Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-16 / 63. szám

4 «EPÜJSAu 1962. március 16., tténlefe fíönyvhónapi mérleg i n i Találós kérdés Találós kérdés: mi különb­ség van a filmkritika, és a mozikritika között? Az, hogy az előbbiben elmondjuk, mi­lyen rosszak mostanában a magyar filmek, míg az utóbbi­ban csak ennyit mondunk: ide többé nem jövök. Ugyanis e sorok írója elkö­vette azt a ballépést, hogy el­ment a Bródv Moziba, meg­nézni egy filmet. Amikor a vásznon megjelent a felirat: „A MOKÉP bemutatja..és ész­re vettem, hogy nem vagyok egyedül, mert az első sorból nevetés harsank Illetve nem is nevetés. Ez inkább a meke- gés és a tehénbőgés között mozgott... Nem panaszkodtam, mert a szünetben és az előadás után abbahagyták. De egy kissé bosszantó volt. Kedves, jóked­vű fiatalok, a moziban olyan érdekes emberek is szoktak ülni, akik a filmet szeretnék nézni... (G) — DR. KARSAY ELEK, az Országos Levéltár munkatár­sa tart előadást március 22- én, az egri Városi Művelődési Házban a 11. Magyar Had­sereg pusztulásáról. ★- Jó ÜTEMBEN halad a pétervásári járás termelőszö­vetkezeteinek gépesítése. Mér ebben az évben 20 erőgéppel növelték gépállományukat. ★ — VASÄRNAP délelőtt fél tizenegykor új műsorral mu­tatkozik be az egri Városi Művelődési Ház bábcsoport­ja. A csoport tagjai előadják a „Hónyulacska” című bábjá­tékot» ★- A VERPELÉTI földműves­szövetkezeti fotoszakkör fény­képkiállítást rendezett az el­múlt napokban. A kiállításon a helyi fmsz 15 éves történetét mutatták be képekben. A fényképek mellett grafikono­kat is készítettek, amelyen a saját vagyon növekedését, a részjegyek számának szaporo­dását tüntették fel. (Varga László.) ★ — 10 VAGON vörösherét, 8 vagon lucernamagot oszta­ttak szét megyénk termelő- szövékezetei között. A vető- magvakat az állam a takar­mánybázis megteremtésére biztosítja. BEFEJEZŐDÖTT az 1962-es évi mezőgazdasági könyvhó­nap. A könyvhónap munkájá­ban — eltérően a múlt évek tapasztalataitól — nemcsak a megyei, járási, kulturális és kereskedelmi szervek vettek részt, hanem a tanácsok mező- gazdasági osztályai, a hazafias népfrontbizottságok és az ifjú­sági szervezetek is jelentős szerepet vállaltak. A társa­dalom nagy részét átfogó meg­mozdulás eredménye, hogy megyénkben nem volt egyet­len község sem, ahol február­ban valamilyen formában ne foglalkoztak volna a mezőgaz­dasági szakirodalom — a könyvek és a szaksajtó — ter­jesztésével, népszerűsítésével. A megnyitó ünnepséget Egerben február 7-én tartot­ták, ahol a megyei és járási szakemberek, valamint a tsz- agronómusok részére ankétot tartott dr. I’só Andor, a kuta­tóintézet vezetője és Kecskés Péter tanár. Az ankéton, ame­lyen mintegy kilencvenen vet­tek részt, a szőlőművelésről, és az egri szőlőkultúra fejlesz­téséről tartottak előadást. Tíz nappal később a hatvani Lenin Tsz-ben Tordai György­né, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár munkatársa vezetett ankétot, a füzesabonyi tsz-ben pedig egy fővárosi tanár tar­tott előadást. AZ ANKÉTOKKA szívesen jöttek a termelőszövetkezetek szakemberei. Mintegy 60—70 agronómus vitatkozott a gyön­gyösi, hevesi és recski anké­tokon, Hortra pedig még az ecsédi termelőszövetkezet ker­tészeti brigádjának tagjai is elmentek gépkocsival. Sokan hallgatták végig Apcon Orosz Tibort, aki a gyümölcster­mesztés legújabb szakkönyveit ismertette, Lőrinciben pedig György Károlyt, aid a szarvas­marhatenyésztésről beszélt. Az ankétokat és könyvis­mertetéseket a Földművelés- ügyi Minisztérium, az Orszá­gos Mezőgazdasági Könyvtár, és a Szőlészeti és Kertészeti Főiskola szakemberei vezették. Mellettük a helyi szakembe­rek a megye szinte minden községében tartottak könyvis­mertetést: főleg a termelőszö­vetkezeti akadémiák és az ezüstkalászos tanfolyamok elő­adásait használták fel arra, hogy népszerűsítsék a mező- gazdasági könyveket. Volt olyan község is, ahol a tsz zárszám­adási közgyűlésén az elnök a termelési problémák, a hibák és az eredmények mellett fel­hívta a figyelmet a mezőgaz- sági ismeretelvre is. Az ankétokon és a könyv- ismertetéseken kívül a társa­dalmi szervek könyvbálokkal segítették a könyvhónap sike­rét. Különösen jól sikerült a könyvbál Pétervásérán, Visz- neken, Besenyőtelken és Ver- peléten. Még nem készült statisztika arról, hogy hány könyvet s milyen értékben adtak el a megyében, de előzetes számí­tások szerint a legjobb ered­ményt a füzesabonyi járásban érték el. Itt 30 ezer forint értékű könyv talált gazdára, s az eladott könyveknek majd­nem fele mezőgazdasági tár­gyú. JÓL SIKERÜLT az idei me­zőgazdasági könyvhónap, s eredményei bizonyára a tsz-ek termelésében is megmutatkoz­nak majd. K. I. #21 jm mm. Miikr Borrows: A holt-tengeri tekercsek 1947-ben szenzációként ható felfedezés hozta lázba a tudo­mányos világot: a Palesztinái Kirbet Qumrán romjainak környékén ősrégi történelmi és vallási iratok kerültek elő. A tekercsek későbbi megfejté­se igen sok olyan problémát vetett fel, amelyek a keresz­ténység eredetének új megvi­lágításba való helyezésére ad­tak lehetőséget a tudósoknak. Az iratokkal felfedezésük óta rendkívül sokat foglalkoztak, s a kérdés jelenlegi irodalma már jóval meghaladja a har- madfélezret. A Kirbet Qumráni (holt-ten­geri) tekercsek kérdését feldol­gozó munkák közül talán leg­jelentősebb Miller Borrows, a Jeruzsálem! Amerikai Keleti Kutatóintézet volt igazgatója, (jelenleg a Yalei Egyetem ó- testamentumi tanszékének ta­nára). A holt-tengeri teker­csek című munkája. Jelentősé­gét az is mutatja, hogy a leg­utóbbi 10 év alatt, 12 kiadást ért meg. Borrows nagyszerű munkájában a következő fon­tosabb kérdésekkel foglalko­zik: a tekercsek felfedezését követő viták, a tekercsek kora, a megszövegezés időpontjai, a qumráni közösség élete, a te­kercsek jelentősége. Borrows munkájában nemcsak saját álláspontját fejtegeti, hanem kitér a terkercsekkel foglalko­zó hipotézisek elemzésére, il­letve bírálatára is. Borrows munkáját jellemzi a megbízhatóság, az ítéletek megfogalmazását, illetőleg szinte túlzóan tartózkodó ma­gatartás. Módszere, látásmódja polgári. De kritikai törekvése, történeti látásmódja a könyvet használhatóvá teszi marxista kutatók, illetőleg olvasók szá­mára is. A mű hatását növeli: lebilincselő stílusa, olvasmá­nyossága. A munkához dr. Halm Ist­ván egyetemi tanár, a holt-ten­geri tekercseli kérdésének leg­kiválóbb hazai tudósa írt elő­szót. Halm István rövidre fo­gott előszavában marxista kéz­zel nyúl a bonyolult kérdéshez, s igyekszik a kérdés jelenlegi állásáról világos képet adni, s egyben rámutatni a holt-ten­geri tekercsek jelentőségére, a korai kereszténység kutatásá­ban. Rámutat arra a polgári tudósok által csak homályosan emlegetett tényre, hogy a qumráni tel-:eresek helyes ér­telmezése a kereszténység újabb előzményének, illetve történeti előfutárának bemu­tatására ad lehetőséget a qum­ráni szekta vizsgálatán keresz­tül. A kötet függelékében meg­található a legfontosabb te­kercsek héber eredetiből való fordítása és a holt-tengeri te­kercsekről szóló irodalom bib­liográfiája is.. A tekercsek for­dítását Komoróczy Géza, ki­váló fiatal orientalista végezte. A munkát a Gondolat Kiadó bocsátotta közre, igen szép ki­adásban, de borsos áron (63 forint). Szecskó Károly műsora . Egerben este 7 órakor: Bál a Savoyban (Bemutató előadás,- Gárdonyi­bérlet) 1962. MÁRCIUS 16., PÉNTEK: HENRIETTE 173 évvel ezelőtt, 1787. már­cius 16-án született GEORG OHM német lizikus. Megalkot­ta az elektrotechnika egyik alaptörvényét, amely az elek­tromos vezető két vége közti feszültséget az ellenállás és az áram erősségével hozza kap­csolatba (Ohm-törvénye — 1827). Ugyanezt vonatkoztatta később az Indukált áramra Is. További kutatásai a felhangok­ra. a fénytörésre és a fülnek a hanghullámokat átalakító sze­repére vonatkoztak, összegyűj­tött művelt 1892-ben adták kJ, Róla nevezték el az elektromos ellenáUás egységét. GEORG OHM 180 éve. 1782-ben halt meg DANIEL BERNOULI svájci ma­tematikus és fizikus. A róla elnevezett egyenlet a folyadékok és gázok áramlási törvényét határozza meg. 140 éve, 1822-ben e napon született UOSALIE-MARIE BON- HEURE francia festőnő. Korán feltűnt állatszobraival, nagyobb hírt azonban a közvetlen szemléletről és jő megfigyelőképesség­ről tanúskodó állat- és tájképei szereztek neki (Lóvásár, őszi szántás). Megkezdődött a kulturális szemle a hatvani járásban A NÉPMŰVELÉSI munka több éves gyakorlata azt mu­tatja, hogy minden évszak­nak megvan a sajátos népmű­velési formája. A téli időszak­ban legfontosabb az ismeret- terjesztő előadások rendszere, amely a különböző akadémiák, előadássorozatok szervezésé­ben jutott kifejezésre. A tél véget ért, s ma már minden járásban és városban össze­gyűjtik a téli ismeretterjeszté- si munka tapasztalatait, fel­mérik az előadások hatékony­ságát. Tavasz van, s a népművelés­ben a kulturális szemle került az élvonalba. A tavasz az ifjú­ság vidám és reprezentatív szemléjének az időszaka. A kulturális szemle éppen olyan üde foltja a népművelésnek, mint az évnek a rügyfakasztó tavasz. A kulturális szemlék or­szágszerte megkezdődtek, s a művelődési otthonok színpa­dán zeng az ének- és zeneszó, s táncos lábali dobbannak. Március 11-én a hatvani járás- i ban is megkezdődtek a kultu- ] ralis szemlék. A művészeti j csoportok három körzetben í mutatják be műsoraikat. VASÄRNAP a horti művelő­dési házban Csány, Ecséd és | Hort művészeti csoportjai sze- ! repeltek. A csoportok jó felké- 1 szüléséről és a művészi szín­II. ÄZ 2026-os ügynök ötlete 1939. szeptember 1. A férfi kéjesen hátradőlt a ényelmes bőrülésen. Jobb lá- át feljebb engedte a gázpe- álról, a „direktből” vissza- apcsolt a hármas sebességre, kilométeróra az eddigi het- enről negyvenre ugrott. Egy íllanatra elengedte a volánt, ágyújtott, élvezettel eregette füstöt és közben dúdolt. Szénásszekér döcögött szem- e vele, a tetején öreg pa- aszt, mögötte vasvillák és ká­sák között, fejkendős asszony. „Véres harcok hajnalán, bú- súzom én szép hazám” — .angzott fel a Mercedesben, a rotor hangját most túlhar- ogva a Faust Valentinjének ■úcsúja. Az öreg a szeme sarkából ánézett a mellette elsuhanó zürke kocsira, hallotta a nyi- ott ablakon kiáradó éneket. A ovak közé csapott és azt [ünnyögte: — Egyeseknek azért még jó nedvük van. Bent a kocsiban a férfi Bég lejjebb húzta az ablakot, levette a fejéről és a hátsó ülésre vágta sildes sapkáját, tovább cigarettázott, tovább énekelt és gyönyörködve bá­multa a nyárutói napfényben fürdő tájat. Baloldalt gondo­zott szántóföldek álltak sorfa­lat, mellettük mint két kife­szített húr, sínpár csillant min­dent elárasztó fényözönben. Jobbra a Vltava hömpölygőit egykedvűen, méltóságteljesen a hátán kis csónakok, fürge, fehér hajók igyekezte!! felfe­lé, vagy vitettél! magukat az árral. Partján zöldre, barnára mázolt wikend-házikók, előt­tük a smaragdzöld gyepen bronztestű fiúk és lányok he­vertek. Es túl a folyón — megannyi komor ékszer — lovagvárak néztél! le a hullámokra, szá­zadok és századok óta már. A férfi megtörölte szemüve­gét, újra csökkentette a sebes­séget és fütyülni kezdett. A TannhauserbőL — Ilyen várak tövében ösz- tönszerűen Wagnert fütyül az ember — mosolyodott él. A kísértet, a motor eddig szépen, egyenletesen duruzsoló hangja hirtelen, egy másodperc töre­dékére megszűnt. A férfi jobb lába szinte rázuhant a gázpe­dálra, a motor felberregett, de új, szokatlan hangon, „köp­ködve”, rángatva. Ezt is csak néhány percig aztán csend lett, a kocsit már csak a len­dület vitte. A férfi az út széle felé for­dította a volánt, fékezett, ki­szállt és felnyitotta a motor­házat. Eddig olyan határozott, magabiztos volt, ez most egy- csapásra eltűnt. Sovány alak­ja a kocsi fölé magasodott, fi­nom kezeivel tanácstalanul babrálta őszülő halántékát, aztán néhány szerszámot vett elő. Kipucolta a gyertyát, megnyomta az önindítót, a motor néma maradt. Megnéz­te a benzint: volt. Széttárta karjait, aztán le­ejtette. Vége. Többet nem tu­dott Legyintett, leült a fűbe, édességet vett elő, majszolni kezdte és az utat nézte. Las­san hátradőlt, szemei lecsu­kódtak. Motorzúgás ébresztette fel. Nagy, ponyvával letakart Skoda teherautó közeledett. A férfi talpra ugrott, az út köze­pére rohant, és hadonászni kezdett. A teherautó r-egáltt. Zömöle, bajuszos, szőke sofőr szállt ki belőle. — Bocsánatot kérek — mond­ta a Mercedes utasa határo­zatlanul — beszél németül? — Szerencséje van — mor- gott a teherautó overallos ve­zetője — beszélek. Mi a hiba? — Nem tudom. — Hogy állt le? — Akadozni kezdett, ránga­tott, leállt. Mást nem mondha­tok. — A karburátort megnézte? — Nem. — No, lássuk. Kérek egy kis csavarhúzót és egy rongyot. A férfi közben a tájról, a szép őszről csevegett. A sofőr nyersen félbeszaldtotta. — Honnan és hová? — Bécsi vagyok. Egyetemi tanár, Szabadságra utazom, tudja, afféle turistaszenvedély. Végigszaladok Csehszlovákián és Németországon. Hogy őszinte legyek, Bratislavától nem vagyok elragadtatva. Vi­déki fészek. Prága, az egészen más. Most jövök onnan. Ott ebédeltem, a Flórában. Isme­ri? — Kívülről. Belülről, drága. — Hm... szóval az ’önök Prágája gyönyörű — pirult el a tanár úr. A sofőr válaszától megfeszült, mint a menyét, ha megpillantja az áldozatát: — Talán a németek Prágája — mondta a sofőr és a csavar- húzóra tekert ronggyal tiszta- gatta a porlasztót. Aztán hoz­zátette: — En sem mondanám, hogy az önök Bécse... — Ne haragudjon — kockáz­tatta meg a Mercedeses — én mondanám. A XX. század, a nagybirodal- maké. Gazda­sági érdek is, és megvan a történelmi alapja is... Nézze, ezeket a várakat, ott fenn... Német lovagok építet­tél! azokat. c J — En csak azt ; Jf tudom, hogy [ Csehszlovákia ' U az Csehszlová- H kia, Németor- ” szág az Német­ország és Ausztria az Ausztria. Egy­szerű ember vagyok, de azt tudom, hogyha Prága utcáin német katonák masíroznak, azt úgy hívják: elfoglalták Cseh­szlovákiát. Most pedig Len­gyelország ... Maga művelt ember, hová vezethet ez? (Folytatjuk) vonalra való törekvésről adtak bizonyságot. Kiemelkedő volt a csányi úttörőzenekar, az ecsédi iskolai szavalókórus és a horti művelődési ház tánccso- portjának szereplése. Március 18-án a Mátravidé- ki Erőműnél Apc, Zagyvaszán­tó, Petőfibánya, Selyp, Lőrin­ci, Mátravidéki Erőmű, Rózsa- szentmárton, Heréd és Nagy- kökényes csoportjai mutatják be műsorszámaikat. Március 25-én a hatvani Vörösmarty Művelődési Házban a boldogi, kerekharaszti és a hatvani cso­portok szerepelnek. Az idei kulturális szemlén a bíráló bizottság egy fokkal ma­gasabbra állítja a mércét. A kulturális szemle nem lehet az elmúlt év műsorainak ismétlé­se. A kulturális szemlére való benevezések és az eddig bemu­tatott műsorszámok azt mutat­ják, hogy a csoportok fokozot-n tabban törekednek az.újra és a művészi megvalósításra. A művészeti csoportok járási bemutatóját ifjúsági békefesz­tivállal egybekötve, június 3-án rendezzük meg Hatvan­ban. A színjátszó csoportok járási bemutatóját pedig az el­múlt évhez hasonlóan, április közepén rendezzük meg a Mát­ravidéki Erőműnél, színjátszó napok formájában. A színját­szó napok alkalmával a járás legjobb színjátszói lépnek fel egyfelvonásos darabokkal. A színjátszó csoportokkal egy időben a járás négy legjobb szellemi vetélkedő csapata is összeméri erejét. AZOK SZAMÁRA, akik a kulturális szemle körzeti és já­rási bemutatóin részt vettek, emléklapot adunk. A szerep­lők bizonyára szívesen veszik, s ez serkenteni fogja őket új eredmények elérésére. Taksás Imre. népművelési felügyelő Fémmel átszőtt textíliák Manchesterben a Shirley In­tézet tudósai olyan fémes tex­tilanyagot állítottál! elő, amely megvéd a magas hőmérsékle­tek ellen és egyben védelmet nyújt a nagy hideggel szem­ben is. Az ilyen védőruhák igen alkalmasak tűzoltók, sar­ki expedíciók tagjai és űrhajó­sok számára. EGRI VÖRÖS CSILLAG Üj barázdát szánt az eke (IH. rész) EGRI BRÖDY Fiatalok voltunk GYÖNGYÖSI PUSKIN Nagyravágyó asszony GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pesti háztetők PETERVASAHA A búcsú HATVANI VÖRÖS CSILLAG Halászlegény írakkban HATVANI KOSSUTH Éva aludni akar HEVES Jó utat, autóbusz FÜZESABONY Julius Caesar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents