Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-17 / 64. szám
1962. március 17., szombat NÉPÚJSÁG 9 milliós tévedés d-frcmgYössolyiHaosoxB 1 Gyöngy össoly mos községtől még jó háromnegyed, órányi járásra jeliszik a Mátrai Ásványbánya Vállalat őrlömüve. Mélyen a Mátra hegyvonulatai között, eidugottan. Térképünkön ez az ipari egység eddig fehér foltként szerepelt. S ezért is látogattunk el most ide, hogy a mulasztást pótolva, beszámolhassunk a termelésről. az itt dolgozók munkájáról. Végtelen csönd... Kis túlzással ezt lehet mondani. Hiszen csak a szél jár a magasra nőtt fák között, s időnként fel-felhorkan az erdő; a kanyargó sínek mellett kristálytiszta vizű, sebes sodrású, hatalmas köveken csapódó hegyi patak mormolása hallatszik — ám mindezt nem töri át a vadonból felszálló egyenletes gépzúgás. Az őrlő- mű szürke betonlábakon magasodó, karcsú építménye hallgatag. A gépek állnak. Nem dolgoznak. Nem őrölik kattogva. zakatolva az anyagot. Miért ez a csönd? Hibó Ferenc, művezető, 1947 óta dolgozik ezen a vidéken. Segédmunkásként kezdte a kőbányában, s 1953-ban lett művezető. Akkor, amikor az őrlőművet is üzembe helyezték. — Az asztaghegyi kvarcitbá- nyára épült az őrlő — mondja. — A bánya hamarosan kimerült, s a közeli Duris-i bányából kitermelt andezit őrlésére tértünk át. Ez tartott egészen 58-ig. Azóta csak bérőrléseket végzünk. Őröltünk perlitet, mészkövet, antracitot, üveget, krómot, gyöngykavicsot. — A legnagyobb problémánk, hogy nincs elég nyersanyag. Tavaly decemberben leállt a durisi bánya is, jelenleg már csak a kishegyi kőbánya termel .;. az is mély- és magas- építési követ! — így vélekedik Szabó Lajos üzemvezető. A nyersanyaghiány eléggé komoly magyarázat az őrlőmű bénaságára. De, hát mégsem ez a végleges, egyedüli ok...! Korszerűsítik az üzemet A Mátrai Ásványbánya Vállalat az idei műszaki fejlesztett tervében szerepel az őrlőműnél szükséges műszaki fel adatok megoldása is. Növelni kívánjuk az őrlő foglalkoztatottságát, a durva őrlemények mellett biztosítani akarják egyéb finom őrlemények előállítását is. Mindezek megvalósítása miatt vált szükségessé az üzem korszerűsítése: új gépeket, üzemberendezéseket szerelnek be, bővítik a szalagot, átalakítják az osztályozol és a szárítóberendezést. — Egy gépegység már megérkezett hozzánk, s ennek beépítését elvégeztük. Az eddigi próbaőrlések során számíthatunk az őrlemények minőségi javulására. Az NSZK-ból érkezeit az új gépegység, egy kalapácsos törő. Neve: Warzklugenmühle! Szüfcséges-e a korszerűsítés?! A terv, a szándék, hogy növelni akarják az őrlőmfl foglalkoztatottságát — elismerést érdemel. De vajon visszaté- rül-e a drága ráfordítás? A vállalat főmérnöke, Gyi- mesi Béla, amikor telefonon érdeklődtünk tőle a solymosi őrlőmű jelenlegi korszerűsítéséről, a következőket mondotta: — Az őrlőmű eddigi működése nem volt gazdaságos. Most úgy gondoljuk, sikerül egy olyan közbeeső megoldást találni, hogy a gazdasági mutatók javuljanak. Az átalakítási munkák után komolyabb bérőrléseket végezhetünk. ★ A gyöngyössolymosi őrlőmű felépítése — tévedés volt. Ám ez a tévedés nagy árat kért. Milliókat! Olyan bánya kvar- citvagyonára építettek komoly ipari objektumot, amely hamar kimerült. Miért történhetett ez? Bizonyára azért, mert a kvarcitvagyon felmérését felületesen végezték él! A tévedést most újabbal tetézik, drága összegeket fordítanak az őrlő átalakítására. Kétséges, hogy ez javítani fog a helyzeten. 1958 óta szinte csalt bérőrléseket végzett az üzem, s ezek az őrlések semmilyen hasznot nem hoztak a Mátrai Ásványbánya „konyhájára”. De a népgazdaságéra sem! Sok száz kilométeren át „utazott” az őrlésre szánt anyag, vasúti vagonokban, A bosszúság megbetegít Az izgalom és a bosszúság néha napokra elveszi az étvágyat, sőt, ha sűrűn fordul elő, hosszas étvágytalansághoz, görcsös állapotokhoz, nehéz légzéshez, szív- és vérkeringési zavarokhoz vezethet. Svájci munkapszichológusok és orvosok hosszas megfigyelések nyomán a következőket állapították meg: Ha olyan embert, aki állandó bosszúság és izgalom következtében végül is gyomorfekélye« lett, vagy felszökött a vérnyomása, hosszabb ideig kikapcsolnak a munkából, állapota igen hamar megjavul és esetleg teljesen meg is gyógyul. Mihelyt azonban újból kiteszik az előbbi megterheléseknek, s régi panaszok ismét felmerülnek. Az orvosok szerint ilyen veszélynek leginkább azok a lelkileg labilis személyek vannak kitéve, akik kellemetlen kollégákkal vagy igazságtalan főnök vezetése alatt, esetleg egészségtelen munkakörülmények között dolgoznak. Ss Lanüiljhj-őiuíg-... A villanykapcsoló csak halkan kattant, de nem, szuperált. Maradt a sötétség, elcsendesült a rádió. — Kiment a biztosíték! — állapítottam meg nagy szakértelemmel. Mit tehet ilyenkor az ember? Biztonság okáért bebugyolál egy kom- bináltfogót, keres egy szál vékony rézhuzalt, megtoldja mindezt jó nagy adag bátorsággal, aztán irány a villanyóra, a biztosíték. S itt éri az embert az első csalódás. A megszokott, régimódi berendezés helyett modem automata árammérő néz farkasszemet az emberrel. — No. igen. igen... «* fejlődik a technika. De hogyan lesz ebből biztosítékcsere, s főleg világosság? Tétovázva tekerem le a kezemről a „védőhuzatot”, zsebre dugom a kombináltfogót, s szemezek tovább a fura készülékkel. Aztán mivel a bátorságot nem tettem zsebre, kisuj- jal hozzámerészkedtem egy kiálló fehér gombhoz. Nem rázott. Lesz, ami lesz, benyomtam. S a szobában mintegy varázsütésre, kigyulladt a világosság, szólt a rádió. Ezek után hogyne lenne kíváncsi az ember arra, kinek köszönheti ezt az ördöngős szerkezetet, ki szerelte fel, kinek a keze- munkáját dicséri? Gondoltam feltalálókra, híres mesterekre, nagy elektronikusokra, aztán szemembe ötlött egy kis tábla, s rajta ez állt'- „Ezt a berendezést ipari tanulók készítették.” Na, ha már az ipari tanulók is ilyen remek szerkezeteket produkálnak, el tudom képzelni, mi lesz itt néhány év múlva. Ha elalszik a villany, csak lekiáltok: — Hé, automata! A 22-esben nincs áram! S az automata szánakozva felsandít, hogy nem ugratom-e, majd elnéző mosollyal megnyom magán egy gombot: s lön világosság! Ha így halad a technika... kovács Vámosgyörktől szárnyvonalon. Gyöngyösön a nagy vasúti vagonokból csillékbe kellett átrakni a szállítmányt, keskeny nyomtávú ipari vasúton továbbították azt az őrlőbe, e visszafelé ez a folyamat megismétlődött. Mennyi pénz fe- csérelődött tehát csak a szállítási költségekre! Felvetődik a kérdés: szükséges volt-e ilyen drága beruházás megvalósítása, gondol tak-e arra, hogy az üzemelés esetleg gazdaságtalanná válik? Ügy véljük, a Mátrai Ásványbánya „mindenáron” fel akarta használni az engedélyezett beruházási keretet, de azzal nem vetett számot, hogy érde- rpes-e. Elköltötték a pénzt, csakhogy „Samunak nadrágja legyen”. A nadrág elsikeredett, de most kabátot is akarnak. S ezt se tíz-húsz forintból! Korszerűsítik az üzemet, újabb tetemes összegből. Van értelme?! Az őrlőmű üzemvezetője azt mondja: az embereknek munkalehetőség kell! Ez természetes. De ezt a logikát követve, akár rakétakilövő-pá- lyákat is építhetnének, csakhogy az embereknek munkájuk legyen, nemde?! Ésszerű, célszerű beruházásokat kell végeznünk, oda áldozni a forintokat, ahonnan többszörösen visszatérül. A gyöngyössolymosi őrlőműnél erre nincs biztos garancia. Sőt: egyáltalán nincs garancia! Ha ,komolyabb" bérőrléseket végeznek is, arra végső soron népgazdaságunk zsebéből csenik el a forintokat ... Pataky Dezső Ma nyílik meg a Heves megyei képzőművésznők kiállítása Ma nyílik meg az Egri Pedagógiai Főiskola dísztermében a Heves megyei képzőművésznők kiállítása. A kiállítás rendezési munkálataiban részt vett a Hazafias Népfront' megyei bizottsága, a nőtanács megyei bizottsága, a Heves megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a pedagógus szakszervezet területi bizottsága, valamint a képzőművészeti munka- csoport. A kiállítást — amelyen Balázsai Rhédey Piroska, Bas- kainé Dienes Klára, Berenczné Saár Zsuzsa, Daragóné Nagy Rózsa, Garai Elvira, Hartl Éva, Kéregné Bánóczy Adrienne, Kocsisné András Gizella és Varga Gábriellé képei szerepelnek — dr. Bakos József főiskolai tanár, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitja meg. Nyíregyháza—Eger 2:0 Félreértés ne essék, nem valami szezonnyitó futballmérkőzés végeredményéről van szó, hanem a Nyíregyházi Szobafestő és az Egri Festőipari Ktsz párosversenyének értékeléséről. Az történt ugyanis, hogy a legutóbbi, első értékelésnél és most a másodiknál is a nyíregyháziak szerezték meg a vezetést. Az Egerben, pénteken megtartott értékelés alkalmával az elmúlt év második félévi eredményeinek alapján döntötték el, hogy melyik szövetkezet ért el jobb eredményeket a lakosság ellátását szolgáló építőipari tevékenységben. A nyíregyháziak ezen az értékelésen „kiütéssel” győztek. Fél év alatt ugyanis 80’jó pontot szereztek, míg az egri festők mínusszal zártak. (A Kelet-Magyarország című lapból) Március 23-án Egerben sorsolják a lottót Március 23-án az egri Vörös Csillag Filmszínházban sorsolják a lottót. A sorsolást nagy érdeklődés előzi meg, hiszen az elmúlt években a Heves megyei lottózókhoz és totózók- hoz gyakran kopogtatott be a szerencse. Tavaly például totónyereményekre 1 570 700 forintot, lottónyerteseknek pedig 7 440 70 forintot fizettek ki. Nyílt levél Bíró István csapatvezetőhöz Kedves Barátom! Néhány nappal ezelőtt együtt ültünk a megyei úttörő- elnökség megbeszélésén, ahol az Ön jelentését tárgyalták, amely a pétervásári úttörőcsapat munkájával foglalkozott. Erről a jelentésről Gere Istvánnak, a megyei úttörőelnökség titkárának, s mindannyiunknak az volt a véleménye, hogy nem eléggé alapos, nem eléggé átgondolt, hagy ezzel lebecsülte az elnökséget. Elmondotta ott több elvtárs is, hogy as Ön úttörőcsapata igen jól dolgozik, sokkal többet tesz, sokkal többet tud felmutatni, mint amennyi a jelentésből kitű- nik. Elhangzott az is, hogy túlzsúfolt az ideje, hogy 34 órában tanít, hogy főiskolát végez, és hogy emellett bizony nehéz a csapatát jól kézben tartani. Ugye, megmondtuk azt is, hogy ebben nem egyedül ön a hibás. Része van az erős kritika elhangzásában annak is, hogy sem a KISZ, sem a párt, sem az iskola vezetője nem segítette Önt úgy, ahogyan azt elvárhatta volna. Az elhangzott intelemből egyedül az ügy szeretete, az úttörőmozgalomért érzett felelősség hangja szólt önhöz. Nehéz helyzete nem lehet oka minden rossznak. A megyei elnökség egyik tagja azt mondta önnek: „Ez is harc kérdése.” Mármint a jó csapatmunka megteremtése, az úttörők elvi és gyakorlati vezetése. S minderre mi volt az Ön válasza? Az, hogy megsértődött. Hogy visszalép. Sértődéssel nem lehet megjavítani egy jó, de mégsem egészen jó ügyet. Sértődéssel embert veszítünk erről a fontos posztról, ahol a kommunista pedagógusok százaira van szükség. Nagy szükség! Hat év alatt ön megmutatta, hogy jó csapatvezető. Tehát útja nem a meg- sértődés, hanem a küzdelem, a harc, ahogy hallotta. Fiatal ember, akinek van energiája, akinek van rátermettsége és akiben kommunista pedagógushoz méltó szív dobog, tehát nem választhatja a visszavonulás, a lemondás ócskavasnak is beillő fegyverét, ön mai pedagógus ízig-vérig. A mában él, a ma problémáit erős akarattal oldja meg, mutatja ezt az iskolában és a főiskolán végzett munkája. Képzelje el, mi lenne, ha minden kritika után a visszavonulást választanák a vezetők! Kedves Barátom! E sorok írója, mindazok, akik olvassák, akik kiszedték és eljuttatják Önhöz a lapot, kaptak mát kritikát. Úgy mondja egy régi közmondásunk, „aki dolgozik, az követ el hibát”. Éppen ezért olvassa úgy a levelemet, mint annak a levelét, aki sokak nevében tudja megbecsülni azt az embert, aki képes a bírálat után megmutatni, hogy mire kész harcos akarattal és kommunista helytállással. ADAM ÉVA Köszönet i Finomszerelvénvgvár igazgatósának Berva-motorom van. Hátsó teleszkóprúgót sehol nem sikerült beszereznem. Elhatároztam, hogy írok a Finomsze- relvénygyár igazgatójának, tegye lehetővé, hogy motoromat mielőbb használhassam. A levelemnek hamarosan meg lett az eredménye, utánvéttel rövid időn belül megkaptam a kért alkatrészt. A motorbm újra üzemképes. Mindezt csak azért írom meg, mert nagyon sok hasonló eset fordulhat elő napjainkban, de legtöbbször a bürokrácia merev képviselői nem képesek rugalmasan elintézni ügyeinket Jelen esetben is hivatkozhatott volna az igazgató elvtárs arra, hogy a gyárban nem lehet közvetlenül anyagot vásárolni, hanem csak a keres kedelemben. Ezért ismételten hálás köszö- netemet fejezem ki a lapon keresztül a Finomszerelvény- gyár igazgatójának, hogy gyorsan és eredményesen intézkedett ügyemben. Kovács Gyula Komló Jól sikerült ssínieiőudás Vámosgyörkön Zsúfolásig megtelt a művelődési ház, amikor a helyi úttörőzenekar köszöntötte az egri Gárdonyi Géza Színház művészeit, akik már negyedik alkalommal szórakoztatták községünk lakosságát. Ez alkalommal a Párizsi vendég című nagyoperett került bemutatásra, amellyel igen nagy sikert arattak. A művészek között nehéz volna különbséget tenni, hogy ki Í játszott a legjobban, mert A tavaszi munkákról, a termelőszövetkezetek problémáiról tárgyalt a Hazafias Népfront füzesabonyi járási elnöksége minden szereplő igyekezett tudása legjavát adni. Az első előadások alkalmával még voltak olyan megjegyzések, hogy vidéken nem érdemes színházba menni, mert a leggyengébb színdarabok kerülnek bemutatásra. Ma már szétfoszlottak ezek az előítéletek, mert a mostani előadás is nagy tetszést váltott ki a közönség soraiból. Nem akadt olyan ember, aki azt mondta volna, hogy neki nem tetszett az előadás. Örömmel várjuk a következő előadást, a színház művészeit. Az örömbe vegyült azonban egy kis üröm is, amelyről nem a színészek tehettek, de ez igen rontotta a közönség hangulatát. Tehetne róla a községi tanács, vagy a lakosok, ha másképpen nem megy, egy kis társadalmi munkával rendbehoznák a művelődési házat, mert aki a művelődési ház hátsó kijáratát nem ismeri, könnyen lábát törheti. Ezzel a község lakosságának régi álma is teljesülne, mert így egy kicsit kulturáltabb körülmények között szórakozhatnának. Lévai János Vámosgyörk AZ ELMÚLT napokban Besenyőtelken tartotta meg ülését a Hazafias Népfront füzesabonyi járási elnöksége, amelyen Poczok Barnabás, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője számolt be a közös gazdaságok tavaszi felkészüléséről, a termelőszövetkezetek egyéb problémáiról. A beszámolóból megismerhették a népfrontelnökség tagjai, hogy milyen eredményeket értek el a járás termelőszövetkezetei, hogy a szövetkezetek közös vagyona közel 106 millió forint értékű, s jelentős előrehaladás tapasztalható a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megerősödésében. Ennek a jele az is, hogy a termelőszövetkezetek az utóbbi időben rendszeresen elvégzik a szükséges munkákat,, az őszi kalászosok fej trágyázását, és jó ütemben haladnak a tavaszi szántásokkal. Most a legfontosabb feladatok közé a felfagyott búzák hen- gerezése, az őszi mélyszántás símítózása, * a vetőmagvak szakszerű elkészítése és a tavaszi vetések jó megszervezése tartozik, — mondotta Poczok elvtárs, majd javasolta: intézkedési tervet dolgozzanak ki a vetés zavartalan elvégzésére, mivel a kedvezőtlen időjárás késleltetheti a munkát. AZ ÚJ GAZDASÁGI évben feladatként jelölte meg a takarmánytermő területek biztosítását, a népfront és a társadalmi szervek segítségét kérte többek között a baromfi és tojás szerződéskötések sikeres lebonyolításához és ahhoz, hogy a háztáji gazdaságok is adjanak mezőgazdasági termékeket közfogyasztásra. A beszámolót követő vitában dr. Puskás Ödön, a járási ügyészség vezetője a társadalmi tulajdon védelmének fokozására hívta fel a figyelmet. Erről beszélt Antal János, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet tagja is, aki sürgette, hogy a szövetkezet ellenőrző bizottsága éljen jogával s éberebben őrködjön a közös vagyon felett. Az elnökségi ülésen Szalmást István, a besenyőtelki Hazafias Népfront titkára is beszámolt a helyi népfrontbizottság tömegmozgalmi munkájáról, a községfejlesziési tervek teljesítéséről. A tanácskozáson versenyre hívta a járás községeit, hogy az idei községfejlesztési tervet október 15-ig valósítsák meg. A vitában még több járási vezető szólalt fel, akik különböző politikai ' és gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. AZ ELNÖKSÉGI ülés befejezéseként határozatban foglalták össze, miben kell segítséget adni a népfrontbizottságoknak, a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításához. Többek között elhatározták, hogy még ebben a hónapban tapasztalatcserét szerveznek a járás sertéstenyésztőinek a Füzesabonyi Állami Gazdaságban. Erőteljesebben támogatják a háztáji gazdaságok hízó, tojás és baromfi szerződéskötési mozgalmát s tovább folytatják a fel- világosító előadásokat a járás termelőszövetkezeteiben, val p mint fokozottabb erőfeszíi két tesznek a társadalmi laj dón védelmére. Császár István
