Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-16 / 63. szám

NEPÜJSAO 196a. március 16., péntek 2 Gromiko Genfben előterjesztette az általános és teljes leszerelés új szovjet tervét GENF (MTI): Csütörtökön délelőtt 10 óra­kor Genfben összeült a leszerelési bizottság, hogy meghallgassa a felszólalásra jelentke­zett szovjet és amerikai külügyminisztert. A tizenhéthatalml értekezletnek Gromiko szov­jet külügyminiszter adta meg az indulási se­bességet, aki kormánya nevében mintegy 20 gépelt oldalas emlékiratot terjesztett a lesze­relési bizottság elé. Az emlékirat magyaráza­tokat fűz ahhoz a szerződéstervezethez, aniély az 1959 őszén előterjesztett, háromszalcaszós szovjet általános és teljes leszerelési tervnek új gondolatokat és újabb engedményeket tar­talmazó negyedik változata. Gromiko külügyminiszter közel egyórás beszédet mondott a genfi értekezlet csütör­töki ülésén. Mindjárt bevezetőben megtré­fálta hallgatóit: kijelentette, hogy immár elé­gedettek lehetnek a nemzetközi ellenőrzés hívei, — a leszerelési értekezlet átfogó és igé­nyes nemzetközi ellenőrzés alatt, a népek ellenőrzése alatt lesz. Gromiko hangsúlyozta, hogy a tizennyolc­hatalmi bizottság valósággal keresztmetszetét adja jelenlegi világunknak. Nem volt még olyan tárgyaló szerv — mondotta —, amely ilyen közel lett volna az előtte álló feladatok megoldásához. A szovjet külügyminiszter annak a remé­nyének hangoztatásával zárta beszédét, hogy a bizottság tagjai figyelmesen és előítéletek nélkül tanulmányozzák majd a szovjet javas­latot és szükségesnek tartják, hogy ezt a szer­ződés-tervezetet tegyék a bizottság munká­jának alapjává. Cscrnyakov, a szovjet küldöttség szóvivő­je, csütörtökön délelőtt a genfi sajtóházban rövid sajtóértekezleten jelentté be az új szov­jet okmányok előterjesztését. A szovjet em­lékirat és szerződéstervezet angol és francia szövegének kiosztásakor valóságos közelharc­ra. került sor az újságírók között, akik azon­nal rohantak a genfi sajtóház telefonfülkéi­hez, telexgépeihez, hogy továbbítsák a fontos hírt lapjuk, hírügynökségük szerkesztősé­géhez. Az új szovjet leszerelési terv A Szovjetunió javasolja: Három szakaszban, négy év alatt megvalósítani az általá­nos és teljes leszerelést. Megsemmisíteni a tömeg­pusztító fegyverek mindenfaj­tájából felhalmozott készlete­ket, megszüntetni a gyártásu­kat, feloszlatni a fegyveres erőket és megsemmisíteni a hagyományos fegyverzetet. Már most, nem várva a le­szerelési probléma megoldásá­ra, megtiltani a nukleáris fegy­verkísérleteket a légkörben, a víz alatt és a kozmikus térség­ben. Míg csak ki nem dolgozzák a megfelelő ellertSrzési rend­szert. moratóriumot hirdetni a föld alatti kísérletekre. Minden szakaszban szigorú nemzetközi ellenőrzést létesí­teni a leszerelés fölött. Nemzetközi szervet létesíteni a leszerelés ellenőrzésére, vé­tójog nélkül, A határozatokat kétharmados szavazattöbbség­gel (ügyrendi kérdésekben egy­szerű szavazattöbbséggel) fo­gadják el. A szervezet ellenőrző taná­csában biztosítani a világon létező három alapvető állam­csoport megfelelő képviseletét. Megalakítani a Biztonsági Tanács nemzetközi erőit és a három államcsoport egyenlő képviselete alapján megalakí­tani azok parancsnokságát. A Szovjetunió kész elfogad­ni a nyugati hatalmak bármely javaslatát a leszerelés fölötti ellenőrzésre, ha e hatalmak el­fogadják az általános és teljes leszerelés szovjet javaslatait. Gromiko külügyminiszter a tizennyolchatalmi bizottság elé terjesztette a szigorú nem­zetközi ellenőrzés mellett vég­rehajtandó általános és teljes leszerelésről szóló szovjet szer­ződés tervezetét, valamint a szovjet kormánynak az e bi­zottságban folytatandó leszere­lési tárgyalásokhoz intézett emlékiratát A szovjet szerződés-tervezet a bevezetésből és 48 cikkelyt magában foglaló öt fejezetből áll. Kiterjed az általános és teljes leszerelés problémájá­nak minden oldalára, vala­mint azokra az intézkedésekre, amelyek biztosítják az államok biztonságát és a leszerelés minden szakaszában a nemzet­közi béke fenntartását. A Szovjetunió kormánya a íizennyolchatalmi bizott­ságban folyó megbeszélése­ket minőségileg új szakasz­nak tekinti a leszerelés problémájának vizsgálatá­ban, olyan szakasznak, amelynek a gyakorlati megoldáshoz kell vezetnie. A szovjet kormány hangsú­lyozza, hogy a leszerelés prob­lémáját meg lehet oldani, ak­kor természetesen, ha erre minden állam törekszik, első­sorban azok, amelyek a legha­talmasabb fegyveres erőkkel és fegyverzettel rendelkeznek. A szovjet kormány továbbá úgy véli, hogy a leszerelési bi­zottság munkáját kezdettől fogva a legfőbb feladat megol­dására kell összepontosítanl — a szigorú nemzetközi ellenőr­zés melletti általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény mielőbbi megkötésére. A szovjet egyezménytervezet alapján néff j év alatt kell végrehajtani az általános és teljes leszerelést amely magában foglalja: az összes fegyveres erők fel­oszlatását, s bármilyen formá­ban történő újjáalakításuk megtiltását; a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának betiltását, a készletek megsemmisítését, s e fegyverek előállításának meg­szűnt etését. Ide értve az atom-, a termonukleáris-, a kémiai-, a biológiai- és a radiológiai fegy­vereket; a tömegpusztító fegyverek céibajuttatására hivatott összes eszközök megsemmisítését és gyártásának megtiltását; a külföldi katonai támasz­pontok minden formájának megszüntetését, az összes kül­földön állomásozó csapatok ki­vonását és felszámoltatását, le­gyenek azok bármely ország területén: a polgári katonai kötelezett­ség minden formájának meg­szüntetését; a lakosság katonai kiképzé­sének megszüntetését és az összes katonai oktatási intéz­mények bezárását; a hadügyminisztériumok, a vezérkarok, s ezek helyi szer­veinek feloszlatását, valamint minden más katonai és milita- rizált intézmény és szervezet megszüntetését; a hagyományos fegyverek és hadianyagok minden fajtájú­nak megsemmisítését, terme­lésük megszüntetését. Kivételt képez a könnyű lőfegyverek megegyezés szerinti típusainak szigorúan korlátozott mennyi­ségben tönténő előállítása, azoknak a rendőrségeknek (milícia) felfegyverzésére, ame­lyek az általános és teljes le­szerelés megvalósítása után az államokban megmaradnak; az anyagi eszközök katonai célokra történő fordításának megszüntetését, történjék az állami költségvetés formájá­ban, vagy pedig valamely szer­vezeten, vagy magánszemélyen keresztül. Az első szakaszban A leszerelési szerződés-terve­zet az első szakaszra előirá­nyozza a nukleáris fegyverek célbajuttatását szolgáló eszkö­zök — köztük minden hatósu­garú harci rakéták, katonai re­pülőgépek, tengeralattjárók és hadihajók, tüzérségi berende­zések és minden egyéb olyan eszközök teljes megsemmisíté­sét, amelyek felhasználhatók nukleáris fegyverek szállításá­ra. Minden idegen területen levő külföldi katonai támaszpont teljes felszámolását, beleértve a rakéta-, légi-, haditengeré­szeti és más külföldi katonai támaszpontokat. Minden külföldi csapat ki­vonását idegen területről, füg­getlenül attól, hogy azok meg­szálló csapatoké-e, vagy pedig valamilyen kétoldalú, vagy sok­oldalú egyezmény alapján ide­gen területeken elhelyezett csa­patok. Ezeket a leszerelési intézke­déseket egyidejűleg kell vég­rehajtani. A szovjet kormány emlék­iratában megjegyzi, hogy a z általános és teljes leszerelési probléma mielőbbi megoldása és a háború elhárítása érde­kében egyoldalúan kész le­mondani arról a katonai fö­lényről, amellyel a Szovjet­unió jelenleg rendelkezik — a nagy- és középhatósugarú ra­kéták területén. A szovjet kormány vállalja ezt a lépést és javasolja, hogy a nukleáris fegyvereket célba- juttató eszközök megsemmisí­tését az első szakaszban hajt­sák végre, egyidejűleg az ide­gen területen levő katonai tá­maszpontok felszámolásával és a külföldi csapatok onnan va­ló kivonásával. „Ezeknek az intézkedések­nek a megvalósítása gya­korlatilag lehetetlenné te­szi, hogy egyes államok nukleáris támadást intéz­zenek más államok ellen, jóllehet a nukleáris fegy­verek még az államok ren­delkezésére állnának.” A leszerelés első szakaszára a szovjet tervezet a szerződés­ben részt vevő tagállamok fegyveres erői létszámának csökkentését is előirányozza. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió fegyve­res erőinek létszámát 1,7 mil­lióra javasolja csökkenteni, a többi államok fegyveres erői­nek színvonalára vonatkozólag még meg kell állapodni. A hadsereg létszámának Ilyen csökkentése — hangsú­lyozza a szovjet kormány em­lékirata — nagymértékben csökkenti a háború veszélyét, többek közt azt a lehetőséget, hogy a világ egyik-másik kör­zetében helyi háborúkat rob­banthassanak ki és ez egé­szében áldásos befolyást gya­korol majd az egész nemzet­közi helyzetre. Az első szakasz kezdetétől egészen a nukleáris fegyve­rek szállítására szolgáló összes eszközök végleges megsemmi­sítéséig javasoljuk betiltani: olyan speciális berendezé­seknek a pályára juttatását, illetve a kozmikus térségben történő elhelyezését, amelyek alkalmasak tömegpusztító fegyverek hordozására; azoknak a hadihajóknak az illető ország felségvizeiről való eltávolodását és azoknak a ka­tonai repülőgépeknek az or­szág határain váló átlépését, amelyek tömegpusztító fegyver hordozására alkalmasak. A rakéták és kozmikus be­rendezések felbocsátása kizá­rólag békés célból történhet. Az egyezményben részvevő államok, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkezne!:, kötelezettséget vállalnak arra, hogy tartózkodnak a nukleá­ris fegyverek ellenőrzésének átengedéséből és eme fegyve­rek gyártásához feltétlenül szükséges adatoknak az át­adásától olyan országoknak, amelyek ilyen fegyverrel nem rendelkeznek. Azok a szerződésben részt vevő államok, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegy­verekkel, kötelezettséget vál­lalnak arra, hogy tartózkod­nak a nukleáris fegyverei; gyártásától, vagy megszerzé­sétől és megtagadják más ál­lam tulajdonát képező nuk­leáris fegyver beengedését sa­ját területükre. A leszerelés első szakaszá­ban a szovjet egyezmény­tervezet szerint betiltanak minden nukleáris kísérletet. Az általános és teljes lesze­relés első szakasza az egyez­mény hatálybalépésétől számí­tott hat hónap múlva kezdő­dik. Időtartam 15 hónap. A második szakaszba» A leszerelés második szaka­szában teljesen betiltják a nukleáris, a kémiai, biológiai és radiológiai fegyvereket, megszüntetik a termelésüket és megsemmisítik a felhalmo­zott készleteket. Ily módon — hangsúlyozza s szovjet kormány emlékirata — a leszerelés második szaka­szának végrehajtásával az emberiség mindörökre meg­szabadul a nukleáris, vagy más tömegpusztító fegyver valamely ország által tör­ténő bevetésének veszélyé­től. A leszerelés második szaka­szában az egyezménytervezet az Egyesült Államok és a Szovjetunió fegyveres erőinek maximális létszámát egymillió főben határozza meg, más ál­lamok fegyveres erőinek lét­számával kapcsolatban meg kell egyezni. Az egyezmény részvevői végrehajtják katonai költség- vetéseik és katonai célokra fordított kiadásaik további csökkentését. A második sza­kasz intézkedéseinek eredmé­nyeképpen felszabadult eszkö­zöket békés célokra, egyebek között a lakosság adóinak to­vábbi csökkentésére és a nem­zeti gazdaság ösztönzésére használják fel. A felszabadult eszközök bizonyos hányadát a gyengén fejlett országok gaz­dasági és műszaki megsegíté­sére fordítják. Az általános és teljes lesze­relés második szakaszának időtartamát a szovjet egyez­ménytervezet 15 hónapban szabja meg. A tervezel szerint a harmadik szakaszba» az egyezményben részt vevő országok kötelezik magukat összes fegyveres erőik teljes feloszlatására, s egyben az ál­lam hadigépezetének megszün­tetésére. Végrehajtják a fegyveres erők egész személyi állo­mányának fensz látását, a megmaradt harci eszközök és katonai készletek min­den fajtájának megsemmi­sítését, a hadiipar teljes megszüntetését, a katonai intézmények felszámolását, a hadkötelezettség és a ka­tonai kiképzés megszünte­tését. Betiltják az anyagi eszközök katonai célokra történő fordítását. A belső rend megőrzése vé­gett a részt vevő államok ren­delkezésére megmaradnak a szigorúan korlátozott rendőri kontingensek (milícia), ame­lyeket könnyű lőfegyverrel szerelnek fel. Ezeknek a kon­tingenseknek a létszámát megfelelő arányban határoz­zák meg. A leszerelés harmadik sza­kaszát egy év leforgása alatt hajtják végre. A Szovjetunió kormánya emlékiratában hangsúlyozza, hogy a harmadik szakasz in­tézkedéseinek végrehajtása oda vezet, hogy „véglegesen megszűnik a katonai veszély". A szovjet kormány erre vo­natkozólag rámutat, hogy a le­szerelés végrehajtása után új távlatok nyílnak a nemzetközi gazdasági együttműködés előtt. Az emberiség az államok kö­zötti békés, baráti kapcsolatok hallatlanul nagyiramú fejlődé­sének korszakába lép, amely­ben ki vannak zárva az orszá­gok közötti katonai konfliktu­sok lehetősége. A szovjet kormány javasol­ja, hogy az ellenőrzés céljából hozzanak létre nemzetközi leszerelési szervezetet. Ez a szerződésben részt ve­vő összes államok konferen­ciájából és ellenőrző tanácsá­ból állna. A nemzetközi leszerelési szervezet az ENSZ keretein belül alakulna meg, az egyez­ményben részt vevő összes or­szágok részvételével. Tevé­kenységét a leszerelési intéz­kedések végrehajtásának meg­indulásával egy időben kezde­né meg. A konferencia az értekezle­ten részt vevő összes államok­ból áll. Rendszeres ülésszakot tart évente, legalább egyszer. Minden állam egy szavazattal rendelkezik. Az eljárási kér­dések eldöntése egyszerű sza­vazattöbbséggel történik, más kérdéseket pedig kétharmados többséggel döntenek el. Az ellenőrző tanács az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tag­államából áll. A tanács többi tagjait a konferencia választja, két évre. A tanács összetételének biz­tosítania kell az államok há­rom alapvető csoportjának megfelelő képviseletét. Az emlékirat megállapítja: a szovjet kormány arra a követ­keztetésre jutott, hogy a nem­zetközi leszerelési szervezetben nincs feltétlenül szükség az egyhangúlag történő szavazás, vagy a vétó elvének bevezeté­sére és alkalmazni lehet a dön­tések megfelelő szavazattöbb­séggel történő meghozatalát. Ezzel kapcsolatban a szovj ‘ kormánv figyelembe vette a nemzetközi leszerelési szerve­zet feladatainak jellegét — leellenőrizni az egyezményből az egyes államokra háruló kö­telezettségek végrehajtását, megállapítani egyik, vagy má­sík szakasz rendelkezéseinek végrehaj tását és beszámolni ezekről a kérdésekről az álla­moknak, a Biztonsági Tanács­nak és az ENSZ közgyűlésé­nek. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy az általá­nos és teljes leszerelés szigorú nemzetközi ellenőrzésére vo­natkozó javaslatai elfogad­hatóak lesznek mindazok .számára, akik őszintén óhajt­ják a leszerelés problémájának megoldását. Ha a tárgyalások folyamán — hangzik az emlékirat — újabb javaslatok merülnek fel az el­lenőrzési intézkedésekről és formákról, a szovjet kormány teljes figyelemmel fogja azo­kat tanulmányozni. A szovjet kormány kész elfogadni a nyugati hatal­mak minden ellenőrzési javaslatát, ha e hatalmak elfogadják az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatokat, A szovjet kormány kifejezi azt a meggyőződését, hogy amennyiben a bizottság min­den tagja a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtan­dó általános és teljes leszere­lést egyezmény elérésére fog törekedni, nem pedig a fegy­verzet feletti ellenőrzés megte­remtésére, akkor a bizottság­ban nem lesz nehéz megálla­podni az ellenőrzés kérdésében. Annak érdekében, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósítása során a lehető legjobban biztosítani lehessen a békét és a biztonságot, a szovjet kormány szerződéster­vezetében már az első szakasz­ra olyan intézkedéseket java­sol, amelyek fokoznák az ENSZ-nek azt a képességét, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot. A szovjet kormány indítvá­nyozza, hogy az államok az ENSZ alapokmányának 43. cikkelye által előirányzott megállapodásokat kössenek a Biztonsági Tanáccsal. A megállapodások értelmé­ben a Biztonsági Tanács ren­delkezésére bocsátott fegyve­res erők a megfelelő államok nemzeti fegyveres erőinek lét­számához tartoznak majd, és az államok határain belül ál­lomásoznának. E fegyveres erőket teljessé kell tenni, fel kell szerelni és hadműveletek lefolytatására kell kiképezni. A Biztonsági Tanács követelé­sére e csapatok a tanács ren­delkezésére állnak. A Biztonsági Tanács nem­zetközi fegyveres erőinek pa­rancsnokságát a három állam­csoport egyenlő képviselete alapján kell megalakítani, ha­tározatokat, a köztük levő megállapodás alapján kell el­fogadni. A szovjet kormány úgy véli, hogy már most me aj lehet állapodni a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről hatalmi bizottság megvitasson olyan Intézkedéseket is, ame­lyek a nemzetközi feszültség enyhítését, az államközi biza­lom megerősitését és az általá­nos és teljes leszerelés elősegí­tését célozzák. Kész megvitatni bármilyen konstruktív javaslatot ilyen Intézkedésekről. Emellett a szovjet kormány hangsúlyozza, hogy a nemzet­közi feszültség enyhítését, az államközi bizalom megerősité­sét és az általános és teljes le­szerelést elősegítő intézkedé­sekről folytatandó tárgyalások nem vonhatják el a bizottság részvevőinek figyelmét fő fel­adatuk — az általános és tel­jes leszerelésről szóló szerző­dés előkészítéséről, s elfogadá­sáról. (MTI) Rusk külügyminiszter csütörtökön előtér Ijesztette kormánya javaslatait a leszerelésről GENF (MTI): Rusk amerikai külügymi­niszter a genfi leszerelési érte­kezlet csütörtök délelőtti ülé­sén előterjesztette kormányá­nak a leszerelésre vonatkozó javaslatait, amelyek az általá­nos és teljes leszerelés helyett ezúttal is csupán a fegyverke­zés korlátozását és ellenőrzé­sét irányozzák elő. Beszédében követelte, hogy az értekezlet elsőbbségben részesítse az atoml'egy verkísérietek betil­tására vonatkozó szerződést, mert — mint mondotta — eb­ben a kérdésben fordulópont­hoz érkeztek. és nem kell megvárni az álta­lános és teljes leszerelés prob­lémájának megoldását. Ami a föld alatti nukleáris kísérlete­ket illeti, a szovjet kormány azt javasolja, hogy hirdesse­nek moratóriumot az ilyen robbantásokra mindaddig, amíg ki nem dolgozzák a meg­felelő ellenőrzési rendszert. E rendszer alkotó eleme lesz az általános és teljes leszerelés megvalósításának ellenőrzé­sét biztosító nemzetközi rend­szernek. A szovjet kormány kije­lenti, továbbra is kész ha­ladéktalanul megállapodni a nukleáris fegyverkísérle­tek betiltásának kérdésé­ben. A szovjet kormány célszerű­nek tartja, hogy a tizennyolc-

Next

/
Thumbnails
Contents