Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-17 / 64. szám

Feladataink az V. megyei küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásában Megyénk földmüvesszövet- kezeti szervezel a felvásárlási és értékesítési tevékenységen keresztül szoros összefüggés­ben vannak a termeléssel, ter­melőszövetkezetekkel és háztá­ji gazdaságokkal. Az elkövet­kezendő időkben a földműves- szövetkezetekre fontos szerep hárul a termelés megszervezé­sében és a lakosság szükségle­teinek kielégítésében. A me­gyei küldöttgyűlés ezért külö­nösen nagy nyomatékkai fel­hívta a földművesszövetkezeti szervek vezetőinek és dolgozói­nak figyelmét a feladatok eredményes megoldására. Határozatában a burgonya-, zöldség-gyümölcs-termelési szerződések kötésének szélesí­tését helyezte előtérbe. A szerződéseiket — mondja a ha­tározat — úgy kell irányítani, hogy az segítse a tájtermelő körzetek termelését, a terme­lőszövetkezetek nagyüzemi kertészetének kialakítását, az öntözéses termelés szélesítését és nem utolsósorban a növény- védelmet. Sok községben, ahol eddig nem volt bevezetve a zöldség- és gyümölcsárusítás, a szövetkezeti tagok kérésére boltokat nyitottak, vagy pedig a vegyesboltokban árusították, hogy a szövetkezeti tagok igé­nyeit kielégíthessék. A terme­lési szerződések megkötésével, de emellett segítségadással, és a jó kapcsolat megteremtésé­vel leéli elérni azt, hogy a szer­ződésekben vállalt kötelezett­ségek teljesítésén túlmenően, helyi forrásokból is biztosít­sák a falu ilyen irányú igé­nyeinek kielégítését. * zöldség- és gyümölcsfé- ** leségek nagyüzemi ter­melésének kialakításában a termelési és felvásárlási tevé­kenység összhangjának meg­teremtésében vállaljanak fel­adatot a földiművesszövetkeze­tek és a MÉK-kirendeltségek szakembereinek segítségével együtt. A helyi igények kielé­gítésére a háztáji gazdaságok­ból történő felvásárlásokra kössenek a termelőszövetkeze­tekkel megállapodásokat. (Folytatjuk.) Kedves ünnepség Hatvanban A hatvani földmüvesszövet- kezet beansöséges keretek kö­zött ünnepelte az 52-ik nem­zetközi nőnapot. A megnyitó beszédet Telek László szb-el- nök tartotta, amelyben mél­tatta a nők helyzetét, akik mind a munkahelyükön, mind a második műszakban megáll­ják helyüket. Nem kis dolog dolgozó nőnek és egyben anyának lenni, mégis mond­hatjuk, hogy azokat a szép eredményeket, amelyeket ed­dig elértünk a földművesszö­Kövctendő példa A borti földmű vessző vetkezet már az elmúlt évben is nagy gonddal végezte az éves felvá­sárlási terv teljesítését. Ez év­ben is már az első hónapokban hozzákezdtek a szerződések megkötéséhez, hogy biztosít­sák a baromfi-, tojásfelvásár­lási tervet. Eddig a földműves­szövetkezet több mint négy és fél mázsa baromfira kötött szerződést. A termelőszövetke­zetekkel Is tartják a kapcsola­tot. A Petőfi Termelőszövetke­zet eddig húsz mázsa baromfi átadására kötött szerződést. Különösen nagy munkát fej­tenek ki az első negyedéves tervek teljesítésében. A 30 ezer darabos tojás/elvásárlási tervet a jövő hét közepére már teljesítik. Megteremtik az ez évi baromfifelvásárlási alapot is. Eddig 9 ezer darab napos­csibét adtak el a község dol­gozóinak. A babszerződési ter­vüket is teljesítették. A terme­lőszövetkezetek a községben szerződésileg 20 mázsa bab át­adását vállalták. A szövetkezet dolgozói most a forgalmi tervek teljesítésén dolgoznak. Előreláthatólag ne­gyedéves terveiket teljesítik, bíznak abban, hogy ebben az évben sem lesz szégyenkezésre okuk. vetkezet vonalán, sokban kö­szönhetjük a nőknek, akik túl­nyomó többségben dolgoznak a földművesszövefckezetnél. A nők nagyszerű eredményeket érnek el a munkában, de nem kis dolog az sem, amit a bé­kéért végeznék. Harcukat ket­tős cél vezeti: a béke megőrzé­se, és az otthon, a család nyu­galma. Ezek után a hatvani föld- művesszövetkezet elnöke, Ur­ban, István emlékezett meg a nemzetközi nőnapról és me­leg szeretettel üdvözölte a megjelent nődolgozókat, majd a szakszervezettel közösen, a földművesszövetkezet nődolgo- zóit egy-egy könyvvel ajándé­kozták meg. Ez maradandó emlék lesz az 1962. évi nőnap- ról. Eredményes könyvterjesztés A füzesabonyi járáshoz tar­tozó községekben, földműves­szövetkezetekben is megtartot­ták a mezőgazdasági könyvhó­napot. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a könyvhónap, illet­ve a házról házra történő áru­sítások nagy sikerrel jártak. A rendelkezésünkre álló ada­tokból megállapíthatjuk, hogy 11 községben közel 12 ezer forint volt a könyvforgalom. Különösen kiemelkedő mun­kát végeztek Aldebrön, ahol 1574, Besenyőtelken, ahol 1500 és Poroszlón, ahol 1400 forint értékű könyvet árusítottak a házról házra történt látogatá­sok alkalmával. A járás 3 köz­ségében könyvbált tartottak. Könyvtombolát 7 községben rendeztek, igen nagy sikerrel. Látogatottak voltak a termelő­szövetkezetekben megrende­zett mezőgazdasági könyvldál- lítások is. Így többek között a füzesabonyi Petőfi, besenyő- telki Lenin és a káli termelő- szövetkezetekben a kiállításo­kon igen sok könyvet vásárol­tak. A vásárlásokat ankétok­kal kötötték össze, amelyeken mezőgazdasági szakemberek előadásokon foglalkoztak egy- egy növényféleség termelésé­vel és a szakkönyv fontosságá­val. Termelési tanácskozást tartottak a MÉSZÖV dolgozói Az elmúlt hét utolsó napján termelési tanácskozást tartot­tak a Földművesszövetkezetek Heves megyei Központjának dolgozói. Bartolák Mihály, a MÉSZÖV igazgatóságának el­nöke ismertette a földműves­szövetkezetek ez évben elért eredményeit és beszéli a köz­pont dolgozói előtt álló felada­tokról. Ezek után Havellant Ferenc, kereskedelmi főosztályvezető, a nemrégiben megtartott me­gyei értekezleten elmondottak­ról tájékoztatta a jelenlevőket, majd a legfontosabb felada­tokra hívta fel a figyelmet A múlt évihez hasonlóan, ez év­ben is a megyei központ és a MÉK dolgozói vállalták vala­mennyi földművesszövetkezet patronálását, ezek szerint he­tenként látogatják a földmű- vesszövetkezetet és segítséget adnak a feladatok megoldásá­hoz. Közei harminc FISZ alahalt megyénkben Megyeszerte egyre nagyobb tért hódít a falusi iskolákban a politechnikai oktatás. Ennek egyik segítőtársa a falusi ifjú­sági szövetkezet. Pedagógusa­Negyven kezdeményező fiatal Lőrinciben mázsa drót feldolgozására kap­tak megrendelést. Az ehhez szükséges 32 ezer forintot, mi­vel a bankszámlájuk még nincs megnyitva, a fiatalok saját megtakarított pénzükből adták össze. Lelkes kezdemé­nyezők voltak Seres János és Vámos Attila, akik 3700—3700, Bán Zsiga 2800, Torma Lajos 3000 forinttal járultak hozzá a szükséges anyagi alap megte­remtéséhez. Huszonkét fiú megtakarított pénzét adta össze, hogy a munka megin­dulhasson. Láthatjuk tellát, hogy a ter­veket, célokat, de az egész szövetkezést a fiatalok meny­nyire szívügyüknek tekintik. Már eddig is tettek lépése­ket az ifjúsági otthon vezetői, hogy a fiatalok megtaláljas helyüket társadalmunkban, az életben. Ez a mostani kezde­ményezésük valóban megér­demli a támogatást, mivel me­gyénkben eddig ilyen példa nemigen volt. Szükséges tehát, hogy a lőrinci községi szervek, közöttük a földművesszövetke­zet is elősegítse az ifjú szövet­kezők munkáját. Tegyék lehe­tővé, hogy célkitűzéseiket megvalósíthassák és jó ered­ményeket érjenek eL Szabó Lajos. a fiatalok között a szövetkeze­tei, csak a helyi és más szer­vek támogatása nélkül nem tudunk eredményesen dolgozni. — Eddig milyen támogatást kaptak? — kérdjük. — A helyi tanácstól ígértek egy négyholdas területet — kapcsolódik Patkó elvtárs is a beszédbe — csak az a baj, hogy nem megfelelő a föld. Régi vásártér, tele fákkal és bokrokkal. Ezen nehéz lesz termelni. — ügy tudom, hogy más szer­vek is megígérték a segítsé­güket — vetem közbe. — Igen! A Málravidéki Erő­mű is megígért egy négyholdas területet, de ők már másban is támogatnak. — Az ifjúsági szövetkezet a mezőgazdasági termelésen kí­vül, milyen egyéb tevékenysé­get akar folytatni? — Többek között szeretnénk kisállattenyésztéssel is foglal­kozni. így baromfi, nyúl, a ké_ sóbbi tervek szerint pedig a méhészet is helyet kapna gazdaságunkban. — De ezt írja meg — szól közbe a gondnoknő, hogy mi komoly munkát akarunk vé­gezni a szövetkezetben. Hiva­tásszerűen akarjuk a fiatalo­ink most ismerkednek a fiata­lok képzését segítő ifjúsági szövetkezetek célkitűzéseivel és azon igyekeznek, hogy is­kolájukban is megalakítsák ezt. Már az elmúlt évben is tör­tént előre lépés ezen a téren, de korán sem volt olyan mér­tékű, hogy az eredményekről elismerően szólhatnánk. Az év végéig mindössze hét falusi is­kolában alakították meg a fisz-t. Ezek a szövetkezetek a kezdeti lépések után jól be­váltak, mivel munkájukban a fiatalok lelkes támogatására leltek. A szervezés elősegítésére nemrégiben az MSZMP me­gyei bizottságával egyetértés­ben intézkedési tervet készí­tettek a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya, a KISZ megye bizottsága és a MÉ­SZÖV. Ezt valamennyi közsé­gi, járási szervekhez, vala­mint az iskolákhoz is eljuttat­ták. A tervnek megfelelően községi szerveink felmérték az adottságokat és egymás után alakítják meg az ifjúsági szö­vetkezeteket. Eddig megyénk­ben közel harminc községben és iskolában alakult meg a falusi ifjúsági szövetkezet. Ezek növénytermesztési, ön­tözéses zöldségtermelési és kisállattenyésztési programo­kat tűztek ki célul. A téli idő­szak különösen nagyon alkal­mas arra, hogy a szervezési munkálatokat elvégezzék és ezzel együtt a termelési és pénzügyi terveiket elkészít­sék. Ahol már megalakultak — dicséretükre legyen mondva—, nagyon körültekintő és alapos az egész gazdasági évet fel­ölelő terveket készítettek. Igyekeznek a munkájuk során megismertetni tanulóikkal a szövetkezet célkitűzéseit és feladatait A munkára, a kor­szerű mezőgazdasági terme­lésre való tanítás mellett azért is vonzó ez a fiatalokra, mivel a jövedelemből a tagok mun­kaegység arányában részesed­nek. A pénzt közös célokra fordítják, amelyből nyári tá­borozásokra és kirándulások­ra mennek. A megyei szervek és a já­rások minden segítséget meg­adtak a szervezéshez. Lema­radás csupán az egri és a pé- tervásári járásban tapasztalha­tó. Bár az adottságok itt is megvannak, csupán a célkitű­zésekkel kellene megismertet­ni a fiatalokat. Azokon a he­lyeken, ahol a munkát jól megszervezték, az eredmény nem maradt el. Mutatja ezt az a tény is, hogy ez év első két hónapjában tizenkét he­lyen alakítottak ifjúsági szö­vetkezetét a fiatalok. Azóta számos helyen. így többek kö­zött Márkáz, Boconád, Pély, Balaton és Füzesabony közsé­gekben határozták el á fiata­lok a szövetkezet megalakítá­sát. Ehhez a munkához nagy. se­gítséget adtak a pedagógusok és a földmüvesszövetkezetek. Jó lenne, ha azokon a helye­ken is, ahol még nem alakí­tották meg, minél előbb napi­rendre tűznék, mert az idő sürget, és március végéig be kell fejezni a szervezéseket. Sz. termelőszövetkczeti KISZ, és földmüvesszövetkezeti közös kul túrcsoportokat. Növeljük a könyvterjesztést és működjenek közre a falusi olvasómozgalom szélesítésé­ben. Lehetőség van rá, hiszen ma már államunk igen nagy összegeket fordít a könyvtárak fejlesztésére, amelyben haté­kony szerep jut a földműves­szövetkezeteknek is. Csupán az elmúlt év alatt 145 ezer fo- rint értékű könyvet adtak a földművesszövetkezetek me­gyénk 16 községének. A szö­vetkezetek támogatásaként eb­ben az évben ismét nagy mennyiségű könyv jut a falusi könyvtárakba. Segítsék elő, hogy a községekben emelked­jék a könyvtárlátogatók szá­ma, és maguk a szövetkezeti dolgozók is, valamint a válasz­tott vezetőségi tagok legyenek olvasói a könyvtárnak. A szövetkezetek vezetőinek az eddigieknél nagyobb mér­tékben kell támaszkodniok a szövetkezeti tagságra, a válasz­tott vezetőségekre és a dolgo­zókra. Minden fontosabb fel­adat végrehajtását beszéljék meg a választott szervekkel és dolgozókkal. A vezetőségi ülé­seken, termelési tanácskozáso­kon, de a tagértekezleteken is, tárják fel bátran és őszintén a problémákat, kérjék ki a segít­ségüket, mert így hatékonyabb munkát tudnak kifejteni a gazdálkodásban is. |W| unkájukat csak úgy tud­-L,J ják ellátni a szövetke­zetek vezetői, ha magasabb képzettségre tesznek szert, ami megkívánja a továbbtanulás és a szakmai képzettség növe­lését. Szövetkezeteink vezetői­nek és dolgozóinak ma már biztosítva van a lehetőség ar­ra, hogy középiskolákon, egye­temeken megszerezhessék ké­pesítésüket. A dolgozóknak pedig szakmai tanfolyamokon nyílik lehetőség a beosztásuk­hoz szükséges szakmai képesí­tésük megszerzésére. A mun­kájuk ellátásához azonban nem elég csak a szakmai képzettség megszerzése, szükséges a poli­tikai felvilágosodottság is. Ezt pedig napi munkájuk mellett kell megismerniük, politikai oktatásokon és ankétokon. II. L’ lőzö cikkünkben beszá- moltunk arról, hogy a földművesszövetkezeteknek mi­lyen sokrétű feladatot kell megoldaniok ahhoz, hogy a küldöttgyűlés határozatát vég­rehajthassák. Hangsúlyoztuk, hogy tovább kell fejleszteni kapcsolataikat a párt- és a ta­nácsi szervekkel. Különösen ki kell emelnünk a jó kapcsola­tok megteremtését a helyi ter­melőszövetkezettel. Mint test­vérszövetkezeteknek, széleskö­rű munka hárul rájuk a falu jobb ellátására kapott felada­tok végrehajtásában. A terme­lőszövetkezetek nagyobb áru- mennyiséggel, a földműves­szövetkezetek pedig az áruk átvételével és gyors elszállítá­sával segithetik elő közös fel­adataik megoldását. A határozat kimondja, szé­lesíteni kell a szövetkezeti tag­ság társadalmi ellenőrző mun­káját. A földművesszövetkeze­tek széles körű gazdasági munkáikat csak a tagokra és a választott vezetőségekre tá­maszkodva tudják megfelelő­en ellátni. A társadalmi tu­lajdon védelme, a szövetkezeti vagyon gyarapítása, a zavarta­lan áruellátás, nagy feladato­kat ró nemcsak a szövetkezet dolgozóira, de a választott ve­zetőségi tagokra is. Elsősorban nekik kell őrködniük a tagság vagyona felett, és ellenőrzé­seikkel elősegíteni az egységek jobb munkáját és az áruellá­tást. Különösen sokat tehetnek a társadalmi ellenőrzés széle­sítésében, a fogyasztói érdek- védelem biztosításában, mivel e bizottságban tevékenykedő személyek szinte naponta meg­jelennek a szövetkezeti egysé­gekben, mint vásárlók. A megváltozott falvak életében az utóbbi években különösen nagy fel­adat hárul a szövetkezetek kulturális tevékenységére. Az egységes népművelési tervek alapján hatékonyan segíthetik egy-egy falu kulturális fel- eittelkedését, és hozzájárulhat­nak a kultúrházak munkájá­nak megjavításához. Ahol erre lehetőség van, a művészeti csoportok munkájának színvo­nal emelésére hozzanak létre kát ránevelni a mezőgazdasá­gi munkára. — Visszatérve az előbbi be­szélgetésünkre — veszi át a szót Patkó elvtárs —, tervbe vettük, és már félig-meddig megvaló­sítottuk a drótszövést is. Az erőműtől kaptuk a gépeket, amikkel elkezdtük a szövési munkát. — Akkor mégis csak segíte­nek a községben, hogy ez a szép kezdeményezés gyümöl­csöző legyen? — Ebben igaza van — mond­ja az igazgató — csak nekünk ettől sokkal többre van szük­ségünk. A szántóterület körül forgó vitákat is le kellene zár­ni, mert az idő nagyon sürget. Itt a tavasz, szeretnénk elkez­deni a munkálatokat. Szüksé­ges tehát, hogy minél előbb kijelöljék számunkra a meg­felelő területet. A drótszövés, illetve az értékesítés sincs még teljesen megoldva... — sorolja fel egymás után a még megoldásra váró feladatokat. Hangjából érezni, hogy nagy terveket, célokat tűztek ki maguk elé az otthon vezetői és a fiatalok: ki-ki a saját el­gondolása szerint megtalálja helyét a munkában. Még áldo­zatokat is hoznak terveik meg­valósítására. Nemrégiben 40 Ha valaki ezekben a napok­ban felkeresi a lőrinci József Attila Ifjúsági Otthont, ott lá­zas készülődést tapasztal. Szo­katlan a sürgés-forgás minden, felé, bár az időjárás még szo­bába parancsolja az embere­ket. Az ifjúsági otthon lakóit azonban már nem tartja visz- sza semmi attól, hogy elhatá­rozásukat valóra váltsák. Negyven fiatal él itt, ebben az otthonban, akiket nevelőik az életre készítenek fel. Lel­kesedésben nincs hiány, hi­szen annyi más problémát és feladatot megoldottak már. A legutóbbi lépésük azonban most támogatást vár. Amint, ezt Patkó Lajos elv­társtól megtudtuk, nemrégi­ben nagy lépésre határoztak el magukat. Ifjúsági szövetke­zetét alakítottak. Azért keres­tük fel őket, hogy terveikről érdeklődjünk. A kedves fogad­tatás után erről beszélgettünk Patkó elvtárssal és Szulágyi Józsefné gondnokkal, az ott­hon nevelői irodájában. — A lelkesedésünk mellé most már egy kis támogatást is szeretnénk kapni — mond­ja a Rondnoknő. aki egyben a szövetkezeti felügyelő bizott­ságnak az elnöke is. — — Mi ugyan megalakítottuk

Next

/
Thumbnails
Contents