Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-17 / 64. szám

4 NßPÜJSÄG 1962. március 17., wombat Új bemutató | Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház bemutatta Ábrahám Pál£ BÁL A SAVOYBAN című nagyoperettjét, Horváth £ Jenő rendezésében. ;1nt Henry: ANTAL LÁSZLÓ A felesége: ILLYÉS ILONA Daisy: FONTOS MAGDA PÁRNAPOS időközökkel ve­títette az egri Vörös Csillag a ; Solohov azonos című regényé- ! bői készült filmet. • Csütörtö- ; kön a befejező részt. A regény és a film egyre erő- í södő sodrással halad a megol- I dás felé. Nagulnov és Davidov ; a munkásosztály tipikus és ki- £ váló hősei, akikben a 'nagy . erények hibákkkal párosulnak. I Nem csoda, hogy a forrada- ! lom úttörő és példa nélkül ál- ! ló szakaszában megbotlanak, > olykor bizonytalanságból, szen- ; vedélyességből lelépnek a he­> lyes útról. Néha hevesen, de | igazukban bízva hirtelen fut- ; nak neki a megoldásnak, ez is ; hozza végüket, amely mintha > kissé előkészületlenül törne rá > a nézőre-olvasóra. Korholnak ; ott, ahol nevelni kellene, és »elhamarkodnak valamit, amit ; óvatosan kellene végezniük. De ; így, minden erényükkel és hi- : bájukkal együtt az új történe- ; lem, az új világ előfutárai és I harcosai ők. Akkor is, amikor ; a lustaság és maradiság, az I önzés ellen veszik fel a harcot, I de legkivált akkor, amikor a í forradalom megsemmisítésére I szövetkező „kontrák”, fehér- I gárdisták ellen indulnak le- I számolásra. Szeretnek és gyű- 1 lölnek, szívós küzdelemben át­formálják a falu, Gremjácsij ' Log külső és belső képét, az > emberek tetteit és tudatát irá- ' nyíják az új világ felé. Az em­> béri viszonylatokról másként > vélekednek, mint az addigi ; megszokottság rabjai. Másfajta > barátságok és indulatok tör- ; nek fel belőlük és munkájuk ; nyomán — ha néha csikorogva ; is — előrelendül a történelem I szekere. A HÁROM egész estét be­töltő filmet Alekszandr Iva­nov rendezte. Az idősebb ren­dezőgárda tagja szorosan ra­gaszkodott a regény élményé­hez és jeleneteiben, képsorai­ban a sok-sok. novellát magá­ban foglaló és ízes elbeszélő részeket is megörökítette a filmvászon és az utókor szá­mára. Véleményünk szerint az első rész vontatottsága abból a törekvésből adódik, hogy a rendező, Solohov poézisét és sajátságos humorát is mara­déktalanul felhasználni akarta. Feltárta és megörökítette a kozák falu életét 1930-bóL Az arcok és a jeUemek gaz­dagsága az egész filmen keresztül kísér és oly­kor mintha el is vinné fi­gyelmünket és szemünket a főhősökről, akik mégiscsak a történelem, az események és III. rész az eszmei mondanivaló tenge­lyében állnak. Ha ezt a filmet rövidebbre fogja a rendező és merészebben használja a kép­szerű utalásokat a mindent ki­fejezni és megmutatni akarás helyett, bizonnyal mélyebb ha­tást ér el. A képszerűbb ren­dezés a solohovi mondani­valónak is használt volna. A falu mindennapi életének, a kozákok gazdag földjének áb­rázolása így is poétikus szép­ségű és méltó keret a nagy eseményekhez. Davidovot, a matróz-párt­munkást Csernov alakítja. A kis kozák faluba küldik, hogy a kolhoz; megszervezze. Na- gulnowal, Kazmetowal a tennivalók elé áll és a falusi viszonyok ismerete nékül, a kozákok lelkivilágának felpat­tanása nehezen sikerül. Kül­sejében és bensejében egy­szerű, de szilárd ember, aki nemcsak hisz a forradalom igazában, hanem mindent el is követ a szocializmusnak tet­tekben való megvalósításáért. Minden beszélgetésnek vissza­térő csengése a két szó: ez tény. Mennyire megszokta őt és igaz szándékú intézkedéseit a Log-i kolhoz népe, azt leg- meghatóbban a zárójelenet ér­zékelteti: Csuka apó Davidov és Nagulnov frissen domboro­dó sírjánál ül éppen, amikor este megérkezik Davidov menyasszonya, a technikumba járó Varjuha. Amikor Csuka apó a beszélgetés végére oda­rakja a két szót: „ez tény”, Varjuhából az emlékezés és a szerelem tör fel. Davidov egyé­niségét a biztos céltudat és a sok-sok gondolkodás-töprengés jellemzi: meg akarta és meg tudta találni, ha nem is min­dig tévedésmentesen az utat az előbbrejutáshoz. Az ő ábrázo­lásánál ütötte fél a sematikus megoldások veszélye legtöbb­ször, de a regény olvasója és nézője megszerette ezt az ön­zetlenségében kiváló embert, aki az ellenséggel vívott küz­delemben esett el. NAGULNOV, a község párt­titkára. Idevalósi, a kozák fa­lu legszínesebb alakja. Szen­vedélyes, túlkapásoktól sem mentes. Matvjejev felfogása igen rokonszenves, ahogyan ezt a nagyálmú, itt-ott talán nagy szavakat használó, de szándé­kaiban becsületes kozákot életre kelti. Az arcán játszó­dik le a benne vívódó harag, felindulás és érzelem. Felejt­hetetlen pillanatokat szerez a nézőnek: ahogy Laskával le­számol, ahogy művelődnek Csuka apóval, ahogyan Davi- dowal beszélnek és oly gyak­ran beszélnek az emberi ma­gatartásról, a tennivalókról, ahogyan a gyűléseken elnököl, ahogyan fellángol meggyőző­désének tettekre váltása köz­ben, mind-mind kitűnő for­málás és teljes átélésről árul­kodik. A falu jókedélyét, mesélő öregjét, Csuka apót, Dorofje- jev mintázza meg. Minden mondatában kiérződik a sokat élt és tapasztalt, mókás lelkű öreg, aki a fiatalokat és az új világot megérti és segíti a maga módján. Anekdotái, csetlő-botló közszereplése igaz derűt keltenek és közelebb jutnak a faluhoz, a falu embe­reihez, gondolatvilágához. Ma­radéktalanul azt adja ez a ki­tűnő művész, amit az író a figurába beleálmodott. Luskát, Nagulnov feleségét Hityjajeva alakította. Valóban szép asszony, a vonzó külső alatt azonban a mindenkinek tetszés, az élet fesztelen hab­zsolásának gátlástalan szándé­ka lakik. Nagulnov mellett kell neki a kulákíiú, kell Da­vidov is. Nem látja és nem akarja látni a faluban kiala­kuló frontokat, őt csak a fér- fitest érdekli. A fölényes és szépsége tudatában levő asz- szonyt nem rendíti meg az sem, amikor Nagulnov eldob­ja őt magától, sem az, hogy életmódja miatt a falu előtt szégyenkeznie kell. A fehérgárdisták falubéli legfontosabb emberét, a két- kulacsos politikai szélkakast, valójában azonban a belső el­lenség támaszát, Osztrovnovot Csekmarjov játssza. Ügyesen, a hibákat és a kezdeti nehéz­ségeket kihasználva magához ragadja a kolhoz gazdasági vezetését, s csak akkor esik ke­lepcébe, amikor a helyi em­berekkel megerősödött párt- szervezet rájön igazi énjére. Polovcev fehérgárdista kapi­tányt Glebov jeleníti meg. Az epizódszereplőket nem lehet felsorolni számuk miatt, de a kozákok eme falujáról hiteles és a regényből is ellen­őrizhető képét adják. A sza­kállas parasztok, a zárt blúzú lányok-asszonyok sora színes világ a filmen s ez a tény Faszlovics operatőri munkáját dicséri. A FILM ZENÉJE — Kárá­vá j csuk szerezte — erősítette a film érzelmi hatásait. Farkas András 1962. ."MÁRCIUS 17., SZOMBATI Ilf: ^sIÍÍÉL-- 275 évvel ezelőtt, 1637 márci’J­'Wm "* * »brf" sában halt meg JKAN BAP­í" zir* XISTE LUH.Y francia zene* szerző. 1672-ben színházat nyí- •?: r t°tt és itt adta elő olaszos színházi temperamentuma ope- ráit, balettjeit. Moliére vigjáté- i 'A -J.*.-. i italhoz kísérőzenét irt. Neveze­L'flwl tes újitása a lassú—gyors— AfiÉxa -s "tpallfí lassú vázú, ún. „francia nyl­^ tany”. . Eitnrajzat Romáin Rol­100 éve, 1332. március 17-én g iüilhalt meg JACQUES 1IALEVY ti.’ a to it \(..i r t ír, i y francia zeneszerző. Első sikerét JEAN BAPTISTE LULLY Manon Lescaut című balettjé­vel aratta. Mintegy 40 operát írt, amelyek közül a Zsidónő vi­lághírű. 90 éve, 1872-ben született BARST ADOLF festő, dekoratív freskói a pannonhalmi és a kiskundorozsmai templomot díszítik. 20 éve, 1042-ben e napon halt meg JOSEF MACI-IAR cseh köl­tő, a modern cseh líra egyik képviselője, akinek költeményei kritikai realista irányzatukkal tűnnek Id. Antilcizáló költemé­nyeiben elítélte a kereszténységet (Judea mérge — 1906, Golgotha) és társadalomkritikát gyakorolt szocialista érzésű és klerikális­ellenes műveivel (Coníiteor, Tristium Vindobona). 15 éve, 1947-ben halt meg JEAN RICHARD BLOCH francia író. 1910-ben baloldali folyóiratot alapított, a világháborúban emgrációba kényszerült, a Szovjetunióban a rádió és a sajtó út­ján küzdött a fasizmus ellen. 1943-ban írta Toulon című drámáját. Március 17-e az IR KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPE. Az angolok 1171-ben szálltak partra az ír szigeteken és azóta állan­dó harcot folytattak velük az írek, függetlenségükért: vérfürdők, szabadságharcok, ezek jellemezték 800 éven át a két állam viszo­nyát. 1949-ben e napon az írek véglegesen elszakadtak a Brit Nemzetlcözösségtől és kikiáltották a köztársaságot. Cipőkitaposás — albérletben Az Egyesült Álamok statisz­tikusai összeállítottá]:, hogy hányféle foglalkozást űznek az amerikaiak. Megállapították, hogy 23 600 féle módon kere­sik a kenyerüket. A legújabb és legfurcsább foglalkozás a cipőkitaposás. Ezt a foglalkozást többnyire a postások űzik, kézbesítés köz­ben, mellékmunka képpen: megkönnyítik az új cipők tu­lajdonosainak az „első lépé­seket.” Uj gyógyszer Londoni orvosok egy "ao- portja injekció helyett nyaló­ka formájában elkészített ol­tószert alkalmaz diftéria ellen. Az oltóanyagot egy bizonyos fajta enzimmel együtt adagol­ják, amelynek segítségével a gyógyszer könnyebben szívó­dik fel a szervezetbe, a száj nyálkahártyáin keresztül. A laboratóriumi vizsgálatok ered. ményes befejezése után hozzá- kedtek az iskolás gyermekek ilyen módon történő immuni­zálásához. EGRI VÖRÖS CSILLAG Üj barázdát szánt az eke (Hl. rész) EGRI BRÖDY Fiatalok voltunk GYÖNGYÖSI PUSKIN Nagyravágyó asszony GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pesti háztetők HATVANI VÖRÖS CSILLAG Halászlegény frakkban HATVANI KOSSUTH Éva aludni akar HEVES Jó utat, autóbusz FÜZESABONY Julius Caesar PÉTERVASARA A búcsú muaorai Egerben este 7 órakor: Bál a Savoyban (Madách-bérlet) Tiszanánán este 7 órafcoK Dodi •tKtntnaimiinwtiiuaiHitanaiiatta'itiiiiiiftpktttitatftMMnaffriiutifriiiiiniiiiitiiifiiittiiiifjmiiiijiiiKiiaiiaiivimifianatimiiBnaiifuiuijiiuiuifii iám—naiiimi—aaMiiaii»iieiiaiiaiiaiiaiiaiiii»anaianaTHif7raniTTl"T----——«laaMia Mu stafa bej: VARGA TIBOR La Tangoiita: STEFANIE IRÉN vezenyei: SOMOS ISTVÁN A tanár hátrahőteölt. — Lengyelország? — Ne vicceljen. Ügy tesz, > mintha nem tudná. — Ember, én nem tudok ; semmit! Láttam Prágában, ;hogy a járókelőik összesúgnak, ;de, mit tudtam én, mi fogla1.- ; koztatja őket. — Ma hajnalban a német ; csapatok átlépték a lengyel ; határt. Nem a legjobb idő t»i­; ristáskodásra. — Üristen — szaladt ki a fiér- ; fi száján — és én Öyien lassan ; poroszkáltam! A másik szeme összeszűkült — Miért, most sürgősebb ; lett? Németország felé? — Kh ... nem.., természe- I tesen visszafelé ... Mivel tar­tozom? — Csak azzal, hogy ha egy­> szer rájön, hogy Ausztria az > Ausztria, és Csehszlovákia az j Csehszlovákia, gondoljon No­> sekre, a Skoda-művektőL — Köszönöm, Dr. Lange. A Skoda hatalmas motorja > felbődült, a teherautó másod- ; perceken belül eltűnt a ka- ; nyárban. Lange kezében ekkor ; már töltőtoll veit. Nősek — ír- ’ la a noteszába — Saoda-mű­vek. Es mellé a teherautó rendszámát Meg a dátumot: 1939. szeptember 1. Jól elmúlt az idő. A lemenő nap, mint valami inka bál­vány, vöröslött az egyik vár tornyán, az eddig kék folyó úgy terült el a tájra, mint egy csodálatosan hosszú bíborpa­lást. Lange mindezt már nem lát­ta. Most már csak az út léte­zett számára, amelyet még meg kellett tennie. Beült, indí­tott. Nősek jó munkát végzett, a kilométeróra rövidesen száz­ra ugrott. A kopott Mercedes, mint a korbácstól megtáltoso­dott időcske paripája, szágul­dott Németország felié. Valahol Lengyelországban stukák vijjogtak, tankok her­nyótalpai kapaszkodtak a béké­sen megbúvó dombokon. Vala­hol Lengyelországban férfiak tüzeltek a feléjük özönlő csu­kaszürke egyenruhákra, a szí­vükben kétségbeesés volt és haláL Valahol Lengyelország­ban gyermekek és asszonyok haltak meg, az országutakon alvilági folyamként hömpöly­gőit a menekülők áradata és alacsonyan szálló feketekeresz­tes repülőgépek géppuskázták halomra a védteleneket. Es közben a Berlin felé ve­zető országúton nyaktörő tem­póban száguldott a szürke Mer­cedes. A harmadik igazolta­tásra Drezdánál került sor. A civilruhás rendőrtiszt megnéz­te Lange iratait és tűrő csen­dességgel azt mondta: — Halassza eű. a kéjutazásait. Azonnal visszafordul. — Lange betakaróit a rendőrtisztbe, fél­revonta és a zseblámpa fénye megvillant egy újabb igazol­ványon, A rendőrtiszt mosoly­gott. — Professzor úr, megadom a zöld jelzést. A Mercedes tovább szágul­dott. Egy külvárosi hotel, a berlini Nordbanhof szálloda előtt állt meg. A tanár fárad­tan zuhant ágyba a szegényes Ids szobában. ★ Reggel nyolckor már az ál­cán volt. Végighajtott az Unter Lindenen, a Brandenburgi ka­pu közelében letette a kocsit és sétára indult. — Csapataink száguldanak előre Lengyelországban! Meg­jelent a Völkischer Beobacht ter! — kiáltozták a rikkancsok. Egy nyurga, fiúkból áBó Htt­lerjugend-alafculat húzott el mellette. A mellettük loholó har- minckörüli férfi apró sipjelzé- sekkel diktálta az iramot. Né­hány perccel később egyenru­hás nők csoportja jött szembe vele. Az egyikük mellett hatal­mas német juhászkutya, gaz­dája kezében száj korbács. Az úttesten is, a járdán is pezs- gett, kavargott a forgalom. Jó­kedvű, nevető emberek rajzol­tak el Lange mellett és a tanár ilyen megjegyzéseket hallott. — Most aztán megkapjál:. Egy kicsit majd elmúlik a len­gyel szemtelenség. A professzor őszinte elra­gadtatással hallgatta ezt a zsongást. Micsoda erő micso­da szervezettség! — gondolta. Ezeket nem lehet legyőzni! — Áthaladt a Brandenburgi ka­pa alatt, a Reichstag előtt nagy csoport embert pi Rántó ít meg, csatlakozott az őgyelgők­höz. — Mindig fél tízkor érkezik — mondta az egyik sildessap- kás fiú. Kilenc óra harmincháa rom perckor nagy, fekete au­tókból álló kocsisor kanyaro­dott az épület elé. A harma­dikból kiszállt Göring, a bi­rodalom marsallja, miniszter- elnök, és egy egész sereg cím birtokosa, többek között a Bi­rodalmi Erdők főfelügyelője, fővadászmester, légügyi főfel­ügyelő. A Nagy Ember nyája­san az egybe­gyűltek felé in­tett aztán sú­lyához képes meglepően für­gén felment a lépcsőkön és el­tűnt az oszlo­pok mögött Pontosan tíz órakor a szürke megállt egy egykor zöldre festett, kopott külsejű ház előtt. Lange megnézte a ház* számot, a no­teszébe pillan­tott, és elége­detten bólin­tott. — Nem így képzeltem — gondolta — egyetlen őrszem sincs a kapu előtt? — Lenyom­ta a kilincset, elengedte. Ahogy az ajtó kinyílt, éles csengőben regés hallatszott és egy fülké­ből tagbaszakad SS lépett a tanár elé. Lange összerezzenti aztán elvigyorodott. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents