló oklevelet. Az ünnepséget az Egri Városi Tanács kultúrtermében rendez­ték meg. — A RÓZSASZENTMÁR- TONI Általános Iskola úttö­rőcsapata nagysikerű jelme­zes karnevált rendezett. A jelmezverseny első díját He­gyi János VII. osztályos út­törő nyerte Vosztok I. nevű jelmezével. A sikeres revü káprázatával hódította meg az egri közönséget a Bál a Savoyban Pénteken mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Ábra­hám Pál háromfelvonásos nagyoperettjét. A „Bál a Savoyban” rövid meséje egy plebejusi hangon elmondott nizzai kaland: sze­replői a francia arisztokrata és nászutas felesége, a millio­mos amerikai lány, aki kedvte­lésből zeneszerző, az éjszakai csillag brazil táncosnő, török diplomata, léhűtők, estélyi ru­hás hölgyek és urak, akiket a Riviera csodálatos természeti szépsége, a modem luxus, a pénz birtoklása tart össze. Azért ebben a nizzai paradi­csomban is akadnak kellemet­len pillanatok, amelyek kínos' szenzációvá dagadnak egye­sek számára. Amikor például a francia arisztokrata felesége megsértődik azon, hogy férje megcsalja őt azonnal, hazatéré­sük után. Azazhogy... s itt jön a hogyan, a szemet nyug­talanító káprázat, a revü: éj­szaka Nizzában, tánc és ruhák, a tervezett csalások rafinált helyzetei és nem utolsósorban Ábrahám Pál muzsikája. Hogy a reviinek mégis jó vége sza­kad, a nizzai éjszakából haza­kerülő férj és felesége mégis az örök hűség, a házasság kö­telékében maradnak, azt a lib­rettó-írók ügyességének tudjuk be. A darabot Horváth Jenő ren­dezte. A hamisan csillogó tör­ténet szereplői nem csábították, hogy komolyabb elemzéssel al­kossa meg őket, inkább a per­gő és lendületes játékra töre­kedett. Itt-ott szabott egyet a szövegkönyvön, a játékteret, a viszonylag nagy szereplőgár­dára tekintettel, a maximális revühatás elérésére igyekezett kamatoztatni, a szöveget, a pár­beszédeket pedig úgy pergetni, hogy a tánc, a ruhák, a szín­padi formák csillogása hassa­nak elsősorban, önzetlenül le­mondott a tánc, a dalok, a ze­ne, a fények javára, olyan ha­tásokról, amelyek — ha .a da­rabban bentmaradnak — emel­ték volna a siker értékét. Az esemény szálait bogozó török diplomata ugyanis a darab ten­gelye. Blöffjei, elgondolásai és szellemeskedése olyan rohanó tempóban követik egymást, kü­lönösen az első felvonásban, hogy a közönség a laposan per­gő mondatokban megbújt szó­játékokat kénytelen elszalasz­tani. Pedig a humor a török diplomatában testesül meg el­sősorban. Elvitathatatlan érde­me Horváth Jenőnek, hogy olyan fegyelmezett együttes játszik a színen, amelynél a ki­siklás elképzelhetetlen. A gyors iram, a változó képek, a zene, a táncok, az egész szín­pad egyetlen tömör hatás, ki­váltképpen az első felvonás­ban. A táncokat vendégművész, Somoss Zsuzsa tervezte és ta­nította be. Kiváló munkát vég­zett. A színház megerősített tánckarát, a Jurida-fivéreket és az operett-történet „hőseit” a kisméretű színpadon eleven és színes mozgásban tartja, igazi revűt, éjszakai tombolást honosítva meg pár órára az egri színpadon. Véleményünk szerint koreográfiái szempont­ból is az első felvonás irama olyan erős, hogy azt fokozni, az adott körülmények között, lehetetlen. Somoss Zsuzsát „be­ugrásáért” is dicsérnünk kell. Somoss István vezényelte a színház zenekarát. A kisegyüt­tesre Gyulai-Gaál Ferenc hang­szerelte Ábrahám Pál muzsi­káját. Somoss István tüzes mu­zsikát diktált, de érzékkel nyúlt azokhoz a zenei képek­hez is, amiket Ábrahám Pál kissé szentimentálisra fogalma­zott — a műfaj törvényei sze­rint. Két jól ismert vendégnek is tapsolhatott a méltán hálás egri közönség: Illyés Ilonának és Fontos Magdának. Illyés Ilona vendégszereplése üde színfolt. Hangja behízel­gő, kulturált Könnyedén, nagy­vonalúan játszott-táncolt s megjelenése a tisztességes és finomlelkű dáma illúzióját hozta a színpadra. Fontos Magda bájos jelenség, kedvessége és mosolygós tem­peramentuma elérték a hatást. Kitűnően táncolt, dekoratív je­lenség és az előadás egyik erős­sége. Humora természetes egyéniségéből fakad. A brazil táncosnőt Stefanik Irén alakította. A bál, az éjsza­kai élet csúcspontja ő, aki meg­jelenik és akkor minden férfi a lábai előtt hever. Táncával megérdemelte a nyfltszíni tapsot. Az éppen Nizzába érkező francia arisztokratát, a kika­pós férjet Antal László játszot­ta. Nagy rutinnal, fölényesen alakított, mint aki ezt a szerep­kört igen jól ismeri. Ez a biz­tonság itt-ott modorosságra csábított Antal Lászlónál. Varga Tibor török diploma­tája az esemény forgatója és tengelye. Érezhetően idegesen kezdett. A három felvonást ki­tűnően táncolta végig. Darab szerinti hivatása, hogy a be­mondásokból, kiszólásokból, szóficamokból, halandzsákból és helyzetadta lehetőségekből mondatonként, olykor szavan­ként csiholja-szedje ki a hu­mor tűzijátékanyagát, hogy az robbanva vigye előbbre a han­gulatot E tekintetben Varga Tibor többször adósunk ma­radt, kamaszos figura volt, s nem nőfaló diplomata. Rassy Tibor komornyikja hi­teles alakítás még így is, rö­vidre szabott lehetőségei kö­zött is. » A fiatal ügyvéd, Fábián Jó­zsef ábrándozó íélszegséggel, Szilágyi István nőiszabója — helyesen — inkább pantomim alakítással hívta fel a figyel­met. Dánffy Sándor főpincére az éjszakai élet többkulacsos figurája, aki zsíros derűvel szolgálja és neveti nagypénzű és romlott vendégeit. A feleség komornájának sze. repében Varga Ilonát láttuk. Ez a tenyeres-talpas házibútor kitűnő és komikus ellentétként hatott a kozmopolitán előkelő világban, s ha még egy kissé testesebbre, nyelvesebbre szab­ják szerepét, sokat lendít a harmadik felvonás rövidléleg­zetű históriáján. A tánckar az előadás egyik vezérszólamát és főlátványos­ságát jelenti, élén a Jurida-fi- vérekkel. — Ez a testvérpár teljes muzikalitással táncol, és a vastaps indokolt teljesítmé­nyükért. A tánckarból külön ki kell emelnünk Bak Manyit. De. zsényi Ágotát, Farkas Violát, Leiler Zsuzsát és Válastyán Györgyöt. Székely László díszletei a kisméretű színpad teljes ki­használására és adott körülmé­nyek között nagyvonalúságra törekedtek. Az ő munkájával kapcsolatban kell megállapíta­nunk, hogy a revü elsőrangú hatása a díszletadta keretben a technikai személyzet nagy­szerű ^teljesítményén nyugo­dott. A hatásban is maradék­talan első egri revü példa arra, hogy a látványosság derűs szó­rakozást nyújthat és lehet egy műfajt korlátozott körűimé. 1 nyék között is jól játszani. A siker jelentős összetevője a kosztüm-sorozat. Wieber Marienne vendégtervező el­gondolásait kitűnően váltották valóra Rdcz Ilona és Nádasy Géza. A siker azt bizonyítja, hogy az érdekes, látványos, a meg­szokottól eltérő színpadi pro­dukció iránt az érdeklődés ele­mi erővel tört fel. A közönség a szemek káprázatában fürdik, egyik nyíltszíni taps a másikat váltja: A bemutató forró sike­re az egri színház számára ta­nulságul is szolgálhat: • ha a szereposztás átgondolt és a be­mutatókra készülés minden ol­dalról megalapozott, a komoly siker — még a televízió kon­kurenciája ellenére is — nem meglepetés. Farkas András A PÁRIZSI KOMMÜN 1871. március 18-án tört ki. A kis­polgársággal szövetkezett mun­kásság a történelemben elő­ször buktatta meg a burzsoázia diktatúráját. Nagyszerű re­formjaival (a nép felfegyver­zése, egyenjogúság kivívása, üzemek államosítása, stb.) a kommün előfutára volt a szov­jet államnak. 55 évvel ezelőtt, 1907-ben e napon halt meg PIERRE BER­THELOT francia kémikus. Munkássága a szénvegyületek szintézise terén úttörő jelentő­ségű, 1862-ben ő állított először elő acetilént. A „Berthelot- bomba" a robbanáskor kelet- .kezett hő mérésére szolgáló kaloriméter. Megírta továbbá az alltémia történetét. 120 éve, 1842-ben született STEPHANE MALLARMÉ francia szimbolista költő. Művel nehezen érthetőek, inkább szimbólu­mokkal és muzsikájukkal kíván velük szerzőjük hatni. Egy Faun délutánja című verséhez írta Debussy híres prelude-jét. 80 éve, 1882-ben született FRANCESCO MALIPIERO olasz ze­neszerző, a modem olasz zene egyik legnagyobb mestere. Monte­verdi stílusából kiindulva, zenéjét a dallamosság, operáit a szín­padiasság jellemzi. Főbb művei: Orfeusz trilógia, Julius Cézár, Antonius és Cleopatra, Az élet — álom. 75 éve, 1887-ben e napón született IHR ÍNY ROBERT festő és grafikus, legjellemzőbb műve a Tanácsköztársaság híres Fegyver­be! Fegyverbe! című plakátja. PIERRE BERTHELOT A miniszter felesége hozza a legtöbb pontot... , Pontszerzők klubja Párizsban — Az éjszakai élet fellegvára — Belépés csak „hódítás" útján Az elmúlt hetekben újra vi­rágzásnak indult Párizs egyik legexkluzívabb klubja. Evek óta hagyomány, hogy valahol megbukik egy kormány, vagy egy dinasztiát száműznek, ak­kor az ott szerepet játszó dip­lomaták és politikusok nagy része Párizsba menekül. Újab­ban a dominikai politikai és egyben éjszakai élet kiválósá­gai kérték felvételüket a „Pontszerzők klubjába”. Saj. nos, a felvétel rendkívül meg van szorítva. Nem számít, ha valakinek komoly politikai érdemei vol­tak, és közvetlenül az sem szá­mít, ha vagyonát csak millió dollárokban lehet kifejezni. Közvetlenül válóban nem szá­mít, csak közvetve, mert a klubba csak úgy lehet bejutni, ha az illető kellő számú pontot gyűjtött össze magának. Ehhez viszont súlyos dollárkötegekre, vagy egyéb valutára van szük­ség. A klub bizottsága csak akkor dönt a felvételről, ha a jelölt legalább 5 pont felett rendel­kezik. De hogyan lehet ezekhez az áhított pontokhoz jutni? A Ügy látszik, mégis van ör- öég. — Dr. Lange professzor va­gyok Bécsből. A külföldi osz­tály vezetőjével akarok beszél­ni. — Megbeszélt találkozó? — kérdezte az SS. — Le van levelezve. — Mára, erre az órára és ferre a percre? Lange megzavarodott: — Nem kérem, az úgy volt... — Rám ebből csak a „nem” szócska tartozik — mosolygott udvariasan az SS — az, hogy hogy volt, nem az én dolgom. Egy pillanat türelmet kérek. , Az őr belépett egy kis szo­bába, felemelte a kagylót és tárcsázott. — Herr Obersturmbahnfüh­rer, Waltz őrszolgálatos je­lentkezik. Bizonyos Lange pro­fesszor keresi önt Bécsből. Azt mondja, le van levelezve. — Válasz tíz perc múlva a nyilvántartóból — mondta a hang a vonal másik végén. , _ Jawohl, Herr Obersturm­bahnführer. Kattanás. Közben Lange egyedül állt a lás előcsarnokban, senkit nem lát, de az az érzése, hogy több szempár figyeli. A sivár, elhanyagolt falakat nézi. Waltz kilép, odavezeti egy nehéz vas­ajtóhoz. Olyan, mint itt min­den. Rozsdafoltok borítják, ko­pások éktelenítik. Kilincsnek még helye sincs rajta. Waltz felemeli a kezét, az ajtó las­san, zajtalanul kitárul és be­csukódik mögöttük. Dr. Lange professzor Bécs­ből belépett a német Birodal­mi Titkos Szolgálat központjá­nak igazi előcsarnokába. Mi­csoda épület ez! Micsoda szá­lak futnak itt össze! Ott fent, a számtalan szobában keleti fejedelmek, dél-amerikai dik­tátorok, európai pártvezérek és politikusok sorsa dől el sokszor percek alatt. No, igen, a Herr doktor még messze van a legszentebb szentélyek­től, de már ez is valami. És Herr doktor hátrahőköl. Amilyen elhanyagoltság fo­gadta kint, olyan luxus dü­höng itt bent. Kellemes meleg, pálmák, akváriumok csodála­tos, messziségefeet idéző dísz­halakkal. Az asztalon desszert, legalább tízféle cigaretta, a fé­nyes parketten süppedő sző­nyege^ a kényelmes fotelek mellett kerekes kis asztalká­kon a legújabb napilapok, ké­peslapok, folyóiratok. Walt az órájára nézett, majd a telefonhoz lépett. — Nyilvántartás? A Lange- ügyben érdeklődöm. — Küldje el — csattant a katonás, rövid válasz. A tanár elvörösödött dühé­ben. Nem fogadják? Ez lehe­tetlen. — Idefigyeljen, ember! Bécs­ből utaztam idáig, bizonyta­lan, háborús időben, hogy be­szélhessek azzal, akit keresek. Gondolja, hogy ha nem lenne komoly... — Nem az én feladatom, hogy eldöntsem. Kérem, hagyja ab­ba a kiabálást, ne okozzon kellemetlenséget se magának, se nekem. Parancsoljon. És Waltz ismét felemelte a karját, az ajtó kinyílt és be­csukódott mögöttük. Lángénak úgy remegett a keze az ideges­ségtől, hogy alig tudta tartani a cigarettát. Megroggyanó tér­dekkel sétált egy kicsit az épület körül, a kocsiba nem mert beülni. Mikor végre a volán mellé merészkedett, a motor zúgása, Berlin életének egész lüktetése azt zakatolta: Nem fogadtak! Nem fogadtak! ...Jack London egyik hőse, a pompás farkaskutya a világ legtürelmesebb lénye volt. De azonnal őrjöngeni kezdett, ha nevettek rajta. A professzor urat hasonló fajtából farag­ták. Mérhetetlehül nevetséges­nek éreze helyzetét — és dü­höngött. Beletaposott a gáz­pedálba. A száguldás meg nyugtatta, minden figyelmét az útra kellett összpontosíta­nia, nem maradt belőle a gyötrő, kellemetlen gondola­tokra. Az út hirtelen fák közé ka­nyarodott, jobboldalt víz csil­lant. — A Mügyelsee — gondolta Lange, fékezett és kiszállt. Órákon át bolyongott a kedves kis erdő ösvényein. Leszállt az este, a tóról eltűntek a vi­torlások és a csónakok, a kis fehér hajó is kikötött. Kart karbaöltve sétáló párok népe­sítették be a parkot. Lange előtt ebben a pilla­natban kérdésessé vált az egész múlt. Most — először életében — egy pillanatra meg­torpant a csúcs­ra kapaszkodás, hajszás, lihegő kísérletében. Érdemes volt? Érdemes volt feláldozni a fia­talságot, lemon­dani a sportról, kalandról, hogy tanuljon és el­ismerjék, ké­sőbb pedig min­denről, hogy előbbre juthas­son? Fáradtan hanyatlott egy padra. Szinte teljesen gondta­lanul töltött el vagy fél órát. Közben szüntelenül sűrűsö­dött körülötte a homály. Arra rezzent fel, hogy valaki leül mellé. Nő volt, amennyire ki- vehette, magas, telt és barna. Cigarettát vett elő és rágyúj­tott. Megelőzte Langet, akinek a kezében már szolgálatkészen ott volt az öngyújtó. A pontszerzés együtt jár a fran« cia világváros éjszakai életé­ben vezető szerepet játszó höl­gyek szívének meghódításával. Attól függően, hogy az ille­tő hölgyek milyen társadalmi, vagy hivatalbeli pozíciót töl­tenek be, ahhoz mérten lehet az áhított pontokra szert tenni. Fél pontot jelent olyan szí­nésznő meghódítása, aki csak most tűnt fel a művészvilág­ban, kettővel jutalmazzák az egyszer már kitüntetett mű­vésznők meghódítását, három­mal a befutott sztárok legalább egy hétig kitartó lovagjait. Legkevesebbet a svéd női szí­vek elrablásával lehet elérni. Mindössze negyed pont jár an­nak a lovagnak, akinek északi lány az „ismerőse”. A legmagasabb pomtszámot az éri el, aki valamelyik aktív miniszter feleségét hódítja meg. Az illető „lovag” mindjárt 25 pontot mondhat magáénak. A verseny a klubtagság meg­szerzése után is tovább tart. A bizottsággal közölni kell a szerzett pontok számát, és le­hetőleg fényképpel igazolni a hódítást. Aki abban a hónap­ban a legtöbb pontot érte el, az lesz arra az időre a klub elnö­ke. Nemrégen érkeztek Párizsba a Dominikai Köztársaság el­űzött éjszakai lovagjai. A rossznyélvűek azt suttogják, hogy a fiatal Ram Trujillo pá­lyázik a legtöbb eséllyel a klub hosszú ideig tartó elnökségére (Ford.: Sz. L.) > ■ ■ • OKI EGRI VÖRÖS CSILLAG 18- án: Űj barázdát szánt az eke (III. rész) 19- én: Julius Caesar EGRI BRÖDY 18—19-én: Nincs előadás EGRI BÉKE 18—19-én: Balti égbolt (II. rész) GYÖNGYÖSI PUSKIN 18- án: Nagyravágyó asszony 19- én: Üj barázdát szánt az eke (III. rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 18—19: Pesti háztetők HATVANI VÖRÖS CSILLAG 18—19: Halászlegény frakkban HATVANI KOSSUTH 18- án: Éva aludni akar 19- én: Nincs előadás PÉTERVASARA 18- án: A búcsú 19- én: Nincs előadás HEVES 18- án: Jó utat, autóbusz 19- én: Nagyravágyó asszony FÜZESABONY 18- án: Julius Caesar 19- én: Szabad szél ntu»oras Egerben du. fél 4 és este 7 órakor! BAL A SAVOYBAN (Bérletszünet)

Next

/
Thumbnails
Contents