Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-17 / 64. szám
4 NßPÜJSÄG 1962. március 17., wombat Új bemutató | Az egri Gárdonyi Géza Színház bemutatta Ábrahám Pál£ BÁL A SAVOYBAN című nagyoperettjét, Horváth £ Jenő rendezésében. ;1nt Henry: ANTAL LÁSZLÓ A felesége: ILLYÉS ILONA Daisy: FONTOS MAGDA PÁRNAPOS időközökkel vetítette az egri Vörös Csillag a ; Solohov azonos című regényé- ! bői készült filmet. • Csütörtö- ; kön a befejező részt. A regény és a film egyre erő- í södő sodrással halad a megol- I dás felé. Nagulnov és Davidov ; a munkásosztály tipikus és ki- £ váló hősei, akikben a 'nagy . erények hibákkkal párosulnak. I Nem csoda, hogy a forrada- ! lom úttörő és példa nélkül ál- ! ló szakaszában megbotlanak, > olykor bizonytalanságból, szen- ; vedélyességből lelépnek a he> lyes útról. Néha hevesen, de | igazukban bízva hirtelen fut- ; nak neki a megoldásnak, ez is ; hozza végüket, amely mintha > kissé előkészületlenül törne rá > a nézőre-olvasóra. Korholnak ; ott, ahol nevelni kellene, és »elhamarkodnak valamit, amit ; óvatosan kellene végezniük. De ; így, minden erényükkel és hi- : bájukkal együtt az új történe- ; lem, az új világ előfutárai és I harcosai ők. Akkor is, amikor ; a lustaság és maradiság, az I önzés ellen veszik fel a harcot, I de legkivált akkor, amikor a í forradalom megsemmisítésére I szövetkező „kontrák”, fehér- I gárdisták ellen indulnak le- I számolásra. Szeretnek és gyű- 1 lölnek, szívós küzdelemben átformálják a falu, Gremjácsij ' Log külső és belső képét, az > emberek tetteit és tudatát irá- ' nyíják az új világ felé. Az em> béri viszonylatokról másként > vélekednek, mint az addigi ; megszokottság rabjai. Másfajta > barátságok és indulatok tör- ; nek fel belőlük és munkájuk ; nyomán — ha néha csikorogva ; is — előrelendül a történelem I szekere. A HÁROM egész estét betöltő filmet Alekszandr Ivanov rendezte. Az idősebb rendezőgárda tagja szorosan ragaszkodott a regény élményéhez és jeleneteiben, képsoraiban a sok-sok. novellát magában foglaló és ízes elbeszélő részeket is megörökítette a filmvászon és az utókor számára. Véleményünk szerint az első rész vontatottsága abból a törekvésből adódik, hogy a rendező, Solohov poézisét és sajátságos humorát is maradéktalanul felhasználni akarta. Feltárta és megörökítette a kozák falu életét 1930-bóL Az arcok és a jeUemek gazdagsága az egész filmen keresztül kísér és olykor mintha el is vinné figyelmünket és szemünket a főhősökről, akik mégiscsak a történelem, az események és III. rész az eszmei mondanivaló tengelyében állnak. Ha ezt a filmet rövidebbre fogja a rendező és merészebben használja a képszerű utalásokat a mindent kifejezni és megmutatni akarás helyett, bizonnyal mélyebb hatást ér el. A képszerűbb rendezés a solohovi mondanivalónak is használt volna. A falu mindennapi életének, a kozákok gazdag földjének ábrázolása így is poétikus szépségű és méltó keret a nagy eseményekhez. Davidovot, a matróz-pártmunkást Csernov alakítja. A kis kozák faluba küldik, hogy a kolhoz; megszervezze. Na- gulnowal, Kazmetowal a tennivalók elé áll és a falusi viszonyok ismerete nékül, a kozákok lelkivilágának felpattanása nehezen sikerül. Külsejében és bensejében egyszerű, de szilárd ember, aki nemcsak hisz a forradalom igazában, hanem mindent el is követ a szocializmusnak tettekben való megvalósításáért. Minden beszélgetésnek visszatérő csengése a két szó: ez tény. Mennyire megszokta őt és igaz szándékú intézkedéseit a Log-i kolhoz népe, azt leg- meghatóbban a zárójelenet érzékelteti: Csuka apó Davidov és Nagulnov frissen domborodó sírjánál ül éppen, amikor este megérkezik Davidov menyasszonya, a technikumba járó Varjuha. Amikor Csuka apó a beszélgetés végére odarakja a két szót: „ez tény”, Varjuhából az emlékezés és a szerelem tör fel. Davidov egyéniségét a biztos céltudat és a sok-sok gondolkodás-töprengés jellemzi: meg akarta és meg tudta találni, ha nem is mindig tévedésmentesen az utat az előbbrejutáshoz. Az ő ábrázolásánál ütötte fél a sematikus megoldások veszélye legtöbbször, de a regény olvasója és nézője megszerette ezt az önzetlenségében kiváló embert, aki az ellenséggel vívott küzdelemben esett el. NAGULNOV, a község párttitkára. Idevalósi, a kozák falu legszínesebb alakja. Szenvedélyes, túlkapásoktól sem mentes. Matvjejev felfogása igen rokonszenves, ahogyan ezt a nagyálmú, itt-ott talán nagy szavakat használó, de szándékaiban becsületes kozákot életre kelti. Az arcán játszódik le a benne vívódó harag, felindulás és érzelem. Felejthetetlen pillanatokat szerez a nézőnek: ahogy Laskával leszámol, ahogy művelődnek Csuka apóval, ahogyan Davi- dowal beszélnek és oly gyakran beszélnek az emberi magatartásról, a tennivalókról, ahogyan a gyűléseken elnököl, ahogyan fellángol meggyőződésének tettekre váltása közben, mind-mind kitűnő formálás és teljes átélésről árulkodik. A falu jókedélyét, mesélő öregjét, Csuka apót, Dorofje- jev mintázza meg. Minden mondatában kiérződik a sokat élt és tapasztalt, mókás lelkű öreg, aki a fiatalokat és az új világot megérti és segíti a maga módján. Anekdotái, csetlő-botló közszereplése igaz derűt keltenek és közelebb jutnak a faluhoz, a falu embereihez, gondolatvilágához. Maradéktalanul azt adja ez a kitűnő művész, amit az író a figurába beleálmodott. Luskát, Nagulnov feleségét Hityjajeva alakította. Valóban szép asszony, a vonzó külső alatt azonban a mindenkinek tetszés, az élet fesztelen habzsolásának gátlástalan szándéka lakik. Nagulnov mellett kell neki a kulákíiú, kell Davidov is. Nem látja és nem akarja látni a faluban kialakuló frontokat, őt csak a fér- fitest érdekli. A fölényes és szépsége tudatában levő asz- szonyt nem rendíti meg az sem, amikor Nagulnov eldobja őt magától, sem az, hogy életmódja miatt a falu előtt szégyenkeznie kell. A fehérgárdisták falubéli legfontosabb emberét, a két- kulacsos politikai szélkakast, valójában azonban a belső ellenség támaszát, Osztrovnovot Csekmarjov játssza. Ügyesen, a hibákat és a kezdeti nehézségeket kihasználva magához ragadja a kolhoz gazdasági vezetését, s csak akkor esik kelepcébe, amikor a helyi emberekkel megerősödött párt- szervezet rájön igazi énjére. Polovcev fehérgárdista kapitányt Glebov jeleníti meg. Az epizódszereplőket nem lehet felsorolni számuk miatt, de a kozákok eme falujáról hiteles és a regényből is ellenőrizhető képét adják. A szakállas parasztok, a zárt blúzú lányok-asszonyok sora színes világ a filmen s ez a tény Faszlovics operatőri munkáját dicséri. A FILM ZENÉJE — Kárává j csuk szerezte — erősítette a film érzelmi hatásait. Farkas András 1962. ."MÁRCIUS 17., SZOMBATI Ilf: ^sIÍÍÉL-- 275 évvel ezelőtt, 1637 márci’J'Wm "* * »brf" sában halt meg JKAN BAPí" zir* XISTE LUH.Y francia zene* szerző. 1672-ben színházat nyí- •?: r t°tt és itt adta elő olaszos színházi temperamentuma ope- ráit, balettjeit. Moliére vigjáté- i 'A -J.*.-. i italhoz kísérőzenét irt. NevezeL'flwl tes újitása a lassú—gyors— AfiÉxa -s "tpallfí lassú vázú, ún. „francia nyl^ tany”. . Eitnrajzat Romáin Rol100 éve, 1332. március 17-én g iüilhalt meg JACQUES 1IALEVY ti.’ a to it \(..i r t ír, i y francia zeneszerző. Első sikerét JEAN BAPTISTE LULLY Manon Lescaut című balettjével aratta. Mintegy 40 operát írt, amelyek közül a Zsidónő világhírű. 90 éve, 1872-ben született BARST ADOLF festő, dekoratív freskói a pannonhalmi és a kiskundorozsmai templomot díszítik. 20 éve, 1042-ben e napon halt meg JOSEF MACI-IAR cseh költő, a modern cseh líra egyik képviselője, akinek költeményei kritikai realista irányzatukkal tűnnek Id. Antilcizáló költeményeiben elítélte a kereszténységet (Judea mérge — 1906, Golgotha) és társadalomkritikát gyakorolt szocialista érzésű és klerikálisellenes műveivel (Coníiteor, Tristium Vindobona). 15 éve, 1947-ben halt meg JEAN RICHARD BLOCH francia író. 1910-ben baloldali folyóiratot alapított, a világháborúban emgrációba kényszerült, a Szovjetunióban a rádió és a sajtó útján küzdött a fasizmus ellen. 1943-ban írta Toulon című drámáját. Március 17-e az IR KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPE. Az angolok 1171-ben szálltak partra az ír szigeteken és azóta állandó harcot folytattak velük az írek, függetlenségükért: vérfürdők, szabadságharcok, ezek jellemezték 800 éven át a két állam viszonyát. 1949-ben e napon az írek véglegesen elszakadtak a Brit Nemzetlcözösségtől és kikiáltották a köztársaságot. Cipőkitaposás — albérletben Az Egyesült Álamok statisztikusai összeállítottá]:, hogy hányféle foglalkozást űznek az amerikaiak. Megállapították, hogy 23 600 féle módon keresik a kenyerüket. A legújabb és legfurcsább foglalkozás a cipőkitaposás. Ezt a foglalkozást többnyire a postások űzik, kézbesítés közben, mellékmunka képpen: megkönnyítik az új cipők tulajdonosainak az „első lépéseket.” Uj gyógyszer Londoni orvosok egy "ao- portja injekció helyett nyalóka formájában elkészített oltószert alkalmaz diftéria ellen. Az oltóanyagot egy bizonyos fajta enzimmel együtt adagolják, amelynek segítségével a gyógyszer könnyebben szívódik fel a szervezetbe, a száj nyálkahártyáin keresztül. A laboratóriumi vizsgálatok ered. ményes befejezése után hozzá- kedtek az iskolás gyermekek ilyen módon történő immunizálásához. EGRI VÖRÖS CSILLAG Üj barázdát szánt az eke (Hl. rész) EGRI BRÖDY Fiatalok voltunk GYÖNGYÖSI PUSKIN Nagyravágyó asszony GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pesti háztetők HATVANI VÖRÖS CSILLAG Halászlegény frakkban HATVANI KOSSUTH Éva aludni akar HEVES Jó utat, autóbusz FÜZESABONY Julius Caesar PÉTERVASARA A búcsú muaorai Egerben este 7 órakor: Bál a Savoyban (Madách-bérlet) Tiszanánán este 7 órafcoK Dodi •tKtntnaimiinwtiiuaiHitanaiiatta'itiiiiiiftpktttitatftMMnaffriiutifriiiiiniiiiitiiifiiittiiiifjmiiiijiiiKiiaiiaiivimifianatimiiBnaiifuiuijiiuiuifii iám—naiiimi—aaMiiaii»iieiiaiiaiiaiiaiiaiiii»anaianaTHif7raniTTl"T----——«laaMia Mu stafa bej: VARGA TIBOR La Tangoiita: STEFANIE IRÉN vezenyei: SOMOS ISTVÁN A tanár hátrahőteölt. — Lengyelország? — Ne vicceljen. Ügy tesz, > mintha nem tudná. — Ember, én nem tudok ; semmit! Láttam Prágában, ;hogy a járókelőik összesúgnak, ;de, mit tudtam én, mi fogla1.- ; koztatja őket. — Ma hajnalban a német ; csapatok átlépték a lengyel ; határt. Nem a legjobb idő t»i; ristáskodásra. — Üristen — szaladt ki a fiér- ; fi száján — és én Öyien lassan ; poroszkáltam! A másik szeme összeszűkült — Miért, most sürgősebb ; lett? Németország felé? — Kh ... nem.., természe- I tesen visszafelé ... Mivel tartozom? — Csak azzal, hogy ha egy> szer rájön, hogy Ausztria az > Ausztria, és Csehszlovákia az j Csehszlovákia, gondoljon No> sekre, a Skoda-művektőL — Köszönöm, Dr. Lange. A Skoda hatalmas motorja > felbődült, a teherautó másod- ; perceken belül eltűnt a ka- ; nyárban. Lange kezében ekkor ; már töltőtoll veit. Nősek — ír- ’ la a noteszába — Saoda-művek. Es mellé a teherautó rendszámát Meg a dátumot: 1939. szeptember 1. Jól elmúlt az idő. A lemenő nap, mint valami inka bálvány, vöröslött az egyik vár tornyán, az eddig kék folyó úgy terült el a tájra, mint egy csodálatosan hosszú bíborpalást. Lange mindezt már nem látta. Most már csak az út létezett számára, amelyet még meg kellett tennie. Beült, indított. Nősek jó munkát végzett, a kilométeróra rövidesen százra ugrott. A kopott Mercedes, mint a korbácstól megtáltosodott időcske paripája, száguldott Németország felié. Valahol Lengyelországban stukák vijjogtak, tankok hernyótalpai kapaszkodtak a békésen megbúvó dombokon. Valahol Lengyelországban férfiak tüzeltek a feléjük özönlő csukaszürke egyenruhákra, a szívükben kétségbeesés volt és haláL Valahol Lengyelországban gyermekek és asszonyok haltak meg, az országutakon alvilági folyamként hömpölygőit a menekülők áradata és alacsonyan szálló feketekeresztes repülőgépek géppuskázták halomra a védteleneket. Es közben a Berlin felé vezető országúton nyaktörő tempóban száguldott a szürke Mercedes. A harmadik igazoltatásra Drezdánál került sor. A civilruhás rendőrtiszt megnézte Lange iratait és tűrő csendességgel azt mondta: — Halassza eű. a kéjutazásait. Azonnal visszafordul. — Lange betakaróit a rendőrtisztbe, félrevonta és a zseblámpa fénye megvillant egy újabb igazolványon, A rendőrtiszt mosolygott. — Professzor úr, megadom a zöld jelzést. A Mercedes tovább száguldott. Egy külvárosi hotel, a berlini Nordbanhof szálloda előtt állt meg. A tanár fáradtan zuhant ágyba a szegényes Ids szobában. ★ Reggel nyolckor már az álcán volt. Végighajtott az Unter Lindenen, a Brandenburgi kapu közelében letette a kocsit és sétára indult. — Csapataink száguldanak előre Lengyelországban! Megjelent a Völkischer Beobacht ter! — kiáltozták a rikkancsok. Egy nyurga, fiúkból áBó Httlerjugend-alafculat húzott el mellette. A mellettük loholó har- minckörüli férfi apró sipjelzé- sekkel diktálta az iramot. Néhány perccel később egyenruhás nők csoportja jött szembe vele. Az egyikük mellett hatalmas német juhászkutya, gazdája kezében száj korbács. Az úttesten is, a járdán is pezs- gett, kavargott a forgalom. Jókedvű, nevető emberek rajzoltak el Lange mellett és a tanár ilyen megjegyzéseket hallott. — Most aztán megkapjál:. Egy kicsit majd elmúlik a lengyel szemtelenség. A professzor őszinte elragadtatással hallgatta ezt a zsongást. Micsoda erő micsoda szervezettség! — gondolta. Ezeket nem lehet legyőzni! — Áthaladt a Brandenburgi kapa alatt, a Reichstag előtt nagy csoport embert pi Rántó ít meg, csatlakozott az őgyelgőkhöz. — Mindig fél tízkor érkezik — mondta az egyik sildessap- kás fiú. Kilenc óra harmincháa rom perckor nagy, fekete autókból álló kocsisor kanyarodott az épület elé. A harmadikból kiszállt Göring, a birodalom marsallja, miniszter- elnök, és egy egész sereg cím birtokosa, többek között a Birodalmi Erdők főfelügyelője, fővadászmester, légügyi főfelügyelő. A Nagy Ember nyájasan az egybegyűltek felé intett aztán súlyához képes meglepően fürgén felment a lépcsőkön és eltűnt az oszlopok mögött Pontosan tíz órakor a szürke megállt egy egykor zöldre festett, kopott külsejű ház előtt. Lange megnézte a ház* számot, a noteszébe pillantott, és elégedetten bólintott. — Nem így képzeltem — gondolta — egyetlen őrszem sincs a kapu előtt? — Lenyomta a kilincset, elengedte. Ahogy az ajtó kinyílt, éles csengőben regés hallatszott és egy fülkéből tagbaszakad SS lépett a tanár elé. Lange összerezzenti aztán elvigyorodott. (Folytatjuk.)